Felnénk pl a grúberes vagy minimális művelésű kukoricák sülnek. Azt bírom amikor mondják hogy forgatás nélküli,meg hogy ugye a szántással összekeverjük a oxikén szegégy ész az oxigén gazdak bacikat. Ha kérdeztem sosem kaptam választ hogy meddig van egyik és meddig a másik, cm be. Mert pl a nagy grúberek amik 25 cm is lemennek ugyan ugy felezitják keverik a talajt ergó ott is dúsabb lesz az oxigén ellátotság ahol eddig olyan baci volt ami nem szereti.
Ebbe a hónapban 87mm esett egy nap 25 mm volt a leg több . Hál égnek a pio jtol bírja. Főleg 400 utániak
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraSzia! Nem akarok beleszólni a technológiádba, de lehet nálad jobban érvényesülne "netparaszt" talajmegujitós gazdálkodása amiről írt. Meglehet a talajtakarás segítene a nedvesség megőrzésében.
Nekem tavaly rosszabbul nézett ki július második felében a dombtetőkön a kukoricám, már szürkés színt kezdtek felvenni a levelek, alulról sült felfelé, csövet sehol se nyomott, cimert csak itt-ott. Július 26-án kapott egy hatalmas zuhét. Kitolta a cimert, csővet és 9 tonna/ha termésem volt.
Homokos talajon ismétlődő száraz évek miatt én elgondolkodnák a talajtakarós módszeren, ha szemre a klaszikus talajmüvelés szebbet is mutat.
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraén is ezt írtam korábban, hogy inkább álljon meg rajta a víz, mint hogy alig essen. Sejtettem hogy ez lesz hogy az esősebb idő után elzárják a csapokat és a 35 fok után az a 2-5mm nem sokat jelent sajnos. És a jelenlegi előrejelzés szerint a további 2 hétben nem várható említésre méltó csapadék.
Válasz Attikaa #18909. hozzászólásáraMagyarországon a vegyszerek sokkal olcsóbbak mint Szlovákiában. Ti hozzánk képest 50-80% árakon vásároltok növényvédőszert.
Sajnos nálunk megint a felvásárlási árak alacsonyabbak. Nehogy már a termelő nyerjen valamit és önállób legyen. Nehogy már a jövőben ne használja ki az integrátor "készséges segítségnyújtását".
Válasz Kémlelő #18908. hozzászólásáraMostan se látni különbséget, mert mütrágyát nem sajnáltam, kapott anyagot rendesen. Eső is volt, szépen fel tudja venni gyökéren keresztül a kitett táplálékot.
Válasz bandigh #18907. hozzászólásáraVizet ők adták. A tsz-ben felnyomatták a tartályt, majd kijőtt a parcellára. 5100 L-es tartály, 36 m-es keret + légzsákok. Szépen benyomta a permetlét a növénybe. Napraforgóban csak 200 L/ha ment, de kukoricában 430 L vizet adtunk ki Ha-ra.
Az árat meg úgy kell venni, hogy azelőtt én jártam hozzájuk permetezni /kisegíteni nagyobb 100+ os parcellákon mikor még csak egy traktorvontatásu permetezőjük volt/ és én is 10 euró helyett 8 euróért mentem. Aratáskor ha kellett kisegítettem 2-3 napot traktorral fuvarban, és sohase vettem el érte egy fillért se. Mondjuk, amikor télen /januárban megjőtt a mütrágyám náluk hagyhattam 2 kaminnal, és ők se vette el érte semmit se. Ez olyan kisseb helyi összetartás-kisegítés, ha konkurensek is vagyunk egymásnak.
Egyébként egy-egy kerülés után is látni, ha van különbség.
Gondolom szemre szebbnek látszik a kezelt terület. Legalábbis erről számol be szinte mindenki.
Viszont méréskor ez a különbség már nem mérhető.
Sokat tanulnánk belőle, ha külön mérnétek a súlyt.
Válasz Mihály #18897. hozzászólásáraCoragen literje 359 euró + 20% áfa.
0,15 L/ha adag
Forint /euró árfolyam általában 350 euró körül mozog.
Lehet számolgatni a Ha költséget.
Ment még pluszba 2 L/ha Fitobella Zn 100
Permetezési költség hidasnak 10 euró/ha.
