Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólásáraNekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Válasz Radocz #3057. hozzászólásáraIlyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
Válasz Géza15 #3054. hozzászólására Sok tényezőtől függ, hogy megmarad-e a lazultság, hosszú lenne.
Viszont sekély tárcsa és kombinátor kombival szép magágyat tudsz csinálni, ha laza maradt.
Ez eldől tavasszal, addig aludj nyugodtan és készítsd elő a pálcát.
Legrosszabb esetben is még meg tudod szántani, ha nagyon muszáj, de remélem, hogy nem lesz szükség rá.
Válasz Netparaszt #3045. hozzászólásáraEz így van!
Tavaly csináltattam talajvizsgálatot a lentebb feltett területről ahol 7 éve nem szántunk.Ott olyan eredmények jöttek ki, hogy nem akartam elhinni. Foszfor 55 kálium meg 110 érték.Csernozjom talajról van szó és nálunk azért jól ellátottaknak számítanak a területek káliumból is és foszforból közepesen ellátottól az igen jól ellátottakig minden van.Ekkor arra tudtam gondolni biztos elcserélték a mintámat valami másik mintával,de nem !Utána beszéltem Netparasztal telefonon és elmagyarázta hogy mitől vannak ezek az eredmények!
Válasz Netparaszt #3052. hozzászólásáraIgen sima olajretek. Tárcsa az van meg kombinàtor, ezzel tudnék magágyat csinálni. Sajnos itt nincs senkinek gruberja, s a lazítót pedig nemigen akasztaná fel senki szamomra 3 ha miatt. S mitől függ hogy megtartaná e a lazását vagy nem? Mert ha màr 35 cm ig megtartaná akkàr olyan laza lenne mintha szántva lett volna, meg a szántás is tömörödik vissza, főleg ha 2 sorral lett magágy készítve rajta:D mint ahogy erre szokás
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Szomszédnak van-e? Tárcsád van-e? Az a baj, ha leszántod a kukorica előtt, szétcsapod azt a talajépülési folyamatot, amiben a rétegek rendje elég fontos volna.
Ha tavasszal megnézed pálcával és lazult marad a talaj legalább a 40 cm mélységig, mivel tudnál magágyat csinálni?
Válasz Netparaszt #3048. hozzászólásáraKöszönöm a gyors választ! Igen ez júliusi vetés, a keverék a lajtamagtól van, s zöldítő páros volt a neve, s hírtelennem tudom milyen arányban van benne a mustár és a retek:D igen egy lazítás nagyon jól jött volna. Szerinted mi legyen a következő lépés? Kukorica menne bele. S nincs gruberunk meg lazítónk sem.
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Majdnem kifelejtettem.
A növényeknek előnyösebb, ha egyszerű, szerves molekulák formájában veszik fel a tápanyagokat, mert azt szolgáltatja a jól működő rizoszféra biológiája, ilyen anyag a töltés nélküli karbamid is.
Ez kevesebb energiabefektetést igényel a növénytől, nem kell ionos formából szintetizálnia a sejtjeit építő molekulákat.
Rosszul működő rizoszféra (döglött föld) esetén lép képbe a vízoldható ionok sora.
Ezt ismeritek most, pedig a természetes tápanyagáramlás nem az ionos formákra épül, hanem a mikorrizák és baktériumok által leadott szerves molekulákra.
Élő talajban például már egyre kevesebb szabad PK mutatható ki, mert minden biológiai kötésben tárolódik. Ezt itteni fórumosok is igazolhatják, akik már notillel is dolgoznak.
Válasz Bence. #3038. hozzászólására Ennyi, kész a teljesítés. Minél közelebb csináld a vetéshez és minél sekélyebben (5 cm), erre jó a rövidtárcsa és a precíz mélységtartás.
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Értem én amit írsz, csak nem teljesen így van.
A talajban növekvő széntartalom java része a gyökérváladékokból származik, ezért van szükség minél változatosabb élő gyökerekre. A szármaradványoknak jó ha a 15%-humuszosodik.
A nitrogén a szabadon élő, az asszociatív és a szimbióta N kötő baktériumoktól egyaránt származik, ezért nem látsz N hiányos növényt a természetben, pedig senki nem műtrágyázza azokat.
Egy a közös bennük, szénre van szükségük a szaporodáshoz és N kötéshez, amit a növények biztosítanak.
