Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR390.32 FtUSD358.17 FtCHF400 FtGBP458.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólására
Nem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4561. hozzászólására
Nem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?
Szia!
Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Nekem is ez jönne le normális esetben (de nem ezeket az időket éljük).
DE
Amit írsz csak akkor érvényesül a jogszabály "szó szerinti" értelmezése alapján, ha KÜLSŐ személy (nem tulajdonostárs!!) akar az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban vásárolni!
Így szerepel az általad idézett jogszabályban szó szerint:
" ...a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében..."!!!!
Ha tehát nem KÜLSŐ személynek, hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adná el valaki a tulajdoni hányadát, akkor a földtörvény 18.§ (3) bekezdését NEM LEHET ALKALMAZNI!!!
Hülyeség, jogi nonszensz, tudom jól, de ez van.
TRÜKKÖZÉSRE nevel...
Ez egy nagy félreértés szerintem, még ha egy folyóiratban van benne akkor is.
Itt a törvény:
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek
érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon
a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra
van.
(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább
1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-
előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki
számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása
és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő
eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket
– az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül
az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) >atal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Az a helyzet amit írsz, csak akkor fordulhatna elő, ha a törvény (3). bekezdésében leírt: "az (1) bekezdés b)–e) pontjában"-szöveget úgy értelmeznénk, hogy: "b) és e)", mert ebben az esetben a c) és a d) elővásárlási jogúakat nem előzné meg, ebben az esetben lenne igaz az, amit írtál, hogy a szomszéd megelőzné a társtulajt. De nyilvánvalóan a helyes értelmezés a b)-től e)-ig. Ami azt jelenti, hogy a b,c,d és e pontokban megjelölteket mindet megelőzi. A (4) bekezdés pedig még azt is leírja, hogy a társtulajdonosok között is van sorrend, éppen ezért kell kifüggeszteni, hogy a másik társtulaj is tudjon elfogadót tenni, ha magasabb az előjoga. Pl. fiatal földműves, vs. családi gazdálkodó.
Nálunk is így szoktak eljárni, hallgatólagosan.
De azért egy rosszindulatú "jogi szomszéd" néha előfordulhat és akkor a "szokásjog" elillan.
Érdekes azért, a gyakorlat már túllépett a rosszul megfogalmazott, de persze "kőbe vésett", 2/3-os földforgalmi szabályon, MIÉRT NEM MÓDOSÍTJÁK?
OK, értem, tényleg kezd az ember belekavarodni, de itt egymás közt vagyunk, van itt olyan, aki nem földműves?
Amúgy leírtam már egypárszor, hogy sajnos nemcsak megyénként van eltérő álláspont ezekkel kapcsolatban, hanem sokszor az egy helyen dolgozó ügyintézők is mást mondanak.
De a véleményem attól még áll, ha a vevő tulajdonostárs, akkor nem előzi meg senki a sorban, legalábbis felénk így szoktak eljárni...
Válasz Mihály-963 #4542. hozzászólására
A tul.társak között is van elővásárlási sorrend:
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Miért támadhatná meg a 15 "passzív" tulajdonostárs? Ők is "megkapják" a tértivevényes levelet (ráadásul 10 különbözőt...), már aki átveszi, már aki még él, már akinek jól szerepel a címe az ingatlan-nyilvántartásban.
Rájuk is kiterjed a szerződés, akkor is, ha nem nyilatkoznak...
Külön szép, hogy sokszor üres levelet küldenek ki a tisztelt ügyeskedő társtulajdonosok, vagy olyan levelet, amelyben a térképmásolaton csak a saját "csíkja" van feltüntetve.
Válasz Batka #4546. hozzászólására
Szia!
A FÖLDMŰVES tulajdonostárs elővásárlási joga most már konkrétan szerepel a földforgalmi törvényben is (18.§ (3) bekezdés).
Sajnos a jogalkotónak nem sikerült tökéletesre ez a "törekvése". És akkor finoman fogalmaztam...
Azt próbálom kideríteni, hogyan zárják ki mások az olyan helyben lakó földműveseket, akik nem tulajdonostársak, de szomszédok és direkt g...ből rájelentkeznek a helyben lakó tulajdonostársra.
A NEM FÖLDMŰVES tulajdonostárs elővásárlási joga tényleg csak a Ptk-n alapul, de csak 1 ha-ig jogosult élni vele. Ez egyébként sem valami életszerű.
