kukoricán biztos hogy az MT tiger a legjobb, de félnék hogy azt húzni tényleg betyáros lenne.
Én azt vettem észre hogy aminek széles kése van és forgatni illetve intenzíven kevertetni akarja a talajt azt mi nem bírjuk húzni. Ami pedig passzív művelésű keskeny kés nem kever csak lazít emel hullámoztat az bírható éppen ezért.
és nem is akarnék kevertetni velük arra ott a tárcsa része felül, lent csak a talpalást szakítsa alá meg a gép taposta nyomokat oszt cső.
Ezen a Condisken ilyen 50centi körüli a késtáv de sűrűnek találom, sok szárnál kukorica után jobb ha ritkább.
A lazítókéseknek meg vannak szárnyaik is.
Ha egyszer megrendeljük a condisk-et 4lazító késsel kérem majd nem a gyári 5késes solo ST-s történettel.
Johndeere Diskrippere is 30colos késosztással van mégis húzzák feszt nedvesben is engem az nem zavar.
Fralaz-nál is mindenki erről hurrogott mégis azok is megvették akik legjobban ellene beszéltek.
laza talajon nemjó a nagy késtáv, de kötött fődeken meg csak az a fain az a helyzet
Ez a Condisk mondom ugyan az, ugyanúgy nehéz X tárcsa ami 320centi körül fog el, 5kés közte igaz solo ST jellegű kés de 5 annyi hogy nem DD henger van mögötte hanem ez a csöcsös gumi simbahenger.
és 50mázsa feletti súlya van ennek tehát ugyanaz az anyag bennevan legalább mint solo-ban.
Nyílván rossz talajállapotnál rossz időben nehéz lenne de olyankor meg nemkell teljes mélyen dolgozni, ilyenkor szántani is 20-22centir bír az ember nem tovább.
de ismétlem ami már átlett roppantva azok érezhetően könyebb művelésűek.
az szntem nemigen vinné el a kötött talajon, teljes mélységben, szerintem. A mono a solo elődje. Elég keskenyet(3-3,5 m között lehetett) húztak a törzcsuklós case-zel.
Engem szimte kiröhögtek h a 8300as után solot akartam anno.
FErguson 8270Xtra-gépezet van 250-es szeker. De a 8280-as is ugyanez az 280lovas. Ebből sem fogy el az erő motorral bírná akárhol inkább megslippel megrúg a gép pedig nem pehelysúlyban van.
3méteres kellene, azthiszem solo 330-nak hívják ezeket. Mono-t még nem is láttam, ez lehet a solo elődje vagy mi?????
Mondjuk így szerintem sem jó forogni, sokat tapos és lassú mint a tetyű.
Fogásokkal az a probléma, hogy ugyanott a forgón elfogsz menni 5-6-8-szor is akár ami mondjuk porszáraz talajnál sok vizet nem zavar de ha kicsit is nedves akkor már meggyúrod és utána hiába járod le a végén ott összepaskolt darabosabb használhatatlan lesz a talaj.
Inkább hagyni kell nagyobb forgót és magadmellé egy hurokból visszafordúlni, a végén maximum plussz egy körrel kell majd elszegni.
Vagy a legjobb amikor GPS-el megcsíkozzák a táblát vagyis mindig magad mellé fordúlsz vissza de egy gépaljával arrébb, így csíkos lesz a tábla de mindig kényelmesen fordúlsz. Nekem ez jön be és ezt szeretném majd valamikor megoldani, mert a taposásokkal mindig baj van, elrontja a forgót.
Vagy ahol van fődút a tábla szélén ott mindig azon fordulok ilyenkor jó párhuzamos fogásokat fogni
Húztam elég sokat Framest Condisk-ét. Solo ST-vel egyezik meg tökéletesen. Lemegy az 35centire is amúgy sőt jó illetve kedvező nedvességtartalmú talajon egyszer megállt cimborám az útszélén miközben forogtam vele és elővette a híres pálcát leszúrta.
40centi-re ment le a téma, viszont itt az eszköz tárcsái tengelyig belementek, 610-es lapok vannak rajta egyébként. Elő volt tárcsázva neki meg nem is az a kőkemény nyirok talaj volt.
