Válasz mtz1221 #23175. hozzászólásáraTalajfertőtlenítőt kapott? Mert állitolag egy napra gyökèr olyan táplálo a fèrgek számára ami miatt 3leveles kukorica eltünik. De ha ekkora most ès nem dült kis mèg sehol akkor nagy szerencsèd van. Nekem ekkorában is feküdt el. Amúgy tavasszal ahol beton kemèny volt több száz nègyzetmèteren a föld,gondoltam itt fèl mèteres lesz ès vège. Ja ott most 2mèteres 2csővel sok helyen.
Válasz boldizsár1988 #23171. hozzászólásáraKukorica csodákra képes. A vetőmag kukoricát úgy megcímerezték, hogy a cső fölött nem volt levél, ennek ellenére hozott egy közepes átlagot. Igaz, többször is megöntözték.
Válasz medikus #23168. hozzászólásáraÉn is így gondolom vetettem is 12ha naprát ami nem kelt ki pedig esett rá 80 mm eső vetés után 6 nappal állt is rajta 40 cm víz. De sebaj kiszáradt. Ásóborona fel új talaj majd júniusban 12 ha 200 faos kukorica és jól sikerült mert 5 napra megint esett 60 mm és így csak 7ha fult meg a víz alatt. De aratok és majd jövőre más hogy lesz.
Én csak arra lennék kiváncsi ha lesz több eső és megáll a száradás olyan drasztikus terméskiesés ügye nem jellemző vagy volt valakinek ehhez hasonló tapasztalat?
Válasz boldizsár1988 #23158. hozzászólásáraAlsó három száraz. Négy- öt foltosan száraz. Kb. 1 méteren lehet száraz foltokat látni. A múlt heti eső óta megállt a száradás. Fölötte van másfél méter ami jó és további esőt is jeleznek.
A mezőgazdaság az ilyen. Ráadásul a szerencse forgandó, egyszer itt esik, aztán ott. Ráadásul az sem mindegy milyen a parcellád, mert van, ahol ha megszakadsz, sem tudsz elérni egy jó átlagot sem. Nekem is így van, 5 kilométeres körzetben, sőt. Van egy 27 hektáros parcellám, az egyik fele általában csak a felét tudja, mint a másik. Fura módon szinte mindig elkerüli az eső.
Tavaly aratáskor magam hordtam csak az árpát, minden megázott, csak az a rész nem. :-)
Ez van, azt kell szeretni. Vagy abbahagyni. Csak az a baj, hogy így volt a szomszédom is, mikor feladta és bérbe adta a földjeit, akkor volt 3 nagyon jó év. Előtte 2 szer csak annyit aratott, amennyit elvetett.
Válasz mtz1221 #23161. hozzászólásáraHolnap megnézem én is, az enyém mekkora, itt 3 napja megy fel, ma 35 fok volt "csak", meg csütörtökön esett, ha ott is esett...
Válasz Gatti #23150. hozzászólásáraMég az enyémből is lehet bármi. Most a száradásba kapott 15mm esőt. Tavaly meg április végétől szeptemberig szinte semmit. Ha nem kerülnének el az esők szerintem még jó is lehetne. Magas száron megvannak a csövek, csak kellene a víz, hogy megnőjenek.
Válasz Gatti #23150. hozzászólásáraSzia. Nállunk meg feszt esik három nap aratás kétnap pihi. Kukorica kétméteres, két cső mindegyiken. Napraforgó rohad kifelé mert vízben áll.
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólásáraNem tudom mi várható. Tavaly július 21-én még zöld volt. Július 26-án kezdett száradni. És már igy is problémás volt .
Idén már június 24-én kezdte a száradást.
Válasz Gatti #23143. hozzászólásáraÉn is ezt vallom. Milyen érdekes, amióta betiltottak minden "méhölő" beavatkozást, azóta még jobban csökken a számuk.
Hasonlóan a CO2 kibocsájtáshoz, ahol az óriási korlátozások ellenére folyamatosan növekszik.
