Válasz otis #2518. hozzászólására Érdemes jól megnézni a talajt takarónövény utáni vetésnél, hogy tényleg csak a minimum bolygatás legyen a vetés előtt.
Jók a tapasztalatok a takaró utáni gyors talajmunka+vetéssel, s a notillel is helyenként. Agrárteeneager kukoricája és Vadmalac naprája már direktvetéses, nagyon szép az állományuk.
Válasz otis #2512. hozzászólására Tavaly tán korán vetetted egy kicsit?
A búza elé ötletről beszélgettem délelőtt egy úriemberrel. Ha jó esős az ősz, egész jó tömeget hozhatna, de elgondolkoztató a korai búzával együtt vetés is, mert akkor jelentősebb tömeget hozna fagyásig. A korai mondjuk úgy a szeptember közepe, végi.
Vagy harmadik alternatíva a mustár most, majd direktbe belevetve a búza.
Válasz Sötét Paraszt #2517. hozzászólásáraMikor megjön a vizsgálat, bedobom az eredményeket. Igazából mind a 12 fajta bírta, de egy-kettő volt csak, ami szép vastag kalászokat hozott nulla inputtal is. A bánkúti kivételével modern fajták voltak.
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraAzt viszont érdemes figyelembe venni, és ezzel szerintem nagy újdonságot nem árulok el, hogy ezen keverékek használatakor a talaj olyan szinten "megkel", hogy jó időzítéssel, helyes gép választással nem nagy kunszt letenni a magot, legyen az bármi is. A gond az volt nálam is, hogy helyes útmutatás hiányában hozzáfogtam letárcsázni augusztusban, aminek az lett az eredménye, hogy csonttá kiszáradt a talaj, mivel nem volt már ami árnyékoljon(a tárcsa alatt sík lapos rövid tárcsát kell érteni). De így visszaemlékezve, amikor tárcsáztam, nagyon jó munka volt utána, ha akkor nem kapkodom, és igénybe veszek egy megfelelő vetőgépet, sok kellemetlenségtől kímélem meg magam.
Válasz otis #2514. hozzászólásáraFelénk 2 direktvető van, egy Horsch, rövidtárcsával spékelve(rábaköz, szigetözben mozog), meg egy "direktvető" forgóborona+vetőgép kombó...
a horsch már vetett 1x kukoricaután oros zúzott tarló, 2x megjárva a "csoda" XT-3.4m tárcsával 10cm körül. Végülis nem lett rossz... (haver nem gondolta volna, hogy rendesen kikel)
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraMég annyit hozzáfűznék, hogy itt sem kell ám valami űberszuper direktvető csodákra gondolnod. Volt őszi vetésben is ilyen keverékem vetve, és azt az első komolyabb fagy kivégezte, igaz nem is tudott akkorára fejlődni mint a lenti képen, de a lényeg az, hogy olyan talaj maradt utána, amibe szerintem bármilyen tárcsás vetőgép el tudta volna vetni a kukoricát, mint ahogy el is vetette, és a 2013-as évet figyelembe véve szép eredményünk lett.
Gabonánál, repcénél már másabb a helyzet, sűrűbbre vetjük, nem is fagy el, szóval ott ha lehetőség adódik, akkor bérgépet kell keresni, szerintem bőven megéri. Van a környékünkön egy gazdának Dalbo hengere, talán rá tudom venni, hogy leszaladja majd, ha lesz mit még az ősszel.
Válasz Netparaszt #2510. hozzászólásáraLentebb kérdeztem a búza és a TR együtt vetését,külön oldottátok megy vagy összekevertétek a búzával,valamint ha külön kell vetni lehet e gondolkodni 45cm sortávra a tr esetében
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraJellemezően napraforgó és kukorica. Ha megfelelő zöld tömeget tudna fejleszteni, és az el is fagyna a télen (nem úgy mint a tavalyi mustárom, ami gyakorlatilag lábon száradt el, és így sekélyen meg kellett tárcsázni vetés előtt) akkor akár a direkt vetést sem tartom kizártnak.
Egyébként a jövő heti csapadékokon felbuzdulva azon kezdtem el gondolkodni, hogy ahová búza menne repce után, azok egy részébe is vetni kellene ebből a keverékből, aztán valami Rapid szerű vetőgéppel elvettetni. Azért másfél hónap alatt csak hozna értékelhető zöld tömeget, és nem mellékesen változatos gyökérflóra uralná a területet addig is. Aztán ha nem jön az eső, akkor...
Ez 12-ben készült június 27.-én:
Ez pedig július 20.-án:
Azért kevesebb mint egy hónap alatt óriásit tud fejlődni. És bár való igaz, abban az évben én is morogtam rendesen, hogy a holt víz tartalomig kiszárította a talajt, viszont a következő évben olyan repcém volt utána nulla alap műtrágyával, tavasszal is csupán 200 kg pétisót kapott egyszerre márciusban, hogy még ma is büszkén emlegetem, mert abban az évben a menő gazdáknak is csak 10-en 20-on mázsáik voltak a környéken, míg ez után több tábla átlagában 27 mázsa jött ki az egyszerű Mécses fajtával. Csak akkor még nem igazán világosított fel senki, hogy nem kellene tűzzel vassal bolygatni a talajt vetés előtt, így kicsit macerásabb volt a vetést kivitelezni, de végül is megoldódott és jó eredménnyel zártuk.
