Válasz osztatlan58 #3068. hozzászólásáraAzt mondták a Földhivatalban mivel kert a megnevezés, így kialakíthatőak a 3000 m2 kertek, melyek 4-5 telket foglalnak magukba. az így kialakult parcellák tovább osztodhatnak, ha akarnak. Viszont a tulajdonosi létszám kezelhetőbb. Most 43 tulajdonosa van ennek a kb. 2 ha-os területnek.Ha így haladunk tovább akkor a atulajdonosi kör csak növekszik, mert rengeteg az idős tulajdonos.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraA kert művelési ágnál a minimum terület 3000 m2. Vagyis amit írsz. az nem osztható. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont, bekebelezéssel. Ez azt jelenti, hogy egy tulajdonostárs bekebelezi a többit, és a teljes földrészlet az övé lesz.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraBe tetszik menni az illetékes földhivatalba és ott tessék érdeklödni hogy ki foglalkozik földméréssel .
És nagy valoszinüséggel tudnak ajánlani földméröt aki majd ajánl ügyvédet is. Helyileg hol van ?
Teljesen igazilni tudom, hogy az osztatlan közös felszámolása (egyszerűsített felszámolása tulajdoni hányadokkal) senki sem akarja felvállalni! A városban egyetlen ügyvédet sem találtam aki fel vállalná! Azt már kiderítettem, hogy ránk is vonatkozik a Fokttv, de itt a kert (3000 m2) a meghatározó. Amely a mi esetünkben 4-5 telkeket foglalna magába. Maradnánk így osztatlan közösben de(!) kezelhető tulajdonosi létszámmal ami már jelentős segítség. Akik akarnak osztodhatnának tovább, ha sikerül. Most jelenleg 43 tulajdonos társsal vagyunk együtt, ha így haladunk akkor csak még többen leszünk ha nem lépünk az idős társakragondolva.
Mit lehetne tenni?
Szerintem nagyon fontos lenne, ha így sikerülne a felosztás, és lenne egy bátor ember aki segítene!
A Foktftv. alapján történő osztatlan közös tulajdonok felszámolása esetében nagyon gyakori eset, hogy az érintett földrészleten, egy, vagy több tulajdonostárs tulajdoni hányadát végrehajtás terheli. Ez ma már nem akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése során ezeket a tulajdoni hányadokat egy másik tulajdonostárs megszerezze. Ez nem csak azokra a tulajdoni hányadokra vonatkozik, melyek nem érik el a területi minimumot, hanem azokra is, amelyek ezt meghaladják. Tehát pl. ha egy szántó, erdő művelési ágú földrészletben van olyan tulajdoni hányad, amely mondjuk 5 ha, és végrehajtási jog terheli, akkor meg lehet egyezni a tulajdonostárssal annak megvételéről.
Ennek azért van jelentősége, mert egyébként ezen tulajdoni hányadokat csak árverés útján lehetne megszerezni, ahol bizony licit is van. A Foktftv. alkalmazása során ezt el lehet kerülni. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag akár bekebelezni, akár megvenni a piaci árnál jóval kevesebbért is lehet, licit, hatósági jóváhagyás nélkül.
zárójelben. Csak halkan jegyzem meg, arra is van lehetőség, hogy valaki megegyezik az érintett tulajdonostárssal egy vételárban, amiből a becsérték, vagy a minimum ellenérték részét a végrehajtó felé teljesíti a vevő, a többit pedig megfizeti a tulajdonostársnak. zárójel bezárva
A bekebelező, vevő ha az ellenértéket megfizette a végrehajtónak, és ezt a végrehajtó igazolja, akkor már végrehajtás mentesen szerzi meg a tulajdoni hányadot.
Adott egy 10 ha-os földrészlet, erdő. Két erdőrészlet található rajta. Egy 5 ha-os akácos, 150 m3/ha fakészlettel, és egy 5 ha-os fenyves, 250 m3/ha fakészlettel. Két tulajdonostárs van, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal.
Szeretnék megszüntetni a közös tulajdont. Hogyan kell eljárniuk, hogy eleget tegyenek a törvényi követelménynek, illetve a Kúria által elvárt gyakorlatnak?
Ha valakinek a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan azt a tájékoztatást adják, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében csak a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kebelezhet be.....ne higgye el.
Bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - bekebelezhet. Az is, akit alapesetben be kelllene kebelezni. Vagyis olyan tulajdonostárs is megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, akinek nincs meg a területi minimuma, ha van lehetősége bekebelezésre, vagy másik tulajdonostárstól tud tulajdoni hányadot venni.
Kiváncsi vagyok, ki lesz az első, aki az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében meglépi. hogy fakészlet alapján csinálja a megosztást. Mert erre az osztóprogram alkalmatlan. Meg lehet csinálni, a kérdés az, mit lép erre a földhivatal.
Ami még érdekesebb lesz, mit lép arra az agrárminisztérium, ha ez állami tulajdoni hányadot érint, és pl. úgy, hogy a Magyar Császári és Királyi Állam a kiindulási helyzethez képest kisebb területet kap.....
Osztatlan közös tulajdonú erdők esetében, nem biztos, hogy első lépésként a közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. Főleg ha sok olyan tulajdonostárs van, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, vagyis ezeket be kell kebelezni, viszont olyan erdőrészletek alkotják a földrészletet, melyeknek magas az éves folyónövedéke, illetve a fakészlete. Ebben az esetben ugyanis a bekebelezési ellenérték is magas.
Ebben az esetben, ha az erdőterv tartalmaz fakitermelési lehetőségeket, praktikusabb először többlethasználati megállapodást kötni a tulajdonostársakkal, bejelentkezni erdőgazdálkodónak, elvégezni a termeléseket, és utána megszüntetni a közös tulajdont.
A másik egyre többeket érintő probléma, mikor a földrészletben van olyan erdőrészlet, amely felújítási kötelezettség alatt áll. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításra, és szab ki évente min. 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírságot. évente.
Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni a közös tulajdon felszámolásán, mert nagy valószínűséggel meg lehet szabadulni a felújítási kötelezettségtől.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése erdők, termőföldek esetében
Még mindig gyakori eset, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása során a kezdeményező tulajdonostárs azért bukja el a dolgot, mert az egybites, árvízkárosult járásbírósági titkárok nem tartják be az IM rendeletben megállapított 8 munkanapos határidőt, a bírósági letéti végzések meghozatalánál. Hónapokig elhúzzák a dolgot, így a letéti végzés nem kerül csatolásra az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelemhez.
A földhivatalok egy része – főleg a Dunántúlon – pedig még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Ákr. rendelkezése alapján ebben az esetben a letéti végzés meghozataláig, vagy annak jogerejéig – ha ez az elvárásuk – fel kell függeszteniük az eljárást. Nem értik, így elutasítják a kérelmet. A megosztást lebonyolító ügyvédek erre csak széttárják a kezüket, mondván, nincs mit tenni.
Pedig van. Jogorvoslat, keresetlevél, bíróság. Csakhogy az ügyvédek egy jelentős része úgy fél a pereskedéstől, mint ördög a tömjéntől. A kezdeményező tulajdonostárs meg integethet az eljárásért kifizetett többszáz ezer forintnak.
Miközben a jogszabályokból egyértelműen levezethető, ha a földhivatal elvárja a letéti végzést – amit egyébként jogszabály nem ír elő -, akkor bizony az eljárást kérés nélkül is fel kell függeszteni.
Azokban az eljárásokban, ahol engem bíznak meg a közös tulajdon felszámolásával, ez nem történhet meg. Ha az okiratkészítő ügyvéd egy ilyen esetben nem perel, akkor én igen. De eddig erre nem volt szükség, mert sikerült meggyőznöm a földhivatalokat a helyes jogértelmezésről. Ha nem, akkor bevállalom a pereskedést.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban releváns tájékoztatást egyetlen földhivatal sem tud adni. Azért nem, mert egyrészről nem ismerik a hatályos jogszabályokat, másrészről elemi érdekük, hogy minél kevesebb ilyen eljárás induljon.
Ugyan ez a helyzet az ügyvédekkel is. Bár eredetileg ez a "buli" nekik lett szánva, de nem igazán érdekli őket, ezért nem is foglalkoznak vele.
Ennek egyenes következménye, hogy bár sokan foglalkoznak a gondolattal, meg kellene szüntetni a közös tulajdont, de nem tudják kihez forduljanak tájékoztatásért.
Gyakran hallom a földhivataloktól, hogy nagyon kevés közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó ügyük van - aminek kifejezetten örülnek -, de azok közül is a többségét elutasították.
A tapasztalatom az, hogy ezek az elutasítások az esetek jelentős részében jogszabálysértőek. A kapcsolódó jogszabály, a Foktftv. végerehajtási rendelete taxative felsorolja, mikor utadíthatja el az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet a földhivatal. A gond, az, hogy ezt a földhivatalok nem ovassák, ők az Inytv. bűvkörében élnek.
Ilyen elutasítási indokok pl. az értesítő levelek, illetve azok tartalma. Ezt azonban a földhivatalok, de a letéteket kezelő bíróságok sem vizsgálhatják. Még mindig gyakori elutasítási indok, ha nincs jogerős letéti végzés, miközben ezért sem lehet a kérelmet elutasítani.
Nem tudok mást javasolni, minthogy ilyen esetben bírósághoz kell fordulni, még akkor is, ha benne van a pakliban, ki lehet fogni egy dilettáns, agyhalott bírót.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának nem akadálya, ha egy tulajdoni hányadra elidegenítési-, és terhelési tilalom van feljegyeztve. Az ilyen tulajdoni hányadot be lehet kebelezni, akkor is ha pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb.
Földeken, erdőkön, zártkertekben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása több éves gyakorlati tapasztalatal.
A közös tulajdon megszüntetéséhez nem kell földművesnek lenni. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás. Lehetőség van a minimum területi mértéket el nem érő tulajdonostársak tulajdoni hányadának bekebelezésére, továbbá tulajdoni hányad vásárlására. Ezen eljárás keretében a 300 ha-os maximum túlléphető. Nem kell minden tulajdonostárs hozzájárulása, elég az egyszerű többség, mely vélelmekkel is elérhető. Nem kell nyilatkozni a saját használatról. Ha megvannak a feltételek, a közös tulajdon felszámolását követően a haszonbérleti szerződés felmondható.
Válasz Gepi #3054. hozzászólásáraA megosztáshoz a tulajdonostársak egyszerű többsége kell. Viszont ezt "vélelmekkel" is lehet hozni.
"5. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Válasz OSZTATLAN #3053. hozzászólásáraItt is van olyan ha nincs meg az 50+1% akkor bukta az egész mutatvány? Rengeteg helyen meglehet torpedózni a dolgot
A termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó törvény – Foktftv. – egy gagyi paragrafushalmaz. Ezzel ma már mindenki tisztában van.
Nézzünk egy példát.
Egy tulajdonostárs megindítja a 2. alcím szerinti megosztási eljárást. Ez nem egy rövid folyamat, főleg, ha van bírósági letét, amely nagyon hosszú időre, akár hónapokra elhúzhatja az eljárást.
Az egyik kardinális probléma, ha ezen idő alatt a földhivatalhoz beérkezik egy hagyatéki végzés, amely valamely tulajdonostársat érinti. Mert ebben az esetben a jogszabályi rendelkezés szerint a megosztási eljárást meg kell szüntetni. Akkor is, ha már egyébként minden sínen van, és csak a földhivatal jóváhagyásra kell várni. A következmény, hogy a megosztási eljárást újra kell indítani. Vagyis az addigi költségek kuka, ráadásul az agyhalott agrárminisztérium arról már elfelejtett rendelkezni, hogy a megtett jognyilatkozatok az új eljárásban elfogadhatóak-e.