Lényeg hogy 15-16literből húztam bitang jó munka mellett. Ahol nehezebb volt ott 20 literből és egy prontóval vagy rapiddal vethető utána 100%-os munkaminőséggel, hagyományos vetőgéppel is majdnem kiválóan.
Nyílván szétszáradt beton talajon nemkönnyű húzni de akkor mit könnyű!?!?!?!?! Semmit.
Szerintem meg éppen a grubbereket a nehezebb rámolni azok forgatják a fődet jobban és többlet energiát kérnek, ezek notill-jellegű késekkel vannak ami sokkal kevésbé csinál ilyet éppen ezért könyebb húzni. Én azt éreztem hogy egy 3méteres tisztességes grubbert lerakva 30centire sokkal nehezebb húzni ha egyáltalán lebírod rakni ilyen mélyre.
Aztán ha átvannak néhány évente roppantva lazítóval a talajok és nem taposod a barázdát minden esztendőben akkor 30centin könyebb húzni a solo 4lazítókését vagy az ST 5 vagy 7kését is mint mondjuk 5 jófej ekét.
Ha jó árban látnék valahol mint ahogyan megcsípték mások it a Solo-kat ittott betyár olcsón akkor elhoznánk egyet.
Köszönöm!
Nekem ebben az tetszik, hogy a lazítás is megvan egyben. A másik késes variációja nem megy le csak 25 cm-re. Nem tudom elég e. Lehet, hogy sokat fogyszt, de erre már csak a vetőgép kell. Nem nagyon értem ezt a táblavégi forgolódást, nem lehet ezt fogásokban csinálni? üresen megy a gép, tapossa a tábla széleit. Még ha a fogás csatlakozás keskenyebb is mint egy gépszélesség, még akkor is haladósabb.
Nincs azzal baj csak a homokon ,fekete kötöttben semmi gond.Ültess egy tökmagot egy trágya csomó mellé úgy 10m-re meg egy szemet a trágya csomó tetejére ,csodálkozni fogsz,+40fokban amék messze van a trágyához kókadni kezd.
Igen ez a talajtakarással szerintem nálunk lehet annyi nyerni mint amit kivesz a földből. Nem zöldtrágy a vaddohány de sajnos annak kelett felhasználni, ahol rendesen takarta a talajt (kb 50-80 cm magas volt) ott vizes volt ahol csupasz volt a ralaj ott meg csont száraz! ez volt most nyáron nálunk, homokon, máshol lehet a csupasz föld is jobban megőrzi a vizet mint nálunk a takart, úgyogy jövőre tuti megy a zöldtrágya meg valami baci is ki lesz próbálva
ÉN meg úgy csinálom,hogy leszedem az összes csutkát a földről totál tisztára,ami jó esetben 20db bála ami 80q,és viszek helyette 100tonna trágyát,ezt le tárcsázom és megszántom.Na ehhez mit szóltok.
én egyébként tavasszal meg akartam csinálni a permetezőt levél alá lógó szórófejekkel. Így, ha nincs elegendő árnyékolás és a gyomok támadnak, viszont a levélfelület már nagy, akk 1szikű irtóval, és pulzárral még lehetne védekezni. Vagy életképtelen gondolat?
Lehet hogy párologtat, de príma talajtakarást csinál. Augusztusban már harmatosak a reggelek, nem engedi, hogy felszáradjon a talajból.
Más: a a kukoriza szár zúzalék meg szinte magától eltűnik, csak a vastagabb szármaradványok maradnak meg. Szerintem olcsóbban ki lehet jönni ha lezúzza az ember és utána szánt, mintha tárcsa, majd eke.
De Naprában sajnos a száraz évben nagyon sokáig kel még a gyom vontatottan , amikor a talajhatású szerek meg kudarcot vallanak . Post kezelések meg korlátozottak benne a kijuttatási idejük és fitotoxicitásuk miatt...
Mifelénk pl az egyik nagy gyártó aki a gépeit piros szinüre festi Nem is tudna igazán ajálani a gépei közzül olyat ami az össze gázolt kukorica tarlót jelentös szár tömeggel közepes vagy gyenge szár apritás melett el tudná munkálni arról már nem is beszélve hogy el tüntetni.. És amit a csökentet menet számú talaj müvelésen spórol azt bukja a szár zúzással amihez profi zúzó dukál és a saját vetö gépe még igy is túrja a kórót maga elött!!! NA eröl enyit tehát aki teheti húzza még most is a szanaszét barmolt IH tárcsáját.. Mert ere a célre még mindig nincs jobb!!!!