Válasz Tobszi #2507. hozzászólására Búzával volt tesztelve, mint írtam, több helyen és évben.
Egyértelmű hozamnövekedést hozott a 2 kg TR együttvetése.
Korábbi vetésben érdemes gondolkodni, kicsit elnyomja, de pont annyira, hogy ne induljon túl fejletten a télnek.
Hiány pedig nem marad utána, leszámítva a gyökér lukjait.
Válasz .Norbert #2502. hozzászólásáraAz alapkeverék a lajtamagos méhlegelő keverék volt, 60% hajdina, illetve 20-20% facélia és bíborhere. Netparaszt javasolt még hozzá kb 3kg/ha mustárt és olajretket, ezeket könnyen be tudtam szerezni, így hozzákevertem, ez a kombó ment ki kb 22-25 kg/ha normával sima vetőgéppel elvetve, egy sor tárcsa és egy sor grúber után, majd gyűrűshengerrel lezárva.
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraDe akkor igazából kipróbálva hogy a gyakorlatban hogy mükszik még nincsen???
Végül is lényegtelen hogy búza vagy zab vagy mondjuk árpa, csak az a kérdés hogy a kezdeti fejlődés során nem nyomja el a főnövényt? És amikor kifagy nem maradnak nagy üres foltok és hiányos ritka állomány utána??
Látom itt lentebb a 2457-ben Kisvuk is érdeklődött a búzával való vethetőség iránt, úgy látszik más is látna fantáziát benne!
Csak milyen képet mutat tavaszra? Ha nem bántja a főnövényként vetett gabonát akkor nyerő lehet,főleg ha nem, vagy csak minimális műtrágyát és egy gyenge kis gyomirtást igényelne.
Válasz Tobszi #2504. hozzászólására Is, is. A hatása az őszi-téli tápanyagfelhalmozás, majd a tavaszi leadáson alapul. Amikor a gabona fejleszti a nagyobb gyökérrendszert, akkor adja le a legtöbb tápanyagot. Szerintem minden őszi gabonával ugyanúgy működhet.
Válasz Sötét Paraszt #2503. hozzászólására Tarló lett belőle a vizsgálati eredményeket még várom, de nem várok sok minőséget, háromszor is megázott az aratás előtt.
Az ÖMKI szerint szép volt az állomány, kevés gyommal (extenzív bio), szerintem nagyjából nullát bokrosodott, hiába volt neki térköz hagyva.
Válasz Netparaszt #2500. hozzászólásáraElolvasva hogy zabbal keverve is vethető beindult kissé a fantáziám, mi lenne ha ez a zab őszi volna?
Azt amúgy is vetek kb 3ha-t.
Csak másodvetésben alkalmazható vagy főnövénnyel együtt is vethető?
Válasz tajbor89 #2495. hozzászólásáraSokat dolgozol és sokat költesz, miközben a biológia megoldaná a problémáid java részét.
Röviden, háttérinformáció nélkül, kérlek olvass bele a talajdoktorba. Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
A technológiai leírásod alapján nagyjából halott földed van, ami sokat profitálhat az életrekeltésből. Érdemes megnézni, hogy a kukorica és napra aratása után azonnal még milyen takarónövény vethető. Az több biológiai formában kötött tápanyagot fog eltárolni, mint amennyi tavaszra a komplexedből elérhető maradna a következő növénynek.
Nem tudok semmit a földedről, ezért a talajművelési részében csak javaslom a szárzúzás utáni nagyon sekély bekeverést. Esetleg valami bolti szárbontó komplexszel megfújva (több cég termékét baktériumait keverve) vagy Bacteriosolt szórva, vagy vékony komposztszórással kombinálva, ha van lehetőséged valamilyen komposztot lelni a környéken.
Ülepedéssel nem kell foglalkozni a tarlókezelés és grubber között. Grubberen van henger?
A komplex kérdése: szinte az összes földben a növények igényét több százszorosan meghaladó PK van, de talajélet hiányában nem jutnak hozzá. Amint elindul a talajélet, szükségtelenné válik a komplex, s 60-70 kg N hatóanyaggal is már 13 tonnás kukoricát lehet csinálni.
Ezért javaslom a takarónövényt, hogy sok féle téli zöld takarja a területed, mert az indítja be a talajéletet.
Ez a takarás a következő vetésig legyen kint, s közvetlenül vetés előtt legyen csak kezelve, ha megfelelőek a csapadékviszonyok.
Így töretlenül tudnak képződni a vízzel el nem szivárgó tápanyagok.
A lényeg, hogy olyan növénykeverék legyen kint, ami tápanyagot tár fel, tart vissza és a földed igényétől függően szabályozza a nedvesség visszatartását vagy a felmelegedést.
