Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- John Deere 4630-4650 traktorok új
- Kukorica várhatóan........! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Milyen körbálázót? új
- Epertermelés új
Cikkajánló
Elképesztő kormánytempó: vízügyi központ létesül, bejelentik az aszály vis maiort
Hatalmas aszály sújtja az országot, a kormány azonnali vízügyi beavatkozásokról...
Hirdetés
3292 hozzászólás
A magam részéről a vállalásom teljesítve, tájékoztatási kötelezettség letudva....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3232. hozzászólására"Ha nincs olyan tulajdonostárs, aki a fenti feltételeknek a kiindulási helyzet alapján megfelelne, vagy csak egy ilyen van, akkor a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani. Ebben az esetben egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Vagyis ha a 10 tulajdonostárs közül senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, vagy csak egynek, akkor a 3. alcím szerinti eljárás is megindítható."
a törvény szövege:
" 3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
ha 10.tulajdonostársnak összesen van 8 hektárja (személyenként 0,8 hektár) a megindító félnek pedig 1,5 hektárja, akkor kialakítható két területi minimumot elérő ingatlan??!
hát persze!
Csak a zavarosban halászók szeretik ezt elfelejteni megkérdezni a többi tulajdonostárstól.
Ezért jó az hogy miután ezt esetleg valahol bejegyezték az országban, erről meg lehet utána kérdezni egy bírót is hogy szerinte jogszerűen történt-e az adott bekebelezés főleg úgy hogy szinte csak annyit kötelező beleírni az értesítőbe hogy "megindult". Nem lennék a helyében annak akit perbe vonnak majd amiatt hogy elcsalta más ingatlanját.
a törvény szövege:
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan – sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben – nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
a TÖRVÉNY SZÖVEGE ITT EMLÍTI ELŐSZÖR a bekebelezést mint cselekményt. Tehát ha minden esélyt, eshetőséget, lehetőséget és lehetséges kimenetet végigjártál és kiderül hogy senki nem akart közösben maradni kifejezett akartnyilatkozattal, sem nem akarnak (legalább is nem jelezték)egymás között tulajdoni hányadtól eltérő megosztást, és bár lehetőségük volna de nem is akarnak egymás között földet cserélni , és egyébként sem lehetne őket külön-külön kiosztani területük nagysága miatt, ekkor és kizárólag ekkor lehet őket öncélúan és egyoldalú jognyilatkozattal bekebelezni. Erre az esetre van menekülő útként a 3. alcím - és persze ha eleve már matematikailag sem lehetséges a kiosztás 2 részre(azaz 2 HEKTÁR alatti a terület) - felkínálva hogy ezekben az esetekben is meg lehessen szüntetni a közöst.
Aki ezt máshogy akarja értelmezni az azért teszi mert érdeke fűződik hozzá.
Linkelje már ide valaki (erdész végzettségűek is lehetnek felőlem) a törvény szövegéből azt a részt ahol utalnak arra hogy a kiindulási állapotot kell figyelembe venni annak megállapításakor hogy egy ingatlanon kialakítható-e két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan.
Vagy egy kúriai döntést amiben jóváhagytak ilyen bekebelezést úgy is ha tulajdonostársak később tiltakoztak ez ellen. Alig várom..
Sajnos, a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolánál még mindig vannak olyan problémák, amit az agrárminisztérium, mint jogalkotó vagy nem tud, vagy nem akar megoldani.
Az egyik ilyen probléma a haszonélvezeti jog. Ebbe nagyon sokan belefutnak, miután felszámolták a közös tulajdont. A megosztás során bekebelezett tulajdoni hányadok között van olyan – esetleg több is -, melyen haszonélvezeti jog van, ide értve az özvegyi jogot is. Ezeket is bekebelezésre kerülnek. Ha azonban a haszonélvező nem mond le a jogáról, akkor ezek a bekebelezett tulajdoni hányadon rajta maradnak. Vagyis van egy 1/1-es tulajdonú földrészlet, melynek egy meghatározott részterületén haszonélvezeti jog van. A probléma akkor jelentkezik, ha erre az új földrészletre valaki be akar jelentkezni földhasználónak, vagy erdőgazdálkodónak. Ebben az esetben ugyanis a hatóságok kérik a haszonélvező hozzájárulását. Na, ez nem egyszerű. Főleg az erdők esetében nem.