Eddig leszántottuk. Most gondolkodunk, illetve csináltunk egy próbát, hogy csak tárcsáztuk.
Augusztus végén szoktuk vetni, évjárat függő, 30-60 cm.
Augusztus elején szoktuk kezelni a tarlót, de szerintem nem korai. Egyáltalán nincs gondom a gyomokkal a földjeimen, szinte 100%-ban évelő mentesek. Minden 4. évben van kalászos, és ilyenkor megy a totál.
Őszi alá mindenképp forg.nélküliben hiszek, tavaszi alá pedig azt mondom h legyen a növényzet egyöntetű és gyommentes. Úgy gondolom h kukoricánál a gyommentesség egyszerűbb dolog. A napra kényesebb növény, de amennyiben nem vetjük el korán, akk a kelés előtti totálisozással sok gyomot megfogunk. Valamint az osztott pulsarozás is bevált nálam. Ezen kívül, még nem próbáltam, de a colombus vagy mustang forte-s gabona gyomirtás, illetve a kémiai tarlóápolás, jól meggyérítheti az évelőket. Sajnos, idén nem volt időnk ezt kivitelezni.
Igen igazad van. Szerintem az is nagy baj, hogy a nyugati, meg skandináv gyártók elárasztották a gépeikkel az országot, pénzük volt marketingre, így vette mindenki, mert azt hitte jó(persze lehet hogy így van). Egyiknek sincs egy minta gazdasága, ahol bebizonyították volna több év átlagába a létjogosultságát a gépüknek a mi talajainkon és éghajlatunkon. Továbbá a nyugati és skandináv országokban az őszi vetésű növények foglalják el a vetésszerkezet nagy részét. És ugye a csapadékmennyiségük csapadékeloszlásuk és a hőösszegeik is mások.
Nálunk meg a kukorica meg a napraforgó is igen jelentős, ami náluk nincs, vagy csak silónak.
A zt-vel kapcsolatban annyit mondanék, hogy aki nem csak akg miatt zöldtrágyázik, annak a repcét nem ajánlom, inkább mustárt vessen. Most tárcsáztuk le a mustárt, amely térd és csipő közötti magasságokat produkált, míg a repce épp a bokám felettig ér.
Ezt én is pontosan igy látom!!!!!! Pláne úgy hogy nekünk a pillanat tört része alatt olyan keményé válik a földünk hogy komoly vasat kell belé ölteni hogy ne törjön össze benne
Válasz #7972. hozzászólásra
akkor ti most csináltok tarlóhántást és utána tarlókezeltek? Ezután pedig lazító és henger a zt vetővel? Így tényleg célszerűen megoldható a dolog főleg mivel a mustárt úgyis később kell vetni.
Az eddig felsoroltakból ezzel értek egyet a legjobban...
Zöldtrágya:
-nem tudsz tőle tarlót ápolni , vagy kezelni...
-lehet ki se kell és akkor csak pénzkidobás , lehet majd csak a gaz szaporodik helyette.
-szóval jó lenne , de túl sok a ha.
Forgatás nélküli művelés :
-jó alap egy gyönyörű kis gazfészek kialakulásához
-semmilyen bizonyíték nincs rá , hogy több év átlagában jobb lenne a termés mint a szántásban
-viszont esetenként mondjuk a kukorica jobb mint a szántásba(saját tapasztalat) , és maga a művelés sokkal költséghatékonyabb , gyorsabb és nedves évben is művelhető...
Szántás:
-soha nem lesz tőle jobb a Napraforgó számára , még világ a világ !
-a gyomok is sokkal jobban irthatóak vele
-hátránya viszont a sok időigény , nehéz elmunkálhatóság, eketalp,nedves évben sűlyed a gép,stb...
Fontos dolog még hogy szerintem sokan keverik a fogalmakat...
Arra gondolok hogy a forgatás nélküli művelés az nem feltétlen tavaszi növény alá van kitalálva , erőltetve(és most maradjunk Európánál , mert mi itt lakunk és ez a lényeg).