Nagyjából ennyi a javaslat és rá tudsz lépni a lustaparaszt útra, aki helyett majd a biológia dolgozik
Válasz blink #2494. hozzászólására Aug 23.-án összesítem az igényeket és megpróbálom behozni, de eddig sajnos nem adja ki a nagyker minimum mennyiségét.
Sokan érdeklődtek telefonon, de az előrendelést már nem adták le.
Jövőre már szezon elején összesítem az igényeket és csak azoknak hozok, akik komolyan is gondolják a technológiát.
Ha kellene belőle, dobj át egy levelet a mennyiséggel és listázom.
Válasz t.peti #2493. hozzászólására Szemre kicsit kevés a szalma mennyisége. Valószínűleg (távgyógyítás) nagyon gyenge a szerkezetű, könnyen elfolyó a földed - ezen is segíteni fog a biológia segítségével kialakuló morzsás szerkezet.
Talán érdemes volna legközelebb a tárcsával olyan sekélyen tarlóhántani csak, hogy még sárga maradjon a felszín, vagy szárnyaskapával szintén sekélyen húzni meg. Bedobtam egy képet korábban, hogy nézne ki egy jól hántott tarló, ha még műveljük a földet.
Olvastam az aszályos fórumban folyó vitát eke vs. nem eke ügyben.
Én az idén alig szántottam, viszont az alkalmazott technológiám hagyott némi kívánnnivalót maga után.
Idei évre a következőt találtam ki, kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Kukorica és napraforgó tarlón ősszel lenne egy jó minőségű szárzúzás, majd tárcsa, kb. 8-10 cm mélyen, DD hengerrel zárva egy menetben.
Egy két hétig ezt hagynám ülepedni, aztán grubberrel csinálnám "készre".
A grubberen 12 kés van 3 méteren, minden harmadik kés lecsövezve, azaz 75 centire le tudom tenni GPS-el az őszi alapműtrágyát (valami P,K túlsúlyos komplex)
Így menne a télbe.
Tavasszal mivel és mikor érdemes hozzányúlni? Szerintem a "simítózás" ebben a helyzetben tárgytalan, sima felszínem lenne, felesleges lenne korán bolygatni.
A vetőgéppel tudok starterként tenni granulált és folyékony műtrágyát egyszerre a műtrágyacsoroszlyába, plusz még egy folyékonyat 10-20 l/ha mennyiségben a magárokba.
Így az alapműtrágya bekeverése miatt sem szükséges még egy menet.
Vessek bele, és kapjon egy preposztot, vagy legyen egy magágykészítés vetés előtt??
Minden ötletet szívesen várok!
Válasz Netparaszt #2492. hozzászólására8,5 Tonnás közepesen magas búza tarlója a lazitás után így nézett ki, majd egy sor tárcsa, féltárcsás vetőgéppel elvetettük és cambridge hengerrel lezártuk, faterom még tárcsázta volna mert "nem feketlik még eléggé" , "nem lesz ebből semmi, lehet majd szántani mert a sok szalmával mi lesz"
Jövőre muszáj lesz venni egy grubert aprómagvetővel, a 3 műveletet(tárcsa,vetés,henger) egy menetben megoldaná
Válasz t.peti #2490. hozzászólására Ezért volna praktikusabb több szármaradványt hagyni a felszínen, mert csökkentené a cserepesedést, hűvösebb és nedvesebb mikroklímát tartana, a laza szalma közül pedig könnyen kibújnak a növények.
A fénybogarak nálam is taroltak két hete, de úgy néz ki, mostanra megmaradnak a növények, csak kissé csipke jellegűek.
A gabona árvakelést csak közvetlenül a vetés előtt kellene megszüntetni (tetszés szerint vegyi vagy fizikai úton), hogy szinte szünet nélkül legyen élő gyökér a talajban.
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÉs még egy kérdésem lenne, a gabona árvakeléssel mi lesz ? tavasszal totálisozni kell majd ?(vetésig nem lesz bolygatva a talaj már, úgy ahogy tőled tanultam )
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÜdv!
Mi levetettük a keveréket(olajretek, mustár) meg is ázott kb csak ott a esett a határban, de le lett hengerezve és nagy zápor formájában jött az eső... lekeményedett a teteje elég durván, nos ahol szalmásabb ott keleget, két leveles is van(tiszta lyuka a levele a bogarak dolgoznak), de megkaparva a földet ott senyved a többi mag is nem bírja átszakítani a földet.... most ha megázni kikelne még normális mennyiségben? 18 kg/ha al sikerült elvetni, elég jól sikerült a talajmunka, nem volt bolygatva aratás után, egy lazító meg egy sor tárcsa után vetettük, nedveskés volt a föld, pedig eső nemnagyon volt, ami meg is látszik a kukoricán...
8 ha-ra jutott csk sajnos mag, mivel a borsó nem jött meg, és tovább nem akartam várni a vetéssel.
Mustár, olajretek, bíbor, fhere, kukorica, zab került a keverékbe, ami vetőgéppel lett tárcsázott tarlóba vetve, 15kg/ha-
Talán más eszközökkel, de a cél ugyanaz, mint itt egyeseknek.
