Válasz Nagy Péter 40 #7153. hozzászólására"Tarlóbontásra nem igazán kell szalma eladva róla"
Itt bukik a teljes gazdálkodásod, innestől nincs miről beszélni. Olcsón nem fogsz tudni termelni.
A szalma talajt művel, tápanyagot add, vizet őriz. Kb 100-150eFt nyi plussz költség és gyengébb termés.
Válasz MrPoke #7143. hozzászólásáraEz olyan szempontból érdekes hogy az előző évben sokkal rosszabb volt a helyzet február végén mégis nyomtad neki a cuccost a Borsodi kolléga által visszaidézettek szerint.
Ilyenszempontból kcisit ellentmondasz önmagadnak.
Nyílván náluk még lehet áldozni rá mert jó eséllyel még a kapás is megtérül de a gabona egész biztos.De ahogy olvastam már ő is változtat még ha most viszonylag jobb helyzetben is van mint mi.
Válasz termelo #7150. hozzászólására Nem érted mit írtam. Azt magyaráztad hogy száraz időben januártól nem szabad nitrogént szórni amit azzal akartál magyarázni hogy a földön marad.
Talán a szemnek akarom adni hogy április májusban már ne kelljen szórnom semmit?Plusz kicsi minőség emelés ha van rá lehetőség.
Tarlóbontásra nem igazán kell szalma eladva róla, de ősszel még megy 200 kg péti a régi nevezés szerint "tarlóbontásra" meg a búzát megindítani.
Válasz termelo #7145. hozzászólásáraTéli nyugalmi állapot? Ez igaz volt 30 éve. De amikor télen van 10 fagyos nap meg +5-10 fokos átlaghőmérséklet nő az a gabona.
Valamint a talajban a bacik gombák dolgoznak.
Válasz MrPoke #7142. hozzászólásáraAz ammónia rész ahogy hívod 3 cm el felette lesz a gyökérnek úgyhogy nem vesz belőle fel semmit. A karbamid meg nemhogy kalászolásra hanem aratás utánra lesz felvehető
Válasz MrPoke #7138. hozzászólásáraErre szoktam is kalkulálni 30-50 kg N hatóanyagot (1-1,5 mázsa pétisó). Csak ezért kap nitrogént pl. a napraforgó, ha kap.
Én sokkal nagyobb N dózisokkal szoktam dolgozni, mint Te. Persze én is veszem visszább, mert nincs hozzá elég csapadék, de optimistább ember vagyok, mint Te. Szórom, mint bolond a lisztet, hátha esik a következő hónapokban…
Sokkal mérgesebb lennék magamra akkor, ha már egy átlagos évjáratban elengednék egy jó termés lehetőséget, pusztán azzal, hogy nem volt alatta elég kaja. De visszatérve, jó 2-2,5 N műtrágyát engedtem el az elmúlt 5 évben a korábbi évekhez képest.
Válasz termelo #7140. hozzászólására
Amit most írtál az megint hasonló mint amit az előbb idéztem tőled....
Te januárban nem tudod hogy fog e esni műtrágya szórás előtt vagy sem.
Vagy ha igen szólj mert fizetnék is a biztos időjárás előrejelzésért
Nekem a február végén kiszórt péti kapott 25-30 mm esőt az nem maradt a földön ahogy a március végi 200 liter nitro is kapott 10-12 mm -t tehát az se maradt a földön mind hasznosult.
Ennél többet nem is akartam szórni, gombaölőzésnél akartam keresűsőt adni neki de megmaradt minden tekintettel a körülményekre.
Magyarul lehet itt utólag magyarázni de február-márcisuban még nem látszott hogy ekkorra baj lesz főleg hogy előző évben rosszabb volt a helyzet csak akkor megjött április-májusbna az eső most meg nem.
Válasz MrPoke #7144. hozzászólásáraNem-nem a télen adott nitrogéntol nem történik semmi, a növény nyugalmi állapotban van nem fog meg ugrani meg ilyenek
Válasz termelo #7140. hozzászólásáraTéves. Azért nem kell szórni mert nincs nedvesség a talajban.
Ha meg van dobva nitrogénnel akkor megugrik és felhasználja a maradék vizet. És nem marad a kalászolásra.
Válasz Nagy Péter 40 #7134. hozzászólásáraNem azért nem kell szórni mert nem esik hanem azért mert a föld tetején marad eső hiányában. Ezért kell a csapadékok előtt rgo nem lehet a csapadékhoz igazítani az amnitráton kívül semmit
Válasz MrPoke #7137. hozzászólásáraHa nem injektálod megy a levegőbe.
Eleve 2/3 a karbamid a nitrosolnak ami 60 napig nem szívódik fel gyökéren utána meg távozik a talajból nyáron a nedvességel együtt
Válasz Gatti #7130. hozzászólására ÉN MÁR AKARTAM TAVALY IS UREÁT, CSAK NEM JÖTT ÖSSZE. nA MAJD IDÉN, ODA NYOMOK 174 KILÓT NEKI, ÉS UTÁNNA HA SZAR A TAVASZ, NEM IS KAP MAJD MÁST.
Válasz termelo #7129. hozzászólásáraMinden év száraz az elmúlt 6 évből 5 csak nem mindegy mikor kezdődik a szárazság.