Válasz blsjela #18899. hozzászólásáraMásrészt pedig a kukorica imádja a meleget! Nem a 40-45 fokot, de ez a mostani 30-33 fok nagyon jó neki, persze ha van hozzá víz! Abból pedig most nincs hiány......
Válasz blsjela #18899. hozzászólásáraNem gondolom, inkább kizártnak tartom hogy 2 hét meleg egy nem homokos területen lévő kukoricát megszorítson! A homokos, lazább, gyenge vízmegtartó képességű területek lehet hogy nehezebben viselnék, de a kötöttebbek, ahonnan nem folyt el a víz, hanem ott maradt azok bírják...
Válasz Bigyófelügyelő #18898. hozzászólásáraIgen szép most mindegyik de ha most pl nem kap esőt 2hét múlva akkor lesznek gondok. Nálunk is mi mindegyik fajta nyomja a 2 csövet. De ha nem lesz több eső akkor hamar romlik az átlag.
Nekünk tavaly, 11.5 t lett a tiszta átlag. Volt 13t/ha.
Válasz blsjela #18887. hozzászólásáraA tavalyi évben igazán voltak ám száraz periódusok a nyár folyamán! Tavaly is volt légköri aszály aztán ha megnézed akár a kísérleti eredményeket, akár a kukorica termés verseny eredményeit voltak jó eredmények a nagy hőség ellenére is! Tavaly ilyenkor a leggyengébb homokon nálunk combközépnél megállt a kukorica, nem volt víz.. most olyan 2,5 méter körül van! Nem nálam lesz 20 tonna, mert az én tápanyagkijuttatásom 2,5-3 mázsa pétisónál vetéskor megáll és kész! De akik 7-8 mázsa sókat, lombtrágyát tesznek és 30-40 AK-s jó vízgazdálkodású területeken termelnek... Na én azokra gondoltam...
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólására70-72 ezer tőszámmal sosem lesz 15-16t több kukorica,,,,és nem gondolnám,hogy áprilisban volt olyan aki érezte,hogy ilyen csapadékos lesz a június ezért növelte volna a tőszámot :-)
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólásáraNálunk a keleti részén jo kukoricak vannak, csak ritka az a parcella ahol a viz nem vitte ki kukoricát foltokban. De azert sok helyen ilyenről nincs szó, szoval simán lehet rekord :D
Válasz Sk Laci #18885. hozzászólásáraMolyokat megoldottad elvileg egész évre, mert az első nemzedéket megritkítva nem lesz jelentős a második nemzedék. Az első nem fúr, a második nem rágja a csövet.
Bogárra nem hiszem, hogy hatása lenne, direkt hernyókra lett fejlesztve!
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólásáraEkkora badarság..
20-25t /ha ahhoz nem csak eső kell ha nem sok minden más ez nem az USA itthon a 16 t tisztán mar nagy szó.
Volt már 2-3 m kukorica cső nélkül. 2007 ben. Jön egy légköri aszály azt volt pórzás nincs pórzás.
Nem szeretnék semmit sem elkiabálni, előre inni a medve bőrébe de ha nem jön őszig valami pusztító időjárás rekord kukoricából nem lesz hiány... megkockáztatook olyat is mondani hogy a keleti országrész zsírosabb földjein ahol megkínálták a szokásos nagy adag műtrágyával a földeket 20-25 tonna között is lesznek kukoricák.. egyelőre minden feltétel adott lenne hozzá...
3 éve volt repce után kukoricám forgatás nélküliben, ott ősszel csak le lett tárcsázva a térdig érő repce árvakelés, ezért kb a 20%-a túl is élte a tárcsát, így hát tavasszal vetés előtt 20cm-en meg lett grúberezve (talajállapot engedte), majd rögtön kapott egy sekély ásóboronát majd vetés!
Abban az évben nekem szebb volt a kukoricám mint másnak a szántottban és a repce után megszokot lassú indulás is elmaradt.
Válasz Földönfuto #18880. hozzászólásáraNálam tavaly is elvoltak maradva a kukik a szántothoz képest de már volt róla szó, hogy sosem a szépsége után fizetnek.....
Válasz Mf-es? #18877. hozzászólásáraEzt nem is kérte senki,én se adnám fel 10 év munkáját.Mindössze arra vagyok kíváncs,hogy az idén mi okozhatta ezt.A 10 év alatt nem tapasztaltál ehhez hasonlót?