„ezt a földet unokáinktól kaptuk kölcsön,” hogy vigyázzunk rá őrizzük meg vagy javítsuk az állapotát.
És hogy a Netparaszt technológia, vagy az EM-BIO technológia esetleg a riolit tufa módszer lesz hatásosabb, gazdaságosabb, azt ki-ki döntse el, és alkalmazza az újat, vagy folytassa, a jelenlegi gyakorlatot.
Mondottam volt: amikor Etyeken volt az Agrárgépsohw, eldöntöttem, hogy 5 év forgatás nélküli talajművelést végzek egy parcellán.
A környezetemben mindenki lebeszélne róla, de eddig nem sikerült.
A Fórumon javasolta Netparszt hogy „locsoljam” be egy kis EM-BIÓ-val.
120 m3 istállótrágyára tegnap kifizettem 80 liter 80 féle baktériummal rendelkező anyagot.
A kijuttatás lényege, hogy napfénymentes környezetben lehetőleg ne a tűző napon egyenletesen juttassam ki a baktériumot és hagyjam őket levegőmentes környezetben dolgozni.
Ezen baktériumok pont ellentétesen dolgoznak, mint Netparaszt baktériumai. Eddig nem volt mit összekeverni, most már van.
A 2,8 ha mind forgatás nélküli lesz.
Az egyik fele EM—BIÓ. A másik fele ALKO, vagy ……
Indulhat a „verseny”?
Mivel a 1 000 q trágya az sok 1,4 ha, valamint, ha kezelve van baktériummal, akkor kevesebb kell hektáronként, így valószínűleg a szer egy részét meghagyom, és a szója betakarítás után 30 l/ha dózissal megpermetezem és bedolgozom a talajba.
A „szaktanácsadó” szerint lehet alkalmazni talajoltásra is és növényfelületre is.
Van valakinek tapasztalata, javaslata?
Jó lenne előre okosodni.
A jobb oldali szomszéd kukoricája foltokban teljesen száraz.
A bal oldali kukorica, ha kapna a napokban csapadékot, még jó termésátlag lenne.
Válasz Netparaszt #2478. hozzászólására
Ott vannak a csöbrök előtt a kivett minták a második estbö. Az elsőbő csak az enyimbő lehetett kivenni valami maradíkot az is ottan van a kübli előtt hehe.
Oszt, hogy másnak hogyan tűnik azt nem tudom hehe.
Videjót csinálok, csak várrom hehe, hogy cseréppé süljön minden minta.
Másokk kípin se látszott, hogy valamit valaki kivett vóna, ahogyan aztat a kíp alatt írkafírkáta a prezentációjárú hehe.
Válasz Netparaszt #2477. hozzászólásáraA rozettás állapotot talán eléri, addig is takar egy keveset. 290-ért adják a magot szóval sokat nem veszítettem.
Máshová inkább valami keveréket akarok tenni mert több ideje lesz. Csak jönne már az eső.
Válasz colizoli #2479. hozzászólásáraAratás után már csak hidegben is fejlődő fűfélék, gabonák.
Állományba még ki lehet szórni bármit, csak ahhoz speciális gépre van szükség.
Válasz Netparaszt #2467. hozzászólásáraA beszivárgásival is régóta szemezgettünk, most megcsináltuk, holnap rakok fel róla képeket, meg ha lesz időm, akkor videót is.
15555 hozzászólás
Válasz otis #2518. hozzászólására Érdemes jól megnézni a talajt takarónövény utáni vetésnél, hogy tényleg csak a minimum bolygatás legyen a vetés előtt.
Jók a tapasztalatok a takaró utáni gyors talajmunka+vetéssel, s a notillel is helyenként. Agrárteeneager kukoricája és Vadmalac naprája már direktvetéses, nagyon szép az állományuk.
Válasz Netparaszt #2521. hozzászólásáraLehet én vagyok értetlen de hogy lehet 2 kg tr-t összekeverni 200-250 kg búzával?
Válasz Kisvuk #2513. hozzászólásáraKevert vetéssel megy a búza. Sorba precízióssal érdemes vetni kapás elé, ha a GPS is megy.
Válasz otis #2512. hozzászólására Tavaly tán korán vetetted egy kicsit?
A búza elé ötletről beszélgettem délelőtt egy úriemberrel. Ha jó esős az ősz, egész jó tömeget hozhatna, de elgondolkoztató a korai búzával együtt vetés is, mert akkor jelentősebb tömeget hozna fagyásig. A korai mondjuk úgy a szeptember közepe, végi.
Vagy harmadik alternatíva a mustár most, majd direktbe belevetve a búza.
Válasz Sötét Paraszt #2517. hozzászólásáraMikor megjön a vizsgálat, bedobom az eredményeket. Igazából mind a 12 fajta bírta, de egy-kettő volt csak, ami szép vastag kalászokat hozott nulla inputtal is. A bánkúti kivételével modern fajták voltak.