A másik probléma, hogy minden egyes újonnan kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell, vagy úttal, vagy átjárási szolgalommal. Az út esetében azonban az a probléma, hogy az azzal érintett földrészletek területe csökken, és így csökken az azokhoz rendelt AK érték is. Ehhez viszont minden érintettnek hozzá kell járulni. Na de mi van azokkal, akik nem vesznek részt az egyezségben? Ha ezt a földhivatal kiszúrja, bukhat a megosztás. Ezért kell inkább az átjárási szolgalmat alkalmazni.
Továbbra is gond a bírósági letétek rendezése. Azon tulajdonostársak bekebelezési ellenértékét, akik annak megfizetésnek módját nem határozzák meg, bírósági letétbe kell helyezni. Ez egy fa ék egyszerűségű eljárás….lenne, ha az érintett járásbíróságok ezt tudnák értelmezni. De az esetek többségében nem tudják. Ehhez jön még, hogy a bíróságoknak erre 8 munkanapjuk lenne….csak hónapokig elhúzzák. Viszont az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz ezt kérik, az esetek többségében jogerős végzés formájában. Azt meg a földhivatalok nem értik, hogy ebben az esetben fel kell függeszteniük addig az eljárást.
Persze ezen túlmenően az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelem elbírálása során is gyakran merül fel probléma, melynek oka, hogy a földhivatalok túlbecsülik a jogaikat, lehetőségeiket.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3232. hozzászólására"Ha nincs olyan tulajdonostárs, aki a fenti feltételeknek a kiindulási helyzet alapján megfelelne, vagy csak egy ilyen van, akkor a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani. Ebben az esetben egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Vagyis ha a 10 tulajdonostárs közül senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, vagy csak egynek, akkor a 3. alcím szerinti eljárás is megindítható."
- szerintem ez nem teljesen így igaz. Ha van a földrészleten olyan tulajdonos akinek meghaladja a tulajdoni hányada az 1 hektárt és mellette van 5 tulajdonostárs a földrészleten akiknek egyenként van pl. 5000m2-je, akkor ezen tulajdonostársaknak joga van és törvény által biztosított lehetősége hogy közös tulajdonban maradjanak. Ergó úgy tisztességes és jogszerű hogy a 2. vagy 3. alcím szerinti megszüntetés megindítása előtt az értesítőben megkérdezzük őket hogy mit szeretnének a tulajdonukkal kezdeni. Ha ők arról nyilatkoznak hárman hogy közösben akarnak maradni, NEM KEBELEZHETŐ BE a tulajdoni hányaduk, azt KÖTELEZŐ kiosztani. Ebből következik hogy NEM a kiindulási állapotot kell vizsgálni az eljárás megindítását megelőzően hiszen matematikailag és életszerűségéből fakadóan igenis kioszthatóak lennének ha ők úgy nyilatkoznak hogy meg szeretnék tartani tulajdonukat.
Kizárólag és értelem szerűen csak a 2 hektár alatti területekre indítható meg kérdés és kétség nélkül a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás hiszen ott matematikailag is lehetettlen 2db egy hektáros terület kimérése és kiosztása. Minden egyéb esetben ha valakitől ennek ellenére elveszik a tulajdonát bekebelezés címszó alatt az azonnal éljen jogorvoslattal ellene és keressen ehhez egy szakértelemmel rendelkező ügyvédet vagy erre szakosodott irodát mert igenis jogszerűen megtámadható és visszafordítható a bekebelezéssel történt tulajdon elvétel.
A Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatosan sok kritika merült fel. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy a területi minimumot el nem érő tulajdonostársak sokak szerint jogfosztottak, hiszen a tulajdoni hányaduk bekebelezendő.
Nos, ez nem teljesen igaz.
Egyrészről, nagyon sok olyan tulajdonostárs van, aki nem is tud az érintett tulajdoni hányadáról. Sok olyan van, hogy tud, de azt sem tudja, hol van, nem is érdekli, szabadulna tőle. Tapasztalatból tudom, őket a bekebelezés nem érdekli.
Akiket viszont érdekel, azok előtt azért van lehetőség.