Válasz mtarka #4548. hozzászólására s a 15 pasziv tulaj bármelyike megtámadhatja mind a 10 megosztást is nehogy az ügyvéd úrak munkanélkülire kerüljenek már
Válasz Mihály-963 #4547. hozzászólására
a lényeg lemaradt elöb egy szomszéd is meg akarta venni 1 tulajdon részt rájelentkeztem az az enyém lett simán mert szomszéd volt de ha ez a szomszéd rájelentkezik a 6 ak akkor a hivatal neki adta volna mert mi ketten kiestünk volna mint társ tulajok és a helyben lakó szomszéd kapta volna meg nem semmi törvény még a földhasználó tulajdonos társ sem előzi meg a másik tulajdonos társat aki egy kapavágást sem csinált soha inkább a szomszédnak adják
Külön jópofa a használati megállapodás is.
Ha van az osztatlan közös táblában 10 "aktív" tulajdonostárs, aki tényleg műveli a földjét és van 15 "passzív", akkor a 10 "aktív" nem készít egy KÖZÖS - mindenki által elfogadott - használati megállapodást, hanem 10 KÜLÖNBÖZŐ - általában 10 különböző ügyvéddel megírt - használati megállapodást készítenek, majd tértivevényes levélben megküldik külön-külön mind a 9 másik "aktív" tulajdonostársnak és 15 "passzív" tulajdonostársnak. Aztán senki nem válaszol a levelekre. Marad a végén 10 különböző, egy aláírással szereplő, többi tulajdonostársnak ugyan megküldött, de senki "nem válaszolt" használati megállapodás.
A földhivatal meg bejegyzi mind a 10 "aktív" tulajdonostárs földhasználatát, hiába van 10 különböző használati megállapodás, hiába szerepel ezeken össze-vissza a használati rend (hiszen mindenki csak a saját "csíkját" tudja rendesen feltüntetni).
EZ NEM ÁLLATSÁG??? Kinek jó ez?
Válasz mtarka #4533. hozzászólására nekem van egy területem amely osztatlan csak én használtam öldet eddig tavaly jött egy tulaj kivett az nfa-tól 8 ak amiről nem is tudtam hogy az nfa-é lett aztán megegyeztünk hogy hol használja a mit mi kimértünk de ugye ez már június volt ezért bevetve el művelve volt kiderült volt vagy 1,5 ak az osztatlanban ehez megvett még 6ak rájelentkeztem de a földhivatal elutasított mert ő helyben lakó bírósághoz fordultam várom a végzést
A tulajdonostárs elővásárlását tudtommal a ptk biztosítja, és ez a korábbi földtörvénynél is így volt. Annyi változott, hogy aha a tulajdonostárs a vevő korábban nem kellett kifüggeszteni, most pedig ki kell.
Nálunk (keleti országhatár) még mindig rengeteg az olyan tulajdonostárs, aki azt sem tudja, hogy van tulajdoni hányada valamilyen földben. Sokszor 1-2 AK, de van amikor 20-30 AK. Ezek soha nem művelték a rájuk jutó "földet" (tulajdoni hányadot) és mivel nem tudtak róla, bérbe sem adták soha.
Logikusan mások (jobb esetben tulajdonostársak) művelik ezeket a földterületeket, persze mindenféle jogosultság nélkül (és támogatás nélkül).
Sokszor a helye is vitás az ilyen "tulajdoni hányadoknak", hiszen nincs "kihagyva" az osztatlan közös táblában.
Ha nagy nehezen megtaláljuk a tulajdonost vagy az örökösét, akkor külön "procedúra" elfogadtatni a többi tulajdonossal.
Válasz mtarka #4540. hozzászólására csak ilyenkor a földhivatal nem csinál sorrendet a tulajdonos társak egyen rangúnak veszik a föld használat adhat előnyt mert az nyer aki már legalább 3-éve használja a földet
Válasz .Szabi. #4539. hozzászólására
Bocs, nem olvastam eddig.
Akkor az a megoldás, hogy "fiktív módon" egy KÜLSŐ földművessel szerződést kell kötni és arra rá kell jelentkezni a VALÓDI társtulajdonos vevőnek?
Ez mire jó????
Válasz polej #4536. hozzászólására
Szia!
Miért ne érvényesülne tulajdonostársak között elővásárlási sorrend? A jogszabály szövegében kifejezetten benne is szerepel!