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraAzt viszont érdemes figyelembe venni, és ezzel szerintem nagy újdonságot nem árulok el, hogy ezen keverékek használatakor a talaj olyan szinten "megkel", hogy jó időzítéssel, helyes gép választással nem nagy kunszt letenni a magot, legyen az bármi is. A gond az volt nálam is, hogy helyes útmutatás hiányában hozzáfogtam letárcsázni augusztusban, aminek az lett az eredménye, hogy csonttá kiszáradt a talaj, mivel nem volt már ami árnyékoljon(a tárcsa alatt sík lapos rövid tárcsát kell érteni). De így visszaemlékezve, amikor tárcsáztam, nagyon jó munka volt utána, ha akkor nem kapkodom, és igénybe veszek egy megfelelő vetőgépet, sok kellemetlenségtől kímélem meg magam.
Válasz Netparaszt #2505. hozzászólásáraMilyen fajták vótak melyik bírta jobban?
Válasz csoppika #2515. hozzászólásáraHorsch csoroszlya nyomása kb.200 kiló, az jó döntés.
Válasz otis #2514. hozzászólásáraFelénk 2 direktvető van, egy Horsch, rövidtárcsával spékelve(rábaköz, szigetözben mozog), meg egy "direktvető" forgóborona+vetőgép kombó...
)
a horsch már vetett 1x kukoricaután oros zúzott tarló, 2x megjárva a "csoda" XT-3.4m tárcsával 10cm körül. Végülis nem lett rossz... (haver nem gondolta volna, hogy rendesen kikel
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraMég annyit hozzáfűznék, hogy itt sem kell ám valami űberszuper direktvető csodákra gondolnod. Volt őszi vetésben is ilyen keverékem vetve, és azt az első komolyabb fagy kivégezte, igaz nem is tudott akkorára fejlődni mint a lenti képen, de a lényeg az, hogy olyan talaj maradt utána, amibe szerintem bármilyen tárcsás vetőgép el tudta volna vetni a kukoricát, mint ahogy el is vetette, és a 2013-as évet figyelembe véve szép eredményünk lett.
Gabonánál, repcénél már másabb a helyzet, sűrűbbre vetjük, nem is fagy el, szóval ott ha lehetőség adódik, akkor bérgépet kell keresni, szerintem bőven megéri. Van a környékünkön egy gazdának Dalbo hengere, talán rá tudom venni, hogy leszaladja majd, ha lesz mit még az ősszel.
Válasz Netparaszt #2510. hozzászólásáraLentebb kérdeztem a búza és a TR együtt vetését,külön oldottátok megy vagy összekevertétek a búzával,valamint ha külön kell vetni lehet e gondolkodni 45cm sortávra a tr esetében
Válasz csoppika #2511. hozzászólásáraJellemezően napraforgó és kukorica. Ha megfelelő zöld tömeget tudna fejleszteni, és az el is fagyna a télen (nem úgy mint a tavalyi mustárom, ami gyakorlatilag lábon száradt el, és így sekélyen meg kellett tárcsázni vetés előtt) akkor akár a direkt vetést sem tartom kizártnak.
Egyébként a jövő heti csapadékokon felbuzdulva azon kezdtem el gondolkodni, hogy ahová búza menne repce után, azok egy részébe is vetni kellene ebből a keverékből, aztán valami Rapid szerű vetőgéppel elvettetni. Azért másfél hónap alatt csak hozna értékelhető zöld tömeget, és nem mellékesen változatos gyökérflóra uralná a területet addig is. Aztán ha nem jön az eső, akkor...
Ez 12-ben készült június 27.-én:
Ez pedig július 20.-án:
Azért kevesebb mint egy hónap alatt óriásit tud fejlődni. És bár való igaz, abban az évben én is morogtam rendesen, hogy a holt víz tartalomig kiszárította a talajt, viszont a következő évben olyan repcém volt utána nulla alap műtrágyával, tavasszal is csupán 200 kg pétisót kapott egyszerre márciusban, hogy még ma is büszkén emlegetem, mert abban az évben a menő gazdáknak is csak 10-en 20-on mázsáik voltak a környéken, míg ez után több tábla átlagában 27 mázsa jött ki az egyszerű Mécses fajtával. Csak akkor még nem igazán világosított fel senki, hogy nem kellene tűzzel vassal bolygatni a talajt vetés előtt, így kicsit macerásabb volt a vetést kivitelezni, de végül is megoldódott és jó eredménnyel zártuk.
Válasz otis #2509. hozzászólásáraMilyen növény lesz vetve utána? Milyen technológiával?
Válasz Tobszi #2507. hozzászólására Búzával volt tesztelve, mint írtam, több helyen és évben.
Egyértelmű hozamnövekedést hozott a 2 kg TR együttvetése.
Korábbi vetésben érdemes gondolkodni, kicsit elnyomja, de pont annyira, hogy ne induljon túl fejletten a télnek.
Hiány pedig nem marad utána, leszámítva a gyökér lukjait.