Tavaly február végén csapadék ellátottság szintjén rosszabbul álltunk mint idén februárban.
Mégis tavaly 63 mázsa volt most meg 47 a búza.
Tehát ez tök jó mondat hogy száraz időben nem kell több nitrogén de február végén még közel sem azt mutatta hogy száraz idő lesz.
Vagy te ezt már leírtad januárban hogy az idei év brutál aszályos lesz a búzának is nem ajánlasz semmit szórni?Nem vagyok fanatikus mint a Borsodi kolléga hogy vissza olvassak másokat de érdekelne hogy akkor is így gondolkodtál e a dolgokon.
Válasz termelo #7129. hozzászólásáraerre az évre lehet jobb lett volna a pétisót kitenni novemberbe. Kötött földön annyira nem mosódott volna ki szerintem.
Válasz MrPoke #7123. hozzászólásáraAz NS esetében felhívnám a figyelmet aki nem tudja hogy az ugyanúgy amszulfát ugyanis gyártástechnológiában nincs más melléktermék amit ilyen arányban be lehetne keverni. Minnél kevesebb az NSben a kén annál kevesebb benne az AMS …
Azért búzánál kicsit más volt a helyzet mert a tél az előző évekhez képest csapadékosabb volt,tehát a tavalyi 6 tonna feletti átlaghoz képest jobb kilátásokkal kecsegtetett.
Még február végefelé mikor szórtam 200 kg pétit kaptunk rá 30mm körül,ott még közel sem látszott hogy ekkora lesz majd a gond. Sőt még március végén mikor 200 liter nitrot rányomtam és kaptunk 10-12mm-t ti meg 28-32-t úgy nézett ki hogy jó termés lesz.Az április volt ami nagyon nagy meglepi volt hogy nullával lehozta sőt még május közepéig se jött semmi, és bár utána jött eső akkorra már késő volt a búzának. Plusz még kapott egy hidegsokkot is május elején ami tovább rontotta az amúgy is stresszben lévő növény sorsát.
Azzal nem értek eggyet hogy a sok kaja miatt temett kevesebb másoknak,sokkal inkább a gyomirtó,gyombaölő stresszelte meg őket plusz a május eleji hideg ami a vízhiány miatt triplán megcsapta a növényt.
Én idén nem szórtam se gomba se rovarölőt, nem azért mert olyan okos vagyok csak tudom hogy a Nádor nem hajlamos gombafertőzésre ilyen mértékű csapadék meleltt. Rovarölő meg nem kellett mert a május eleji fagy takarított, ezzel szemben tavaly 2-szer kellett rovarölőzni mert kétszer jött rá a csiga igaz én csak kontakt hatásút szórtam.
Kapásnál már-már általános megszokott hogy aszályban kellene alkotni de gabonánál most kezd ez újdonság lenni.Nyílván elnézve az előrejlzéseket, az adott vidék (Alföld) helyzetét erre kell felkészülni hogy gabonát is aszályos körülmények közütt kell termelni.
Az a kérdés ki hogy tud alkalmazkodni,mennyi tartalék van és talál e olyan növényt ami ebben a környezetben is képes biztos jövedelmet generálni.
Én még a kövi évet biztos végigviszem a szokásos módon 1 év nem elég hogy lejjebb vegyem, utána meglátjuk.
Az biztos hogy most nem a termelésnek áll a jövő hanem a minél több támogatás "behúzásnak".
Válasz Nagy Péter 40 #7119. hozzászólásáraIgen ezt nem érti meg kedves kolegánk, hogy én nem azért spórolok mert hülye vagyok. Egyszerűen ennyivel ki lehet hozni a maximumot az itgeni körülmények közt. Ha több csapadék leaz én is emelem a költségeket. Pl ha lejön mondjuk 300mm csapadék októbertől márciusig akkor már nem 3t ra keszülök. De idén ez 150mm volt. Akkor minek is adjak neki bármit....
Már a gondolkodás ott elindul mikor vetés van. Mennyi a talaj csapadék készlete. Mennyi jött át az előző veteményből. És ha ez 0 mint most ....... nincs értelme a tápanyagnak.
Válasz termelo #7120. hozzászólásáraA költségekről meg annyit, hogy 200 kg fogott mag csávázás nélkül 13 e ezt direktbe vetve 3.5 liter gázolaj 200 kg AMS 22600ft kiment 8 deci gázolajjal ezen kívül aratás volt 30 e és lett 50q árpa. Nincs eladva a héten 60 át kínáltak érte.
Ilyen területem is volt. Saját föld így mindenféle támogatás nélkül is megéri.
Mielőtt elfelejtem a kalászos tarló természetesen le lett totálisozva ősszel 2 liter fozáttal 3 e amihez elfogyott 7 deci nafta
Válasz Koczka József #7117. hozzászólásáraNem írogat össze vissza, én elkezdtem megérteni amit mond és át is álltam agyilag is és a területek jelentős részével is. Sőt miután gondolkodásra inspirál még tovább is fejlesztettem dolgokat a gazdaságomra szabva.
