Erre gondoltam, ahol viszonylag tiszták a földek, ott nem fog változást hozni a gyomosodásban, bár ha megfordítom a dolgot akkor is igaz. Akinek eddig is tiszta gaz volt mindene, az sem biztos, hogy lát különbséget.... :)
Válasz #10766. hozzászólásra
Ezt fogom kinyomozni a napokban ,mert valaki erre ráállt itthon úgy néz ki. Decsi is rákérdez,úgyhogy két szálon indul a nyomozás
Válasz #10761. hozzászólásra Lehet vásárolni az oltóanyagot, de zsákosban és kannásban is kész teát kapni.
A Geo Tea magában a bioreaktor rész, a pumpa, csövek és zsák, ami a zsákba megy az mindenkinek a saját legjobb komposztja vagy készen vásárolt oltóanyag. Maon a Bacterisol és a Biomass Super talán a legösszetettebb komposztkészítmény, de jövőre mindegyik kapható bolti anyagot megvizsgáljuk és analizáljuk a mikroorganizmusok szempontjából, mert ez a legfontosabb, nem az NPK tartalom.
Hagyományos kémiai művelésnél a kezelések után 1-2 héttel mindenképp érdemes kijuttatni ilyen AACT készítményt, hogy segítsen legalább vlamennyire helyreállítani a jótékony hatású mikroorganizmusokat, de tarlóhántás, szárzúzás is remek alkalom az egyidejű kijuttatásra.
Vetésnél a magokkal együtt kijuttatva a teát pedig a szimbióta gombák (endomikorizza, VAM) is már tudnak együtt élni a növényekkel, így jóval robosztusabb lesz az állomány. A szimbióta gombák szinte az összes szántóföldi és kertészeti növénnyel együtt élnek és rengeteg tápanyagot tudnak szolgáltatni nekik, de a gombaölős kezeléseknél ők is összeomlanak.
A rendszer alapja, hogy permetszerek mindent kiirtanak válogatás nélkül, s legelőször a kártevők jönnek vissza, mert az ő életvitelük a gyors szaporodásra épül. Ezért kell állandóan küzdeni a kártevők ellen, mert nincs meg a természetes ellenségük.
Ha visszajuttatod őket, van esélye stabilizálódásra és a kártevők természetes visszaszorítására.
A Ökogarancia Hungáriánál van egy teljes lista a hazai biokomposzt és komposztkészítmény gyártókról. A gondom a hazai termékekkel csak annyi, hogy nincs róluk nyilvános analízis mikroorganizmustartalomra, csak a szokásos makro/mikroelemekre és patogénekre.
Válasz #10762. hozzászólásra Ha megfigyeled, a gyomok a hirtelen nitráttöbbletre és tömörödött talajra reagálnak leginkább. A kettő együttállása esetén kiváló gyomállomány várható, ellenben a folyamatosan felszabaduló nitrogénnel és laza talajjal.
Szerintem ez a gyomosodási probléma csak azoknál gond akinél előtte is az volt!Szóval ha szánt, ha nem szánt így is úgy is a gyom eszi meg a földjeit. Van két területem nekem is ami utoljára 2009-ben volt szántva,én egyáltalán nem veszek észre nagyobb gyomosodást.Sőt most az idén búza volt az egyikben tarlóhántás után alig jött ki gyom rajta,még most hétvégén lett lazítva eső előtt.
Első lazítás után jöttek az okosok,hogy nem jó a lazítás nem lesz abból semmi majd a gyom eszi meg a földet.Pont olyan mondta amelyiknek a legsemmirevalóbb munkája és csapata van a gyom eszi az összes földjét.
Azóta csak bebizonyosodott hogy csak teremnek a földek és nem is rosszul az adottságaikhoz képest.Mások a sokkal jobb földön nem érnek el ilyen terméseket mi azokon.A jobb földjeinket szántjuk is meg lazítjuk is a évjárat függő illetve hogy mit vetünk bele következő évben.Ott intenzívebb kultúrákat is termelünk amit forgatás nélkül nem lehet termelni.
