Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraAkkor Te kiemelkedően kerestél, vagy az akkori krémben voltál.
Az akkori ilyen termékeket TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK nek hívták, mert azok voltak.
Az első 67 cm-es francia képcsöves Videoton színes TV-m 1985 ben 64.000 Ft volt és kerestem, 3.400 Ft-ot
A Hajdú Energomat mosógépem 17.200 Ft ba került 1986 ba és kerestem 3.800 Ft-ot.
A Fater 1963-as Trabant 500-asa 34.000 Ft volt, 750 Ft-os keresettel, 1967 ben vett Wartburgja 67.000 Ft ba került és keresett 1.600 Ft-ot, eladta 1972 ben 74.000 Ft-ért és az új Wartburg 78.000 Ft ba került, amit Én vittem ki a bontóba 2010 ben tökéletes, szinte gyári állapotban 54.000 Km-rel.
Bánom is , hogy kidobtam, mert most aranyat érne OT -s rendszámmal.
Sajnos a 4 lámpás 1500 Ladám nem jött meg, pedig vártam rá 8 évet.
A mosógép a mai napig működik, a TV pedig 20 évig néztük, azután a Sógoromék nézték.
A mostani mosógép és TV, mobil, vagy bármi más kütyü 2-3 év után magától szétesik a tervezett avulás miatt. (a garancia lejárta után 1-2 hónappal)
Ezek már kedves Barátom, már nem tartós fogyasztási cikkek, csak termékek.
Vedd meg, ha lehet hitelre, mire kifizetted már tönkre is ment, vegyél újat.
Ez igaz mindenre, legyen az autó, traktor, kombájn, vagy bármilyen elektromos gép.
Tervezők ezrei dolgoznak azon, hogy ne használd az életed végéig a terméket, hanem menjen tönkre, ne javíttasd, hanem vegyél újat.
Bizony, így nem gazdagszik meg a multi, ha Te 20-30 évig használod a TV-jét, mosógépét, hűtőjét, autóját, vagy bármijét.
A Youtubon rengeteg videó van a tervezett avulásról, hogyan kell valami termék életét rövidíteni.
Válasz Ohaza63 #2002. hozzászólásáraMennyit kellett dolgozni egy személy gépkocsiert?
Az első színes TV-t hat havi fizetésbol tudtam megvenni.
A mostani hasonló méretű, fél havi nyugdíjba került.
A Kádár rendszerben a gyakran emlegetett 3,60 Ft-os kenyér idejében a búza kilója 1 Ft 20 fillérbe került. (nem sírom vissza, csak az arányokért írtam)
Tehát háromszorosa volt a kenyér ára a búza árának.
Most a 50 Ft –os búzából készítenek 950-1200 Ft –os kenyeret.
Most 20 szoros a szorzó.
Miért is??? Talán, mert a miénkkel verik a csalánt.
Valójában, akkor most 150 Ft-nak kellene lennie a kenyér árának.
Extra profittal is csak 250-300 Ft/kg, de nem 1000 Ft/kg-nak.
Válasz Koczka József #1994. hozzászólásáraNem mindegyik magyar Nobel díjas a szocializmusban szocializálódott, mint az állítottad.
Valamennyi kiemelkedő mindig lesz, nem ez a gond. A nagyobb gond hogy egyre több a funkcionális analfabéta.
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraCsak Karikó és Krausz tanult a cuclista rendszerben, az összes többi vagy előtte, vagy külföldön. Oláh György határeset, de 56-ban lelépett, gondolom, nem véletlenül...
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMindenkinek a maga keresztje.
Összefogás, közös érdekvédelem hiámyában lehet hegylakóként is harcolni. Én is ezt teszem. Senkitől nem félek, kivéve a Jóistent, kitaposom az igazamat ha törik, ha szakad, akkor is ha ezt valamely megbízóm érdekében kell megtennem, és soha nem adom föl.
Ez utóbbi abból is látszik, hogy még mindig itt vagyok.....
Válasz Rabó001 #1993. hozzászólásáraElőször is nem sokkal korábban élt mert a 1980 években halt meg, ha kell utánna nézek de 1937 ben kapott Nóbel díjat és igen valóban vannak akik korábban is kaptak de én arra céloztam hogy lesz e ennek a korosztalynak (1990-2030).