Válasz .Norbert #2502. hozzászólásáraAz alapkeverék a lajtamagos méhlegelő keverék volt, 60% hajdina, illetve 20-20% facélia és bíborhere. Netparaszt javasolt még hozzá kb 3kg/ha mustárt és olajretket, ezeket könnyen be tudtam szerezni, így hozzákevertem, ez a kombó ment ki kb 22-25 kg/ha normával sima vetőgéppel elvetve, egy sor tárcsa és egy sor grúber után, majd gyűrűshengerrel lezárva.
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraNem lenne pár képed egy ilyen vagy hasonló állományról???
Már csak hogy el tudjuk képzelni hogy miről is van szó!
Válasz Netparaszt #2506. hozzászólásáraDe akkor igazából kipróbálva hogy a gyakorlatban hogy mükszik még nincsen???
Végül is lényegtelen hogy búza vagy zab vagy mondjuk árpa, csak az a kérdés hogy a kezdeti fejlődés során nem nyomja el a főnövényt? És amikor kifagy nem maradnak nagy üres foltok és hiányos ritka állomány utána??
Látom itt lentebb a 2457-ben Kisvuk is érdeklődött a búzával való vethetőség iránt, úgy látszik más is látna fantáziát benne!
Csak milyen képet mutat tavaszra? Ha nem bántja a főnövényként vetett gabonát akkor nyerő lehet,főleg ha nem, vagy csak minimális műtrágyát és egy gyenge kis gyomirtást igényelne.
Válasz Tobszi #2504. hozzászólására Is, is. A hatása az őszi-téli tápanyagfelhalmozás, majd a tavaszi leadáson alapul. Amikor a gabona fejleszti a nagyobb gyökérrendszert, akkor adja le a legtöbb tápanyagot. Szerintem minden őszi gabonával ugyanúgy működhet.
Válasz Sötét Paraszt #2503. hozzászólására Tarló lett belőle
a vizsgálati eredményeket még várom, de nem várok sok minőséget, háromszor is megázott az aratás előtt.
Az ÖMKI szerint szép volt az állomány, kevés gyommal (extenzív bio), szerintem nagyjából nullát bokrosodott, hiába volt neki térköz hagyva.
Válasz Netparaszt #2500. hozzászólásáraElolvasva hogy zabbal keverve is vethető beindult kissé a fantáziám, mi lenne ha ez a zab őszi volna?
Azt amúgy is vetek kb 3ha-t.
Csak másodvetésben alkalmazható vagy főnövénnyel együtt is vethető?
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólására Mester remíljük te is fotózgatsz szorgalmassan hehe.
Erre a kípre tehetné pár válasz fotót, hogy mi lett belőle.
Válasz otis #2489. hozzászólásáraSzia! A magok milyen százalékos elosztásba vannak a keverékbe körülbelül? Hány kilóval és mivel lett vetve?
Válasz t.peti #2493. hozzászólásáraSzia!
Ez milyen lazító?
Válasz endypapa #2498. hozzászólására Szeptember közepe a legkésőbbi vetésidő.
A többiről részletesen itt:
Tillage Radish
Válasz tajbor89 #2495. hozzászólásáraSokat dolgozol és sokat költesz, miközben a biológia megoldaná a problémáid java részét.
Röviden, háttérinformáció nélkül, kérlek olvass bele a talajdoktorba.
Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
A technológiai leírásod alapján nagyjából halott földed van, ami sokat profitálhat az életrekeltésből. Érdemes megnézni, hogy a kukorica és napra aratása után azonnal még milyen takarónövény vethető. Az több biológiai formában kötött tápanyagot fog eltárolni, mint amennyi tavaszra a komplexedből elérhető maradna a következő növénynek.
Nem tudok semmit a földedről, ezért a talajművelési részében csak javaslom a szárzúzás utáni nagyon sekély bekeverést. Esetleg valami bolti szárbontó komplexszel megfújva (több cég termékét baktériumait keverve) vagy Bacteriosolt szórva, vagy vékony komposztszórással kombinálva, ha van lehetőséged valamilyen komposztot lelni a környéken.
Ülepedéssel nem kell foglalkozni a tarlókezelés és grubber között. Grubberen van henger?
A komplex kérdése: szinte az összes földben a növények igényét több százszorosan meghaladó PK van, de talajélet hiányában nem jutnak hozzá. Amint elindul a talajélet, szükségtelenné válik a komplex, s 60-70 kg N hatóanyaggal is már 13 tonnás kukoricát lehet csinálni.
Ezért javaslom a takarónövényt, hogy sok féle téli zöld takarja a területed, mert az indítja be a talajéletet.
Ez a takarás a következő vetésig legyen kint, s közvetlenül vetés előtt legyen csak kezelve, ha megfelelőek a csapadékviszonyok.
Így töretlenül tudnak képződni a vízzel el nem szivárgó tápanyagok.
A lényeg, hogy olyan növénykeverék legyen kint, ami tápanyagot tár fel, tart vissza és a földed igényétől függően szabályozza a nedvesség visszatartását vagy a felmelegedést.
Nagyjából ennyi a javaslat és rá tudsz lépni a lustaparaszt útra, aki helyett majd a biológia dolgozik
Válasz Netparaszt #2497. hozzászólásáraMennyibe is kerül egy zsákkal, és az mekkora területre elég, és meddig lehet vetni?
