Válasz szanberg #19812. hozzászólásáraVan közelebb is gyár, 5000+fa szerintem megállítja, telefont megér. Vagy fúrnod kell egy földgáz kutat
Màr én is attól tartok h csak mancsoskodva lehet majd alapművelni, pedig elvileg holnap ilyenkorra levágjuk a saját 90%-át, ne kelljen rugatni a kombájnt ősszel is, elég volt a nyáron
Válasz szanberg #19812. hozzászólásáraÉn ma délután szedtem mintát.
Nedvességek kézzel morzsolt mintáknak: 15,2 / 16,1 / 27,3
Az utóbbi szerencsére csak 30 ár, kábelt fektettek a területen, és a szétbágerozott volt utánnavetve.
Remélem kombájnból se lessz magasabb, mint 16,2 %.
Válasz szanberg #19808. hozzászólásáraNagyon nem idegeskedek,itt is jó időben is október második felébenszoktuk kezdeni.Egyszer vágtam már január 15-én is víz miatt.Mondjuk az már túlzás egy kicsit.Egy kis jó idő azért nem ártana.
Válasz szanberg #19808. hozzászólásáraitt meg 10-12-s kukoricák vannak, tolják is lefelé rendesen, ahogy tudják az idő miatt. De ha 10 tonnás kukoricád van akkor örülsz mint a majom annak a bizonyosnak, az is csak ritkán jön össze 7-8 az átlag.
Válasz fattyú #19804. hozzászólásáraEnnyire igényes technológiával még nem nagyon találkoztam,ehhez képest én szinte semmit se csinálok.A kísérlet is komoly,sok idő és meló lehet benne,További eredményes gazdálkodást kívánok,meg egy jó 14-15t-ás szezont.
Válasz Földönfuto #19801. hozzászólásáraNem kukoricatermő vidéken gazdálkodok. Nehéz agyag talajok (68-74 Arany-féle kötöttség) nem kedveznek a gyökérfejlődésnek, szinte csak mélylazítás utáni évben szabad nálunk kukoricát vetni. Ezért is van 7 éves vetésforgóm; 4 év lucerna+2év kukorica+1 év napraforgó. Ez a mostani kísérlet olyan helyen volt, ahol tavaly 110q tudott a mélylazítás után a Batanga. Mivel a nyári csapadék alapján a legaszályosabb vidék vagyunk két módszer jöhet számításba errefelé. A forgatás nélküli lazítás után, direktben vetés és az öntözés. A no-till gazdálkodók 62-70 mázsa közötti átlagokat értek el idén. Az öntözött üzemátlagom 88,4 lett. Az öntözés elvitt 8 mázsát, de még így is maradt 10-18 mázsa többletem hozzájuk képest. Az idei év időjárása nem volt kedvező a kukoricának nálunk. Vetés után rögtön kelesztő öntözéssel kellett kezdeni. Aztán májusban újabb 40 mm-t kellett rá tenni, mert olyan száraz volt a talaj. Ezt követően jött pár igen hideg reggel, 2 reggelen -2fokos faggyal. Ez rendesen visszafogta a növényeket. Aztán május végén elérte a 5-6 leveles korát lepermeteztük. A baj, hogy 2-3 nappal később kaptunk egy kiadós esőt és meleget, ezért a kakaslábfű és a talpas muhar kezdett őrült módon kelni. Majd egy hét száradás kellet, hogy meg tudjuk kapálni majd fél adaggal több táblát permeteztünk. A kísérleti tábla utóbbiból kimaradt, mert a fajtatulajdonosok nem javasolták a 20 napon belüli második permetezést. Június-július fordulója csapadék szempontjából elég jó volt, de szemképződésre augusztus elején ismét kellett 40 mm. Az ősz viszont elég meleg volt, így a száradással már nem volt baj. Összességében nem vagyok elégedetlen az idei évvel, bár volt már rosszabb és jobb is.
Válasz cross #19802. hozzászólásáraA Zephyr nagy előnye a kompenzációs képessége. Nálad is az alacsony tőszámot második csővel kiegyenlítette. Tavaly, tavaly elött nálam is hozta a második csöveket az aszályban és a vihar kárt követően. Idén viszont túl ideális volt neki mert csak 1 csövet hozott
Válasz fattyú #19798. hozzászólásáraMegmondom őszintén,hogy az alkalmazott intenzív teghnológiát látva tonnákkal többre számítottam.Kevés volt a csapadék vagy nagyon rossz az eloszlása?Üzemméretben is ez a technológia megy?
