űdv mindenkinek olyan kérdésem lenne hogy van vagy 20 mázsa kukoricám morzsolt és le szeretném adni gabona felvásárlonak igaz nem tudom milyen a viztartalma de elég száraz kb mennyit vonnak majd le csak hogy tudjak számolni vagy hogy zajlik ez?
90 fokos inkább.20ha lett igy lazitozva mire kiderült hogy az uj adagolo 4-ik eleme nem szállit elég nitrot.Vissza lett a felujitott régi szerelve aztán már ment rendesen füst és erölködés mentesen.Lenne video rola oriási a különbség még hangra is else hinné az ember.Pedig száraz és kemény nehéz talajok voltak.Most lettek felszántva trágya szorás után nagyon jo szántás lett pedig full száraz.Azért a lazitás megtette a hatást az tuti.A 3x35 ih ekét 35-40cm mélyen 7-8km/h vitte a 1025.3-as.30-35l/ha fogyasztással.A 892.2 az már vérszegényebben ugyan ilyen ekével egy borozdába a 100-as lekörözte mindig.
Nálunk a sygnenta alpha elég jól teljesített, idén lett a legjobb kukoricánk, talán azért mert az aszály miatt nem volt akkora vadkár, illetve erre nem is volt nagyon nagy aszály
Válasz #7689. hozzászólásra
Az a helyzet hogy remegett a keze, ezt a párom, röfik kolléga filmezte le, és a yutube így javította ki, hogy ne vibráljon, a gépünkön most néztem azon nem folydogál. Nagyon rossz így.
Hali én csináltam a videót. Nem a kombájnal van a baj, hanem a gép ment tönkre, ez volt az utolsó videó amit sikerült vele készíteni. Egyébként ha jól megnézed az egész gép nyúlik és hullámzik a videón.
Válasz #7677. hozzászólásra
szolnok megyében a dekalb lett a legrosszabb,csak szár lett rajta 0-5q/ha a többi fajtán 10-30q/ha adott az sem sok de még sem semmi
Üdv. Gyanítottam hogy nekem szánod a kérdést, kattints legközelebb a "válasz" feliratra és tudni fogja az illető hogy kinek címzed akérdést.Az a helyzet hogy felénk nagyon változóak a talajok, van hogy a dőlőút egyik fele 1-2 Ak-s homok a másik fele meg20Ak-s barna, fekete föld, és csak 5 méter válassza el, de ez táblákba is van hogy átmegy homokból feketébe, vagy fordítva, így eleve elkerülhetetlen hogy ne kerüljön homokba is kuki vagy búza. Természetesen nem vágtunk kimondottan homokon 70g-s kukit, de vágtunk 30-sat és LG-volt
a VTR-es bejegyzése kapcsán kérdeztem meg, mert nekem még nem sikerült,még csapadékosabb évben sem,hátha tudtok valamit,amit én nem. Terület az volna több hektár is.
Tavaly 10t-ás termést produkált a lucius.Most egy 13ha táblába volt lucius,furio,m34.A leggyengébb a lucius a furio és az m34 hasonlo.Egybe lett vágva igy 59q lett az össz átlag.A vizek 12-13 körül voltak.A táblán belül is nagy különbségek tapasztalhatok.Voltak részek ahol csak ugy dübörgött alattam az egész gépezet máshol meg csö sem volt rajta.Van egy 1ha táblám a falu alatt abba 2/3 része lucius a többi m34 volt.Tavaly összel jol meglett baromfi trágyázva kisült az egész 25q lett rajta ez volt a legrosszabb.
Nos én arra próbáltam rávilágítani tréfásan mondva, hogy az olyan aszályos évben amikor van némi tavaszi kora nyári csapadék akkor azért lehet termést látni de ha tavasszal és kora nyáron van aszály akkor menthetetlen , de mivel én még nem találkoztam két egyforma esztendővel , így bizton állítom ,hogy lehet készülni sokféle módon a gazdálkodásra,meg vannak technikák akár talaj művelési akár egyéb rafinériák ,de mindig csak a betakarítás után leszünk okosok!!
Válasz #7654. hozzászólásra
az igaz h aszály és aszály között van különbség.
tavaly még volt a földnek víztartaléka, idén meg nem mivel itt jóformán 2010es esős időszak óta nem sok esett.
2011-es nyáron és ősszel nagyon kevés csapadék hullot, 2012 januárjában volt némi csapadék hóformájában, aztán febuár, március egészen április közepéig megint semmi,
április közepétől június közepéig volt hetente annyi ami biztosította a kukorica napi fejlődési szintjét de egy cseppel se több(ez olyan volt mint egy infúzió amit június közepétől kitéptek belőle), azóta meg egészen mostanáig ha 20mm esett.
ha összegezzük ezt az évet, akkor eddig volt 3hónap amikor esett az eső és biztosította a növények számára való fejlődőst de annyi már nem h "töltődjön" a föld, és volt 6hónap mikor nem esett szinte semmi.
Ezek után teljesen igaz, h mindenhol aszály volt, csak vannak helyek ahol a kritikus időszakokban esett 20-50mm csapadék többször is, és most az onnan való személyek mondják, h nem kell annyit rinyálni az aszály miatt és most dicsekednek az 5-10tonnás termésükkel.
Én is lehúztam ott 27 évet , 96 ban váltottam főállású gazdálkodásra és van egy földem az újvárosi határhoz 400 méterre , arrafelé nem lesz ritka 120q kuki sem, a réten nálunk talán most ad vissza a fentebbvaló valamennyit a 2010-ben elvettből , általában a jóisten hosszú távon igazságos!!
24959 hozzászólás
ilyenkor mennyit szárad egy hét alatt a kukorica?
Válasz #7704. hozzászólásra