Válasz blink #2494. hozzászólására Aug 23.-án összesítem az igényeket és megpróbálom behozni, de eddig sajnos nem adja ki a nagyker minimum mennyiségét.
Sokan érdeklődtek telefonon, de az előrendelést már nem adták le.
Jövőre már szezon elején összesítem az igényeket és csak azoknak hozok, akik komolyan is gondolják a technológiát.
Ha kellene belőle, dobj át egy levelet a mennyiséggel és listázom.
Válasz t.peti #2493. hozzászólására Szemre kicsit kevés a szalma mennyisége. Valószínűleg (távgyógyítás) nagyon gyenge a szerkezetű, könnyen elfolyó a földed - ezen is segíteni fog a biológia segítségével kialakuló morzsás szerkezet.
Talán érdemes volna legközelebb a tárcsával olyan sekélyen tarlóhántani csak, hogy még sárga maradjon a felszín, vagy szárnyaskapával szintén sekélyen húzni meg. Bedobtam egy képet korábban, hogy nézne ki egy jól hántott tarló, ha még műveljük a földet.
Sziasztok
Olvastam az aszályos fórumban folyó vitát eke vs. nem eke ügyben.
Én az idén alig szántottam, viszont az alkalmazott technológiám hagyott némi kívánnnivalót maga után.
Idei évre a következőt találtam ki, kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Kukorica és napraforgó tarlón ősszel lenne egy jó minőségű szárzúzás, majd tárcsa, kb. 8-10 cm mélyen, DD hengerrel zárva egy menetben.
Egy két hétig ezt hagynám ülepedni, aztán grubberrel csinálnám "készre".
A grubberen 12 kés van 3 méteren, minden harmadik kés lecsövezve, azaz 75 centire le tudom tenni GPS-el az őszi alapműtrágyát (valami P,K túlsúlyos komplex)
Így menne a télbe.
Tavasszal mivel és mikor érdemes hozzányúlni? Szerintem a "simítózás" ebben a helyzetben tárgytalan, sima felszínem lenne, felesleges lenne korán bolygatni.
A vetőgéppel tudok starterként tenni granulált és folyékony műtrágyát egyszerre a műtrágyacsoroszlyába, plusz még egy folyékonyat 10-20 l/ha mennyiségben a magárokba.
Így az alapműtrágya bekeverése miatt sem szükséges még egy menet.
Vessek bele, és kapjon egy preposztot, vagy legyen egy magágykészítés vetés előtt??
Minden ötletet szívesen várok!
Netparaszt! Látsz rá esélyt, hogy lesz még TR vetőmag?
Válasz Netparaszt #2492. hozzászólására8,5 Tonnás közepesen magas búza tarlója a lazitás után így nézett ki, majd egy sor tárcsa, féltárcsás vetőgéppel elvetettük és cambridge hengerrel lezártuk, faterom még tárcsázta volna mert "nem feketlik még eléggé" , "nem lesz ebből semmi, lehet majd szántani mert a sok szalmával mi lesz"
Jövőre muszáj lesz venni egy grubert aprómagvetővel, a 3 műveletet(tárcsa,vetés,henger) egy menetben megoldaná
Válasz t.peti #2490. hozzászólására Ezért volna praktikusabb több szármaradványt hagyni a felszínen, mert csökkentené a cserepesedést, hűvösebb és nedvesebb mikroklímát tartana, a laza szalma közül pedig könnyen kibújnak a növények.
A fénybogarak nálam is taroltak két hete, de úgy néz ki, mostanra megmaradnak a növények, csak kissé csipke jellegűek.
A gabona árvakelést csak közvetlenül a vetés előtt kellene megszüntetni (tetszés szerint vegyi vagy fizikai úton), hogy szinte szünet nélkül legyen élő gyökér a talajban.
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÉs még egy kérdésem lenne, a gabona árvakeléssel mi lesz ? tavasszal totálisozni kell majd ?(vetésig nem lesz bolygatva a talaj már, úgy ahogy tőled tanultam
)
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÜdv!
Mi levetettük a keveréket(olajretek, mustár) meg is ázott kb csak ott a esett a határban, de le lett hengerezve és nagy zápor formájában jött az eső... lekeményedett a teteje elég durván, nos ahol szalmásabb ott keleget, két leveles is van(tiszta lyuka a levele a bogarak dolgoznak), de megkaparva a földet ott senyved a többi mag is nem bírja átszakítani a földet.... most ha megázni kikelne még normális mennyiségben? 18 kg/ha al sikerült elvetni, elég jól sikerült a talajmunka, nem volt bolygatva aratás után, egy lazító meg egy sor tárcsa után vetettük, nedveskés volt a föld, pedig eső nemnagyon volt, ami meg is látszik a kukoricán...
Az enyém is a földben van már javarészt, holnap még kapok egy kis zabot is. Hajdina, facélia, bíborhere, mustár, olajretek.
Remélem még idén eléri ezt a fejlettséget!