Válasz Földönfuto #19792. hozzászólásáraA legjobb tábla 123,1 volt négy éve, de abban az évben elég vegyesre sikerült a termelés. Üzemátlagban a tavalyi év volt a legjobb 112-vel. Az idén a legjobb tábla 107,8, de a kísérlet az idei üzemátlagot le fogja húzni.
Válasz fattyú #19791. hozzászólásáraHello.Ápr,16-án vetettem,de májusban csúnyán lefagyott,egy hónapos lemaradást összeszedett.De nálunk ilyen korán amúgy sincs kész a kukorica,pedig régebben mindig dekalbokat csináltam.Mennyi lett a legmagasabb termésed,mert ahogy nézegettem igen intenzív technológiát alkalmazol,legalább 13t körül képzeltem.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólásáraSok múlik viszont azon, hogy mikor veted, mikor tudod elvetni. Tőlünk 25 km-re a homokon már március végén vetik a kukoricát, én akkor még éppen csak hozzá tudok kezdeni a talaj-előkészítéshez. Nálunk hideg, agyagos földek vannak, 10-ből 2-3 évben késői (májusi) fagyokkal, ha aszályos a tavasz. Általában április 15-18 körül szoktam vetni, kökényvirágzás után egy héttel. Az idén a vetés és aratás között 176 nap telt el, a tenyészidőben 1678 foknap hőösszeg volt. Lehet, eltolódik a tenyészidő nálatok, ezért csúszik az aratás.
Válasz fattyú #19785. hozzászólásáraMindennel egyetértek,de nekem ez úgy jön le,hogy amelyik hibrid szept,29-én nem üti a 15-16% vizet,az veszteséges.Bár lehet én vagyok az egyetlen,akinek még 21-26% a kukorica az országban.Amúgy átlagos évben is kb.október közepén indul nálunk a kuk. aratás,valamiért csak későbben érik itt.
Mi is szedegetjük, a víz nem túl jó, de ez már ilyen, a kukorica több már nem lesz, csak kevesebb. Itt azért a daru is tényező, meg fajtafüggő is de ami könnyen morzsolható az hiába 18-19 vizű, úgy pereg a szem a csőről az asztalban mint a szél. 2 vízért nem nézzük mèg hetekig, bár nyilván, jobb lene szárazabban, de nem minden év olyan
Válasz Földönfuto #19780. hozzászólásáraEnnyit talán még én is értek a mezőgazdasághoz, ezért is lettek 340-370 FAO-sok a fajtasorba állítva. Sőt, a fajtakiválasztás úgy történt, hogy minden nemesítő ház képviselőjével beszéltem, elmondtam a környezeti és technológiai ismereteket és kértem, hogy ezek ismeretében ők adjanak két saját fajtájukra ajánlást. Viszont abban nem hiszek, hogy a termőhely markánsan befolyásolja a víztartalmat. Ebben a kísérletben 20+40+40 mm öntözést kaptak, kvázi zöldebbnek kellene lenniük, később kellene érjenek. Ugyanezen fajták közül néhányat szomszédos gazdák is ugyanúgy most vágják - öntözés nélkül, igaz, hogy az ő termésátlaguk 16-22 mázsával kevesebb hektáronként.
Válasz apuci #19781. hozzászólásáraVîz 16-18as, mennyisèg pontosan nem tudom, holnapra tudok több infót, tèny hogy kevès csapadèkkel meglepően jók eredmények..Árat nem tudok, kb. jövő tavasz, nyár lessz eladva..
Válasz fattyú #19772. hozzászólásáraHa árpát akarok vetni akkor nyilván nem 400 FAO-st vetek elé,a másik pedig,hogy a termőhely nagyon meghatározza a víztartalmat.Ha ez a fajtasor itt lett volna kipróbálva,tuti,hogy ezeket az értékeket erre az időszakra nem tudta volna hozni.Nekem ilyen víztartalom aszályos időszakban szokott előfordulni.
