Válasz Sk Laci #18173. hozzászólásáraköszi az infót neked is! Nem az árát nézem hanem alaposan átnézem a neten miket írnak az adott hibridről valamint milyen jó és rossz tulajdonságai vannak az adott fajtának. Általában az olcsóbbak régebbi magok azért olcsók nem feltétlenül azért mert rosszak lennének. Olcsóbb és drágább magban is vannak rosszabb fajták azokat jobb elkerülni :)
Válasz Gatti #18168. hozzászólásáraKinemas volt egy évben, kb azt tudja amit a KWS 2378.
A Kinemas nagy szemü kukorica, hirtelen érik be.
3 éve volt nálunk kavicsos földön szárazban 5,5 tonna körül adott. KWS Kapitolis ugyan abban a parcellában kb 1/3 a területnek meg 8,5-9 tonnát adott Ha-onként. Minden ugyan az volt.
Azóta Kapitolisom van, idén is a toppon van a környékbeli kukoricák között.
Ne a vetőmag árát nézzed, a termésre visszavetítve csak elhanyagolható összeg a tophibrid és az akciós kifutó hibrid közötti ár.
Válasz J.D. Borda #17942. hozzászólásáraa száritóban az egyik ismerősünk állitása szerint kités maggal 5ha-on 735q tengeri termett 19% vizzel, sok esővel,147q/ha 12ak földön hihető ez?Megmerjem probálni jövőre ezt a fajtát,elegem van a 80ezer ft-os vetőmagbol.
Válasz Gatti #18168. hozzászólásáraKét évben volt,2016 kitört lucernában csapadék volt rendesen 113q,következő évben szintén lucernatörésbe 3t/ha,megsült.Túl nagy szárú,intenzív termelésre való,öntözés mellett.Ha jól emlékszem korán vethető,hirtelen érve potyogóssá válik.
Válasz Tom250 #18165. hozzászólásáraN01 a legstabilabb Pio hibrid mi annó a leg aszályosabb években is 7t felett volt. Azért váltottunk mert 2010 ben kiderült hogy 10-11 tonna a max amit a 65-68 e tőszámmal tud . A 9903 az n01 utódja ugyan azt tudja de ha jo az idő akkor többet is.
Válasz szanberg #18142. hozzászólásáraszanberg neked volt már valamikor kws kinemas kukoricád? azért kérdezem tőled mert tudom te sok kws kukoricát vetsz, de ha másnak van róla infója azt is megköszönöm! A tulajdonságai érdekelnének hogy mibe jó vagy mibe rosszabb, lehet e korán vetni, mennyire birja az aszályosabb nyarakat, ilyesmi.
Válasz colizoli #18162. hozzászólásáraNa de az se biztos hogy jó ám, hogy novemberben kezded aratni.
A környékünkön most olyan 70 mazsakat aratnak úgy hallom, ami itt eső nelkul még jónak számít, de szerintem sok termelőnel nem takarja be a költségeket. Normálisabb idő mellet ez gyenge lenne itt.
Idén van N01 meg 9903 is, az már egyértelműen látszik hogy az N01-esen jóval kisebb csövek vannak mint a 9903-on
Mindkét falytárol leszedtem 20-20 csövet,
az N01-en 230-240gramm egy cső morzsoltan,
a 9903-on pedig 260-270gramm,
Ráadásul az utóbbi viszonylag több helyen hozott 2 csövet, az N01 meg szinte sehol, viszont az N01-nek jóval erősebb a szára.
Válasz Rabó001 #18158. hozzászólásáraItt a Homokhátságon mindig leszárad 13-14-re, ha más nem novemberbe szedjük. De mostanában már szeptember közepén, végén lehetett szedni már 14-s vízzel, a 360-s kukoricát.
Válasz bandigh #18132. hozzászólásáraAz én SPC vetőgépem szépen vetett, amikor még meg volt. A tsz Kvernelandos vetése meg egy rakás szégyen volt. Kikopva használták, és a kezelője se volt "toppon".