Persze van amit nem jól csinál pl. nem alkalmas az AMS az időjárás követő műtrágyázásra mert lassú, oda gyorsan ható n kell. Gondolom ő is észrevette és majd változtat rajta
Ahogy mondtam szoktak érdekes megnyilvánulásai lenni és nyílván maga felé hajlik a keze de ennyire azért felesleges fennakadni az anyagiakon hogy mennyi jött ki.Ahogy ő csinálja ott az AKG a lényeg ha benne van akkor jelen és a várható körülmények alapján jó helyzetben van, ha nincs és csak kamuzott akkor már kicsit más a történet,de én nem vagyok különösebben a védője ha akarja majd megírja hogy mi a szitu.
Kivételesen úgy indítottam hogy 1 tonna lesz.. egy kisérleti földön kívül nulla műtrágya ment ki azzal a gondolattal hogyha majd esik májusban akkor majd kultivátorral megküldjük pétivel.
De mivel felénk már március végén is csak 10-12 mm eső jött áprilisban meg értékelhetetlen és ismerve az elmúlt nyarakat el is dőlt hogy ezt az évet is elkell engedni.
Jövőre meg már csak 20 hektár lesz hogy a vetőmagos búzát kapás után vessem.
Az Alföldön már az a gondolkodás elmúlt hogy menjen neki a cuccos nem gond ha nem is jön be,majd jövőre,mondom ezt úgy hogy megengedhetném hogy jól megszórjuk de nem látom értelmét. Egyedül a gabona amire még megy bőséggel mert egy rossz év még nem tántorít el,de előbb utóbb ott is elkell kezdeni gondolkozni hogy mennyivel nyírbáljuk meg.
Válasz Koczka József #7103. hozzászólásáraHúúú ember...... Szerintem neked értelmezési gondjaid vannak :D
Csapadék alapján műtrágyátok. Mivel tavaly november végén vetettem el a gabonákat így nem kapott műtrágyát.
Február 16. án ment ki az a kb 150-180 ami még 125ft/kg os műtrágya volt.
Mivel utána nem volt eső így nem is kapott mást.
Aki itt pl áprilisban megnitrosolozta az 10q ás búzát vágott.
Valamint a levélminta sem indoloklta a tápanyag utánpótlást.
Válasz Nagy Péter 40 #7112. hozzászólásáraNem magyarázom le van írva olvasgasd vissza ha akarod elég ha csak egy évet nézel vissza. Össze vissza írogat mikor melyiket gondolja hol így hol úgy és ha össze hasonlitod egyik írása ellent mond a másiknak. És lehet hogy veszteséges lesz a kukoricád de nem úgy inditottad hogy vagy lesz 1 tonna vagy 10 tonna lesz. Hanem csináltál egy kalkulációt hogy ennyit tudsz rá költeni és megpróbáltad úgy is csinálni. Legalábbis én így szoktam. Ha elhatározom hogy 2q pétit adok neki februárban akkor azt oda is adom mert nem látok a jövőbe hogy aszály lesz vagy jó csapadékos idő de így vagyok a többivel is. Úgy hogy nekem ne mond már hogy tavaly október elején még 4 q pétit akar valaki adni neki de most azt mondja nem adott csak 1.5 mert ő már januárban tudta hogy aszály lesz ez teljesen hihető. Számomra nem főleg hogy még márciusban is esett elég sok.
Válasz MTZ1221.3 #7114. hozzászólásáraNem vitatom hogy ott lehet megoldás de az Alföld nagy részén ez nem érdemi megoldás.
Van felénk aki öntözik a csatorna egyik oldalán a másikon meg nincs engedély ezért ott nem, kb 200-250m-ig van hatása "befelé".Addig 2 nagy cső utána fél cső.
Majd pár év múlva rájönnek erre, csak akkor már mindegy lesz.
Attól,hogy te alzheimer kórtól szenvedsz,attól nem mindenki szenved alzheimer korban a te korodban.
De nézd a jó oldalát, mostanában nem emlegeted a viktorodat,kezded elfelejteni.
Válasz Nagy Péter 40 #7111. hozzászólásáraAz a homok föld ahol érződött (nedves volt) vagy 8km-re van légvonalban, így több ezer ha-ra tenném jótékony hatását ennek. Ahogy Bóna valahol mondta ez közérdek lenne, mert több embernek, gazdának lesz jó, mint elárasztottnak rossz.
Több eső biztos nem lesz azonnal, de több talajvíz nagyobb eséllyel lesz. Amiből lehet több párolgás.
Érdekes akkor a kútba is volt víz.
Nyilván a tiszaháton most is 100q-t karcolja a gabona átlaga és szerintem kukorica is vastagon több lesz, ahogy mostanában mindig… Ott bőven jó szántani is, tökmindegy…
Válasz Koczka József #7109. hozzászólásáraGondolom erre utalsz: " És akkor haza szaladok anyuhoz enni ha már elfogyott a saját vagy kell felelősen gondolkodni ha van család."
Továbbra se értem hogy kapcsolódik hozzá a felelősen gondolkodás hiánya hogy nincs családja?
Nyereségesen gazdálkodik család nélkül is,ebben az évben sok családos embernek közel sem sikerült.
