Ha már feljött ez a topik, akkor kérdeznék. Tudja-e valaki, hogy milyen és mekkora értékkel szaknkcionálják az engedély nélküli gyümölcstelepítést? Mindenfelé kerestem a neten, de nem találom. Esetleg link, ahol fellelhető? Ott meg nem szeretnék érdeklődni, ahonnan kapnám majd...
Gyümölcsöst szeretnék vásárolni, de nem tudok honnan pénzt szerezni. Tudna-e valaki ajánlani valamit, hogy honnan lehetne összehozni? Nem nagyon vagyok járatos az ilyen dolgokban, de nem szeretném veszni hagyni a lehetőséget. Kb. 300.000 Ft-ról lenne szó.Légyszi segítsetek, nagyon fontos lenne.
Levelünkben arról szeretnénk Önt tájékoztatni, hogy a BIOFIX hőösszeg számítási módszer szerint néhány helyen az almamoly hamarosan megkezdi a tojásrakást. Konkrét mérések és számítások alapján a BIOFIX érték Sonkádon, Kölcsén, Csengerben és Nábrádon 6-án, Nagykálló és Geszteréd környékén valamint Mezőkövesden is 7-én éri el az 55-60 DD értéket, amely az első CORAGEN-nel történő permetezés optimális időpontja.
A CORAGEN hosszú hatástartama miatt 2-3 hetes védelmet nyújt az almamoly ellen illetve megzavarja azok párzását, ami a lerakott tojások számát csökkenti.
A CORAGEN a BIOFIX előrejelzési módszerrel való időzítése és a hosszú hatástartama miatt az egyik leghatékonyabb készítmény!
Az almamoly első nemzedéke elleni ajánlott technológiánk:
Na, megvolt hajnalban a -7 a kinti gyümölcsösben, -4,3 fok belterületen. Zöld-piros bimbó között van nagy része, fajtánként változó. Kíváncsian várom a virágzást.
Meggy bimbóját szétnyitottam, belsejében a porzó meg van barnulva. A már félig kinyilott barackvirágok szirmai megbarnulva. Nem nagyon lesz gyümölcsválaszték. :/
Én a jól kondicionált, tápanyaggal megfelelően ellátott gyümölcsösben hiszek. Meg van az a pont, ami után semmi sem segít.
Lebeszélni nem akarlak a megafolról, többen is esküsznek rá a környékbeli gazdák közül, de még nem láttam olyat, hogy lett volna egy megafollal kezelt és mellette egy kezeletlen kontroll, és akkor -3-nál melyik mit tud. És akkor még mindig ott van annak a lehetősége, hogy nem jól alkalmaztad a szert, mert a gyártó szerint a megfelelő fagytűrés eléréséhez már 2 nappal a várható fagy előtt le kell permetezni, majd 12 órán belül a fagy után. Így rá lehet mondani bármit, ha nem fagyott le, akkor a szer segített, ha lefagyot, meg nem jól csináltál valamit. :)
Attól függ milyen kártevőre mész. Ahol a bimbólikasztó bogárnak nagy szokott lenni a kártétele, ott már nyomják a klórpirifosz hatóanyagú szereket, ami a hasznos rovarokat is ledarálja egytől-egyig. Arra is figyelni kell, hogy elég hosszú hatástartamú szerek a pirifoszok, 2-3 hét csapadéktól függően, és nehogy átcsússzon virágzásra, mert viszi a méheket is.
Ha a levéltetvek szoktak korán gondot jelenteni, akkor valami szelektív tetvedékírtóval érdemes menni, actara, teppeki, stb. Én már láttam a jonagoldjaimon lévélpirosító levéltetveket. Nagyon bírják azt a fajtát.
Régen azt csinálták, hogy virágzás előtt valamilyen piretroiddal vagy dimetoáttal minden rovart elpusztítottak virágzás előtt, a kártevőket és a természetes ragadozóikat is. De mára már célirányosabban kellene csinálni a dolgot szerintem.
A forgalmazó leírása alapján a megafolban lévő aminosavak fokozottabb működésre bírják a növény fagyvédő vegyületeket előállító génjeit. Mindezt felkiáltójellel írják. Meg mindenre jó, mint a lóbalzsam, elősegíti a megtermékenyülést a csiratömlők megnyújtásával, intenzívebbé teszi a fotoszintézist. Egyszerűen nem tudsz olyat mondani, amire ne lenne jó.
És ezt azután vagy elhiszed, vagy nem. :)
3800 körül van literje, úgy emlékszem.
Ha akarod, beszkennelem az épp aktuális hírlevelüket, amiben a megafolról írnak.
Szerintem vízzel permetezve többet érsz, a tavalyi fagyoknál volt, aki keserűsót is rakott mellé, hogy növelje a víz fagyáspontját. -4-5-nél, mikor a jégkristályok roncsolják a sejtfalakat, semmilyen csodaszer nem segít már. -1-2-nél meg lehet, hogy segít, de lehet, hogy csak placebo, és az ember a csodaszerekre kiadott pénzt próbálja magának bizonygatni.
Itt a tavalyi májusi fagyoknál mindenki próbálkozott valamivel, ködgyertya, gumiégetés, permetezés, megafol, frigocur, stb. De nehéz megállapítani, hogy mi használt, vagy mi nem, volt, aki mindent kipróbált és mégis lefagyott neki, volt, akinek 1 km-rel arrébb volt az almása és semmit nem csinált vele mégis csak 30-40%-os fagykára volt. Ráadásul mindenki más hőmérsékletet mért.
Annyira sok tényezős az egyenlet, a fák kondiciója, fajtája, hogy épp milyen fenostádiumban van, minden belejátszik a fagytűrésébe.
Válasz #96. hozzászólásra
Nekem van. Tavaly -4 fok volt nálam és Damisol BB Gabona valamint Magnust használtam, hatásfoka ennek a permetezésnek egy nagy sz@r volt. Körte kb. 80%-ba, szilva 50%-ba, őszi 90%-ba szenvedet fagykárt. A Damisol meg kb. 100 000 Ft gazdagodott általam. Helyi szinten már milliós tételt kaszált. Én ezek után nem hiszek ezekbe a csodaszerekbe.
Erről a gyártókat kellene megkérdezni, azt tudom hogy a Megafol már nagyon sok helyen bízonyított én is használtam tavaly nagyon sok gazdatársammal együtt.
Minden növény teljes virágzásban a legérzékenyebb a fagyra valamelyest mérsékelni lehet a kárt a Malagrow Megafol biostimulátorával 3l/ha dózisban fagy előtt és fagy után 12-24órán belül, ez tavaly elég sok helyen működött de csak -2 -3ig, van még a Damisol cég Damisol BB Gabona terméke amiről állítják hogy -5 -6ig is védelmet nyújt amit erősen kétlek, nincs vele kapcsolatban tapaszatalt.
sziasztok holnapra -2 fokot josolnak hajnalra.az almasom mar szepen kezd viragozni a szilva teljesen viragzik.szerintetek mennyire art neki ez a -2?koszi
és volt rendesen művelve? vagy évekkel ezelőtt felhagytak vele, és most ismét művelés alá kéne vonni?
egyébként így nem lenne reménytelen, ha olcsón hozzá lehetne jutni, öntözést kiépíteni, és nyomni ami kifér a csövön.
10 ha-t azt már érdemes komolyan csinálni.
Nekem, ami étkezési rezisztens van, az egyik a Florina (francia fajta), ami ízre hasonlít a Starkingra, de nincs olyan finom. Aránylag könnyű termeszteni, varasodára rezisztens, tűzelhalásra nem fogékony, lisztharmatra közepesen toleráns, jól tárolható. Most 8-9 évesek a fák, eddig még egyszer sem hagyott ki, szépen terem. A problémája, hogy hajlamos szedés előtti hullásra, és pár napot késel a szedéssel, mondjuk az időjárás miatt, sok le tud hullani. A másik problémája, hogy egyes évjáratokban (pl. most 2011-ben, talán a szárazság miatt) nem színeződik jól, teljes bordó fedőszínnek kellene kialakulni érésre, de múlt szezonban rengeteg volt a 60-70%-os színeződés. Esetleg még gond lehet a piacolásnál, hogy az alma mohos, tehát egy ilyen viaszos fedőréteg van rajta, és egyik évben jött egy kupec, aki át akarta törölgettetni az almákat, vele egy igen rövid és intenzív párbeszéd után különváltak útjaink.
