Válasz Matyi50 #1487. hozzászólásárahát az szép utópia volna, az biztos.
lássuk be ott tartunk hogy dolgoztam olyan erdész keze alatt akinek gond volt a nem 1.7 méter maga sarang felköbözése.
az a helyzet hogy egy teljesen új generációnyi erdészre és erdőmérnökre volna szükség ahhoz hogy rendbe lehessen tenni hazán erdőit, és persze nagyjából egy évszázadnyi időre.
ez sajnos akárhogyan is nézzük nemsok jót sejtet..
el kéne oda is jutni hogy nem olyan ültetvényeket létesíteni ami emberi beavatkozás nélkül elpusztul, hanem olyanokat létrehozni amik ember nélkül is fenn tudnak maradni..
erőltetni a szálalást, a természetes újulást ahol ez lehetséges..
de most mit várunk ? tudok olyan erdészt aki 30 év alatt egyszer nem jelölt még egy gyérítést sem. mégha hivatalból kötelessége lett volna sem.
(persze vannak jó kvalitású szakembereink is, csak azt látom hogy ők kezdenek kiöregedni, és az újak meg... hát lexikális tudás hegyekben áll, de aztán ott vége is. kérdésre tud válaszolni, önálló ötlet vagy gondolat egy szál se. )
Válasz a2457 #1486. hozzászólásáraSzerintem nem ennyire egyoldalú a dolog,hanem az ezeréves "fatermesztési műszaki irányelvek" nevű agyrémet kéne már átdolgozni és alkalmazni a mai kornak megfelelően,belevéve a klimatikus viszonyokat is...
Válasz Matyi50 #1485. hozzászólásáratipikus esete annak amikor az állam belepofázik bármibe is.
észnélkül mindenki tölgyet telepített, hogy jó ötlet e azt senki nem vizsgálta -minek, jár rá támogatás- aztán amint megtörtént a befejezetté nyilvánítás, szépen magára is maradt a telepítés. aztán jönnek a bajok.
sajnálom aki ráfázik, nem sajnálom hogy előveszik ezt a témát.
örülnék neki ha megvizsgálnák az összes befejezett erdősítést , hogy az élőhely által diktált várható fatömeghez -és minőséghez- képpest hogyan alakultak.
hamar kiderülne mitől nem kifejezetten nyereségesek az állami erdészetek.
amint megvan a befejezetté nyilvánítás, szépen hagynak mindent tönkremenni, mivel az aktuális "slepp" úgysem éri meg a vágásfordulót.
„Ezeken a területeken – a támogatási rendeletben szereplő feltételeknek megfelelően – az eddig felvett valamennyi támogatást, a jegybanki alapkamattal növelt összeggel együtt vissza kell fizetni és az adott gazdálkodó elveszíti minden további támogatási jogosultságát is az érintett terület vonatkozásában”
Válasz Gabesz2 #1477. hozzászólásáraaz baj ha nincsen, a jellemző növénytársulása az akácosnak a bodza. magas az akácos területek talajnitrogén szintje amit szeret a bodza.
magról vetett erdők mindíg jobbak, ez tény.
de szeintem nem fogod megúszni tuskózás és rigolszántás nélkül.
megérhet ettől független egy próbát a vetés, de nem fűznék hozzá nagy reményeket.
Sziasztok. Hol tudnám megnézni, hogy milyen árban van egy Ak erdő? Van ilyen szorzó érték valahol? Édesapám szeretné eladni a részét egy osztatlan közösből a Bakonyalján, és az ingatlanos kérdezte milyen árra gondolunk.
Fásításból történő fakitermelés az nem az, amikor a legelőd el van már fásodva? Én az erdészeti igazgatóságtól ezt szoktam kérni befásodott legelőről történő fakivágáshoz.
Válasz a2457 #1473. hozzászólásáraAz erdőterv módosítási kérelem díj erdőrészletenként van nem terület után, 25000 Ft aztán minden újabb erdőrészlet után plusz 2000 Ft.
Válasz Gabesz2 #1470. hozzászólásáraha nagyon nem jön össze valamiért az akác akkor lehet kérni üzemtervtől eltérést, van valami díja hektáronként.
olyanról hy levágtad, és újratelepítési kötelezettséged van és át akarnád másféle erdőnek minősíteni nemtudok hogy lehetne, ugyanis ott még kvázi akkor nincsen erdő.
másik, ostorfát ahol éred ott kell pusztítanod igen.
azt pedig hogy miért ne ered az akác megkéne vizsgálni. az akác igénytelensége vetekszik az egyszerű gyomokéval, egyik fő oka annak hogy szeretik. homokon.
az hogy van megadva célállomány nem jelenti azt hogy más nem invazív faj ne kerülhetne még oda, csak az arányokra kell figyelni.
ha gondolod privátban írd le a területet nekem meg mutass egy google térkép linket, hátha látok valamit. a helyzet az hogy lehetséges hogy nem fogod megúszni és kénytelen leszel kituskózni és megszántani ültetés előtt a területet, fontos a csemete származási helye is.
kéne egy talajszelvény gödör is és megkuksizni mi van ott.
volna kérdésem arról is mit mutat/mutatott az aljnövényzet, pl bodza mennyire volt jelen amikor vágva lett az erdő.
hogyan nézett ki a csemete ültetés előtt,
és így tovább. nem olyan nehéz nemjó csemetéhez jutni. a nem jó csemete tág fogalom, akác és akác között is van különbség genetikában. olyan simán van hogy az adott genetikával pl. egy nyárfa homokon tökjól megvan, de ha elültetem ártérre akkor semmire nem jut.
egy tavaszi ültetésnél simán előfordul olyan is hogy ahonnan hozzák ott melegebb a talaj, elültetném amikor itt még nem melegedett át akkor alig ered.
nem nehéz hibázni, főleg ha eleve nemtuljó a terület. az elegyítést mindenképpen erőltetném, területfüggő hogy mivel (bár akác mellett nincsen túlsok választási lehetőség).