Az elfogyó elemekről nem nyitok vitát, mert egy részük nem fogy el, csak több száz év alatt, de a mi életünkben gond nélkül lehet arra számítani, hogy elégséges a mennyiségük a művelési mélységben. Erre teljesen friss kísérletek adnak tudományos hátteret is, nemcsak a tápanyagkijuttatás nélküli, biológiát használó notillesek 12 tonnás kukoricái.
Erre szolgálnak a mélyen gyökerező takarónövények is, amelyek szó szerint mélyről "bányásszák" fel a szükséges elemeket.
Például a búza és a foszfor összefüggésében a 30 cm-es talajszelvényben kilogrammonként 100-200-szor több a P, mint a maggal levitt P (BOKU, 2013).
Ez bőséges tartalékot jelent, amit a talaj táplálékháló biológiája fog a növények rendelkezésére bocsátani.
Ideje volna lassacskán újraírni a tankönyveket...
Válasz djohn #3040. hozzászólására Édesapád most fogja kidobni az ablakon a vetőmag árát, a befektetett gépidőt, gázolajat és úgy 150 kg mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot.
A talaj javulása pedig nehezen érthető fogalom, de pénzben az is kifejezhető, ha a hozamstabilitást és növényegészség javulását nézzük.
Kár érte....
Válasz kis Zombi #3037. hozzászólásáraA kötelező zöldítés miatt lett megcsinálva, nem csak alibiből, mint a legtöbben, Ezt a földet még édesapám műveli és nem híve a forgatás nélküli módoknak.
Itt-ott már virágzik a mustár benne.
Válasz djohn #3034. hozzászólásáraRadózc úr már megmagyarázta, csak az van előírva, hogy le kell forgatni, az nincs, hogy mikor, és milyen mélyen. Gyakorlatilag elég tavasszal letárcsázni, és eleget lehet tenni az előírásoknak.
Válasz Netparaszt #3031. hozzászólásáraÉrtem mit akarsz mondani, hogy mi lenne a lényege ennek a "filozófiának" csak rosszul magyarázod.
A szenet mint "tápanyagot" a növények mint az élet alapja a földön a levegő CO2 tartalmából veszik a napfény segítségével ez a fotoszintézis. A növények a talajból szerves anyagokat gyakorlatilag nem vesznek fel (minimális karbamid stb.). A szerves anyagoknak először mineralizálódnia kell, hogy a növénynek felvehetőek legyenek.
Tápanyag utánpótlásra mindenképpen szükség van mert amit a terméssel leviszünk pl: 5-7 tonna árpa vagy 8-12 tonna kukorica azt hosszú távon a talajból csak elvenni nem lehet, a takarónövény, zöldtrágya a semmiből nem teremti elő azt csak a N egy részét a pillangósok.
Válasz kukaccsosz #3030. hozzászólására Nem túl bonyolult a képlet.
A legtöbb talajban általában bármely növény igényét sokszorosan meghaladó makro és mikroelem mennyiség található, a leginkább limitáló tápanyag a szén és a nitrogén.
A legtöbb növény a jellemzően kiürült biológiájú földeken azonban képtelen az ásványi kötésű tápanyagokból elegendőt felvenni az elvárt hozamhoz, ezért barkácsol az ember műtrágyával és egyéb trágyákkal.
A természetben a növények mindig az előző generáció által felhalmozott, majd lebomló, szerves kötésű tápanyagait használják fel mikrobiális közvetítéssel.
Egy barnára művelt szántón minimális nitrogén (és egyéb szerves kötésű tápanyag) tárul fel, mert gyakorlati szempontból nulla a biológiai aktivitás.
Egy tajarónövénnyel bevetett területen azonban sok tonna szerves anyag keletkezik a biológiai folyamatok során, rengeteg szén és nitrogén is. Ezek mind visszakerülnek a talaj tápanyagkörforgásába.
Mérések alapján 3-4 mázsa jelenik meg tavaszra csak nitrogénből az elfagyó retekfélék, mint a Tillage Radish után.
Ennek jó részét a következő növény már felvehetó, szerves kötésű tápanyagként kapja meg.
Így valahogy.
Részletesebben az előadásomon
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraTermészetesen nem viszek le semmit a területről!
