Válasz Netparaszt #3119. hozzászólásáraA csoroszjàs is jó lehet, a végeredmény a lényeg. Pl melyiket ajánlod?
Szövetkezés Mo.-n nem egyszerű. Már csak a közös lónak... Mondás alapján sem. Magam ilyen célra szívesen közösködnék valakikkel, de az akaratot nem látom a másik oldalról.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraEbben a rengeteg szármaradványban, nem sok kártevő telel át?? A kukorica barkó is szereti a napraforgót rágni kis korában.
Válasz Berente Antal #3112. hozzászólására 50 Ha-ra csoroszlyást látok csak elérhető árút, a tárcsások költségesek.
Vagy egy jó tárcsás és gépszövetkezet, mint az osztrákoknál...
Válasz Maszek Zs #3113. hozzászólására A talajdoktor.blogspot.com-on szoktam osztogatni, meg a Talajmegújító facebook csoportban.
Most a kertet bármivel el lehetne vetni, amennyiben megfelelően laza a talaj (mert a homok is tud betonkemény lenni) a kérdés csak az, mi nő jól a fagypontok környékén már.
Válasz Berente Antal #3112. hozzászólásáraVettem egy lajtához hasonló, orosz vetőgépet. (150 000 ft) Duplatárcsás csoroszjái vannak, amit hidraulikával nyomatni lehet rugókon keresztül. A rugokat valszeg kicsit erősebbre kell cserélnem, de amúgy szuper. Ja a magtartályok hosszában ketté vannak osztva, és a tartályon elől hátul van egy vetőtengely. Elől aprómagvas tolóhengerekkel, hátul nagyobb szemű magokhoz való tolóhengerekkel.
Lehet egy csoroszjára engedni a két méretű magot, és lehet egy sor ilyen, egy sor olyan éretet vetni.
Válasz Netparaszt #3107. hozzászólásáraAz oldalaidon lehet többet olvasgatni,vagy tanulgatni a dologról?? Mert,ha igen akkor linkelhetnél be vagy küldel emailon. És mivel lehetne elvetni most a kertet (homokos a terület)? Köszi a válaszokat!!!!
Válasz otis #3097. hozzászólásáraMilyen gabona vetőgéppel vetsz a mulcsba? Én is "gyűjtőm" a szármaradványt a felszínen. Kellene egy elérhető áru gép a kicsiknek is (50ha)- gondolom a Lajta erre kevéske :))).
Válasz Netparaszt #3107. hozzászólásáraVan e valami szóróanyagod amit szét lehetne osztani, valami ami A/4 vagy A/5 méretű? Valami ami nagy vonalakban tartalmazná egy előadás rövid összefoglalóját. Mert lesz egy fiatal gazdás rendezvény és ott elhinteném a dolgot hátha kapnának rá. Átküldenéd nekem e-mailben én nyomtatnék belőle egy marékkal és szétosztanám és ha lenne elég jelentkező akkor szerveznék egy előadást.
Válasz Netparaszt #3108. hozzászólásáraKukorica tarlót legjobban rögtön a kombájn után lehet lezúzni, amíg nem veri le a szármaradványt az eső, vagy néhány kiadós harmat. Gyakorlatilag "kergettem" a kombájnt a szárzúzóval. Mire levágta a táblát, a felét át is zúztam.
Válasz Bandita29 #3105. hozzászólására A rövidtárcsa és a zúzó fontos eszközök volnának a mulcshagyó művelésnél.
Azzal kifogástalan munkát lehet végezni.
Válasz Maszek Zs #3101. hozzászólására Előadás egyenlőre akkor és ott szokott lenni, ahol valaki megszervezi.
Ha megvan az időpont és az alap emberek, akkor meghirdetem én is az oldalaimon.
Sajnos szervezésre már nincs időm.
Válasz Bandita29 #3103. hozzászólására Facélia nagyon fagyérzékeny, azonnal kihullik, ne pocsékold ilyenre a pénzt.