Válasz Szlovákiából #23142. hozzászólásáraAmíg repülőgépekből ennyi van az égen (elég megnézni a Flightradar24 et) valamint hatalmas tanker és luxushajók szaladgálnak addig hülyeségnek tartom ezt erőltetni. Ez a 2 dolog szennyezi a legjobban a környezetet, eszméletlen mennyiségű üzemanyagot égetnek el rövid idő alatt.
Válasz Blackalex #23141. hozzászólásáraÉn azt gondolom, hogy ez a nagy zöld mánia, még több kibocsájtást eredményez.
A bio üzemanyagoknál nem olvastam még egyetlen összefoglalót sem, hogy mekkora ezeknek a lábnyoma.
Valamikor a felesleget dolgozták fel, de most már intenzíven termelik meg, amit óriási ráfordítással üzemanyaggá változtatnak.
Az egyik TSZ a földjei 1/3 án silókukoricát termel, hogy tömje a 80 km-re lévő biogáz üzemet. Nem beszélve a bioetnolról. A magyar kukorica 1/3-a az energetikában hasznosul, ha nem lenne agyon támogatva, senkinek nem érné meg.
Régebben meg akarták lincselni azokat, kik búzát égettek, mert az a kenyerünk.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólásáraHa csak az üvegházhatású gázkibocsátást nézzük akkor a legújabb magyar kutatások alapján NEM magasabb a gázkibocsátás a szántott parcellákon. Csak az a nem mindegy, hogy a szántásnál az elhaló mikroorganizmusok oxidációjából származik a kibocsátás, míg a direkt vetett területen ezek felszaporodásából és természetes életfolyamataikból.
A direkt vetésnek és a redukált talajművelésnek inkább a szén megkötésben van jelentősége. Több szén a talajban = több tápanyag, jobb vízmegtartó képesség. Hosszú távon több pénz marad a gazda zsebében.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólásáraItt van a tanulmány:
"A közvélemény figyelme általában a fák oxigéntermelő képességére irányul - ezért hívják az Amazonast a Föld tüdejének. Azonban ennél sokkal fontosabb a szén-dioxid megkötő képesség, már csak azért is, mert éjszaka a folyamat megfordul és a fák oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Így végső soron a fák a saját maguk által megtermelt oxigén 50-60%-át veszik fel, a maradék nagy részét pedig az erdőben lezajló, a korábban képződött és elhalt szerves anyag lebontását előidéző folyamatok kötik le."
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy a fáknak nincs jótékony hatása, de a mezőgazdászoknál más szempont is fontos.
Itt még írták, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak, ezzel is hűtik a környezetüket.
itt van egy másik tanulmány:
"Vízgőz: A fő üvegházhatást okozó gáz, a természetes üvegházhatás kétharmadáért felelős. A vízgőz az éghajlati rendszer elemei között zajló vízkörforgás természetes része. Az emberi tevékenység közvetlenül nem növeli a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, viszont az éghajlat módosító hatás miatt az ember is folyton befolyásoló tényező, ugyanis a melegebb levegő több nedvességet tartalmazhat, ezáltal közvetve az emberi tevékenység is hozzájárul a légköri vízgőz koncentráció növekedéséhez."
Válasz Szlovákiából #23138. hozzászólásáraNemrég azt találták ki, hogy azért nem szabad szántani, mert a földből felszabadítjuk a széndioxidot a forgatással. Mikor kérdeztem, hogy hogyan tudják mérni ennek mennyiségét, hát sehogy, csak megsaccolják. De hogyan is kerül a CO2 a földbe? Gondolom a növényi részek beforgatásával, ami ott lebomlik. De ha a felszínen hagyjuk, a bomláskor egyenesen megy a légkörbe.
Én már olvastam olyan tanulmányt is, hogy az esőerdők sem termelnek plusz oxigént, csak tartják az egyensúlyt. A CO2 a földön konstans, csak amit a föld alól szedünk elő, kőolaj és szén, gáz formájában, azzal növeljük a légkörben lévőt. A többi kiegyenlíti egymást. Persze ha kivágják a fákat és elégeti, ott felgyorsítják a lebomlás folyamatát és CO2 felszabadulását.