A grubberokat például az ekével szemben mondjuk egy repce talaj előkészítésnél dicsérik mert nem szárítja ki a talajt egy nyári forróságban , de ez már nem lényeg mondjuk szerintem egy őszi művelésnél...
A gyomosodással,meg a vacakolással nem értek egyet. A búza után kap mindig egy totál gyomírtást. Következő évben szinte alig van gyom, vagy ami van az csupa magról kelő, tehát nem ellenfél. A lazítózás után mi mindig megyünk a Vaderstad Rexius hengerrel, ami elegyengeti és lezárja. Ezen van egy aprómag szóró. A vacakolás annyi, hogy meg kell tölteni a tartályt mustárral.
A vízvesztésen lehet vitatkozni, mert tény, hogy ez a mustár is vesz ki nedvességet a földből, de normál esetben ez télen pótlódik.
Hallottam én is, hogy a Mikó azt nyilatkozta, hogy a vízvesztés miatt nem zöldtrágyáz. De kérdem én, hogy mindenben rá kell hallgatni és követni?(ettől függetlenül elismerem a gazdálkodását és az eredményeit).
Én maradok a zöldtrágyázásnál, mert következő évben mindig ebben a földekben van a legjobb kukorica.
Azért ezektől a zöldtrágyás megoldásoktól sokat ne várjatok, nem véletlenül nem zöldtrágyáz a Mikó sem.
A tarlóhántás és ápolás elmaradása már önmagában nagyon gyomosít, plusz a vízvesztés. Hiába csapadékos esetlegesen a nyár és az ősz ha a következő 2 félév száraz akkor nincs sok értelme az egésznek.
Próbáltuk mi is ezt a zt dolgot de az a véleményem hogy nem éri meg vele vacakolni.
Ha van tarlóm akkor inkább lazítok rajt meg tarlókezelek, illetve bekevertetem mondjuk grubberral a szükséges p-k-műtrágyát.
12468 hozzászólás
Válasz #8018. hozzászólásra
kukoricán biztos hogy az MT tiger a legjobb, de félnék hogy azt húzni tényleg betyáros lenne.
Én azt vettem észre hogy aminek széles kése van és forgatni illetve intenzíven kevertetni akarja a talajt azt mi nem bírjuk húzni. Ami pedig passzív művelésű keskeny kés nem kever csak lazít emel hullámoztat az bírható éppen ezért.
és nem is akarnék kevertetni velük arra ott a tárcsa része felül, lent csak a talpalást szakítsa alá meg a gép taposta nyomokat oszt cső.
a többi már csak túlművelés szerintem
Válasz #8017. hozzászólásra
Lényegében majdnem mindegy, de szerintem a henger szélesség 330 a valós munkaszélesség kevesebb!!!!
Muszály rá szélesebb henger hogy túlfogja a tárcsák nyomait.
Válasz #8016. hozzászólásra
nekem a condiscen gyengék a késfelfogatások. Nekem jobbban tetszik az mt tiger, már ha megelégszünk a ritkább késosztással.
Válasz #8015. hozzászólásra
nem hiszem. ha mégis akk nem 3,3 méter lenne a munkaszélesség.
Válasz #8013. hozzászólásra
Ezen a Condisken ilyen 50centi körüli a késtáv de sűrűnek találom, sok szárnál kukorica után jobb ha ritkább.
A lazítókéseknek meg vannak szárnyaik is.
Ha egyszer megrendeljük a condisk-et 4lazító késsel kérem majd nem a gyári 5késes solo ST-s történettel.
Johndeere Diskrippere is 30colos késosztással van mégis húzzák feszt nedvesben is engem az nem zavar.
Fralaz-nál is mindenki erről hurrogott mégis azok is megvették akik legjobban ellene beszéltek.
laza talajon nemjó a nagy késtáv, de kötött fődeken meg csak az a fain az a helyzet
Válasz #8012. hozzászólásra
Cimbike!
Szerintem a 4késes 330-on is 76cm-re vannak a kések!
A két szélső nincs kitolva a gép széleire teljesen.