Válasz Gabesz2 #1470. hozzászólásáraAz ostorfa nem őshonos ezért kell irtani ahol csak lehet. Az akác sem,de az akác fája,virága,homok megkötő képessége miatt még jelenleg megtűrt fafaj.
Válasz ermike #1467. hozzászólásáraEz az csak foltokban van bent akác. Már kétszer beültettük akác csemetével, de nem nagyon akarnak megeredni.
Most Márciusban beültetjük harmadszor is. Már kértünk a műszaki átadásra hosszabítást is.
Válasz Gabesz2 #1465. hozzászólásáraGabesz ha már egy korábbi erdőt vágtál le akkor nincs lehetőség szabadrendelkezésű erdővé alakítani! több kissebb foltban nincs Akác?
nem probléma ha természetes újulat van a felújításban de célállomáánynak megfelelő fafajokból kell állnia, 10 % ig más fafaj is elfogadható!
Válasz csontii #1440. hozzászólásáraNekem is van egy erdőrészem és nagyon gyenge a föld nem akar az akác megeredni benne. (lásd előző hozzászólásom)szabad rendeltetésű erdővé nyilvánítást, milyen indokkal lehet kérelmezni? Ha egy 2 hektáros táblából ezt a részt leszakítom és kap önálló hrsz-t, akkor a szabad rendelkezésű erdővé nyilvánítást kérvényezhetem, külterületi erdő estén? Mennyi a díja ennek?
Válasz ermike #1460. hozzászólásáraÉs a fellelt területről készült egyoldalú feljegyzésre milyen jogorvoslati lehetősége van a tulajdonosnak, ha nem is tud róla?
Gyakorlott erdőgazdálkodókhoz lenne egy kérdésem.
Tarvágás után egy erdőrészben akác ültetés van előírva. Ebben az erdőrészben ( kb. 0,8 ha) alig volt akác, főleg ostorfa volt benne. Most már kétszer beültettük, de nagyrészt sikertelen. Viszont az ostorfa hajtások szépen jönnek elő.
Van-e lehetőség arra, hogy természetes módon erdősül jön be a terület?
Valamiért lehet nem kedveli az akác ezt a talajt. Létezik ilyen? A többi helyen kb. 5 ha sarjaztatással sikerült az erdősítés.
Válasz ermike #1458. hozzászólásáraJavaslom tanulmányozásra az alapvető jogok biztosának jelentését mindenkinek e két ügyben:AJB-8370/2012, AJB-2602/2013,ebből világosan kiderül a hatóság sorozatos jogszabálysértése.Ebben valahol le van írva ,hogy magánterület esetén ha nincs a területre bejelentkezve erdőgazdálkodó akkor értelemszerűen a tulajdonos az, neki vannak jogai és kötelezettségei amit elő kell írni számára.
Válasz marhahajcsár #1459. hozzászólásáraÉn nem értem mit szeretnél? Nem kötelessége vizsgálni keresni és értesíteni a területen talált erdő gazdáját! A fellelt területről készül feljegyzés ami rögzítésre is kerül így minden tudható bármikorra vissza lehet ebben az adatbázisban keresni!
De nem bánnám ha mégegyszer leírnád mit szeretnél!
Válasz ermike #1456. hozzászólásáraEzért lenne kötelességük értesíteni a tulajdonosokat és a földhivatalt önerdősülés esetén ,hogy legyen jogorvoslati lehetőségük a tulajdonosoknak. Gyakorlatilag az erdészetleíró lapra azt írnak amit akarnak 12 év után meg keresik a sohasemvolt erdőjüket.Ilyenkor jön jól egy régi hatósági jegyzőkönyv ami igazolja a szakszerű gyepgazdálkodást a területen.
Válasz Matyi50 #1453. hozzászólásáraAhhoz hogy valamelyik tulaj bejelentkezzen erdőgazdálkodónak az ingatlan tulajdonosainak tisztában kellene lenni azzal,hogy erdő lett a területük.Az erdőgazdálkodó fogalma 2009 törv. szerint 17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.Az erdőgazdálkodót pedig értesíteni kell erdőtervezéskor,jogszabályi kötelezettsége van rá a hatóságnak.
Válasz Matyi50 #1450. hozzászólásáravalóban nem feltétlenül a záródás mérvadó! De 50% alatti záródású mellékletben szereplő fafajú területeket nem szoktak betervezni! De valóban tervező kolléga hozzáállása válogatja, Az Erdő tv. definiálja az erdő kritériumát, terület szélesség stb.
Így nem lehet erdőként nyilvántartásba venni ha
a szélső fák átlagos távolsága 20 m több
legalább 5000 m2 kiterjedésű terület,
fa és cserjefaj csak akkor vehető figyelemben ha legalább 2 m magas, és ekkor kell vizsgálni a záródást, ha eléri az 50 % ot akkor lehet leírni és adattári nyilvántartásba venni addig fásításként kell kezelni!!!!!!!!!!
Ha talajvédelmi rendeltetésű lehet a terület akkor kevesebb záródási is elég de ennek pontos mértékére nem emlékszem!
Tehát aki azt mondta hogy nem kell a záródást vizsgálni az hazudott illetve nem ismeri a tv.!