Nálam csak a termés hagyja el a földeket minden más marad a földön!Szoktam mondani, ha elkérnék a szalmát vagy csutkát, hogy az én földjeimre csak hozni lehet tápanyagot nem elvinni!
Ezt már nagyjából tudják is nem is nagyon próbálkoznak...
Válasz Netparaszt #3026. hozzászólásáraA tök eddig folyamatos takarást biztosított, műlthéten szedtem le az utolsó terméseket.
Már mást nem akarok vetni. Lehet megy egy sor érett trágya és egy sor szalmaréteg és mehet a télbe.
Válasz némedi #2987. hozzászólására Idő kell az állomány regenerációjához, de a technológiád vszeg támogatni fogja a szaporodásukat. A belvizes területeknél mindig az ötlik fel bennem, hogy milyen mértékben lehetne csökkenteni a hatását egy biológiai úton javuló talajszerkezettel. Lazított, nem forgatott területeknél már láttam eltűnt belvizet, ami korábban állandóan megjelent, de nyilván mindenkinek mások a talajadottságai.
15849 hozzászólás
Vlasz Blnt123 #3077 hozzászólására 09,13 tárcsa+grúber
Míg a másik terület:
Itt is találhatók, már szebb példányok:
De sajnos ilyen is akadt szép számmal:
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Lehet rosszul emlékszem, de mintha Netparaszt említette volna, hogy a tyúkhúr jelenléte jót jelent talajélet szempontjából?
Válasz N.. Tamás #2772. hozzászólásáraVan az 4 hektár is.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
Válasz kis Zombi #3066. hozzászólására Nagyjából ennyi egy gép, de a kések mérete, aránya, elhelyezkedése, gép szintállítása, nedvesítési lehetősége fontos különbséget jelent.
Válasz Bence. #3065. hozzászólására" mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben."
az ÖKO pályázati felhívás hanyadik oldalán van ez leírva? Ilyen szinten még nem olvastam végig.
Válasz Tomszi #3067. hozzászólására Nem teljesen értem az összehasonlítást. Hozamot maximum a szomszéddal érdemes összehasonlítani, ha közel azonos talajon gazdálkodik, mert minden terület adottsága más. Ezért én is a szomszéd fullprogramos öntözöttjével hasonlítottam, ami azon a területen az elérhető maximumot jelentheti. A többi szomszéd teljesen felsült állományát nézve cudar volt a helyzet arrafelé.
A tápanyagutánpótlás nélküli termesztés eredményét összevetni a fél hektárra kiszórt 64 m3 trágyával és két mázsa műtrágyával sem látom túl sok értelmét.
Az sem mindegy, hogy mennyi vízzel volt annyi, az az annyi.
Szóval almát az almával vessük össze, ha valóságos képet szeretnénk.
Válasz Agrárteenager #2997. hozzászólásáraAmelyik földedbe nem megy őszi vetemény azt is hasonlóan műveled meg ősszel tavaszra?
Válasz Netparaszt #3060. hozzászólásáraNekünk az idei éven a fél hektáros kertünkön lett 53 mázsa kukorica, kombájntól, öntözés nélkül. Itt is aszály volt, elővetemény szintén kukorica, szántottunk, tápanyagvisszapótlás tavasszal egy mázsa nitrogén és egy mázsa NPK 6-16-16. Nyilván a talajon sok múlt/múlik. A gyomirtás jó volt és tavasszal időbe lemunkáltuk, hogy ne száradjon ki, mihelyst nem ragadt a simító hogy ne tömörítsünk feleslegesen. A talajélet akkor azért rendben lehet
Mondjuk szoktuk trágyázni is, 2 éve is kapott vagy 4 kocsi (T-088) érett marhatrágyát. Egy lazítás biztos nem ártana, csak nagygép nem fér be, mondjuk egyszer volt MTZ-vel is, középmélyen, de vagy 10 éve.
komposzt forgató
Volt egy kis agymenésem a bio támogatással kapcsolatban, mely során 20% pillangósnak kell lennie a vetésszerkezetben. Nos rövid tenyészidejű tavaszi vetésű pillangóst vetnék bükkönyt és ledneket utána pedig sok humuszt adó takaró növényt. Így növelném extrém módon a talajminőséget. Ebben az esetben nem termelnék semmit, de a támogatás kompenzálná a kiesést. A kérdés maga, hogy így mehetne-e, hogy különböző pillangóst vetek közte, pedig változatos takarónövényt. Vagy ezt nem lehet egy területen koncentráltan megtenni, csak évelő pillangóssal és az egész gazdaságban szét kéne szórni a klasszikus vetésszerkezet szerint, hogy megtudjak felelni a papíros elvárásoknak.
