helyi erdészurat meg kell keresni és rávenni hogy becsülje fel.
annyiban segítheted a dolgot hogy nagyjából mellmagasságnál leméred minden egyes fa átmérőjét neki, meg a magasságát.
ha egyenletes erdő akkor elég vastagságcsoportonként mérni magasságot.
utánna evvel mész az erdészhez.
meg megmutatod neki a terepet.
meg fogja tudni mondani ha jó a szakmában 10% belüli hibával hogy mennyi ipari fa, és mennyi tüzifa lesz belőle.
99% hogy a végtermékre felvásárlót is tud ajánlani, lehetséges hogy a helyi állami zrt erdészet rendelkezik fűrészüzemmel ami egyúttal meg is venné az ipari anyagot.
és az erdész kitermelő brigádot is tud ajánlani nyilván.
gyakorlatilag ez a legtisztább út.
köbméterre fizeted a kitermelést, és köbméterre adod el a fát.
tereptől függően 3400 és 3800 forint nettó közt van a reális vállalkozói díj a kitermelésre. tüzifát netto 6 és 6500 közt lehet eladni (errefele), iparifában nem nyilatkoznék mert függ attól is hogy minőségében milyen. Brigádot jól megnézni, aki "feketézik" , "féláfázik" , emberei inkább kocsmatölteléknek néznek ki azokkal nem érdemes szóba állni. ha ajánlják se.
főleg ha van terved a területtel.
kutyaütők magas tuskót hagynak, kifogásolható rönköt vágnak, ami aztán lehet hogy csak tüzifának lesz jó. ez téged anyagilag meglehetősen rosszul érintene.
erre a fa méretre amit mondasz a minimum felszerelés egy LKT, 3 darab stihl 660 as fűrész, 1 fő döntő, 1 fő daraboló, 1 fő aki hosztol/rakodik és még egy fő aki csak rakodik, szüksgées még egy megfelelő átlaló.
ha ezekkel nem rendelkeznek akkor érdemtelen minden tárgyalás. f@sz nélkül nem lehet b@szni.
rönkkapcsot érdemes venni, erdészúr majd megmondja. ha rám hallgatsz vételezel minden nap végén.
köböző könyvet találni online is.
a jó kapcsolat alapja a szoros elszámolás.
lábon nem feltétlen jó eladni erdőt.
mert ha jó lenne eladni, rosz lenne megvenni :D
Jó napot! Van egy erdőrész, ami közös tulajdonban van 2 rokonommal (örökölt terület), és ki kell vágni sok régi fát (régi erdőtűz miatt). Megtaláltak, mert apám volt gazdálkodó.
De most nekem kellene bejelentkezni, de hogyan lehetek én a gazdálkodója egy olyan területnek, amiben rész tulajdonom van csak? (A többi tulajdonos örömmel bízná rám a dolgot. Csak nem tudom milyen papírt kell írni. Szívességi művelés kizárva, mert nagybáty is van a játékban.)
Köszönöm a segítséget előre.
Először is tisztázni kéne azt,hogy ez fásítás e egyáltalán,vagy az erdőleltárban szereplő erdő. Legkönnyebben az országos erdőtérképről tudsz tájékozódni ezzel kapcsolatban itt a neten. Ha fásítás,akkor nincs kitermelésre kötelezve a tulaj,ha elérte is a vágásérett kort az erdő. Viszont ellenőrizni nagy valószinűséggel kimennek,előtte és utána is,arról valószinű téged nem értesítenek. Viszont most már egy hónap van év végéig,januárban új engedélyt kell kérned.Gondolom nem egy két hét a meló :D
Ha tervezett erdőről van szó az kicsit más tészta.
nem, legalábbis nem hinném.
kukorica szárat nem vágtam még vele, de magas füvet pl. megpróbáltam, el sem vágja csak fekteti.
most csak találgatok, de neked lehet hogy több kést kéne csak feltenned.
tehát egy tengelyen kettő helyett mondjuk 4 et.
kéne valakivel beszélni aki esetleg ezt kipróbálta, nekem fejben egy dolog hogy adná magát, de sajnos olyan helyzetet is látok hogy semmit se érne.
talán inkább valami zúzógép, az voltaképpen ha minden igaz szinte forgács méretre le darálhatná, de nem vagyok benne biztos hogy hatékony szerszám volna e.
Már írtam korábban, illetve most végig olvastam az egész topicot az első hozzászólástól..
Van 6ha vágásérett akác erdőnk, végfelhasználású, még nem köteleztek, hogy vágjuk ki, de azt már nem is akarom megvárni. Nem túl jó az állomány, elég ritka már, talán 100m3/ha. Magunk szeretnénk letermelni és újra akác erdőt varázsolnánk belőle.
Adnak-e még támogatást akác erdőre? Telepítési, ápolási támogatást? Van egy erdészünk, még nem beszéltem vele konkrétumokról, de a pályázatot ő tudja megírni? Mielőtt tarvágásnak neki állnánk, szednék ki belőle 50-60m3 száraz fát. Amennyiben fásításból való fakitermelésre kérek engedélyt, kijönnek megnézni az erdőt?
tuskó kérdésre, említett kalapácsos zúzó / pásztakészítő,
vegyszerhez már késő van. van valami aminek a neve nem jut eszembe de egyből a vágás után kell bekenni vele, de az is csak lefogja a sarjat valami 10% körülire.
végső megoldás a forgókotró majd a lánctalpas ami letolja a tuskót.
katasztrófálisan néz ki utána a terep.
hajdóbeni árakra nemtudok sokat mondani,
felénk aki 4000 alatt vágja az vagy tolvaj vagy szélhámos vagy mindkettő.
ha kell belőle ipari fa is akkor a korrekt ára 4200 tüzifára és 5500 ipari fára.
jelenleg is ennyiért vágok. (+áfa persze)
referenciuával rendelkező embert keress, majdhogynem legjobb a helyi erdész urat megkérdezni mik az árak és kivel érdemes tárgyalni.
99% hogy tud vállalkozót is ajánlani, meg felvásárlót is.
lábon itt 10 ezertől indul köbje. én nem veszek csak olyat amit én is felmérek. fizetés kitermelés közben.
üdv! Dandrás! nekem tavaly az erdészet az akác,tölgyesben való irtására a Lontrel nevezetű kegyszert ajánlotta. talán jól irtam.valamilyen engedély köteles permetszer. hátrány,hogy csak a kinőtt zöld levélre kell fújni és gyökérig ki irtja. glüfó tartalmú,csak a levelét szedi le,azt újra hajt. nálunk legalábbis.
Őszintén szólva semmi nincs már rá. Ami volt,betiltották (garlon).Helyette nincs más,csak már a Glifozát hatóanyagú szer. Az meg annyi,mint halottnak a csók ha tuskóra kenik.
Üdvözletem mindenkinek!
Segítséget kérnék abban,hogy Hajdú Biharban menyiért vágják az akác m3-ét , lábon mennyiért adható el és a felvásárlási árak hogyan alakulnak?
Előre is köszönettel.
További szép napot mindenkinek!
Válasz #1165. hozzászólásra
szia!
nos erre glpet venni drága dolog, szerintem biztosan van a környéketeken olyan vállalkozó aki megfelelő zuzó, pásztakészitővel rendelkezik.