Látszólag nagyobb a gyomosodás az első 1-2-3 évben, mert a szántással leforgatod a felszín közelben maradt gyommagokat (a friss mag jobban kel). Ha nem szántasz, akkor a talaj közeli magok jobban megindulnak, de ha ez csak pár év, és utána beáll már normális szintre. mert utána nem hozod vissza a többit a felszín közelébe. Viszont az évelőknek jobbak a lehetőségeik a szántatlanban, azok akár szaporodhatnak is, emiatt kell tarlót kezelni.
Ha jó kultúrállapotú (nincs erős gyomosodásod), akkor azért megoldható a gyomosodás.
Ami lazítózottban jön elő búza árvakelés, azt én még ősszel oldanám meg, mert tavaszig csak erősödik és nehezebben is veszed ki, plusz a vizet is fogyassza, és tavasszal nem taposod ilyesmi miatt a földeket
Na igen 5 év...
Közben valamilyen bacival is tolta gondolom a földjeit. De ha savanyú a talaj akkor költséges játék. Valahogy kéne szaporítani házilag a bacikat amik jelenleg a talajban vannak és honosak. Csak hogy?
Termésbe nem volt jobba a lazított,de talán jobban bírta az aszályt.1 év lazítás,szerintem még nemvégeredmény.Egy agrárújságba nyilatkozott egy gazda,10éve nem szánt,és 5 év kellett a teljes átálláshoz.
Én most úgy csinálom a forgatás nélküli témát, hogy szója és napraforgó tarlókat hetekkel ezelőtt letárcsáztunk úszóba a 6,2-es nehéz IH-val most meg ráhúzzuk a lazítót. Jól fellazított de mégis visszazárt pályát kapok, amibe szívem szerint úgy vetnék bele tavasszal ahogy van, de mint írtam a tápanyag visszapótlás végett muszály lesz a felső talajréteget megbolygatni, ezt nemtudom elkerülni sehogy sem
Tavaly a kombájn lett megvéve ősszel elvitte a költségvetést így a condisk nem maradt itt sajnos, soksok hitelt nem akartunk bevállalni egyébként meg nem ment volna.
Idén meg szegénység van a köbön.
Direktbe azért nem vetek és fél művelésbe sem, mert nemtudok elég tápanyagot kiadni a kukoricának. Sőt a művelések között is megkell válogatni a mikéntjét, mert mint írtam nekem állományban 100kg/ha nitró hatóanyagot injektálnak minden évben sormellé, ez adja a java fejtrágya mennyiséget kukoricáknak és ezt csakis jól művelt feltalajba tudja belefújni az injektáló gépezet, illetve a kevésbé műveltbe is belekarcolja csak nem omlik be a késnyom és sok elillan belőle, tehát a kettő együtt nem megy.
De nem lesz komoly gyomosodás! Pont erről írtam nem rég, hogy egyre tisztábbak a földjeink. Még most is van olyan érintetlen búza tarlónk, ami aratás óta ugyan úgy van, és sem árvakelés, sem gyomosodás nincs rajta! Netparaszt fórumtársunk szerint ez az aktív talajéletre vezethető vissza.
Totálist akkor használunk, amikor már talajt nem akarunk művelni, de a gyomok miatt indokolt lenne.
Én is egyetértek a forgatás nélküli műveléssel de hogy oldjátok meg azt hogy túlgyomosodjon a terület! pl csak lazítózok ősszel tavaszal tárcsa és vetés . De komoly gyomosodás lesz egy idő után mi a teendő mikor és hogy menjen a totális? Talajainkra korán nem lehet rámenni
Ez a kép 2011 tavaszán, pontosabban májusában készült, akkor iszonyat sok munka volt a grúberral. Rengeteg területet nem tudtak felszántani, nem lehetett sokat molyolni egy egy területtel, haladni kellett, mert egymásnak adták a kilincset a megcsúszott gazdák. Szóval 2010-ben kukorica, aratáskor annak rendje s módja szerinte agyon taposva, gyúrva, majd tavaszig úgy hagyva. Május első hetében egy sor grúber szárnyakkal 22-25 cm-en, majd másnap vetés, E82-vel. A végeredmény nettó 27 q/ha napraforgó, és mindez kijött 20 l/ha gázolajból! Igaz, a vetést végző kolléga nagyon morgott, hogy "szar a főd b...meg", de a végeredmény azért mást mutatott. Nem lehetett rajta 10-el menni, csak 7-8-cal, de akkor is előrébb volt, mint akik az ih tárcsára vártak, mind időben, mind terméseredményben.