Válasz szanberg #18111. hozzászólásáraÉn is olyan helyre tettem kukoricát, ahol edig nem volt vadkár, vagy csak minimum /közvetlenül a falu mellet, és falu gyorsforgalmi út közé/. Az utóbiban volt a legnagyobb vadkár. A vadászoknak se ment a fejébe, hogy miért a falu és a gyorsforgalmi út között rendezkedik a diszní, ami a legfrekventáltab hely, és soha semilyen vad nem volt ott. Még nyúl se. Ezen a területen olyan 30% lehet a kár.
Ami kint van messze a falutól patakok között, ahol szokott vadkár lenni, ott csak két kis kör volt megtúrva a disznóktól.
Nappal learattam, estére a vadászok löttek is ott 2 db-ot.
Válasz medikus #18155. hozzászólásáraMeg ha minden jól megy!
Ha eltalálja a rétegvastagságot, a csövek átmérőjét, a csövön lévő furatok számát és átmérőjét, a csövek távolságát egymástól, mekkora ventilátort tesz hozzá.
Ha mindent eltalál és jól üzemelteti, meg tisztítja ahogy írtad, akkor esélyes.
Nálunk ahogy írtam előbb is, a kolhozban volt ilyen, gyári, tehát azt valahol kikísérletezték, vizsgálták. De aztán nem használták sokáig. Persze lehet mondani, hogy azért nem, mert nem tartották be a technológiát pontosan. Na ez az amiért a szárítás működik.
Ha párás ködös időben, is ment akkor többet ártott, mert visszanedvesedett. Ami ilyenkor előfordul, ma is de.11 órakor lett valamilyen idő, és van olyan is mikor egész nap borús csöpörgős nyirkos, akkor ha napokig nem fujatod az a baj. Persze ilyenkor jön az hogy hőlégfúvót az égőfej elé. Az se ingyen megy, tudod mennyi kell egy nagy pajtát ellátó ventilátorhoz. Meg az egész rendszert megcsinálni, kiépíteni.
Nem véletlen hogy világszerte legnagyobb mértékben a szárítás terjedt el a kukoricánál. Mindig vannak akik vissza akarják hozni a górézást, meg hasonlók. Működhet ez a levegős dolog is, de sok buktatója van, ami a szárításnál nincsen.
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraElvben működhet. Nagyüzemben is volt vagy van ilyen technológia. Anno nálunk a tszcsben is egy magtár meg volt így csinálva, gyári rendszerrel, padlóra rakható csövek, ventilátor a magtár végében, talán még hőmérséklet érzékelők is. Valamiért nem használták sokszor. Párás ködös időben milyen levegőt fújsz be alája?
Szóval ha ezt meg akarod csinálni nem ér annyit az egész, a végeredmény meg finoman szólva is kockázatos. Ami nem érzékeny a technológia pontos betartására, de a végeredménye biztos, az szemeskukoricánál a szárítás, meg a propionsavas kezelés. Vagy nedvesen roppantva fóliatömlőbe.
A nagyüzemi csibék megeszik, pedig szerintem az összes szárítottat eszik.
Válasz sanyi1965 #18149. hozzászólásáraBizonyos fajták, ha olyan volt az évjárathatás, az istennek se adják le a vizet. Leadják, de akkor már nem nagyon kell búzát vetni a helyére
Nem tudom mennyi az a nagyobb mennyiség, meg mennyi az a piszok magas víz, de én egyik évben 10 mázsát vittem haza 19-es vízzel mert bedöglött a kombájn és ennyit nem érte volna meg elvinni a szárítóig.
A lényeg hogy én azt forgathattam össze vissza az, úgy megpenészedett mint a pinty..