Mondhatom magamra is hogy 70 hektár kukorica 10-18 mázsás terméssel mínuszos lesz már biztos.Hiába van 2 fiam és 1 feleségem hiába a felelősség nyomása hogy termelni kell az eső hiánya közbe szólt. Nyílván nem ennyi föld van és nem is vág padlóra.
Ezzel csak arra utalok hogy attól hogy nincs családja még nem tojja le és majd lesz valami neki mindegy eléldegél így is.
Az hogy mennyit ferdít benne más kérdés de mindenkinek maga felé hajlik a keze.
Hány hektár szántóra is jelentett volna ez gyógyírt? Mert amit mutogattak videókon azok egytől egyig gyep volt.. ahogy mondtam azzal nem sokra megyünk hogy elárasztják a gyepeket attól nem terem több búza,árpa.
Több eső se lesz az árasztástól hiába mondják hogy több párolgás több felhő több eső, jön egy hőkupola és annyi az egésznek.
Meglátjuk ősszel elindul e valami értelmes kezdeményezés.Gyanús hogy nem lesz lényegi változás de a türelem még adott.
Válasz Törppapa #7087. hozzászólásáraSzerintem lépj be a tiszába, már elérted azt a szintet, szellemileg most vagy a csúcson, ettől már csak rosszabb lesz.
Válasz Koczka József #7096. hozzászólásáraAhogy már mondtam én nem túrkálok sem az ő sem más zsebében.
AKG-val minimál műveléssel nem irreális a 20-24 misi közötti haszon.
Hogy most ő bevállalta e az AKG-t vagy csak bemondta arra válaszol ha akar, engem csak annyi zavart hogy belett hozva hogy nincs családja aminek a termeléshez igazából semmi köze. Ennyi.
Válasz Törppapa #7105. hozzászólásáraAzt hiába figyeled mert mindenki a maga igazát tartja jónak. De tudod 40 év alatt sok mindent láttam már. És a túl ügyesek és túl okosok már sehol sincsenek én meg még itt vagyok, és köszönöm jól vagyok.
Válasz Nagy Péter 40 #7092. hozzászólásáraJó lett volna az a program, ha nem félt volna a fidesz a bukástól. Alig került elárasztásra terület igazából. 2 év mikor indult, a belvíz átemelők nem mentek. Nekem van egy fosóhomok bérelt földem ahol még a parttetőn is nedves volt a föld. A lentesebb területeim meg volt ahol cuppogtak is. Eső nem volt annyi, hogy ezt indokolta volna. Csak ennyit számított.
Azonban az ártér közeli gazdák aláírást gyűjtöttek, meg kifizették volna az átemelők üzemelési árát. Az akkori kormány félt a népharagtól, így indította a szivattyúkat (bár az összes háborgó gazda platinakártyás szigetes volt, így egy szavazót nem vesztett volna ha marad a kikapcsolt állapot). Igencsak látszik az a drénező hatás amiről több videóban is beszélnek (pl. Keresztes Lóránt videói). A nedvesség eltűnt hamar, pedig több földön notillben megy a tavaszi vetés is nekünk.
7355 hozzászólás
Válasz Nagy Péter 40 #7153. hozzászólására"Tarlóbontásra nem igazán kell szalma eladva róla"
Itt bukik a teljes gazdálkodásod, innestől nincs miről beszélni. Olcsón nem fogsz tudni termelni.
A szalma talajt művel, tápanyagot add, vizet őriz. Kb 100-150eFt nyi plussz költség és gyengébb termés.
Válasz MrPoke #7143. hozzászólásáraEz olyan szempontból érdekes hogy az előző évben sokkal rosszabb volt a helyzet február végén mégis nyomtad neki a cuccost a Borsodi kolléga által visszaidézettek szerint.
Ilyenszempontból kcisit ellentmondasz önmagadnak.
Nyílván náluk még lehet áldozni rá mert jó eséllyel még a kapás is megtérül de a gabona egész biztos.De ahogy olvastam már ő is változtat még ha most viszonylag jobb helyzetben is van mint mi.
Válasz termelo #7150. hozzászólására Nem érted mit írtam. Azt magyaráztad hogy száraz időben januártól nem szabad nitrogént szórni amit azzal akartál magyarázni hogy a földön marad.
Talán a szemnek akarom adni hogy április májusban már ne kelljen szórnom semmit?Plusz kicsi minőség emelés ha van rá lehetőség.
Tarlóbontásra nem igazán kell szalma eladva róla, de ősszel még megy 200 kg péti a régi nevezés szerint "tarlóbontásra" meg a búzát megindítani.
Válasz MrPoke #7149. hozzászólásáraMennyit nől? Pár mm per hét, ne viccelj már ameddig nem megy szárba nem számít csak kukacoskodsz
Válasz termelo #7150. hozzászólásáraEgyébként a 200 liter nitrónak hogy kihozza a terméstöbbletet ahhoz 200 mm kell.
Válasz Nagy Péter 40 #7146. hozzászólásáraTe valakivel összekeversz, én eleve nem hiszek az időjárás függő műtrágyázásban az említett okok végett.
A te március végi nitrosolod 2/3-ada május végétől tudott hasznosulni, minek? Annyira jól megy hogy tarlóbontásra szórod a lóvét?
