Akár pár S300-as föld-levegő rakéta, vagy akár a Grippenről levegő-levegő rakéta és megint csodálatos 1980 as évek beli klímánk lenne évi 600-800 mm esővel és max 32 C fokkal.
De ezeket a kurva gombokat sem adják nekem ide nyomkodni, mint ahogy Putykó is félti azt a szaros, piros gombos kofferét tőlem.
Pedig már minden fontos GPS koordináta letöltve már hosszú évek óta.
Dr. Makra László PhD habil.klimatológus egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet - na Ő volt aki az előadást tartotta.
Válasz Ohaza63 #64285. hozzászólására"A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO\({}_{2}\)) nem csökkenti a vízcseppek összeállását. A vízcseppek méretét és az összeállást befolyásoló tényezők között szerepel a levegő páratartalma, a hőmérséklet, a nyomás és a szennyező anyagok. Bár az NO és az NO\({}_{2}\) szennyező anyagok, nem a vízcseppek összeállását befolyásolják, hanem a légköri kémiában játszanak szerepet, például a savas esők keletkezésében."
Amikor 1980-as években lokátoros voltam kb. 20-30 gép ment át felettünk 24 óra alatt.
Most az egyik gazdatárs kínjában megszámolta a www.flightradar24.hu-n, hogy több mint 740 db repcsi húz át itt Békés megye felett 24 óra alatt.
A múltkori NAK-os előadáson a szegedi prof. arról értekezett, hogy a kerozin égésterméke, a nitrogén monoxid (NO) és nitrogén dioxid (NO2) megakadályozza a vízcseppek összeállását, így csak köd, vagy pára lesz a vízből, eső nem.
Amióta ledurrantották a Dél Koreai utasszállító gépet Ukrajna felett, azóta a teljes tranzit forgalom erre jár.
Ha mi is normális klímát akarunk , akkor úgy néz ki, hogy nekünk is le kell párat lőni és akkor nagy ívben elkerülik az országot, mint Ukrajnát.
Válasz hashtag #64283. hozzászólásáraHát nem éppen így volt,10 vagy 20 évvel ezelőtt, fele vagy negyed ennyi repcsi volt az égen. Bele sem merek gondolni mi lesz még 20 év múlva odafent
Válasz csuti0 #64282. hozzászólásáraEddig nem így volt?
Az viszont nem így volt, hogy a fél világ légiforgalma hazánk fölött megy el, a hàború kitörése óta.
Válasz Gatti #64281. hozzászólásáraSzia!
A világon levegőben egyszerre 10-12 ezer repülő ontja ránk az óránként 15-20 millió liter üzemanyag maradékát!
Üdv.: Csuti
Válasz Bzs2 #64280. hozzászólásáraÉs érdekes hogy mostanság inkább hatalmas széllel vagy pusztítással jön, de csapadék pedig kevesebb esik belőle. Pedig ilyen nagy viharoknál azért szokott bőven lenni csapadék is.
Válasz Gatti #64277. hozzászólásáraÉreztem a csontjaimban, hogy baj lesz. Már 14.00-kor becsuktam a lovakat, mindent elvégeztem, hogy el ne ázzak, de a végén elkapott az eső. Aztán meg rohantam, mert a legkisebb gyerek az osztállyal felsétált az Egymi-hez lila kavicsokat kirakni a koraszülöttek világnapja alkalmából. Mondom, basszus ezeket elveri a vihar! Rohantam, hogy amennyit csak tudok felvegyek és bevigyem az iskolába, de szerencsére éppen 10 perccel előtte visszaértek az iskolába. Mondom az iskolatitkárnak, hogy hozza le a fiamat, mert elvinném, erre azt mondja, hogy várjam meg a napközi végét. Mondom, biztos nem! A cipőmből ki lehetne önteni a vizet, nincs rajtam egy száraz ruha sem, alsógatyáig átáztam, biztos nem fogok 8 fokban még 45 percet várni az iskola előtt. Hozza le a gyereket! Biztos csúnyán nézhettem, mert 3 percen belül ott volt a fiam...