Válasz Rabó001 #23137. hozzászólásáraÉn nem vagyok talajtani mérnök, de 10 évig ellenőriztem több száz hektáron a vetőmag kukoricát.
Ez azt jelenti, hogy áprilistól a földeket jártuk, talaj előkészítéstől, a vetésen keresztül, a betakarítás végéig, minden egyes mozdulatot jegyzőkönyveztünk. Arról nem beszélve, hogy a legnagyobb forróságban róttam a parcellákat, először eltérő idegen növényeket keresve, aztán a porzókat számolva. A címerezéskor 3-4 hétig reggeltől estig a kukoricákat jártam.
Tapasztaltam ezt, meg azt és mivel a hibrid az egyik legkényesebb kukoricafajt, ezért hatványozottan jelentkeztek a gondok.
Volt olyan, hogy minden tökéletesen működött, csak éppen az apakukorica nem tudta beporozni az anyát.
Sok sok mindent kipróbáltunk, még a sarabolást is, de végül nem lett kiértékelve, mert mi csövesen szedtük a kukoricát és nem lett volna hiteles eredmény. A szedésnél a növényen nem látszott sem az, hogy nem volt sarabolva, meg az sem, hogy műtrágya mellé volt téve. De ez sem igazán egyértelmű, mivel a címerezésnél a gép szépen levágja a kukorica tetejét, ezzel kiegyenlítve a magasságokat.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, nem ismerem a részleteket. Általánosítani szerintem nem szabad. Én forgatás nélküliben művelem a földeket, szántva talán 4-5 éve nem volt, nincs termés kiesés. Kukoricát idén vetettem először direktbe áttelelt majd márciusban terminált takarónövény tarlóba. Igaz csak 6 sort mertem így, de a sorközművelésig fej fej mellett ment az egyszer rövidtárcsázottal. Nincs injektálóm ezért sorküzművelővel bele mentem és kapot 2q karbamidot. Addigra a takaró növény szinte teljesen elbomlott, nem akadt a kapákra. Most már meg sem találom a direkt vetett részt. Az a tapasztalat, hogy mehetett volna az egész direktbe.
Sokan azt gondolják, hogy a növény is ember. Láttam egy hölgyikét, aki azt magyarázta, fasorok között kell termelni, ami az árnyékával visszafogja a vizet a talajban. Ilyen az, mikor az íróasztal mellől okoskodik az ember. Arra nem gondolt, hogy a fa akár 10 méter mélyről is kiszivattyúzza a vizet???
Ugyan ez a greening is. Azt gondolják, beárnyékolva a földet megmarad a víz, pedig azok a növények 1 méter mélyről is viszik a vizet, nem is keveset.
Válasz Blackalex #23132. hozzászólásáraÉppen most nézegettem a szántás nélküli termeléses videókat. A 2022 es évben bizony panaszkodott a főszereplő, aki eddig nagyon dicsérte a több éve próbálgatott művelés nélküli termelést. Csak annyi termett, mint amit belevetettek, pedig már úgy tűnt, átállt a föld a természetes megújulásra.
Mindig csodálkoztam, hogy a szántás akár 2 méter mélyen is tönkreteheti a földet, legalábbis ezt állítják a markolóval kiásott gödörben álló tudorkák, mutogatva a rétegeket.
Válasz mtz1221 #23128. hozzászólásáraA tápanyagot a víz szállítja, amit a növény szintén a vízzel együtt tud csak felvenni. Ez úgy történik, hogy a levelek párologtatják a vizet, ezáltal nyomáskülönbség jön létre, így jut el a gyökértől mindenhova.
Én azt gondolom, hogy a lombtrágya is csak a levelekben hasznosul, már amennyi be tud jutni a légzőnyílásokon.
A gyökér van arra, hogy felvegye a tápanyagot. Én is hiába kenem a bőrömre a szalonnát, nem lakok jól vele, csak szépen fog csillogni.
A kicsi leányom nem öntözte a cserepes virágját, csak a levelekre permetezgette a vizet. Az szépen kiszáradt.