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraAttól függ mennyi az a menniség, ha szétteríted egy betonplaccon, és forgatod lapáttal, úgy is lehet szárítani végülis. Nyers tengerit egyébként propionsavval szoktuk kezelni, akkor nem lesz baja neki. Csak a csibék nem tudom hogy bírják, a négylábúak megeszik szépen. De ha eladod is tudsz keríteni helyette szárítatlant, errefelé nagyon sokan vittek haza, 14 körüli vizekkel, lehet a szárítóba is van olyan kupac ami csak be van borítva, abból is vihetsz haza, jobb mint keccsolni
Válasz lazar.r #18145. hozzászólásáraA másik ember meg felhordta a padlásra,és szét terítette!Azt mondta hogy az az egy szem,ami külön elgurult,az is bepenészedett!
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraEn 3 eve 20,5os vizzel taroltam be 40 mazsat kb 70-80 centi magasan volt szetteritve. Egyszer atforgattam lapattal es nem lett semmi baja.
Válasz medikus #18140. hozzászólásáraAz a baj, hogy búzát terveztünk a helyére, és a mag már az udvarban van. Annak meg februárban meg már késő van vetni.
Plusz bérkombájnos lesz a sztori, azt meg februárban szintén nem találnék.
Válasz Apáé #18137. hozzászólásáraVak neked keresztanyád p*csája, normálisan nem tudod felhívni a figyelmet, mert esetleg nem vettem észre amit írtál!?!?!?!?
de mostmár kedvem sincs, időről nem is beszélve...
Lehet nem jó helyre írom, de nem találtam a témába vágó topikot.
Olyan problémánk van, hogy szeretnénk kombájn alól nagyobb mennyiségű kukoricát betárolni szárítás nélkül, viszont a nedvességtartalma még piszok magas.
A véleményeteket szeretném kérni, hogy működhetne-e az a dolog, hogy a tárolóhely aljára kifurkált PVC csöveket fektetek, amikbe egy nagyobb ventilátorral rendszeresen levegőt fújok, hogy ne tudjon befülledni a termény.
Nem akarnánk leszáríttatni, mert azt vettük észre, hogy a csibék úgy nem eszik olyan szívesen, góré meg szedőember pedig nincs elég a környéken, hogy csövesen takarítsuk be.
Köszi előre a válaszokat!
Válasz Pogba #18133. hozzászólására5068 volt 11 tonna/ha 18%víz
A pio 9903 ugyan olyan körülmények között 13 tonna/ha 20-21%,vízzel
(a pio kb egy héttel korábban lett vágva
Válasz agrogal #18128. hozzászólásáraBaj lenne ha a vetögépen múlt volna 25% termés. Tőhiány meg sorhiány, esetleg ha spc-vel voltak bérbe vetni. Ha a gazda is kinn van akkor gondolom szóvá teheti hogy bakker ne menjél már úgy mint az állat. De ha valóban jó volt a talaj, meg korszerű a vetőgép akkor tudott menni az optimális tempóval, nem ment direkt gyorsan a tiédben. Egyébként ezért kockázatos ez a vasárnap délutáni munka.. csak ott nem te kérted gondolom, de itt van aki direkt úgy jön oda kedden, hogy neki vasárnap kettőkor kell például aratni mert délre jönnek ebédre az unokák..
Szóval nem hiszem ezt a különbséget, azt meg végképp nem, hogy 15 hektárra megéri megvenni egy korszerű vetőgépet.
Bár ha nincs aki rendesen megcsinálja, akkor persze, venni kell, de itt ha valaki elvakkantja magát h neki holnapután vetés akkor szaladni kell, és még te örüljé h mehetsz.. Kicsit fura lett a világ
Válasz ZZ #18122. hozzászólásáraEgyrészt, a fajtasorokban vetett és az ajándékzsákokban a legjobb területekről származó, legjobb habitusú, erősebben tisztított, méretre, csirára stb válogatott magokat teszik. Másrészt fajtasorok mindig sík, homogén legjobb termőképességű területen lesznek beállítva, és a tizedhektárról felszorzással is javul az eredmény...