Válasz blsjela #19775. hozzászólására9978 volt, 7. lett
A tapasztalatom az, hogy egy májusi fagyos reggel nagyon visszavetette. Az állomány 85-90%-a belilult. Emiatt később is virágzott és szeptember közepén még magas volt a víztartalma. De azt szépen leadta mára; 25 nap alatt 21%-t adott le.
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraNálunk nem lesz szerintem az első 3 ban a 9363. De majd kiderül . Azért a pio bizonyított volt másik pio is?
Nálunk szerintem a 9415 lesz a nyerő vagy az új 9978.
De szoros lesz a verseny.
Mert ott a 0216 és a 0023 is ami mindig jól teljesített.
Válasz fattyú #19772. hozzászólásárapontosan, fontos a gyors vízleadás, főleg ha megy utána a gabona. Valamint ha beköszöntene egy csapadékos ősz akkor sose száradna le.
Válasz Földönfuto #19769. hozzászólásáraTe vártál volna az aratással, ha
1., árpát vetsz utána,
2., olyan a földed, hogy 20-30 mm csapadék miatt akár el is felejtheted az őszi vetést,
3., minden más fajta 15-16 körüli vizet produkál?
Egy összehasonlításnak akkor van értelme, ha a fajta sajátosságain kívül minden más paraméter azonos.
Ez esetben 14,9-16,2 közötti víztartalmat produkált a 14 fajtából 11. Tehát az amelyik még ma is 20 fölötti, annak gyenge a vízleadása, vagy a fajtatulajdonos FAO számra vonatkozó információja volt fals.
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraHello.Szerintem a vízt. miatt nem reális értékelni a fajtákat,ha három hét múlva vágod ,már nyereséges lesz amelyik magasabb víztartalmu.Nálunk október közepéig szinte senki sem fog még vágni.
Nos Uraim! Megszületett a 14 fajta 340-370 FAO-s kukorica összevetése.
Helyi adottságok: 10 aranykoronás réti szolonyec talajon öntözés mellett, azonos napon vetve és aratva, technológiailag mindenben egyező módon kezelve.
Arany érmes Pioneer 9363 131 ezer Ft/ha profit
Ezüst érmes KWS Kashmír 89 ezer Ft/ha profit
Bronz érem Dekalb 4792 58 ezer Ft/ha profit
Veszteségesek
A PK-002 és PK-004 víztartalom miatt
Saaten Badiane az alacsony termés miatt
MV Olek a nagy tisztítási veszteség és víztartalom miatt.
24914 hozzászólás
Válasz szanberg #19812. hozzászólásáraVan közelebb is gyár, 5000+fa szerintem megállítja, telefont megér. Vagy fúrnod kell egy földgáz kutat
Màr én is attól tartok h csak mancsoskodva lehet majd alapművelni, pedig elvileg holnap ilyenkorra levágjuk a saját 90%-át, ne kelljen rugatni a kombájnt ősszel is, elég volt a nyáron
Válasz szanberg #19812. hozzászólásáraÉn ma délután szedtem mintát.
Nedvességek kézzel morzsolt mintáknak: 15,2 / 16,1 / 27,3
Az utóbbi szerencsére csak 30 ár, kábelt fektettek a területen, és a szétbágerozott volt utánnavetve.
Remélem kombájnból se lessz magasabb, mint 16,2 %.
Válasz bandigh #19810. hozzászólásáraTegnap délután eső előtt kézzel morzsolta kolléga egyik tábla csöveit, 26-os volt így, szóval 28 az aratva...
8000Ft/t a szállítás kb, annyival nem adnak többet érte és akkor még baxakodjak fuvarosokkal ekáer számokkal áhhh.....
Válasz szanberg #19808. hozzászólásáraNagyon nem idegeskedek,itt is jó időben is október második felébenszoktuk kezdeni.Egyszer vágtam már január 15-én is víz miatt.Mondjuk az már túlzás egy kicsit.Egy kis jó idő azért nem ártana.
Válasz szanberg #19808. hozzászólásáraAzigen
Jobb lenne ha nyersen elbizniszelnéd
Válasz szanberg #19808. hozzászólásáraitt meg 10-12-s kukoricák vannak, tolják is lefelé rendesen, ahogy tudják az idő miatt. De ha 10 tonnás kukoricád van akkor örülsz mint a majom annak a bizonyosnak, az is csak ritkán jön össze 7-8 az átlag.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólásáraNyugodj meg, itt még kézzel törve is 28 plusszosak a kukoricák, de sok táblán 30 felett vannak még a vizek.