De mondjuk ez már mindegy is lenne nem 5-6centin múlik a dolog.
itt a Rába viszi a 3.3-ast
http://www.youtube.com/watch?v=KvKogFvbGKM
Válasz #8012. hozzászólásra
Hát ezek a késosztások szerintem csak szárazba lehetnek jók
Válasz #8011. hozzászólásra
3,3as 4 késes(82,5 cm osztás), a 4,5ös 6 késes(75 cm-es osztás), a 6 méteres 8(75 cm osztás).
mennyire vannak a kések egymástól a szinbán?
Nem hiszem,hogy a kések között is rendesen fellazítja a talajt nyirkosabb talajon
Válasz #8009. hozzászólásra
a solo azért nehezebb húzású, mint az st. Felént a 4,5-s solo előtt meghalt a 8520as. Le is cserélték egy derékcsuklós 9ezresre.
Én meg azt mondom hogy megpróbálnám!
Ez a Condisk mondom ugyan az, ugyanúgy nehéz X tárcsa ami 320centi körül fog el, 5kés közte igaz solo ST jellegű kés de 5 annyi hogy nem DD henger van mögötte hanem ez a csöcsös gumi simbahenger.
és 50mázsa feletti súlya van ennek tehát ugyanaz az anyag bennevan legalább mint solo-ban.
Nyílván rossz talajállapotnál rossz időben nehéz lenne de olyankor meg nemkell teljes mélyen dolgozni, ilyenkor szántani is 20-22centir bír az ember nem tovább.
de ismétlem ami már átlett roppantva azok érezhetően könyebb művelésűek.
Válasz #8007. hozzászólásra
az szntem nemigen vinné el a kötött talajon, teljes mélységben, szerintem. A mono a solo elődje. Elég keskenyet(3-3,5 m között lehetett) húztak a törzcsuklós case-zel.
Engem szimte kiröhögtek h a 8300as után solot akartam anno.
Válasz #8005. hozzászólásra
FErguson 8270Xtra-gépezet van 250-es szeker. De a 8280-as is ugyanez az 280lovas. Ebből sem fogy el az erő motorral bírná akárhol inkább megslippel megrúg a gép pedig nem pehelysúlyban van.
3méteres kellene, azthiszem solo 330-nak hívják ezeket. Mono-t még nem is láttam, ez lehet a solo elődje vagy mi?????
Válasz #8003. hozzászólásra
Mondjuk így szerintem sem jó forogni, sokat tapos és lassú mint a tetyű.
Fogásokkal az a probléma, hogy ugyanott a forgón elfogsz menni 5-6-8-szor is akár ami mondjuk porszáraz talajnál sok vizet nem zavar de ha kicsit is nedves akkor már meggyúrod és utána hiába járod le a végén ott összepaskolt darabosabb használhatatlan lesz a talaj.
Inkább hagyni kell nagyobb forgót és magadmellé egy hurokból visszafordúlni, a végén maximum plussz egy körrel kell majd elszegni.
Vagy a legjobb amikor GPS-el megcsíkozzák a táblát vagyis mindig magad mellé fordúlsz vissza de egy gépaljával arrébb, így csíkos lesz a tábla de mindig kényelmesen fordúlsz. Nekem ez jön be és ezt szeretném majd valamikor megoldani, mert a taposásokkal mindig baj van, elrontja a forgót.
Vagy ahol van fődút a tábla szélén ott mindig azon fordulok ilyenkor jó párhuzamos fogásokat fogni
Válasz #8004. hozzászólásra
de mekkorát és mivel húznád??? Tudok egy simba mono-t.
Válasz #8001. hozzászólásra
Szerintem meg ez egy nagy hülyeség és álhír!!!!
Húztam elég sokat Framest Condisk-ét. Solo ST-vel egyezik meg tökéletesen. Lemegy az 35centire is amúgy sőt jó illetve kedvező nedvességtartalmú talajon egyszer megállt cimborám az útszélén miközben forogtam vele és elővette a híres pálcát leszúrta.
40centi-re ment le a téma, viszont itt az eszköz tárcsái tengelyig belementek, 610-es lapok vannak rajta egyébként. Elő volt tárcsázva neki meg nem is az a kőkemény nyirok talaj volt.
Lényeg hogy 15-16literből húztam bitang jó munka mellett. Ahol nehezebb volt ott 20 literből és egy prontóval vagy rapiddal vethető utána 100%-os munkaminőséggel, hagyományos vetőgéppel is majdnem kiválóan.