Válasz Tom250 #18126. hozzászólásáraPersze,hogy értem :-)van aki minimális költségen próbálja maximalizálni a nyereségét ez általában gyenge adottságú földeken bevett gyakorlat .Jobb földeken meg van aki mindig többre és többre törekszik és van aki egy erős átlagot szeretne elérni ,,a kukorica termesztés technológiája nem túl bonyolult 4 fő függvénye van szerintem,,,1.megfelelő minőségi föld,,2.jó fajta kiválasztás,,3.input ,,4.megfelelő mennyiségű csapadék ,,,a műtrágya és a csapadék összhangja a legfontosabb .Ez fórum azért jó mert sok értelmes dolgot lehet olvasni amit az ember be tud építeni a saját gazdálkodásába viszont vannak ami el kell engedni :-)
Válasz Rabó001 #18119. hozzászólásáraBogár kérdésben nincsen tapasztalatom hálaIstennek, itt is csak foltok voltak, még nem tömeges balhé, ezért is rotálom a táblákat, jövőre majdnem mindegyik idei kukorica helyén napraforgó illetve egy kis zab fog kerülni, egy táblát vetek vissza, hogy a ballansz megmaradjon ami a hektárokat illeti.
Viszont mintha én is azt vettem volna észre, hogy maszek, elhanyagoltabb gyengébb képességű állománynál volt szignifikánsabb a lárva kártétele!
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraMost látom hogy az enyémről van szó.Abban igazad van,hogy bérvetésnél a kombinátorozás idejét nehezen lövöd be,pl igéri és nem jön csak 10 nap múlva addigra kigazlik,pl vasárnap délután kiküldött nyugdijelótt álló kolléga rossz napot fog ki és nyomja neki hogy letehesse a gépet.Keléskor is látszot+sorcsatlakozás pedig rtk reklamáció nem volt,mert az agrármókus úgy mint te egyből rávágta volna hogy szar talajmunka,persze látatlanba.Csak 4ha volt szó kb 4x20q kár 90000/ha.Jövőre napra+kuk kb 15Ha Hogy ilyen ne történjen többet lesz vetőgép véve.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraValamennyi haszon biztos van rajta de lehet nem sok ha
Pl magas vízzel vágja, alá tett rengeteg műtrágyát, esetleg lombtragyat is juttatott és a kukorica ára is kaka. Amit ràlehetne költeni az szinte a csillagos ég.
24924 hozzászólás
Válasz Sk Laci #18173. hozzászólásáraköszi az infót neked is! Nem az árát nézem hanem alaposan átnézem a neten miket írnak az adott hibridről valamint milyen jó és rossz tulajdonságai vannak az adott fajtának. Általában az olcsóbbak régebbi magok azért olcsók nem feltétlenül azért mert rosszak lennének. Olcsóbb és drágább magban is vannak rosszabb fajták azokat jobb elkerülni :)
Válasz Gatti #18168. hozzászólásáraKinemas volt egy évben, kb azt tudja amit a KWS 2378.
A Kinemas nagy szemü kukorica, hirtelen érik be.
3 éve volt nálunk kavicsos földön szárazban 5,5 tonna körül adott. KWS Kapitolis ugyan abban a parcellában kb 1/3 a területnek meg 8,5-9 tonnát adott Ha-onként. Minden ugyan az volt.
Azóta Kapitolisom van, idén is a toppon van a környékbeli kukoricák között.
Ne a vetőmag árát nézzed, a termésre visszavetítve csak elhanyagolható összeg a tophibrid és az akciós kifutó hibrid közötti ár.
Válasz J.D. Borda #17942. hozzászólásáraa száritóban az egyik ismerősünk állitása szerint kités maggal 5ha-on 735q tengeri termett 19% vizzel, sok esővel,147q/ha 12ak földön hihető ez?Megmerjem probálni jövőre ezt a fajtát,elegem van a 80ezer ft-os vetőmagbol.