Válasz termelo #7145. hozzászólásáraTéli nyugalmi állapot? Ez igaz volt 30 éve. De amikor télen van 10 fagyos nap meg +5-10 fokos átlaghőmérséklet nő az a gabona.
Valamint a talajban a bacik gombák dolgoznak.
Válasz MrPoke #7142. hozzászólásáraAz ammónia rész ahogy hívod 3 cm el felette lesz a gyökérnek úgyhogy nem vesz belőle fel semmit. A karbamid meg nemhogy kalászolásra hanem aratás utánra lesz felvehető
Válasz MrPoke #7138. hozzászólásáraErre szoktam is kalkulálni 30-50 kg N hatóanyagot (1-1,5 mázsa pétisó). Csak ezért kap nitrogént pl. a napraforgó, ha kap.
Én sokkal nagyobb N dózisokkal szoktam dolgozni, mint Te. Persze én is veszem visszább, mert nincs hozzá elég csapadék, de optimistább ember vagyok, mint Te. Szórom, mint bolond a lisztet, hátha esik a következő hónapokban…
Sokkal mérgesebb lennék magamra akkor, ha már egy átlagos évjáratban elengednék egy jó termés lehetőséget, pusztán azzal, hogy nem volt alatta elég kaja. De visszatérve, jó 2-2,5 N műtrágyát engedtem el az elmúlt 5 évben a korábbi évekhez képest.
Válasz termelo #7140. hozzászólására
Amit most írtál az megint hasonló mint amit az előbb idéztem tőled....
Te januárban nem tudod hogy fog e esni műtrágya szórás előtt vagy sem.
Vagy ha igen szólj mert fizetnék is a biztos időjárás előrejelzésért
Nekem a február végén kiszórt péti kapott 25-30 mm esőt az nem maradt a földön ahogy a március végi 200 liter nitro is kapott 10-12 mm -t tehát az se maradt a földön mind hasznosult.
Ennél többet nem is akartam szórni, gombaölőzésnél akartam keresűsőt adni neki de megmaradt minden tekintettel a körülményekre.
Magyarul lehet itt utólag magyarázni de február-márcisuban még nem látszott hogy ekkorra baj lesz főleg hogy előző évben rosszabb volt a helyzet csak akkor megjött április-májusbna az eső most meg nem.
Válasz MrPoke #7144. hozzászólásáraNem-nem a télen adott nitrogéntol nem történik semmi, a növény nyugalmi állapotban van nem fog meg ugrani meg ilyenek
Válasz termelo #7140. hozzászólásáraTéves. Azért nem kell szórni mert nincs nedvesség a talajban.
Ha meg van dobva nitrogénnel akkor megugrik és felhasználja a maradék vizet. És nem marad a kalászolásra.
Válasz Nagy Péter 40 #7134. hozzászólásáraÉn február végén tudtam, hogy nagy a baj.
Borsod meg más villág. Ott még nincs aszály. Ott tartanak mint mi 5-6 éve.
Eztán jön csak a java. :D
Válasz termelo #7139. hozzászólásáraNem nyáron tavasszal. És a harmattal felvehető lesz az amonia rész. Karbamid meg ott lesz kalászolásra.
Lombon keresztül csak is tiszta karbamid 2-3kg/ha hetente. Ha unatkozik valaki. :D
Válasz Nagy Péter 40 #7134. hozzászólásáraLátom kapisgálod már a dolgokat.
Válasz Nagy Péter 40 #7134. hozzászólásáraNem azért nem kell szórni mert nem esik hanem azért mert a föld tetején marad eső hiányában. Ezért kell a csapadékok előtt rgo nem lehet a csapadékhoz igazítani az amnitráton kívül semmit
Válasz MrPoke #7137. hozzászólásáraHa nem injektálod megy a levegőbe.
Eleve 2/3 a karbamid a nitrosolnak ami 60 napig nem szívódik fel gyökéren utána meg távozik a talajból nyáron a nedvességel együtt
Válasz t.romsics #7135. hozzászólásáraNem csak a kimosódással kel számolni ha nem művelünk talajt.
A talajélet is rengeteg nitrogént fogyaszt.
Válasz termelo #7133. hozzászólásáraEz tény. Én a nitrosolt így használom.
100-150kg ot kirakok és szépen megy.
Lényeg nem szabad a levélen maradnia.
Válasz Gatti #7130. hozzászólására ÉN MÁR AKARTAM TAVALY IS UREÁT, CSAK NEM JÖTT ÖSSZE. nA MAJD IDÉN, ODA NYOMOK 174 KILÓT NEKI, ÉS UTÁNNA HA SZAR A TAVASZ, NEM IS KAP MAJD MÁST.
Alföldön a kimosódás esélye a nullához közelít. Maximum árterületen (miközben az ár húzódik vissza), de azt nem a klasszikus kimosódásnak hívjuk.
Válasz termelo #7129. hozzászólásáraMinden év száraz az elmúlt 6 évből 5 csak nem mindegy mikor kezdődik a szárazság.
Tavaly február végén csapadék ellátottság szintjén rosszabbul álltunk mint idén februárban.
Mégis tavaly 63 mázsa volt most meg 47 a búza.