Teljesen életszerű, hogy van 8-10 egymással "versenyző" tulajdonostárs (mind helyben lakó, földműves), amely közül az egyik szomszéd is, a másik állattartó is, a harmadik szomszéd és ökogazda is egyben. Számomra logikus, hogy ez a harmadik "mindent visz".
A jogszabály szövege egyébként így hangzik:
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Nekem is ez volt az első gondolatom. Hülyén hangzik, de nem "szomszéd".
És ez a gond. Ténylegesen szomszéd (hiszen a szomszéd "csíkot" műveli), jogilag azonban nem!!
Sziasztok!
Most olvastam egy érdekes cikket a "Kistermelők lapjában" az osztatlak közös tulajdon eladása esetén fennálló "elővásárlási jog sorrendjéről".
A Kistermelők lapja nem éppen egy jogi folyóirat, de mindenképpen érdekes a benne található felvetés.
A tulajdonostárs - a Magyar Államot kivéve - mindenkit megelőző elővásárlási joga csak KÜLSŐ (nem tulajdonostárs) által tett vételi ajánlat esetén áll fenn!
Elvileg a helyben lakó, földműves TULAJDONOSTÁRS megszívhatja, ha egyben nem minősül SZOMSZÉDNAK is!
Volt már ilyen valakinek?
Például úgy képzelem, hogy A személy 70%-ban tulajdonos, helyben lakó, földműves. Megvenne B tulajdonostársól egy kisebb tulajdoni hányadot, de pont nincs a szomszédos ingatlanokban tulajdona, így A nem minősül szomszédnak. Kifüggesztik a vételi ajánlatot, és C elővásárlási jogával él, aki nem tulajdonostárs, de SZOMSZÉD és helyben lakó, földműves.
Tényleg megelőzi? Elég őrülten hangzik...
Válasz pamko #4525. hozzászólására
Helló!Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlója köteles-e az eredeti,megtámadt szerződés ügyvédi díját,tulajdoni lap beszerzésének költségét és más esetleg felmerülő költségeket megtéríteni?
Sziasztok! Ha nem vagyok helyben lakó (szomszéd település) de az eladásra kínált föld az én saját tulajdonú területemmel közvetlenül szomszédos akkor milyen elővásárlási jog illet meg? Jól értelmezem, hogy a szomszédság itt már nem ér semmit?
8717 hozzászólás
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólására
Nem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4562. hozzászólására
Harmadik=nem társtul.
Válasz mtarka #4541. hozzászólására
Ezt kell csinálni.
Válasz tri #4563. hozzászólására
Ebben nagyot tévedsz.
A tulajdonostársat megelőzhetik,sokan......
Válasz mtarka #4561. hozzászólására
Nem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?
Válasz Vadmalac #4560. hozzászólására
Szia!
Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Nekem is ez jönne le normális esetben (de nem ezeket az időket éljük).
DE
Amit írsz csak akkor érvényesül a jogszabály "szó szerinti" értelmezése alapján, ha KÜLSŐ személy (nem tulajdonostárs!!) akar az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban vásárolni!
Így szerepel az általad idézett jogszabályban szó szerint:
" ...a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében..."!!!!
Ha tehát nem KÜLSŐ személynek, hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adná el valaki a tulajdoni hányadát, akkor a földtörvény 18.§ (3) bekezdését NEM LEHET ALKALMAZNI!!!
Hülyeség, jogi nonszensz, tudom jól, de ez van.
TRÜKKÖZÉSRE nevel...
Válasz mtarka #4533. hozzászólására
Ez egy nagy félreértés szerintem, még ha egy folyóiratban van benne akkor is.
Itt a törvény:
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek
érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon
a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra
van.
(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább
1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-
előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki
számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása
és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő
eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket
– az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül
az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) >atal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Az a helyzet amit írsz, csak akkor fordulhatna elő, ha a törvény (3). bekezdésében leírt: "az (1) bekezdés b)–e) pontjában"-szöveget úgy értelmeznénk, hogy: "b) és e)", mert ebben az esetben a c) és a d) elővásárlási jogúakat nem előzné meg, ebben az esetben lenne igaz az, amit írtál, hogy a szomszéd megelőzné a társtulajt. De nyilvánvalóan a helyes értelmezés a b)-től e)-ig. Ami azt jelenti, hogy a b,c,d és e pontokban megjelölteket mindet megelőzi. A (4) bekezdés pedig még azt is leírja, hogy a társtulajdonosok között is van sorrend, éppen ezért kell kifüggeszteni, hogy a másik társtulaj is tudjon elfogadót tenni, ha magasabb az előjoga. Pl. fiatal földműves, vs. családi gazdálkodó.