Ha még bármit is vetni akarsz, az valami olcsó búza legyen, amit azonnal leütsz, amint szárítaná a talajt tavasszal.
Addig is köt valami kis szerves anyagot.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraJól néz ki a napra! 11t nálam is megvolt. Homok,de a víz csodákra képes. Egy ismerősömmel vettetem bérbe,új monosem van neki.A szármaradványok miatt,csak azért aggódom,mert V tárcsával nemigazán tudok egyenletes talajfelszínt csinálni,kombinátorral meg lehetetlen bármit is. Sorközművelésnél ha keresztbe beakad egy hosszabb darab az nem tarol?Vagy addigra már kellően lebomlik a maradvány?
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraKöszönöm,keresni foglak! Vannak hiányosságok nálam,próbálok olvasni,tanulni a témában. Itt a környéken előadást szervezni....sok a fafejü ember. Szántani 40cm mélyen,legalább kétszer...én meg szivem szerint az ekét is összedarabolnám vasba. Változtatnom kell,mert így nem működik hosszú távon.Vannak olyan területeim,ahol ha kicsit szárazabb az ősz,10hektárt nem bír ki 6db ekevas.... :) Tehát drágább a kopó cucc,mint az üzemanyag...csökkentett menetszámra szeretnék törekedni már emiatt is. Visszatérve az emberekre,beszélni sem lehet velük pl. a takarónövényről,mert akkor jön,hogy nem éri a baka fa..át sem,mert csak kiszívja a vizet,tápanyagot,meg csak gond beleszántani...:)
A kukorica tarlómmal meg gondoltam,hogy egy részét elvetem most facéliával, kukorica vetés előtt meg majd tárcsa,vagy glyfozát...
Nincs egyengető pálca, tárcsa, hanem a spirál henger egyenget. Én raktam rá előre két kereket, úgy az igazi.
Hogy jobb, vagy rosszabb mint az egyenes henger nem tudom, de nálam fő szempont volt, hogy a késtartók nincsenek fixen felhegesztve a vázra, hanem csak csavarozva vannak, így tetszés szerint variálható a helyzetük. Talán 2 darabot láttam ilyet hirdetve az enyémen kívül, az elmúlt 2 évben.
Nekünk szerencsénk volt, csak 80 km-re kellett érte menni. Egy platós kisteherautóval elhoztuk, csak a hengert kellett lecsavarozni.
Válasz kis Zombi #3095. hozzászólásáraPersze nem is újat akarok venni, csak kíváncsi voltam az árára. Nem lenne rossz kis masina, csak 400 km-re van, s szeretnék egyet megnézni, s kipróbálni is, s reménykedek benne, hogy lesz talán közelebb is :) Gondolom nagyon sok használt gép áramlik át Ausztriából.
Ez a ferde helyzetű rögtörős henger mivel jobb, agy mivel nem jobb, mint a sima?
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nem kell félni a kukoricaszártól! Az alábbi képeken 2013/14 évben kukorica utáni napraforgó elé való műveletek láthatóak. A kukorica csuhé rendre volt vágva, kb 11t/ha termésátlagnál, ez kapott egy sor rt, majd utána egy 7 késes grúbert, tavasszal újabb rt, majd vetés. Ha van megfelelő tárcsás vetőgép, akkor ne foglalkozz a szármaradványokkal, vagyis de, legyen minél több a felszínen, a későbbiekben hálás leszel még nekik Kukorica után kukorica esetében is így csinálom, egy normális tárcsás vetőgépnek nem okoz gondot elvetni. 2014-ben 3,7 t/ha volt itt a napraforgó átlagtermése LE25 hibriddel.
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólásáraEbben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Válasz Netparaszt #3087. hozzászólásáraOlvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Válasz Netparaszt #3088. hozzászólásáraLenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Válasz Netparaszt #3076. hozzászólásáraAzért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.