Tehát ez tök jó mondat hogy száraz időben nem kell több nitrogén de február végén még közel sem azt mutatta hogy száraz idő lesz.
Vagy te ezt már leírtad januárban hogy az idei év brutál aszályos lesz a búzának is nem ajánlasz semmit szórni?Nem vagyok fanatikus mint a Borsodi kolléga hogy vissza olvassak másokat de érdekelne hogy akkor is így gondolkodtál e a dolgokon.
Válasz MrPoke #7131. hozzászólásáraHogy te mekkora humorista vagy
Válasz Gatti #7130. hozzászólásáraMi a bánatos facomtól mosódna ki?
El kellene már engedni ezt a süket dumát amivel telenyomták a parasztok fejét
Kimosódáshoz szükséges csapadék:
Kötött földön 300 mm egyszerre
Homokon 100 mm egyszerre
Lineárral tesztelték…
Válasz termelo #7124. hozzászólásáraMinden évben.
Dehogynem jó a nitrosol állományba. Töményen kell kitenni. És szépen működik, lefolyik a gyökérig és felvehető.
Válasz termelo #7129. hozzászólásáraerre az évre lehet jobb lett volna a pétisót kitenni novemberbe. Kötött földön annyira nem mosódott volna ki szerintem.
Válasz Nagy Péter 40 #7126. hozzászólásáraSzáraz időben értelmetlen januártól később nitrogént szórni
Válasz MrPoke #7123. hozzászólásáraAz NS esetében felhívnám a figyelmet aki nem tudja hogy az ugyanúgy amszulfát ugyanis gyártástechnológiában nincs más melléktermék amit ilyen arányban be lehetne keverni. Minnél kevesebb az NSben a kén annál kevesebb benne az AMS …
Válasz mocsarijanos1 #7125. hozzászólásáraPersze
Válasz MrPoke #7122. hozzászólásáraAmit írtam azt kukoricára értettem.
Azért búzánál kicsit más volt a helyzet mert a tél az előző évekhez képest csapadékosabb volt,tehát a tavalyi 6 tonna feletti átlaghoz képest jobb kilátásokkal kecsegtetett.
Még február végefelé mikor szórtam 200 kg pétit kaptunk rá 30mm körül,ott még közel sem látszott hogy ekkora lesz majd a gond. Sőt még március végén mikor 200 liter nitrot rányomtam és kaptunk 10-12mm-t ti meg 28-32-t úgy nézett ki hogy jó termés lesz.Az április volt ami nagyon nagy meglepi volt hogy nullával lehozta sőt még május közepéig se jött semmi, és bár utána jött eső akkorra már késő volt a búzának. Plusz még kapott egy hidegsokkot is május elején ami tovább rontotta az amúgy is stresszben lévő növény sorsát.
Azzal nem értek eggyet hogy a sok kaja miatt temett kevesebb másoknak,sokkal inkább a gyomirtó,gyombaölő stresszelte meg őket plusz a május eleji hideg ami a vízhiány miatt triplán megcsapta a növényt.
Én idén nem szórtam se gomba se rovarölőt, nem azért mert olyan okos vagyok csak tudom hogy a Nádor nem hajlamos gombafertőzésre ilyen mértékű csapadék meleltt. Rovarölő meg nem kellett mert a május eleji fagy takarított, ezzel szemben tavaly 2-szer kellett rovarölőzni mert kétszer jött rá a csiga igaz én csak kontakt hatásút szórtam.
Kapásnál már-már általános megszokott hogy aszályban kellene alkotni de gabonánál most kezd ez újdonság lenni.Nyílván elnézve az előrejlzéseket, az adott vidék (Alföld) helyzetét erre kell felkészülni hogy gabonát is aszályos körülmények közütt kell termelni.
Az a kérdés ki hogy tud alkalmazkodni,mennyi tartalék van és talál e olyan növényt ami ebben a környezetben is képes biztos jövedelmet generálni.
Én még a kövi évet biztos végigviszem a szokásos módon 1 év nem elég hogy lejjebb vegyem, utána meglátjuk.
Az biztos hogy most nem a termelésnek áll a jövő hanem a minél több támogatás "behúzásnak".
Válasz termelo #7121. hozzászólására2 liter?
Válasz MrPoke #7123. hozzászólásáraMármint 2027 áprilisban a 2028-as kalászosra? Mert máshogy nincs érteleme.
Levélre meg a nitrosol nem jó…
Válasz termelo #7120. hozzászólásáraCspadék nélkül AMS nek nagy a vesztesége.
Nitrosol menne ki áprilisban ha lenne csapadék.
NS ősszel februárban megy ki.
Válasz Nagy Péter 40 #7119. hozzászólásáraIgen ezt nem érti meg kedves kolegánk, hogy én nem azért spórolok mert hülye vagyok. Egyszerűen ennyivel ki lehet hozni a maximumot az itgeni körülmények közt. Ha több csapadék leaz én is emelem a költségeket. Pl ha lejön mondjuk 300mm csapadék októbertől márciusig akkor már nem 3t ra keszülök. De idén ez 150mm volt. Akkor minek is adjak neki bármit....
Már a gondolkodás ott elindul mikor vetés van. Mennyi a talaj csapadék készlete. Mennyi jött át az előző veteményből. És ha ez 0 mint most ....... nincs értelme a tápanyagnak.