Válasz Batka #4558. hozzászólására
Nálunk is így szoktak eljárni, hallgatólagosan.
De azért egy rosszindulatú "jogi szomszéd" néha előfordulhat és akkor a "szokásjog" elillan.
Érdekes azért, a gyakorlat már túllépett a rosszul megfogalmazott, de persze "kőbe vésett", 2/3-os földforgalmi szabályon, MIÉRT NEM MÓDOSÍTJÁK?
Válasz mtarka #4552. hozzászólására
OK, értem, tényleg kezd az ember belekavarodni, de itt egymás közt vagyunk, van itt olyan, aki nem földműves?
Amúgy leírtam már egypárszor, hogy sajnos nemcsak megyénként van eltérő álláspont ezekkel kapcsolatban, hanem sokszor az egy helyen dolgozó ügyintézők is mást mondanak.
De a véleményem attól még áll, ha a vevő tulajdonostárs, akkor nem előzi meg senki a sorban, legalábbis felénk így szoktak eljárni...
Válasz tri #4555. hozzászólására
Meg a többi elővásárlásra jogosító jogcímeknek is működni kellene (normális viszonyok között):
- földhasználó, helyben lakó, szomszéd, földműves
- földhasználó, helyben lakó, földműves
- földhasználó, 20 km-en belül lakik, földműves
- állattartó v. ökogazda, helyben lakó, szomszéd, földműves
- állattartó v. ökogazda, helyben lakó, földműves
- 20 km-en belül lakik, állattartó v. ökogazda, földműves
- állattartó v. ökogazda, földműves
- helyben lakó, szomszéd, földműves
- helyben lakó, földműves
- 20 km-en belül lakik, földműves
Már ha egyáltalán jól értelmezem...
Válasz tri #4555. hozzászólására
Azt még elfelejtettem, hogy ha azonos helyen állnak a rangsorban, akkor az eladó választ. NFA-s föld esetén sorsolás.
Válasz Mihály-963 #4542. hozzászólására
A tul.társak között is van elővásárlási sorrend:
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Válasz Mihály-963 #4549. hozzászólására
Jól értem azt, hogy TE nem vagy helyben lakó?
Válasz Mihály-963 #4550. hozzászólására
Miért támadhatná meg a 15 "passzív" tulajdonostárs? Ők is "megkapják" a tértivevényes levelet (ráadásul 10 különbözőt...), már aki átveszi, már aki még él, már akinek jól szerepel a címe az ingatlan-nyilvántartásban.
Rájuk is kiterjed a szerződés, akkor is, ha nem nyilatkoznak...
Külön szép, hogy sokszor üres levelet küldenek ki a tisztelt ügyeskedő társtulajdonosok, vagy olyan levelet, amelyben a térképmásolaton csak a saját "csíkja" van feltüntetve.
Válasz Batka #4546. hozzászólására
Szia!
A FÖLDMŰVES tulajdonostárs elővásárlási joga most már konkrétan szerepel a földforgalmi törvényben is (18.§ (3) bekezdés).
Sajnos a jogalkotónak nem sikerült tökéletesre ez a "törekvése". És akkor finoman fogalmaztam...
Azt próbálom kideríteni, hogyan zárják ki mások az olyan helyben lakó földműveseket, akik nem tulajdonostársak, de szomszédok és direkt g...ből rájelentkeznek a helyben lakó tulajdonostársra.
A NEM FÖLDMŰVES tulajdonostárs elővásárlási joga tényleg csak a Ptk-n alapul, de csak 1 ha-ig jogosult élni vele. Ez egyébként sem valami életszerű.
Válasz Batka #4546. hozzászólására frissiteni kell mert nem úgy van
Válasz mtarka #4548. hozzászólására s a 15 pasziv tulaj bármelyike megtámadhatja mind a 10 megosztást is nehogy az ügyvéd úrak munkanélkülire kerüljenek már
Válasz Mihály-963 #4547. hozzászólására
a lényeg lemaradt elöb egy szomszéd is meg akarta venni 1 tulajdon részt rájelentkeztem az az enyém lett simán mert szomszéd volt de ha ez a szomszéd rájelentkezik a 6 ak akkor a hivatal neki adta volna mert mi ketten kiestünk volna mint társ tulajok és a helyben lakó szomszéd kapta volna meg nem semmi törvény még a földhasználó tulajdonos társ sem előzi meg a másik tulajdonos társat aki egy kapavágást sem csinált soha inkább a szomszédnak adják
Külön jópofa a használati megállapodás is.