Az fásítás fogalmát is szabályozza a tv de azt jóval megengedőbb módon, ha jól emlékszem itt is ki van kötve a 20 méter és az 5000m2 ! De ezt meg kell néznni!
szóval a tulajdonosnak igenis kell hgoy legyen joga a területeén található fák facsoportok feletti szabad rendelkezés jogához!
Válasz a2457 #1454. hozzászólásáraAz osztatlan közösben ha jól tudom ujra visszahozták az összes tulajdonos beleegyezésének egyezményét....volt olyan hogy aki bejelentkezett rá erdőgazdálkodónak azt csinált terv alapján amit akart a többi tulaj kérdezése nélkül. Magán ügymenet részének tekintették az elszámolást és vagyoni,haszon,költség közös vagy egyéb elszámolását. Most már ha jól tudom pl tarvágást nem lehet úgy csinálni a jogosult erdőgazdálkodónak osztatlanban,hogy az összes tulaj aláírását be nem gyüjti egy nyilatkozatra.
Dolgoztam osztatlanban,de van dilettáns tulaj aki nem akarta megérteni,hogy neki csak 10mázsa fa jár,mert egyszerüen annyi jutna,mert nincs állomány,mert lelopták,vagy kipusztult. Volt ahol pl egy hektár alatti tulajokkal nem is foglalkoztak mikor hasznot osztottak,olyan rossz volt az erdő.
Válasz marhahajcsár #1446. hozzászólásárane feledd, az hogy a törvényt nem ismered, nem mentesít alóla.
szóval nem mérlegelik hogy egyáltalán te képes vagy e megállapítani.
és valóban, mindennemű értesítés nélkül teljesen simán átminősítik, utána ha hozzányúlsz véged.
szeretik így rátenni mindenre a kezüket, aztán okosan profitálni belőle.
mivel az az államnak is jó hazai szervhez szinte haszontalan fordulni, gondold el a kialakult helyzetet.
saját magadat ellenőrzöd, te döntöd el hogy mit szabad és mit nem, és odamegy hozzád valaki hogy nem akarod e magad megbüntetni.
szerintem a válasz a NEM.
ez az a része ami miatt nem tetszik ez az eljárás forma és találkoztam már evvel a problematikával párszor.
ez egy rosz és hibás gyakorlat, igazából amióta létezik azóta tiltakozik ellene mindenki. a probléma mérete vetekszik a másik agyvérzéssel, az erdő esetén levő osztatlan közössel.
azt is rendezni kéne mert rettenetes mennyiségű erdő megy tönkre miatta.
tulajok akik nemtudnak megegyezni, egyik foglalkozna vele sanyi sógor spanyolba meg nem, aztán a javának az a vége hogy magába roskad gyérítés és foglalkozás nélkül és tönkremegy.
életem története az egyik ilyen, a sok tulajból volt egy akivel nem lehetett megegyezni, az indoklása:
nemtudja mennyit ér, ezért inkább nem adja el mert attól fél hogy át lesz verve.
nos, 2 évre rá a szél bedöntötte a javát (mellette lévő erdőt levágták, az eddig szélvédett fele hirtelen már nem volt az, eleve túltartott erdő) és úgy gondolta ez az egy szerencsecsomag hogy én ezt előre tudtam , amikor bedőlt megkeresett és elmondott mindenféle sz@.házi g.. nek. mivel így meg már nem kell nekem, annyit mondtam hogy azt tudom vállalni hogy levágom, letakarítom, újra ültetem, és ápolom ameddig befejezett erdővé nem nyilvánítják (garanciával).
egyszerűen az erdőtörvényeink nem alkalmasak rá hogy létezzenek.
a törvény alkalmazó szervek sem valók semmire, túlnagy az összefonódás és túl szabadon értelmezik a törvény betűjét.
Válasz marhahajcsár #1452. hozzászólásáraAddig nem is fognak tudni róla,amíg valamelyik tulaj be nem jelentkezik erdőgazdálkodónak...csak akkor adják ki a tervet,persze jó pénzért
Válasz ermike #1449. hozzászólásáraAzért az felettéb érdekes dolog,hogy egy területen már kettőször történik úgy erdőtervezés,hogy a tulajdonosok nem tudnak róla.
Válasz Matyi50 #1447. hozzászólásáraA kispénzű tulajdonosokat is megbírságolják,kimennek titokban a területre csinálnak egy tuskókon alapuló fatömegbecslést és beszorozzák 30 ezerrel.Hamar összejön 1 millió ft bírság.A hatóság a jogszabálysértéssel okozott kárt a polgári törvénykönyv szerint köteles megtéríteni.
Válasz ermike #1448. hozzászólásáraEz érdekes,mert nekem pont hatósági tájékoztatásba adták ki,hogy semmi köze a záródásnak ahhoz hogy erdőnek minősítsenek valamit.Ha a terület törvényben meghatározott százalékát a mellékletében megtalálható fafajok elegyesen vagy elegy nélkül elfoglalják,akár felnyíló erdőként is figyelembe vehetik. Tényleg ez is olyan mint az NKH rendszám ügyintézése,minden megyében más és más...
Válasz Matyi50 #1447. hozzászólásáraha a hatosagnal adattarban nincs bent nem vedett, te vagy a jogszerű foldhasznalo akkor simán vaghatod, nem tilthatja meg, meg akkor sem 100 % os a zarodas,
Válasz marhahajcsár #1446. hozzászólásáraEz így mind szép és jó,de szerinted ki mer és ki akar egy kispénzű tulajdonosként hatóságokkal perre menni ilyen ügyek miatt?