Válasz kacar #3062. hozzászólására Igen, 20-30 kg N/Ha elég.
Válasz Radocz #3057. hozzászólásáraIlyen nem volt,hogy nullszaldós!
Minden évben nyereséget hozott még ez a földem, pedig nem a legjobbak között van!Pont e miatt is döntöttem a forgatás nélküli művelés mellett.Vetésváltásra odafigyelek minden évben más kultúra követi az előzőt.Aszályos években szembetűnő a szomszédokéhoz viszonyítva a különbség.
Válasz Netparaszt #3061. hozzászólásáraMég most is érdemes megszórni? Csak nitrogént kell neki nyomni?
Válasz kacar #3058. hozzászólására Érdemes megetetni a növényeket a gyengébb részeken, megtérül a biomassza többleten.
Válasz Radocz #3057. hozzászólására Ha valaki tudással változtatja a technológiát, nincs jövedelmezőségi probléma. Például itthon ahol a forgatásos művelésű, full technológiás, öntözött kukorica 60 mázsát hozott, ott a direktvetéses kukorica 50 mázsát. Ez ráadásul még tápanyagot sem kapott a vetés után, s ha jól emlékszem, növényvédelem sem volt.
Hopp ez elfordult ,de azt hiszem látható ,hogy a felső van a kötött takajról.
Próbaképp megnéztem alulról is a TR veteményt ,hogyan boldogul. A jobboldali 3 kötött kövér talajból való a 2 balos a lazább de soványabb részről . 3 éve volt szántva telepítés előtt,azóta elég izmos tárcsatalp lett a kötött részen.
Válasz Hunter_ #3055. hozzászólásáraÉs a jövedelmezőség, hogy alakult?
Hanyadik év után lett nullszaldós?
Mert ugye a lucerna után már volt két erősen mínuszos év az átállás miatt.
lucerna, kukorica, szója, Most búza lenne, de az idő még közbe szólhat.
Meg ez az előző ciklusban AKG-volt, de most is az lesz, ha Isten is úgy akarja.
Válasz Géza15 #3054. hozzászólására Sok tényezőtől függ, hogy megmarad-e a lazultság, hosszú lenne.
Viszont sekély tárcsa és kombinátor kombival szép magágyat tudsz csinálni, ha laza maradt.
Ez eldől tavasszal, addig aludj nyugodtan és készítsd elő a pálcát.
Legrosszabb esetben is még meg tudod szántani, ha nagyon muszáj, de remélem, hogy nem lesz szükség rá.
Válasz Netparaszt #3045. hozzászólásáraEz így van!
Tavaly csináltattam talajvizsgálatot a lentebb feltett területről ahol 7 éve nem szántunk.Ott olyan eredmények jöttek ki, hogy nem akartam elhinni. Foszfor 55 kálium meg 110 érték.Csernozjom talajról van szó és nálunk azért jól ellátottaknak számítanak a területek káliumból is és foszforból közepesen ellátottól az igen jól ellátottakig minden van.Ekkor arra tudtam gondolni biztos elcserélték a mintámat valami másik mintával,de nem !Utána beszéltem Netparasztal telefonon és elmagyarázta hogy mitől vannak ezek az eredmények!
Válasz Netparaszt #3052. hozzászólásáraIgen sima olajretek. Tárcsa az van meg kombinàtor, ezzel tudnék magágyat csinálni. Sajnos itt nincs senkinek gruberja, s a lazítót pedig nemigen akasztaná fel senki szamomra 3 ha miatt. S mitől függ hogy megtartaná e a lazását vagy nem? Mert ha màr 35 cm ig megtartaná akkàr olyan laza lenne mintha szántva lett volna, meg a szántás is tömörödik vissza, főleg ha 2 sorral lett magágy készítve rajta:D mint ahogy erre szokás
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Ebben a retek akkor nem a Tillage Radish volt, hanem valami sima olajretek?
Válasz Géza15 #3051. hozzászólására Szomszédnak van-e? Tárcsád van-e? Az a baj, ha leszántod a kukorica előtt, szétcsapod azt a talajépülési folyamatot, amiben a rétegek rendje elég fontos volna.