Szóval nem feltétlen igényli a napraforgó sem a tiszta talajt. Egész széles fajtaválaszték áll már rendelkezésre a különböző gyomirtó toleranciával rendelkező magokból!
És ha már ilyen jól felszerelt a nagyobbik vetőgéped, miért nem teszel azzal is próbát, akár full direktbe, vagy akár csak simán lazított, tárcsázatlan kukorica tarlóban? A Fralaz nem szereti a sok szármaradványt? Egyébként azt hittem, hogy a ConDisc is saját, de akkor ezek szerint az is csak demo-n volt?
Nekem még maradt el lazítani való terület, nedves (sáros) földet nem akarom kínozni, esetleg érdemes száraz fagyon, ha nem lesz addig jobb idő?
Napraforgó tarló volt, és tavaszi kalászos menne bele egyébként...
Szerintem pedig semmi okod aggodalomra! Ez már most elég szép, meglátod, tavaszra alig marad rajta valami. Az viszont, hogy kombinátorozni fogsz-e tudni, azt nehéz megjósolni. Én még soha nem próbáltam, az ilyen kukorica tarlókat vetés alá mindig rövidtárcsával csinálom meg. Tudom, hogy sokan ezt elképzelni sem tudják, hogyan lehet tavasszal tárcsázni, de én csak azt tudom mondani, hogy meg kell próbálni elvonatkoztatni a hagyományos műveléstől, azaz a talaj tavaszi lezárását el kell felejteni, azt már most megcsináltad. A következő művelet a magágykészítés, amit vetés előtt fél órával is meg lehet csinálni, ha van kapacitásod. Ha addig felgyomosodik? Ott a totális, az után már sokkal több gyomod nem igen fog lenni, plusz az évelőket is tudod gyéríteni. Nem tudom, van-e még a kombinátoron kívül más eszközöd, amivel tudnál magágyat csinálni, pl egy ásóboronád?
Most ha nagyképű akarnék lenni, írhatnám, hogy nem szokott gazos lenni a napraforgónk Ami egyébként tényleg igaz is De ha bérmunkában kell ilyen tarlót vetésre előkészíteni, akkor ott egy rövidtárcsával csinálom meg a tarlóhántást, majd szárnyak nélkül az alapművelést, aztán ha csak magról kelő gyomok voltak, akkor ott már nem nagyon kell magágyat csinálni, mehet a vetőgép. Ha nagyon sok a tarackos gyom, akkor még egy újabb tárcsa indokolt, hogy viszonylag sima legyen a talaj vetéskor. Van itt egy kép, ami foltokban tarackos, szárzúzott napratarlón készült. Ez csak azért nem lett megtárcsázva, mert elég későn szólt a gazda, hogy meg kellene csinálni, így már nem nagyon volt idő tárcsázgatni, meg messze is volt, és én a közelében grúberoztam, próbaként fordultam benne szárnyakkal, ez lett belőle:
Másodjára meg lett csinálva szál irányban is, aztán mehetett a vetőgép.
Azt, hogy a talajélet mennyi idő alatt vált olyanná, hogy így eltűnnek a szármaradványok, sajnos nem tudom neked megmondani. 2009 óta nem voltak szántva a földjeink, egyik másik terület már részesült legalább egy baktériumos kezelésben is, igyekszünk zöldtrágyázni is, legtöbb esetben keverékekkel, de van, hogy csak mustárra futja. Ami nekem nagyon pozitív visszajelzés, az az, hogy a korábban művelhetetlen szikesekbe is kezd visszatérni az élet, ami giliszták formájában kézzelfogható bizonyíték számomra, főleg úgy, hogy egy ásónyomban 3-4 is tekereg! Amire még odafigyelek, hogy soha ne gyúrjam, tapossam a talajt. Soha nem leltem örömem abban, hogy méteres keréknyomokat vágjak, hogy aztán otthon büszkén újságolhassam, majdnem elakadtam, de amilyen tökös traktoros vagyok, simán kiszedtem a vasat a sárból. Nem derogál kimenni és szemlézni, mit mikor és mivel csináljak, vagy csináljak-e egyáltalán. Szerintem ezek mind mind kellenek ahhoz, hogy a talajunk olyanná váljon, mint amilyen most.