Basszus..a héten aratom én is kolléga....hol volt ez a jó eredmény?? én is somogyi vagyok...
Válasz #7706. hozzászólásra
3% szemét+ 13 feletti nedvesség feletti vízre a súlyelvonás.
Nekem 1q eső költség áfásan 625 ft volt.
űdv mindenkinek olyan kérdésem lenne hogy van vagy 20 mázsa kukoricám morzsolt és le szeretném adni gabona felvásárlonak igaz nem tudom milyen a viztartalma de elég száraz kb mennyit vonnak majd le csak hogy tudjak számolni vagy hogy zajlik ez?
Üdv mindenkinek!!!
Először fórumozok itt!Kérdésem az lenne ,hogy valakinek van tapasztalata Pioneer PR38V12-es kukoricáról?Válaszukat köszönöm!
Üdv:Pirger
somogy 43ha 1,8t/ha, sajnos
Szinte már versenyeznek: a gazda vagy a lopó szedi le előbb a terményt?



Kinek van vetve pioneer p9400? és mik a tapasztalatok??
Válasz #7700. hozzászólásra



Ujabb képek az aratásrol.
Válasz #7698. hozzászólásra




90 fokos inkább.20ha lett igy lazitozva mire kiderült hogy az uj adagolo 4-ik eleme nem szállit elég nitrot.Vissza lett a felujitott régi szerelve aztán már ment rendesen füst és erölködés mentesen.Lenne video rola oriási a különbség még hangra is else hinné az ember.Pedig száraz és kemény nehéz talajok voltak.Most lettek felszántva trágya szorás után nagyon jo szántás lett pedig full száraz.Azért a lazitás megtette a hatást az tuti.A 3x35 ih ekét 35-40cm mélyen 7-8km/h vitte a 1025.3-as.30-35l/ha fogyasztással.A 892.2 az már vérszegényebben ugyan ilyen ekével egy borozdába a 100-as lekörözte mindig.
Válasz #7689. hozzászólásra




Hát itt sem 50 fokos a motorban a víz!!
Üdv mindenkinek!!!
Először fórumozok itt!Kérdésem az lenne ,hogy valakinek van tapasztalata Pioneer PR38V12-es kukoricáról?Válaszukat köszönöm!
Üdv:Pirger
Nálunk a sygnenta alpha elég jól teljesített, idén lett a legjobb kukoricánk, talán azért mert az aszály miatt nem volt akkora vadkár, illetve erre nem is volt nagyon nagy aszály
Válasz #7691. hozzászólásra

Ez igen, a család kezd fórumozni!
Válasz #7671. hozzászólásra
Szinte mindegyiknek
Válasz #7691. hozzászólásra