Például ha valakinek a bekebelezési ellenérték már meg lett fizetve, és arról nyilatkozott, akkor az az új eljárásban csatolható-e, vagy megint kérni kell egy ilyen nyilatkozatot. De mi van, ha ezt a tulajdonostárs megtagadja? Miért kell az új eljárást elölről kezdeni, és ismét kiküldeni az értesítő leveleket azon tulajdonostársaknak, aki a megosztásról már korábban értesítve lettek? És így tovább.
Miközben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárásban az öröklésnek nincs jelentősége:
„(5a) * Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek.”
Válasz VMisi #3045. hozzászólásáraNem tudom. Azt tudom, hogy a Ptk. szerint a közös tulajdont elsősorban természetbeni megosztással kell megvalósítani, illetve ha van egységesen elfogadott használati megosztás, attól a bíróság nem térhet el. Vagyis, ha csináltok használati rendet, amit okiratba foglatok, térképet mellékelve, és azt minden tulajdonostárs aláírja - a térképet is -, akkor attól a bíróság nem fog eltérni.
Válasz §CSABA§ #3044. hozzászólásáraA példaként felhozott balatoni esetben a saját part szélessége a fontos, tehát minden tulajnak a vízpartra van szüksége. A bíróság akkor is engedi a osztatlan közös megszüntetését ha valakinek olyan kicsi a tulajdoni hányada, hogy csak 3 méter széles lenne a telek? (a hossza ugyanannyi mint a többinek, pl. 50 méter)
Válasz VMisi #3043. hozzászólásáraNincs. A közös tulajdont ebben az esetben csak a 3. alcím szerinti bekebelezéssel lehet megszüntetni, vagyis a teljes földrészlet 1 tulajdonostárs tulajdonába kell, hogy kerüljön.
Viszont használati rendet lehet csinálni......
Ha ebben van egyezség, akkor szerintem egyszerűbb a közös tulajdont bírósági úton megszüntetni, mert ebben az esetben nincs minimum terület.
Mi van akkor, ha nem éri el az 1 hektárt az össz terület, de ez pl. egy Balaton parti szántó, 50 méteres parttal? Az egyik, vagy több tulaj is szeretne saját 10-10 méter széles kis telket kialakítani, mindenkinek van 1/5 - 1/5 része, osztatlan közös és szántó, akkor van rá mód?
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan nagyon sok kérdést kaptam az utóbbi időben. Igyekszem ezeket legjobb tudásom szerint megválaszolni.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának megindításhoz regisztrált földművesnek kell-e lennem? Ha nem kell regisztrált földművesnek lennem, vonatkozik-e rám az 1 ha-os tulajdonszerzési korlát?
Nem. Az eljárást bármely tulajdonostárs megindíthatja, akkor is ha nem földműves, akár tagállami – külföldi – tulajdonostárs is. Sem az 1 ha-os szerzési korlátot, sem a 300 ha-os maximumot nem kell figyelembe venni.
Ha még nincs meg a 3 évem tulajdonostársként, akkor nem kezdeményezhetem a közös tulajdon megszüntetését?
A közös tulajdon felszámolását az a tulajdonostárs is kezdeményezheti, aki csak 1 napja tulajdonos. A 3 éves korlátozás a szerzésre vonatkozik. Vagyis ha nincs a területi minimum alatti tulajdoni hányad, akkor a megosztás végrehajtható. Ha van, akkor valamely más tulajdonostársnak kell átvállalni a bekebelezést.
Van-e valamilyen korlátozás a közös tulajdon megszüntetésének megindításához kapcsolódóan?
Igen. Ezeket a Törvény 4. § tartalmazza. Ilyen pl. ha széljegy van a tulajdoni lapon, vagy adásvétel ténye van feljegyezve, zárlat, földminősítési eljárás, stb. Ezek esetében el kell utasítani a tényfeljegyzési kérelemt. Vannak esetek, amikor ez nem kerül elutasításra, mert felfüggesztésnek van helye.
Mindenkinek hozzá kell járulni a közös tulajdon megszüntetéséhez?
Nem, egyszerű többség – 50%+1 – elegendő. A törvény meghatározza azokat a vélelmeket, amely alapján a hozzájárulás megadottnak tekinthető.
Ha van 3 ha-rom egy szántóban, akkor a megosztás után ezt a 3 ha-t kapom 1/1-es tulajdonként?
Nem. Területalapú megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz minden tulajdonostárs hozzájárul. A megosztás alapja az aranykorona érték. Így előfordulhat, hogyha valaki jobb minőségi osztályú részre kerül, akkor a kiindulási helyzethez képest kisebb önálló területet fog kapni, illetve fordítva, ha rosszabb minőségi osztályú területre kerül, akkor többet. Az erdők esetében – miután az erdőknek sem minőségi osztálya, sem AK értéke nincs – viszont a megosztás területalapon történik, de itt elméletileg figyelembe kell venni a fakészletet is.
Van-e lehetőség arra, hogy a megosztási eljárásban tulajdoni hányadot vegyek?
Igen, van. Nem csak bekebelezni lehet hanem venni, sőt ajándékozni is.
Ki kell-e függeszteni az egyezséget, van-e elővásárlási jog?
Ez egy zártkörű rendezvény, ahol csak a tulajdonostársak rúgnak labdába. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás.
Mi van akkor, ha valamelyik tulajdonosnak végrehajtás van a tulajdonán?
Ha ez a tulajdoni hányad önálló földrészletként kialakítható, akkor arra tovább lesz jegyezve a végrehajtás. Ha bekebelezésre kerül, akkor a bekebelezési ellenértéket a végrehajtó felé kell teljesíteni. Ebben az esetben a végrehajtás törlésre kerül. Sajnos a haszonélvezeti jog problémája nem megoldott, és a szándékot sem látom, hogy a jogalkotó ezt kezelni akarná.
Ki határozza meg, mennyit kell fizetni a bekebelezésért?
Van egy járásokra, művelési ágakra lebontott útmutató, ez alapján lehet kiszámolni a minimum ellenértéket. Erdők esetében az Erdőtérképen található ehhez adat.
Mikor lehet a megosztás helyett bekebelezni a teljes ingatlant?