Van még pár tucat Topaz (cseh), ami ízre közepes, Idaredhez tudnám hasonlítani, szedés után elég savas, de egy hónapot pihentetve már fogyasztható, kinézetre elég jellegtelen. Varasodásra rezisztens, lisztharmatra tolerás, de a dokumentációja alapján tűzelhalásra hajlamos lehet. 4-5 évesek a fák, lekopogom, eddig tűzelhalással nem volt gond, de nem is nagyon volt fülledt csapadékos tavasz az utóbbi pár évben. Nem túl erős növekedési eréjű, legalább metszéshez nem kell létrázni egy ideig. Az eltarthatóságáról jókat írnak, saját tapasztalatom nincs belőle, mert 2 éve terem, és nincs is sok belőle, eddig mindig odaadtam más fajtával csomagkapcsolva, mert nem szeretem az ízét, de én az Idaredét sem szeretem.
Én mint mondtam is volt, Jonagoldot érdemes lehet megpróbálni, mert az íze nagyon jó fegyvertény az eladás során, és az Idared, Golden fajtakörhöz képest ellenállóbb. A románok keresik a Jonathant, mindig kérdezgetik, hogy van-e, de annak a megtermelése permetezési rémálom. Lisztharmat, varasodás, kalciumhiány, minden játszik nála.
Pinován (pillnitzi, mint a többi PI-fajta) gondolkodok még, de ilyet is, olyat is olvastam már róla. Még nem kóstoltam. Azt írják róla, hogy bőtermő, de ritkítás nélkül elaprózódik. Nagyon jó pollenadó, és hosszú virágzási idejű, de emiatt gond lehet a tűzelhalással. Van ahol azt írják jól tárolható, val ahol azt, hogy hűtés nélkül hajlamos a glöospóriumos rothadásra, ami hasonlít a gyümölcsmoníliához. Mondják még, hogy nagyon finom, illatos, aromás alma, de még nem sikerült sehol sem kóstolnom.
Németben most van egy ilyen rezisztens étkezési alma program (varieties menüpont alatt vannak a fajták): http://goldensunshineline.org/indexengl.html
Ez részben átfedi a hazai Naturalmás programot: http://www.hollandalma.hu/naturalma-klub
Van még egy német gyökerű cég, nem jut eszembe a neve, ami szintén fog a közeljövőben egy rezisztens étkezési programot indítani.
Az intenzív (kordonos) gyümölcsösöknek az az egyik előnye, hogy hamar termőre fordul és stabilan terem, nincs vagy nagyon minimális termésingadozás. Volt erről egy több éves kísérlet, szépen dokumentálva az újfehértói gyümölcskutatónál (google-be rá kell keresni, akit érdekel). Ott különböző fajtákat vizsgáltak különböző alanyokon (B9, M25, M106), hogyan változik a termés mennyisége évente, és verdikt az volt, hogy törpealanyon, talán szuperorsóra metszve volt a legkisebb az ingadozás mértéke az összes fajtánál.
Csak drága a kiépítése és öntözni kell, ha nincs meg rá a tőke, pályázatokra hagyatkozni elég nagy lutri.
70 db fát egy sima háti motoros géppel úgy lefújsz, mint ahogy meg van írva... simán. nekem 3 helyen van gyümölcsfám, plusz itt-ott, a nagyot géppel, az egyik kicsit (nemtom, kb 130 fa abszolút vegyesen) azt háti géppel, a másik kicsit meg sehogyse (50 éves körték, cseresznyék, szilvák, diók, gesztenyék, stb.) fújom.
Az Idared az necces Jonagold mellé porzónak, úgy tudom B (korai) virágzási idejű, a Jonagold meg D (közép-késői), egymást 1 egységnyi időeltéréssel meg tudja két fajta porozni: B az A-t és a C-t, stb. A Gloster az biztosan pollenadója. Nem is lenne rossz fajta, de nekem mindig kihagyott 2 évente, csak imitt-amott volt rajta, ezt megunván kihúzgáltam pár éve az összest. Mutsu szintén triploid, az nem poroz meg semmit. Az a baj, hogy a virágzási időkben akkora a káosz, két fajta jelölés is van: a betűs (A-E), meg a szavas nagyon koraitól-későiig, és nem mindig fedi egymást a két skála. Bonyolítja az is a helyzetet, hogy a virgázási idő szélességi fokonként észak felé haladva 2-3 nappal tolódik, így a németben vagy Új-Zélandon dokumentált fajta csak tippelhető, mikor virágzik nálunk. Továbbá kihat a virágzási időre a tápanyagellátás, az hogy milyen alanyon van az oltvány, milyen koronaformára van metszve, és a napsütéses órák száma.
Nekem ez a virágzás a mániám, fel szoktam jegyezni évenként, hogy mikor kezdődik a virágzás, mikor van a fővirágzás és mikor a sziromhullás fajtánként. Egy gazdával beszélgetve szóbakerült a dolog, mondta, hogy neki csak Florinák vannak a gyümölcsösében, de sose volt baja a megtermékenyüléssel, és hülyeség ez a porzópárosdi, az sem ingatta meg hitében, hogy mindkét oldalt almás van mellette, és a méheket nem zavarja a kerítés, mondván "Hopp, itt álljuk meg, mert az a terület már másé!". :)
Az igazság az hogy van nekünk 70 db almafánk. Idared, starking, golden és jonagold. De ezeket sajnos nem mi permetezzük és ki vagyunk téve ennek hogy azt szedünk amit lehet. Az idén sikerült eladnom a tavalyi kb. 150 ládát és ennyire mindig is lenne vevőm. Lehet hogy azt jóárban most elkellene adni és telepíteni vagy 100 refajtát amit talán nem kell annyit permetezni? Vélemény?
Érdekes dolgok ezek, és sajnos ilyen a magyar mentalitás...akkor a léalma biznisz már tuti bukta 5 év múlva, tudják a cégek is hogy milyenek a magyarok és semmi pénzért fogják felvásárolni a léalmát mert szerencsétlen ember mit csináljon odaadja nekik úgyis, ja plussz köti őket a szerződés mert ha jól tudom pár év múlva meghatározott mennyiségű léalmát köteles beszállítani. És ahogy írjátok hogy milyen fákat osztanak, akkor tudva levő hogy nem lehet róla étkezésit eltenni mert ehetetlen...
Hát nemzeti szinten nincsenek illúzióim, magyarnak magyar is az ellensége sajnos. Nem tudna rajtunk uralkodni semmilyen idegen ország, vagy nép, ha össze tartanánk.
A hollandok is azt mondták (miután ezeket az anomáliákat elmeséltem), hogy el se tudják képzelni, hogy a holland kereskedő ne tartaná be még a szóbeli megállapodást is. Náluk van becsület.
nem tudom, nem dolgoztam kint náluk. de ott sem fejjel lefelé ültetik el a fákat, ebből arra következtetek, hogy nagy was ist das-ok nem lehetnek a dologban. ugyan azt csinálják amit mi, látni kordonosat, látni jéghálósat, látni öntözöttet, ilyet is, olyat is. azt gondolom az egész társadalom máshogy működik, ott nem lehet azt eljátszani, mint nálunk, hogy gabona aratás második napján mind a 3-4 kereskedő összebeszélve egységesen behúzzák a kapukat a telepeken, aztán két napig zárva vannak, hogy megbolondítsák a piacot. ezt nálunk meg lehet tenni, ott nem. a 9 ft-os almára sincs más magyarázat, minthogy a konzervgyár beszerzője "csak a haveron" keresztül vásárol, mert gondolom ugye tudjuk miért, a haver aztán meg megy hozzád, hogy vagy adod neki 9-ért, vagy az is ott rohad a fa alatt. dolgozol egy hetet a 100 ezerér, vagy nincs rá szükséged? persze hogy dolgozol, mert mi mást tudsz tenni? ilyen országban élünk. és közbe meg azt gondoljuk magunkról, hogy a világ legfasszább nemzete vagyunk...