Üdvözletem! Szeretnék segítséget kérni fakitermelésben jártas személytől. 1,5 ha-n le lett vágva az akác. Szeretnék tuskókenést végezni hogy a sarjak ne jöjjenek fel mivel a területet át akarom minősíttetni. Milyen terméket/módszert ajánlanak ami elfogadható áron beszerezhető/ elvégezhető. A segítséget előre is köszönöm. Üdvözlettel: András
oldalról. én nem szórakozok tolatással, előremenet nyélgáz.
ugyan a lemez kicsit kitakarja a zúzó hajtóművét, de tudsz arányosítani, a zúzó 2 méter hosszú. ez a hajtómű sokkal nagyobb mint a lenti zúzón ami van.
a trakimon a sárhányó azért olyan "sportos" mert akkora sarjak vannak hogy felgyűrik. 5 centi vastag vadkörte és egyébb evvel nem gond.
kardán ami hajtja 200 lovas trakié, traktor felőli végén nyomatékhatároló kuplunggal, szárzúzó felőli végén szabadonfutóval.
a zúzót valami alig 200 ezerért vettem, annyit csináltam hogy az állítható talpak helyett fixet kapott, meg a 3 mm es eredeti lemezelés alá kapott még 8 mm lemezt.
amikor ez a kép készült akkor nyárfa tuskósarjat toltam le vele, traktor fülkétől magasabbat. csokrokban nőtt ki nyilván, volt közte vastagabb mint 5 centi bőnyállal.
na ottt ennyire szép munkát nem végzett, volt pár erősebb amit nem bírt elkalapálni teljesen, azokból méter magas csonkok maradtak meg.
de elenyésző mennyiség.
első képen a háttérben látod a bozótot és a vadszőlőt az erdőben, az egy jövőre tarvágás tervezett erdő. tehát zárt a lombkorona már régóta.
nagyjából ebből gondolhatod hogy azok a helyek amiket elhanyagoltak hogyan nézhetnek ki :D a vadszőlő 5-6 méter magas fákat folytott meg, ha lebírom fektetni a traktor orrával akkor áthúzom rajta a zúzót. és szépen el is rendezi. persze a fa törzse megmarad, nem veri szét apró darabokra. csak a dzsuvát veri le szépen. utánna lakosság eltudja takarítani a megmaradt halott korhadt famaradványokat, tüzifának még bőven jó.
egy rendes gyári erdészeti zúzó 2 milió feletti árban van,
és annyiban másabb hogy a hajtómű nem közvetlen hajtja a láncokat.
hanem van közte egy gumitárcsás megoldás hogy az ütésszerű terhelés ne verje a hajtóművet.
ha megnézed a láncokat az enyémen, 20 as csavar a rögzítés.
nemigen van mihez arányosítani így sokkal kisebbnek tűnik az a lánc mint amilyen a valóságban.
ez a modell nem kapható idehaza, bár a grenier franco nem arról hires, hogy olcsó játékszereket gyártana. mi letudnánk gyártani, ha érdekel, ezeknek az erdészeti gépeknek a lelke az, hogy benne kell lenni az anyagnak
szép videók :)
hozzá kell tegyem hogy ettől sokkal szörnyebb helyekre is be lehet vele nyugodtan menni. ez a kis bozót még egyáltalán nem vészes :)
nem kell félteni a szárzúzókat, ha nem bír el valamivel akkor csak kopácsol a lánc, baja nem lesz tőle.
Köszi a gyors választ. Ebben a szedresben szép munkát végez. Igazából olyanra lennék kíváncsi,hogy kb 5cm átmérőjű galagonyás,vadkörtésben hogyan boldogul. Itthon merre lehet kapni és kb milyen árban?
100% ig egyetértek.
főleg a tuskós területre való direkt ültető technológiával.
nemkell vágásteret különösen takarítani hozzá, nem kell csupaszra úgyértem. azonkívül tuskózni sem kell. meg utánna lánctalpassal letoltani a tuskótm, meg vele a termőréteget.
maróval végigmenni drága nagyon.
ilyenkor a direktültető teljesen jó.
félreértés ne essék, minden ültetési technológiának megvan a maga létjogosultsága. ahogy a különböző cserje zúzóknak, marógépeknek is.
de pont azért van ennyiféle, hogy ki lehessen választani az adott területhez a legjobbat. én sem csak egyféle technikával dolgozom, van nekem is ékásóm, direkültetőm, meg gödörfúróm is. és használom is mindhárom technikát. zúzóból csak a láncos van mert 99% ban elég is.
de volt ahova kénytelen voltam kalapácsosat bérbe dolgoztatni.
amit az mtz valahogy le tud borítani maga előtt arra elég a láncos.
ami már durva annyira hogy feltolja az orrát és levegőben a két elsőkerék oda kell a kalapácsos mindenképpen, azt nem lehet mással megúszni. sok helyen nem is engedik meg hogy a tuskókkal kezdjen valamit az ember. láncos kopácsolhatja egésznap, nem lesz annak semmi baja tőle. (max év végén újra kell lemezelni, 4 négyzetméter 8 as lemez. nem nagy ügy.)
natura 2000 es területeken dolgozom javarészt, nincsen tuskózás. annyit lehet tenni hogy termeléskor értelemszerűen minimális tuskómagassággal dolgozunk. se tárcsa, se rigoleke, kézi kapálás van a sorban meg kasza. sorközben meg szárzúzó.
kalapácsosról volt szó, de nem engedték, sok a védett növény itt.
kalapácsos azért elrendezné azt is, tehát itt technológiai megkötések is érvényben vannak.
kitermelésnél pl. nem lehet vonszolni fát, csak forwarder vagy közelítő szerelvény, az is csak ha nem hagy 10 centinél mélyebb nyomvonalat, amint ez megtörténik megkell állni vele és várni hogy szikkadjon a talaj.
egyedül az altalajlazító van engedve, ültetés előtt.
http://www.nyme.hu/fileadmin/Image_Archive/emk/emkti/06_ETL-3_talajlazito.pdf
ez a fajta.
ezután mehet a direktültető. vagy ha szükséges a gödörfúró.
itt nem egyenletes a talaj, sok olyan leejtésű hely van ahova nem mászik fel sem a lazító, sem a direktültető. oldalirányba túl meredek volna.
ott sajnos kötött talajba kell fúrni, na az már valami :D
ékásót meg kalapáccsal sem vernéd le oda.
no mindegy, visszakanyarodva, eredeti gondolatmenetem az volna hogy nincsen olyan technológia ami "mindent visz".
látatlanban egyből a legdurvábbra kitalált technikát forszírozni sem hangzik helyesnek. inkább a területnek megfelelő technika, és akkor nem lesz belőle pazarlás.
de sokmindentől függ mi a megfelelő.
nézd aki csemeteneveléssel, faiskolázással dolgozik néki biztosan elengedhetetlen egy profi ültetőgép, kicsi területekre felesleges megvenni, hisz akkor termeli ki az árát, ha dolgoznak véle. de azt ne felejtsd el, hogy ezen ültetők direktültetés folyamatában egy ujratelepitett erdő alapmüveléseinek munkáit is meglehet spórolni.az pedig nem kevés pénz
szerinted nyarasokat mivel pótolják?
több mint 100 ezer csemetét lefúrt már nekem 2 darab gödörfúró az elmúlt években.
kardánnak kuplungosnak kell lennie, és akkor ha valóban túlnagyot fog nem tép az szét semmit. bár az erősített tlt cucc mtz be elkél hozzá.
megkéne egyet nézned munkaközben inkább.
természetesen nem jó mindenhovba a szárzúzó ahova a marók kellenek.
ez tiszta sor.
nemvéletlen írtam eleve, tudni kéne többet az adott területről, könnyen megesik hogy fölösleges a marógép. meg a kalapácsos cserjezúzó is.
napi 4-5 hektárt lehet láncos zúzóval lenyomni ápolásban.
bitangabb területet ahol kezd rezegni a léc hogy maró vagy kalapácsos zúzó kéne abból ez inkább csak 2 hektár.
össz. ápolásom egy évben a szárzúzóval huszon pár hektár ami tuskós területen van, 3-4 alkalom évente függően attól hogy mennyire nő a gaz benne.
félreértés ne essék, nem hobbim vagy beugrós melóm evvel foglalkozni.