Válasz sanyi1965 #18170. hozzászólásáracsak láttam hogy elég jó árban van, de akkor ez nem az én hibridem itt az ország aszályos részén... köszi az infót
Válasz Gatti #18168. hozzászólásáraKét évben volt,2016 kitört lucernában csapadék volt rendesen 113q,következő évben szintén lucernatörésbe 3t/ha,megsült.Túl nagy szárú,intenzív termelésre való,öntözés mellett.Ha jól emlékszem korán vethető,hirtelen érve potyogóssá válik.
Válasz Tom250 #18165. hozzászólásáraN01 a legstabilabb Pio hibrid mi annó a leg aszályosabb években is 7t felett volt. Azért váltottunk mert 2010 ben kiderült hogy 10-11 tonna a max amit a 65-68 e tőszámmal tud . A 9903 az n01 utódja ugyan azt tudja de ha jo az idő akkor többet is.
Válasz szanberg #18142. hozzászólásáraszanberg neked volt már valamikor kws kinemas kukoricád? azért kérdezem tőled mert tudom te sok kws kukoricát vetsz, de ha másnak van róla infója azt is megköszönöm! A tulajdonságai érdekelnének hogy mibe jó vagy mibe rosszabb, lehet e korán vetni, mennyire birja az aszályosabb nyarakat, ilyesmi.
Válasz colizoli #18162. hozzászólásáraNa de az se biztos hogy jó ám, hogy novemberben kezded aratni.
A környékünkön most olyan 70 mazsakat aratnak úgy hallom, ami itt eső nelkul még jónak számít, de szerintem sok termelőnel nem takarja be a költségeket. Normálisabb idő mellet ez gyenge lenne itt.
Válasz Tom250 #18165. hozzászólására9903 - N01
Idén van N01 meg 9903 is, az már egyértelműen látszik hogy az N01-esen jóval kisebb csövek vannak mint a 9903-on
Mindkét falytárol leszedtem 20-20 csövet,
az N01-en 230-240gramm egy cső morzsoltan,
a 9903-on pedig 260-270gramm,
Ráadásul az utóbbi viszonylag több helyen hozott 2 csövet, az N01 meg szinte sehol, viszont az N01-nek jóval erősebb a szára.
Syngenta orpheus 109q fizető súly
Válasz colizoli #18162. hozzászólásáraMondjuk nem is kell aggódni a tízentonnás kukoricák miatt, ha 7-8 tonnád van akkor volt egy kurva jó termésed.
Válasz Rabó001 #18158. hozzászólásáraItt a Homokhátságon mindig leszárad 13-14-re, ha más nem novemberbe szedjük. De mostanában már szeptember közepén, végén lehetett szedni már 14-s vízzel, a 360-s kukoricát.
Válasz bandigh #18132. hozzászólásáraAz én SPC vetőgépem szépen vetett, amikor még meg volt. A tsz Kvernelandos vetése meg egy rakás szégyen volt. Kikopva használták, és a kezelője se volt "toppon".
Válasz szanberg #18111. hozzászólásáraÉn is olyan helyre tettem kukoricát, ahol edig nem volt vadkár, vagy csak minimum /közvetlenül a falu mellet, és falu gyorsforgalmi út közé/. Az utóbiban volt a legnagyobb vadkár. A vadászoknak se ment a fejébe, hogy miért a falu és a gyorsforgalmi út között rendezkedik a diszní, ami a legfrekventáltab hely, és soha semilyen vad nem volt ott. Még nyúl se. Ezen a területen olyan 30% lehet a kár.
Ami kint van messze a falutól patakok között, ahol szokott vadkár lenni, ott csak két kis kör volt megtúrva a disznóktól.
Nappal learattam, estére a vadászok löttek is ott 2 db-ot.
Válasz colizoli #18157. hozzászólásáraItt sem érdemes szárítottat árulni,nem eszi a pipi.