Válasz Matyi50 #1441. hozzászólásáraEgy laikus tulajdonos nem tudja és nem is döntheti el,hogy a területén található növényi társulás megfelel e az erdőtörvényben meghatározott feltételeknek ez szakmai feladat.Ezt műholdról megállapítani nem lehet. Külön hatósági eljárás keretein belül terepi bejárással a tulajdonos értesítésével jogorvoslati lehetőségével kellene eljárni, nem hivatalból titokban. Tudok olyat hogy 12 évre rá derült ki a bejegyzés,és senkit nem értesítettek(tulajdonos,fölhivatal,mvh,környezetvédelmi főfelügyelőség,önkormányzat,nemzeti park stb) Az MVH azóta is ellenőrzi mint natura 2000 gyep,a legelő állatokat meg el akarja zavarni az erdészet a területről.Az alkotmánybíróság is vizsgálja a jogszabálysértő tevékenységüket,van hogy 40 évvel ezelőtti nyilvántartásra hivatkozva büntetnek tiszta diktatúra mintha nem is lett volna rendszerváltás náluk.AZ ERDÉSZETI HATÓSÁG JOGALKALMAZÓ NEM JOGALKOTÓ.A tulajdonhoz való jog az emberi jogokkal egyenértékű alapjog,senki ne hagyja magát velük szemben bíróságra kell vinni őket akár brüsszelig.
Válasz ermike #1442. hozzászólásáraNa ebbe beleszaladtak már egy páran és kapták a büntetést..,mert észrevették,s lejjebb is írtam már,hogy sajnos nem lehet csak emiatt levágni csak úgy. (bárcsak lehetne)
Az erdőtörvényre hivatkoznak ,ami akár egy fát is a hatóság felügyelete alá helyez ha jól elolvasod Vhr-el együtt. Megyéje válogatja,de nagy szívás tud lenni,ha ráverik a tulajra mégiscsak.Lentebb írtam,hogy simán azt szokták indoklásként hivatalból visszanyomni,hogy az eredeti művelési ágnak megfelelő állapotot fent kellett volna tartani,de mivel ez nem történt meg és a terület beerdősült oly mértékben,hogy onnantól kezdve vonatkozik rá az erdőtörvény ide vonatkozó szakasza. Amennyiben az országos erdőállomány addattárban szereplő erdőtömb van a közelében,netán határos vele,simán hozzátervezik ahhoz.
Szóval csak óvatosan!
Válasz a2457 #1438. hozzászólására"az erdőfelügyelet is ki tud olyanokat találni időnként ami megkérdőjelezi hogy nem volna e szakszerűbb egy pékre bízni a dolgot "
Mi van, ha a politika, vagy a rossz indulat irányít?
Ha még nem szerepel adattárban akkor vághatod!!! Illetve nem utasíthatja el a bejelentésed fásításból való kitermelésre! Hívj fel ha megkapod a válasz levelet melyik megye?
Válasz marhahajcsár #1439. hozzászólásáraNem kell bemenniük,nem is nagyon mennek...megnézik a nagyfelbontású műholdfelvételeket és hivatalból eljárnak..terepi bejárás max 10évente van tervezéskor,vagy ha a felügyelő arra téved valami egyéb fahasználat vagy telepítés miatt.
SImán átminősíthetik hivatalból erdővé ha megfelel a rendeletnek,törvénynek az erdősülés.
Ha nem állami pénzen létesült,hanem önerdősülés,vagy önerős telepítés,akkor még mindig eldönthetik,hogy nagybetűs Erdőként tervezhetik be vagy szabadrendelkezésűnek nyilvánítják. Ez is egyéb előírásoktól függ,de ez már kicsit durva eljárás a tulajdonosra nézve.
Válasz ..MZ/X.. #1435. hozzászólásáraAz erdészeti szolgálatnál kérvényezd a terület szabad rendeltetésű erdővé nyilvánítását. Ha ez megtörtént utána bármikor letakaríthatod minden fajta kötelezettség nélkül.
Válasz a2457 #1438. hozzászólásáraÖnkényesen erdőt nem csinálhatnak belőle.Jogszabályok szerint kötelesek tevékenykedni,olyan nincs hogy a tulajdonos tudta nélkül bemennek magánterületre és erdőnek minősítik.Ügyvédhez kell fordulni.
4536 hozzászólás
Válasz Matyi50 #1487. hozzászólásárahát az szép utópia volna, az biztos.
lássuk be ott tartunk hogy dolgoztam olyan erdész keze alatt akinek gond volt a nem 1.7 méter maga sarang felköbözése.
az a helyzet hogy egy teljesen új generációnyi erdészre és erdőmérnökre volna szükség ahhoz hogy rendbe lehessen tenni hazán erdőit, és persze nagyjából egy évszázadnyi időre.
ez sajnos akárhogyan is nézzük nemsok jót sejtet..
el kéne oda is jutni hogy nem olyan ültetvényeket létesíteni ami emberi beavatkozás nélkül elpusztul, hanem olyanokat létrehozni amik ember nélkül is fenn tudnak maradni..
erőltetni a szálalást, a természetes újulást ahol ez lehetséges..
de most mit várunk ? tudok olyan erdészt aki 30 év alatt egyszer nem jelölt még egy gyérítést sem. mégha hivatalból kötelessége lett volna sem.
(persze vannak jó kvalitású szakembereink is, csak azt látom hogy ők kezdenek kiöregedni, és az újak meg... hát lexikális tudás hegyekben áll, de aztán ott vége is. kérdésre tud válaszolni, önálló ötlet vagy gondolat egy szál se. )
Válasz a2457 #1486. hozzászólásáraSzerintem nem ennyire egyoldalú a dolog,hanem az ezeréves "fatermesztési műszaki irányelvek" nevű agyrémet kéne már átdolgozni és alkalmazni a mai kornak megfelelően,belevéve a klimatikus viszonyokat is...