állami erdőgazdaság köti le a cégem munkakapacitását az év 80% ában.
ebben minden benne van, ültetés,ápolás,tisztítás,gyérítés,tar/szálaló vágás. nem én megyek ki egy darab gödörfúróval meg egy kocsmatöltelékkel ültetni :D az elismerésed a fiúknak jár.
akácot még csak fogok majd telepíteni így.
nyarat,kőrist,juhart,szilt,füzet telepítettem eddig.
a dirketültető viszont teljesen jó, használok olyat is.
nem mindenhol klafa mert van ahol nem hajlandó a tárcsa betömöríteni a földet, hanem csak ráragad. de homokra akácot ültetni jó vele.
szaporább mint az ékásó, barázdát nyit és zár, jobban tetszik a csemetének. ékásó inkább csak ott működik ahova nehéz volna géppel eljutni, fúrni meg hasztalan lenne. olyan is megesik.
JOSEY! Szegény embör vizzel főz! Nem gondolod,h. Magénszemély,ilyenre pénzt ad? Életképek szerint ha még az is van neki,ami ezt elhajtja,8évig kenyéren meg vizen él másodállásba. Várva bizva,h. Bejöjjön az ára. Egyébként szép munkát végez. Ja,h. Nem is nekünk árulod?. Igy már más.
Válasz #1146. hozzászólásra
szia! bokorzuzáshoz ezen változatot ajánlanám.
az akágültetéshez pedig direkt ültetőt ami tuskós szennyezett terülerbe is lehet ültetni akár napi 4-5ha, tiszta telepitésben akár 8-10ha teljesítménnyel
Ismételni tudom önmagam... Ha Te gödörfúróval eltelepítesz úgy sok sok hektár akácot is, soktízezer csemetével,hogy ne rokkanj bele,meg a fúró is kibírja ,akkor megeszem a kalapom,mert Te maga a vasember vagy,a fúró meg valami transformer lehet. A csemete megeredési viszonyokat nem vitatom,abban van némi igazság.
A belinkelt szárzúzó meg max 5centis kökénybe,csipkébe,somba jó,abba se 10hektárokra,másra nem igazán,mert ahogy más is felvetette,szétcsavarja a gép a francba ha kicsit izmosabbat fog. Beton? Persze ha egy leöntött sittkupacot oldalról elkap azt szétcsapja... meg idővel a kardánkereszteket is
stihl bt 121 es fúrót, 10 es szárral használom kőrishez és juharhoz.
15 ös szárral meg nemesnyárhoz és szürkenyárhoz.
ezek jók csak hozzá, mert van rajta fék.
fa megfog valami huncutságot ahogy tekerné ki magát a kezedből egy kar nekimegy a lábadnak és meg is állítja a fúrót.
azontúl ha nemtudod kihúzni, akkor bekapcsolod a féket és kézzel ki tudod tekerni.
lazított talajba (erdészeti lazítóval, csak 1 csíkot húz) futni lehet vele szinte 10 es szárral.
a zúzó áttétele valamennyit gyorsít, de nem sokat.
talán ahogy mondod 4 kardánra 1 késfordualt jutna.
bőven elég így is, ha kiszámolod hogy méteres sugarú körnél ez mekkora tempó evvel a roppant nehéz lánccal :D
maróra visszatérve szerintem pocsékolás sokszor.
akkor látom értelmét ha nyarasról vált valaki mondjuk kőrisre.
tuskósarj nem lesz mivel az lemarja a tuskót is ahogy van.
de ottse csinálnám teljes területre, csak az ültetendő fasorba mennék el vele. persze lehet hogy rosszul látom. talán olcsóbb mint tuskózni és nem hagy drabális talajt magaután amit még külön bulldózerrel kell letolni hogy majd lehessen művelni.
fúróra visszatérve van hátulütője is, ha már belemerültem.
kikeményedik a fúrt ködör széle. azok a fajták amiknek a gyökere előbb lefelé terjeszkedik jobban szeretik. lazítatlan területen ez látszik a fejlődésen, második évben gyengébb a vártnál, nagyjából akkor töri át magát a fúró által kikeményített részen. (csemete méret függő).
ahol volt lazítva ott nincsen baj, a lazítás vonalában talál magának elég puha földet.
igazából az ültetőgépes meg a rigolos meg az ékásós ültetéssel nicnsen nekem bajom, de hogy 60 centi mélyre csak talán a rigolos megy ebből az tuti. csak kevesen csinálják úgy meg ugye, mert inkább csak belefektetik a barázdába aztán kalap kabát. jó persze, lehet így olyan hogy 2 méter a csemetéből föld alatt van. DE mennyivel a föld alatt ??
gödörfúró meg nem hazudik, maximum az aki használja.
rendesen le kell tolni ameddig a csemete engedi, a csemete gyökerét csak annyira megvágni hogy beférjen a lukba, tömöríteni egy klafa bottal kell, és nem a legvégén, hanem folyamatosan ahogy söpröd bele a földet lábbal. kell hozzá rutin, pár nap és belejön aki nem csinálta még.
akkor jó pl. a nemesnyár ha egykézzel nemtudom kihúzni, ha belefeszülök sem.
kőrisből/juharból ritkán kapok olyan csemetét ami elég nagy lenne a teljes ültetési mélységhez, nyilván ott kevesebb erőfeszítés a próbája az ültetésnek.
namost, amikor akác kapcsán ez szóba került természetesen ki voltam röhögve, amit meg is értek. indokolatlan a gödörfúrás.
már úgyértem rutinos erdészek röhögtek ki.
ugyanakkor csak rá fognak fanyalodni, múltévben egy "csodaszép" fenyő helyére (inkább röhögném ki aki homokdombra komolyan gondolta a fenyőt.. hmm) próbáltak akácot tenni, de persze a fenyő besavanyította a talajt ahogy kell, meg amúgysem a legjobb hely az semminek. a lényeg az hogy nem volt akkora az eredés hogy megérte volna pótolni bele, leginkább kiszáradt és elpusztult minden.
ott kaptam lehetőséget rá hogy jövőre nekifussak , ha megint befürdenek. be fognak fürdeni, semmi kétségem felőle.
a szelvényvizsgálat szerint a felső 25 centi savanyú, mneszes és száraz mint a dög.
na azt mos meg mán nem röhögnek, mert látták amiket ültettem fúróval szil/kőris/juhar/fűz/szürkenyár / nemesnyár, aztán volt sapka tologatás amikor kiszámoltam nekik hogy ugyan drágán ültetek, de a sok és statisztikáját alapul véve megtérül ott hogy rövidebb ideig szorul ápolásra, nem kell annyit pótolni bele, és olcsó a talajelőkészítés is hozzá. sajnos sokan még mindíg csak tárgyév terminusban tudnak gondokodni ami nem a legjobb ha erdőről beszélünk.
majdan azt meg hogy homogénebb az erdőszerkezet a gyérítések alkalmával fogják látni, meg majd ha eljön az ideje akkor a tarvágásnál/szálalásnál. bíztatóbb amikor nem olyan az erdő hogy évekkel el van tolódva benne az állomány kora. mondjuk az erdő szó is tulzás, ha ember keze benne van akkor az csak ültetvény. legföljebb csúfolhatjuk természetszerű erdőnek.
felénk is ilyeneket hordoznak. az enyém hasonló kialakitású zártszelvényből,a talpa fix,nem állitható! szinte csak függesztve viszem. ezek a hajtóművek egy az egyben arányban hajtanak? nekem is hasonló kinézetű,kb. 4 fordulat után talán 5 fordulatot forog a kés. valami ilyen gyorsitása van,ha jól emléxem. az tény,h. amit az edészet használ,az inkább maró,mint zúzó. szinte szőnyeg minőségü talajt hagy. baszott nagy valtra körbe volt kazán lemezzel burkolva,h. saját magát ne ronditsa le,csak sok helyre nem tudott bemenni. szerintem ujra telepitéseknél nem muszály a talaj vizszintesbe hozatala. kb. ezt érik el vele. ja,rengeteg paci kell oda. meg a gázolaj.
az a helyzet hogykevesen ismerik a rendes láncos erdészeti zúzót.