Válasz endypapa #2487. hozzászólására Fotózgassál majd szorgosan Azt mondják jön az eső, lehet esélye, hogy most már megmarad.
8 ha-ra jutott csk sajnos mag, mivel a borsó nem jött meg, és tovább nem akartam várni a vetéssel.
Mustár, olajretek, bíbor, fhere, kukorica, zab került a keverékbe, ami vetőgéppel lett tárcsázott tarlóba vetve, 15kg/ha-
Válasz Sötét Paraszt #2485. hozzászólásáraÉrtem!
Válasz emcett #2484. hozzászólásáraJa, olyan, mint a szimpla smile csak a saját fejeme hehe.
Válasz Sötét Paraszt #2482. hozzászólásáraBocsi az OFF-ért, de a mondataid végén a "hehe" az nevetést szimbolizálna???
EM-BIO
Ők is a talajélet megőrzésére törekednek.
Talán más eszközökkel, de a cél ugyanaz, mint itt egyeseknek.
„ezt a földet unokáinktól kaptuk kölcsön,” hogy vigyázzunk rá őrizzük meg vagy javítsuk az állapotát.
És hogy a Netparaszt technológia, vagy az EM-BIO technológia esetleg a riolit tufa módszer lesz hatásosabb, gazdaságosabb, azt ki-ki döntse el, és alkalmazza az újat, vagy folytassa, a jelenlegi gyakorlatot.
Mondottam volt: amikor Etyeken volt az Agrárgépsohw, eldöntöttem, hogy 5 év forgatás nélküli talajművelést végzek egy parcellán.
A környezetemben mindenki lebeszélne róla, de eddig nem sikerült.
A Fórumon javasolta Netparszt hogy „locsoljam” be egy kis EM-BIÓ-val.
120 m3 istállótrágyára tegnap kifizettem 80 liter 80 féle baktériummal rendelkező anyagot.
A kijuttatás lényege, hogy napfénymentes környezetben lehetőleg ne a tűző napon egyenletesen juttassam ki a baktériumot és hagyjam őket levegőmentes környezetben dolgozni.
Ezen baktériumok pont ellentétesen dolgoznak, mint Netparaszt baktériumai. Eddig nem volt mit összekeverni, most már van.
A 2,8 ha mind forgatás nélküli lesz.
Az egyik fele EM—BIÓ. A másik fele ALKO, vagy ……
Indulhat a „verseny”?
Mivel a 1 000 q trágya az sok 1,4 ha, valamint, ha kezelve van baktériummal, akkor kevesebb kell hektáronként, így valószínűleg a szer egy részét meghagyom, és a szója betakarítás után 30 l/ha dózissal megpermetezem és bedolgozom a talajba.
A „szaktanácsadó” szerint lehet alkalmazni talajoltásra is és növényfelületre is.
Van valakinek tapasztalata, javaslata?
Jó lenne előre okosodni.
A jobb oldali szomszéd kukoricája foltokban teljesen száraz.
A bal oldali kukorica, ha kapna a napokban csapadékot, még jó termésátlag lenne.
Válasz Netparaszt #2478. hozzászólására
Ott vannak a csöbrök előtt a kivett minták a második estbö. Az elsőbő csak az enyimbő lehetett kivenni valami maradíkot az is ottan van a kübli előtt hehe.
Oszt, hogy másnak hogyan tűnik azt nem tudom hehe.
Videjót csinálok, csak várrom hehe, hogy cseréppé süljön minden minta.
Másokk kípin se látszott, hogy valamit valaki kivett vóna, ahogyan aztat a kíp alatt írkafírkáta a prezentációjárú hehe.
Válasz Netparaszt #2477. hozzászólásáraA rozettás állapotot talán eléri, addig is takar egy keveset. 290-ért adják a magot szóval sokat nem veszítettem.
Máshová inkább valami keveréket akarok tenni mert több ideje lesz. Csak jönne már az eső.
Válasz colizoli #2479. hozzászólásáraAratás után már csak hidegben is fejlődő fűfélék, gabonák.
Állományba még ki lehet szórni bármit, csak ahhoz speciális gépre van szükség.
Válasz tri #2462. hozzászólásáraEz az öszi után öszi milyen takarónövény menne ez engem is érdekelne, mert negyed évig kopaszon vannak a tarlók.
Válasz Sötét Paraszt #2471. hozzászólására Köszönöm Sötét mester
Csak nekem tűnik úgy, hogy mindkét minta totálisan szétoszlott?
Válasz nyilasmisi1 #2470. hozzászólásáraÖntözve kibírja most, de egy hónap alatt nem fog szinte semmi tömeget hozni..
Válasz Netparaszt #2467. hozzászólásáraA beszivárgásival is régóta szemezgettünk, most megcsináltuk, holnap rakok fel róla képeket, meg ha lesz időm, akkor videót is.
Válasz papa maci #2473. hozzászólásáraLesz kis idő kapsz videót hehe.
GK Szemes napra után vetve nov.15 direktbe
250 kg N27 kapott + gyom irtás
4,1 t/ha volt