A technológia miben különbözik odaát? Mindenben? Úgy értem a fajták azonosak, öntözni mi is tudunk, tápanyag utánpótlás is megoldható, mivel tudnak többet?
én kérlek tudod mit telepítek a nagy gyümölcsösbe?
akácot
most hétvégén a szélére elnyomtam egy sor akácot, hogy megmarad-e így, különösebb előkészítés nélkül, aztán ha marad, akkor évente ahogy bírom, vágom le a cuccot...
jonagold van, nekem idared van mellette, meg mucsu, meg gloszter, soha nem volt gond a termékenyüléssel, de egy másik telepet is tudok, ott is idared, golden, mucsu. mondjuk nekik rendesen bejött a kétévente termés dolog, szerintem szarul is metszik...
hogy mennyi au-ba a napszám? itt a határ mellett magyarok, szlovákok, románok dolgoznak, alig kapnak többet, mint itthon. vegyszer szerintem tök ugyan annyi, gépek, minden. de egy 40 tonnás, minden évben stabilan ismétlődő termésnél a 120 ft az nem rossz zsé még úgy sem, ha csak 70%-át adja el a termésnek...
a baj nálunk az szerintem, hogy nincs stabil 40 tonnánk, de még a 20 sem az, nagy-nagy átlagban...
Szerintem a mi gondunkon az segítene,ha a magyar almatermelők érdekében április 1-ig importstopot hírdetnének meg.Addig a belföldi áru elfogyna. Csak amikor itt dömping van, küszködünk az eladással+a nyomott árakkal nyakunkra hozzák az import árut.Valamire való,tisztességes kereskedő a termelöivel szemben ilyet nem tenne.De ezeket a nyomorult életművészeket ez nem érdekli csak a maguk hasznát hajtják.Ezek nem ismerik a tisztességes kereskedői magatartást.Tisztelet a kivételnek!
Azt jó lenne tudni, hogy az osztrák húzza-e a száját a 120 Ft-os Idared ár miatt, olyan neki, mint nekünk a 80-as román felvásárlási ár, vagy pedig jól megél belőle? Sajnos nem tudom még csak megtippelni sem, hogy egy ilyen intenzív ültetvényes termelés esetén mennyi a még profitábilis almaár, annyira soktényezős az egyenlet: gépek/telepítési költség megtérülése, öntözési költség, intenzív tápanyagutánpótlás a kis területen, sekélyen gyökerező törpefák miatt, vegyszerköltség, kézimunka költsége, stb. Mennyiért dolgozik egy osztrák vagy holland napszámos, milyenek az ottani vegyszerárak?
Azt tudom, hogy Amerikában nagyot lehet kaszálni, az intenzív ültetvények az első két termő évben visszahozzák a telepítési költségeket, és az ottani keresethez viszonyítva nagyon barátságosak a permetszerárak, priccolják agyba-főbe az almát, nem véletlen, hogy az almában van a legtöbb vegyszermaradék az ellenőrzések során, erről aztán hónapokig cikkezik az ottani sajtó, majd köv. évben keződik elölről a kör. :)
A léalma-kérdéshez visszakanyarodva az egyik agranás csóka mondta, hogy Ausztriában is nagyon megy a léalmatelepítés, meg a németeknél is. A légyártás erősen nyereséges a feldolgozóknak, és bármennyi almát meg tudnának venni. Kérdéses persze a felvásárlási ár. A konspirációs elméletek kedvelőinek azért lehet felcsilanna a szemük, hogy miért olyan elkötelezett egy osztrák cég a léalmatermesztés minél nagyobb arányú elterjesztésében hazánkban. :)
Nyilván nem túl rózsás az almatermesztés jövője, hacsak nem történik valami áttörés a almaexport terén. De ha így fogjuk fel, akkor szinte semmilyen mezőgazdasági ágazatba nem lenne érdemes belevágni, mert minden irányban sötét fellegek gyülekeznek.
Hogy ontopik legyek, idén ősszel telepítek egy kisebb területet, mert tavaly a száraz ősz miatt nem sikerült a terület megfelelő előkészítése. Alapvetően két fajta étkezési alma értékesítésével nem szokott gondom lenni, az egyik a Gala, a másik a Jonagold. Az előbbi azért, mert nyár végén érik és még nincs szezonja az almának, és messze finomabb, mint a korábbi nyári fajták. Az utóbbi meg az íze miatt, nem nagyon tudok olyan almáról, ami ízben verné a Jonagoldot, és fáról levéve azonnal fogyasztható, nem úgy mint az Idared. A Galaval az a gond, hogy varasodásra nagyon érzékeny, esős évszakban kell nyomni rendesen.
Ellenben a Jonagold a varasodásra ellenállóbb, mint a Golden, Idared vagy Jonathan-fajtakör, és a lisztharmatra csak alig érzékeny. De triploid, így két különböző, vele egyidőben virágzó fajta porzását igényli, ami nyomban problémát vet fel porzópárok találásában, amelyek max. annyi vagy még kevesebb permetezést igényelnek. Papíron a Golden klónokkal, Elstarral, Glosterrel virágzik egy időben, meg a nemesítője szerint a Pinovával, ami betegségellenállóságban az egyedüli elfogadható a négyesből. Pár RE-fajta is szóba jöhetne, de nem akarom keverni a lét az étkezésivel. Kinek mi van a Jonagold mellé rakva?
értem amit mondasz, de ettől még van 120-ér első osztályú idared... van, tudnak csinálni. de ez sok mindenre is igaz, pl. a 280 ft-os disznóra, az 50 ft-os tejre, és még sok mindenre. intenzív technológia. hogy ehhez pénz kell, meg üzemméret? hát erről szól a világ, mármint a koncentrálódásról. hogy ez vállalható vagy sem, hogy ennek milyen társadalmi hatásai vannak? szarik rá mindenki, mert az így megszerzett lóvét ma el lehet költeni, a balhé meg majd csak xxx évtized után jön.
egyetértek veled, jó volna, ha 5 ha almásból tisztességes munkával meg lehetne élni, de az ábra azt mutat, amit mutat.
épp azt írtam, amit te is, hogy a 20 évvel ezelőtt telepített ültetvényből úgy éldegélnek/ünk, hogy pótolni már nem tudjuk, nem telepítjük újra, vagyis a tőkét nem pótoljuk, a tőkeköltséget nem tudjuk megkeresni, ergo amikor már végképp kiöregszik, akkor kalap, kabát, utánam a vízözön...
de abban továbbra sem hiszek, hogy ezen a magyar piacon, ezekkel a magyar felvásárlókkal szemben életképes kifejezetten léalmára ültetvényt telepíteni. lószart. ez ugyan olyan, mint a giliszta, meg a gomba, meg csincsilla, meg még ki tudja milyen piaci őrület nem volt ebben az országban. persze, telepítse el most mindenki, csináljunk hozzá kedvet, aztán mikor ott van az ültetvény, akkor úgy is le fogja szedni, úgy is oda fogja adni 9 ft-ért, mert nem tud vele semmit sem csinálni. nagyon szeretném, hogy ne legyen igazam, de egypár ilyen ügy volt már ebben az országban. és a paraszt nem a semmiért nem hajlnadó belépni semmi ilyen speciális piacra, mert potnosan tudja, hogy ezek mindegyike összeborult, hogy ebben az országban csak nyomorult felvásárlók vannak, akik ugyan úgy egy szezonban akarják halálra keresni magukat, mint ahogy a balatonon a lángososok. ugyan az itt is, ugyan az a tróger mentalitás.
Nálam a hollandok kérdezték értetlenül, hogy miért nincs sokezer m2-es üvegházam, mint amott náluk minden zöldség, virág termelőnek.
