Válasz #104. hozzászólásra
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...
Közben eltébláboltam. A helyzet az, hogy a tápanyagellátás az szolíd lesz az idén, PK semmi, olyan 100 kg N hatóanyagban gondolkodom. Egyedül 2007-ben volt kukoricám eddig, akkor 70-ezerrel lett vetve. Akkor csapadék híján olyan történt, hogy a forgó szélső soraiban 2 csövet hozott, beljebb 1-et, és kb. minden 7-8 tőből 1 nem hozott csövet. Arra gondoltam, hogy nem-e attól lehet ez, hogy a szélső soroknak nem volt egyik oldalról konkurencia, így több víz és tápanyag jutott neki, mint a belsőknek. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutottam, hogy ha minden klappol, eső, tápanyag, stb., akkor a nagy tőszámon lehet nagy termés, de ha a jóisten közbeszól, akkor inkább jobb lehet a kisebb. Inkább legyen jó esetben 1-2 tő 3 csővel, mint rossz esetben 1-2 tő cső nélkül!
Nekünk tavaly a Dow fajtasorbn volt rendesen szabályos tőszám kísérlet. Minden fajta volt 60-70-80ezres tőszámmal is, és egyetlen egy fajánál (talán Manitou) volt az, hogy a 70- és a 80.000-es termése azonos volt, minden esetben durván meghaladta a 80-as a 70-est, és magasan hagyta el a 60-ast...
De nekünk a gyakorlatban is, amikor apám szava erősebb, akkor 65.000-el van közepes-jó termésünk, amikor rám hallgat, akkor kukorica és napra után 67-68e, kalászos után 72e, míg repce után, vagy mélyebb fekvésű talajon kalászos után is 75.000 a vetett tőszám.
Külön feltűnő, hogy minél hosszabb a tenyészidő, annál nagyobb ugrással reagál a tőszámnövekedésre.
(azt hozzá kell tenni, hogy mi bár teljesen szántás nélkül, de intenzív tápanyagpótlással termelünk. megfelelő tápanyagellátás nélkül ez öngól, mert a sok szár felhasználja a tápanyagokat, és nem maradd a termésképzéshez)
Nézegetem az NK Thermo-t és az új fajták közül az NK Lucius-t. Olyan 30 ak-s földbe menne. Ki milyen tőszámot javasol? Én olyan 60-ra gondoltam. Nem akarom túlsűríteni.
Válasz #81. hozzászólásra
inkább 28 tol.Csak hogy ez az a határ amikor a malmok fanyalognak, a28-34-ig, mert kell nékik a 28 alatti takarmánybuza 2000ftért és vesznek hozzá 34-38 sikér tartalmút 3000 ért,
Simán jó szemesnek is, nagyrészt HT-ben volt vetve, mindenki meg volt vele elégedve, meg egy kisebb darabot vetettünk el vele, 100q felett adott 16-os vízzel, okt 15.-i szedéssel.
Válasz #76. hozzászólásra
egyszer meg ázott 37,8 sikérröl leesett 34-re bevittem raktárba 2-3hónap mulva mértem 31.5volt még jó hogy elvitték élelmiszeripariba.
nállam is 20 Ak-s csak egész nyáron nics víz, kivétel aratáskor.eddig a legtöbb 82.5m volt amit kibirtam préselni dkc 3511ből most csinálok egy kevésN01-es kisérletet, aztán majdszept.-be meglátjuk.
Én a homokosnak mondott talajaimra is N01-et vetek, MERT zöld száron érő és bírja a csapadék nélküli hőséget, míg a többi nekem elégett!!!
Persze leszárad amire kell és jó lesz a vize, de a zöld száron érés nagy előny, én ezt tapasztaltam!
20 Ak tól mert azt írtad előzőekben, hogy 90 t termett, 20 Ak földjeiden,na ezt próbálnád meg a közép európai sivatagban,41,5 hőm rekordal, a Kiskunság közepén,és a kisalföldön azért hullik csapadék is.Ezzel csak arra akartam rávilágítani hogy nem biztos hogy ez nállunk működne mármint a N01.
Szerintem termőhely függvénye is! Én szinte mindent kipróbáltam, és nekem ez jön be biztonsággal... Mindenkinek végül is magának kell kikísérletezni, szerintem.. Persze véleménycsere azért fontos :)
Pont ma volt itt a pioneer képviseljóje nálunk, és ő mondta, hogy ad mintának pár Ha valót... ÉN N01-es "rajongó" vagyok, azt mondta a P9494 és a K85 ki kell próbálni ...
Válasz #56. hozzászólásra
fajta bemutató rendezvényekre elszoktam menni,dkc-35-11 re voltam kiváncsi,2008-ban nállamis az volt vetve,Kisérleti aratásban,83mázsa,nállam 82,5 m.volt.DK,-ttábla mellett volt az nk kisérleti vetése kíváncsiságbol többen megnéztük,szemrevételezve, nagy volt a külömbség,akettö között, a dk javára
9260 hozzászólás
Válasz #108. hozzászólásra
szerintem is az úgy jó, de különösen igaz amit leírtam azokra a hibridekre amelyek a sok csövűségre hajlamossak.