Akkor, ha a kiindulási helyzet alapján nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akiknek a tulajdoni hányadához kapcsolható területmérték meghaladja a minimum területi elvárást. Pl. szántó, legelő, erdő esetében 1 ha, gyümölcsös, szőlő esetében 3000 m2, zártkertek esetében 1000 m2. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani.
Maradhatnak-e a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonban?
Igen, de csak akkor, ha arról egyértelműen nyilatkoznak, és aláírják az egyezségi okiratot.
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólásáramennyire kevesen? És kit tartasz profinak? És azt hogyan állapítod meg kétséget kizáróan? Te hova sorolod magad? .. és Mire alapozod azt? Ki tudná ezt még alátámasztani?(bármit is válaszoltál előtte) Hol végezted a jogi tanulmányaidat? Volt-e már fatális nagy tévedésed vagy félreértelmezett jogi értelmezésed? Hogyan kompenzáltad ha igen? Mennyire tartod profinak magad? És mennyire tartanak annak az ügyfeleid? Milyen garanciákat tudsz felkínálni az ügyfeleidnek ha esetleg "nem jön be a jogi teóriád"? Honnan tudhatom hogy valaki tényleg profi-e? Hogyan egyeztetsz az ügyintézővel/osztályvezetővel ha hetekig nem veszi fel a telefont?
Volt-e már olyan hogy homlokegyenest mást döntést kaptál mint amit előtte leegyeztettél az ügyintézővel/osztályvezetővel? Mitől lettél ennyire magabiztos? ..folytathatnám még de már meg is untam...ahogyan téged is.
Válasz Csabaerdész58 #3034. hozzászólásáraFolyamatosan sértegeted aki netán kritikát mer megfogalmazni az agymenéseidre. Alpári kirohanásokkal,majd utána búcsúzásokkal van tele az agroinform fórum hol az egyik,hol a másik regisztrációd által.
A konkrét választ még mindig nem sikerült összehoznod,helyette összehozol mindenféle konspirációs teóriát és mocskolódást. Erre futja? Na de miért?
Visszaolvastam itt pár év termését tőled,matyi név is bejött most már,hogy miért matyizol , vele is összeszólalkoztál párszor,meg még sok sok felhasználóval itt. Megsérted a fórumszabályokat,kitiltanak,majd ujra beregisztrálsz másik névvel. Önmagad futtatod,reklámozod,mint ha te lennél az erdészeti atyaúristen az országban és mindenki más totál hülye a számodra,a hatóságoktól kezdve a veled hajszálnyit egyet nem értő fórumozókon át a moderátorokon át a kezelőorvosodig. Értem én,hogy megkeseredett súlyos beteg lehetsz és ilyen helyeken adod ki magadból,de azért viselkedni is próbálj már meg ember.
Válasz Csabaerdész58 #3032. hozzászólásáraLátom érdemi válaszod nulla a kérdésemre,ellenben sorozatosan alpáriskodsz,sértegetsz,megsérted a fórumszabályokat sorozatosan. Milyen névvel jössz viszsa ha ki leszel tiltva?
Válasz Csabaerdész58 #3028. hozzászólásáraEgyet árulj már el szakikám,hogy azokban a perekben,amit miattad vesztenek el az ügyfelek,te fizeted a költségeket utólag,vagy az ügyfelet hagyod magára egy sorry val? Amilyen könnyen vagdalózol a bírósági meg törvényszéki témában, ugyanolyan könnyen visszájára is elsülhet egy per,azt azért tegyük tisztába.Azt a magabiztosságot ,amit tanúsítasz úgy meg könnyű,mivel nem a te bőröd viszed a vásárra...
Van erre egy jó idézet:
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. "
Alkoholt ritkán iszom, a nevem meg már mondtam.
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólására"Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik. "
Senkibe,csak benned ugye?
Mindenkihez címezve...
Ez már erősen skizofrén tünet...
Az a baj veled drága mindenforest mindenquercus,hogy mindenek felett állónak tömjénezed magad, aki azonnal a törvényszékre vinné a dolgot,az összes törvényalkotót lebarmozod,lehülyézed a földhivataloktól a hatóságokig a bíróságon át a szakirányítókig az összes szakembert,aki nem neked ad igazat,vagy nem ért veled egyet valamiben. A blogodon önmagaddal beszélgetsz több regisztrációval miközben itt most is bomlasztasz.
Válasz masodepitkezo.blog #3025. hozzászólásáraTévedés. Én egyrészről amikor elvállalok egy munkát - osztatlan felszámolása, használati rend, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó - akkor előtte mindig egyeztetek az
ügyintézővel/osztályvezetővel. Ha menet közben gond van, ugyan ez az eljárás. Ha a végleges döntéssel - határozattal - van gond, dettó.
Ha nem értünk egyet, írom a bírósági keresetet. Miután ezt már a megye, a főosztály viszi, így akár ők is módosíthatják a döntést.
Ha nem, majd a törvényszék dönt.
Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik.
Válasz Csabaerdész58 #3023. hozzászólására..súghatsz te nekik ahogy akarsz, elhajtanak ahova gondolom. Azt csinálnak amit akarnak és úgy meg akkor, ahogy akarják. Lehetsz Don Quijote a szélmalom harcoddal de csak időpocsékolás bizonygatni nekik hogyan kellene eljárniuk.
3120 hozzászólás
Válasz osztatlan58 #3068. hozzászólásáraAzt mondták a Földhivatalban mivel kert a megnevezés, így kialakíthatőak a 3000 m2 kertek, melyek 4-5 telket foglalnak magukba. az így kialakult parcellák tovább osztodhatnak, ha akarnak. Viszont a tulajdonosi létszám kezelhetőbb. Most 43 tulajdonosa van ennek a kb. 2 ha-os területnek.Ha így haladunk tovább akkor a atulajdonosi kör csak növekszik, mert rengeteg az idős tulajdonos.
Válasz Tézé #3067. hozzászólásáraDunaújváros.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraA kert művelési ágnál a minimum terület 3000 m2. Vagyis amit írsz. az nem osztható. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont, bekebelezéssel. Ez azt jelenti, hogy egy tulajdonostárs bekebelezi a többit, és a teljes földrészlet az övé lesz.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraBe tetszik menni az illetékes földhivatalba és ott tessék érdeklödni hogy ki foglalkozik földméréssel .