Válasz Földönfuto #18875. hozzászólásáraÉn meg azt látom h aki a magágykészítést úgy tudott csinálni, hogy egyből kiskerti minőség lett, ott nincs is baj. Ezt jellemzően kalászos utáni parcellákon lehetett elérni. Kapások után ha borzas maradt a talaj, aki azt lehengerezte, vetés előtt vagy után, ott megmaradt a víz, ki is kelt. Ha a görcsös felületet két sor talajmunkával akartad megoldani, ott duplán igaz, hogy kiszáradhat, ha nem zárod. Itt jegyezném meg, hogy amikor sokan mondják h szántás után szebben indult, az sosincs írva, h búzatarló után, vagy csutkaföld után.. De tény hogy itt is hamarabb elindultak a szántásban, viszont szerintem ez semmit nem jelent, a szép nagy szár egy dolog, de a szemtermés az év végén szokott kiderülni, hogy mennyi. Víz baj jelenleg nincs, most az nem fog számítani nagyon, h eketalp van vagy nincs. Max ott ahol megállt a víz hetekre. Meg ott ahol a jó vízellátás miatt és a lentebb keményebb réteg miatt a gyökérzet inkább a felső 25 centiben tanyázik, így elesve a lentebb lévő tápanygok egy részétől. De bizakodjunk, 2020 eddig hozott már pár fordulatot
Válasz bandigh #18872. hozzászólásáraFélreértés ne essék,mi itt nem a szántást akarjuk propagálni,csupán ez az idei tapasztalat,hogy ami tavaly nagyon jó volt,az most a legrosszabb.És nem csak az én területemen látom,a szomszédomé grúberes komolyabb technikával ugyanilyen heterogén.Ami érdekes,hogy az utóbbi 3-4 napban a leggyengébb foltok óriási mértékben megindultak,szinte hihetetlen mértékben nőnek.Meglátjuk mire lesz ez elég.
Válasz blsjela #18873. hozzászólására3 éve búza után rozs-fcélia-bíborhere keverék volt vetve, kapott esőt is, térdig érő volt szántáskor, szaladt benne az eke olyan talajon, ami máskor eszi a vasat-gépet-gázolajat. Tavasszal is jobb magágy volt ezeken a parcellákon, mint ugyanolyan talajon zöldítés nélkül. Mi eddig nem hagytuk el az őszi szántást.
Én idén egy 3ha területet nem szántottam. Gabona után lazítás után el lett zöldítve ami kb 100-120cm lett, tavasszal 2 x tárcsa 1 ásóborona. De a szánntothoz képest le van maradva. Jövőre 10ha akartam így de lehet a zöldítés le lesz szántva.
24822 hozzászólás
Felnénk pl a grúberes vagy minimális művelésű kukoricák sülnek. Azt bírom amikor mondják hogy forgatás nélküli,meg hogy ugye a szántással összekeverjük a oxikén szegégy ész az oxigén gazdak bacikat. Ha kérdeztem sosem kaptam választ hogy meddig van egyik és meddig a másik, cm be. Mert pl a nagy grúberek amik 25 cm is lemennek ugyan ugy felezitják keverik a talajt ergó ott is dúsabb lesz az oxigén ellátotság ahol eddig olyan baci volt ami nem szereti.
Ebbe a hónapban 87mm esett egy nap 25 mm volt a leg több . Hál égnek a pio jtol bírja. Főleg 400 utániak
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraSzia! Nem akarok beleszólni a technológiádba, de lehet nálad jobban érvényesülne "netparaszt" talajmegujitós gazdálkodása amiről írt. Meglehet a talajtakarás segítene a nedvesség megőrzésében.
Nekem tavaly rosszabbul nézett ki július második felében a dombtetőkön a kukoricám, már szürkés színt kezdtek felvenni a levelek, alulról sült felfelé, csövet sehol se nyomott, cimert csak itt-ott. Július 26-án kapott egy hatalmas zuhét. Kitolta a cimert, csővet és 9 tonna/ha termésem volt.
Homokos talajon ismétlődő száraz évek miatt én elgondolkodnák a talajtakarós módszeren, ha szemre a klaszikus talajmüvelés szebbet is mutat.
Válasz Gatti #18919. hozzászólásáraA dkc magok nagyon rosszak száraz évben. Másik fajtád nincs? ZZ
Válasz ZZ #18918. hozzászólásáraés amint látszik hiába vetünk hiper szuper drága kukoricát, víz nélkül az se birja sokáig.