15893 hozzászólás
Válasz Netparaszt #3119. hozzászólásáraA csoroszjàs is jó lehet, a végeredmény a lényeg. Pl melyiket ajánlod?
Szövetkezés Mo.-n nem egyszerű. Már csak a közös lónak... Mondás alapján sem. Magam ilyen célra szívesen közösködnék valakikkel, de az akaratot nem látom a másik oldalról.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraEbben a rengeteg szármaradványban, nem sok kártevő telel át?? A kukorica barkó is szereti a napraforgót rágni kis korában.
Vála.sz Netparaszt #3117 hozzászólásáraCak ezt találtam. Holnap ha minden jól megy fotózom
Válasz Berente Antal #3112. hozzászólására 50 Ha-ra csoroszlyást látok csak elérhető árút, a tárcsások költségesek.
Vagy egy jó tárcsás és gépszövetkezet, mint az osztrákoknál...
Válasz Maszek Zs #3113. hozzászólására A talajdoktor.blogspot.com-on szoktam osztogatni, meg a Talajmegújító facebook csoportban.
Most a kertet bármivel el lehetne vetni, amennyiben megfelelően laza a talaj (mert a homok is tud betonkemény lenni) a kérdés csak az, mi nő jól a fagypontok környékén már.
Válasz endypapa #3114. hozzászólására Képek?
Válasz Berente Antal #3115. hozzászólásáraFogalmam sincs.(
Válasz endypapa #3114. hozzászólásáraJól hangzik! Név, típus?
Válasz Berente Antal #3112. hozzászólásáraVettem egy lajtához hasonló, orosz vetőgépet. (150 000 ft) Duplatárcsás csoroszjái vannak, amit hidraulikával nyomatni lehet rugókon keresztül. A rugokat valszeg kicsit erősebbre kell cserélnem, de amúgy szuper. Ja a magtartályok hosszában ketté vannak osztva, és a tartályon elől hátul van egy vetőtengely. Elől aprómagvas tolóhengerekkel, hátul nagyobb szemű magokhoz való tolóhengerekkel.
Lehet egy csoroszjára engedni a két méretű magot, és lehet egy sor ilyen, egy sor olyan éretet vetni.
Válasz Netparaszt #3107. hozzászólásáraAz oldalaidon lehet többet olvasgatni,vagy tanulgatni a dologról?? Mert,ha igen akkor linkelhetnél be vagy küldel emailon. És mivel lehetne elvetni most a kertet (homokos a terület)? Köszi a válaszokat!!!!
Válasz otis #3097. hozzászólásáraMilyen gabona vetőgéppel vetsz a mulcsba? Én is "gyűjtőm" a szármaradványt a felszínen. Kellene egy elérhető áru gép a kicsiknek is (50ha)- gondolom a Lajta erre kevéske :))).
Válasz Netparaszt #3107. hozzászólásáraVan e valami szóróanyagod amit szét lehetne osztani, valami ami A/4 vagy A/5 méretű? Valami ami nagy vonalakban tartalmazná egy előadás rövid összefoglalóját. Mert lesz egy fiatal gazdás rendezvény és ott elhinteném a dolgot hátha kapnának rá. Átküldenéd nekem e-mailben én nyomtatnék belőle egy marékkal és szétosztanám és ha lenne elég jelentkező akkor szerveznék egy előadást.
Válasz Netparaszt #3108. hozzászólásáraKukorica tarlót legjobban rögtön a kombájn után lehet lezúzni, amíg nem veri le a szármaradványt az eső, vagy néhány kiadós harmat. Gyakorlatilag "kergettem" a kombájnt a szárzúzóval. Mire levágta a táblát, a felét át is zúztam.
Válasz Bandita29 #3105. hozzászólásáraAddigra már kellően lebomlott, simán lehetett húzatni.