A lóvé hiánya a gond. Ez pedig azért is van a pályázatok és az egyéb piaci anomáliák mellett, mert nyugaton 5-6-7 generációs gazdaságok vannak, sok generáció alatt gyűlt a föld, eszköz és persze a pénz. Nálunk meg 20 éve van kapitalizmus, a legtöbb farm első generációs, esetleg most kezd a második generáció felnőni. Akik nem tudtak kiprivatizálni TSZ ültetvényeket, stb., annak nem egyszerű az élet a jóval előrébb járó nyugatiakkal szemben. A volt tsz-es ültetvények meg öregek, újratelepíteni nincs pénz, mert az elavult technológia nem hoz annyit, hogy vissza lehessen forgatni a gazdaságba.
Eszembe jutott közben még 1-2 dolog, ami kimaradt.
A hűtőtárolók hiánya: 5-6 éve volt egy kezdeményezés, egy környékbeli TÉSZ-ben tömörülő gazdák gyűjtögettek hűtőházepítésre, mire összejött az összeg, valaki lelépett a pénzzel, még mindig bíróságra járnak tagok.
Másik 4 hektár szuperintenzív gyümölcsös telepítésére csóka megnyerte az állami támogatást, faxa utófinanszírozási konstrukció. Felvett egy szép kölcsönt emberünk, csak az almacsemeték ára 10 misi volt, kútat fúratott, öntözőrendszer, támrendszer kiépítve. Egy fillér állami támogatást nem kapott még, nyögi a hitel visszafizetését, a lizingelt traktortól már elbúcsúzott, és folyton csak hitegetik immár 3 éve, idén lesz negyedik, hogy majd most megkapja. Most akkor így hogy tudod felvenni a nyugati termelőkkel a versenyt?
Érted, te is csodálkozol a 20%-os tárolási káron, az olasz meg azon, miért nincs minden második gazdának szupermodern, szuperintezív, szupergépesített, szuperlófax almása. A válasz nagyon egyszerű: nincs rá lovetta. Szívesen építenék hűtős tárolót, vagy már egyenesen légcserélőst, uram bocsá ultra-alacsony oxigénest. De amíg nem nyerek a lottón, marad a vályogfalú, egykori istálló, és másfélhavonkénti átválogatás a 20%-os tárolási kárral.
Ugye, nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy az ország almatermelésének legnagyobb része itt, Szabolcsban koncentrálódik? Akikről tudok, leginkább családi vállalkozásban termelnek, 5-10 hektáron, mert annyira van művelési, értékesítési, raktározási kapacitásuk. Egyet sem ismerek olyat, aki almázásból hűtőházat épített, olyat igen, aki felvásárlóból lett termelő, de ilyen nagyon kevés lehet. Nem véletlen, hogy erre a románok jól rá is tudnak játszani, mert aki nem tudta elpasszolni decembertől januárig az almáját, az már szinte aprópénzért is odaadja vagy viszi lébe, hogy ne rohadjon rá.
A léalma témához még annyit, hogy már 2013 őszére is előjegyzési lista van az agranás telepítési programban, már tavaly ősszel nem lehetett idénre beférni. Egyszerűen nem tudnak annyi oltványt termelni, amire igény lenne. Akkor csak úgy látja a többség, hogy megéri csinálni.
A minap sajnálkozott egy rádiós interjúban valamelyik mezőgazdasági államtitkárka, hogy egyre nagyobb a túlsúly az almatermesztésben az ipari alma javára. Pedig már ők tárgyalnak az oroszokkal, akiknek nem győznénk kielégíteni az almaéhségét. Az bmeg. Ott örömködött, hogy 2000 tonna étkezésire leszerződtek a ruszkikkal. Az 10-20 gazda termelése, a többi ezrekkel meg mi lesz? Maradnak a román kupecek.
Mondjuk 10 év múlva már nem lesz gond az hagyományos almafajták értésesítésével, meg a nagy éhségű oroszokkal, mert nem lesz alma. A környéken a jelenlegi Idared termelés, ami a legnagyobb arányú étkezési alma itthon, a 20 éves és öregebb fákról történik, amit még a tsz-es időkben telepítettek. Szinte senki nem telepít már Idaredet, kivéve néhány örültet/zsenit (majd az utókor eldönti), akik épp a jövőbeli Idared hiányt akarják majd bepótolni.
Aki étkezési almát is telepít itt a környéken, 10-ből kb. 2 ember, a többi vagy lét rak, vagy kivár, vagy átállt meggyre, szántóföldi termesztésre, vagy épp tojik a farmra. Az Idared megy el a legolcsóbban, mert abból van a legtöbb, a románok is csak húzzák rá a szájúkat, ha nem lenne olyan jól tárolható, már kihúzgálták volna mind a gazdák. Aki mégis étkezésit telepít, az Jonagoldot, Gálát (elég nehéz lesz versenyezni a hollanddal), Mutsut, Goldent - mert ezek mennek a legjobban a piacon, meg Starkingot - aminek jelenleg a legjobb az ára, de a termelése egy rémálom, vagy 10 éve volt egy nagy tűzelhalás járvány, ami kivitte a Starkingok nagy részét a környékünkön. Esetleg "egzotikus" fajtákkal kísérleteznek, Akane, Fuji, Granny Smith, Braeburn, Orange Cox, amik a fene tudja, hogy fognak produkálni a szabolcsi földekben és klímában.
De nem baj, ha már nem lesz étkezési almánk, a kínaiak az utóbbi 5 évben olyan fokú almatelepítésbe kezdtek, nagyrészt Fujit raktak, hogy egész Európát ki tudják majd szolgálni a 30 Ft-os "bio" almájukkal. :)
Erről eszembe jut az olasz csákó, aki az almatermesztésről szóló előadásával turnézott a környéken. Értetlenkedve kérdezte, hogy miért nem lát jéghálóval fedett almásokat, amikor az oszloprendszer és fedőháló kialakítása csak duplája a telepítési költségeknek. Miért nem öntözünk nyáron, meg miért kérdezgetjük őt arról, hogy milyen hosszan tárolható étkezési almát javasol, amikor az ULO tárolóban minden alma eláll tavaszig. Aztán szép régeket mondott a 80k eurós almabetakarító és válogató gépről.
Tanult kollegám mondta aztán erre, ha lenne 200 millám, szerinted almát szednék az 5 fokos, szakadó októberi esőben. Remélem, nem az az eset tanulsága, hogy ha nincs sok pénzed, akkor nem tudsz sok pénzt keresni.
1921 hozzászólás
Ha már feljött ez a topik, akkor kérdeznék. Tudja-e valaki, hogy milyen és mekkora értékkel szaknkcionálják az engedély nélküli gyümölcstelepítést? Mindenfelé kerestem a neten, de nem találom. Esetleg link, ahol fellelhető? Ott meg nem szeretnék érdeklődni, ahonnan kapnám majd...
kössz, erre magamtól is rájöttem!egyéb értelmes ötlet?
Válasz #118. hozzászólásra
telepíts, és várj türelemmel.
kis pénz, nagy munka, de lesz.
Sziasztok
Gyümölcsöst szeretnék vásárolni, de nem tudok honnan pénzt szerezni. Tudna-e valaki ajánlani valamit, hogy honnan lehetne összehozni? Nem nagyon vagyok járatos az ilyen dolgokban, de nem szeretném veszni hagyni a lehetőséget. Kb. 300.000 Ft-ról lenne szó.Légyszi segítsetek, nagyon fontos lenne.
télen ezt esszük búza helyett...
Válasz #114. hozzászólásra
...és ezért szórjatok testvéreim minél több mérget az élelmiszerre!!
Válasz #114. hozzászólásra
Nálam a kotlók ki is keltették a tojásokat, nem csak ,,rakják". Szóval két pulyka ül még a tojásokon...
Válasz #113. hozzászólásra
Tisztelt Almatermesztő!
Levelünkben arról szeretnénk Önt tájékoztatni, hogy a BIOFIX hőösszeg számítási módszer szerint néhány helyen az almamoly hamarosan megkezdi a tojásrakást. Konkrét mérések és számítások alapján a BIOFIX érték Sonkádon, Kölcsén, Csengerben és Nábrádon 6-án, Nagykálló és Geszteréd környékén valamint Mezőkövesden is 7-én éri el az 55-60 DD értéket, amely az első CORAGEN-nel történő permetezés optimális időpontja.