Válasz colizoli #18157. hozzászólásáraLehetséges.
És akkor itt milyen kukoricát etetnek? Savanyítottat, propionsavval?
Válasz Rabó001 #18154. hozzászólásáraKerekegyházán ahol több millió csirke, tyúk van ott nem veszik meg a szárított kukoricát.
Válasz medikus #18155. hozzászólásáraMeg ha minden jól megy!
Ha eltalálja a rétegvastagságot, a csövek átmérőjét, a csövön lévő furatok számát és átmérőjét, a csövek távolságát egymástól, mekkora ventilátort tesz hozzá.
Ha mindent eltalál és jól üzemelteti, meg tisztítja ahogy írtad, akkor esélyes.
Nálunk ahogy írtam előbb is, a kolhozban volt ilyen, gyári, tehát azt valahol kikísérletezték, vizsgálták. De aztán nem használták sokáig. Persze lehet mondani, hogy azért nem, mert nem tartották be a technológiát pontosan. Na ez az amiért a szárítás működik.
Ha párás ködös időben, is ment akkor többet ártott, mert visszanedvesedett. Ami ilyenkor előfordul, ma is de.11 órakor lett valamilyen idő, és van olyan is mikor egész nap borús csöpörgős nyirkos, akkor ha napokig nem fujatod az a baj. Persze ilyenkor jön az hogy hőlégfúvót az égőfej elé. Az se ingyen megy, tudod mennyi kell egy nagy pajtát ellátó ventilátorhoz. Meg az egész rendszert megcsinálni, kiépíteni.
Nem véletlen hogy világszerte legnagyobb mértékben a szárítás terjedt el a kukoricánál. Mindig vannak akik vissza akarják hozni a górézást, meg hasonlók. Működhet ez a levegős dolog is, de sok buktatója van, ami a szárításnál nincsen.
Válasz Rabó001 #18154. hozzászólásáraElvileg működik ha kirostálja!Ha közötte marad a por és törmelék,100% bukta!
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraElvben működhet. Nagyüzemben is volt vagy van ilyen technológia. Anno nálunk a tszcsben is egy magtár meg volt így csinálva, gyári rendszerrel, padlóra rakható csövek, ventilátor a magtár végében, talán még hőmérséklet érzékelők is. Valamiért nem használták sokszor. Párás ködös időben milyen levegőt fújsz be alája?
Szóval ha ezt meg akarod csinálni nem ér annyit az egész, a végeredmény meg finoman szólva is kockázatos. Ami nem érzékeny a technológia pontos betartására, de a végeredménye biztos, az szemeskukoricánál a szárítás, meg a propionsavas kezelés. Vagy nedvesen roppantva fóliatömlőbe.
A nagyüzemi csibék megeszik, pedig szerintem az összes szárítottat eszik.
Válasz Kisvuk #18141. hozzászólásáraNem tudom miert, talan konnyu lehet a csutkaja vagy mi van vele de alig jon kifele, new hollandnal.
Válasz bandigh #18151. hozzászólásáraPontosan,és a piac sem egyforma mindig,én nem reszketnék még a búzavetés tolódása miatt.
Válasz sanyi1965 #18149. hozzászólásáraBizonyos fajták, ha olyan volt az évjárathatás, az istennek se adják le a vizet. Leadják, de akkor már nem nagyon kell búzát vetni a helyére
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraA csibéknek jobban fog ízleni a szárított kukorica tavasszal mint a dohos penészes.
Nem tudom mennyi az a nagyobb mennyiség, meg mennyi az a piszok magas víz, de én egyik évben 10 mázsát vittem haza 19-es vízzel mert bedöglött a kombájn és ennyit nem érte volna meg elvinni a szárítóig.
A lényeg hogy én azt forgathattam össze vissza az, úgy megpenészedett mint a pinty..
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraNE VÁGD LE!Csak nyerhetsz rajta ha később vágod,itt már van aki számolgathatja mennyi lesz a tanulópénz.