Nem is arat a környéken senki sem meg nem is fog még egy drabig
Válasz Földönfuto #19806. hozzászólásáraKöszi, de nekem elég lenne egy 10-11 tonnás minden évben.
Válasz fattyú #19804. hozzászólásáraEnnyire igényes technológiával még nem nagyon találkoztam,ehhez képest én szinte semmit se csinálok.A kísérlet is komoly,sok idő és meló lehet benne,További eredményes gazdálkodást kívánok,meg egy jó 14-15t-ás szezont.
Baromfi coop mennyit ad szabolcsban,valaki nem tudja véletlenül?Telefonáltak többen nekik és még nem tudtak, akartak árat mondani
Válasz Földönfuto #19801. hozzászólásáraNem kukoricatermő vidéken gazdálkodok. Nehéz agyag talajok (68-74 Arany-féle kötöttség) nem kedveznek a gyökérfejlődésnek, szinte csak mélylazítás utáni évben szabad nálunk kukoricát vetni. Ezért is van 7 éves vetésforgóm; 4 év lucerna+2év kukorica+1 év napraforgó. Ez a mostani kísérlet olyan helyen volt, ahol tavaly 110q tudott a mélylazítás után a Batanga. Mivel a nyári csapadék alapján a legaszályosabb vidék vagyunk két módszer jöhet számításba errefelé. A forgatás nélküli lazítás után, direktben vetés és az öntözés. A no-till gazdálkodók 62-70 mázsa közötti átlagokat értek el idén. Az öntözött üzemátlagom 88,4 lett. Az öntözés elvitt 8 mázsát, de még így is maradt 10-18 mázsa többletem hozzájuk képest. Az idei év időjárása nem volt kedvező a kukoricának nálunk. Vetés után rögtön kelesztő öntözéssel kellett kezdeni. Aztán májusban újabb 40 mm-t kellett rá tenni, mert olyan száraz volt a talaj. Ezt követően jött pár igen hideg reggel, 2 reggelen -2fokos faggyal. Ez rendesen visszafogta a növényeket. Aztán május végén elérte a 5-6 leveles korát lepermeteztük. A baj, hogy 2-3 nappal később kaptunk egy kiadós esőt és meleget, ezért a kakaslábfű és a talpas muhar kezdett őrült módon kelni. Majd egy hét száradás kellet, hogy meg tudjuk kapálni majd fél adaggal több táblát permeteztünk. A kísérleti tábla utóbbiból kimaradt, mert a fajtatulajdonosok nem javasolták a 20 napon belüli második permetezést. Június-július fordulója csapadék szempontjából elég jó volt, de szemképződésre augusztus elején ismét kellett 40 mm. Az ősz viszont elég meleg volt, így a száradással már nem volt baj. Összességében nem vagyok elégedetlen az idei évvel, bár volt már rosszabb és jobb is.
Válasz cross #19802. hozzászólásáraA Zephyr nagy előnye a kompenzációs képessége. Nálad is az alacsony tőszámot második csővel kiegyenlítette. Tavaly, tavaly elött nálam is hozta a második csöveket az aszályban és a vihar kárt követően. Idén viszont túl ideális volt neki mert csak 1 csövet hozott
Sy zephir eddig bruttó 119q 16 körüli vizekkel.
"Sajnos" csak 48-50e termőtő van benne. Nem a maggal volt baj, ilyen kevés mag ment ki.
Válasz fattyú #19798. hozzászólásáraMegmondom őszintén,hogy az alkalmazott intenzív teghnológiát látva tonnákkal többre számítottam.Kevés volt a csapadék vagy nagyon rossz az eloszlása?Üzemméretben is ez a technológia megy?
Válasz fattyú #19799. hozzászólásáraPontosan ott vagyok,konkrétan Nyírség.
Válasz Földönfuto #19792. hozzászólásáraMennyi a hőösszeg a vetés óta nálatok? A Szabolcsi rész 170-200 fokkal van lemaradva hozzánk képest...
Válasz Földönfuto #19792. hozzászólásáraA legjobb tábla 123,1 volt négy éve, de abban az évben elég vegyesre sikerült a termelés. Üzemátlagban a tavalyi év volt a legjobb 112-vel. Az idén a legjobb tábla 107,8, de a kísérlet az idei üzemátlagot le fogja húzni.