Nyílván szétszáradt beton talajon nemkönnyű húzni de akkor mit könnyű!?!?!?!?! Semmit.
Szerintem meg éppen a grubbereket a nehezebb rámolni azok forgatják a fődet jobban és többlet energiát kérnek, ezek notill-jellegű késekkel vannak ami sokkal kevésbé csinál ilyet éppen ezért könyebb húzni. Én azt éreztem hogy egy 3méteres tisztességes grubbert lerakva 30centire sokkal nehezebb húzni ha egyáltalán lebírod rakni ilyen mélyre.
Aztán ha átvannak néhány évente roppantva lazítóval a talajok és nem taposod a barázdát minden esztendőben akkor 30centin könyebb húzni a solo 4lazítókését vagy az ST 5 vagy 7kését is mint mondjuk 5 jófej ekét.
Ha jó árban látnék valahol mint ahogyan megcsípték mások it a Solo-kat ittott betyár olcsón akkor elhoznánk egyet.
Köszönöm!
Nekem ebben az tetszik, hogy a lazítás is megvan egyben. A másik késes variációja nem megy le csak 25 cm-re. Nem tudom elég e. Lehet, hogy sokat fogyszt, de erre már csak a vetőgép kell. Nem nagyon értem ezt a táblavégi forgolódást, nem lehet ezt fogásokban csinálni? üresen megy a gép, tapossa a tábla széleit. Még ha a fogás csatlakozás keskenyebb is mint egy gépszélesség, még akkor is haladósabb.
Válasz #8001. hozzászólásra
Egy nagy quadtracos épp az ellenkezőjét állította. Nekem a széles késosztása nem jön be a solonak.
Válasz #8000. hozzászólásra
Én úgy tudom, hogy ez a világ legdiesel zabáló/szipákoló rendszere !
Válasz #7999. hozzászólásra
segítek:
http://youtu.be/Ct_ChzfdG34
e
Itt a gond a csak lazítók összel tavaszra módszerrel
...ez mai kép, lazítózott és tavasszra így hagyott területrész
Válasz #7992. hozzászólásra
Nincs azzal baj csak a homokon ,fekete kötöttben semmi gond.Ültess egy tökmagot egy trágya csomó mellé úgy 10m-re meg egy szemet a trágya csomó tetejére ,csodálkozni fogsz,+40fokban amék messze van a trágyához kókadni kezd.
Válasz #7990. hozzászólásra
Bárcsak mindenki meg tudná tenni!
Válasz #7987. hozzászólásra
Igen ez a talajtakarással szerintem nálunk lehet annyi nyerni mint amit kivesz a földből. Nem zöldtrágy a vaddohány de sajnos annak kelett felhasználni, ahol rendesen takarta a talajt (kb 50-80 cm magas volt) ott vizes volt ahol csupasz volt a ralaj ott meg csont száraz! ez volt most nyáron nálunk, homokon, máshol lehet a csupasz föld is jobban megőrzi a vizet mint nálunk a takart, úgyogy jövőre tuti megy a zöldtrágya meg valami baci is ki lesz próbálva
Válasz #7990. hozzászólásra
Egyébként az idén az aszályban nem bosszulta meg magát a trágya? Nem égette ki?
Válasz #7990. hozzászólásra
a legjobb!!!
ÉN meg úgy csinálom,hogy leszedem az összes csutkát a földről totál tisztára,ami jó esetben 20db bála ami 80q,és viszek helyette 100tonna trágyát,ezt le tárcsázom és megszántom.Na ehhez mit szóltok.
Válasz #7984. hozzászólásra
ja igen. A talajfelszín nedves volt a mustár tövében, a nagy harmatok miatt!
Válasz #7985. hozzászólásra
én egyébként tavasszal meg akartam csinálni a permetezőt levél alá lógó szórófejekkel. Így, ha nincs elegendő árnyékolás és a gyomok támadnak, viszont a levélfelület már nagy, akk 1szikű irtóval, és pulzárral még lehetne védekezni. Vagy életképtelen gondolat?
Lehet hogy párologtat, de príma talajtakarást csinál. Augusztusban már harmatosak a reggelek, nem engedi, hogy felszáradjon a talajból.