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraAttól függ mennyi az a menniség, ha szétteríted egy betonplaccon, és forgatod lapáttal, úgy is lehet szárítani végülis. Nyers tengerit egyébként propionsavval szoktuk kezelni, akkor nem lesz baja neki. Csak a csibék nem tudom hogy bírják, a négylábúak megeszik szépen. De ha eladod is tudsz keríteni helyette szárítatlant, errefelé nagyon sokan vittek haza, 14 körüli vizekkel, lehet a szárítóba is van olyan kupac ami csak be van borítva, abból is vihetsz haza, jobb mint keccsolni
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraVárjál még egy hetet az aratással. Lehet 1%-ot is lehúz addig olyan meleg lesz.
Válasz lazar.r #18145. hozzászólásáraA másik ember meg felhordta a padlásra,és szét terítette!Azt mondta hogy az az egy szem,ami külön elgurult,az is bepenészedett!
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraEn 3 eve 20,5os vizzel taroltam be 40 mazsat kb 70-80 centi magasan volt szetteritve. Egyszer atforgattam lapattal es nem lett semmi baja.
Válasz szanberg #18142. hozzászólásáraNe sértödj meg kérlek! Bocsánat
Válasz medikus #18140. hozzászólásáraAz a baj, hogy búzát terveztünk a helyére, és a mag már az udvarban van. Annak meg februárban meg már késő van vetni.
Plusz bérkombájnos lesz a sztori, azt meg februárban szintén nem találnék.
Válasz Apáé #18137. hozzászólásáraVak neked keresztanyád p*csája, normálisan nem tudod felhívni a figyelmet, mert esetleg nem vettem észre amit írtál!?!?!?!?
de mostmár kedvem sincs, időről nem is beszélve...
Válasz Pogba #18138. hozzászólásáraDominator 106
Miért?
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraMajd februárban szedd le!
Sziasztok!
Lehet nem jó helyre írom, de nem találtam a témába vágó topikot.
Olyan problémánk van, hogy szeretnénk kombájn alól nagyobb mennyiségű kukoricát betárolni szárítás nélkül, viszont a nedvességtartalma még piszok magas.
A véleményeteket szeretném kérni, hogy működhetne-e az a dolog, hogy a tárolóhely aljára kifurkált PVC csöveket fektetek, amikbe egy nagyobb ventilátorral rendszeresen levegőt fújok, hogy ne tudjon befülledni a termény.
Nem akarnánk leszáríttatni, mert azt vettük észre, hogy a csibék úgy nem eszik olyan szívesen, góré meg szedőember pedig nincs elég a környéken, hogy csövesen takarítsuk be.
Köszi előre a válaszokat!
P.A.
Válasz Kisvuk #18136. hozzászólásáraAz 5068 milyen kombájnal lett vágva?
Válasz szanberg #18129. hozzászólásáraTe vak vagy vagy csak egyszerüen néha nincs kedved válszolni?
Válasz Pogba #18133. hozzászólására5068 volt 11 tonna/ha 18%víz
A pio 9903 ugyan olyan körülmények között 13 tonna/ha 20-21%,vízzel
(a pio kb egy héttel korábban lett vágva
Válasz Gepi #18134. hozzászólására11-12 tonna között, 14-es vizel.
Gyenge szikes talajon is 10 tonna fölött, mig ugyan itt a Pio 9-10 között.
Válasz Pogba #18133. hozzászólásáraNekem 5068 van majd aratás után megírom.
Neked már levágták? Meg vagy vele elégedve?
Volt valakinek Dkc 5075 es Dkc 5068? Milyen vizel szedte es hogy engedett?