Láttam már pár vihart megérkezni, sokszor kapott el a határban, de ez nagyon durván jött és nem úgy, mint nyáron, hogy szarrá ázol, de meleg van, hanem kurva hideg volt.
Válasz .Richard. #64276. hozzászólásáraDerékszögben találkozik két tető, megpördül a szél és felszívja a cserepet. Lecsavaroztam, de feljön. Az ács barátom most rendel rá viharkapcsot. Ültettem elé fákat, hogy fogják a szelet, de november közepén már nincs lomb, a fenyő meg mindig kidöglik.
Válasz Bzs2 #64274. hozzászólásáraugyan ez a cserèp van nálam is. Fax se gondolta volna,hogy ezt is megkezdi. Mikor fel kell venni egyet,alig lehet kifeszíteni.
Válasz colizoli #64273. hozzászólásáraLátszott a radaron a piros felhő több helyen. Pedig van mikor mèg szèl sincs belőle. Szerencse,hogy apró jèg volt.
Válasz Gatti #64272. hozzászólásáraA város felőli, nyugati oldalon telibekapta a vihar a tetőt. Kint voltam az udvaron, amikor ideért. Alig bírtam megállni a lábamon, vitt mindent, fel tudott gyorsulni a lakott területen kívül.
Válasz .Richard. #64261. hozzászólásáraSzopás. Nem gondoltam volna, hogy november közepén elver a jég legeltetés közben. 13 mm, borsónyi jéggel 91 km/h széllel, még a téli ruhában is a tökömről is folyt a víz mire beértem a birkákkal.
Válasz Gatti #64270. hozzászólásáraIgen. Mezőtúrnál felgyorsít, aztán Gyomaendrőd után leesik. Már a földrajzkönyvekben is így van.
Néztem én is ezt a hétvégi de nagy a szórás. Semmit és özönvizet is jeleznek.
Válasz SzikiSzokeveny #64269. hozzászólásárasajnos ezek a gyorsan mozgó zivatarok ilyenek. De egyre biztatóbb a hét második felében a tartósabb eső, mediciklon érkezhet. Az sokkal jobb lesz ha minden jól megy.
Válasz Gatti #64267. hozzászólásáraFelőletek jött a vihar. Gyakorlatilag kocsival mentem vele. Nálatok volt 6, Mezőtúr, Nagylapos 1. De bent Gyomaendrődön 5, Mezőberényben 7. Ugyan mi a bánatért ugrott megint át felettünk?
már 50 napja tart a csapadékos évszak Iránban, de az ország kétharmadában még egy csepp eső sem esett – írja a Guardian. Az imámok már hetek óta esőért fohászkodnak, a meteorológusok azokat a felhőket is lelkesen jelentik be, amiknél megvan az eső lehetősége, a hatóságok pedig felhővetéssel próbálnak meg mesterséges csapadékot előállítani. Ez azt jelenti, hogy például ezüst-jodid vagy sórészecskéket lőnek a felhőkbe, hogy esőt gerjesszenek.
Teheránban idén összesen 1 milliméter eső esett (1991 és 2000 között évi 350 mm volt az átlag), amire száz éve nem volt példa, már 32 víztározó telítettsége esett 5 százalék alá, és az ország tavalyhoz képest elveszítette a hótakarója 98,6 százalékát. A fővárosban ilyenkor már néha havazik, de most 20 fok körül van a hőmérséklet.
Az ország számára nem ismeretlen az aszály, ezért sokan egy már elvileg bevált eszközhöz nyúlnak: szervezett, tömeges imádságokat tartanak. Ez legalább egyszer, 1944-ben bejött már: a háborút és egy nagy szárazságot nyögő országban Kom lakói kimentek a mezőre, ahol három napig imádkoztak esőért, miközben a brit megszállók figyelték őket. A harmadik napon, mikor a tömeg szétszéledt, feltámadt a szél és esni kezdett.