Más: a a kukoriza szár zúzalék meg szinte magától eltűnik, csak a vastagabb szármaradványok maradnak meg. Szerintem olcsóbban ki lehet jönni ha lezúzza az ember és utána szánt, mintha tárcsa, majd eke.
Válasz #7984. hozzászólásra
az AKG-kényszer nagy úr!
Am meg reménykedem az elégséges őszi-téli-kora tavaszi csapadékban. Amennyiben ez elmarad akk nem az zt miatt fogunk szívni!
Válasz #7981. hozzászólásra
ja-ja , kb...
De Naprában sajnos a száraz évben nagyon sokáig kel még a gyom vontatottan , amikor a talajhatású szerek meg kudarcot vallanak . Post kezelések meg korlátozottak benne a kijuttatási idejük és fitotoxicitásuk miatt...
Válasz #7978. hozzászólásra
Nem sajnálod el pazarolni vele a talajodból azt a kevéske nedvességet??
Válasz #7980. hozzászólásra
Nem is tudna igazán ajálani a gépei közzül olyat ami az össze gázolt kukorica tarlót jelentös szár tömeggel közepes vagy gyenge szár apritás melett el tudná munkálni arról már nem is beszélve hogy el tüntetni.. És amit a csökentet menet számú talaj müvelésen spórol azt bukja a szár zúzással amihez profi zúzó dukál és a saját vetö gépe még igy is túrja a kórót maga elött!!! NA eröl enyit tehát aki teheti húzza még most is a szanaszét barmolt IH tárcsáját.. Mert ere a célre még mindig nincs jobb!!!!
Mifelénk pl az egyik nagy gyártó aki a gépeit piros szinüre festi
Válasz #7979. hozzászólásra
Eddig leszántottuk. Most gondolkodunk, illetve csináltunk egy próbát, hogy csak tárcsáztuk.
Augusztus végén szoktuk vetni, évjárat függő, 30-60 cm.
Augusztus elején szoktuk kezelni a tarlót, de szerintem nem korai. Egyáltalán nincs gondom a gyomokkal a földjeimen, szinte 100%-ban évelő mentesek. Minden 4. évben van kalászos, és ilyenkor megy a totál.
Válasz #7973. hozzászólásra
Őszi alá mindenképp forg.nélküliben hiszek, tavaszi alá pedig azt mondom h legyen a növényzet egyöntetű és gyommentes. Úgy gondolom h kukoricánál a gyommentesség egyszerűbb dolog. A napra kényesebb növény, de amennyiben nem vetjük el korán, akk a kelés előtti totálisozással sok gyomot megfogunk. Valamint az osztott pulsarozás is bevált nálam. Ezen kívül, még nem próbáltam, de a colombus vagy mustang forte-s gabona gyomirtás, illetve a kémiai tarlóápolás, jól meggyérítheti az évelőket. Sajnos, idén nem volt időnk ezt kivitelezni.
Válasz #7973. hozzászólásra
Igen igazad van. Szerintem az is nagy baj, hogy a nyugati, meg skandináv gyártók elárasztották a gépeikkel az országot, pénzük volt marketingre, így vette mindenki, mert azt hitte jó(persze lehet hogy így van). Egyiknek sincs egy minta gazdasága, ahol bebizonyították volna több év átlagába a létjogosultságát a gépüknek a mi talajainkon és éghajlatunkon. Továbbá a nyugati és skandináv országokban az őszi vetésű növények foglalják el a vetésszerkezet nagy részét. És ugye a csapadékmennyiségük csapadékeloszlásuk és a hőösszegeik is mások.
Nálunk meg a kukorica meg a napraforgó is igen jelentős, ami náluk nincs, vagy csak silónak.
Válasz #7972. hozzászólásra
és a végén mivel dolgozod le a zöldtrágyát , és mikor ?
Mikor kerül elvetésre a mustár dátum szerint és mekkorára nő meg még ledolgozásig ?
Nem korai még a totális gyomirtózás , elég hatékony amikor csinálod ? Mert gondolom ez úgy Augusztus elején lehet...