én ilyet vettem:
http://www.agroinform.com/aprohirdetes/5368177/Erdeszeti-Lancos-Szarzuzok-200cmm-180cm-160cm.html
de csak a lánc, meg a hajtómű miatt.
a 2 méteres vágási szélességhez 2x8 szem tartozik, kovácsolt lánc.
rettentesen jó munkát végez.
ami motoros kaszával már nem megy, még vágó koronggal sem, még azt is teljesen simán le tudom zúzatni vele.
a lemezelést mondjuk ki kellett cserélnem, az eredeti 3mm es lemez nemsokat ért.
8 mm es lemez került rá + ba, igaz hogy bólogat vele az mtz menetelés közben, de legalább nem veri szét a lánc.
sokaknak egyszerű mezőgazdasági zúzójuk van és abból indulnak ki.
esetleg valami vicces kutyaláncot tesznek rá , de az nem művel csodát.
ettől független természetesen abban igazat kell adjak az Úrnak hogy a kalapcsáos zúzó az abszolute topp.
csak ne feledjük el hogy egy igazi rendes kalapácsosból a 2 méter széleshez kell 180 lóerős gép. az letakarítja a tuskót nullára.
a láncos nem, de megcsapkodja rendesen. a kisebbeket amikor kezdenek már rothadni ki is veri a földből.
ahogy mondod, sittre/hulladékra, betonra, kavicsokra, tuskóra, minden ilyen dologra gyakorlatilag érzéketlen.
nekem egy pár lánc kerül 55 ezerbe + szállítás, nagyjából 80 hektár tuskós területet bír ki. azért olcsóbb mint a kalapácsos rendes erdészeti zúzók :D
Üdv! Bocs,h. Beleszólok,de a láncos zúzó nem kiméletes a csekmetet nézve! Aki használt olyat,nem kérdőjelezheti meg a képességét,ha van rajt legalább 2 db. 30kilós lánc! Még 500as kardán fordulatnál is megeszi a betont is,a tusko sem gond neki! csaka hajtóművet le ne kapja csavarostul! Az enyém fix,rugólapbol van,non ritka,meg kicsi területen tisztitok néha akáccal benőtt,kökényes szedres tuskós helyeket,de utána semmi nem marad. Amúgy kukut,meg szalmát vág.Nem értem,h. Miért szóljátok le az ilyen gépet! A fa ültetés is felénk elég változatos. Valaki ülteti,valaki ássa,vagy furja.
ez csak természetes, ezekből a "hülyeségekből " élek.
azt megértem ha megtudakolod miért is feltételezem hogy szárzúzóval lehet elhagyatott területet rendbe tenni.
néhánytíz hektáron már átrágtam magam. persze nem a mezőgazdasági zúzóval.
ami a gödörfúrós ültetést illeti, akácot jövőre fogok vele 4 hektárt.
kőrist is előszeretettel ültetik ékásóval, de letömörödött földbe nem egy élvezet. 10 es szárral ültettem már pár hektárt, a kísérkleti területen látványosan jobban fejlődik mint az ékásós. jegyzem meg a vele egyidőben ültetett szürkenyárral közel egyforma fejlődést mutat 3 éve lettek ültetve. az ékásós alig fele akkora. ez az én hozzánemértő butaságom csak arra volt elég hogy állami zrt ültetteti velem gödörfúróval a kőriseket múltévóta. nyilván ők is teljesen buták.
bármit meg elhet kérdőjelezni és alkalom adtán meg is kell.
de csak simán bekönyvelni hogy baromság necces.
5 centi átmérőjű cirka 1.5 -2 méter magas nemesnyár tuskósarjat vadszőlővel erősen benőe, helyenként vadszederrel és ragadós galajjal , úgy hogy az árvíz mosott bele bőségesen fahulladékot még simán le tudom zúzni láncos erdészeti szárzúzóval. nem csak a kalapácsos erdészeti létezik.
gödörfúrós ültetés nem a legszaporább, de egy fúróval kétezer lukat 10 es szárral ki lehet tolni, ennyit egy fő be is tud korrektül ültetni.
az akácra magára visszatérve nitrogén igényes fajta, a gyökerén élő baktériumok kötnek meg neki a levegőből nitrogént. és a levegő nem egyforma mindenhol. a fekete bodza megjelenik az akácosokban, jól érzi magát ott ahol az akác. ahol a bodza nem marad meg, ott az akác sem fog sokra menni. alapvetően nem a bodzából szokás kiindulni, de fölöslegesnek találtam elővenni a többi növénynevet, nem feltétlen olyan közismertek mint a bodza.
persze telepítésre vannak még változatok, vethet el gyökérszecskát, vagy vethet magot is. ültetheti ékásóval, letömörödött földbe biztosan élvezetes. rigolekés műsor is szóba jöhet, bár nem vagyok a híve annak sem. több szempontból az erdészeti talajlazító és gödörfúró páros volt a legjobb, bármit is ültettem eddig. kevés pótlás kell bele, a mélyebbre került gyökeret jobban védi az esetleges fagytól.
Erdőgazdálkodó vagyok. Hivatalosan van szaktanácsadónk, de sajnos nem nagyon segítőkész, vagyis nincs a helyzet magaslatán. Abban kérem a segítségét, hogy milyen nyomtatvány kell ahhoz, ha az üzemtervben leírt fafajtól eltérőt szeretnénk ültetni mert a helyi adottságok miatt arra van remény, hogy meg is marad. Válaszát előre is köszönöm.
Nagyon vigyázz az ilyennel! Lehet nincs még átvéve sem a terület,mert eleve a felújítási kötelezettség sem teljesült rajta. Sokan megszívták már ezzel így a vásárlás után,aztán a hatóság meg küldi ám a büntetést,meg be is hajtatja az új tulajdonoson ha az előzőn nem tudta!
Művelési ág váltás erdőből szántóvá elég szép összeg hektáronként,pláne amit az erdészeti hatóságnak kell érte fizetni...aztán meg a munka vele,mire Te abból szántót csinálsz :/
4536 hozzászólás
Válasz #1187. hozzászólásra
helyi erdészurat meg kell keresni és rávenni hogy becsülje fel.
annyiban segítheted a dolgot hogy nagyjából mellmagasságnál leméred minden egyes fa átmérőjét neki, meg a magasságát.
ha egyenletes erdő akkor elég vastagságcsoportonként mérni magasságot.
utánna evvel mész az erdészhez.
meg megmutatod neki a terepet.
meg fogja tudni mondani ha jó a szakmában 10% belüli hibával hogy mennyi ipari fa, és mennyi tüzifa lesz belőle.
99% hogy a végtermékre felvásárlót is tud ajánlani, lehetséges hogy a helyi állami zrt erdészet rendelkezik fűrészüzemmel ami egyúttal meg is venné az ipari anyagot.
és az erdész kitermelő brigádot is tud ajánlani nyilván.
gyakorlatilag ez a legtisztább út.
köbméterre fizeted a kitermelést, és köbméterre adod el a fát.
tereptől függően 3400 és 3800 forint nettó közt van a reális vállalkozói díj a kitermelésre. tüzifát netto 6 és 6500 közt lehet eladni (errefele), iparifában nem nyilatkoznék mert függ attól is hogy minőségében milyen. Brigádot jól megnézni, aki "feketézik" , "féláfázik" , emberei inkább kocsmatölteléknek néznek ki azokkal nem érdemes szóba állni. ha ajánlják se.
főleg ha van terved a területtel.
kutyaütők magas tuskót hagynak, kifogásolható rönköt vágnak, ami aztán lehet hogy csak tüzifának lesz jó. ez téged anyagilag meglehetősen rosszul érintene.
erre a fa méretre amit mondasz a minimum felszerelés egy LKT, 3 darab stihl 660 as fűrész, 1 fő döntő, 1 fő daraboló, 1 fő aki hosztol/rakodik és még egy fő aki csak rakodik, szüksgées még egy megfelelő átlaló.
ha ezekkel nem rendelkeznek akkor érdemtelen minden tárgyalás. f@sz nélkül nem lehet b@szni.
rönkkapcsot érdemes venni, erdészúr majd megmondja. ha rám hallgatsz vételezel minden nap végén.
köböző könyvet találni online is.
a jó kapcsolat alapja a szoros elszámolás.
lábon nem feltétlen jó eladni erdőt.
mert ha jó lenne eladni, rosz lenne megvenni :D
Sziasztok!