Az első, és talán a leglényegesebb, hogy a közös tulajdon felszámolását azon tulajdonostársak is elindíthatják, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el a minimum területi mértéket. A 3. alcím szerinti bekebelezési eljárásnál ez egyértelmű, de ugyan ez érvényes a 2. alcím szerinti megosztásnál. Tehát ha valakinek egy 10 hektáros szántóban van 500 m2-re, akkor a megosztás során őt be kell kebelezni. De akár ő is bekebelezhet, ezzel 1 ha fölé mehet a tulajdoni hányada, így önálló, 1/1-es földrészletet kap. Ez azt is jelenti, hogy a megosztási eljárást is megindíthatja.
A másik lehetőség, hogy több tulajdonostárs közösen úgy nyilatkozik, osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni. Ha így a közös terület a területi minimum fölé megy – pl. szántó esetében 1 ha -, akkor azt nem lehet figyelmen kívül hagyni a megosztás során.
Van még lehetőség arra, hogyha valaki nem ért egyet a bekebelezési ellenértékkel, akkor igazságügyi szakértői értékbecslést kérhet.
Még annyit tennék hozzá, ha van az érintett földrészleten használati rend, azt nem kell figyelembe venni.
Válasz csabahegeszt #3236. hozzászólásáraHa valakinek egyedül megvan az egyszerű többsége, akkor a 2. alcím szerinti megosztásnál ő határozza meg a megosztás menetét, ide értve pl. az osztási irányt is.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3235. hozzászólásáraCsaba ilyen esetben nincs olyan hogy az 51% tulajdonos dönt a dolgokban.
Az Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdon felszámolása gyakorlatilag egy zártkörű rendezvény, melyen csak a tulajdonostársak vehetnek részt. Ennek nagyon sok előnye van.
A 2. alcím szerinti megosztás során a minimum területi mértéket el nem érő tulajdonostársak tulajdoni hányadát valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Van lehetőség arra is, hogy az egyezség során a tulajdonostársak egymástól tulajdini hányadokat vegyenek. Ezekhez an szerzésekhez a törvény feltételt szab.
„17. § (1) * Az ingatlanban az osztatlan közös tulajdon megszüntetését megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának a II. Fejezet alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki *
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel,
b) * tulajdonrészét öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen szerezte, vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte, ha a tulajdonostárs és közeli hozzátartozója együttesen az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel.”
A bekebelezéssel történő szerzés esetében van minimum ellenérték, amit a jogszabály, illetve annak melléklete meghatároz.
Aki ezen feltételnek megfelel, az szerezhet. Ehhez azonban nem kell földművesnek lenni. Vagyis ezen eljárás keretében az is bekebelezhet, vásárolhat, aki nem földműves, mert a Földforgalmi törvényben meghatározott 1 ha-os szerzési korlátot nem kell figyelembe venni. Ugyan így, a 300 ha-os felső limitet is át lehet lépni.
Ehhez kapcsolódóan itt nincs elővásárlási jogosultság még a tulajdonostársak között sem. A bekebelezés esetében van licit lehetőség. Ha viszont két tulajdonostárs megegyezik adásvételről, abba más tulajdonostársnak nincs lehetősége belépni.
Nincs tehát elővásárlási jog, miután „kifüggesztés” sincs. Nincs kanarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás. A megosztáshoz a tulajdonostársak egyszerű többségének a hozzájárulása szükséges. A törvény meghatározza azokat a vélelmeket, melyek hozzájárulásként értékelhetőek. A megosztást egy ügyvéd által ellenjegyzett okirattal kell lezárni.
A 3. alcím szerinti bekebelezés esetében bármely tulajdonostárs megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, ha megfelel a szerzési feltételeknek. Itt is a jogszabályban meghatározott minimum árat kell megfizetni a bekebelezés ellenértékeként. Viszont itt a többi tulajdonostárs erre licitálhat, feltéve, hogy van szerzési lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy itt a bekebelezést megindító tulajdonostárs akár el is bukhatja a saját tulajdoni hányadát, ha a zsebe nem bírja a licitet.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3233. hozzászólásáraNem csörög a telefon mi?
Az erdők tulajdonjoga rendkívül elaprózódott. Nagyon sok embernek van tulajdoni hányada erdőben, sokan gondolkodnak azon, gazdálkodni kellene a tulajdoni hányadukon, vagy csak el szeretnék azt adni. Az eladások során azonban a válasz szinte mindig az: „osztatlan nem jó”.