Válasz Matyi50 #1485. hozzászólásáratipikus esete annak amikor az állam belepofázik bármibe is.
észnélkül mindenki tölgyet telepített, hogy jó ötlet e azt senki nem vizsgálta -minek, jár rá támogatás- aztán amint megtörtént a befejezetté nyilvánítás, szépen magára is maradt a telepítés. aztán jönnek a bajok.
sajnálom aki ráfázik, nem sajnálom hogy előveszik ezt a témát.
örülnék neki ha megvizsgálnák az összes befejezett erdősítést , hogy az élőhely által diktált várható fatömeghez -és minőséghez- képpest hogyan alakultak.
hamar kiderülne mitől nem kifejezetten nyereségesek az állami erdészetek.
amint megvan a befejezetté nyilvánítás, szépen hagynak mindent tönkremenni, mivel az aktuális "slepp" úgysem éri meg a vágásfordulót.
Na ez a szívás...
a 10. évükbe lépett tölgyesek jelentős része, több mint egyharmada „bukott meg” a szemlék során.
„Ezeken a területeken – a támogatási rendeletben szereplő feltételeknek megfelelően – az eddig felvett valamennyi támogatást, a jegybanki alapkamattal növelt összeggel együtt vissza kell fizetni és az adott gazdálkodó elveszíti minden további támogatási jogosultságát is az érintett terület vonatkozásában”
Válasz Gabesz2 #1477. hozzászólásáraaz baj ha nincsen, a jellemző növénytársulása az akácosnak a bodza. magas az akácos területek talajnitrogén szintje amit szeret a bodza.
magról vetett erdők mindíg jobbak, ez tény.
de szeintem nem fogod megúszni tuskózás és rigolszántás nélkül.
megérhet ettől független egy próbát a vetés, de nem fűznék hozzá nagy reményeket.
Válasz gysebi #1482. hozzászólásáraSzerintem erdőnél a faállomány és a hektár a döntő, nem az aranykorona...
Sziasztok. Hol tudnám megnézni, hogy milyen árban van egy Ak erdő? Van ilyen szorzó érték valahol? Édesapám szeretné eladni a részét egy osztatlan közösből a Bakonyalján, és az ingatlanos kérdezte milyen árra gondolunk.
Válasz Matyi50 #1480. hozzászólásáraÉrtem. De a kiskönyvben szó szerint ez áll:
" Gyepgazdálkodással kombinált agrár-erdészeti rendszer:
fásításból történő fakitermeléssel"
Fásításból történő fakitermelés az nem az, amikor a legelőd el van már fásodva? Én az erdészeti igazgatóságtól ezt szoktam kérni befásodott legelőről történő fakivágáshoz.
Válasz Manfanatics #1479. hozzászólásáraEhhez nem...meglévő erdősítések és telepítések ápolására,szerkezetátalakítására stb.. vonatkozik.
Sziasztok!
Ki mit tud erről az agrár-erdészeti támogatásról?
Ha jól olvasom, akkor van olyan hogy gyérítés, amire pénzt adnak.
Magyarul, ha van egy befásodott legelőm például, akkor ha megnyerem ezt a pályázatot, akkor adnak pénzt a rendbetételéhez?
Válasz Gabesz2 #1477. hozzászólásáraszkarifikált akácmagra gondoltam.
Válasz a2457 #1473. hozzászólásáraÉrdekes, hogy bodza ebben az erdő részletben nincs.
Ha veszek akác magot és azt is kiszórom az területre van ebben ráció?
Válasz Pöttinger #1474. hozzászólásáraszerintem megveheted ha jó áron adja!
husi vagy stihl mindegy mert mindkettő jó!
Válasz a2457 #1473. hozzászólásáraAz erdőterv módosítási kérelem díj erdőrészletenként van nem terület után, 25000 Ft aztán minden újabb erdőrészlet után plusz 2000 Ft.
Megbízható szerelő felújított állapotban árul láncfűrészeket.
Érdemes-e garanciával megvenni, vagy inkább újat javasoltok?
Válasz Gabesz2 #1470. hozzászólásáraha nagyon nem jön össze valamiért az akác akkor lehet kérni üzemtervtől eltérést, van valami díja hektáronként.
olyanról hy levágtad, és újratelepítési kötelezettséged van és át akarnád másféle erdőnek minősíteni nemtudok hogy lehetne, ugyanis ott még kvázi akkor nincsen erdő.
másik, ostorfát ahol éred ott kell pusztítanod igen.
azt pedig hogy miért ne ered az akác megkéne vizsgálni. az akác igénytelensége vetekszik az egyszerű gyomokéval, egyik fő oka annak hogy szeretik. homokon.
az hogy van megadva célállomány nem jelenti azt hogy más nem invazív faj ne kerülhetne még oda, csak az arányokra kell figyelni.
ha gondolod privátban írd le a területet nekem meg mutass egy google térkép linket, hátha látok valamit. a helyzet az hogy lehetséges hogy nem fogod megúszni és kénytelen leszel kituskózni és megszántani ültetés előtt a területet, fontos a csemete származási helye is.
kéne egy talajszelvény gödör is és megkuksizni mi van ott.
volna kérdésem arról is mit mutat/mutatott az aljnövényzet, pl bodza mennyire volt jelen amikor vágva lett az erdő.
hogyan nézett ki a csemete ültetés előtt,
és így tovább. nem olyan nehéz nemjó csemetéhez jutni. a nem jó csemete tág fogalom, akác és akác között is van különbség genetikában. olyan simán van hogy az adott genetikával pl. egy nyárfa homokon tökjól megvan, de ha elültetem ártérre akkor semmire nem jut.
egy tavaszi ültetésnél simán előfordul olyan is hogy ahonnan hozzák ott melegebb a talaj, elültetném amikor itt még nem melegedett át akkor alig ered.
nem nehéz hibázni, főleg ha eleve nemtuljó a terület. az elegyítést mindenképpen erőltetném, területfüggő hogy mivel (bár akác mellett nincsen túlsok választási lehetőség).