Ha van az osztatlan közös táblában 10 "aktív" tulajdonostárs, aki tényleg műveli a földjét és van 15 "passzív", akkor a 10 "aktív" nem készít egy KÖZÖS - mindenki által elfogadott - használati megállapodást, hanem 10 KÜLÖNBÖZŐ - általában 10 különböző ügyvéddel megírt - használati megállapodást készítenek, majd tértivevényes levélben megküldik külön-külön mind a 9 másik "aktív" tulajdonostársnak és 15 "passzív" tulajdonostársnak. Aztán senki nem válaszol a levelekre. Marad a végén 10 különböző, egy aláírással szereplő, többi tulajdonostársnak ugyan megküldött, de senki "nem válaszolt" használati megállapodás.
A földhivatal meg bejegyzi mind a 10 "aktív" tulajdonostárs földhasználatát, hiába van 10 különböző használati megállapodás, hiába szerepel ezeken össze-vissza a használati rend (hiszen mindenki csak a saját "csíkját" tudja rendesen feltüntetni).
EZ NEM ÁLLATSÁG??? Kinek jó ez?
Válasz mtarka #4533. hozzászólására nekem van egy területem amely osztatlan csak én használtam öldet eddig tavaly jött egy tulaj kivett az nfa-tól 8 ak amiről nem is tudtam hogy az nfa-é lett aztán megegyeztünk hogy hol használja a mit mi kimértünk de ugye ez már június volt ezért bevetve el művelve volt kiderült volt vagy 1,5 ak az osztatlanban ehez megvett még 6ak rájelentkeztem de a földhivatal elutasított mert ő helyben lakó bírósághoz fordultam várom a végzést
Válasz .Szabi. #4539. hozzászólására
A tulajdonostárs elővásárlását tudtommal a ptk biztosítja, és ez a korábbi földtörvénynél is így volt. Annyi változott, hogy aha a tulajdonostárs a vevő korábban nem kellett kifüggeszteni, most pedig ki kell.
Válasz Mihály-963 #4542. hozzászólására
Nálunk (keleti országhatár) még mindig rengeteg az olyan tulajdonostárs, aki azt sem tudja, hogy van tulajdoni hányada valamilyen földben. Sokszor 1-2 AK, de van amikor 20-30 AK. Ezek soha nem művelték a rájuk jutó "földet" (tulajdoni hányadot) és mivel nem tudtak róla, bérbe sem adták soha.
Logikusan mások (jobb esetben tulajdonostársak) művelik ezeket a földterületeket, persze mindenféle jogosultság nélkül (és támogatás nélkül).
Sokszor a helye is vitás az ilyen "tulajdoni hányadoknak", hiszen nincs "kihagyva" az osztatlan közös táblában.
Ha nagy nehezen megtaláljuk a tulajdonost vagy az örökösét, akkor külön "procedúra" elfogadtatni a többi tulajdonossal.
Válasz apuci #4535. hozzászólására ha van közöttük megosztási megállapodás s mellé van berajzolva a része
Válasz mtarka #4540. hozzászólására csak ilyenkor a földhivatal nem csinál sorrendet a tulajdonos társak egyen rangúnak veszik a föld használat adhat előnyt mert az nyer aki már legalább 3-éve használja a földet
Válasz .Szabi. #4539. hozzászólására
Bocs, nem olvastam eddig.
Akkor az a megoldás, hogy "fiktív módon" egy KÜLSŐ földművessel szerződést kell kötni és arra rá kell jelentkezni a VALÓDI társtulajdonos vevőnek?
Ez mire jó????
Válasz polej #4536. hozzászólására
Szia!
Miért ne érvényesülne tulajdonostársak között elővásárlási sorrend? A jogszabály szövegében kifejezetten benne is szerepel!
Teljesen életszerű, hogy van 8-10 egymással "versenyző" tulajdonostárs (mind helyben lakó, földműves), amely közül az egyik szomszéd is, a másik állattartó is, a harmadik szomszéd és ökogazda is egyben. Számomra logikus, hogy ez a harmadik "mindent visz".