Nincs viszonyítási alapom,de nem kellet szenvedni a vákummal ahogy beharangozták a gyári tárcsákkal.A hektárra beállított kivetett magszám
pontos,de a tőtáv változó.
Hasonlóképen gondolkodom én is. De mégis kicstt másképp. Minél szárazabb a talaj annál mélyebben művelem (persze ha csak ép nem volt múltévbe is lazítózva) ilyen nedvésségi viszonyok mellett már nem csinálok semmit. Igyekszem időben elvégezni a talajmunkákakat, hogy minél szárazabbak legyenek még a műveléskor. Tavaly ez nem jött összze, a napra alá lazítva lett de a gruberes elmunkálás már elmaradt mert elessősödött az idő... tavasszal egy osr vékony carierr a lazított talajnak és ment bele a napra monosemmel. Sajnos az alap gyomirtó megfogta a naprát mert pont kétleveles állapotában jött rá komolyabb eső. De a kelésnél nem volt gond. Szépen egyenletesen gyorsan kelt, pedig nagyon kutyául nézett ki a talaj, nem lehetett látni a sóderben a monosem nyomát.
100%hogy magyar!Nekem adtak gariba egyet kompletten mikor hozta a
szervizes ő mondta.De valahogy látszik is rajta.Majd megpróbálom valahogy
kideríteni.
De van jól emlékszel.De elég egyenetlen a talaj.Azért gondoltam hogy tavasszal adni kéne neki valamit és nem szedi össze a sok szármaradványt?
A sortisztítóra vissza térve azt itthon gyártja valaki azt itt szerelték rá.
Olvastam hogy szeretnél te is,ki kellene nyomozni ki gyártja.
Milyen talaj nedvességig érdemes-lehet lazitani?Nálunk rendes 30-35cm-es szántás is jo vizes tiszta szalonnás a szántás.A kuki földek is dög vizesek ,a tárcsa is ragad rendesen.Szinte senkit nemlátni lazitoval rohangálni.Persze jo talaj állapotu földekröl beszélek.Szar sovány ,gazos területek amiken lo....sz se termett az most is száraz azt lehet gyepálni bármilyen eszközzel.
12467 hozzászólás
Válasz #10762. hozzászólásra
Erre gondoltam, ahol viszonylag tiszták a földek, ott nem fog változást hozni a gyomosodásban, bár ha megfordítom a dolgot akkor is igaz. Akinek eddig is tiszta gaz volt mindene, az sem biztos, hogy lát különbséget.... :)
Válasz #10770. hozzászólásra
Nem pont ezt a típust kérdeztem,az 110 000ft darabja
Válasz #10768. hozzászólásra
Egyébként a kite menyiért adja?
Válasz #10767. hozzászólásra
Megtennéd hogy emailben megirod nekem mert nem biztos hogy pont itt leszek mikor írod. Kösz
Válasz #10766. hozzászólásra
Ezt fogom kinyomozni a napokban ,mert valaki erre ráállt itthon úgy néz ki. Decsi is rákérdez,úgyhogy két szálon indul a nyomozás
Válasz #10766. hozzászólásra
Még nem tudom.
Válasz #10733. hozzászólásra
Ki gyártja a sortisztitot?
Válasz #10764. hozzászólásra
Akkor ide írhatnál valamit.
Válasz #10761. hozzászólásra Lehet vásárolni az oltóanyagot, de zsákosban és kannásban is kész teát kapni.
A Geo Tea magában a bioreaktor rész, a pumpa, csövek és zsák, ami a zsákba megy az mindenkinek a saját legjobb komposztja vagy készen vásárolt oltóanyag. Maon a Bacterisol és a Biomass Super talán a legösszetettebb komposztkészítmény, de jövőre mindegyik kapható bolti anyagot megvizsgáljuk és analizáljuk a mikroorganizmusok szempontjából, mert ez a legfontosabb, nem az NPK tartalom.
Hagyományos kémiai művelésnél a kezelések után 1-2 héttel mindenképp érdemes kijuttatni ilyen AACT készítményt, hogy segítsen legalább vlamennyire helyreállítani a jótékony hatású mikroorganizmusokat, de tarlóhántás, szárzúzás is remek alkalom az egyidejű kijuttatásra.