Válasz #107. hozzászólásra
Bocsi két kép lemaradt.
Válasz #107. hozzászólásra
Nekik az az érdekük, hogy minnél több magot vessél hektáronként , mert akkor több mag fogy ...
(mi mindíg 68-72e magot vetünk, hibridtöl függetlenül)
Válasz #105. hozzászólásra
Na erről a tőszám dologról lehet, hogy megkérdezem a Syngenta képviselőjét is, kíváncsi vagyok ő mit mond erre! Kösz mindenkinek a tanácsokat!
Válasz #104. hozzászólásra
Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik
Válasz #104. hozzászólásra
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...
Közben eltébláboltam. A helyzet az, hogy a tápanyagellátás az szolíd lesz az idén, PK semmi, olyan 100 kg N hatóanyagban gondolkodom. Egyedül 2007-ben volt kukoricám eddig, akkor 70-ezerrel lett vetve. Akkor csapadék híján olyan történt, hogy a forgó szélső soraiban 2 csövet hozott, beljebb 1-et, és kb. minden 7-8 tőből 1 nem hozott csövet. Arra gondoltam, hogy nem-e attól lehet ez, hogy a szélső soroknak nem volt egyik oldalról konkurencia, így több víz és tápanyag jutott neki, mint a belsőknek. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutottam, hogy ha minden klappol, eső, tápanyag, stb., akkor a nagy tőszámon lehet nagy termés, de ha a jóisten közbeszól, akkor inkább jobb lehet a kisebb. Inkább legyen jó esetben 1-2 tő 3 csővel, mint rossz esetben 1-2 tő cső nélkül!
Válasz #102. hozzászólásra
Ez 2008-ban volt.2009-ben nem volt nk vetesem, dkc 3511 volt es pio k87.
Válasz #101. hozzászólásra
Az a tavalyi évben elfogadható voltt.
Válasz #98. hozzászólásra
Tobb teruleten volt, olyan 6 es 7 kozott. Kotott talajon.
Nekünk tavaly a Dow fajtasorbn volt rendesen szabályos tőszám kísérlet. Minden fajta volt 60-70-80ezres tőszámmal is, és egyetlen egy fajánál (talán Manitou) volt az, hogy a 70- és a 80.000-es termése azonos volt, minden esetben durván meghaladta a 80-as a 70-est, és magasan hagyta el a 60-ast...
De nekünk a gyakorlatban is, amikor apám szava erősebb, akkor 65.000-el van közepes-jó termésünk, amikor rám hallgat, akkor kukorica és napra után 67-68e, kalászos után 72e, míg repce után, vagy mélyebb fekvésű talajon kalászos után is 75.000 a vetett tőszám.
Külön feltűnő, hogy minél hosszabb a tenyészidő, annál nagyobb ugrással reagál a tőszámnövekedésre.
(azt hozzá kell tenni, hogy mi bár teljesen szántás nélkül, de intenzív tápanyagpótlással termelünk. megfelelő tápanyagellátás nélkül ez öngól, mert a sok szár felhasználja a tápanyagokat, és nem maradd a termésképzéshez)
Válasz #96. hozzászólásra
Lucius számomra meggyőzőbb, én kivetném erre felénk 65-70 ezer közt.
Válasz #97. hozzászólásra
Mennyit adott így, merre volt?
Válasz #96. hozzászólásra
Nekem a talyelott a thermo 58ezres toszammal volt vetve.
Nézegetem az NK Thermo-t és az új fajták közül az NK Lucius-t. Olyan 30 ak-s földbe menne. Ki milyen tőszámot javasol? Én olyan 60-ra gondoltam. Nem akarom túlsűríteni.
Válasz #92. hozzászólásra
Mi abból rendeltünk...
Válasz #85. hozzászólásra
ezzel én is így vagyok.lehet hogy mégis csak történt valami abban a raktárban.
Válasz #91. hozzászólásra
Ezekben semmi % engedmény. Ezt fixen hozta. Nem alkudtunk, akihez Bandi bácsi megy (helyi Pio-s) annak ennyiért adja.
Mi A24-et meg Stira-t rendeltünk, meg még lehet lesz N01 de még nem biztos.
az R92-t valami nagyon nagy akciós áron adják
Válasz #89. hozzászólásra
árengedmény%
nekem 19300 ért akartak k85 öt
23% engedménnyel,de egyenlőre visszaszívták az ajánlatot
Válasz #81. hozzászólásra
inkább 28 tol.Csak hogy ez az a határ amikor a malmok fanyalognak, a28-34-ig, mert kell nékik a 28 alatti takarmánybuza 2000ftért és vesznek hozzá 34-38 sikér tartalmút 3000 ért,
Válasz #88. hozzászólásra
Milyen százalék?
Válasz #87. hozzászólásra
%?