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraCsak annyit, hogy a Nóbeldijasok nem ebben a rendszerben tanultak, szocializálódtak. Hanem az semmire tartott átkosban. Ez a rendszer oly mértékig le züllesztette a társadalmat, oktatás révén hogy itt már alulról szerveződés egy jó darabig nem lesz. Mert a tanulatlan buta ember el hisz mindent amit a média közvetít és ennek a rendszernek ez élet halál kérdés hogy így maradjon. Azok meg akik tudnának változtatni már nincsennek Magyarországon vagy bele fáradtak a harcba. Mert kiért is kellene harcolni? Azokért akik sírnak rinak hogy nem jó de az x et még is mindig oda teszik. Itt is nap mint nap panaszkodik mindenki, hogy nem jön a támogatás, vagy sok az ellenőrzés vagy a papír munka sok de tenni nem tesz érte nem akarja hogy Gyurcsány legyen kormányon vagy valaki más. Pedig Gyurcsányt el lehetett zavarni hogy valami jobb jöjjön ezt is ellehetne csak fel kell hozzá nőni. És ha a következő sem jó el kell azt is zavarni, nem kell mindig meg várni a választást. Van itt sok büszke ember aki traktorral vonult Pestre mert augusztus helyett októberben jött a támogatás, most meg be van mind szarva pedig most jövő év juniusáig fizetik. Ja de most nem Gyurcsány van hatalmon. És ne értsd félre nekem se ingem se gatyám Gyurcsány meg már lassan egyiksem.
Válasz Stabi #1990. hozzászólásáraMégis akkor mit kéne vetni?? Nem vethet mindenki kevésbé ismert, kevésbé szokvànyos, alternatív kultúrákat. Most, ha mindenki nekiáll mákot, zabot, rozst, cirkot, stb. vetni, akkor ezen kultúrák vetésterülete hirtelen sokszorosára ugrik, ki veszi meg, ki tisztítja, szárítja, dolgozza fel, adja tovább, hova vigye be a gazda tároltatni??? Ezekre kene választ adni a sok okostojásnak, nem triviális faszságokat nyilatkozgatni.
Azt mondja az Este Bank szakértője, hogy" nem tudja hová tették a gazdák az eszüket, amikor 900 ezer ha.gabonát elvetettek, vagy el akartak vetni! Még szerencse, hogy az esős idő miatt ezt nem tudták megvalósítani!!" Még szerencse!!! Ezért nem megyek az Agrár konferenciára ,nem akarom hallgatni, hogy mit csesztek el a gazdák , és nem állnak készen az új kihívásokra.
Bezzeg a Kamara és a Kormány ki áll a gazdák és az új kihívások mellett!! Most már oda sem vihetjük a gabonáinkat ahová eddig, köszönhetően a tavalyi export stopinak! Nyilván a gazdák is hibásak, de nekik-ünk ,nincs annyi infójuk, max paraszti észjárásuk, ami mára már tényleg kevés!!
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraNeked teljes mértékben igazad van!! Annyit azért hozzá tennék, hogy nem igen kérdeztek meg bennünket. Csak kapkodjuk a fejünket és folyamatosan alkalmazkodunk,a politikai döntésekhez.
Csodálkozol?, hogy "fentről" Várják-juk a segítséget??? Az Osztrákoknál nem volt Géngszter váltás, ők máshogy szocializálódtak!! Nagyon jó amit írtál, ennyit fűznék hozzá!!
Válasz Radocz #1982. hozzászólásáraSokan valják - többek között én is -, hogy Magyarországon nem rendszerváltás, csak gengszter váltás volt. Ezt nyögjük most is.
Ami ennél nagyobb baj, hogy a társadalom jelenetős többségének - ide értve a gazdák nagy részét is - a fejében sem történt szemléletváltás. A társadalom jelentős többsége még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Isten azért adott lábat, hogy mobil legyél, és azért adott észt - már akinek adott - , hogy gondolkodj, tanulj, szerezz ismereteket, vagyis, hogy használd.
Ennek köszönhető, hogy a magyar társdalom - ide értve a gazdák elsöprő többségét is - még mindig fenntről, a kormánytól várja, hogy megoldja a problémáit. Miközben a világ amiben élünk, aminek tagja vagyunk, már régen nem erről szól.
Erről szólt a Kádár-rendszer, és erről szól sajnos az Orbán-rezsim is. És mondjuk meg őszintén, ezzel a társadalom elsöprő többsége rendkívül elégedett volt, és ma is az. Inkubátor mentalitás. Csak ez sajnos nem vezet sehová, amit tökéletesen bizonyít az, hol tartunk, ha összehasonlítjuk magunkat a hasonló méretű, népességű országokkal. Olyanokkal, ahol a társadalom nem várja ölbetett kézzel a mannát.
Lehet, hogy az osztrákoknak, hollandoknak, dánoknak, stb. nincs annyi Nóbel-díjasuk, mint nekünk, de ezek profi módon összerakot, működő társadalmak, sikeres, nemzetközileg elismert gadasággal, gazdasági szereplőkkel, ide értve a gazdatársadalmat is.