A CORAGEN hosszú hatástartama miatt 2-3 hetes védelmet nyújt az almamoly ellen illetve megzavarja azok párzását, ami a lerakott tojások számát csökkenti.
A CORAGEN a BIOFIX előrejelzési módszerrel való időzítése és a hosszú hatástartama miatt az egyik leghatékonyabb készítmény!
Az almamoly első nemzedéke elleni ajánlott technológiánk:
1. védekezés: CORAGEN 0,175 - 0,2 L/HA
2. védekezés CORAGEN 0,175 - 0,2 L/HA
3. védekezés AVAUNT 0,33 L/HA
Hali!
Almamoly sodrómoly honnan tudjátok mikor kell védekezni ellene meg milyen szerekkel? Nekem azt mondták mindig a hónap elején kell ellenük!
ERWIPHAGE
Szép napot mindenkinek!
Tud valaki, valamilyen új növényvédőszerről tűzelhalás ellen?
Válasz #109. hozzászólásra
Nekem totál megbarnultak a szilvafák, meggy, cseresznye ránézésre 60-70%-a elfagyott, kajszi teljesen.
Na, megvolt hajnalban a -7 a kinti gyümölcsösben, -4,3 fok belterületen. Zöld-piros bimbó között van nagy része, fajtánként változó. Kíváncsian várom a virágzást.
Meggy bimbóját szétnyitottam, belsejében a porzó meg van barnulva. A már félig kinyilott barackvirágok szirmai megbarnulva. Nem nagyon lesz gyümölcsválaszték. :/
Válasz #107. hozzászólásra
Jaja, én is úgy gondolkodom, hogy a legjobb védekezés a betegségek ellen is az erős növény, masszív immundrendszerrel.
Válasz #106. hozzászólásra
Én a jól kondicionált, tápanyaggal megfelelően ellátott gyümölcsösben hiszek. Meg van az a pont, ami után semmi sem segít.
Lebeszélni nem akarlak a megafolról, többen is esküsznek rá a környékbeli gazdák közül, de még nem láttam olyat, hogy lett volna egy megafollal kezelt és mellette egy kezeletlen kontroll, és akkor -3-nál melyik mit tud. És akkor még mindig ott van annak a lehetősége, hogy nem jól alkalmaztad a szert, mert a gyártó szerint a megfelelő fagytűrés eléréséhez már 2 nappal a várható fagy előtt le kell permetezni, majd 12 órán belül a fagy után. Így rá lehet mondani bármit, ha nem fagyott le, akkor a szer segített, ha lefagyot, meg nem jól csináltál valamit. :)
Válasz #104. hozzászólásra
Köszi, akkor ennyiből ráolvasással is lehetne védekezni.
Válasz #100. hozzászólásra
Attól függ milyen kártevőre mész. Ahol a bimbólikasztó bogárnak nagy szokott lenni a kártétele, ott már nyomják a klórpirifosz hatóanyagú szereket, ami a hasznos rovarokat is ledarálja egytől-egyig. Arra is figyelni kell, hogy elég hosszú hatástartamú szerek a pirifoszok, 2-3 hét csapadéktól függően, és nehogy átcsússzon virágzásra, mert viszi a méheket is.
Ha a levéltetvek szoktak korán gondot jelenteni, akkor valami szelektív tetvedékírtóval érdemes menni, actara, teppeki, stb. Én már láttam a jonagoldjaimon lévélpirosító levéltetveket. Nagyon bírják azt a fajtát.
Régen azt csinálták, hogy virágzás előtt valamilyen piretroiddal vagy dimetoáttal minden rovart elpusztítottak virágzás előtt, a kártevőket és a természetes ragadozóikat is. De mára már célirányosabban kellene csinálni a dolgot szerintem.
Válasz #101. hozzászólásra
A forgalmazó leírása alapján a megafolban lévő aminosavak fokozottabb működésre bírják a növény fagyvédő vegyületeket előállító génjeit. Mindezt felkiáltójellel írják. Meg mindenre jó, mint a lóbalzsam, elősegíti a megtermékenyülést a csiratömlők megnyújtásával, intenzívebbé teszi a fotoszintézist. Egyszerűen nem tudsz olyat mondani, amire ne lenne jó.
És ezt azután vagy elhiszed, vagy nem. :)
3800 körül van literje, úgy emlékszem.
Ha akarod, beszkennelem az épp aktuális hírlevelüket, amiben a megafolról írnak.
Válasz #99. hozzászólásra
Szerintem vízzel permetezve többet érsz, a tavalyi fagyoknál volt, aki keserűsót is rakott mellé, hogy növelje a víz fagyáspontját. -4-5-nél, mikor a jégkristályok roncsolják a sejtfalakat, semmilyen csodaszer nem segít már. -1-2-nél meg lehet, hogy segít, de lehet, hogy csak placebo, és az ember a csodaszerekre kiadott pénzt próbálja magának bizonygatni.
Itt a tavalyi májusi fagyoknál mindenki próbálkozott valamivel, ködgyertya, gumiégetés, permetezés, megafol, frigocur, stb. De nehéz megállapítani, hogy mi használt, vagy mi nem, volt, aki mindent kipróbált és mégis lefagyott neki, volt, akinek 1 km-rel arrébb volt az almása és semmit nem csinált vele mégis csak 30-40%-os fagykára volt. Ráadásul mindenki más hőmérsékletet mért.
Annyira sok tényezős az egyenlet, a fák kondiciója, fajtája, hogy épp milyen fenostádiumban van, minden belejátszik a fagytűrésébe.
Válasz #96. hozzászólásra
Nekem van. Tavaly -4 fok volt nálam és Damisol BB Gabona valamint Magnust használtam, hatásfoka ennek a permetezésnek egy nagy sz@r volt. Körte kb. 80%-ba, szilva 50%-ba, őszi 90%-ba szenvedet fagykárt. A Damisol meg kb. 100 000 Ft gazdagodott általam. Helyi szinten már milliós tételt kaszált. Én ezek után nem hiszek ezekbe a csodaszerekbe.
Válasz #98. hozzászólásra
Értem. Engem érdekel, mi hogy működik, a helyedben már tuti kinyomoztam volna.
Hali termelők!
Almában piros bimbóra milyen mérget használtok?? Nem tudom mivel kellene csinálni!
Válasz #96. hozzászólásra
koszi a valaszt utana nezek ennek a szernek
Válasz #97. hozzászólásra
Erről a gyártókat kellene megkérdezni, azt tudom hogy a Megafol már nagyon sok helyen bízonyított én is használtam tavaly nagyon sok gazdatársammal együtt.
Válasz #96. hozzászólásra
Mi a hatásmechanizmusa ennek a szernek, hogyan véd a fagytól?
Válasz #95. hozzászólásra
Minden növény teljes virágzásban a legérzékenyebb a fagyra valamelyest mérsékelni lehet a kárt a Malagrow Megafol biostimulátorával 3l/ha dózisban fagy előtt és fagy után 12-24órán belül, ez tavaly elég sok helyen működött de csak -2 -3ig, van még a Damisol cég Damisol BB Gabona terméke amiről állítják hogy -5 -6ig is védelmet nyújt amit erősen kétlek, nincs vele kapcsolatban tapaszatalt.
sziasztok holnapra -2 fokot josolnak hajnalra.az almasom mar szepen kezd viragozni a szilva teljesen viragzik.szerintetek mennyire art neki ez a -2?koszi
Válasz #93. hozzászólásra
Volt rendesen csinálva minden évben csak bonyodalmak adóttak.Aki csinálta sajnos...
Válasz #92. hozzászólásra
és volt rendesen művelve? vagy évekkel ezelőtt felhagytak vele, és most ismét művelés alá kéne vonni?
egyébként így nem lenne reménytelen, ha olcsón hozzá lehetne jutni, öntözést kiépíteni, és nyomni ami kifér a csövön.