Nos, ezen lehet segíteni.
Az erdők esetében is van arra lehetőség, hogy egy tulajdonostárs kezdeményezze a használati rend kialakítását. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a földrészlet megosztásra kerül úgy, hogy eközben nem szűnik meg az osztatlan közös tulajdon. Kétségtelen, az erdők esetében azért ez bonyolultabb, mint a termőföldeknél, de megoldható. Az erdőknél ugyan is 1 ha alatti részterület nem alakítható ki, azokat a tulajdonostársakat, akiknek a tulajdoni hányada 1 ha alatt van, egy részterületbe kell kijelölni. Ez azonban nem hátrány. sőt…….
Ha valaki megcsinálja a használati megosztást, majd ezek után hirdeti meg eladásra a tulajdoni hányadát, sokkal nagyobb eséllyel indul. Azért, mert a vevőnek ezzel már nem kell foglalkoznia. A vétel után be tud jelentkezni erdőgazdálkodónak, és gazdálkodhat az adott részterületen.
Még mindig nagy a bizonytalanság a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásának területén, ezért megpróbálok eligazítást nyújtani ehhez.
A 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföldeken, erdőkben fennálló osztatlan közös tulajdont viszonylag egyszerű keretek között meg lehessen szüntetni. Elkerülve ezzel a hosszadalmas, és költséges bírósági utat.
A közös tulajdon megszüntethető gyakorlatilag minden olyan földrészletben, amely a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ez alól kivétel, ha kivett alrészlet van a földrészletben - az út, árok, csatornán kívül -, továbbá nem vonható be a tanya, illetve a zártkertek esetében feltétel, hogy a gyakorlatban is mezőgazdasági művelés alatt legyen, bár ez alól is van kivétel. A közös tulajdon felszámolását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti. Szerezni – bekebelezni, venni – azonban csak az a tulajdonostárs jogosult az eljárás során, aki megfele a törvényi feltételeknek.
A közös tulajdont megszüntetésének két formája van. Az egyik a 2. alcím szerinti megosztás. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a kiindulási helyzet szerint van legalább két olyan tulajdoni hányad, amely meghaladja a törvényben meghatározott minimum területi mértéket. Ezek:
szántó, legelő, rét, erdő, fásított terület esetében 1 ha
szőlő gyümölcsös, kert, nádas esetében 3000 m2
zártkertek esetében 1000 m2, művelési ágtól függetlenül
Egy példával élve. Ha egy szántó művelési ágú földrészletben van 10 tulajdonos, és ebből kettőnek a tulajdoni hányada meghaladja az 1-1 ha-t, akkor az megosztható.
Ha nincs olyan tulajdonostárs, aki a fenti feltételeknek a kiindulási helyzet alapján megfelelne, vagy csak egy ilyen van, akkor a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani. Ebben az esetben egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Vagyis ha a 10 tulajdonostárs közül senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, vagy csak egynek, akkor a 3. alcím szerinti eljárás is megindítható.
A két eljárás egymástól független, nagyon kevés átfedéssel.
A 2. alcím szerinti megosztás megindításának alapfeltétele, hogy a tulajdoni lapon ne legyen a törvényben felsorolt jog, vagy tény van feljegyezve, pl. széljegy. A megosztás megindításához egy ténybejegyzési kérelmet kell benyújtani a földhivatalhoz. Ha ezt bejegyzi a hatóság, arról döntést hoz, és megadja az osztóprogram hozzáférési kódját. A megosztást az osztóprogrammal lehet végrehajtani.
A 3. alcím szerinti bekebelezésnél erre nincs szükség. Azt bármely tulajdonostárs megindíthatja, ha megfelel a törvényi feltételeknek. Ezt a folyamatot azonban nem jegyzik fel a tulajdoni lapra – szemben a megosztással -, így jogi védelem sincs.
Innen folytatom.
Nem lehet elégszer elmondani.
A Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdon felszámolása során a 3 éves tulajdonostársi jogviszonyt, csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az érintett tulajdonostárs be akar kebelezni, vagy venni akar egy másik tulajdonostárstól tulajdoni hányadot.
Ha csak meg szeretné szüntetni a közös tulajdont, és például minden tulajdonostársnak nagyobb a tulajdoni hányada, mint a minimum területi mérték – pl. szántó, rét esetében 1 ha -, akkor nem kell a 3 évvel foglalkozni. Ebben az esetben akár 1 napos tulajdonosi jogviszonnyal is el lehet indítani a megosztást.