Vetésnél a magokkal együtt kijuttatva a teát pedig a szimbióta gombák (endomikorizza, VAM) is már tudnak együtt élni a növényekkel, így jóval robosztusabb lesz az állomány. A szimbióta gombák szinte az összes szántóföldi és kertészeti növénnyel együtt élnek és rengeteg tápanyagot tudnak szolgáltatni nekik, de a gombaölős kezeléseknél ők is összeomlanak.
A rendszer alapja, hogy permetszerek mindent kiirtanak válogatás nélkül, s legelőször a kártevők jönnek vissza, mert az ő életvitelük a gyors szaporodásra épül. Ezért kell állandóan küzdeni a kártevők ellen, mert nincs meg a természetes ellenségük.
Ha visszajuttatod őket, van esélye stabilizálódásra és a kártevők természetes visszaszorítására.
A Ökogarancia Hungáriánál van egy teljes lista a hazai biokomposzt és komposztkészítmény gyártókról. A gondom a hazai termékekkel csak annyi, hogy nincs róluk nyilvános analízis mikroorganizmustartalomra, csak a szokásos makro/mikroelemekre és patogénekre.
Válasz #10762. hozzászólásra Ha megfigyeled, a gyomok a hirtelen nitráttöbbletre és tömörödött talajra reagálnak leginkább. A kettő együttállása esetén kiváló gyomállomány várható, ellenben a folyamatosan felszabaduló nitrogénnel és laza talajjal.
Válasz #10759. hozzászólásra
Szerintem ez a gyomosodási probléma csak azoknál gond akinél előtte is az volt!Szóval ha szánt, ha nem szánt így is úgy is a gyom eszi meg a földjeit. Van két területem nekem is ami utoljára 2009-ben volt szántva,én egyáltalán nem veszek észre nagyobb gyomosodást.Sőt most az idén búza volt az egyikben tarlóhántás után alig jött ki gyom rajta,még most hétvégén lett lazítva eső előtt.
Első lazítás után jöttek az okosok,hogy nem jó a lazítás nem lesz abból semmi majd a gyom eszi meg a földet.Pont olyan mondta amelyiknek a legsemmirevalóbb munkája és csapata van a gyom eszi az összes földjét.
Azóta csak bebizonyosodott hogy csak teremnek a földek és nem is rosszul az adottságaikhoz képest.Mások a sokkal jobb földön nem érnek el ilyen terméseket mi azokon.A jobb földjeinket szántjuk is meg lazítjuk is a évjárat függő illetve hogy mit vetünk bele következő évben.Ott intenzívebb kultúrákat is termelünk amit forgatás nélkül nem lehet termelni.
Válasz #10720. hozzászólásra
Valahol nem kapható ez a geo tea alapanyag???
Válasz #10758. hozzászólásra
Én tudom a megoldást.Ha érdekel hívj fel.
Látszólag nagyobb a gyomosodás az első 1-2-3 évben, mert a szántással leforgatod a felszín közelben maradt gyommagokat (a friss mag jobban kel). Ha nem szántasz, akkor a talaj közeli magok jobban megindulnak, de ha ez csak pár év, és utána beáll már normális szintre. mert utána nem hozod vissza a többit a felszín közelébe. Viszont az évelőknek jobbak a lehetőségeik a szántatlanban, azok akár szaporodhatnak is, emiatt kell tarlót kezelni.
Ha jó kultúrállapotú (nincs erős gyomosodásod), akkor azért megoldható a gyomosodás.
Ami lazítózottban jön elő búza árvakelés, azt én még ősszel oldanám meg, mert tavaszig csak erősödik és nehezebben is veszed ki, plusz a vizet is fogyassza, és tavasszal nem taposod ilyesmi miatt a földeket
Válasz #10757. hozzászólásra
Na igen 5 év...
Közben valamilyen bacival is tolta gondolom a földjeit. De ha savanyú a talaj akkor költséges játék. Valahogy kéne szaporítani házilag a bacikat amik jelenleg a talajban vannak és honosak. Csak hogy?