A csodaszerekben meg nem hiszek.
Válasz termelo #7120. hozzászólásáraA költségekről meg annyit, hogy 200 kg fogott mag csávázás nélkül 13 e ezt direktbe vetve 3.5 liter gázolaj 200 kg AMS 22600ft kiment 8 deci gázolajjal ezen kívül aratás volt 30 e és lett 50q árpa. Nincs eladva a héten 60 át kínáltak érte.
Ilyen területem is volt. Saját föld így mindenféle támogatás nélkül is megéri.
Mielőtt elfelejtem a kalászos tarló természetesen le lett totálisozva ősszel 2 liter fozáttal 3 e amihez elfogyott 7 deci nafta
Válasz Koczka József #7117. hozzászólásáraNem írogat össze vissza, én elkezdtem megérteni amit mond és át is álltam agyilag is és a területek jelentős részével is. Sőt miután gondolkodásra inspirál még tovább is fejlesztettem dolgokat a gazdaságomra szabva.
Persze van amit nem jól csinál pl. nem alkalmas az AMS az időjárás követő műtrágyázásra mert lassú, oda gyorsan ható n kell. Gondolom ő is észrevette és majd változtat rajta
Válasz Koczka József #7117. hozzászólásáraÉn ennyire nem vagyok nagy "rajongója" hogy olvasgassam mikor mit írt
Ahogy mondtam szoktak érdekes megnyilvánulásai lenni és nyílván maga felé hajlik a keze de ennyire azért felesleges fennakadni az anyagiakon hogy mennyi jött ki.Ahogy ő csinálja ott az AKG a lényeg ha benne van akkor jelen és a várható körülmények alapján jó helyzetben van, ha nincs és csak kamuzott akkor már kicsit más a történet,de én nem vagyok különösebben a védője ha akarja majd megírja hogy mi a szitu.
Kivételesen úgy indítottam hogy 1 tonna lesz.. egy kisérleti földön kívül nulla műtrágya ment ki azzal a gondolattal hogyha majd esik májusban akkor majd kultivátorral megküldjük pétivel.
De mivel felénk már március végén is csak 10-12 mm eső jött áprilisban meg értékelhetetlen és ismerve az elmúlt nyarakat el is dőlt hogy ezt az évet is elkell engedni.
Jövőre meg már csak 20 hektár lesz hogy a vetőmagos búzát kapás után vessem.
Az Alföldön már az a gondolkodás elmúlt hogy menjen neki a cuccos nem gond ha nem is jön be,majd jövőre,mondom ezt úgy hogy megengedhetném hogy jól megszórjuk de nem látom értelmét. Egyedül a gabona amire még megy bőséggel mert egy rossz év még nem tántorít el,de előbb utóbb ott is elkell kezdeni gondolkozni hogy mennyivel nyírbáljuk meg.
Válasz Koczka József #7103. hozzászólásáraHúúú ember...... Szerintem neked értelmezési gondjaid vannak :D
Levélminta
Csapadék alapján műtrágyátok. Mivel tavaly november végén vetettem el a gabonákat így nem kapott műtrágyát.
Február 16. án ment ki az a kb 150-180 ami még 125ft/kg os műtrágya volt.
Mivel utána nem volt eső így nem is kapott mást.
Aki itt pl áprilisban megnitrosolozta az 10q ás búzát vágott.
Valamint a levélminta sem indoloklta a tápanyag utánpótlást.
Valamint már most úgy tervezek, hogy 3t körül fog teremni jövőre ezért 100-150kg al lesz vetve. Amiből még csinálhatok 8t át ha megfelelő az időjárás.
Válasz Nagy Péter 40 #7112. hozzászólásáraNem magyarázom le van írva olvasgasd vissza ha akarod elég ha csak egy évet nézel vissza. Össze vissza írogat mikor melyiket gondolja hol így hol úgy és ha össze hasonlitod egyik írása ellent mond a másiknak. És lehet hogy veszteséges lesz a kukoricád de nem úgy inditottad hogy vagy lesz 1 tonna vagy 10 tonna lesz. Hanem csináltál egy kalkulációt hogy ennyit tudsz rá költeni és megpróbáltad úgy is csinálni. Legalábbis én így szoktam. Ha elhatározom hogy 2q pétit adok neki februárban akkor azt oda is adom mert nem látok a jövőbe hogy aszály lesz vagy jó csapadékos idő de így vagyok a többivel is. Úgy hogy nekem ne mond már hogy tavaly október elején még 4 q pétit akar valaki adni neki de most azt mondja nem adott csak 1.5 mert ő már januárban tudta hogy aszály lesz ez teljesen hihető. Számomra nem főleg hogy még márciusban is esett elég sok.
Válasz MTZ1221.3 #7114. hozzászólásáraNem vitatom hogy ott lehet megoldás de az Alföld nagy részén ez nem érdemi megoldás.
Van felénk aki öntözik a csatorna egyik oldalán a másikon meg nincs engedély ezért ott nem, kb 200-250m-ig van hatása "befelé".Addig 2 nagy cső utána fél cső.
Majd pár év múlva rájönnek erre, csak akkor már mindegy lesz.