És nagy valoszinüséggel tudnak ajánlani földméröt aki majd ajánl ügyvédet is. Helyileg hol van ?
Teljesen igazilni tudom, hogy az osztatlan közös felszámolása (egyszerűsített felszámolása tulajdoni hányadokkal) senki sem akarja felvállalni! A városban egyetlen ügyvédet sem találtam aki fel vállalná! Azt már kiderítettem, hogy ránk is vonatkozik a Fokttv, de itt a kert (3000 m2) a meghatározó. Amely a mi esetünkben 4-5 telkeket foglalna magába. Maradnánk így osztatlan közösben de(!) kezelhető tulajdonosi létszámmal ami már jelentős segítség. Akik akarnak osztodhatnának tovább, ha sikerül. Most jelenleg 43 tulajdonos társsal vagyunk együtt, ha így haladunk akkor csak még többen leszünk ha nem lépünk az idős társakragondolva.
Mit lehetne tenni?
Szerintem nagyon fontos lenne, ha így sikerülne a felosztás, és lenne egy bátor ember aki segítene!
A Foktftv. alapján történő osztatlan közös tulajdonok felszámolása esetében nagyon gyakori eset, hogy az érintett földrészleten, egy, vagy több tulajdonostárs tulajdoni hányadát végrehajtás terheli. Ez ma már nem akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése során ezeket a tulajdoni hányadokat egy másik tulajdonostárs megszerezze. Ez nem csak azokra a tulajdoni hányadokra vonatkozik, melyek nem érik el a területi minimumot, hanem azokra is, amelyek ezt meghaladják. Tehát pl. ha egy szántó, erdő művelési ágú földrészletben van olyan tulajdoni hányad, amely mondjuk 5 ha, és végrehajtási jog terheli, akkor meg lehet egyezni a tulajdonostárssal annak megvételéről.
Ennek azért van jelentősége, mert egyébként ezen tulajdoni hányadokat csak árverés útján lehetne megszerezni, ahol bizony licit is van. A Foktftv. alkalmazása során ezt el lehet kerülni. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag akár bekebelezni, akár megvenni a piaci árnál jóval kevesebbért is lehet, licit, hatósági jóváhagyás nélkül.
zárójelben. Csak halkan jegyzem meg, arra is van lehetőség, hogy valaki megegyezik az érintett tulajdonostárssal egy vételárban, amiből a becsérték, vagy a minimum ellenérték részét a végrehajtó felé teljesíti a vevő, a többit pedig megfizeti a tulajdonostársnak. zárójel bezárva
A bekebelező, vevő ha az ellenértéket megfizette a végrehajtónak, és ezt a végrehajtó igazolja, akkor már végrehajtás mentesen szerzi meg a tulajdoni hányadot.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-28 08:03:35
Adott egy 10 ha-os földrészlet, erdő. Két erdőrészlet található rajta. Egy 5 ha-os akácos, 150 m3/ha fakészlettel, és egy 5 ha-os fenyves, 250 m3/ha fakészlettel. Két tulajdonostárs van, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal.
Szeretnék megszüntetni a közös tulajdont. Hogyan kell eljárniuk, hogy eleget tegyenek a törvényi követelménynek, illetve a Kúria által elvárt gyakorlatnak?
Ha valakinek a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan azt a tájékoztatást adják, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében csak a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kebelezhet be.....ne higgye el.
Bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - bekebelezhet. Az is, akit alapesetben be kelllene kebelezni. Vagyis olyan tulajdonostárs is megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, akinek nincs meg a területi minimuma, ha van lehetősége bekebelezésre, vagy másik tulajdonostárstól tud tulajdoni hányadot venni.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:23:35
Kiváncsi vagyok, ki lesz az első, aki az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében meglépi. hogy fakészlet alapján csinálja a megosztást. Mert erre az osztóprogram alkalmatlan. Meg lehet csinálni, a kérdés az, mit lép erre a földhivatal.
Ami még érdekesebb lesz, mit lép arra az agrárminisztérium, ha ez állami tulajdoni hányadot érint, és pl. úgy, hogy a Magyar Császári és Királyi Állam a kiindulási helyzethez képest kisebb területet kap.....
Osztatlan közös tulajdonú erdők esetében, nem biztos, hogy első lépésként a közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. Főleg ha sok olyan tulajdonostárs van, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, vagyis ezeket be kell kebelezni, viszont olyan erdőrészletek alkotják a földrészletet, melyeknek magas az éves folyónövedéke, illetve a fakészlete. Ebben az esetben ugyanis a bekebelezési ellenérték is magas.
Ebben az esetben, ha az erdőterv tartalmaz fakitermelési lehetőségeket, praktikusabb először többlethasználati megállapodást kötni a tulajdonostársakkal, bejelentkezni erdőgazdálkodónak, elvégezni a termeléseket, és utána megszüntetni a közös tulajdont.
A másik egyre többeket érintő probléma, mikor a földrészletben van olyan erdőrészlet, amely felújítási kötelezettség alatt áll. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításra, és szab ki évente min. 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírságot. évente.
Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni a közös tulajdon felszámolásán, mert nagy valószínűséggel meg lehet szabadulni a felújítási kötelezettségtől.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése erdők, termőföldek esetében
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:20
Még mindig gyakori eset, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása során a kezdeményező tulajdonostárs azért bukja el a dolgot, mert az egybites, árvízkárosult járásbírósági titkárok nem tartják be az IM rendeletben megállapított 8 munkanapos határidőt, a bírósági letéti végzések meghozatalánál. Hónapokig elhúzzák a dolgot, így a letéti végzés nem kerül csatolásra az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelemhez.
A földhivatalok egy része – főleg a Dunántúlon – pedig még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Ákr. rendelkezése alapján ebben az esetben a letéti végzés meghozataláig, vagy annak jogerejéig – ha ez az elvárásuk – fel kell függeszteniük az eljárást. Nem értik, így elutasítják a kérelmet. A megosztást lebonyolító ügyvédek erre csak széttárják a kezüket, mondván, nincs mit tenni.