Válasz kovacsmihaly0905 #19796. hozzászólásáraInkább évjárat, ami tavaly 14,5 volt az most 18,5
Válasz zeli39 #19795. hozzászólásáraGondolom fao függő
Válasz Földönfuto #19794. hozzászólásáraHatalmas a szórás vágnak 14% vízzel is de sokan kivárnak mert vannak 20% felett is,,,,fajta függő
Válasz zeli39 #19793. hozzászólásáraNa ez már hasonló az enyémhez,pedig ti jóval délebbre vagytok.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólásáraBékés megye jobb földjein ami 12t feletti kukorica jön le 19-26-os vizeket mérnek ,
Válasz fattyú #19791. hozzászólásáraHello.Ápr,16-án vetettem,de májusban csúnyán lefagyott,egy hónapos lemaradást összeszedett.De nálunk ilyen korán amúgy sincs kész a kukorica,pedig régebben mindig dekalbokat csináltam.Mennyi lett a legmagasabb termésed,mert ahogy nézegettem igen intenzív technológiát alkalmazol,legalább 13t körül képzeltem.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólásáraSok múlik viszont azon, hogy mikor veted, mikor tudod elvetni. Tőlünk 25 km-re a homokon már március végén vetik a kukoricát, én akkor még éppen csak hozzá tudok kezdeni a talaj-előkészítéshez. Nálunk hideg, agyagos földek vannak, 10-ből 2-3 évben késői (májusi) fagyokkal, ha aszályos a tavasz. Általában április 15-18 körül szoktam vetni, kökényvirágzás után egy héttel. Az idén a vetés és aratás között 176 nap telt el, a tenyészidőben 1678 foknap hőösszeg volt. Lehet, eltolódik a tenyészidő nálatok, ezért csúszik az aratás.
Válasz fattyú #19785. hozzászólásáraMindennel egyetértek,de nekem ez úgy jön le,hogy amelyik hibrid szept,29-én nem üti a 15-16% vizet,az veszteséges.Bár lehet én vagyok az egyetlen,akinek még 21-26% a kukorica az országban.Amúgy átlagos évben is kb.október közepén indul nálunk a kuk. aratás,valamiért csak későbben érik itt.
Mi is szedegetjük, a víz nem túl jó, de ez már ilyen, a kukorica több már nem lesz, csak kevesebb. Itt azért a daru is tényező, meg fajtafüggő is de ami könnyen morzsolható az hiába 18-19 vizű, úgy pereg a szem a csőről az asztalban mint a szél. 2 vízért nem nézzük mèg hetekig, bár nyilván, jobb lene szárazabban, de nem minden év olyan
Válasz Bobo77 #19786. hozzászólására100 hogyne... 0.2,0.5, 1- 5-10, ezek itt a táblamèretek
Válasz szeszko #19783. hozzászólásáraDobj rám egy privát e-mailt és elküldöm a teljes táblázatot, mely sok fajtajellemzővel és pénzügyi számítással
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19778. hozzászólásáraMit tökölnek? 100ha os tábla?
Válasz Földönfuto #19780. hozzászólásáraEnnyit talán még én is értek a mezőgazdasághoz, ezért is lettek 340-370 FAO-sok a fajtasorba állítva. Sőt, a fajtakiválasztás úgy történt, hogy minden nemesítő ház képviselőjével beszéltem, elmondtam a környezeti és technológiai ismereteket és kértem, hogy ezek ismeretében ők adjanak két saját fajtájukra ajánlást. Viszont abban nem hiszek, hogy a termőhely markánsan befolyásolja a víztartalmat. Ebben a kísérletben 20+40+40 mm öntözést kaptak, kvázi zöldebbnek kellene lenniük, később kellene érjenek. Ugyanezen fajták közül néhányat szomszédos gazdák is ugyanúgy most vágják - öntözés nélkül, igaz, hogy az ő termésátlaguk 16-22 mázsával kevesebb hektáronként.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19782. hozzászólásáraÉrtem köszi!
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraÜdv!
Több emberrel vitába kerültem egy másik fórumtémában a haszon/ha ügyben.