A Foktftv. keretében az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során több földrészletet is be lehet vonni az eljárásba. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag földcsere is megoldható, úgy, hogy ahhoz sem kamarai állásfoglalás, sem hatósági jóváhagyás nem kell.
Válasz Demény Csaba #3225. hozzászólására..jó messzire szaladtál a feltett kérdések elől. Sokat elmond hogy máskor az neked nem szokott másfél hónapig tartani hogy beleállj valamelyik hozzászólóba vagy kéretlen tanácsot adj valamiről amit nem is kérdeztek. De nem baj, kivárjuk amíg lesz merszed erre is válaszolni, most pont nem kéretlenül.
Tehát az alábbi állításaid nyomán újra felteszem a kérdést: honnan lennének ezen információid és kire gondoltál amikor az állítottad hogy:
- "Az eddigi „eredmény” kb. 50 ezer hektár. Sovány.
Miközben több mint 1 millió földrészlet van osztatlan közös tulajdonban, kb. 2,5 millió hektár, és 3,5 millió tulajdonos."
- "De nem úgy, hogy olyan tart pl. tájékoztatót a NAK-nak, a Minisztériumnak erdőkel kapcsolatban, aki akkor még egyetlen megosztást sem csinált."
..vagy most majd megint eltűnsz majd márciusig?
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-14 15:44:54
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-14 15:40:51
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-14 15:40:24
Ha valakinek osztatlan közös tulajdonú erdőben van tulajdoni hányada, és szeretné megszüntetni a közös tulajdont, előtte mindenképpen érdemes számolni.
Az esetek nagy részében ugyanis a használati rend, illetve a tulajdonostársakkal, vagy azok egy részével kötött többlethasználati megállapodás sokkal jobb üzlet.
Válasz Rabó001 #3223. hozzászólásáraHa Borsodi lennél adnék telefon számot a földmérőét. Mert mint írtam mindegy hogy ki mit mond a földhivatal csak olyan papírt fogad el amin a földmérő pecsét és az ügyvédi pecsét is rajta van akár együtt akár külön külön. A többi meg csak nép butítás.
Válasz Koczka József #3222. hozzászólásáraÉrdekes amit írsz. Én nem akarok utánad a földhivatalba menni, csak fura, hogy egymásnak ellentmondó dolgokat írtok, elvileg ugyanarról. Mondjuk érthetőbb lenne részletezve a folyamatot aminek a végén az osztatlanból lett 1/1-földed.
Na mindegy, majd Erdész kolléga szétszedi. :) :) :)
Válasz Rabó001 #3221. hozzászólásáraSzia. Mivel bármit írok vagy mondok azzal hiába mész a földhivatalba nem fogadják el. Ezért írtam hogy ha fogadsz egy földmérőt aki érti is a dolgát az mindent el intéz. Én tavaly is vettem osztatlanban földet és ki is mérettem,igaz hogy csak két tulajdonos volt benne de az sem számít hogy hány van. Az aki nekem szokott földet mérni mindent meg csinál. Ki értesíti az érintetteket le beszéli az ügyvédet, intézi a földhivatalt és nem mellékesen minden esetben fel hív hogy most ezt csinálta most azt csinálja vagy hogy ki nem jelzett vissza a kiertesitesre. Jól érted én csak a föld merőben bízok ő mindig naprakész a törvényi változásokkal és igen mire végez lesz egy 1/1 tulajdon.
Válasz Koczka József #3219. hozzászólásáraMagadnak is kicsit ellentmondó dolgokat írsz.
És akkor a te verziód szerint: "ha valaki ki akarja meretni a tulajdonát egy osztatlanból megbiz egy földmérőt és az el intéz mindent".
És akkor ennek a végén lesz egy 1/1 földje? Mert ha nem, akkor te másról beszélsz vehemensen.
Válasz Koczka József #3219. hozzászólásáraAztán hogyan méreti ki a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül 6 elemis?