Sokan nem is a klímaváltozást (vagy a szétlopott gátépítéseket) tartják felelősnek a jelenlegi szárazságért, hanem attól tartanak, hogy az aszály egy isteni büntetés – és konzervatívabb vallási vezetők az utcán is látható, nyílt züllöttségre mutogatnak, míg a parlamentben az is felmerült, hogy a kormány a hibás, amiért nem tartatják be elég szigorúan a hidzsábviselési szabályokat. Erre válaszul persze a kormánypárti képviselők felvetették, hogy ha ez a baj, hogy lehet, hogy Európában, ahol a nők haja szabadon száll a szélben, nincs ekkora szárazság. A hajakat el kell takarni az Alföldön.
Válasz Gatti #64258. hozzászólásáraSzerintem nem. Annyi az esèlye,mint annak,hogy az Alföld a szárazság helyett èves szintén kapna 800mili esőt. Nagyon rövidtávon èrtèkeljük a világot. Ma mindent tudunk,de annyi a priblèmánk,a nagy fejlődès miatt,hogy lassan fűteni sem tudunk,mert nem engedik a fejlődès miatt. Minden szar,mindennel gond van,holott hatalmas èsszel megáldott vilagmèrnökök mondják a jövőt. Jó üzletèrt mindent bemagyarázunk. Ismerős napelemje meg akkuka,visszakapott fele árát. Mondom 5èv múlva az akku mennyi lesz Sanyi? Hát ,nem gondoltam rá. 2milláèrt kèt nègyzetmèter akkut lehet nem kap. De minek vegye,hiszen soha vissza nem jön az ára.
Válasz Gatti #64256. hozzászólásáraMost amit írsz,az olyan,hogy több millió èv èghajlatváltozást ez az utolsó száraz 5èv fejezi be örökre így maradva. Szerintem fog úszni az Alföld. De az sem jó akkor.
Válasz cimbike. #64255. hozzászólásáraMinél melegebb a levegő annál több nedvességet tud megtartani, minél hidegebb van annál nagyobb az esélye a csapadék hullásnak.
Valamint összességében lehet több csapadék hullik, de a világ bizonyos pontjain(ugye sok helyen özönvíz) Sajnos a kárpát medence olyan hely ahol inkább kevesebb eső várható ez miatt, míg máshol pedig több. Valamint az EU ba úgy néz ki hogy nálunk lesz a leggyorsabb/legnagyobb felmelegedés. Szóval mi eléggé rossz helyzetben leszünk, mert melegebb lesz de kevesebb csapadékkal. Már ha minden így folytatódik.
Válasz hashtag #64254. hozzászólásáraEz nem relevàns. A lényeg h a melegebb hőmérsèklet miatt több párolgás, ezáltal több csapadék(?) . De mégis merre? ( lehet h az óceànokba esik, de a radarokon ennek is látszania kell). Szóval, egy ideje európában kevesebb esik, a világ egyes részein meg több? Az áramlatok lelassulása miatt egyelőre randomizàlt helyeken szokatlan felhőszakadások vannak?
Válasz Gatti #64251. hozzászólásáraÉn csak azt nem értem, hogy felmelegedés van, akkor több a párolgás is. Hol esik le az eddigi és ez a többlet csapadék?
Válasz Gatti #64251. hozzászólásáraSzia. Az hogy a Tisza nem öntött ki a gátig az nem csak a kevés csapadéknak hanem az emberi beavatkozásnak is köszönhető. Több mint öt éve folyik egy építkezés Tiszafüreden a Tiszaparton ami miatt nem tartják meg az arhullámokat, hanem lassan elengedik. Sajnos ennek van egy második hatása is mert ha nincs kinn a víz a gátig akkor nincs tavasszal ivásra alkalmas hely ezért egyre kevesebb hal van a tiszában.