10 ha-t azt már érdemes komolyan csinálni.
Válasz #91. hozzászólásra
Szia!
Kb 15 évesek, de van benne fiatal is. Öntözni tudom.
Idared jonagold Jonathán Golden ezek amiről tudok.
Válasz #90. hozzászólásra
hány éves? öntözni tudnád?
milyen fajták, mekkora fák, gondozott?
Sziasztok!
Kb 10ha almásból meg lehetne élni?
Előre is köszi a választ.
Válasz #85. hozzászólásra
Nekem, ami étkezési rezisztens van, az egyik a Florina (francia fajta), ami ízre hasonlít a Starkingra, de nincs olyan finom. Aránylag könnyű termeszteni, varasodára rezisztens, tűzelhalásra nem fogékony, lisztharmatra közepesen toleráns, jól tárolható. Most 8-9 évesek a fák, eddig még egyszer sem hagyott ki, szépen terem. A problémája, hogy hajlamos szedés előtti hullásra, és pár napot késel a szedéssel, mondjuk az időjárás miatt, sok le tud hullani. A másik problémája, hogy egyes évjáratokban (pl. most 2011-ben, talán a szárazság miatt) nem színeződik jól, teljes bordó fedőszínnek kellene kialakulni érésre, de múlt szezonban rengeteg volt a 60-70%-os színeződés. Esetleg még gond lehet a piacolásnál, hogy az alma mohos, tehát egy ilyen viaszos fedőréteg van rajta, és egyik évben jött egy kupec, aki át akarta törölgettetni az almákat, vele egy igen rövid és intenzív párbeszéd után különváltak útjaink.
Van még pár tucat Topaz (cseh), ami ízre közepes, Idaredhez tudnám hasonlítani, szedés után elég savas, de egy hónapot pihentetve már fogyasztható, kinézetre elég jellegtelen. Varasodásra rezisztens, lisztharmatra tolerás, de a dokumentációja alapján tűzelhalásra hajlamos lehet. 4-5 évesek a fák, lekopogom, eddig tűzelhalással nem volt gond, de nem is nagyon volt fülledt csapadékos tavasz az utóbbi pár évben. Nem túl erős növekedési eréjű, legalább metszéshez nem kell létrázni egy ideig. Az eltarthatóságáról jókat írnak, saját tapasztalatom nincs belőle, mert 2 éve terem, és nincs is sok belőle, eddig mindig odaadtam más fajtával csomagkapcsolva, mert nem szeretem az ízét, de én az Idaredét sem szeretem.
Én mint mondtam is volt, Jonagoldot érdemes lehet megpróbálni, mert az íze nagyon jó fegyvertény az eladás során, és az Idared, Golden fajtakörhöz képest ellenállóbb. A románok keresik a Jonathant, mindig kérdezgetik, hogy van-e, de annak a megtermelése permetezési rémálom. Lisztharmat, varasodás, kalciumhiány, minden játszik nála.
Pinován (pillnitzi, mint a többi PI-fajta) gondolkodok még, de ilyet is, olyat is olvastam már róla. Még nem kóstoltam. Azt írják róla, hogy bőtermő, de ritkítás nélkül elaprózódik. Nagyon jó pollenadó, és hosszú virágzási idejű, de emiatt gond lehet a tűzelhalással. Van ahol azt írják jól tárolható, val ahol azt, hogy hűtés nélkül hajlamos a glöospóriumos rothadásra, ami hasonlít a gyümölcsmoníliához. Mondják még, hogy nagyon finom, illatos, aromás alma, de még nem sikerült sehol sem kóstolnom.
Németben most van egy ilyen rezisztens étkezési alma program (varieties menüpont alatt vannak a fajták): http://goldensunshineline.org/indexengl.html
Ez részben átfedi a hazai Naturalmás programot: http://www.hollandalma.hu/naturalma-klub
Van még egy német gyökerű cég, nem jut eszembe a neve, ami szintén fog a közeljövőben egy rezisztens étkezési programot indítani.
Válasz #81. hozzászólásra
Az intenzív (kordonos) gyümölcsösöknek az az egyik előnye, hogy hamar termőre fordul és stabilan terem, nincs vagy nagyon minimális termésingadozás. Volt erről egy több éves kísérlet, szépen dokumentálva az újfehértói gyümölcskutatónál (google-be rá kell keresni, akit érdekel). Ott különböző fajtákat vizsgáltak különböző alanyokon (B9, M25, M106), hogyan változik a termés mennyisége évente, és verdikt az volt, hogy törpealanyon, talán szuperorsóra metszve volt a legkisebb az ingadozás mértéke az összes fajtánál.
Csak drága a kiépítése és öntözni kell, ha nincs meg rá a tőke, pályázatokra hagyatkozni elég nagy lutri.
Válasz #85. hozzászólásra
70 db fát egy sima háti motoros géppel úgy lefújsz, mint ahogy meg van írva... simán. nekem 3 helyen van gyümölcsfám, plusz itt-ott, a nagyot géppel, az egyik kicsit (nemtom, kb 130 fa abszolút vegyesen) azt háti géppel, a másik kicsit meg sehogyse (50 éves körték, cseresznyék, szilvák, diók, gesztenyék, stb.) fújom.
Válasz #80. hozzászólásra
Az Idared az necces Jonagold mellé porzónak, úgy tudom B (korai) virágzási idejű, a Jonagold meg D (közép-késői), egymást 1 egységnyi időeltéréssel meg tudja két fajta porozni: B az A-t és a C-t, stb. A Gloster az biztosan pollenadója. Nem is lenne rossz fajta, de nekem mindig kihagyott 2 évente, csak imitt-amott volt rajta, ezt megunván kihúzgáltam pár éve az összest. Mutsu szintén triploid, az nem poroz meg semmit. Az a baj, hogy a virágzási időkben akkora a káosz, két fajta jelölés is van: a betűs (A-E), meg a szavas nagyon koraitól-későiig, és nem mindig fedi egymást a két skála. Bonyolítja az is a helyzetet, hogy a virgázási idő szélességi fokonként észak felé haladva 2-3 nappal tolódik, így a németben vagy Új-Zélandon dokumentált fajta csak tippelhető, mikor virágzik nálunk. Továbbá kihat a virágzási időre a tápanyagellátás, az hogy milyen alanyon van az oltvány, milyen koronaformára van metszve, és a napsütéses órák száma.
Nekem ez a virágzás a mániám, fel szoktam jegyezni évenként, hogy mikor kezdődik a virágzás, mikor van a fővirágzás és mikor a sziromhullás fajtánként. Egy gazdával beszélgetve szóbakerült a dolog, mondta, hogy neki csak Florinák vannak a gyümölcsösében, de sose volt baja a megtermékenyüléssel, és hülyeség ez a porzópárosdi, az sem ingatta meg hitében, hogy mindkét oldalt almás van mellette, és a méheket nem zavarja a kerítés, mondván "Hopp, itt álljuk meg, mert az a terület már másé!". :)
Az igazság az hogy van nekünk 70 db almafánk. Idared, starking, golden és jonagold. De ezeket sajnos nem mi permetezzük és ki vagyunk téve ennek hogy azt szedünk amit lehet. Az idén sikerült eladnom a tavalyi kb. 150 ládát és ennyire mindig is lenne vevőm. Lehet hogy azt jóárban most elkellene adni és telepíteni vagy 100 refajtát amit talán nem kell annyit permetezni? Vélemény?
Érdekes dolgok ezek, és sajnos ilyen a magyar mentalitás...akkor a léalma biznisz már tuti bukta 5 év múlva, tudják a cégek is hogy milyenek a magyarok és semmi pénzért fogják felvásárolni a léalmát mert szerencsétlen ember mit csináljon odaadja nekik úgyis, ja plussz köti őket a szerződés mert ha jól tudom pár év múlva meghatározott mennyiségű léalmát köteles beszállítani. És ahogy írjátok hogy milyen fákat osztanak, akkor tudva levő hogy nem lehet róla étkezésit eltenni mert ehetetlen...