A jogszabály szövege egyébként így hangzik:
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Válasz mtarka #4533. hozzászólására
Ez eddig is így volt.....
Már 100x volt szó erről,szar a földtörvény.
De a szomszéd nem tulajdonostárs!
Nekem is ez volt az első gondolatom. Hülyén hangzik, de nem "szomszéd".
És ez a gond. Ténylegesen szomszéd (hiszen a szomszéd "csíkot" műveli), jogilag azonban nem!!
Válasz mtarka #4533. hozzászólására
tulajdonos társak között nincs elővásárlási sorrend
Válasz mtarka #4533. hozzászólására
Szerintem a tulajdonostárs egyben szomszéd is vagy nem ?
Itt a cikk is.
Sziasztok!
Most olvastam egy érdekes cikket a "Kistermelők lapjában" az osztatlak közös tulajdon eladása esetén fennálló "elővásárlási jog sorrendjéről".
A Kistermelők lapja nem éppen egy jogi folyóirat, de mindenképpen érdekes a benne található felvetés.
A tulajdonostárs - a Magyar Államot kivéve - mindenkit megelőző elővásárlási joga csak KÜLSŐ (nem tulajdonostárs) által tett vételi ajánlat esetén áll fenn!
Elvileg a helyben lakó, földműves TULAJDONOSTÁRS megszívhatja, ha egyben nem minősül SZOMSZÉDNAK is!
Volt már ilyen valakinek?
Például úgy képzelem, hogy A személy 70%-ban tulajdonos, helyben lakó, földműves. Megvenne B tulajdonostársól egy kisebb tulajdoni hányadot, de pont nincs a szomszédos ingatlanokban tulajdona, így A nem minősül szomszédnak. Kifüggesztik a vételi ajánlatot, és C elővásárlási jogával él, aki nem tulajdonostárs, de SZOMSZÉD és helyben lakó, földműves.
Tényleg megelőzi? Elég őrülten hangzik...
Válasz Büresz #4531. hozzászólására
Nálunk is ez a terv.
Válasz ..MZ/X.. #4530. hozzászólására
Csinálok persze. De orbitosra átalakítottam és kidobtam belőle a szervó oszlopot mert attól sehogy sem fér ki.
Válasz Büresz #4528. hozzászólására
Valemelyik topicban írtad, hogy megcsináltad az orosz olajhűtőjét kihúzhatóra. Tudnál csinálni róla pár képet, hogy milyen lett?
Válasz szolo001 #4527. hozzászólására
Ha bele van írva a szerződésbe akkor igen, ha nincs akkor nem. Én bele szoktam íratni az ügyvéddel.
Válasz szolo001 #4527. hozzászólására
Álmodozol?
Válasz pamko #4525. hozzászólására
Helló!Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlója köteles-e az eredeti,megtámadt szerződés ügyvédi díját,tulajdoni lap beszerzésének költségét és más esetleg felmerülő költségeket megtéríteni?
Válasz pamko #4525. hozzászólására
Köszi!
Válasz polej #4524. hozzászólására
Jól.
Nálam is ugyanez a helyzet.
Egy tényleges helyben lakó,mindenféle egyéb jogcim nélkül is megelőz.
Sziasztok! Ha nem vagyok helyben lakó (szomszéd település) de az eladásra kínált föld az én saját tulajdonú területemmel közvetlenül szomszédos akkor milyen elővásárlási jog illet meg? Jól értelmezem, hogy a szomszédság itt már nem ér semmit?
Moderálási elveink miatt törölve: 2017-01-17 10:58:06
Válasz sixx #4520. hozzászólására
Egyszer kell a hogy gond legyen, ez olyan mint a biztonsági öv nélküli vezetés, addig jó míg nincs gond, ha van akkor meg hatalmas...
Válasz vargasz1980 #4519. hozzászólására
Most fel vannak pörgetve a földhivatalok, nálunk már 6 hónapon belül névre van íratva a föld.
Válasz Drisa #4515. hozzászólására
Eddig nem volt gond.
Válasz Drisa #4518. hozzászólására
Ok köszönöm valoszod
Hat remélem minél hamarabb megkapom a pénzt. Még ez évben
Válasz vargasz1980 #4517. hozzászólására
csak a kifüggesztés alatt ami kb 2 hónap azt hiszem 60 naptári nap, ez alatt lehet jelentkezni.