Sokszor előjön ez a csapadékkal kapcsolatos téma, amikor a modellek esélyeket mutatnak rá. Olvastam néhány kimutatást, és sajnos szinte borítékolható a csapadék esélyek további csökkenése hosszútávon a jövőben, valamint szélsősége is egyes területek között. Ehhez nem csak az általános felmelegedés járul hozzá, hanem a környezet átalakítása is. Világi szinten eltűnt az erdők 30%-a, ebből sajnos nagyon sok a környezetünkben(pl erdély, látszik a Tiszán, jó pár éve ki se öntött a gátig, nem hogy védekezni kelljen.), ezáltal az a párologtatás is megszűnt, amit anno ezek az erdők okoztak, és ránk lokálisan a Kárpát-medence sajátosságai miatt nagy hatással voltak. Nincsen vízmegkötés, gyakoribbak a poros esők, stb... A medence sajátos rendszere miatt pedig különösen érintettek vagyunk (ami kint van, nem, vagy nehezebben jön be, ami bent volt, az pedig degradálódott.) Nyilván nem ez a kialakult helyzet fő oka, se nem a beindítója, de nagyban rásegít erre a helyzetre. A nehezebben jön be egyik fő oka pedig a következő: a sarkvidék melegedése miatt a légköri cirkuláció is megváltozott és változik folyamatosan (talán ez az egyik fő ok), ami gyakoribb és hosszabb anticiklonokat eredményez. A csökkenő északi és középső területek közötti hőmérséklet különbség behullámoztatja és lelassítja a jet-stream áramlását, ami a ciklonok lassulásával is jár. Ezért is fordul elő egyre gyakrabban, hogy pl. egy mediciklon útközben elhal, vagy akár megváltozik az iránya. Plusz van még számos ok, de sajnos hozzá kell szoknunk és a jövőben ezzel együtt kell élnünk. Nyilván lesznek a jövőben is anomáliák, amikor csapadékosabb kilengések lesznek, de várhatóan ezeknek a száma is csökkenni fog és egyre szárazabbak lesznek az évek.
Válasz apuci #64241. hozzászólásáraÉszakbékésben el is kezdte levenni a várható csapadékot. Vasárnap-hétfőre mutat 2-4 milit, a hétközi meg még messze van.
Válasz Ohaza63 #64243. hozzászólásáraSajnos feledèkeny vagyok,de ha visszamèsz 2015 be,itt az időjárásosba, akkor 2017ig,sok videót találsz,ami választ ad a kèrsèsedre. Az akkori időszak volt az,amikor mindig szuper viharok jöttek Dèl felöl,nem volt szárazság. Brutál szèl,hatalmas folyamatos villámlás,több másodpercig tartó elhuzodó villámlás. Most megfordult. Akkor úgy tűnt,ezt eredmènyezi a felmelegedés,most meg van,hogy 2honapig mèg a szèl sem fúj. Hlyèn hangzik,de egyik vègletből a másikba. Èn úgy látom ami Amerikában törtènik,utánna van az itt. Mintha nem egy bolygon lennènk. Pedig de. Na most akkor a föld ott így gondolja,miközben itt máskèpp, aztán itt is ugyan az az időjárás lesz? Ez nem lehet teljes termèszetes.
64642 hozzászólás
Válasz hashtag #64291. hozzászólásáraÜdv!
Szerintem ha nincs rajta senki, az akkor csak drón!!
Válasz Ohaza63 #64290. hozzászólásáraCsak szóljál itt, hogy mikor akarod lelőni, hogy ne üljön rajta senki sem.
Válasz Praetor #64288. hozzászólásáraÜdv!
Nem frappáns és egyszerű megoldás.
Akár pár S300-as föld-levegő rakéta, vagy akár a Grippenről levegő-levegő rakéta és megint csodálatos 1980 as évek beli klímánk lenne évi 600-800 mm esővel és max 32 C fokkal.
De ezeket a kurva gombokat sem adják nekem ide nyomkodni, mint ahogy Putykó is félti azt a szaros, piros gombos kofferét tőlem.
Pedig már minden fontos GPS koordináta letöltve már hosszú évek óta.
Válasz Gatti #64286. hozzászólásáraÜdv!
Dr. Makra László PhD habil.klimatológus egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet - na Ő volt aki az előadást tartotta.
Válasz Ohaza63 #64285. hozzászólásáraValamiért éreztem, hogy az okfejtésed végére erre a konklúzióra fogsz jutni.
Válasz Ohaza63 #64285. hozzászólására"A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO\({}_{2}\)) nem csökkenti a vízcseppek összeállását. A vízcseppek méretét és az összeállást befolyásoló tényezők között szerepel a levegő páratartalma, a hőmérséklet, a nyomás és a szennyező anyagok. Bár az NO és az NO\({}_{2}\) szennyező anyagok, nem a vízcseppek összeállását befolyásolják, hanem a légköri kémiában játszanak szerepet, például a savas esők keletkezésében."