Válasz Bandita29 #3105. hozzászólására A rövidtárcsa és a zúzó fontos eszközök volnának a mulcshagyó művelésnél.
Azzal kifogástalan munkát lehet végezni.
Válasz Maszek Zs #3101. hozzászólására Előadás egyenlőre akkor és ott szokott lenni, ahol valaki megszervezi.
Ha megvan az időpont és az alap emberek, akkor meghirdetem én is az oldalaimon.
Sajnos szervezésre már nincs időm.
Válasz Bandita29 #3103. hozzászólására Facélia nagyon fagyérzékeny, azonnal kihullik, ne pocsékold ilyenre a pénzt.
Ha még bármit is vetni akarsz, az valami olcsó búza legyen, amit azonnal leütsz, amint szárítaná a talajt tavasszal.
Addig is köt valami kis szerves anyagot.
Válasz otis #3097. hozzászólásáraJól néz ki a napra! 11t nálam is megvolt. Homok,de a víz csodákra képes. Egy ismerősömmel vettetem bérbe,új monosem van neki.A szármaradványok miatt,csak azért aggódom,mert V tárcsával nemigazán tudok egyenletes talajfelszínt csinálni,kombinátorral meg lehetetlen bármit is. Sorközművelésnél ha keresztbe beakad egy hosszabb darab az nem tarol?Vagy addigra már kellően lebomlik a maradvány?
Válasz Géza15 #3098. hozzászólásáraFél dózis Express, majd két alkalommal 3l/ha Amalgerol és ennyi. A gruberen 7 kés van a 3m-en.
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraKöszönöm,keresni foglak! Vannak hiányosságok nálam,próbálok olvasni,tanulni a témában. Itt a környéken előadást szervezni....sok a fafejü ember. Szántani 40cm mélyen,legalább kétszer...én meg szivem szerint az ekét is összedarabolnám vasba. Változtatnom kell,mert így nem működik hosszú távon.Vannak olyan területeim,ahol ha kicsit szárazabb az ősz,10hektárt nem bír ki 6db ekevas.... :) Tehát drágább a kopó cucc,mint az üzemanyag...csökkentett menetszámra szeretnék törekedni már emiatt is. Visszatérve az emberekre,beszélni sem lehet velük pl. a takarónövényről,mert akkor jön,hogy nem éri a baka fa..át sem,mert csak kiszívja a vizet,tápanyagot,meg csak gond beleszántani...:)
A kukorica tarlómmal meg gondoltam,hogy egy részét elvetem most facéliával, kukorica vetés előtt meg majd tárcsa,vagy glyfozát...
Válasz Géza15 #3099. hozzászólásáraOFF
Nincs egyengető pálca, tárcsa, hanem a spirál henger egyenget. Én raktam rá előre két kereket, úgy az igazi.
Hogy jobb, vagy rosszabb mint az egyenes henger nem tudom, de nálam fő szempont volt, hogy a késtartók nincsenek fixen felhegesztve a vázra, hanem csak csavarozva vannak, így tetszés szerint variálható a helyzetük. Talán 2 darabot láttam ilyet hirdetve az enyémen kívül, az elmúlt 2 évben.
Nekünk szerencsénk volt, csak 80 km-re kellett érte menni. Egy platós kisteherautóval elhoztuk, csak a hengert kellett lecsavarozni.
Válasz Netparaszt #3092. hozzászólásáraMikor hol vannak az előadások? Mert lenne a közelbe kíváncsi lennék.
Válasz .Norbert #3096. hozzászólására Ezen a kisfilmen el lehet gondolkodni az embereknek!!!
Válasz kis Zombi #3095. hozzászólásáraPersze nem is újat akarok venni, csak kíváncsi voltam az árára. Nem lenne rossz kis masina, csak 400 km-re van, s szeretnék egyet megnézni, s kipróbálni is, s reménykedek benne, hogy lesz talán közelebb is :) Gondolom nagyon sok használt gép áramlik át Ausztriából.