Ha tavasszal megnézed pálcával és lazult marad a talaj legalább a 40 cm mélységig, mivel tudnál magágyat csinálni?
Válasz Netparaszt #3048. hozzászólásáraKöszönöm a gyors választ! Igen ez júliusi vetés, a keverék a lajtamagtól van, s zöldítő páros volt a neve, s hírtelennem tudom milyen arányban van benne a mustár és a retek:D igen egy lazítás nagyon jól jött volna. Szerinted mi legyen a következő lépés? Kukorica menne bele. S nincs gruberunk meg lazítónk sem.
Válasz djohn #3040. hozzászólásáraEgy kontroll darabra próbáld meg rábeszélni, úgyis csak a saját szemének fog hinni.
Válasz djohn #3040. hozzászólásáraEgy kontroll darabra próbáld meg rábeszélni, úgyis csak a saját szemének fog hinni.
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Majdnem kifelejtettem.
A növényeknek előnyösebb, ha egyszerű, szerves molekulák formájában veszik fel a tápanyagokat, mert azt szolgáltatja a jól működő rizoszféra biológiája, ilyen anyag a töltés nélküli karbamid is.
Ez kevesebb energiabefektetést igényel a növénytől, nem kell ionos formából szintetizálnia a sejtjeit építő molekulákat.
Rosszul működő rizoszféra (döglött föld) esetén lép képbe a vízoldható ionok sora.
Ezt ismeritek most, pedig a természetes tápanyagáramlás nem az ionos formákra épül, hanem a mikorrizák és baktériumok által leadott szerves molekulákra.
Élő talajban például már egyre kevesebb szabad PK mutatható ki, mert minden biológiai kötésben tárolódik. Ezt itteni fórumosok is igazolhatják, akik már notillel is dolgoznak.
Válasz Bence. #3038. hozzászólására Ennyi, kész a teljesítés. Minél közelebb csináld a vetéshez és minél sekélyebben (5 cm), erre jó a rövidtárcsa és a precíz mélységtartás.
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására
Értem én amit írsz, csak nem teljesen így van.
A talajban növekvő széntartalom java része a gyökérváladékokból származik, ezért van szükség minél változatosabb élő gyökerekre. A szármaradványoknak jó ha a 15%-humuszosodik.
A nitrogén a szabadon élő, az asszociatív és a szimbióta N kötő baktériumoktól egyaránt származik, ezért nem látsz N hiányos növényt a természetben, pedig senki nem műtrágyázza azokat.
Egy a közös bennük, szénre van szükségük a szaporodáshoz és N kötéshez, amit a növények biztosítanak.
Az elfogyó elemekről nem nyitok vitát, mert egy részük nem fogy el, csak több száz év alatt, de a mi életünkben gond nélkül lehet arra számítani, hogy elégséges a mennyiségük a művelési mélységben. Erre teljesen friss kísérletek adnak tudományos hátteret is, nemcsak a tápanyagkijuttatás nélküli, biológiát használó notillesek 12 tonnás kukoricái.
Erre szolgálnak a mélyen gyökerező takarónövények is, amelyek szó szerint mélyről "bányásszák" fel a szükséges elemeket.
Például a búza és a foszfor összefüggésében a 30 cm-es talajszelvényben kilogrammonként 100-200-szor több a P, mint a maggal levitt P (BOKU, 2013).
Ez bőséges tartalékot jelent, amit a talaj táplálékháló biológiája fog a növények rendelkezésére bocsátani.
Ideje volna lassacskán újraírni a tankönyveket...
Válasz Drisa #3039. hozzászólására 0036202484343
Válasz djohn #3040. hozzászólására Édesapád most fogja kidobni az ablakon a vetőmag árát, a befektetett gépidőt, gázolajat és úgy 150 kg mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot.
A talaj javulása pedig nehezen érthető fogalom, de pénzben az is kifejezhető, ha a hozamstabilitást és növényegészség javulását nézzük.
Kár érte....
Válasz kis Zombi #3037. hozzászólásáraA kötelező zöldítés miatt lett megcsinálva, nem csak alibiből, mint a legtöbben, Ezt a földet még édesapám műveli és nem híve a forgatás nélküli módoknak.
Itt-ott már virágzik a mustár benne.