Szerintetek mi lenne egy fél hektárnyi nyárfaerdő reális ára? 50 cm-es törzsűek is vannak benne.
Nem az a nyílegyenes nemesnyár.
jó napot azt szeretném kérdezni hogy a császárfa telepítéséhez is kell engedély?
Válasz #1183. hozzászólásra
Bocsi ugyanaz mindkét link! Ez a másik a megbízásról: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/evgi/JagerLaszlo/ErdotulajdonEsGazdalkodas.pdf
Válasz #1183. hozzászólásra
Ezt olvasd el: http://mek2.niif.hu/00311/pdf/271.pdf
Illetve ennek a rád vonatkozó részét a megbízásról: http://mek2.niif.hu/00311/pdf/271.pdf
Remélem tudtam segíteni!
Jó napot! Van egy erdőrész, ami közös tulajdonban van 2 rokonommal (örökölt terület), és ki kell vágni sok régi fát (régi erdőtűz miatt). Megtaláltak, mert apám volt gazdálkodó.
De most nekem kellene bejelentkezni, de hogyan lehetek én a gazdálkodója egy olyan területnek, amiben rész tulajdonom van csak? (A többi tulajdonos örömmel bízná rám a dolgot. Csak nem tudom milyen papírt kell írni. Szívességi művelés kizárva, mert nagybáty is van a játékban.)
Köszönöm a segítséget előre.
Válasz #1181. hozzászólásra Igen,kell kérni rá engedélyt.
mármint a fákat
jónapot azt szertném kérdezi hogy van egy legelöm és ahoz kell engedély hogy vágjam?
Válasz #1177. hozzászólásra
Ahhoz nem hiszem,hogy kell engedély,de kérdezz meg egy ott illetékes erdőfelügyelőt,nehogy rád verjék utána a balhét.
Válasz #1176. hozzászólásra
Akkor erdőterv kell hozzá és a területre bejelentett erdőgazdálkodó+szakszemélyzet,akkor ha ezek megvannak ,lehet engedélyt kérni.
Ha tábla szélén lévő fasorról a belógó ágakat akarom csak levagdosni ahhoz is kell ritkítási engedélyt kérni ?
Válasz #1175. hozzászólásra
Köszi szépen, igen, tervezett erdő, rajta van a térképen.
Válasz #1173. hozzászólásra
Először is tisztázni kéne azt,hogy ez fásítás e egyáltalán,vagy az erdőleltárban szereplő erdő. Legkönnyebben az országos erdőtérképről tudsz tájékozódni ezzel kapcsolatban itt a neten. Ha fásítás,akkor nincs kitermelésre kötelezve a tulaj,ha elérte is a vágásérett kort az erdő. Viszont ellenőrizni nagy valószinűséggel kimennek,előtte és utána is,arról valószinű téged nem értesítenek. Viszont most már egy hónap van év végéig,januárban új engedélyt kell kérned.Gondolom nem egy két hét a meló :D
Ha tervezett erdőről van szó az kicsit más tészta.
Válasz #1172. hozzászólásra
nem, legalábbis nem hinném.
kukorica szárat nem vágtam még vele, de magas füvet pl. megpróbáltam, el sem vágja csak fekteti.
most csak találgatok, de neked lehet hogy több kést kéne csak feltenned.
tehát egy tengelyen kettő helyett mondjuk 4 et.
kéne valakivel beszélni aki esetleg ezt kipróbálta, nekem fejben egy dolog hogy adná magát, de sajnos olyan helyzetet is látok hogy semmit se érne.
talán inkább valami zúzógép, az voltaképpen ha minden igaz szinte forgács méretre le darálhatná, de nem vagyok benne biztos hogy hatékony szerszám volna e.
Sziasztok!
Már írtam korábban, illetve most végig olvastam az egész topicot az első hozzászólástól..
Van 6ha vágásérett akác erdőnk, végfelhasználású, még nem köteleztek, hogy vágjuk ki, de azt már nem is akarom megvárni. Nem túl jó az állomány, elég ritka már, talán 100m3/ha. Magunk szeretnénk letermelni és újra akác erdőt varázsolnánk belőle.
Adnak-e még támogatást akác erdőre? Telepítési, ápolási támogatást? Van egy erdészünk, még nem beszéltem vele konkrétumokról, de a pályázatot ő tudja megírni? Mielőtt tarvágásnak neki állnánk, szednék ki belőle 50-60m3 száraz fát. Amennyiben fásításból való fakitermelésre kérek engedélyt, kijönnek megnézni az erdőt?
Köszönöm a tájékoztatást körbejárom a lehetőségeket.
További szép napot mindenkinek!
tuskó kérdésre, említett kalapácsos zúzó / pásztakészítő,
vegyszerhez már késő van. van valami aminek a neve nem jut eszembe de egyből a vágás után kell bekenni vele, de az is csak lefogja a sarjat valami 10% körülire.
végső megoldás a forgókotró majd a lánctalpas ami letolja a tuskót.
katasztrófálisan néz ki utána a terep.
hajdóbeni árakra nemtudok sokat mondani,
felénk aki 4000 alatt vágja az vagy tolvaj vagy szélhámos vagy mindkettő.
ha kell belőle ipari fa is akkor a korrekt ára 4200 tüzifára és 5500 ipari fára.
jelenleg is ennyiért vágok. (+áfa persze)
referenciuával rendelkező embert keress, majdhogynem legjobb a helyi erdész urat megkérdezni mik az árak és kivel érdemes tárgyalni.
99% hogy tud vállalkozót is ajánlani, meg felvásárlót is.
lábon itt 10 ezertől indul köbje. én nem veszek csak olyat amit én is felmérek. fizetés kitermelés közben.
üdv! Dandrás! nekem tavaly az erdészet az akác,tölgyesben való irtására a Lontrel nevezetű kegyszert ajánlotta. talán jól irtam.valamilyen engedély köteles permetszer. hátrány,hogy csak a kinőtt zöld levélre kell fújni és gyökérig ki irtja. glüfó tartalmú,csak a levelét szedi le,azt újra hajt. nálunk legalábbis.
Válasz #1165. hozzászólásra
Őszintén szólva semmi nincs már rá. Ami volt,betiltották (garlon).Helyette nincs más,csak már a Glifozát hatóanyagú szer. Az meg annyi,mint halottnak a csók ha tuskóra kenik.
Üdvözletem mindenkinek!
Segítséget kérnék abban,hogy Hajdú Biharban menyiért vágják az akác m3-ét , lábon mennyiért adható el és a felvásárlási árak hogyan alakulnak?
Előre is köszönettel.
További szép napot mindenkinek!
Válasz #1165. hozzászólásra
szia!
nos erre glpet venni drága dolog, szerintem biztosan van a környéketeken olyan vállalkozó aki megfelelő zuzó, pásztakészitővel rendelkezik.
seppi
Üdvözletem! Szeretnék segítséget kérni fakitermelésben jártas személytől. 1,5 ha-n le lett vágva az akác. Szeretnék tuskókenést végezni hogy a sarjak ne jöjjenek fel mivel a területet át akarom minősíttetni. Milyen terméket/módszert ajánlanak ami elfogadható áron beszerezhető/ elvégezhető. A segítséget előre is köszönöm. Üdvözlettel: András
Válasz #1163. hozzászólásra
azon a kisebbiken, 16-os, a nagyobbikon 22 es átmérőjü teherlánc veri a bozótost
Válasz #1160. hozzászólásra
http://www.agroinform.com/files/forum/agroinform_20140909212432_img_0025.jpg
ez az én zúzóm alulról.