Válasz Apáé #18916. hozzászólásáraEz csak a perzselő meleget kap, szèllel...nemhogy csapadèkot...
ez van, nem vagyunk szerencsèsek....
Válasz Attikaa #18909. hozzászólására99000ft áfával a közeli gazdaboltban
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraA kurva életbe!
Ha a napokba kapna egy jó esöt még ezen segitene.
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraÚgy tudom nem messze vagyunk egymástól, talán nem ennyire de nálam is ez a helyzet.
Válasz ZZ #18913. hozzászólásáraén is ezt írtam korábban, hogy inkább álljon meg rajta a víz, mint hogy alig essen. Sejtettem hogy ez lesz hogy az esősebb idő után elzárják a csapokat és a 35 fok után az a 2-5mm nem sokat jelent sajnos. És a jelenlegi előrejelzés szerint a további 2 hétben nem várható említésre méltó csapadék.
Aki sírt a sok csapadék miatt...
Elhiszem hogy ha összefolyik, megáll a víz az sem jó... De leszívatni nem nagy technika szükséges...
De öntözni itt a Duna Tisza közt lehetetlen....
Dkc 4943 7q műkakival .... Persze csapadék nuku
Válasz Attikaa #18909. hozzászólásáraMagyarországon a vegyszerek sokkal olcsóbbak mint Szlovákiában. Ti hozzánk képest 50-80% árakon vásároltok növényvédőszert.
Sajnos nálunk megint a felvásárlási árak alacsonyabbak. Nehogy már a termelő nyerjen valamit és önállób legyen. Nehogy már a jövőben ne használja ki az integrátor "készséges segítségnyújtását".
Válasz Kémlelő #18908. hozzászólásáraMostan se látni különbséget, mert mütrágyát nem sajnáltam, kapott anyagot rendesen. Eső is volt, szépen fel tudja venni gyökéren keresztül a kitett táplálékot.
Válasz bandigh #18907. hozzászólásáraVizet ők adták. A tsz-ben felnyomatták a tartályt, majd kijőtt a parcellára. 5100 L-es tartály, 36 m-es keret + légzsákok. Szépen benyomta a permetlét a növénybe. Napraforgóban csak 200 L/ha ment, de kukoricában 430 L vizet adtunk ki Ha-ra.
Az árat meg úgy kell venni, hogy azelőtt én jártam hozzájuk permetezni /kisegíteni nagyobb 100+ os parcellákon mikor még csak egy traktorvontatásu permetezőjük volt/ és én is 10 euró helyett 8 euróért mentem. Aratáskor ha kellett kisegítettem 2-3 napot traktorral fuvarban, és sohase vettem el érte egy fillért se. Mondjuk, amikor télen /januárban megjőtt a mütrágyám náluk hagyhattam 2 kaminnal, és ők se vette el érte semmit se. Ez olyan kisseb helyi összetartás-kisegítés, ha konkurensek is vagyunk egymásnak.
Válasz Sk Laci #18906. hozzászólásáraNálunk akkor még olcsóbb is a coragen. 125ezer körül van áfával.
Válasz Sk Laci #18724. hozzászólásáraÍgéretet kaptunk a beszámolóra.
Reméljük nem lesz kapkodás.
Egyébként egy-egy kerülés után is látni, ha van különbség.
Gondolom szemre szebbnek látszik a kezelt terület. Legalábbis erről számol be szinte mindenki.
Viszont méréskor ez a különbség már nem mérhető.
Sokat tanulnánk belőle, ha külön mérnétek a súlyt.
Válasz Sk Laci #18906. hozzászólásáraHidas nemsokért megy. Vizet te viszed?
Válasz Mihály #18897. hozzászólásáraCoragen literje 359 euró + 20% áfa.
0,15 L/ha adag
Forint /euró árfolyam általában 350 euró körül mozog.
Lehet számolgatni a Ha költséget.
Ment még pluszba 2 L/ha Fitobella Zn 100
Permetezési költség hidasnak 10 euró/ha.
Ma délelőtt...
Kezdi tolni a címert, jó lenne valamennyi eső.
Válasz cross #18902. hozzászólására
Valahol 250mm esőnél tartunk / hónap
, egy hónapja ki gondolta volna ezt.