Pedig van. Jogorvoslat, keresetlevél, bíróság. Csakhogy az ügyvédek egy jelentős része úgy fél a pereskedéstől, mint ördög a tömjéntől. A kezdeményező tulajdonostárs meg integethet az eljárásért kifizetett többszáz ezer forintnak.
Miközben a jogszabályokból egyértelműen levezethető, ha a földhivatal elvárja a letéti végzést – amit egyébként jogszabály nem ír elő -, akkor bizony az eljárást kérés nélkül is fel kell függeszteni.
Azokban az eljárásokban, ahol engem bíznak meg a közös tulajdon felszámolásával, ez nem történhet meg. Ha az okiratkészítő ügyvéd egy ilyen esetben nem perel, akkor én igen. De eddig erre nem volt szükség, mert sikerült meggyőznöm a földhivatalokat a helyes jogértelmezésről. Ha nem, akkor bevállalom a pereskedést.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:55
Amit nagy biztonsággal ki lehet jelenteni.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban releváns tájékoztatást egyetlen földhivatal sem tud adni. Azért nem, mert egyrészről nem ismerik a hatályos jogszabályokat, másrészről elemi érdekük, hogy minél kevesebb ilyen eljárás induljon.
Ugyan ez a helyzet az ügyvédekkel is. Bár eredetileg ez a "buli" nekik lett szánva, de nem igazán érdekli őket, ezért nem is foglalkoznak vele.
Ennek egyenes következménye, hogy bár sokan foglalkoznak a gondolattal, meg kellene szüntetni a közös tulajdont, de nem tudják kihez forduljanak tájékoztatásért.
Például hozzám.
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:25:42
Gyakran hallom a földhivataloktól, hogy nagyon kevés közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó ügyük van - aminek kifejezetten örülnek -, de azok közül is a többségét elutasították.
A tapasztalatom az, hogy ezek az elutasítások az esetek jelentős részében jogszabálysértőek. A kapcsolódó jogszabály, a Foktftv. végerehajtási rendelete taxative felsorolja, mikor utadíthatja el az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet a földhivatal. A gond, az, hogy ezt a földhivatalok nem ovassák, ők az Inytv. bűvkörében élnek.
Ilyen elutasítási indokok pl. az értesítő levelek, illetve azok tartalma. Ezt azonban a földhivatalok, de a letéteket kezelő bíróságok sem vizsgálhatják. Még mindig gyakori elutasítási indok, ha nincs jogerős letéti végzés, miközben ezért sem lehet a kérelmet elutasítani.
Nem tudok mást javasolni, minthogy ilyen esetben bírósághoz kell fordulni, még akkor is, ha benne van a pakliban, ki lehet fogni egy dilettáns, agyhalott bírót.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának nem akadálya, ha egy tulajdoni hányadra elidegenítési-, és terhelési tilalom van feljegyeztve. Az ilyen tulajdoni hányadot be lehet kebelezni, akkor is ha pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb.
Földeken, erdőkön, zártkertekben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása több éves gyakorlati tapasztalatal.
A közös tulajdon megszüntetéséhez nem kell földművesnek lenni. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás. Lehetőség van a minimum területi mértéket el nem érő tulajdonostársak tulajdoni hányadának bekebelezésére, továbbá tulajdoni hányad vásárlására. Ezen eljárás keretében a 300 ha-os maximum túlléphető. Nem kell minden tulajdonostárs hozzájárulása, elég az egyszerű többség, mely vélelmekkel is elérhető. Nem kell nyilatkozni a saját használatról. Ha megvannak a feltételek, a közös tulajdon felszámolását követően a haszonbérleti szerződés felmondható.
Moderátor által módosítva: 2025-03-03 08:19:01
Válasz Gepi #3054. hozzászólásáraA megosztáshoz a tulajdonostársak egyszerű többsége kell. Viszont ezt "vélelmekkel" is lehet hozni.
"5. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Válasz OSZTATLAN #3053. hozzászólásáraItt is van olyan ha nincs meg az 50+1% akkor bukta az egész mutatvány? Rengeteg helyen meglehet torpedózni a dolgot
A termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó törvény – Foktftv. – egy gagyi paragrafushalmaz. Ezzel ma már mindenki tisztában van.
Nézzünk egy példát.
Egy tulajdonostárs megindítja a 2. alcím szerinti megosztási eljárást. Ez nem egy rövid folyamat, főleg, ha van bírósági letét, amely nagyon hosszú időre, akár hónapokra elhúzhatja az eljárást.
Az egyik kardinális probléma, ha ezen idő alatt a földhivatalhoz beérkezik egy hagyatéki végzés, amely valamely tulajdonostársat érinti. Mert ebben az esetben a jogszabályi rendelkezés szerint a megosztási eljárást meg kell szüntetni. Akkor is, ha már egyébként minden sínen van, és csak a földhivatal jóváhagyásra kell várni. A következmény, hogy a megosztási eljárást újra kell indítani. Vagyis az addigi költségek kuka, ráadásul az agyhalott agrárminisztérium arról már elfelejtett rendelkezni, hogy a megtett jognyilatkozatok az új eljárásban elfogadhatóak-e.
Például ha valakinek a bekebelezési ellenérték már meg lett fizetve, és arról nyilatkozott, akkor az az új eljárásban csatolható-e, vagy megint kérni kell egy ilyen nyilatkozatot. De mi van, ha ezt a tulajdonostárs megtagadja? Miért kell az új eljárást elölről kezdeni, és ismét kiküldeni az értesítő leveleket azon tulajdonostársaknak, aki a megosztásról már korábban értesítve lettek? És így tovább.
Miközben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárásban az öröklésnek nincs jelentősége:
„(5a) * Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek.”
Normális? Ugyan…….