A zt-vel kapcsolatban annyit mondanék, hogy aki nem csak akg miatt zöldtrágyázik, annak a repcét nem ajánlom, inkább mustárt vessen. Most tárcsáztuk le a mustárt, amely térd és csipő közötti magasságokat produkált, míg a repce épp a bokám felettig ér.
Válasz #7975. hozzászólásra
Válasz #7973. hozzászólásra
Ezt én is pontosan igy látom!!!!!! Pláne úgy hogy nekünk a pillanat tört része alatt olyan keményé válik a földünk hogy komoly vasat kell belé ölteni hogy ne törjön össze benne
Válasz #7972. hozzászólásra
akkor ti most csináltok tarlóhántást és utána tarlókezeltek? Ezután pedig lazító és henger a zt vetővel? Így tényleg célszerűen megoldható a dolog főleg mivel a mustárt úgyis később kell vetni.
Válasz #7960. hozzászólásra
és mivel húznád a Solot???? Mert a 3,3ast nemigen viszik el 300 paci alatt!!!
Válasz #7971. hozzászólásra
Az eddig felsoroltakból ezzel értek egyet a legjobban...
Zöldtrágya:
-nem tudsz tőle tarlót ápolni , vagy kezelni...
-lehet ki se kell és akkor csak pénzkidobás , lehet majd csak a gaz szaporodik helyette.
-szóval jó lenne , de túl sok a ha.
Forgatás nélküli művelés :
-jó alap egy gyönyörű kis gazfészek kialakulásához
-semmilyen bizonyíték nincs rá , hogy több év átlagában jobb lenne a termés mint a szántásban
-viszont esetenként mondjuk a kukorica jobb mint a szántásba(saját tapasztalat) , és maga a művelés sokkal költséghatékonyabb , gyorsabb és nedves évben is művelhető...
Szántás:
-soha nem lesz tőle jobb a Napraforgó számára , még világ a világ !
-a gyomok is sokkal jobban irthatóak vele
-hátránya viszont a sok időigény , nehéz elmunkálhatóság, eketalp,nedves évben sűlyed a gép,stb...
Fontos dolog még hogy szerintem sokan keverik a fogalmakat...
Arra gondolok hogy a forgatás nélküli művelés az nem feltétlen tavaszi növény alá van kitalálva , erőltetve(és most maradjunk Európánál , mert mi itt lakunk és ez a lényeg).
A grubberokat például az ekével szemben mondjuk egy repce talaj előkészítésnél dicsérik mert nem szárítja ki a talajt egy nyári forróságban , de ez már nem lényeg mondjuk szerintem egy őszi művelésnél...
Kb ennyi volt a véleményem...
Válasz #7971. hozzászólásra
A gyomosodással,meg a vacakolással nem értek egyet. A búza után kap mindig egy totál gyomírtást. Következő évben szinte alig van gyom, vagy ami van az csupa magról kelő, tehát nem ellenfél. A lazítózás után mi mindig megyünk a Vaderstad Rexius hengerrel, ami elegyengeti és lezárja. Ezen van egy aprómag szóró. A vacakolás annyi, hogy meg kell tölteni a tartályt mustárral.
A vízvesztésen lehet vitatkozni, mert tény, hogy ez a mustár is vesz ki nedvességet a földből, de normál esetben ez télen pótlódik.
Hallottam én is, hogy a Mikó azt nyilatkozta, hogy a vízvesztés miatt nem zöldtrágyáz. De kérdem én, hogy mindenben rá kell hallgatni és követni?(ettől függetlenül elismerem a gazdálkodását és az eredményeit).
Én maradok a zöldtrágyázásnál, mert következő évben mindig ebben a földekben van a legjobb kukorica.
Azért ezektől a zöldtrágyás megoldásoktól sokat ne várjatok, nem véletlenül nem zöldtrágyáz a Mikó sem.
A tarlóhántás és ápolás elmaradása már önmagában nagyon gyomosít, plusz a vízvesztés. Hiába csapadékos esetlegesen a nyár és az ősz ha a következő 2 félév száraz akkor nincs sok értelme az egésznek.
Próbáltuk mi is ezt a zt dolgot de az a véleményem hogy nem éri meg vele vacakolni.
Ha van tarlóm akkor inkább lazítok rajt meg tarlókezelek, illetve bekevertetem mondjuk grubberral a szükséges p-k-műtrágyát.