Most néztem, ugyan az mindkettő készitője, de az mtz mókásabb, mint ahogy a rajzfilmekben szokott lenni, gyorsulásnál megnyúlik az autó .
Válasz #7689. hozzászólásra


Az a helyzet hogy remegett a keze, ezt a párom, röfik kolléga filmezte le, és a yutube így javította ki, hogy ne vibráljon, a gépünkön most néztem azon nem folydogál. Nagyon rossz így.
Válasz #7684. hozzászólásra
Értem , érdekes, majd megkérdezem itt a helyi nagycégnél hogy mi újság mert ők szoktak dekalbot is meg pio.-t is vetni.
Válasz #7687. hozzászólásra

Inkább igy járt mint az mtz felvétele, az egész gép Barbacsalád tagjaként folydogál előre, vagy csak részegen látjuk ??!!
Válasz #7682. hozzászólásra


Hali én csináltam a videót. Nem a kombájnal van a baj, hanem a gép ment tönkre, ez volt az utolsó videó amit sikerült vele készíteni. Egyébként ha jól megnézed az egész gép nyúlik és hullámzik a videón.
Válasz #7682. hozzászólásra
De jó szemed van , ezt nem is figyeltem, tényleg olyan mint ha kóvályogna
Soha többé Dekalb!! A területi képviselők 2tonnásra becsülték hektáronként és csak 0.2 lett,nem sokat tévedtek
*DKC 4490
A rosszak a DKC 440-es és a DKC 490-es
A jobbak a Pioner N01, Pioner 9494 és még a Reseda is agyon verte a DKC-t
A rosszak a DKC 440-es és a DKC 490-es
A jobbak a Pioner N01, Pioner 9494 és még a Reseda is agyon verte a DKC-t
Válasz #7681. hozzászólásra
Na ja...Az 514 videóján a bal hátsó kerék nem csapágyas véletlenül? Majdnem kiesett...vagy ez ilyen?
Válasz #7680. hozzászólásra
És azt lehet tudni mely fajták voltak a jobbak??
Válasz #7677. hozzászólásra
szolnok megyében a dekalb lett a legrosszabb,csak szár lett rajta 0-5q/ha a többi fajtán 10-30q/ha adott az sem sok de még sem semmi
Válasz #7678. hozzászólásra

Üdv. Gyanítottam hogy nekem szánod a kérdést, kattints legközelebb a "válasz" feliratra és tudni fogja az illető hogy kinek címzed akérdést.Az a helyzet hogy felénk nagyon változóak a talajok, van hogy a dőlőút egyik fele 1-2 Ak-s homok a másik fele meg20Ak-s barna, fekete föld, és csak 5 méter válassza el, de ez táblákba is van hogy átmegy homokból feketébe, vagy fordítva, így eleve elkerülhetetlen hogy ne kerüljön homokba is kuki vagy búza. Természetesen nem vágtunk kimondottan homokon 70g-s kukit, de vágtunk 30-sat és LG-volt
a VTR-es bejegyzése kapcsán kérdeztem meg, mert nekem még nem sikerült,még csapadékosabb évben sem,hátha tudtok valamit,amit én nem. Terület az volna több hektár is.
Milyen a kukorica termés az országban?

Hogy adja hektáronként?
Milyen árban megy?
Felénk Nógrádban igen gyatra kb 5-30q/ha
Válasz #7674. hozzászólásra
fura ilyeneket olvasni. nekem a legelőm 20AK-s
Válasz #7674. hozzászólásra
Hát oda sehogyan...
Ilyen aszályban szerintem felejtsd el a kukoricát a homokba, főleg a 2 ak-s földbe.
Mekkora területről van szó?
vagyis 2-3 AK - s homokba is szoktatok kukoricát tenni,hogy csináljátok ? szokott is teremni ?
Üdvözlök Mindenkit ! Mondja meg valaki,m
ilyen technológiával tud 2-5 aranykoronás földön kukoricát termelni,mert én nem tudok.
Az idén elmaradtak az őszi fajtabemutatók is.
Milyen vetőmag nemesitőnek a magjai voltak vagy többfajta magnemesitőnek a kukoricái voltak ?
Válasz #7664. hozzászólásra

itt volt fajtasor kb 50 fajta egyiken se volt egy cső se le lett zúzva. Tehát akkor egyik se bírja az aszályt?
Válasz #7650. hozzászólásra



Nem kell uj dzsipo jo kis terios igaz elég szar már de megy.Kombájn csere lessz jövö szezonra ha minden összejön
Válasz #7662. hozzászólásra


Van egy 1ha táblám a falu alatt abba 2/3 része lucius a többi m34 volt.Tavaly összel jol meglett baromfi trágyázva kisült az egész 25q lett rajta ez volt a legrosszabb.