Válasz Gabesz2 #1470. hozzászólásáraAz ostorfa nem őshonos ezért kell irtani ahol csak lehet. Az akác sem,de az akác fája,virága,homok megkötő képessége miatt még jelenleg megtűrt fafaj.
Válasz marhahajcsár #1469. hozzászólásáranem
Válasz Gabesz2 #1468. hozzászólásáraAz erdő a tarvágás előtt, ostorfa-akác volt. (70-30% arány) Ebből akartak akác erdőt telepíttetni.
Az ostorfa az kártékony, hogy vissza kell szorítani??????
Válasz ermike #1464. hozzászólásáraErdőtervezést le lehet úgy folytatni, hogy az érintett erdőgazdálkodót nem vonják be?
Válasz ermike #1467. hozzászólásáraEz az csak foltokban van bent akác. Már kétszer beültettük akác csemetével, de nem nagyon akarnak megeredni.
Most Márciusban beültetjük harmadszor is. Már kértünk a műszaki átadásra hosszabítást is.
Válasz Gabesz2 #1465. hozzászólásáraGabesz ha már egy korábbi erdőt vágtál le akkor nincs lehetőség szabadrendelkezésű erdővé alakítani! több kissebb foltban nincs Akác?
nem probléma ha természetes újulat van a felújításban de célállomáánynak megfelelő fafajokból kell állnia, 10 % ig más fafaj is elfogadható!
Válasz Gabesz2 #1462. hozzászólásárajó lenne ismerni a tervadatokat célállomány, stb. eredet
Válasz csontii #1440. hozzászólásáraNekem is van egy erdőrészem és nagyon gyenge a föld nem akar az akác megeredni benne. (lásd előző hozzászólásom)szabad rendeltetésű erdővé nyilvánítást, milyen indokkal lehet kérelmezni? Ha egy 2 hektáros táblából ezt a részt leszakítom és kap önálló hrsz-t, akkor a szabad rendelkezésű erdővé nyilvánítást kérvényezhetem, külterületi erdő estén? Mennyi a díja ennek?
Válasz marhahajcsár #1461. hozzászólásáraés ez a közlési kötelezettséget is előírja?
Válasz ermike #1460. hozzászólásáraÉs a fellelt területről készült egyoldalú feljegyzésre milyen jogorvoslati lehetősége van a tulajdonosnak, ha nem is tud róla?
Gyakorlott erdőgazdálkodókhoz lenne egy kérdésem.
A többi helyen kb. 5 ha sarjaztatással sikerült az erdősítés.
Tarvágás után egy erdőrészben akác ültetés van előírva. Ebben az erdőrészben ( kb. 0,8 ha) alig volt akác, főleg ostorfa volt benne. Most már kétszer beültettük, de nagyrészt sikertelen. Viszont az ostorfa hajtások szépen jönnek elő.
Van-e lehetőség arra, hogy természetes módon erdősül jön be a terület?
Valamiért lehet nem kedveli az akác ezt a talajt. Létezik ilyen?
Válasz ermike #1458. hozzászólásáraJavaslom tanulmányozásra az alapvető jogok biztosának jelentését mindenkinek e két ügyben:AJB-8370/2012, AJB-2602/2013,ebből világosan kiderül a hatóság sorozatos jogszabálysértése.Ebben valahol le van írva ,hogy magánterület esetén ha nincs a területre bejelentkezve erdőgazdálkodó akkor értelemszerűen a tulajdonos az, neki vannak jogai és kötelezettségei amit elő kell írni számára.
Válasz marhahajcsár #1459. hozzászólásáraÉn nem értem mit szeretnél? Nem kötelessége vizsgálni keresni és értesíteni a területen talált erdő gazdáját! A fellelt területről készül feljegyzés ami rögzítésre is kerül így minden tudható bármikorra vissza lehet ebben az adatbázisban keresni!
De nem bánnám ha mégegyszer leírnád mit szeretnél!
Válasz ermike #1456. hozzászólásáraEzért lenne kötelességük értesíteni a tulajdonosokat és a földhivatalt önerdősülés esetén ,hogy legyen jogorvoslati lehetőségük a tulajdonosoknak. Gyakorlatilag az erdészetleíró lapra azt írnak amit akarnak 12 év után meg keresik a sohasemvolt erdőjüket.Ilyenkor jön jól egy régi hatósági jegyzőkönyv ami igazolja a szakszerű gyepgazdálkodást a területen.
Válasz marhahajcsár #1457. hozzászólásáraha már erdőgazdálkodó akkor értesítik is, de ha csak tulajdonos akkor nem értesítik!
Válasz Matyi50 #1453. hozzászólásáraAhhoz hogy valamelyik tulaj bejelentkezzen erdőgazdálkodónak az ingatlan tulajdonosainak tisztában kellene lenni azzal,hogy erdő lett a területük.Az erdőgazdálkodó fogalma 2009 törv. szerint 17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.Az erdőgazdálkodót pedig értesíteni kell erdőtervezéskor,jogszabályi kötelezettsége van rá a hatóságnak.