Válasz Apáé #23126. hozzászólásáraNem a kukorica direkt vetéssel van a probléma, hanem azzal ,hogy sokan egyik évről a másikra akarják erőltetni erodált, sok éven át túlművelt talajon. Ha nincs kialakult aggregátum stabilitás, pórusosság nem fog menni. A szántás ezt a pórusteret hozza létre, ezért atombiztos minden évben. Természetes úton is ki lehet alakítani a pórusosságot több év okszerű talajművelésével.
24931 hozzászólás
Szabolcs Újdombrád saját kuki
Válasz mtz1221 #23175. hozzászólásáraTalajfertőtlenítőt kapott? Mert állitolag egy napra gyökèr olyan táplálo a fèrgek számára ami miatt 3leveles kukorica eltünik. De ha ekkora most ès nem dült kis mèg sehol akkor nagy szerencsèd van. Nekem ekkorában is feküdt el. Amúgy tavasszal ahol beton kemèny volt több száz nègyzetmèteren a föld,gondoltam itt fèl mèteres lesz ès vège. Ja ott most 2mèteres 2csővel sok helyen.
Válasz mtz1221 #23177. hozzászólásáraKulákoknak,mint neked minden olcsó!
Válasz Gumóka #23176. hozzászólásáraMondtam már itt olcsó a pipa a pia meg a pina. Havi 3-400 euróból megélni meg kussolni csak így lehet .
Válasz mtz1221 #23175. hozzászólásáraBejött ám az élet, Lucky Strike meg minden
Eszem megáll az idei évtől.
Napraforgó földben a legjobb eddig a kukoricám. Falú másik felén van búzaföldben ami 50%san kötött meg, és kezd felsülni. 
Válasz boldizsár1988 #23171. hozzászólásáraKukorica csodákra képes. A vetőmag kukoricát úgy megcímerezték, hogy a cső fölött nem volt levél, ennek ellenére hozott egy közepes átlagot. Igaz, többször is megöntözték.
Válasz boldizsár1988 #23171. hozzászólásárahttps://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/8537/11-Gabonanoevenyek_termesztese.pdf?sequence=11&isAllowed=y
Amit itt írnak (- A levélfelület - asszimilációs felület (LAI index) 5,5 m2/m 2 értékig szoros
interakciót mutat a termésmennyiség alakulásával.) az alapján, ha maradt elég levélfelület akkor nem csökken a termés. Ha nem maradt, akkor arányaiban a maradék levélfelülethez igazodik a termés.
Válasz medikus #23168. hozzászólásáraÉn is így gondolom vetettem is 12ha naprát ami nem kelt ki pedig esett rá 80 mm eső vetés után 6 nappal állt is rajta 40 cm víz. De sebaj kiszáradt. Ásóborona fel új talaj majd júniusban 12 ha 200 faos kukorica és jól sikerült mert 5 napra megint esett 60 mm és így csak 7ha fult meg a víz alatt. De aratok és majd jövőre más hogy lesz.
Én csak arra lennék kiváncsi ha lesz több eső és megáll a száradás olyan drasztikus terméskiesés ügye nem jellemző vagy volt valakinek ehhez hasonló tapasztalat?
Válasz boldizsár1988 #23158. hozzászólásáraAlsó három száraz. Négy- öt foltosan száraz. Kb. 1 méteren lehet száraz foltokat látni. A múlt heti eső óta megállt a száradás. Fölötte van másfél méter ami jó és további esőt is jeleznek.
A mezőgazdaság az ilyen. Ráadásul a szerencse forgandó, egyszer itt esik, aztán ott. Ráadásul az sem mindegy milyen a parcellád, mert van, ahol ha megszakadsz, sem tudsz elérni egy jó átlagot sem. Nekem is így van, 5 kilométeres körzetben, sőt. Van egy 27 hektáros parcellám, az egyik fele általában csak a felét tudja, mint a másik. Fura módon szinte mindig elkerüli az eső.
Tavaly aratáskor magam hordtam csak az árpát, minden megázott, csak az a rész nem. :-)
Ez van, azt kell szeretni. Vagy abbahagyni. Csak az a baj, hogy így volt a szomszédom is, mikor feladta és bérbe adta a földjeit, akkor volt 3 nagyon jó év. Előtte 2 szer csak annyit aratott, amennyit elvetett.