Válasz Ohaza63 #64285. hozzászólásáraki volt ez a prof?
Válasz FERGA 5455 #64284. hozzászólásáraÜdv!
Amikor 1980-as években lokátoros voltam kb. 20-30 gép ment át felettünk 24 óra alatt.
Most az egyik gazdatárs kínjában megszámolta a www.flightradar24.hu-n, hogy több mint 740 db repcsi húz át itt Békés megye felett 24 óra alatt.
A múltkori NAK-os előadáson a szegedi prof. arról értekezett, hogy a kerozin égésterméke, a nitrogén monoxid (NO) és nitrogén dioxid (NO2) megakadályozza a vízcseppek összeállását, így csak köd, vagy pára lesz a vízből, eső nem.
Amióta ledurrantották a Dél Koreai utasszállító gépet Ukrajna felett, azóta a teljes tranzit forgalom erre jár.
Ha mi is normális klímát akarunk , akkor úgy néz ki, hogy nekünk is le kell párat lőni és akkor nagy ívben elkerülik az országot, mint Ukrajnát.
Válasz hashtag #64283. hozzászólásáraHát nem éppen így volt,10 vagy 20 évvel ezelőtt, fele vagy negyed ennyi repcsi volt az égen. Bele sem merek gondolni mi lesz még 20 év múlva odafent
Válasz csuti0 #64282. hozzászólásáraEddig nem így volt?
Az viszont nem így volt, hogy a fél világ légiforgalma hazánk fölött megy el, a hàború kitörése óta.
Válasz Gatti #64281. hozzászólásáraSzia!
A világon levegőben egyszerre 10-12 ezer repülő ontja ránk az óránként 15-20 millió liter üzemanyag maradékát!
Üdv.: Csuti
Válasz Bzs2 #64280. hozzászólásáraÉs érdekes hogy mostanság inkább hatalmas széllel vagy pusztítással jön, de csapadék pedig kevesebb esik belőle. Pedig ilyen nagy viharoknál azért szokott bőven lenni csapadék is.
Válasz Gatti #64277. hozzászólásáraÉreztem a csontjaimban, hogy baj lesz. Már 14.00-kor becsuktam a lovakat, mindent elvégeztem, hogy el ne ázzak, de a végén elkapott az eső. Aztán meg rohantam, mert a legkisebb gyerek az osztállyal felsétált az Egymi-hez lila kavicsokat kirakni a koraszülöttek világnapja alkalmából. Mondom, basszus ezeket elveri a vihar! Rohantam, hogy amennyit csak tudok felvegyek és bevigyem az iskolába, de szerencsére éppen 10 perccel előtte visszaértek az iskolába. Mondom az iskolatitkárnak, hogy hozza le a fiamat, mert elvinném, erre azt mondja, hogy várjam meg a napközi végét. Mondom, biztos nem! A cipőmből ki lehetne önteni a vizet, nincs rajtam egy száraz ruha sem, alsógatyáig átáztam, biztos nem fogok 8 fokban még 45 percet várni az iskola előtt. Hozza le a gyereket! Biztos csúnyán nézhettem, mert 3 percen belül ott volt a fiam...
Láttam már pár vihart megérkezni, sokszor kapott el a határban, de ez nagyon durván jött és nem úgy, mint nyáron, hogy szarrá ázol, de meleg van, hanem kurva hideg volt.
Válasz Bzs2 #64278. hozzászólásáraIgaz,van ilyen.
Válasz .Richard. #64276. hozzászólásáraDerékszögben találkozik két tető, megpördül a szél és felszívja a cserepet. Lecsavaroztam, de feljön. Az ács barátom most rendel rá viharkapcsot. Ültettem elé fákat, hogy fogják a szelet, de november közepén már nincs lomb, a fenyő meg mindig kidöglik.
Válasz Bzs2 #64274. hozzászólásáraBasszus, akkor tényleg jó nagy szél volt. Mi itt bent a városban nem észleltük ilyen erősnek.