Válasz blsjela #18899. hozzászólásáraMásrészt pedig a kukorica imádja a meleget! Nem a 40-45 fokot, de ez a mostani 30-33 fok nagyon jó neki, persze ha van hozzá víz! Abból pedig most nincs hiány......
Válasz blsjela #18899. hozzászólásáraNem gondolom, inkább kizártnak tartom hogy 2 hét meleg egy nem homokos területen lévő kukoricát megszorítson! A homokos, lazább, gyenge vízmegtartó képességű területek lehet hogy nehezebben viselnék, de a kötöttebbek, ahonnan nem folyt el a víz, hanem ott maradt azok bírják...
Válasz Bigyófelügyelő #18898. hozzászólásáraIgen szép most mindegyik de ha most pl nem kap esőt 2hét múlva akkor lesznek gondok. Nálunk is mi mindegyik fajta nyomja a 2 csövet. De ha nem lesz több eső akkor hamar romlik az átlag.
Nekünk tavaly, 11.5 t lett a tiszta átlag. Volt 13t/ha.
Válasz blsjela #18887. hozzászólásáraA tavalyi évben igazán voltak ám száraz periódusok a nyár folyamán! Tavaly is volt légköri aszály aztán ha megnézed akár a kísérleti eredményeket, akár a kukorica termés verseny eredményeit voltak jó eredmények a nagy hőség ellenére is! Tavaly ilyenkor a leggyengébb homokon nálunk combközépnél megállt a kukorica, nem volt víz.. most olyan 2,5 méter körül van! Nem nálam lesz 20 tonna, mert az én tápanyagkijuttatásom 2,5-3 mázsa pétisónál vetéskor megáll és kész! De akik 7-8 mázsa sókat, lombtrágyát tesznek és 30-40 AK-s jó vízgazdálkodású területeken termelnek... Na én azokra gondoltam...
Válasz Sk Laci #18885. hozzászólására nálatok mennyibe jön ki hektárja vagy literje ha lefújod ????
Válasz gcastle #18890. hozzászólásáraA morzsolót is eléggé foghatja!6-8 sorával!
......../2 ha
Most olyan jól nézek ki a kukorica hogy szerintem is most még benne van a 20-25 tonna......
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólására70-72 ezer tőszámmal sosem lesz 15-16t több kukorica,,,,és nem gondolnám,hogy áprilisban volt olyan aki érezte,hogy ilyen csapadékos lesz a június ezért növelte volna a tőszámot :-)
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólásáraNálunk a keleti részén jo kukoricak vannak, csak ritka az a parcella ahol a viz nem vitte ki kukoricát foltokban. De azert sok helyen ilyenről nincs szó, szoval simán lehet rekord :D
Válasz medikus #18888. hozzászólásáraNa ebből mar igen. De akkor már 2 cső legyen. De kellene menni karózni.
Válasz medikus #18888. hozzászólásáraHa egy ilyen felpattan a szélvédőre!
Válasz Sk Laci #18885. hozzászólásáraMolyokat megoldottad elvileg egész évre, mert az első nemzedéket megritkítva nem lesz jelentős a második nemzedék. Az első nem fúr, a második nem rágja a csövet.
Bogárra nem hiszem, hogy hatása lenne, direkt hernyókra lett fejlesztve!
Válasz blsjela #18887. hozzászólásáraMicsoda? Ilyen kukoricából?
Válasz Bigyófelügyelő #18886. hozzászólásáraEkkora badarság..
20-25t /ha ahhoz nem csak eső kell ha nem sok minden más ez nem az USA itthon a 16 t tisztán mar nagy szó.
Volt már 2-3 m kukorica cső nélkül. 2007 ben. Jön egy légköri aszály azt volt pórzás nincs pórzás.
Nem szeretnék semmit sem elkiabálni, előre inni a medve bőrébe de ha nem jön őszig valami pusztító időjárás rekord kukoricából nem lesz hiány... megkockáztatook olyat is mondani hogy a keleti országrész zsírosabb földjein ahol megkínálták a szokásos nagy adag műtrágyával a földeket 20-25 tonna között is lesznek kukoricák.. egyelőre minden feltétel adott lenne hozzá...
Ma lepermeteztem Coragennel a kukoricámat.
Milyen ideig nyújt védelmet a kukoricabogár és a molyok ellen?