Válasz agrogal #18128. hozzászólásáraBaj lenne ha a vetögépen múlt volna 25% termés. Tőhiány meg sorhiány, esetleg ha spc-vel voltak bérbe vetni. Ha a gazda is kinn van akkor gondolom szóvá teheti hogy bakker ne menjél már úgy mint az állat. De ha valóban jó volt a talaj, meg korszerű a vetőgép akkor tudott menni az optimális tempóval, nem ment direkt gyorsan a tiédben. Egyébként ezért kockázatos ez a vasárnap délutáni munka.. csak ott nem te kérted gondolom, de itt van aki direkt úgy jön oda kedden, hogy neki vasárnap kettőkor kell például aratni mert délre jönnek ebédre az unokák..
Szóval nem hiszem ezt a különbséget, azt meg végképp nem, hogy 15 hektárra megéri megvenni egy korszerű vetőgépet.
Bár ha nincs aki rendesen megcsinálja, akkor persze, venni kell, de itt ha valaki elvakkantja magát h neki holnapután vetés akkor szaladni kell, és még te örüljé h mehetsz.. Kicsit fura lett a világ
Válasz ZZ #18122. hozzászólásáraEgyrészt, a fajtasorokban vetett és az ajándékzsákokban a legjobb területekről származó, legjobb habitusú, erősebben tisztított, méretre, csirára stb válogatott magokat teszik. Másrészt fajtasorok mindig sík, homogén legjobb termőképességű területen lesznek beállítva, és a tizedhektárról felszorzással is javul az eredmény...
Válasz Tom250 #18126. hozzászólásáraPersze,hogy értem :-)van aki minimális költségen próbálja maximalizálni a nyereségét ez általában gyenge adottságú földeken bevett gyakorlat .Jobb földeken meg van aki mindig többre és többre törekszik és van aki egy erős átlagot szeretne elérni ,,a kukorica termesztés technológiája nem túl bonyolult 4 fő függvénye van szerintem,,,1.megfelelő minőségi föld,,2.jó fajta kiválasztás,,3.input ,,4.megfelelő mennyiségű csapadék ,,,a műtrágya és a csapadék összhangja a legfontosabb .Ez fórum azért jó mert sok értelmes dolgot lehet olvasni amit az ember be tud építeni a saját gazdálkodásába viszont vannak ami el kell engedni :-)
Válasz Rabó001 #18119. hozzászólásáraBogár kérdésben nincsen tapasztalatom hálaIstennek, itt is csak foltok voltak, még nem tömeges balhé, ezért is rotálom a táblákat, jövőre majdnem mindegyik idei kukorica helyén napraforgó illetve egy kis zab fog kerülni, egy táblát vetek vissza, hogy a ballansz megmaradjon ami a hektárokat illeti.
Viszont mintha én is azt vettem volna észre, hogy maszek, elhanyagoltabb gyengébb képességű állománynál volt szignifikánsabb a lárva kártétele!
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraMost látom hogy az enyémről van szó.Abban igazad van,hogy bérvetésnél a kombinátorozás idejét nehezen lövöd be,pl igéri és nem jön csak 10 nap múlva addigra kigazlik,pl vasárnap délután kiküldött nyugdijelótt álló kolléga rossz napot fog ki és nyomja neki hogy letehesse a gépet.Keléskor is látszot+sorcsatlakozás pedig rtk reklamáció nem volt,mert az agrármókus úgy mint te egyből rávágta volna hogy szar talajmunka,persze látatlanba.Csak 4ha volt szó kb 4x20q kár 90000/ha.Jövőre napra+kuk kb 15Ha Hogy ilyen ne történjen többet lesz vetőgép véve.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraValamennyi haszon biztos van rajta de lehet nem sok ha
Pl magas vízzel vágja, alá tett rengeteg műtrágyát, esetleg lombtragyat is juttatott és a kukorica ára is kaka. Amit ràlehetne költeni az szinte a csillagos ég.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraJó Jó az nehezen lehet veszteséges
de a lényeget gondolom érted. 
Válasz Tom250 #18124. hozzászólásáraEgy 11t-ás kukorica,hogy lehet veszteséges ?:-)