Tavaly 10t-ás termést produkált a lucius.Most egy 13ha táblába volt lucius,furio,m34.A leggyengébb a lucius a furio és az m34 hasonlo.Egybe lett vágva igy 59q lett az össz átlag.A vizek 12-13 körül voltak.A táblán belül is nagy különbségek tapasztalhatok.Voltak részek ahol csak ugy dübörgött alattam az egész gépezet máshol meg csö sem volt rajta.
Válasz #7666. hozzászólásra
Ugyanaz a parcella egymás mellett mellett volt a két hibrid , azonos előveteménnyel?
A Tarjánrol sok jót hallottam az idén .
Válasz #7664. hozzászólásra
Nálam is a DKC 4590-es volt a leggyengébb 28q/ha átlag,A legjobb pedig az MV Tarján volt 65q/ha egyforma körülmények mellett.A víz 12-13% között.
Válasz #7664. hozzászólásra
Melyik hibrid bírta jobban az aszályt a fajtasorban ?
Válasz #7653. hozzászólásra
természetesen egyik sem bírja víz nélkül
csak arra céloztam, hogy az aszálytűrése nulla
biztosan láttál már kuki fajtasort, ott is vannak külünbségek a fajták között
egyik - másik fajta jobban tűri viseli az aszályt, mint ez a nyamvadék 4590, persze vannak ettől rosszabbak is
Válasz #7661. hozzászólásra
Nos én arra próbáltam rávilágítani tréfásan mondva, hogy az olyan aszályos évben amikor van némi tavaszi kora nyári csapadék akkor azért lehet termést látni de ha tavasszal és kora nyáron van aszály akkor menthetetlen , de mivel én még nem találkoztam két egyforma esztendővel , így bizton állítom ,hogy lehet készülni sokféle módon a gazdálkodásra,meg vannak technikák akár talaj művelési akár egyéb rafinériák ,de mindig csak a betakarítás után leszünk okosok!!
NK KANSES és LUCIUS volt valakinek? ,és mit adott?
Válasz #7654. hozzászólásra


az igaz h aszály és aszály között van különbség.
tavaly még volt a földnek víztartaléka, idén meg nem mivel itt jóformán 2010es esős időszak óta nem sok esett.
2011-es nyáron és ősszel nagyon kevés csapadék hullot, 2012 januárjában volt némi csapadék hóformájában, aztán febuár, március egészen április közepéig megint semmi,
április közepétől június közepéig volt hetente annyi ami biztosította a kukorica napi fejlődési szintjét de egy cseppel se több(ez olyan volt mint egy infúzió amit június közepétől kitéptek belőle), azóta meg egészen mostanáig ha 20mm esett.
ha összegezzük ezt az évet, akkor eddig volt 3hónap amikor esett az eső és biztosította a növények számára való fejlődőst de annyi már nem h "töltődjön" a föld, és volt 6hónap mikor nem esett szinte semmi.
Ezek után teljesen igaz, h mindenhol aszály volt, csak vannak helyek ahol a kritikus időszakokban esett 20-50mm csapadék többször is, és most az onnan való személyek mondják, h nem kell annyit rinyálni az aszály miatt és most dicsekednek az 5-10tonnás termésükkel.
Válasz #7659. hozzászólásra
Én is lehúztam ott 27 évet , 96 ban váltottam főállású gazdálkodásra és van egy földem az újvárosi határhoz 400 méterre , arrafelé nem lesz ritka 120q kuki sem, a réten nálunk talán most ad vissza a fentebbvaló valamennyit a 2010-ben elvettből , általában a jóisten hosszú távon igazságos!!