Válasz #10742. hozzászólásra
Termésbe nem volt jobba a lazított,de talán jobban bírta az aszályt.1 év lazítás,szerintem még nemvégeredmény.Egy agrárújságba nyilatkozott egy gazda,10éve nem szánt,és 5 év kellett a teljes átálláshoz.
Válasz #10751. hozzászólásra
Miért lenne komoly gyomosodás?Több gyommag nem kerülhet a földbe ,mint szántáskor.Jók a mai gyomírtók.
Én most úgy csinálom a forgatás nélküli témát, hogy szója és napraforgó tarlókat hetekkel ezelőtt letárcsáztunk úszóba a 6,2-es nehéz IH-val most meg ráhúzzuk a lazítót. Jól fellazított de mégis visszazárt pályát kapok, amibe szívem szerint úgy vetnék bele tavasszal ahogy van, de mint írtam a tápanyag visszapótlás végett muszály lesz a felső talajréteget megbolygatni, ezt nemtudom elkerülni sehogy sem
Válasz #10749. hozzászólásra
Tavaly a kombájn lett megvéve ősszel elvitte a költségvetést így a condisk nem maradt itt sajnos, soksok hitelt nem akartunk bevállalni egyébként meg nem ment volna.
Idén meg szegénység van a köbön.
Direktbe azért nem vetek és fél művelésbe sem, mert nemtudok elég tápanyagot kiadni a kukoricának. Sőt a művelések között is megkell válogatni a mikéntjét, mert mint írtam nekem állományban 100kg/ha nitró hatóanyagot injektálnak minden évben sormellé, ez adja a java fejtrágya mennyiséget kukoricáknak és ezt csakis jól művelt feltalajba tudja belefújni az injektáló gépezet, illetve a kevésbé műveltbe is belekarcolja csak nem omlik be a késnyom és sok elillan belőle, tehát a kettő együtt nem megy.
Válasz #10751. hozzászólásra
De nem lesz komoly gyomosodás! Pont erről írtam nem rég, hogy egyre tisztábbak a földjeink. Még most is van olyan érintetlen búza tarlónk, ami aratás óta ugyan úgy van, és sem árvakelés, sem gyomosodás nincs rajta! Netparaszt fórumtársunk szerint ez az aktív talajéletre vezethető vissza.
Totálist akkor használunk, amikor már talajt nem akarunk művelni, de a gyomok miatt indokolt lenne.
Válasz #10750. hozzászólásra
Gyommaggal ne legyen tele, mert a folyamatos kelés okoz gondot, a szármaradvány nem probléma. Dobsz rá kis nitrogént, és máris gyorsabban bomlik
Én is egyetértek a forgatás nélküli műveléssel de hogy oldjátok meg azt hogy túlgyomosodjon a terület! pl csak lazítózok ősszel tavaszal tárcsa és vetés . De komoly gyomosodás lesz egy idő után mi a teendő
mikor és hogy menjen a totális? Talajainkra korán nem lehet rámenni
Ez a kép 2011 tavaszán, pontosabban májusában készült, akkor iszonyat sok munka volt a grúberral. Rengeteg területet nem tudtak felszántani, nem lehetett sokat molyolni egy egy területtel, haladni kellett, mert egymásnak adták a kilincset a megcsúszott gazdák. Szóval 2010-ben kukorica, aratáskor annak rendje s módja szerinte agyon taposva, gyúrva, majd tavaszig úgy hagyva. Május első hetében egy sor grúber szárnyakkal 22-25 cm-en, majd másnap vetés, E82-vel. A végeredmény nettó 27 q/ha napraforgó, és mindez kijött 20 l/ha gázolajból! Igaz, a vetést végző kolléga nagyon morgott, hogy "szar a főd b...meg", de a végeredmény azért mást mutatott. Nem lehetett rajta 10-el menni, csak 7-8-cal, de akkor is előrébb volt, mint akik az ih tárcsára vártak, mind időben, mind terméseredményben.
Szóval nem feltétlen igényli a napraforgó sem a tiszta talajt. Egész széles fajtaválaszték áll már rendelkezésre a különböző gyomirtó toleranciával rendelkező magokból!