Válasz #82. hozzászólásra
Hát nemzeti szinten nincsenek illúzióim, magyarnak magyar is az ellensége sajnos. Nem tudna rajtunk uralkodni semmilyen idegen ország, vagy nép, ha össze tartanánk.
A hollandok is azt mondták (miután ezeket az anomáliákat elmeséltem), hogy el se tudják képzelni, hogy a holland kereskedő ne tartaná be még a szóbeli megállapodást is. Náluk van becsület.
Válasz #81. hozzászólásra
nem tudom, nem dolgoztam kint náluk. de ott sem fejjel lefelé ültetik el a fákat, ebből arra következtetek, hogy nagy was ist das-ok nem lehetnek a dologban. ugyan azt csinálják amit mi, látni kordonosat, látni jéghálósat, látni öntözöttet, ilyet is, olyat is. azt gondolom az egész társadalom máshogy működik, ott nem lehet azt eljátszani, mint nálunk, hogy gabona aratás második napján mind a 3-4 kereskedő összebeszélve egységesen behúzzák a kapukat a telepeken, aztán két napig zárva vannak, hogy megbolondítsák a piacot. ezt nálunk meg lehet tenni, ott nem. a 9 ft-os almára sincs más magyarázat, minthogy a konzervgyár beszerzője "csak a haveron" keresztül vásárol, mert gondolom ugye tudjuk miért, a haver aztán meg megy hozzád, hogy vagy adod neki 9-ért, vagy az is ott rohad a fa alatt. dolgozol egy hetet a 100 ezerér, vagy nincs rá szükséged? persze hogy dolgozol, mert mi mást tudsz tenni? ilyen országban élünk. és közbe meg azt gondoljuk magunkról, hogy a világ legfasszább nemzete vagyunk...
Válasz #80. hozzászólásra
Úgy értem a fajták azonosak, öntözni mi is tudunk, tápanyag utánpótlás is megoldható, mivel tudnak többet?
A technológia miben különbözik odaát? Mindenben?
Válasz #78. hozzászólásra
én kérlek tudod mit telepítek a nagy gyümölcsösbe?
akácot
most hétvégén a szélére elnyomtam egy sor akácot, hogy megmarad-e így, különösebb előkészítés nélkül, aztán ha marad, akkor évente ahogy bírom, vágom le a cuccot...
jonagold van, nekem idared van mellette, meg mucsu, meg gloszter, soha nem volt gond a termékenyüléssel, de egy másik telepet is tudok, ott is idared, golden, mucsu. mondjuk nekik rendesen bejött a kétévente termés dolog, szerintem szarul is metszik...
hogy mennyi au-ba a napszám? itt a határ mellett magyarok, szlovákok, románok dolgoznak, alig kapnak többet, mint itthon. vegyszer szerintem tök ugyan annyi, gépek, minden. de egy 40 tonnás, minden évben stabilan ismétlődő termésnél a 120 ft az nem rossz zsé még úgy sem, ha csak 70%-át adja el a termésnek...
a baj nálunk az szerintem, hogy nincs stabil 40 tonnánk, de még a 20 sem az, nagy-nagy átlagban...
Szerintem a mi gondunkon az segítene,ha a magyar almatermelők érdekében április 1-ig importstopot hírdetnének meg.Addig a belföldi áru elfogyna. Csak amikor itt dömping van, küszködünk az eladással+a nyomott árakkal nyakunkra hozzák az import árut.Valamire való,tisztességes kereskedő a termelöivel szemben ilyet nem tenne.De ezeket a nyomorult életművészeket ez nem érdekli csak a maguk hasznát hajtják.Ezek nem ismerik a tisztességes kereskedői magatartást.Tisztelet a kivételnek!
Azt jó lenne tudni, hogy az osztrák húzza-e a száját a 120 Ft-os Idared ár miatt, olyan neki, mint nekünk a 80-as román felvásárlási ár, vagy pedig jól megél belőle? Sajnos nem tudom még csak megtippelni sem, hogy egy ilyen intenzív ültetvényes termelés esetén mennyi a még profitábilis almaár, annyira soktényezős az egyenlet: gépek/telepítési költség megtérülése, öntözési költség, intenzív tápanyagutánpótlás a kis területen, sekélyen gyökerező törpefák miatt, vegyszerköltség, kézimunka költsége, stb. Mennyiért dolgozik egy osztrák vagy holland napszámos, milyenek az ottani vegyszerárak?
Azt tudom, hogy Amerikában nagyot lehet kaszálni, az intenzív ültetvények az első két termő évben visszahozzák a telepítési költségeket, és az ottani keresethez viszonyítva nagyon barátságosak a permetszerárak, priccolják agyba-főbe az almát, nem véletlen, hogy az almában van a legtöbb vegyszermaradék az ellenőrzések során, erről aztán hónapokig cikkezik az ottani sajtó, majd köv. évben keződik elölről a kör. :)
A léalma-kérdéshez visszakanyarodva az egyik agranás csóka mondta, hogy Ausztriában is nagyon megy a léalmatelepítés, meg a németeknél is. A légyártás erősen nyereséges a feldolgozóknak, és bármennyi almát meg tudnának venni. Kérdéses persze a felvásárlási ár. A konspirációs elméletek kedvelőinek azért lehet felcsilanna a szemük, hogy miért olyan elkötelezett egy osztrák cég a léalmatermesztés minél nagyobb arányú elterjesztésében hazánkban. :)
Nyilván nem túl rózsás az almatermesztés jövője, hacsak nem történik valami áttörés a almaexport terén. De ha így fogjuk fel, akkor szinte semmilyen mezőgazdasági ágazatba nem lenne érdemes belevágni, mert minden irányban sötét fellegek gyülekeznek.
Hogy ontopik legyek, idén ősszel telepítek egy kisebb területet, mert tavaly a száraz ősz miatt nem sikerült a terület megfelelő előkészítése. Alapvetően két fajta étkezési alma értékesítésével nem szokott gondom lenni, az egyik a Gala, a másik a Jonagold. Az előbbi azért, mert nyár végén érik és még nincs szezonja az almának, és messze finomabb, mint a korábbi nyári fajták. Az utóbbi meg az íze miatt, nem nagyon tudok olyan almáról, ami ízben verné a Jonagoldot, és fáról levéve azonnal fogyasztható, nem úgy mint az Idared. A Galaval az a gond, hogy varasodásra nagyon érzékeny, esős évszakban kell nyomni rendesen.
Ellenben a Jonagold a varasodásra ellenállóbb, mint a Golden, Idared vagy Jonathan-fajtakör, és a lisztharmatra csak alig érzékeny. De triploid, így két különböző, vele egyidőben virágzó fajta porzását igényli, ami nyomban problémát vet fel porzópárok találásában, amelyek max. annyi vagy még kevesebb permetezést igényelnek. Papíron a Golden klónokkal, Elstarral, Glosterrel virágzik egy időben, meg a nemesítője szerint a Pinovával, ami betegségellenállóságban az egyedüli elfogadható a négyesből. Pár RE-fajta is szóba jöhetne, de nem akarom keverni a lét az étkezésivel. Kinek mi van a Jonagold mellé rakva?
Válasz #74. hozzászólásra
értem amit mondasz, de ettől még van 120-ér első osztályú idared... van, tudnak csinálni. de ez sok mindenre is igaz, pl. a 280 ft-os disznóra, az 50 ft-os tejre, és még sok mindenre. intenzív technológia. hogy ehhez pénz kell, meg üzemméret? hát erről szól a világ, mármint a koncentrálódásról. hogy ez vállalható vagy sem, hogy ennek milyen társadalmi hatásai vannak? szarik rá mindenki, mert az így megszerzett lóvét ma el lehet költeni, a balhé meg majd csak xxx évtized után jön.
egyetértek veled, jó volna, ha 5 ha almásból tisztességes munkával meg lehetne élni, de az ábra azt mutat, amit mutat.