Válasz Bzs2 #64274. hozzászólására
ugyan ez a cserèp van nálam is. Fax se gondolta volna,hogy ezt is megkezdi. Mikor fel kell venni egyet,alig lehet kifeszíteni.
Válasz colizoli #64273. hozzászólásáraLátszott a radaron a piros felhő több helyen. Pedig van mikor mèg szèl sincs belőle. Szerencse,hogy apró jèg volt.
Válasz Gatti #64272. hozzászólásáraA város felőli, nyugati oldalon telibekapta a vihar a tetőt. Kint voltam az udvaron, amikor ideért. Alig bírtam megállni a lábamon, vitt mindent, fel tudott gyorsulni a lakott területen kívül.
Válasz .Richard. #64261. hozzászólásáraSzopás. Nem gondoltam volna, hogy november közepén elver a jég legeltetés közben. 13 mm, borsónyi jéggel 91 km/h széllel, még a téli ruhában is a tökömről is folyt a víz mire beértem a birkákkal.
Válasz Gatti #64270. hozzászólásáraIgen. Mezőtúrnál felgyorsít, aztán Gyomaendrőd után leesik. Már a földrajzkönyvekben is így van.
Néztem én is ezt a hétvégi de nagy a szórás. Semmit és özönvizet is jeleznek.
Válasz SzikiSzokeveny #64269. hozzászólásárasajnos ezek a gyorsan mozgó zivatarok ilyenek. De egyre biztatóbb a hét második felében a tartósabb eső, mediciklon érkezhet. Az sokkal jobb lesz ha minden jól megy.
Válasz Gatti #64267. hozzászólásáraFelőletek jött a vihar. Gyakorlatilag kocsival mentem vele. Nálatok volt 6, Mezőtúr, Nagylapos 1. De bent Gyomaendrődön 5, Mezőberényben 7. Ugyan mi a bánatért ugrott megint át felettünk?
Válasz Gatti #64263. hozzászólására
lassan csak ködösit annyit,hogy lesz pára meg több víz.
Válasz Sk Laci #64264. hozzászólására6,5mm
Eleinte vízszintesen esett, így lehetett több is.
Válasz Gatti #64263. hozzászólásáraTúron szűk 1, Nagylaposon bő 1.
Válasz Gatti #64263. hozzászólására7.4mm, eleinte borsóméretű jéggel.
Válasz Gatti #64263. hozzászólásáraEső mennyi lett?
Válasz .Richard. #64261. hozzászólásáraÍgy érkezett.
Válasz .Richard. #64261. hozzászólásáraSajnos semmi, 0,93 mm eddig
Mi van az Alföldön?
már 50 napja tart a csapadékos évszak Iránban, de az ország kétharmadában még egy csepp eső sem esett – írja a Guardian. Az imámok már hetek óta esőért fohászkodnak, a meteorológusok azokat a felhőket is lelkesen jelentik be, amiknél megvan az eső lehetősége, a hatóságok pedig felhővetéssel próbálnak meg mesterséges csapadékot előállítani. Ez azt jelenti, hogy például ezüst-jodid vagy sórészecskéket lőnek a felhőkbe, hogy esőt gerjesszenek.
Teheránban idén összesen 1 milliméter eső esett (1991 és 2000 között évi 350 mm volt az átlag), amire száz éve nem volt példa, már 32 víztározó telítettsége esett 5 százalék alá, és az ország tavalyhoz képest elveszítette a hótakarója 98,6 százalékát. A fővárosban ilyenkor már néha havazik, de most 20 fok körül van a hőmérséklet.
Az ország számára nem ismeretlen az aszály, ezért sokan egy már elvileg bevált eszközhöz nyúlnak: szervezett, tömeges imádságokat tartanak. Ez legalább egyszer, 1944-ben bejött már: a háborút és egy nagy szárazságot nyögő országban Kom lakói kimentek a mezőre, ahol három napig imádkoztak esőért, miközben a brit megszállók figyelték őket. A harmadik napon, mikor a tömeg szétszéledt, feltámadt a szél és esni kezdett.