Válasz Demény Csaba #3218. hozzászólásáraTe hat elemis mit hadoválsz itt össze vissza? Milyen bírósági úton történő megszüntetés ? Attól hogy te itt félre akarsz vezetni mindenkit hogy csak te értesz hozzá még nem mindenki veszi be. Te tökfej ha valaki ki akarja meretni a tulajdonát egy osztatlanból megbiz egy földmérőt és az el intéz mindent. Nem kell ilyen kontár mint te. Gondolom annyi földet ki mérettél már hogy Tiszát lehet vele rekeszteni. Vártalak itt nagyon mert annak idején is jarattad a pofád hogy majd te meg mutatod nekem de valahogy nem jöttél a felszámoláskor . Ja és mellesleg te fikazod itt lépten nyomon a jogalkotokat meg a földhivatalokat is nem én,hogy hülyék mindenhez
Mesélj kockás!
Ha ez ilyen egyszerű, hogy egy osztatlanban bármely tulajdonostárs eldöntheti, hol akarja magának az önálló, 1/1-es területet, leszarva a többi tulajdonostársat.....akkor mi értelme van a bírósági úton történő közös tulajdon megszüntetésének? Mi értelme van a Foktftv-nek?
Vagy a jogalkotók, bíróságok, földhivatalok hülyék, nem értenek hozzá? Miért nem kérdezik meg a tiszabasznádi géniuszt?
Szóval kockás. Ki is a kókler? Ki is vezeti itt félre az embereket, te egybites, 6 elemis agyhalott?
Aztán mesélj kockás.
Akkor ez most úgy működik, hogyha valakinek van tulajdoni hányada az osztatlanban, akkor csak úgy eldöntheti, hogy ő hová szeretné az "kimérettetni", akár telekalakítással? Nem kell ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása? Akkor ha nekem van egy 50 ha-os földrészletbe 862 m2-em. akkor azt simán ki lehet méretni, önálló hrsz-el, oda ahová én akarom?
Tiszabasznád nem Magyarország?
Csak úgy az érdeklődés szintjén.
Bár a tiszabasznádi szokás szerint megint lefelejtette az idézőjelet, de a szöveg szerint:
"Feltétel: Csak azonos fekvésű, szomszédos, külön helyrajzi számú ingatlanok vonhatók össze."
Kérdezném. Ha az egyik földrészlet osztatlan közös tulajdonban van, akkor az hogyan vonható össze a szomszédos 1/1-es földrészlettel? Az osztatlan közös tulajdont kell összevonni a szomszédos földrészlettel?
Válasz Rabó001 #3211. hozzászólásáraLövése nincs az agyhalottnak miről beszél. Tipikus eset. Azt hiszi, azért mert pénze van, esze is van....
Válasz VMisi #3212. hozzászólásáraSzia. De ki fogják mérni a te tulajdonod mellé és a régebbi tulajdonod és az új tulajdonod kap egy ujj helyrajzi számot.
Válasz Rabó001 #3211. hozzászólásáraNem fog megszünni csak abban az esetben ha két tulajdonos társ van az osztatlanban.
Válasz Koczka József #3210. hozzászólásáraA birtokösszevonás előtt nem kell kiméretni az osztatlanból a saját részét, hogy annak is legyen saját hrsz-a?
Válasz Koczka József #3210. hozzászólásáraÉs ezzel az osztatlan közös is megszűnik?
Válasz korzo #3188. hozzászólásáraA birtokösszevonási célú telekalakítás egy hivatalos eljárás, amelynek célja több, külön helyrajzi számon nyilvántartott, szomszédos telek (főleg mező-, erdőgazdasági földek) egy helyrajzi szám alá történő egyesítése, hogy gazdaságosabb, hatékonyabb gazdálkodást tegyen lehetővé, például egyben tartva a tulajdonos földjét. Ez a folyamat a földek fekvésének egyeztetését, a telekhatárok rendezését foglalja magában, és az ingatlan-nyilvántartásba való átvezetéssel jár, melynek részleteit kormányrendeletek szabályozzák.
Főbb Jellemzők és Lépések:
Cél: A gazdasági udvarok, szántók vagy erdők egyben tartása a hatékonyabb művelés érdekében, csökkentve a széttagoltságot.
Jogalap: A telekalakítási eljárás a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (2021. évi C. tv.) alapján zajlik, Nemzeti Jogszabálytár és Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye szerint.
Feltétel: Csak azonos fekvésű, szomszédos, külön helyrajzi számú ingatlanok vonhatók össze.