Ez a ferde helyzetű rögtörős henger mivel jobb, agy mivel nem jobb, mint a sima?
Válasz otis #3097. hozzászólásáraA növényvédelmed hogy nézett ki? S a Gruberod milyen sűrű osztású?
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nem kell félni a kukoricaszártól! Az alábbi képeken 2013/14 évben kukorica utáni napraforgó elé való műveletek láthatóak. A kukorica csuhé rendre volt vágva, kb 11t/ha termésátlagnál, ez kapott egy sor rt, majd utána egy 7 késes grúbert, tavasszal újabb rt, majd vetés. Ha van megfelelő tárcsás vetőgép, akkor ne foglalkozz a szármaradványokkal, vagyis de, legyen minél több a felszínen, a későbbiekben hálás leszel még nekik
Kukorica után kukorica esetében is így csinálom, egy normális tárcsás vetőgépnek nem okoz gondot elvetni. 2014-ben 3,7 t/ha volt itt a napraforgó átlagtermése LE25 hibriddel.
Válasz Géza15 #3094. hozzászólásáraOFF
Ha nem ragaszkosz új eszközhöz ez nem rossz fajta
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/heger-gruber-elado/h_6558165?ref=c5755880
Nekem ugyan ilyen van 9 késsel, az elé is kellene 90 - 100 ló, a 820 -as prüszköl vele. Kukorica tarlón még nem sikerült befullasztani, csak a mezsgyén a 2 méteres gazban
Sziasztok!
Lázas apróhirdetések keresgélése, olvasgatása után felvetődött bennem egy kérdés, hogy a kapaosztás miben befolyásolja a vetőágy készítésének a minőségét?
Most érdeklődtem egy Új Regent gruber után, 2,4 misi+áfa 2,6m széles és 11 kapás. Szerintem az pont elég lenne egy 135 Le-ős trakinak jó 25cm mélyen a hajdúsági löszhátra, de a kereskedő először 4m-t mondott... :D (kicsit nagyot néztem magamban).
Sok helyen látom a 7 késes változatokat 35-40 cm es osztásokkal. Az magától értetődik, hogy nem dugul el olyan könnyen, mint a sűrűbb osztású, de az átrepesztés se olyan hatékony nem? Mi befolyásolja, hogy milyen kapaosztásút vásároljon az ember? Ahogy Netpapraszt is írta az előzőekben a kalászos előtt szeretném elkezdeni az átállást kukorica tarlón, ahol 100q kukorica utáni szétszecskázott tarlómaradvány van. Mennyire kell tartani az eltömődéstől? Esetleg a nehéz tárcsát neki kell engedne előtte?
Válasz Bence. #3090. hozzászólására Alapvetően a bióra látok piacot és elsősorban feldolgozva. Biogabonában is jó átvétel van most.
A vetésforgó egyenlőre a gyomok kitakarításáról szól, fenyércirok uralkodik számos hasonló agresszivitású gyommal, fel vannak töltve a földek rendesen. Ezekkel a növényekkel konvencionálisban sem sikerült megbirkózni a korábbi bérlőknek, logikus, hogy bióban állok neki a kitakarításuknak
Tervezem még a forgót, de a terület ismeretlen, csak biztonságos növényekkel dolgozom most (tönköly, alakor), a kulcsszó az alkalmazkodás, olyat meg nem termesztek, amit nem eszek meg.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólására Nyár végén javaslom mindig a kezdést, egy jól sikerült mélylazítás utáni erős takarónövény keverékkel.
Ha meglazítod a földet és nem kerül bele rögtön valami nagy gyökértömeget hozó növény, a csapadékkal visszatömörödik az egész, pénzkidobás szerintem.
Így a gabonás földeken látom hasznát először elkezdeni a változtatást.