Válasz Koczka József #23167. hozzászólásáraNem zavar a szerencséd!Az hogy olyan helyen laksz,ahol ha vetsz,akkor aratsz is!Nálunk kicsit nagyobb a kockázat!
Válasz medikus #23166. hozzászólásáraÉs ez baj vagy bánt téged?
Válasz Koczka József #23165. hozzászólásáraArra hogy felétek nincs felszáradó kukorica!
Válasz medikus #23160. hozzászólásáraEzt most mire fel írtad?
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólásáraA kukorica éppen az alsó leveleit szokta eldobni, ha szenved.
Válasz mtz1221 #23161. hozzászólásáraHolnap megnézem én is, az enyém mekkora, itt 3 napja megy fel, ma 35 fok volt "csak", meg csütörtökön esett, ha ott is esett...
Válasz Apáé #23145. hozzászólásáraNem tudni. Lehet az előzö évi kukorica permet volt a gond.
Válasz uff #23148. hozzászólásáraItt második napja 42-43 fok. Ha nem kapunk a szerdaiból, érdekes év lesz ez is.
Válasz Koczka József #23159. hozzászólásáraMost kaptál 20 mm-t! Gyere termelni Bugacra!
Válasz boldizsár1988 #23157. hozzászólásáraFelénk nincs. Itt nagyon jók.
Válasz Zoli1437 #23153. hozzászólásáraHány levél van felszáradva?
Válasz Koczka József #23156. hozzászólásáraTegnap Borsodon keresztül vitt az utam,ott nem láttam felszáradó kukoricát
Válasz boldizsár1988 #23155. hozzászólásáraBorsod, Tiszadorogma
Válasz Koczka József #23154. hozzászólásáraMelyik megye?itt Szabolcsba is volt..
Válasz boldizsár1988 #23152. hozzászólásáraMegint le szakadt az ég.
Válasz Gatti #23150. hozzászólásáraMég az enyémből is lehet bármi. Most a száradásba kapott 15mm esőt. Tavaly meg április végétől szeptemberig szinte semmit. Ha nem kerülnének el az esők szerintem még jó is lehetne. Magas száron megvannak a csövek, csak kellene a víz, hogy megnőjenek.
Válasz Koczka József #23151 hozzászólásár
Két véglet
Válasz Gatti #23150. hozzászólásáraSzia. Nállunk meg feszt esik három nap aratás kétnap pihi. Kukorica kétméteres, két cső mindegyiken. Napraforgó rohad kifelé mert vízben áll.
Válasz Zoli1437 #23149. hozzászólásáraNálunk pont fordítva. Tavaly június végén már száraz volt, most még tartja magát.
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólásáraNem tudom mi várható. Tavaly július 21-én még zöld volt. Július 26-án kezdett száradni. És már igy is problémás volt .
Idén már június 24-én kezdte a száradást.
még egy ilyen hetet nem bír ki a kukorica 38fok dél békés, földek összerepedve, kukorica csavarodik, rekordtermésnek löttek...
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólására*száraz
Kukorica pár alsó levélel még hozhat jó termést? Nem bírja ezt a 35 fokot...
Válasz mtz1221 #23131. hozzászólásáraSzóval a tárcsázott földet még a napraforgó sem tudta áttörni?
Válasz Gatti #23143. hozzászólásáraÉn is ezt vallom. Milyen érdekes, amióta betiltottak minden "méhölő" beavatkozást, azóta még jobban csökken a számuk.
Hasonlóan a CO2 kibocsájtáshoz, ahol az óriási korlátozások ellenére folyamatosan növekszik.
Válasz Szlovákiából #23142. hozzászólásáraAmíg repülőgépekből ennyi van az égen (elég megnézni a Flightradar24 et) valamint hatalmas tanker és luxushajók szaladgálnak addig hülyeségnek tartom ezt erőltetni. Ez a 2 dolog szennyezi a legjobban a környezetet, eszméletlen mennyiségű üzemanyagot égetnek el rövid idő alatt.
Válasz Blackalex #23141. hozzászólásáraÉn azt gondolom, hogy ez a nagy zöld mánia, még több kibocsájtást eredményez.