Sokan nem is a klímaváltozást (vagy a szétlopott gátépítéseket) tartják felelősnek a jelenlegi szárazságért, hanem attól tartanak, hogy az aszály egy isteni büntetés – és konzervatívabb vallási vezetők az utcán is látható, nyílt züllöttségre mutogatnak, míg a parlamentben az is felmerült, hogy a kormány a hibás, amiért nem tartatják be elég szigorúan a hidzsábviselési szabályokat. Erre válaszul persze a kormánypárti képviselők felvetették, hogy ha ez a baj, hogy lehet, hogy Európában, ahol a nők haja szabadon száll a szélben, nincs ekkora szárazság. A hajakat el kell takarni az Alföldön.
Válasz Gatti #64258. hozzászólásáraSzerintem nem. Annyi az esèlye,mint annak,hogy az Alföld a szárazság helyett èves szintén kapna 800mili esőt. Nagyon rövidtávon èrtèkeljük a világot. Ma mindent tudunk,de annyi a priblèmánk,a nagy fejlődès miatt,hogy lassan fűteni sem tudunk,mert nem engedik a fejlődès miatt. Minden szar,mindennel gond van,holott hatalmas èsszel megáldott vilagmèrnökök mondják a jövőt. Jó üzletèrt mindent bemagyarázunk. Ismerős napelemje meg akkuka,visszakapott fele árát. Mondom 5èv múlva az akku mennyi lesz Sanyi? Hát ,nem gondoltam rá. 2milláèrt kèt nègyzetmèter akkut lehet nem kap. De minek vegye,hiszen soha vissza nem jön az ára.
Válasz .Richard. #64257. hozzászólásáraLehetnek még esős évek, de egyre gyakoribbak lesznek a mostanihoz hasonló körülmények.
Válasz Gatti #64256. hozzászólásáraMost amit írsz,az olyan,hogy több millió èv èghajlatváltozást ez az utolsó száraz 5èv fejezi be örökre így maradva. Szerintem fog úszni az Alföld. De az sem jó akkor.
Válasz cimbike. #64255. hozzászólásáraMinél melegebb a levegő annál több nedvességet tud megtartani, minél hidegebb van annál nagyobb az esélye a csapadék hullásnak.
Valamint összességében lehet több csapadék hullik, de a világ bizonyos pontjain(ugye sok helyen özönvíz) Sajnos a kárpát medence olyan hely ahol inkább kevesebb eső várható ez miatt, míg máshol pedig több. Valamint az EU ba úgy néz ki hogy nálunk lesz a leggyorsabb/legnagyobb felmelegedés. Szóval mi eléggé rossz helyzetben leszünk, mert melegebb lesz de kevesebb csapadékkal. Már ha minden így folytatódik.
Válasz hashtag #64254. hozzászólásáraEz nem relevàns. A lényeg h a melegebb hőmérsèklet miatt több párolgás, ezáltal több csapadék(?) . De mégis merre? ( lehet h az óceànokba esik, de a radarokon ennek is látszania kell). Szóval, egy ideje európában kevesebb esik, a világ egyes részein meg több? Az áramlatok lelassulása miatt egyelőre randomizàlt helyeken szokatlan felhőszakadások vannak?
Válasz cimbike. #64253. hozzászólásáraA bolygónak csak 29%-a szárazföld.
Válasz Gatti #64251. hozzászólásáraÉn csak azt nem értem, hogy felmelegedés van, akkor több a párolgás is. Hol esik le az eddigi és ez a többlet csapadék?
Válasz Gatti #64251. hozzászólásáraSzia. Az hogy a Tisza nem öntött ki a gátig az nem csak a kevés csapadéknak hanem az emberi beavatkozásnak is köszönhető. Több mint öt éve folyik egy építkezés Tiszafüreden a Tiszaparton ami miatt nem tartják meg az arhullámokat, hanem lassan elengedik. Sajnos ennek van egy második hatása is mert ha nincs kinn a víz a gátig akkor nincs tavasszal ivásra alkalmas hely ezért egyre kevesebb hal van a tiszában.