Most már nem sok játéktér van, mindent csak csinálj úgy, ahogy szoktad, közben olvasgass a takarónövényekről és nyáron térjünk vissza a kérdésre.
Talán némi Bacteriosolt szórhatsz a szármaradványokra, hogy nagyobb eséllyel bomoljanak a télen, de hasznos dolgot már nem tudok javasolni.
Azaz egyet igen, gyere el egy előadásra vagy szervezz egyet, utána magadnak is egyszerűbb lesz, mit, miért csinálj.
Válasz Bandita29 #3089. hozzászólásáraEbben én is szeretnék tanácsot javaslatot kapni.Hasonló gépeim vannak de kicsiben.Vetésforgó val már elékészültem...Nekem árpa után jön a tavaszi...Pontosan a csak a napraforgó mert a kukoricával nem rulettezek...
Válasz Netparaszt #3087. hozzászólásáraOlvasom régebb óta az írásaid és előadáson is voltam érdeklődnék, hogy az általad vezényelt Kakasszéki bio gazdaság vetésforgóját miként képzeled el. Illetve egy szántóföldi bio vetésforgót miként alkotnál meg, főleg arra vagyok kiváncsi, hogy a piacon egyáltalán mire volna igény és felvásárló erő.
Válasz Netparaszt #3088. hozzászólásáraLenne egy(pár) kérdésem. Szeretnék átállni a forgatás nélküli talajművelésre. Részben már csináltam régebben az őszi vetéseknél,de most a tavasziaknál is szeretném a szántást elhagyni. A géppark elég kőkorszaki. IH középmélylazító,ezt 50-55 centire tudom húzni,meg IH nehéztárcsa.Az őszi vetések alá jó talajt tudok csinálni szerintem. A kukorica tarlóval mit tudok kezdeni,hogy tavaszra vethető legyen? Van egy 6 hektáros darab,jövőre is kukorica menne bele.Tudom nem a legjobb elővetemény,de ezt a területet tudom öntözni. Jelenleg levan tárcsázva,amilyen mélyen csak bírtam,csak annyi a szár,hogy a talaj néha-néha látszik. Kapott 3X45mm öntözést,ez elég jól megtömte.A lazítást mikor csináljam? Még most a fagyok előtt,vagy ráérek akár márciusban is? 17 AK homok.
Válasz Bandita29 #3085. hozzászólására Meg ha elrabolja a nitrogént, az is okozhat gondot. Vagu más makroelemből volt nagy hiány. Így látatlanban nem tudni.
Válasz Gabee #3086. hozzászólására Úr nem vagyok még
Alapkönyvnek ezek jök:
Mycelium running
Teaming with microbes
Compost tea manual
Kátai talajökológia
Egyes részproblémák kutatási adatbázisokban jobban megtalálhatóak.
"Netparaszt" úrtól kérdezném, hogy hol és milyen könyveket ajánl hogy mikrobiológiai szempontból valós és érthető információkhoz jussak. Magyar irodalom mellett angol is jöhet. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz Berkó_ #3081. hozzászólásáraA dús gyomnövényzet,rengeteg vizet kivesz a talajból a kukorica elöl.
Válasz Blnt123 #3083. hozzászólására Köszönöm a sok képet és leírást.
Ez N hiány, de van ott más gond is. A jobb területen jól néz ki, de a gyengébben mindenből hiány van.
Javaslom, hogy tisztán ne vesd, mert nálad még sok szerves anyagot kell bejuttatni a talajba, hogy legyen miből gyarapodnia a talajnak. Tiszta vetést a következő növény sorába vetve javaslok vagy akkor, ha jól fel van töltve tápanyaggal a terület.
A kelési problémák miatt is praktikusabb többféle növényt vetni, mert egyrészt támogatják egymást, másrészt nagyobb eséllyel marad élő növény a területen, megfelelő sűrűségben.
A rágások kissé aggasztóak, meg kellene vizsgálni, mi okozza.