80 centit ad ki a 8 láncszem. jóval erősebb szemek mint a lenti piros zúzón.
http://www.agroinform.com/files/forum/agroinform_20140909212816_img_0024.jpg
oldalról. én nem szórakozok tolatással, előremenet nyélgáz.
ugyan a lemez kicsit kitakarja a zúzó hajtóművét, de tudsz arányosítani, a zúzó 2 méter hosszú. ez a hajtómű sokkal nagyobb mint a lenti zúzón ami van.
a trakimon a sárhányó azért olyan "sportos" mert akkora sarjak vannak hogy felgyűrik. 5 centi vastag vadkörte és egyébb evvel nem gond.
kardán ami hajtja 200 lovas trakié, traktor felőli végén nyomatékhatároló kuplunggal, szárzúzó felőli végén szabadonfutóval.
a zúzót valami alig 200 ezerért vettem, annyit csináltam hogy az állítható talpak helyett fixet kapott, meg a 3 mm es eredeti lemezelés alá kapott még 8 mm lemezt.
amikor ez a kép készült akkor nyárfa tuskósarjat toltam le vele, traktor fülkétől magasabbat. csokrokban nőtt ki nyilván, volt közte vastagabb mint 5 centi bőnyállal.
na ottt ennyire szép munkát nem végzett, volt pár erősebb amit nem bírt elkalapálni teljesen, azokból méter magas csonkok maradtak meg.
de elenyésző mennyiség.
első képen a háttérben látod a bozótot és a vadszőlőt az erdőben, az egy jövőre tarvágás tervezett erdő. tehát zárt a lombkorona már régóta.
nagyjából ebből gondolhatod hogy azok a helyek amiket elhanyagoltak hogyan nézhetnek ki :D a vadszőlő 5-6 méter magas fákat folytott meg, ha lebírom fektetni a traktor orrával akkor áthúzom rajta a zúzót. és szépen el is rendezi. persze a fa törzse megmarad, nem veri szét apró darabokra. csak a dzsuvát veri le szépen. utánna lakosság eltudja takarítani a megmaradt halott korhadt famaradványokat, tüzifának még bőven jó.
egy rendes gyári erdészeti zúzó 2 milió feletti árban van,
és annyiban másabb hogy a hajtómű nem közvetlen hajtja a láncokat.
hanem van közte egy gumitárcsás megoldás hogy az ütésszerű terhelés ne verje a hajtóművet.
ha megnézed a láncokat az enyémen, 20 as csavar a rögzítés.
nemigen van mihez arányosítani így sokkal kisebbnek tűnik az a lánc mint amilyen a valóságban.
Válasz #1160. hozzászólásra
ez a modell nem kapható idehaza, bár a grenier franco nem arról hires, hogy olcsó játékszereket gyártana. mi letudnánk gyártani, ha érdekel, ezeknek az erdészeti gépeknek a lelke az, hogy benne kell lenni az anyagnak
Válasz #1159. hozzászólásra
szép videók :)
hozzá kell tegyem hogy ettől sokkal szörnyebb helyekre is be lehet vele nyugodtan menni. ez a kis bozót még egyáltalán nem vészes :)
nem kell félteni a szárzúzókat, ha nem bír el valamivel akkor csak kopácsol a lánc, baja nem lesz tőle.
Válasz #1159. hozzászólásra
Köszi a gyors választ. Ebben a szedresben szép munkát végez. Igazából olyanra lennék kíváncsi,hogy kb 5cm átmérőjű galagonyás,vadkörtésben hogyan boldogul. Itthon merre lehet kapni és kb milyen árban?
Válasz #1158. hozzászólásra
voila
Válasz #1157. hozzászólásra
Esetleg olyan videód amin ez a felső dolgozik?
Válasz #1156. hozzászólásra
egy pár függőleges tengelyű erdészeti szárzuzó
Válasz #1155. hozzászólásra
100% ig egyetértek.
főleg a tuskós területre való direkt ültető technológiával.
nemkell vágásteret különösen takarítani hozzá, nem kell csupaszra úgyértem. azonkívül tuskózni sem kell. meg utánna lánctalpassal letoltani a tuskótm, meg vele a termőréteget.
maróval végigmenni drága nagyon.
ilyenkor a direktültető teljesen jó.
félreértés ne essék, minden ültetési technológiának megvan a maga létjogosultsága. ahogy a különböző cserje zúzóknak, marógépeknek is.
de pont azért van ennyiféle, hogy ki lehessen választani az adott területhez a legjobbat. én sem csak egyféle technikával dolgozom, van nekem is ékásóm, direkültetőm, meg gödörfúróm is. és használom is mindhárom technikát. zúzóból csak a láncos van mert 99% ban elég is.
de volt ahova kénytelen voltam kalapácsosat bérbe dolgoztatni.
amit az mtz valahogy le tud borítani maga előtt arra elég a láncos.
ami már durva annyira hogy feltolja az orrát és levegőben a két elsőkerék oda kell a kalapácsos mindenképpen, azt nem lehet mással megúszni. sok helyen nem is engedik meg hogy a tuskókkal kezdjen valamit az ember. láncos kopácsolhatja egésznap, nem lesz annak semmi baja tőle. (max év végén újra kell lemezelni, 4 négyzetméter 8 as lemez. nem nagy ügy.)
natura 2000 es területeken dolgozom javarészt, nincsen tuskózás. annyit lehet tenni hogy termeléskor értelemszerűen minimális tuskómagassággal dolgozunk. se tárcsa, se rigoleke, kézi kapálás van a sorban meg kasza. sorközben meg szárzúzó.
kalapácsosról volt szó, de nem engedték, sok a védett növény itt.
kalapácsos azért elrendezné azt is, tehát itt technológiai megkötések is érvényben vannak.
kitermelésnél pl. nem lehet vonszolni fát, csak forwarder vagy közelítő szerelvény, az is csak ha nem hagy 10 centinél mélyebb nyomvonalat, amint ez megtörténik megkell állni vele és várni hogy szikkadjon a talaj.
egyedül az altalajlazító van engedve, ültetés előtt.
http://www.nyme.hu/fileadmin/Image_Archive/emk/emkti/06_ETL-3_talajlazito.pdf
ez a fajta.
ezután mehet a direktültető. vagy ha szükséges a gödörfúró.
itt nem egyenletes a talaj, sok olyan leejtésű hely van ahova nem mászik fel sem a lazító, sem a direktültető. oldalirányba túl meredek volna.
ott sajnos kötött talajba kell fúrni, na az már valami :D
ékásót meg kalapáccsal sem vernéd le oda.
no mindegy, visszakanyarodva, eredeti gondolatmenetem az volna hogy nincsen olyan technológia ami "mindent visz".
látatlanban egyből a legdurvábbra kitalált technikát forszírozni sem hangzik helyesnek. inkább a területnek megfelelő technika, és akkor nem lesz belőle pazarlás.
de sokmindentől függ mi a megfelelő.
Válasz #1153. hozzászólásra
nézd aki csemeteneveléssel, faiskolázással dolgozik néki biztosan elengedhetetlen egy profi ültetőgép, kicsi területekre felesleges megvenni, hisz akkor termeli ki az árát, ha dolgoznak véle. de azt ne felejtsd el, hogy ezen ültetők direktültetés folyamatában egy ujratelepitett erdő alapmüveléseinek munkáit is meglehet spórolni.az pedig nem kevés pénz
Válasz #1146. hozzászólásra
szerinted nyarasokat mivel pótolják?
több mint 100 ezer csemetét lefúrt már nekem 2 darab gödörfúró az elmúlt években.
kardánnak kuplungosnak kell lennie, és akkor ha valóban túlnagyot fog nem tép az szét semmit. bár az erősített tlt cucc mtz be elkél hozzá.
megkéne egyet nézned munkaközben inkább.
természetesen nem jó mindenhovba a szárzúzó ahova a marók kellenek.
ez tiszta sor.
nemvéletlen írtam eleve, tudni kéne többet az adott területről, könnyen megesik hogy fölösleges a marógép. meg a kalapácsos cserjezúzó is.
napi 4-5 hektárt lehet láncos zúzóval lenyomni ápolásban.
bitangabb területet ahol kezd rezegni a léc hogy maró vagy kalapácsos zúzó kéne abból ez inkább csak 2 hektár.