Válasz Matyi50 #1450. hozzászólásáravalóban nem feltétlenül a záródás mérvadó! De 50% alatti záródású mellékletben szereplő fafajú területeket nem szoktak betervezni! De valóban tervező kolléga hozzáállása válogatja, Az Erdő tv. definiálja az erdő kritériumát, terület szélesség stb.
Így nem lehet erdőként nyilvántartásba venni ha
a szélső fák átlagos távolsága 20 m több
legalább 5000 m2 kiterjedésű terület,
fa és cserjefaj csak akkor vehető figyelemben ha legalább 2 m magas, és ekkor kell vizsgálni a záródást, ha eléri az 50 % ot akkor lehet leírni és adattári nyilvántartásba venni addig fásításként kell kezelni!!!!!!!!!!
Ha talajvédelmi rendeltetésű lehet a terület akkor kevesebb záródási is elég de ennek pontos mértékére nem emlékszem!
Tehát aki azt mondta hogy nem kell a záródást vizsgálni az hazudott illetve nem ismeri a tv.!
Az fásítás fogalmát is szabályozza a tv de azt jóval megengedőbb módon, ha jól emlékszem itt is ki van kötve a 20 méter és az 5000m2 ! De ezt meg kell néznni!
szóval a tulajdonosnak igenis kell hgoy legyen joga a területeén található fák facsoportok feletti szabad rendelkezés jogához!
ÉS nem a szabadrendelkezésű erdőre gondolok!
Válasz a2457 #1454. hozzászólásáraAz osztatlan közösben ha jól tudom ujra visszahozták az összes tulajdonos beleegyezésének egyezményét....volt olyan hogy aki bejelentkezett rá erdőgazdálkodónak azt csinált terv alapján amit akart a többi tulaj kérdezése nélkül. Magán ügymenet részének tekintették az elszámolást és vagyoni,haszon,költség közös vagy egyéb elszámolását. Most már ha jól tudom pl tarvágást nem lehet úgy csinálni a jogosult erdőgazdálkodónak osztatlanban,hogy az összes tulaj aláírását be nem gyüjti egy nyilatkozatra.
Dolgoztam osztatlanban,de van dilettáns tulaj aki nem akarta megérteni,hogy neki csak 10mázsa fa jár,mert egyszerüen annyi jutna,mert nincs állomány,mert lelopták,vagy kipusztult. Volt ahol pl egy hektár alatti tulajokkal nem is foglalkoztak mikor hasznot osztottak,olyan rossz volt az erdő.
Válasz marhahajcsár #1446. hozzászólásárane feledd, az hogy a törvényt nem ismered, nem mentesít alóla.
szóval nem mérlegelik hogy egyáltalán te képes vagy e megállapítani.
és valóban, mindennemű értesítés nélkül teljesen simán átminősítik, utána ha hozzányúlsz véged.
szeretik így rátenni mindenre a kezüket, aztán okosan profitálni belőle.
mivel az az államnak is jó hazai szervhez szinte haszontalan fordulni, gondold el a kialakult helyzetet.
saját magadat ellenőrzöd, te döntöd el hogy mit szabad és mit nem, és odamegy hozzád valaki hogy nem akarod e magad megbüntetni.
szerintem a válasz a NEM.
ez az a része ami miatt nem tetszik ez az eljárás forma és találkoztam már evvel a problematikával párszor.
ez egy rosz és hibás gyakorlat, igazából amióta létezik azóta tiltakozik ellene mindenki. a probléma mérete vetekszik a másik agyvérzéssel, az erdő esetén levő osztatlan közössel.
azt is rendezni kéne mert rettenetes mennyiségű erdő megy tönkre miatta.
tulajok akik nemtudnak megegyezni, egyik foglalkozna vele sanyi sógor spanyolba meg nem, aztán a javának az a vége hogy magába roskad gyérítés és foglalkozás nélkül és tönkremegy.
életem története az egyik ilyen, a sok tulajból volt egy akivel nem lehetett megegyezni, az indoklása:
nemtudja mennyit ér, ezért inkább nem adja el mert attól fél hogy át lesz verve.
nos, 2 évre rá a szél bedöntötte a javát (mellette lévő erdőt levágták, az eddig szélvédett fele hirtelen már nem volt az, eleve túltartott erdő) és úgy gondolta ez az egy szerencsecsomag hogy én ezt előre tudtam , amikor bedőlt megkeresett és elmondott mindenféle sz@.házi g.. nek. mivel így meg már nem kell nekem, annyit mondtam hogy azt tudom vállalni hogy levágom, letakarítom, újra ültetem, és ápolom ameddig befejezett erdővé nem nyilvánítják (garanciával).
egyszerűen az erdőtörvényeink nem alkalmasak rá hogy létezzenek.
a törvény alkalmazó szervek sem valók semmire, túlnagy az összefonódás és túl szabadon értelmezik a törvény betűjét.
Válasz marhahajcsár #1452. hozzászólásáraAddig nem is fognak tudni róla,amíg valamelyik tulaj be nem jelentkezik erdőgazdálkodónak...csak akkor adják ki a tervet,persze jó pénzért
Válasz ermike #1449. hozzászólásáraAzért az felettéb érdekes dolog,hogy egy területen már kettőször történik úgy erdőtervezés,hogy a tulajdonosok nem tudnak róla.
Válasz Matyi50 #1447. hozzászólásáraA kispénzű tulajdonosokat is megbírságolják,kimennek titokban a területre csinálnak egy tuskókon alapuló fatömegbecslést és beszorozzák 30 ezerrel.Hamar összejön 1 millió ft bírság.A hatóság a jogszabálysértéssel okozott kárt a polgári törvénykönyv szerint köteles megtéríteni.