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:53:31
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:55:18
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:54:50
Az Foktftv. szerinti eljárásban az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során, a bekebelezésnek nem akadálya az elidegenítési tilalom.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-17 08:15:37
Válasz §CSABA§ #3046. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz VMisi #3045. hozzászólásáraNem tudom. Azt tudom, hogy a Ptk. szerint a közös tulajdont elsősorban természetbeni megosztással kell megvalósítani, illetve ha van egységesen elfogadott használati megosztás, attól a bíróság nem térhet el. Vagyis, ha csináltok használati rendet, amit okiratba foglatok, térképet mellékelve, és azt minden tulajdonostárs aláírja - a térképet is -, akkor attól a bíróság nem fog eltérni.
Válasz §CSABA§ #3044. hozzászólásáraA példaként felhozott balatoni esetben a saját part szélessége a fontos, tehát minden tulajnak a vízpartra van szüksége. A bíróság akkor is engedi a osztatlan közös megszüntetését ha valakinek olyan kicsi a tulajdoni hányada, hogy csak 3 méter széles lenne a telek? (a hossza ugyanannyi mint a többinek, pl. 50 méter)
Válasz VMisi #3043. hozzászólásáraNincs. A közös tulajdont ebben az esetben csak a 3. alcím szerinti bekebelezéssel lehet megszüntetni, vagyis a teljes földrészlet 1 tulajdonostárs tulajdonába kell, hogy kerüljön.
Viszont használati rendet lehet csinálni......
Ha ebben van egyezség, akkor szerintem egyszerűbb a közös tulajdont bírósági úton megszüntetni, mert ebben az esetben nincs minimum terület.
Válasz §CSABA§ #3042. hozzászólásáraKöszönjük!
Mi van akkor, ha nem éri el az 1 hektárt az össz terület, de ez pl. egy Balaton parti szántó, 50 méteres parttal? Az egyik, vagy több tulaj is szeretne saját 10-10 méter széles kis telket kialakítani, mindenkinek van 1/5 - 1/5 része, osztatlan közös és szántó, akkor van rá mód?
kérdések-válaszok
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan nagyon sok kérdést kaptam az utóbbi időben. Igyekszem ezeket legjobb tudásom szerint megválaszolni.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának megindításhoz regisztrált földművesnek kell-e lennem? Ha nem kell regisztrált földművesnek lennem, vonatkozik-e rám az 1 ha-os tulajdonszerzési korlát?
Nem. Az eljárást bármely tulajdonostárs megindíthatja, akkor is ha nem földműves, akár tagállami – külföldi – tulajdonostárs is. Sem az 1 ha-os szerzési korlátot, sem a 300 ha-os maximumot nem kell figyelembe venni.
Ha még nincs meg a 3 évem tulajdonostársként, akkor nem kezdeményezhetem a közös tulajdon megszüntetését?
A közös tulajdon felszámolását az a tulajdonostárs is kezdeményezheti, aki csak 1 napja tulajdonos. A 3 éves korlátozás a szerzésre vonatkozik. Vagyis ha nincs a területi minimum alatti tulajdoni hányad, akkor a megosztás végrehajtható. Ha van, akkor valamely más tulajdonostársnak kell átvállalni a bekebelezést.
Van-e valamilyen korlátozás a közös tulajdon megszüntetésének megindításához kapcsolódóan?
Igen. Ezeket a Törvény 4. § tartalmazza. Ilyen pl. ha széljegy van a tulajdoni lapon, vagy adásvétel ténye van feljegyezve, zárlat, földminősítési eljárás, stb. Ezek esetében el kell utasítani a tényfeljegyzési kérelemt. Vannak esetek, amikor ez nem kerül elutasításra, mert felfüggesztésnek van helye.
Mindenkinek hozzá kell járulni a közös tulajdon megszüntetéséhez?
Nem, egyszerű többség – 50%+1 – elegendő. A törvény meghatározza azokat a vélelmeket, amely alapján a hozzájárulás megadottnak tekinthető.
Ha van 3 ha-rom egy szántóban, akkor a megosztás után ezt a 3 ha-t kapom 1/1-es tulajdonként?
Nem. Területalapú megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz minden tulajdonostárs hozzájárul. A megosztás alapja az aranykorona érték. Így előfordulhat, hogyha valaki jobb minőségi osztályú részre kerül, akkor a kiindulási helyzethez képest kisebb önálló területet fog kapni, illetve fordítva, ha rosszabb minőségi osztályú területre kerül, akkor többet. Az erdők esetében – miután az erdőknek sem minőségi osztálya, sem AK értéke nincs – viszont a megosztás területalapon történik, de itt elméletileg figyelembe kell venni a fakészletet is.
Van-e lehetőség arra, hogy a megosztási eljárásban tulajdoni hányadot vegyek?
Igen, van. Nem csak bekebelezni lehet hanem venni, sőt ajándékozni is.
Ki kell-e függeszteni az egyezséget, van-e elővásárlási jog?
Ez egy zártkörű rendezvény, ahol csak a tulajdonostársak rúgnak labdába. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás.
Mi van akkor, ha valamelyik tulajdonosnak végrehajtás van a tulajdonán?
Ha ez a tulajdoni hányad önálló földrészletként kialakítható, akkor arra tovább lesz jegyezve a végrehajtás. Ha bekebelezésre kerül, akkor a bekebelezési ellenértéket a végrehajtó felé kell teljesíteni. Ebben az esetben a végrehajtás törlésre kerül. Sajnos a haszonélvezeti jog problémája nem megoldott, és a szándékot sem látom, hogy a jogalkotó ezt kezelni akarná.
Ki határozza meg, mennyit kell fizetni a bekebelezésért?
Van egy járásokra, művelési ágakra lebontott útmutató, ez alapján lehet kiszámolni a minimum ellenértéket. Erdők esetében az Erdőtérképen található ehhez adat.
Mikor lehet a megosztás helyett bekebelezni a teljes ingatlant?
Akkor, ha a kiindulási helyzet alapján nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akiknek a tulajdoni hányadához kapcsolható területmérték meghaladja a minimum területi elvárást. Pl. szántó, legelő, erdő esetében 1 ha, gyümölcsös, szőlő esetében 3000 m2, zártkertek esetében 1000 m2. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani.