A bio üzemanyagoknál nem olvastam még egyetlen összefoglalót sem, hogy mekkora ezeknek a lábnyoma.
Valamikor a felesleget dolgozták fel, de most már intenzíven termelik meg, amit óriási ráfordítással üzemanyaggá változtatnak.
Az egyik TSZ a földjei 1/3 án silókukoricát termel, hogy tömje a 80 km-re lévő biogáz üzemet. Nem beszélve a bioetnolról. A magyar kukorica 1/3-a az energetikában hasznosul, ha nem lenne agyon támogatva, senkinek nem érné meg.
Régebben meg akarták lincselni azokat, kik búzát égettek, mert az a kenyerünk.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólásáraHa csak az üvegházhatású gázkibocsátást nézzük akkor a legújabb magyar kutatások alapján NEM magasabb a gázkibocsátás a szántott parcellákon. Csak az a nem mindegy, hogy a szántásnál az elhaló mikroorganizmusok oxidációjából származik a kibocsátás, míg a direkt vetett területen ezek felszaporodásából és természetes életfolyamataikból.
A direkt vetésnek és a redukált talajművelésnek inkább a szén megkötésben van jelentősége. Több szén a talajban = több tápanyag, jobb vízmegtartó képesség. Hosszú távon több pénz marad a gazda zsebében.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólásáraItt van a tanulmány:
"A közvélemény figyelme általában a fák oxigéntermelő képességére irányul - ezért hívják az Amazonast a Föld tüdejének. Azonban ennél sokkal fontosabb a szén-dioxid megkötő képesség, már csak azért is, mert éjszaka a folyamat megfordul és a fák oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Így végső soron a fák a saját maguk által megtermelt oxigén 50-60%-át veszik fel, a maradék nagy részét pedig az erdőben lezajló, a korábban képződött és elhalt szerves anyag lebontását előidéző folyamatok kötik le."
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy a fáknak nincs jótékony hatása, de a mezőgazdászoknál más szempont is fontos.
Itt még írták, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak, ezzel is hűtik a környezetüket.
itt van egy másik tanulmány:
"Vízgőz: A fő üvegházhatást okozó gáz, a természetes üvegházhatás kétharmadáért felelős. A vízgőz az éghajlati rendszer elemei között zajló vízkörforgás természetes része. Az emberi tevékenység közvetlenül nem növeli a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, viszont az éghajlat módosító hatás miatt az ember is folyton befolyásoló tényező, ugyanis a melegebb levegő több nedvességet tartalmazhat, ezáltal közvetve az emberi tevékenység is hozzájárul a légköri vízgőz koncentráció növekedéséhez."
Válasz Szlovákiából #23138. hozzászólásáraNemrég azt találták ki, hogy azért nem szabad szántani, mert a földből felszabadítjuk a széndioxidot a forgatással. Mikor kérdeztem, hogy hogyan tudják mérni ennek mennyiségét, hát sehogy, csak megsaccolják. De hogyan is kerül a CO2 a földbe? Gondolom a növényi részek beforgatásával, ami ott lebomlik. De ha a felszínen hagyjuk, a bomláskor egyenesen megy a légkörbe.
Én már olvastam olyan tanulmányt is, hogy az esőerdők sem termelnek plusz oxigént, csak tartják az egyensúlyt. A CO2 a földön konstans, csak amit a föld alól szedünk elő, kőolaj és szén, gáz formájában, azzal növeljük a légkörben lévőt. A többi kiegyenlíti egymást. Persze ha kivágják a fákat és elégeti, ott felgyorsítják a lebomlás folyamatát és CO2 felszabadulását.
Válasz Rabó001 #23137. hozzászólásáraÉn nem vagyok talajtani mérnök, de 10 évig ellenőriztem több száz hektáron a vetőmag kukoricát.
Ez azt jelenti, hogy áprilistól a földeket jártuk, talaj előkészítéstől, a vetésen keresztül, a betakarítás végéig, minden egyes mozdulatot jegyzőkönyveztünk. Arról nem beszélve, hogy a legnagyobb forróságban róttam a parcellákat, először eltérő idegen növényeket keresve, aztán a porzókat számolva. A címerezéskor 3-4 hétig reggeltől estig a kukoricákat jártam.