Válasz ermike #1448. hozzászólásáraEz érdekes,mert nekem pont hatósági tájékoztatásba adták ki,hogy semmi köze a záródásnak ahhoz hogy erdőnek minősítsenek valamit.Ha a terület törvényben meghatározott százalékát a mellékletében megtalálható fafajok elegyesen vagy elegy nélkül elfoglalják,akár felnyíló erdőként is figyelembe vehetik. Tényleg ez is olyan mint az NKH rendszám ügyintézése,minden megyében más és más...
Válasz marhahajcsár #1446. hozzászólásáranem kotelessege az ertesites de hivatalbol kerheto a torles ha jogos biztos segitenek,
de nem kell felni intezkedni
Válasz Matyi50 #1447. hozzászólásáraha a hatosagnal adattarban nincs bent nem vedett, te vagy a jogszerű foldhasznalo akkor simán vaghatod, nem tilthatja meg, meg akkor sem 100 % os a zarodas,
Válasz marhahajcsár #1446. hozzászólásáraEz így mind szép és jó,de szerinted ki mer és ki akar egy kispénzű tulajdonosként hatóságokkal perre menni ilyen ügyek miatt?
Válasz Matyi50 #1441. hozzászólásáraEgy laikus tulajdonos nem tudja és nem is döntheti el,hogy a területén található növényi társulás megfelel e az erdőtörvényben meghatározott feltételeknek ez szakmai feladat.Ezt műholdról megállapítani nem lehet. Külön hatósági eljárás keretein belül terepi bejárással a tulajdonos értesítésével jogorvoslati lehetőségével kellene eljárni, nem hivatalból titokban. Tudok olyat hogy 12 évre rá derült ki a bejegyzés,és senkit nem értesítettek(tulajdonos,fölhivatal,mvh,környezetvédelmi főfelügyelőség,önkormányzat,nemzeti park stb) Az MVH azóta is ellenőrzi mint natura 2000 gyep,a legelő állatokat meg el akarja zavarni az erdészet a területről.Az alkotmánybíróság is vizsgálja a jogszabálysértő tevékenységüket,van hogy 40 évvel ezelőtti nyilvántartásra hivatkozva büntetnek tiszta diktatúra mintha nem is lett volna rendszerváltás náluk.AZ ERDÉSZETI HATÓSÁG JOGALKALMAZÓ NEM JOGALKOTÓ.A tulajdonhoz való jog az emberi jogokkal egyenértékű alapjog,senki ne hagyja magát velük szemben bíróságra kell vinni őket akár brüsszelig.
Válasz ermike #1442. hozzászólásáraNa ebbe beleszaladtak már egy páran és kapták a büntetést..,mert észrevették,s lejjebb is írtam már,hogy sajnos nem lehet csak emiatt levágni csak úgy. (bárcsak lehetne)
Az erdőtörvényre hivatkoznak ,ami akár egy fát is a hatóság felügyelete alá helyez ha jól elolvasod Vhr-el együtt. Megyéje válogatja,de nagy szívás tud lenni,ha ráverik a tulajra mégiscsak.Lentebb írtam,hogy simán azt szokták indoklásként hivatalból visszanyomni,hogy az eredeti művelési ágnak megfelelő állapotot fent kellett volna tartani,de mivel ez nem történt meg és a terület beerdősült oly mértékben,hogy onnantól kezdve vonatkozik rá az erdőtörvény ide vonatkozó szakasza. Amennyiben az országos erdőállomány addattárban szereplő erdőtömb van a közelében,netán határos vele,simán hozzátervezik ahhoz.
Szóval csak óvatosan!
Az idén a parlament elé kerül az erdőtörvény....
Fontos,hogy addig mindenki jelezze problémáit az erdőkkel kapcsolatban a hatóságok,érdekképviseletek,szakirányítók,képviselők felé.Szóban nem elég
Hátha történik valami....
Válasz a2457 #1438. hozzászólására"az erdőfelügyelet is ki tud olyanokat találni időnként ami megkérdőjelezi hogy nem volna e szakszerűbb egy pékre bízni a dolgot "
Mi van, ha a politika, vagy a rossz indulat irányít?
MZ/X
Ha még nem szerepel adattárban akkor vághatod!!! Illetve nem utasíthatja el a bejelentésed fásításból való kitermelésre! Hívj fel ha megkapod a válasz levelet melyik megye?
Válasz marhahajcsár #1439. hozzászólásáraNem kell bemenniük,nem is nagyon mennek...megnézik a nagyfelbontású műholdfelvételeket és hivatalból eljárnak..terepi bejárás max 10évente van tervezéskor,vagy ha a felügyelő arra téved valami egyéb fahasználat vagy telepítés miatt.
SImán átminősíthetik hivatalból erdővé ha megfelel a rendeletnek,törvénynek az erdősülés.
Ha nem állami pénzen létesült,hanem önerdősülés,vagy önerős telepítés,akkor még mindig eldönthetik,hogy nagybetűs Erdőként tervezhetik be vagy szabadrendelkezésűnek nyilvánítják. Ez is egyéb előírásoktól függ,de ez már kicsit durva eljárás a tulajdonosra nézve.
Válasz ..MZ/X.. #1435. hozzászólásáraAz erdészeti szolgálatnál kérvényezd a terület szabad rendeltetésű erdővé nyilvánítását. Ha ez megtörtént utána bármikor letakaríthatod minden fajta kötelezettség nélkül.
Válasz a2457 #1438. hozzászólásáraÖnkényesen erdőt nem csinálhatnak belőle.Jogszabályok szerint kötelesek tevékenykedni,olyan nincs hogy a tulajdonos tudta nélkül bemennek magánterületre és erdőnek minősítik.Ügyvédhez kell fordulni.