Válasz Blnt123 #3082. hozzászólására A kép lemaradt
Válasz Blnt123 #3080. hozzászólására10.10 a baloldali a jobb területről, a másik kettő a gyengébbről.
a jobb oldali is meghaladja a 30 cm-t
bal oldali:
A jobb területen egyre több ilyennel találkozom:
Lassan már több mint 10 15 centit a föld felett akar növekedni, ez az eketalp miatt lehetséges?
11,02 Jelenleg így néz ki a jobb terület.
A jobb területen jó a gyomelnyomás, csak egy két libatopnak sikerült túlélnie, holott elég gyomos terület. Talán már kicsit túl sűrű is, találni olyan növényeket, melyeknél aránytalanul nagy levéltömeg van a gyökérhez képest.
Mindkét terület 5kg/ha mennyiséggel lett vetve.
Ez a kép 10.10- én készült a gyengébb területen egy 10-12%-os lejtőn A helyzet még most is hasonló, Mitől sárgulhattak el a levelek? tápanyaghiány?
Válasz Netparaszt #3076. hozzászólásáraAzért is kérdeztem, mert a kukoricás topikban leírt direktvetett kukoricásban ott volt a leggyengébb a kukorica, ahol jelen volt a tyúkhúr nagy mennyiségben. Tudom pontosat csak akkor tudsz mondani, ha látnád közelről a területet, de azért a miértjére mégis kíváncsi lennék, mi az összefüggés a gyenge kukorica és a dús tyúkhúr között?
Válasz Blnt123 #3079. hozzászólására10. 10 a jobb területen:
Némelyikben találtam lárvákat, talán légylárvák lehettek.
10,10 a gyengébb területen
Itt is szép állomány kezd kialakulni,csak sajnos ritka, így az árvakelés is jelentős.
sajnos még ilyen is van
ezen a területen nem jellemző a lárvák kártétele.
Válasz Blnt123 #3078. hozzászólására09,20 tárcsa grúber
grúber
Elő jött a búza árvakelés
10,10 A jobb terület:
Vlasz Blnt123 #3077 hozzászólására 09,13 tárcsa+grúber
Míg a másik terület:
Itt is találhatók, már szebb példányok:
De sajnos ilyen is akadt szép számmal:
Két parcellán próbáltuk a TR-t. Az első területen csak egy 20 cm körüli grúberezést végeztünk míg a másikról a szalma is lekerült és tarlóhántás is történt tárcsával.
Grúberezés 08.23
A vetést követő 4 napon : 08,27
A csak grúberezett területen a növények fejlődése lassabb volt és az állomány is ritkább lett.
09,05
csak grúber
Tácsa+grúber
Válasz fida91 #3075. hozzászólására Mondjuk inkább úgy, hogy tyúkhúr a nitrátfelesleget jelzi - túl sok a szabad nitrát, amit a talajélet nem tud feldolgozni, a tyúkhúr viszont emberre toxikus mennyiségű nitrátot is fel tud venni. Szénben gazdag anyagokkal kiegyenlíthető a helyzet, s komposzt is segít a talajélet megerősítésében.
Lehet rosszul emlékszem, de mintha Netparaszt említette volna, hogy a tyúkhúr jelenléte jót jelent talajélet szempontjából?
Válasz N.. Tamás #2772. hozzászólásáraVan az 4 hektár is.
Válasz Radocz #3070. hozzászólásáraHmm, most azt olvasom, hogy 5 évente kell visszakerülnie az adott területre pillangósnak. Ennek hiányában istálótrágyát kell alkalmazni. Valahol 20% volt kiirva azon akadt meg a szemem, de nem találom. Másik kérdés mely szerint "A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében".
Mitől lesz sikeres egy másodvetés a törvény szerint, illetve ilyenkor lehet akár kalászos után kalászost is vetni, gondolok őszi-tavaszira, mivel volt köztük egy teljes évet kitevő másodvetés.