össz. ápolásom egy évben a szárzúzóval huszon pár hektár ami tuskós területen van, 3-4 alkalom évente függően attól hogy mennyire nő a gaz benne.
félreértés ne essék, nem hobbim vagy beugrós melóm evvel foglalkozni.
állami erdőgazdaság köti le a cégem munkakapacitását az év 80% ában.
ebben minden benne van, ültetés,ápolás,tisztítás,gyérítés,tar/szálaló vágás. nem én megyek ki egy darab gödörfúróval meg egy kocsmatöltelékkel ültetni :D az elismerésed a fiúknak jár.
akácot még csak fogok majd telepíteni így.
nyarat,kőrist,juhart,szilt,füzet telepítettem eddig.
a dirketültető viszont teljesen jó, használok olyat is.
nem mindenhol klafa mert van ahol nem hajlandó a tárcsa betömöríteni a földet, hanem csak ráragad. de homokra akácot ültetni jó vele.
szaporább mint az ékásó, barázdát nyit és zár, jobban tetszik a csemetének. ékásó inkább csak ott működik ahova nehéz volna géppel eljutni, fúrni meg hasztalan lenne. olyan is megesik.
JOSEY! Szegény embör vizzel főz! Nem gondolod,h. Magénszemély,ilyenre pénzt ad? Életképek szerint ha még az is van neki,ami ezt elhajtja,8évig kenyéren meg vizen él másodállásba. Várva bizva,h. Bejöjjön az ára. Egyébként szép munkát végez. Ja,h. Nem is nekünk árulod?. Igy már más.
Válasz #1150. hozzászólásra
Vegyél 1 kotrót az jó lesz másra is utána.
Válasz #1149. hozzászólásra
Ugyan ilyen technikával ültettük tavasszal az akáccsemetéket.
Nagyon jó minőségű munkát végzett.
Tuskó maró-val vállalnak valahol bérmunkát?
Válasz #1147. hozzászólásra
életképek direkt ültetésről
Válasz #1147. hozzászólásra
néhány erdészeti bokor és fazúzó müködés közben
Válasz #1146. hozzászólásra
bokorzuzáshoz ezen változatot ajánlanám.
szia!
az akágültetéshez pedig direkt ültetőt ami tuskós szennyezett terülerbe is lehet ültetni akár napi 4-5ha, tiszta telepitésben akár 8-10ha teljesítménnyel
Válasz #1142. hozzászólásra
Ismételni tudom önmagam... Ha Te gödörfúróval eltelepítesz úgy sok sok hektár akácot is, soktízezer csemetével,hogy ne rokkanj bele,meg a fúró is kibírja ,akkor megeszem a kalapom,mert Te maga a vasember vagy,a fúró meg valami transformer lehet. A csemete megeredési viszonyokat nem vitatom,abban van némi igazság.
A belinkelt szárzúzó meg max 5centis kökénybe,csipkébe,somba jó,abba se 10hektárokra,másra nem igazán,mert ahogy más is felvetette,szétcsavarja a gép a francba ha kicsit izmosabbat fog. Beton? Persze ha egy leöntött sittkupacot oldalról elkap azt szétcsapja... meg idővel a kardánkereszteket is
Válasz #1143. hozzászólásra
stihl bt 121 es fúrót, 10 es szárral használom kőrishez és juharhoz.
15 ös szárral meg nemesnyárhoz és szürkenyárhoz.
ezek jók csak hozzá, mert van rajta fék.
fa megfog valami huncutságot ahogy tekerné ki magát a kezedből egy kar nekimegy a lábadnak és meg is állítja a fúrót.
azontúl ha nemtudod kihúzni, akkor bekapcsolod a féket és kézzel ki tudod tekerni.
lazított talajba (erdészeti lazítóval, csak 1 csíkot húz) futni lehet vele szinte 10 es szárral.
a zúzó áttétele valamennyit gyorsít, de nem sokat.
talán ahogy mondod 4 kardánra 1 késfordualt jutna.
bőven elég így is, ha kiszámolod hogy méteres sugarú körnél ez mekkora tempó evvel a roppant nehéz lánccal :D
maróra visszatérve szerintem pocsékolás sokszor.
akkor látom értelmét ha nyarasról vált valaki mondjuk kőrisre.
tuskósarj nem lesz mivel az lemarja a tuskót is ahogy van.
de ottse csinálnám teljes területre, csak az ültetendő fasorba mennék el vele. persze lehet hogy rosszul látom. talán olcsóbb mint tuskózni és nem hagy drabális talajt magaután amit még külön bulldózerrel kell letolni hogy majd lehessen művelni.
fúróra visszatérve van hátulütője is, ha már belemerültem.
kikeményedik a fúrt ködör széle. azok a fajták amiknek a gyökere előbb lefelé terjeszkedik jobban szeretik. lazítatlan területen ez látszik a fejlődésen, második évben gyengébb a vártnál, nagyjából akkor töri át magát a fúró által kikeményített részen. (csemete méret függő).
ahol volt lazítva ott nincsen baj, a lazítás vonalában talál magának elég puha földet.
igazából az ültetőgépes meg a rigolos meg az ékásós ültetéssel nicnsen nekem bajom, de hogy 60 centi mélyre csak talán a rigolos megy ebből az tuti. csak kevesen csinálják úgy meg ugye, mert inkább csak belefektetik a barázdába aztán kalap kabát. jó persze, lehet így olyan hogy 2 méter a csemetéből föld alatt van. DE mennyivel a föld alatt ??
gödörfúró meg nem hazudik, maximum az aki használja.
rendesen le kell tolni ameddig a csemete engedi, a csemete gyökerét csak annyira megvágni hogy beférjen a lukba, tömöríteni egy klafa bottal kell, és nem a legvégén, hanem folyamatosan ahogy söpröd bele a földet lábbal. kell hozzá rutin, pár nap és belejön aki nem csinálta még.
akkor jó pl. a nemesnyár ha egykézzel nemtudom kihúzni, ha belefeszülök sem.
kőrisből/juharból ritkán kapok olyan csemetét ami elég nagy lenne a teljes ültetési mélységhez, nyilván ott kevesebb erőfeszítés a próbája az ültetésnek.
namost, amikor akác kapcsán ez szóba került természetesen ki voltam röhögve, amit meg is értek. indokolatlan a gödörfúrás.
már úgyértem rutinos erdészek röhögtek ki.
ugyanakkor csak rá fognak fanyalodni, múltévben egy "csodaszép" fenyő helyére (inkább röhögném ki aki homokdombra komolyan gondolta a fenyőt.. hmm) próbáltak akácot tenni, de persze a fenyő besavanyította a talajt ahogy kell, meg amúgysem a legjobb hely az semminek. a lényeg az hogy nem volt akkora az eredés hogy megérte volna pótolni bele, leginkább kiszáradt és elpusztult minden.
ott kaptam lehetőséget rá hogy jövőre nekifussak , ha megint befürdenek. be fognak fürdeni, semmi kétségem felőle.
a szelvényvizsgálat szerint a felső 25 centi savanyú, mneszes és száraz mint a dög.