Tapasztaltam ezt, meg azt és mivel a hibrid az egyik legkényesebb kukoricafajt, ezért hatványozottan jelentkeztek a gondok.
Volt olyan, hogy minden tökéletesen működött, csak éppen az apakukorica nem tudta beporozni az anyát.
Sok sok mindent kipróbáltunk, még a sarabolást is, de végül nem lett kiértékelve, mert mi csövesen szedtük a kukoricát és nem lett volna hiteles eredmény. A szedésnél a növényen nem látszott sem az, hogy nem volt sarabolva, meg az sem, hogy műtrágya mellé volt téve. De ez sem igazán egyértelmű, mivel a címerezésnél a gép szépen levágja a kukorica tetejét, ezzel kiegyenlítve a magasságokat.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólásáraAzért nem kéne ennyire lenézni a talajtani mérnököket.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, nem ismerem a részleteket. Általánosítani szerintem nem szabad. Én forgatás nélküliben művelem a földeket, szántva talán 4-5 éve nem volt, nincs termés kiesés. Kukoricát idén vetettem először direktbe áttelelt majd márciusban terminált takarónövény tarlóba. Igaz csak 6 sort mertem így, de a sorközművelésig fej fej mellett ment az egyszer rövidtárcsázottal. Nincs injektálóm ezért sorküzművelővel bele mentem és kapot 2q karbamidot. Addigra a takaró növény szinte teljesen elbomlott, nem akadt a kapákra. Most már meg sem találom a direkt vetett részt. Az a tapasztalat, hogy mehetett volna az egész direktbe.
Sokan azt gondolják, hogy a növény is ember. Láttam egy hölgyikét, aki azt magyarázta, fasorok között kell termelni, ami az árnyékával visszafogja a vizet a talajban. Ilyen az, mikor az íróasztal mellől okoskodik az ember. Arra nem gondolt, hogy a fa akár 10 méter mélyről is kiszivattyúzza a vizet???
Ugyan ez a greening is. Azt gondolják, beárnyékolva a földet megmarad a víz, pedig azok a növények 1 méter mélyről is viszik a vizet, nem is keveset.
Válasz Blackalex #23132. hozzászólásáraÉppen most nézegettem a szántás nélküli termeléses videókat. A 2022 es évben bizony panaszkodott a főszereplő, aki eddig nagyon dicsérte a több éve próbálgatott művelés nélküli termelést. Csak annyi termett, mint amit belevetettek, pedig már úgy tűnt, átállt a föld a természetes megújulásra.
Mindig csodálkoztam, hogy a szántás akár 2 méter mélyen is tönkreteheti a földet, legalábbis ezt állítják a markolóval kiásott gödörben álló tudorkák, mutogatva a rétegeket.
Válasz mtz1221 #23128. hozzászólásáraA tápanyagot a víz szállítja, amit a növény szintén a vízzel együtt tud csak felvenni. Ez úgy történik, hogy a levelek párologtatják a vizet, ezáltal nyomáskülönbség jön létre, így jut el a gyökértől mindenhova.
Én azt gondolom, hogy a lombtrágya is csak a levelekben hasznosul, már amennyi be tud jutni a légzőnyílásokon.
A gyökér van arra, hogy felvegye a tápanyagot. Én is hiába kenem a bőrömre a szalonnát, nem lakok jól vele, csak szépen fog csillogni.
A kicsi leányom nem öntözte a cserepes virágját, csak a levelekre permetezgette a vizet. Az szépen kiszáradt.
Válasz Apáé #23126. hozzászólásáraNem a kukorica direkt vetéssel van a probléma, hanem azzal ,hogy sokan egyik évről a másikra akarják erőltetni erodált, sok éven át túlművelt talajon. Ha nincs kialakult aggregátum stabilitás, pórusosság nem fog menni. A szántás ezt a pórusteret hozza létre, ezért atombiztos minden évben. Természetes úton is ki lehet alakítani a pórusosságot több év okszerű talajművelésével.