Válasz #10717. hozzászólásra
És ha már ilyen jól felszerelt a nagyobbik vetőgéped, miért nem teszel azzal is próbát, akár full direktbe, vagy akár csak simán lazított, tárcsázatlan kukorica tarlóban? A Fralaz nem szereti a sok szármaradványt? Egyébként azt hittem, hogy a ConDisc is saját, de akkor ezek szerint az is csak demo-n volt?
Nekem még maradt el lazítani való terület, nedves (sáros) földet nem akarom kínozni, esetleg érdemes száraz fagyon, ha nem lesz addig jobb idő?
Napraforgó tarló volt, és tavaszi kalászos menne bele egyébként...
Válasz #10745. hozzászólásra
mekkorra traktorral húzol milyen grubbert?
Válasz #10722. hozzászólásra
Szerintem pedig semmi okod aggodalomra! Ez már most elég szép, meglátod, tavaszra alig marad rajta valami. Az viszont, hogy kombinátorozni fogsz-e tudni, azt nehéz megjósolni. Én még soha nem próbáltam, az ilyen kukorica tarlókat vetés alá mindig rövidtárcsával csinálom meg. Tudom, hogy sokan ezt elképzelni sem tudják, hogyan lehet tavasszal tárcsázni, de én csak azt tudom mondani, hogy meg kell próbálni elvonatkoztatni a hagyományos műveléstől, azaz a talaj tavaszi lezárását el kell felejteni, azt már most megcsináltad. A következő művelet a magágykészítés, amit vetés előtt fél órával is meg lehet csinálni, ha van kapacitásod. Ha addig felgyomosodik? Ott a totális, az után már sokkal több gyomod nem igen fog lenni, plusz az évelőket is tudod gyéríteni. Nem tudom, van-e még a kombinátoron kívül más eszközöd, amivel tudnál magágyat csinálni, pl egy ásóboronád?
Válasz #10718. hozzászólásra
Ami egyébként tényleg igaz is
De ha bérmunkában kell ilyen tarlót vetésre előkészíteni, akkor ott egy rövidtárcsával csinálom meg a tarlóhántást, majd szárnyak nélkül az alapművelést, aztán ha csak magról kelő gyomok voltak, akkor ott már nem nagyon kell magágyat csinálni, mehet a vetőgép. Ha nagyon sok a tarackos gyom, akkor még egy újabb tárcsa indokolt, hogy viszonylag sima legyen a talaj vetéskor. Van itt egy kép, ami foltokban tarackos, szárzúzott napratarlón készült. Ez csak azért nem lett megtárcsázva, mert elég későn szólt a gazda, hogy meg kellene csinálni, így már nem nagyon volt idő tárcsázgatni, meg messze is volt, és én a közelében grúberoztam, próbaként fordultam benne szárnyakkal, ez lett belőle:
Most ha nagyképű akarnék lenni, írhatnám, hogy nem szokott gazos lenni a napraforgónk
Másodjára meg lett csinálva szál irányban is, aztán mehetett a vetőgép.
Azt, hogy a talajélet mennyi idő alatt vált olyanná, hogy így eltűnnek a szármaradványok, sajnos nem tudom neked megmondani. 2009 óta nem voltak szántva a földjeink, egyik másik terület már részesült legalább egy baktériumos kezelésben is, igyekszünk zöldtrágyázni is, legtöbb esetben keverékekkel, de van, hogy csak mustárra futja. Ami nekem nagyon pozitív visszajelzés, az az, hogy a korábban művelhetetlen szikesekbe is kezd visszatérni az élet, ami giliszták formájában kézzelfogható bizonyíték számomra, főleg úgy, hogy egy ásónyomban 3-4 is tekereg! Amire még odafigyelek, hogy soha ne gyúrjam, tapossam a talajt. Soha nem leltem örömem abban, hogy méteres keréknyomokat vágjak, hogy aztán otthon büszkén újságolhassam, majdnem elakadtam, de amilyen tökös traktoros vagyok, simán kiszedtem a vasat a sárból. Nem derogál kimenni és szemlézni, mit mikor és mivel csináljak, vagy csináljak-e egyáltalán. Szerintem ezek mind mind kellenek ahhoz, hogy a talajunk olyanná váljon, mint amilyen most.
Válasz #10741. hozzászólásra
Beszámolták,de itt maradt még egy darabig és végül én adtam el jobb
áron.