Ja és ne kufarokat keress hanem ügyvédet,mert a kufárok nem tudják ellenjegyezni a kérelmet.
Válasz korzo #3188. hozzászólásáraHad segitsek mert nem kell semmit tenned csak egy földmérő és a birtokod mellé méreted azt ami az osztatlanban van.
Válasz Demény Csaba #3206. hozzászólásáraAkkor itt van a kutya elásva! Így már tiszta.
Köszönöm mégegyszer!
Hasznos volt, így kivesézve hátha másnak is az lesz majd
Válasz Demény Csaba #3204. hozzászólásáraMert csak ennyit tudsz. Félrevezetni másokat.
Válasz korzo #3203. hozzászólásáraA használati rendet akkor kell figyelembe venni, ha az 1993. évi II. törvény szerinti államilag finanszírozott megosztásra kerül sor. Ez a törvény már hatályát veszítette, és ez a megosztás bekerült a 2020. évi LXXI. törvénybe.
Itt nem erről van szó.
Válasz Demény Csaba #3202. hozzászólásáraJó ötlet! Lehet rápróbálok
)
(van még egy ötletem, de azt inkább nem írnám ki, mert lehet ő is olvassa
Válasz Koczka József #3201. hozzászólásáraCsak annyi a dolgod tiszabasznádi, hogy az állításaid mögé linkelj be jogszabály helyeket.
Én nem pocsékolk rád több időt....
Válasz Koczka József #3198. hozzászólásáraNekem is rémlett valami ilyesmi, sőt emlékszem, hogy a legutóbbi ilyen kimérésnél meg is kérdezték, hogy van-e szomszéd érintett.
Viszont sehol nem találtam erre jogszabályt! Pont ezért kérdeztem meg a "gyakorlattal" rendelkezőt, mert ő ebben dolgozik. Mert egy dolog a szokás, meg a birtokösszevonás elve, a másik meg a rögzített eljárásrend.
Válasz korzo #3200. hozzászólásáraMeg kell egyezni az új tulajdonostárssal.
Te vállald be a bekebelezést - jelentéktelen összeg -, cserébe vegye figyelembe a Te igényedet. Így meg tudjátok szüntetni a közös tulajdont.
Válasz Demény Csaba #3199. hozzászólásáraTe agyalsz itt, és félre vezeted az embereket. De ha nincs igazam cáfold meg. Na várom.
Válasz Demény Csaba #3196. hozzászólásáraVégre valami jó hír! Akkor van idő gondolkodni, neki friss szerzemény, nekünk régieknek meglenne a három év, de akkor nem kapkodunk.
Köszönöm az segítséget!
Válasz Koczka József #3198. hozzászólásáraMár megint okos szeretnél lenni kockás, pedig csak buta vagy....
Válasz Demény Csaba #3193. hozzászólására"ő határozza meg az osztási irányt,"
Ez csak abban az esetben igaz amennyiben a terület mellett nincs számozott út,vagy a szomszéd táblán nem valamelyik tulajdonos társ a föld szomszéd. És mind mellet egyik tulajdonos társnak sem kötelező elfogadnia a sorrendet. Sőtt ha valaki használt már területet az osztatlanban kérheti hogy a használt terület lehetőség szerint az övé is maradjon.
Válasz Radocz #3195. hozzászólásáraMezőgazdasági művelésre alkalmasnak kell lenni az újonan kialakított földrészleteknek.
Válasz korzo #3194. hozzászólásáraHa az új tulajdonostársnak nincs meg a 3 éve, akkor igen, mert azt valakinek be kell kebelezni. Ő nem kebelezhet be. Feltéve, hogy adásvétellel szerezte a tulajdióoni hányadot.
Válasz Demény Csaba #3193. hozzászólásáraAmikor az enyém intéztem, még volt valami szélesség is, amit be kellett tartani.
Most nincs ilyen?
Válasz Demény Csaba #3193. hozzászólásáraVan még egy "eltűnt" negyedik tulajdonos is, 0,005 AK-val. Az megakasztja a folyamatot?
Válasz korzo #3192. hozzászólásáraHa mind a 3 tulajdonostársnak 1 ha-t meghaladja a tulajdoni hányada, akkor az új tulajdonostárs megindíthatja a közös tulajdon felszámolását. Miután megvan az egyszerű többsége, ő határozza meg az osztási irányt.