Válasz Igazi Földönfutó #7110. hozzászólásáraEddig kibírtam,hogy nem érdekelt különösen egy párt se akkor a maradék 50 évet iski húzom valahogy.
Attól,hogy te alzheimer kórtól szenvedsz,attól nem mindenki szenved alzheimer korban a te korodban.
De nézd a jó oldalát, mostanában nem emlegeted a viktorodat,kezded elfelejteni.
A sisakot se feledd!!
Válasz Nagy Péter 40 #7111. hozzászólásáraAz a homok föld ahol érződött (nedves volt) vagy 8km-re van légvonalban, így több ezer ha-ra tenném jótékony hatását ennek. Ahogy Bóna valahol mondta ez közérdek lenne, mert több embernek, gazdának lesz jó, mint elárasztottnak rossz.
Több eső biztos nem lesz azonnal, de több talajvíz nagyobb eséllyel lesz. Amiből lehet több párolgás.
Érdekes akkor a kútba is volt víz.
Nyilván a tiszaháton most is 100q-t karcolja a gabona átlaga és szerintem kukorica is vastagon több lesz, ahogy mostanában mindig… Ott bőven jó szántani is, tökmindegy…
Válasz MrPoke #7101. hozzászólásáraEz már hány éves duma hogy majd ennyi meg annyi nem lesz bevetve....
Majd nézzük meg májusban hogy mennyi föld is van parlagon..
Mind belesz vetve..
.
Válasz Koczka József #7109. hozzászólásáraGondolom erre utalsz: " És akkor haza szaladok anyuhoz enni ha már elfogyott a saját vagy kell felelősen gondolkodni ha van család."
Továbbra se értem hogy kapcsolódik hozzá a felelősen gondolkodás hiánya hogy nincs családja?
Nyereségesen gazdálkodik család nélkül is,ebben az évben sok családos embernek közel sem sikerült.
Mondhatom magamra is hogy 70 hektár kukorica 10-18 mázsás terméssel mínuszos lesz már biztos.Hiába van 2 fiam és 1 feleségem hiába a felelősség nyomása hogy termelni kell az eső hiánya közbe szólt. Nyílván nem ennyi föld van és nem is vág padlóra.
Ezzel csak arra utalok hogy attól hogy nincs családja még nem tojja le és majd lesz valami neki mindegy eléldegél így is.
Az hogy mennyit ferdít benne más kérdés de mindenkinek maga felé hajlik a keze.
Válasz MTZ1221.3 #7106. hozzászólásáraA jelenlegi kormány is úgy néz ki fél a népharagtól..
Hány hektár szántóra is jelentett volna ez gyógyírt? Mert amit mutogattak videókon azok egytől egyig gyep volt.. ahogy mondtam azzal nem sokra megyünk hogy elárasztják a gyepeket attól nem terem több búza,árpa.
Több eső se lesz az árasztástól hiába mondják hogy több párolgás több felhő több eső, jön egy hőkupola és annyi az egésznek.
Meglátjuk ősszel elindul e valami értelmes kezdeményezés.Gyanús hogy nem lesz lényegi változás de a türelem még adott.
Válasz Törppapa #7087. hozzászólásáraSzerintem lépj be a tiszába, már elérted azt a szintet, szellemileg most vagy a csúcson, ettől már csak rosszabb lesz.
Válasz Nagy Péter 40 #7108. hozzászólásáraLe írtam mi indokolta.
Válasz Koczka József #7096. hozzászólásáraAhogy már mondtam én nem túrkálok sem az ő sem más zsebében.
AKG-val minimál műveléssel nem irreális a 20-24 misi közötti haszon.
Hogy most ő bevállalta e az AKG-t vagy csak bemondta arra válaszol ha akar, engem csak annyi zavart hogy belett hozva hogy nincs családja aminek a termeléshez igazából semmi köze. Ennyi.
Válasz Törppapa #7105. hozzászólásáraAzt hiába figyeled mert mindenki a maga igazát tartja jónak. De tudod 40 év alatt sok mindent láttam már. És a túl ügyesek és túl okosok már sehol sincsenek én meg még itt vagyok, és köszönöm jól vagyok.
Válasz Nagy Péter 40 #7092. hozzászólásáraJó lett volna az a program, ha nem félt volna a fidesz a bukástól. Alig került elárasztásra terület igazából. 2 év mikor indult, a belvíz átemelők nem mentek. Nekem van egy fosóhomok bérelt földem ahol még a parttetőn is nedves volt a föld. A lentesebb területeim meg volt ahol cuppogtak is. Eső nem volt annyi, hogy ezt indokolta volna. Csak ennyit számított.
Azonban az ártér közeli gazdák aláírást gyűjtöttek, meg kifizették volna az átemelők üzemelési árát. Az akkori kormány félt a népharagtól, így indította a szivattyúkat (bár az összes háborgó gazda platinakártyás szigetes volt, így egy szavazót nem vesztett volna ha marad a kikapcsolt állapot). Igencsak látszik az a drénező hatás amiről több videóban is beszélnek (pl. Keresztes Lóránt videói). A nedvesség eltűnt hamar, pedig több földön notillben megy a tavaszi vetés is nekünk.