Maradhatnak-e a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonban?
Igen, de csak akkor, ha arról egyértelműen nyilatkoznak, és aláírják az egyezségi okiratot.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-02-17 08:14:19
Válasz Csabaerdész58 #3040. hozzászólásáraMiért nézett volna be?
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraBenézett a ló az ablakon?
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraHa legalabb 3 eve tulajdonos.
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraIgen
Sziasztok!
Bekebelezést 1ha alatti területtel rendelkező társtulajdonos is elindíthatja?
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólásáramennyire kevesen? És kit tartasz profinak? És azt hogyan állapítod meg kétséget kizáróan? Te hova sorolod magad? .. és Mire alapozod azt? Ki tudná ezt még alátámasztani?(bármit is válaszoltál előtte) Hol végezted a jogi tanulmányaidat? Volt-e már fatális nagy tévedésed vagy félreértelmezett jogi értelmezésed? Hogyan kompenzáltad ha igen? Mennyire tartod profinak magad? És mennyire tartanak annak az ügyfeleid? Milyen garanciákat tudsz felkínálni az ügyfeleidnek ha esetleg "nem jön be a jogi teóriád"? Honnan tudhatom hogy valaki tényleg profi-e? Hogyan egyeztetsz az ügyintézővel/osztályvezetővel ha hetekig nem veszi fel a telefont?
Volt-e már olyan hogy homlokegyenest mást döntést kaptál mint amit előtte leegyeztettél az ügyintézővel/osztályvezetővel? Mitől lettél ennyire magabiztos? ..folytathatnám még de már meg is untam...ahogyan téged is.
Válasz Csabaerdész58 #3034. hozzászólásáraFolyamatosan sértegeted aki netán kritikát mer megfogalmazni az agymenéseidre. Alpári kirohanásokkal,majd utána búcsúzásokkal van tele az agroinform fórum hol az egyik,hol a másik regisztrációd által.
A konkrét választ még mindig nem sikerült összehoznod,helyette összehozol mindenféle konspirációs teóriát és mocskolódást. Erre futja? Na de miért?
Visszaolvastam itt pár év termését tőled,matyi név is bejött most már,hogy miért matyizol , vele is összeszólalkoztál párszor,meg még sok sok felhasználóval itt. Megsérted a fórumszabályokat,kitiltanak,majd ujra beregisztrálsz másik névvel. Önmagad futtatod,reklámozod,mint ha te lennél az erdészeti atyaúristen az országban és mindenki más totál hülye a számodra,a hatóságoktól kezdve a veled hajszálnyit egyet nem értő fórumozókon át a moderátorokon át a kezelőorvosodig. Értem én,hogy megkeseredett súlyos beteg lehetsz és ilyen helyeken adod ki magadból,de azért viselkedni is próbálj már meg ember.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:21:21
Válasz Csabaerdész58 #3032. hozzászólásáraLátom érdemi válaszod nulla a kérdésemre,ellenben sorozatosan alpáriskodsz,sértegetsz,megsérted a fórumszabályokat sorozatosan. Milyen névvel jössz viszsa ha ki leszel tiltva?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:21:49
Válasz Csabaerdész58 #3030. hozzászólásáraA stílus maga az ember...te tényleg orvosi eset vagy!
Válasz Sylva #3029. hozzászólásáraMelyik hatóságnál lopod a napot alkeszmatyi?
Melyik szaros mundér "becsületét" véded ennyire?
Válasz Csabaerdész58 #3028. hozzászólásáraEgyet árulj már el szakikám,hogy azokban a perekben,amit miattad vesztenek el az ügyfelek,te fizeted a költségeket utólag,vagy az ügyfelet hagyod magára egy sorry val? Amilyen könnyen vagdalózol a bírósági meg törvényszéki témában, ugyanolyan könnyen visszájára is elsülhet egy per,azt azért tegyük tisztába.Azt a magabiztosságot ,amit tanúsítasz úgy meg könnyű,mivel nem a te bőröd viszed a vásárra...
Van erre egy jó idézet:
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. "
Alkoholt ritkán iszom, a nevem meg már mondtam.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:20:49
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólására"Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik. "
Senkibe,csak benned ugye?
Mindenkihez címezve...
Ez már erősen skizofrén tünet...
Az a baj veled drága mindenforest mindenquercus,hogy mindenek felett állónak tömjénezed magad, aki azonnal a törvényszékre vinné a dolgot,az összes törvényalkotót lebarmozod,lehülyézed a földhivataloktól a hatóságokig a bíróságon át a szakirányítókig az összes szakembert,aki nem neked ad igazat,vagy nem ért veled egyet valamiben. A blogodon önmagaddal beszélgetsz több regisztrációval miközben itt most is bomlasztasz.
Válasz masodepitkezo.blog #3025. hozzászólásáraTévedés. Én egyrészről amikor elvállalok egy munkát - osztatlan felszámolása, használati rend, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó - akkor előtte mindig egyeztetek az
ügyintézővel/osztályvezetővel. Ha menet közben gond van, ugyan ez az eljárás. Ha a végleges döntéssel - határozattal - van gond, dettó.
Ha nem értünk egyet, írom a bírósági keresetet. Miután ezt már a megye, a főosztály viszi, így akár ők is módosíthatják a döntést.
Ha nem, majd a törvényszék dönt.
Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik.
Válasz Csabaerdész58 #3023. hozzászólására..súghatsz te nekik ahogy akarsz, elhajtanak ahova gondolom. Azt csinálnak amit akarnak és úgy meg akkor, ahogy akarják. Lehetsz Don Quijote a szélmalom harcoddal de csak időpocsékolás bizonygatni nekik hogyan kellene eljárniuk.
Válasz fattyú #3019. hozzászólásáraNincs szükség jogerőre....
Válasz BélaNB #3018. hozzászólásáraMeg kell súgni a földhivatalnak, nincs szükség jogerőre.....
Válasz Erdőjaro #3020. hozzászólásáraRét, nfk honlapján van a fizetendő hektáronkénti ár.
Válasz fattyú #3019. hozzászólásáraKöszönöm.