na azt mos meg mán nem röhögnek, mert látták amiket ültettem fúróval szil/kőris/juhar/fűz/szürkenyár / nemesnyár, aztán volt sapka tologatás amikor kiszámoltam nekik hogy ugyan drágán ültetek, de a sok és statisztikáját alapul véve megtérül ott hogy rövidebb ideig szorul ápolásra, nem kell annyit pótolni bele, és olcsó a talajelőkészítés is hozzá. sajnos sokan még mindíg csak tárgyév terminusban tudnak gondokodni ami nem a legjobb ha erdőről beszélünk.
majdan azt meg hogy homogénebb az erdőszerkezet a gyérítések alkalmával fogják látni, meg majd ha eljön az ideje akkor a tarvágásnál/szálalásnál. bíztatóbb amikor nem olyan az erdő hogy évekkel el van tolódva benne az állomány kora. mondjuk az erdő szó is tulzás, ha ember keze benne van akkor az csak ültetvény. legföljebb csúfolhatjuk természetszerű erdőnek.
felénk is ilyeneket hordoznak. az enyém hasonló kialakitású zártszelvényből,a talpa fix,nem állitható! szinte csak függesztve viszem. ezek a hajtóművek egy az egyben arányban hajtanak? nekem is hasonló kinézetű,kb. 4 fordulat után talán 5 fordulatot forog a kés. valami ilyen gyorsitása van,ha jól emléxem. az tény,h. amit az edészet használ,az inkább maró,mint zúzó. szinte szőnyeg minőségü talajt hagy. baszott nagy valtra körbe volt kazán lemezzel burkolva,h. saját magát ne ronditsa le,csak sok helyre nem tudott bemenni. szerintem ujra telepitéseknél nem muszály a talaj vizszintesbe hozatala. kb. ezt érik el vele. ja,rengeteg paci kell oda. meg a gázolaj.
Válasz #1140. hozzászólásra
Milyen gödörfúrót használsz?
Válasz #1141. hozzászólásra
az a helyzet hogykevesen ismerik a rendes láncos erdészeti zúzót.
én ilyet vettem:
http://www.agroinform.com/aprohirdetes/5368177/Erdeszeti-Lancos-Szarzuzok-200cmm-180cm-160cm.html
de csak a lánc, meg a hajtómű miatt.
a 2 méteres vágási szélességhez 2x8 szem tartozik, kovácsolt lánc.
rettentesen jó munkát végez.
ami motoros kaszával már nem megy, még vágó koronggal sem, még azt is teljesen simán le tudom zúzatni vele.
a lemezelést mondjuk ki kellett cserélnem, az eredeti 3mm es lemez nemsokat ért.
8 mm es lemez került rá + ba, igaz hogy bólogat vele az mtz menetelés közben, de legalább nem veri szét a lánc.
sokaknak egyszerű mezőgazdasági zúzójuk van és abból indulnak ki.
esetleg valami vicces kutyaláncot tesznek rá , de az nem művel csodát.
ettől független természetesen abban igazat kell adjak az Úrnak hogy a kalapcsáos zúzó az abszolute topp.
csak ne feledjük el hogy egy igazi rendes kalapácsosból a 2 méter széleshez kell 180 lóerős gép. az letakarítja a tuskót nullára.
a láncos nem, de megcsapkodja rendesen. a kisebbeket amikor kezdenek már rothadni ki is veri a földből.
ahogy mondod, sittre/hulladékra, betonra, kavicsokra, tuskóra, minden ilyen dologra gyakorlatilag érzéketlen.
nekem egy pár lánc kerül 55 ezerbe + szállítás, nagyjából 80 hektár tuskós területet bír ki. azért olcsóbb mint a kalapácsos rendes erdészeti zúzók :D
Üdv! Bocs,h. Beleszólok,de a láncos zúzó nem kiméletes a csekmetet nézve! Aki használt olyat,nem kérdőjelezheti meg a képességét,ha van rajt legalább 2 db. 30kilós lánc! Még 500as kardán fordulatnál is megeszi a betont is,a tusko sem gond neki! csaka hajtóművet le ne kapja csavarostul! Az enyém fix,rugólapbol van,non ritka,meg kicsi területen tisztitok néha akáccal benőtt,kökényes szedres tuskós helyeket,de utána semmi nem marad. Amúgy kukut,meg szalmát vág.Nem értem,h. Miért szóljátok le az ilyen gépet! A fa ültetés is felénk elég változatos. Valaki ülteti,valaki ássa,vagy furja.
Válasz #1138. hozzászólásra
ez csak természetes, ezekből a "hülyeségekből " élek.
azt megértem ha megtudakolod miért is feltételezem hogy szárzúzóval lehet elhagyatott területet rendbe tenni.
néhánytíz hektáron már átrágtam magam. persze nem a mezőgazdasági zúzóval.
ami a gödörfúrós ültetést illeti, akácot jövőre fogok vele 4 hektárt.
kőrist is előszeretettel ültetik ékásóval, de letömörödött földbe nem egy élvezet. 10 es szárral ültettem már pár hektárt, a kísérkleti területen látványosan jobban fejlődik mint az ékásós. jegyzem meg a vele egyidőben ültetett szürkenyárral közel egyforma fejlődést mutat 3 éve lettek ültetve. az ékásós alig fele akkora. ez az én hozzánemértő butaságom csak arra volt elég hogy állami zrt ültetteti velem gödörfúróval a kőriseket múltévóta. nyilván ők is teljesen buták.
bármit meg elhet kérdőjelezni és alkalom adtán meg is kell.
de csak simán bekönyvelni hogy baromság necces.
5 centi átmérőjű cirka 1.5 -2 méter magas nemesnyár tuskósarjat vadszőlővel erősen benőe, helyenként vadszederrel és ragadós galajjal , úgy hogy az árvíz mosott bele bőségesen fahulladékot még simán le tudom zúzni láncos erdészeti szárzúzóval. nem csak a kalapácsos erdészeti létezik.
gödörfúrós ültetés nem a legszaporább, de egy fúróval kétezer lukat 10 es szárral ki lehet tolni, ennyit egy fő be is tud korrektül ültetni.
az akácra magára visszatérve nitrogén igényes fajta, a gyökerén élő baktériumok kötnek meg neki a levegőből nitrogént. és a levegő nem egyforma mindenhol. a fekete bodza megjelenik az akácosokban, jól érzi magát ott ahol az akác. ahol a bodza nem marad meg, ott az akác sem fog sokra menni. alapvetően nem a bodzából szokás kiindulni, de fölöslegesnek találtam elővenni a többi növénynevet, nem feltétlen olyan közismertek mint a bodza.
persze telepítésre vannak még változatok, vethet el gyökérszecskát, vagy vethet magot is. ültetheti ékásóval, letömörödött földbe biztosan élvezetes. rigolekés műsor is szóba jöhet, bár nem vagyok a híve annak sem. több szempontból az erdészeti talajlazító és gödörfúró páros volt a legjobb, bármit is ültettem eddig. kevés pótlás kell bele, a mélyebbre került gyökeret jobban védi az esetleges fagytól.
Erdőgazdálkodó vagyok. Hivatalosan van szaktanácsadónk, de sajnos nem nagyon segítőkész, vagyis nincs a helyzet magaslatán. Abban kérem a segítségét, hogy milyen nyomtatvány kell ahhoz, ha az üzemtervben leírt fafajtól eltérőt szeretnénk ültetni mert a helyi adottságok miatt arra van remény, hogy meg is marad. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz #1130. hozzászólásra
Nagyon vigyázz az ilyennel! Lehet nincs még átvéve sem a terület,mert eleve a felújítási kötelezettség sem teljesült rajta. Sokan megszívták már ezzel így a vásárlás után,aztán a hatóság meg küldi ám a büntetést,meg be is hajtatja az új tulajdonoson ha az előzőn nem tudta!
Művelési ág váltás erdőből szántóvá elég szép összeg hektáronként,pláne amit az erdészeti hatóságnak kell érte fizetni...aztán meg a munka vele,mire Te abból szántót csinálsz :/