épp azt írtam, amit te is, hogy a 20 évvel ezelőtt telepített ültetvényből úgy éldegélnek/ünk, hogy pótolni már nem tudjuk, nem telepítjük újra, vagyis a tőkét nem pótoljuk, a tőkeköltséget nem tudjuk megkeresni, ergo amikor már végképp kiöregszik, akkor kalap, kabát, utánam a vízözön...
de abban továbbra sem hiszek, hogy ezen a magyar piacon, ezekkel a magyar felvásárlókkal szemben életképes kifejezetten léalmára ültetvényt telepíteni. lószart. ez ugyan olyan, mint a giliszta, meg a gomba, meg csincsilla, meg még ki tudja milyen piaci őrület nem volt ebben az országban. persze, telepítse el most mindenki, csináljunk hozzá kedvet, aztán mikor ott van az ültetvény, akkor úgy is le fogja szedni, úgy is oda fogja adni 9 ft-ért, mert nem tud vele semmit sem csinálni. nagyon szeretném, hogy ne legyen igazam, de egypár ilyen ügy volt már ebben az országban. és a paraszt nem a semmiért nem hajlnadó belépni semmi ilyen speciális piacra, mert potnosan tudja, hogy ezek mindegyike összeborult, hogy ebben az országban csak nyomorult felvásárlók vannak, akik ugyan úgy egy szezonban akarják halálra keresni magukat, mint ahogy a balatonon a lángososok. ugyan az itt is, ugyan az a tróger mentalitás.
Nálam a hollandok kérdezték értetlenül, hogy miért nincs sokezer m2-es üvegházam, mint amott náluk minden zöldség, virág termelőnek.
A lóvé hiánya a gond. Ez pedig azért is van a pályázatok és az egyéb piaci anomáliák mellett, mert nyugaton 5-6-7 generációs gazdaságok vannak, sok generáció alatt gyűlt a föld, eszköz és persze a pénz. Nálunk meg 20 éve van kapitalizmus, a legtöbb farm első generációs, esetleg most kezd a második generáció felnőni. Akik nem tudtak kiprivatizálni TSZ ültetvényeket, stb., annak nem egyszerű az élet a jóval előrébb járó nyugatiakkal szemben. A volt tsz-es ültetvények meg öregek, újratelepíteni nincs pénz, mert az elavult technológia nem hoz annyit, hogy vissza lehessen forgatni a gazdaságba.
Eszembe jutott közben még 1-2 dolog, ami kimaradt.
A hűtőtárolók hiánya: 5-6 éve volt egy kezdeményezés, egy környékbeli TÉSZ-ben tömörülő gazdák gyűjtögettek hűtőházepítésre, mire összejött az összeg, valaki lelépett a pénzzel, még mindig bíróságra járnak tagok.
Másik 4 hektár szuperintenzív gyümölcsös telepítésére csóka megnyerte az állami támogatást, faxa utófinanszírozási konstrukció. Felvett egy szép kölcsönt emberünk, csak az almacsemeték ára 10 misi volt, kútat fúratott, öntözőrendszer, támrendszer kiépítve. Egy fillér állami támogatást nem kapott még, nyögi a hitel visszafizetését, a lizingelt traktortól már elbúcsúzott, és folyton csak hitegetik immár 3 éve, idén lesz negyedik, hogy majd most megkapja. Most akkor így hogy tudod felvenni a nyugati termelőkkel a versenyt?
Válasz #73. hozzászólásra
Érted, te is csodálkozol a 20%-os tárolási káron, az olasz meg azon, miért nincs minden második gazdának szupermodern, szuperintezív, szupergépesített, szuperlófax almása. A válasz nagyon egyszerű: nincs rá lovetta. Szívesen építenék hűtős tárolót, vagy már egyenesen légcserélőst, uram bocsá ultra-alacsony oxigénest. De amíg nem nyerek a lottón, marad a vályogfalú, egykori istálló, és másfélhavonkénti átválogatás a 20%-os tárolási kárral.
Ugye, nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy az ország almatermelésének legnagyobb része itt, Szabolcsban koncentrálódik? Akikről tudok, leginkább családi vállalkozásban termelnek, 5-10 hektáron, mert annyira van művelési, értékesítési, raktározási kapacitásuk. Egyet sem ismerek olyat, aki almázásból hűtőházat épített, olyat igen, aki felvásárlóból lett termelő, de ilyen nagyon kevés lehet. Nem véletlen, hogy erre a románok jól rá is tudnak játszani, mert aki nem tudta elpasszolni decembertől januárig az almáját, az már szinte aprópénzért is odaadja vagy viszi lébe, hogy ne rohadjon rá.
A léalma témához még annyit, hogy már 2013 őszére is előjegyzési lista van az agranás telepítési programban, már tavaly ősszel nem lehetett idénre beférni. Egyszerűen nem tudnak annyi oltványt termelni, amire igény lenne. Akkor csak úgy látja a többség, hogy megéri csinálni.
A minap sajnálkozott egy rádiós interjúban valamelyik mezőgazdasági államtitkárka, hogy egyre nagyobb a túlsúly az almatermesztésben az ipari alma javára. Pedig már ők tárgyalnak az oroszokkal, akiknek nem győznénk kielégíteni az almaéhségét. Az bmeg. Ott örömködött, hogy 2000 tonna étkezésire leszerződtek a ruszkikkal. Az 10-20 gazda termelése, a többi ezrekkel meg mi lesz? Maradnak a román kupecek.
Mondjuk 10 év múlva már nem lesz gond az hagyományos almafajták értésesítésével, meg a nagy éhségű oroszokkal, mert nem lesz alma. A környéken a jelenlegi Idared termelés, ami a legnagyobb arányú étkezési alma itthon, a 20 éves és öregebb fákról történik, amit még a tsz-es időkben telepítettek. Szinte senki nem telepít már Idaredet, kivéve néhány örültet/zsenit (majd az utókor eldönti), akik épp a jövőbeli Idared hiányt akarják majd bepótolni.
Aki étkezési almát is telepít itt a környéken, 10-ből kb. 2 ember, a többi vagy lét rak, vagy kivár, vagy átállt meggyre, szántóföldi termesztésre, vagy épp tojik a farmra. Az Idared megy el a legolcsóbban, mert abból van a legtöbb, a románok is csak húzzák rá a szájúkat, ha nem lenne olyan jól tárolható, már kihúzgálták volna mind a gazdák. Aki mégis étkezésit telepít, az Jonagoldot, Gálát (elég nehéz lesz versenyezni a hollanddal), Mutsut, Goldent - mert ezek mennek a legjobban a piacon, meg Starkingot - aminek jelenleg a legjobb az ára, de a termelése egy rémálom, vagy 10 éve volt egy nagy tűzelhalás járvány, ami kivitte a Starkingok nagy részét a környékünkön. Esetleg "egzotikus" fajtákkal kísérleteznek, Akane, Fuji, Granny Smith, Braeburn, Orange Cox, amik a fene tudja, hogy fognak produkálni a szabolcsi földekben és klímában.
De nem baj, ha már nem lesz étkezési almánk, a kínaiak az utóbbi 5 évben olyan fokú almatelepítésbe kezdtek, nagyrészt Fujit raktak, hogy egész Európát ki tudják majd szolgálni a 30 Ft-os "bio" almájukkal. :)
Válasz #72. hozzászólásra
höööö? :S
Válasz #71. hozzászólásra
Erről eszembe jut az olasz csákó, aki az almatermesztésről szóló előadásával turnézott a környéken. Értetlenkedve kérdezte, hogy miért nem lát jéghálóval fedett almásokat, amikor az oszloprendszer és fedőháló kialakítása csak duplája a telepítési költségeknek. Miért nem öntözünk nyáron, meg miért kérdezgetjük őt arról, hogy milyen hosszan tárolható étkezési almát javasol, amikor az ULO tárolóban minden alma eláll tavaszig. Aztán szép régeket mondott a 80k eurós almabetakarító és válogató gépről.
Tanult kollegám mondta aztán erre, ha lenne 200 millám, szerinted almát szednék az 5 fokos, szakadó októberi esőben. Remélem, nem az az eset tanulsága, hogy ha nincs sok pénzed, akkor nem tudsz sok pénzt keresni.