Válasz Netparaszt #3023. hozzászólásáraJó de telefonszámot adj mert a régi nem kapcsolható.
Én is gondolkodtam tárcsával csinálunk egy fölösleges sekély, igazából értelmetlen munkát és kész elfogadják.
Válasz djohn #3034. hozzászólásáraRadózc úr már megmagyarázta, csak az van előírva, hogy le kell forgatni, az nincs, hogy mikor, és milyen mélyen. Gyakorlatilag elég tavasszal letárcsázni, és eleget lehet tenni az előírásoknak.
AKG miatt?
Mustár, olajretek, szept. eleji vetés. 5,5t tritikale után. Hajdúban, humuszos homok. Sajna le lesz szántva.
Na most KEZD érdekes lenni!
Válasz Netparaszt #3031. hozzászólásáraÉrtem mit akarsz mondani, hogy mi lenne a lényege ennek a "filozófiának" csak rosszul magyarázod.
A szenet mint "tápanyagot" a növények mint az élet alapja a földön a levegő CO2 tartalmából veszik a napfény segítségével ez a fotoszintézis. A növények a talajból szerves anyagokat gyakorlatilag nem vesznek fel (minimális karbamid stb.). A szerves anyagoknak először mineralizálódnia kell, hogy a növénynek felvehetőek legyenek.
Tápanyag utánpótlásra mindenképpen szükség van mert amit a terméssel leviszünk pl: 5-7 tonna árpa vagy 8-12 tonna kukorica azt hosszú távon a talajból csak elvenni nem lehet, a takarónövény, zöldtrágya a semmiből nem teremti elő azt csak a N egy részét a pillangósok.
Válasz kukaccsosz #3030. hozzászólására Nem túl bonyolult a képlet.
A legtöbb talajban általában bármely növény igényét sokszorosan meghaladó makro és mikroelem mennyiség található, a leginkább limitáló tápanyag a szén és a nitrogén.
A legtöbb növény a jellemzően kiürült biológiájú földeken azonban képtelen az ásványi kötésű tápanyagokból elegendőt felvenni az elvárt hozamhoz, ezért barkácsol az ember műtrágyával és egyéb trágyákkal.
A természetben a növények mindig az előző generáció által felhalmozott, majd lebomló, szerves kötésű tápanyagait használják fel mikrobiális közvetítéssel.
Egy barnára művelt szántón minimális nitrogén (és egyéb szerves kötésű tápanyag) tárul fel, mert gyakorlati szempontból nulla a biológiai aktivitás.
Egy tajarónövénnyel bevetett területen azonban sok tonna szerves anyag keletkezik a biológiai folyamatok során, rengeteg szén és nitrogén is. Ezek mind visszakerülnek a talaj tápanyagkörforgásába.
Mérések alapján 3-4 mázsa jelenik meg tavaszra csak nitrogénből az elfagyó retekfélék, mint a Tillage Radish után.
Ennek jó részét a következő növény már felvehetó, szerves kötésű tápanyagként kapja meg.
Így valahogy.
Részletesebben az előadásomon
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraNetparaszt
Had értetlenkedjek egy kicsit. Az elfagyott növényi maradvány hogy hagy a területen több tápanyagot (NPK) mint amennyi elérhető volt addig?
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraTermészetesen nem viszek le semmit a területről!
Nálam csak a termés hagyja el a földeket minden más marad a földön!Szoktam mondani, ha elkérnék a szalmát vagy csutkát, hogy az én földjeimre csak hozni lehet tápanyagot nem elvinni!
Ezt már nagyjából tudják is nem is nagyon próbálkoznak...
Válasz Netparaszt #3026. hozzászólásáraA tök eddig folyamatos takarást biztosított, műlthéten szedtem le az utolsó terméseket.
Már mást nem akarok vetni. Lehet megy egy sor érett trágya és egy sor szalmaréteg és mehet a télbe.
Válasz némedi #2987. hozzászólására Idő kell az állomány regenerációjához, de a technológiád vszeg támogatni fogja a szaporodásukat. A belvizes területeknél mindig az ötlik fel bennem, hogy milyen mértékben lehetne csökkenteni a hatását egy biológiai úton javuló talajszerkezettel. Lazított, nem forgatott területeknél már láttam eltűnt belvizet, ami korábban állandóan megjelent, de nyilván mindenkinek mások a talajadottságai.