Válasz #10722. hozzászólásra
A szántás nélküli technológiáknál figyeljetek a vegyszer maradványokra is az utóveteményeknél................
Válasz #10735. hozzászólásra
Tapasztalatok szántotthoz képest??
Válasz #10740. hozzászólásra
És az olasz gépeket végül eladtad vagy beszámolta a kite?
Válasz #10738. hozzászólásra
Nincs viszonyítási alapom,de nem kellet szenvedni a vákummal ahogy beharangozták a gyári tárcsákkal.A hektárra beállított kivetett magszám
pontos,de a tőtáv változó.
Válasz #10736. hozzászólásra
Hasonlóképen gondolkodom én is. De mégis kicstt másképp. Minél szárazabb a talaj annál mélyebben művelem (persze ha csak ép nem volt múltévbe is lazítózva) ilyen nedvésségi viszonyok mellett már nem csinálok semmit. Igyekszem időben elvégezni a talajmunkákakat, hogy minél szárazabbak legyenek még a műveléskor. Tavaly ez nem jött összze, a napra alá lazítva lett de a gruberes elmunkálás már elmaradt mert elessősödött az idő... tavasszal egy osr vékony carierr a lazított talajnak és ment bele a napra monosemmel. Sajnos az alap gyomirtó megfogta a naprát mert pont kétleveles állapotában jött rá komolyabb eső. De a kelésnél nem volt gond. Szépen egyenletesen gyorsan kelt, pedig nagyon kutyául nézett ki a talaj, nem lehetett látni a sóderben a monosem nyomát.
Válasz #10737. hozzászólásra
Ok,egyébként hogy váltak be az eset tárcsák?
Válasz #10734. hozzászólásra
Ok!Még nem szereltem fel amit hoztak gariba.
Válasz #10727. hozzászólásra
Én nem foglalkozok a talajnedvességgel.Más felveszi az ekét szánt,én meg lazítózok.
Válasz #10726. hozzászólásra
Tök is lazítóba ment.
Válasz #10733. hozzászólásra
erre kiváncsi lennék,fényképezd már le légyszíves
Válasz #10732. hozzászólásra
100%hogy magyar!Nekem adtak gariba egyet kompletten mikor hozta a
szervizes ő mondta.De valahogy látszik is rajta.Majd megpróbálom valahogy
kideríteni.
Válasz #10731. hozzászólásra
Az szerintem yetter,eddig a kite adta a legjobb árat rá érdekes módon.Nézd csak meg,biztos nem magyar
Válasz #10730. hozzászólásra
De van jól emlékszel.De elég egyenetlen a talaj.Azért gondoltam hogy tavasszal adni kéne neki valamit és nem szedi össze a sok szármaradványt?
A sortisztítóra vissza térve azt itthon gyártja valaki azt itt szerelték rá.
Olvastam hogy szeretnél te is,ki kellene nyomozni ki gyártja.
Válasz #10722. hozzászólásra
A vetőgépeden nincs sortisztító? Mintha azt írtad volna,hogy minden van rajta.
Válasz #10724. hozzászólásra
miért nem??
Válasz #10725. hozzászólásra
me nagyon kényes a kelésre,nem lesz egyforma a kelés(
nagyobb rá az esély)....meg a szárnak a föld alatt a helye!!!
Válasz #10725. hozzászólásra
Milyen talaj nedvességig érdemes-lehet lazitani?Nálunk rendes 30-35cm-es szántás is jo vizes tiszta szalonnás a szántás.A kuki földek is dög vizesek ,a tárcsa is ragad rendesen.Szinte senkit nemlátni lazitoval rohangálni.Persze jo talaj állapotu földekröl beszélek.Szar sovány ,gazos területek amiken lo....sz se termett az most is száraz azt lehet gyepálni bármilyen eszközzel.
Válasz #10724. hozzászólásra
Tök alá sem??
Válasz #10723. hozzászólásra
És miért kell naprának tiszta talaj??
Válasz #10722. hozzászólásra
Nem lesz szívás.Tavaszra eltűnik.Tavaly nem szántottam,az idén se akarok.
Válasz #10722. hozzászólásra
én nem csináltam volna.a naprának kifejezetten a tiszta talaj kell.amugy miért nem szántod?