Sokszor előjön ez a csapadékkal kapcsolatos téma, amikor a modellek esélyeket mutatnak rá. Olvastam néhány kimutatást, és sajnos szinte borítékolható a csapadék esélyek további csökkenése hosszútávon a jövőben, valamint szélsősége is egyes területek között. Ehhez nem csak az általános felmelegedés járul hozzá, hanem a környezet átalakítása is. Világi szinten eltűnt az erdők 30%-a, ebből sajnos nagyon sok a környezetünkben(pl erdély, látszik a Tiszán, jó pár éve ki se öntött a gátig, nem hogy védekezni kelljen.), ezáltal az a párologtatás is megszűnt, amit anno ezek az erdők okoztak, és ránk lokálisan a Kárpát-medence sajátosságai miatt nagy hatással voltak. Nincsen vízmegkötés, gyakoribbak a poros esők, stb... A medence sajátos rendszere miatt pedig különösen érintettek vagyunk (ami kint van, nem, vagy nehezebben jön be, ami bent volt, az pedig degradálódott.) Nyilván nem ez a kialakult helyzet fő oka, se nem a beindítója, de nagyban rásegít erre a helyzetre. A nehezebben jön be egyik fő oka pedig a következő: a sarkvidék melegedése miatt a légköri cirkuláció is megváltozott és változik folyamatosan (talán ez az egyik fő ok), ami gyakoribb és hosszabb anticiklonokat eredményez. A csökkenő északi és középső területek közötti hőmérséklet különbség behullámoztatja és lelassítja a jet-stream áramlását, ami a ciklonok lassulásával is jár. Ezért is fordul elő egyre gyakrabban, hogy pl. egy mediciklon útközben elhal, vagy akár megváltozik az iránya. Plusz van még számos ok, de sajnos hozzá kell szoknunk és a jövőben ezzel együtt kell élnünk. Nyilván lesznek a jövőben is anomáliák, amikor csapadékosabb kilengések lesznek, de várhatóan ezeknek a száma is csökkenni fog és egyre szárazabbak lesznek az évek.
Extrém geomágneses vihar érte el a Földet Nem mellesleg a föld mágneses mezőjének gyengülése miatt is lehet egyre délebbről látni ilyen jelenséget.
Még van mit művelnem, de hova lett a nagy beigért eső???
Most már tényleg az van ,hogy azt se találják el , hogy tegnap milyen idő volt!
Most akkor 7mm lesz vagy 25 hétfőn kuvara nem mindegy
Válasz SzikiSzokeveny #64245. hozzászólásáraDélen meg hétfőn 3 szerdán 4
Válasz .Richard. #64244. hozzászólásáraNem is teljesen természetes, nagy hatással van a változásra az emberiség tevékenysége.
Válasz apuci #64241. hozzászólásáraÉszakbékésben el is kezdte levenni a várható csapadékot. Vasárnap-hétfőre mutat 2-4 milit, a hétközi meg még messze van.
Válasz Ohaza63 #64243. hozzászólásáraSajnos feledèkeny vagyok,de ha visszamèsz 2015 be,itt az időjárásosba, akkor 2017ig,sok videót találsz,ami választ ad a kèrsèsedre. Az akkori időszak volt az,amikor mindig szuper viharok jöttek Dèl felöl,nem volt szárazság. Brutál szèl,hatalmas folyamatos villámlás,több másodpercig tartó elhuzodó villámlás. Most megfordult. Akkor úgy tűnt,ezt eredmènyezi a felmelegedés,most meg van,hogy 2honapig mèg a szèl sem fúj. Hlyèn hangzik,de egyik vègletből a másikba. Èn úgy látom ami Amerikában törtènik,utánna van az itt. Mintha nem egy bolygon lennènk. Pedig de. Na most akkor a föld ott így gondolja,miközben itt máskèpp, aztán itt is ugyan az az időjárás lesz? Ez nem lehet teljes termèszetes.
Üdv Emberek!
Egy kis nosztalgia 1996 ból, amikor még volt tél.
https://www.tiktok.com/@retro_tv_hu/video/7571917738906504451?_r=1&_t=ZN-91NEMkgUrzC
London felett az ég ennyit változott 30 év alatt. Vajon mi történt?
https://www.tiktok.com/@artificialskyuk/video/7571927626231581954?_r=1&_t=ZN-91NEGSkCDG2