Válasz Tom250 #18883. hozzászólására
3 éve volt repce után kukoricám forgatás nélküliben, ott ősszel csak le lett tárcsázva a térdig érő repce árvakelés, ezért kb a 20%-a túl is élte a tárcsát, így hát tavasszal vetés előtt 20cm-en meg lett grúberezve (talajállapot engedte), majd rögtön kapott egy sekély ásóboronát majd vetés!
Abban az évben nekem szebb volt a kukoricám mint másnak a szántottban és a repce után megszokot lassú indulás is elmaradt.
Válasz Szabi. #18881. hozzászólásáraSzerintem is majd a végeredmény dönti el a kérdést.Tavaly tudta azt amit a szántásos,azért csináltam az idén is.
Válasz Földönfuto #18880. hozzászólásáraNálam tavaly is elvoltak maradva a kukik a szántothoz képest de már volt róla szó, hogy sosem a szépsége után fizetnek.....
Válasz Mf-es? #18877. hozzászólásáraEzt nem is kérte senki,én se adnám fel 10 év munkáját.Mindössze arra vagyok kíváncs,hogy az idén mi okozhatta ezt.A 10 év alatt nem tapasztaltál ehhez hasonlót?
Válasz Földönfuto #18875. hozzászólásáraÉn meg azt látom h aki a magágykészítést úgy tudott csinálni, hogy egyből kiskerti minőség lett, ott nincs is baj. Ezt jellemzően kalászos utáni parcellákon lehetett elérni. Kapások után ha borzas maradt a talaj, aki azt lehengerezte, vetés előtt vagy után, ott megmaradt a víz, ki is kelt. Ha a görcsös felületet két sor talajmunkával akartad megoldani, ott duplán igaz, hogy kiszáradhat, ha nem zárod. Itt jegyezném meg, hogy amikor sokan mondják h szántás után szebben indult, az sosincs írva, h búzatarló után, vagy csutkaföld után.. De tény hogy itt is hamarabb elindultak a szántásban, viszont szerintem ez semmit nem jelent, a szép nagy szár egy dolog, de a szemtermés az év végén szokott kiderülni, hogy mennyi. Víz baj jelenleg nincs, most az nem fog számítani nagyon, h eketalp van vagy nincs. Max ott ahol megállt a víz hetekre. Meg ott ahol a jó vízellátás miatt és a lentebb keményebb réteg miatt a gyökérzet inkább a felső 25 centiben tanyázik, így elesve a lentebb lévő tápanygok egy részétől. De bizakodjunk, 2020 eddig hozott már pár fordulatot
Válasz Mf-es? #18877. hozzászólására1 év
Te a jövőbe is látsz,lessz az még több is, még ma vasazd fel a kondort aztán eriggy barázdát húzni
Válasz Földönfuto #18875. hozzászólásáraEgy évért,nem fogjuk feladni a tizenéve nem szántásos előre haladást.
Válasz Földönfuto #18875. hozzászólásáraNekem is szebb az idén a szántott terület, csak az a gond, hogy ki tudja ezt előre?
Válasz bandigh #18872. hozzászólásáraFélreértés ne essék,mi itt nem a szántást akarjuk propagálni,csupán ez az idei tapasztalat,hogy ami tavaly nagyon jó volt,az most a legrosszabb.És nem csak az én területemen látom,a szomszédomé grúberes komolyabb technikával ugyanilyen heterogén.Ami érdekes,hogy az utóbbi 3-4 napban a leggyengébb foltok óriási mértékben megindultak,szinte hihetetlen mértékben nőnek.Meglátjuk mire lesz ez elég.
Válasz blsjela #18873. hozzászólására3 éve búza után rozs-fcélia-bíborhere keverék volt vetve, kapott esőt is, térdig érő volt szántáskor, szaladt benne az eke olyan talajon, ami máskor eszi a vasat-gépet-gázolajat. Tavasszal is jobb magágy volt ezeken a parcellákon, mint ugyanolyan talajon zöldítés nélkül. Mi eddig nem hagytuk el az őszi szántást.
Én idén egy 3ha területet nem szántottam. Gabona után lazítás után el lett zöldítve ami kb 100-120cm lett, tavasszal 2 x tárcsa 1 ásóborona. De a szánntothoz képest le van maradva. Jövőre 10ha akartam így de lehet a zöldítés le lesz szántva.