Ha nem titok, kifejtenéd bővebben, hogy jöttek ki neked ezek a számok?
Privátban is megfelel.
Válasz apuci #19781. hozzászólásáraVîz 16-18as, mennyisèg pontosan nem tudom, holnapra tudok több infót, tèny hogy kevès csapadèkkel meglepően jók eredmények..Árat nem tudok, kb. jövő tavasz, nyár lessz eladva..
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19776. hozzászólásáraÉs hogy adta?Vize?Ára?
Válasz fattyú #19772. hozzászólásáraHa árpát akarok vetni akkor nyilván nem 400 FAO-st vetek elé,a másik pedig,hogy a termőhely nagyon meghatározza a víztartalmat.Ha ez a fajtasor itt lett volna kipróbálva,tuti,hogy ezeket az értékeket erre az időszakra nem tudta volna hozni.Nekem ilyen víztartalom aszályos időszakban szokott előfordulni.
Válasz blsjela #19775. hozzászólására9978 volt, 7. lett
A tapasztalatom az, hogy egy májusi fagyos reggel nagyon visszavetette. Az állomány 85-90%-a belilult. Emiatt később is virágzott és szeptember közepén még magas volt a víztartalma. De azt szépen leadta mára; 25 nap alatt 21%-t adott le.
Ránk sötètedett
Válasz Bobo77 #19774. hozzászólására
Válasz Sk Laci #19771. hozzászólásáraNem sok kombi van csak 15
Ma 6 helyszín kb.70 ha, 4gèppel.
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraNálunk nem lesz szerintem az első 3 ban a 9363. De majd kiderül . Azért a pio bizonyított volt másik pio is?
Nálunk szerintem a 9415 lesz a nyerő vagy az új 9978.
De szoros lesz a verseny.
Mert ott a 0216 és a 0023 is ami mindig jól teljesített.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19770. hozzászólásáraBoldog boldogtalan szedi?
Válasz fattyú #19772. hozzászólásárapontosan, fontos a gyors vízleadás, főleg ha megy utána a gabona. Valamint ha beköszöntene egy csapadékos ősz akkor sose száradna le.
Válasz Földönfuto #19769. hozzászólásáraTe vártál volna az aratással, ha
1., árpát vetsz utána,
2., olyan a földed, hogy 20-30 mm csapadék miatt akár el is felejtheted az őszi vetést,
3., minden más fajta 15-16 körüli vizet produkál?
Egy összehasonlításnak akkor van értelme, ha a fajta sajátosságain kívül minden más paraméter azonos.
Ez esetben 14,9-16,2 közötti víztartalmat produkált a 14 fajtából 11. Tehát az amelyik még ma is 20 fölötti, annak gyenge a vízleadása, vagy a fajtatulajdonos FAO számra vonatkozó információja volt fals.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19770. hozzászólásáraEnnyi kombájn ha nekiugrik a parcellának egy-kettő megvagytok.
Küldj egyet hozzám, én is szivesen learatnám a kukoricámat.
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraHello.Szerintem a vízt. miatt nem reális értékelni a fajtákat,ha három hét múlva vágod ,már nyereséges lesz amelyik magasabb víztartalmu.Nálunk október közepéig szinte senki sem fog még vágni.
Válasz Sk Laci #19767. hozzászólásáraPioneer 10,638 t/ha és 14,9%
Kashmír 9,259 t/ha és 15,1%
Válasz fattyú #19765. hozzászólásáraElső kettő T/ha 14% víznél és nedvességtartalom aratásnál?
Válasz Bobo77 #19764. hozzászólásáraItt nem volt csak a port verte el, vetès is folyamatban...
Nos Uraim! Megszületett a 14 fajta 340-370 FAO-s kukorica összevetése.
Helyi adottságok: 10 aranykoronás réti szolonyec talajon öntözés mellett, azonos napon vetve és aratva, technológiailag mindenben egyező módon kezelve.
Arany érmes Pioneer 9363 131 ezer Ft/ha profit
Ezüst érmes KWS Kashmír 89 ezer Ft/ha profit
Bronz érem Dekalb 4792 58 ezer Ft/ha profit
Veszteségesek
A PK-002 és PK-004 víztartalom miatt
Saaten Badiane az alacsony termés miatt
MV Olek a nagy tisztítási veszteség és víztartalom miatt.