A mi árlistánk, amiből rendeltünk:
Válasz #84. hozzászólásra
Válasz #77. hozzászólásra
Ezen nagyon csodálkozom, mert a határ eseteken lévő búzákat pihentetni szoktam és eddig bejött.....
Válasz #83. hozzászólásra
bocs, 32%....
néha össze szavakat a keverem....
Válasz #81. hozzászólásra
Ezt azért fogalmazd újra szerintem........
Válasz #80. hozzászólásra
kösz az infót!
Gyengébb területekbe akarom,oda nem akarok csúcs magot.
Válasz #77. hozzászólásra
ne mondj butaságot, a malmi feldolgozáshoz a sikértartalom határa 26% !!!
A 23%-os sikér már bőven javító minőség....
Válasz #64. hozzászólásra
Simán jó szemesnek is, nagyrészt HT-ben volt vetve, mindenki meg volt vele elégedve, meg egy kisebb darabot vetettünk el vele, 100q felett adott 16-os vízzel, okt 15.-i szedéssel.
Válasz #78. hozzászólásra
többitől tárolva.
Ez araktárban történt változás egy kicsit gyanús, de araktáros esküszik hogy nemcserélte ki, külön volt a
Válasz #77. hozzászólásra
Pedig még szokták modani régen magtárba jobb les az sikérje, hát erről ennyit. De ha a sikér jó akkor a W nem mega többi ócska egy ország ez!
Válasz #76. hozzászólásra
egyszer meg ázott 37,8 sikérröl leesett 34-re bevittem raktárba 2-3hónap mulva mértem 31.5volt még jó hogy elvitték élelmiszeripariba.
Válasz #75. hozzászólásra
Rohadjon meg búza aratáskor mindig esik, hogy elb...a a minőséget ez igaz!
Válasz #74. hozzászólásra
nállam is 20 Ak-s csak egész nyáron nics víz, kivétel aratáskor.eddig a legtöbb 82.5m volt amit kibirtam préselni dkc 3511ből most csinálok egy kevésN01-es kisérletet, aztán majdszept.-be meglátjuk.
Válasz #73. hozzászólásra
Volt nekem 110-is de volt 65 is :)
Én a homokosnak mondott talajaimra is N01-et vetek, MERT zöld száron érő és bírja a csapadék nélküli hőséget, míg a többi nekem elégett!!!
Persze leszárad amire kell és jó lesz a vize, de a zöld száron érés nagy előny, én ezt tapasztaltam!
Válasz #72. hozzászólásra
20 Ak tól mert azt írtad előzőekben, hogy 90 t termett, 20 Ak földjeiden,na ezt próbálnád meg a közép európai sivatagban,41,5 hőm rekordal, a Kiskunság közepén,és a kisalföldön azért hullik csapadék is.Ezzel csak arra akartam rávilágítani hogy nem biztos hogy ez nállunk működne mármint a N01.
Válasz #71. hozzászólásra
MIT jobbnak?
Válasz #70. hozzászólásra
Mert györben 20 Ak földek vannak, én sokkal jobbnak láttam.
Válasz #69. hozzászólásra
Ja és győr a körzet...
Válasz #68. hozzászólásra
Én 70 körül vetem. Idén kap hatóanyagban 100 Kg Nitrogént, 90 Kg Káliumot és 52 Foszfort.
Ápr 20-án vetem a kukoricát, 10-én meg a naprát...
Válasz #42. hozzászólásra
Helló.P 01 ről kérdezek, mennyi tőszámmal letvetve,Mennyire koránn,melyik időjárási zónábann,Milyen tápanyagot kapott,stb.
Válasz #66. hozzászólásra
Szerintem termőhely függvénye is! Én szinte mindent kipróbáltam, és nekem ez jön be biztonsággal... Mindenkinek végül is magának kell kikísérletezni, szerintem.. Persze véleménycsere azért fontos :)
Én csak monsantot meg syng. vetettem eddig
az idén kipróbálom a piot is.
Nálunk kukiban a dekalbok, naprában a syng. volt mindig jobb.
Válasz #64. hozzászólásra
Pont ma volt itt a pioneer képviseljóje nálunk, és ő mondta, hogy ad mintának pár Ha valót... ÉN N01-es "rajongó" vagyok, azt mondta a P9494 és a K85 ki kell próbálni ...
k 85-öt próbálta valaki szemesnek?
Válasz #62. hozzászólásra
Válasz #54. hozzászólásra
akkor azért csuklotam
erre a monovetésre már sokan kiváncsiak
Válasz #56. hozzászólásra
fajta bemutató rendezvényekre elszoktam menni,dkc-35-11 re voltam kiváncsi,2008-ban nállamis az volt vetve,Kisérleti aratásban,83mázsa,nállam 82,5 m.volt.DK,-ttábla mellett volt az nk kisérleti vetése kíváncsiságbol többen megnéztük,szemrevételezve, nagy volt a külömbség,akettö között, a dk javára