Mert mobilisek, kreatívak, fogékonyak az újra, nem idegenkednek a fejlődéstől, hajlandóak az önszerveződésre, genetikailag úgy vannak kódolva, hogy önálló, föggetelen - a kormáytól is független - saját akarattal, döntési képességgel rendelkező polgárok akarnak lenni, és nem a fejük fölül várják, hogy valaki megoldja a problémáikat.
Válasz rongyos #1983. hozzászólásáraMagyon kevés a 2. alcím szerinti megosztás. Mondjuk nem véletlen. De egyre több, mikor a kezdeményező tulajdonostárs neve előtt ott van a dr.
Olyan is van, aki megértette az előnyöket - pl. azt, hogy hiába van a földön haszonbérlet, ki lehet bekkeklni, vagy azt, hogy töredéke pénzért lehet bekebelezni, mint a piaci ár - , és már a sokadik megosztásnál tartanak.
Válasz Stabi #1973. hozzászólásáraA napokban olvastam egy cikket, amit
Forián Zoltán banki szakértő írt.
Amit Ukrajna termel, azt mi inkább ne vessunk.
Hogy mit talán megtudjuk a portfólió rendezvény után. (Vagy mégsem)?
Azt hogy mi lesz velünk, majd szerdán ,vagy csütörtökön megtudjuk. ??
Az Agrár konferencián, ahol, "mindenki ott lesz aki számít" -remélem pontosan idéztem?!
Én nem számitok, mert nem megyek,(170 ezer+áfa két nap szállás nélkül) de majd figyelek, hogy akik számítanak majd mit találnak ki!!!
Válasz endypapa_20120 #1970. hozzászólására1/1-es ingatlanban nem tudsz közös tulajdont megszüntetni, tehát az ebbe az eljárásba nem vonható be.
Viszont ha így akarsz cserélni, akkor lehet, hogy a NAK beleköp a levesbe.
A legegyszerűbb, ha Te megszünteted a közös tulajdont, lesz neked is egy 1/1-es ingatlanod, és az lesz a csereszerződés tárgya a "hagyományos" eljárásban. Ha nem akarod bekebelezni a tulajdonos társat, vagy társakat - ha egyiknek sem éri el a tulajdoni hányada az 1 ha-t, akkor mindkettőt be kell kebelezned -, az a megoldás, hogy megbeszéled velük, maradjanak osztatlanban, így már ki lehet nekik is alakítani önálló földrészletet.
Válasz az őrző #1969. hozzászólására"
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára."
Az enyém osztatlan, a cseretársé 1/1. Értékben egyezőnek vennénk. Valóban birtokösszevonás lenne mindkét részről.
"(2) Ha ugyanazon tulajdonostársak több – azonos település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – ingatlan megosztásában érintettek, az egyezségben megállapodhatnak az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadainak egy ingatlanként történő kijelölésében is. Ebben az esetben az egyezségben foglaltaknak nem kell megfelelnie a Földforgalmi törvény cserére vonatkozó rendelkezéseinek."
Ezt én úgy értelmezem, hogy minden érintett födrészletben tulajdonostársnak kell lenni azoknak, akik a cserében részt vesznek, és minden érintett földrészletben meg kell szüntetni a közös tulajdont.
A Te esetedben ez azt jelenti, hogy ha van még egy, vagy több olyan földrészlet, ahol mind neked, mint a másik két tulajdonstárs valamelyikének van tulajdoni hányada, akkor az bevonható a cserébe. Hogyí aztán ezen belül milyen további lehetőségek vannak, az már továbbgondolás, jogértelmezés, de elsősorban annak a kérdése, mit enged az osztóprogram.
Viszont. Ha a másik két tulajdonostársad egyike sem éri el az 1 ha-os tulajdoni hányadot, akkor alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani, de ez alapeset, és erre is van megoldás. A Foktftv. szerinti eljárásban szinte mindenre van megoldás. Ezért jó buli.
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára.
Na ezért mondom, hogy ez is földhivatal függő. A puding próbája az evés. Ebben az esetben csinálni kellene egy ilyen cserét, hogy tiszta legyen, mire van lehetőség.
Válasz az őrző #1967. hozzászólásáraEzek szerint ha van egy 15ha-s tábla, az én tulajdon részemre esik 13.6 ha. A maradékra 2 tulaj van. Ezt a tulajdon részt elcserélhetem megosztás nélkül egy másik földterületre?
Válasz endypapa_20120 #1965. hozzászólásáraIgen az alapfeltétel az, hogy ha csereszándék van, akkor minden, a cserével érintett földrészletben meg kell szüntetni az osztatlant. Ebben az esetben figyelmen kívül lehet hagyni a Földforgalmi törvény előírásait. Szerintem akár 3-4 földrészlet is bevonható. Nem csináltam még ilyet, szerintem más sem, így részleteket nem tudok mondani. Szokás szerint ebben az esetben is a földhivatali jogértelmezés fog dönteni. Mondjuk azt érvekkel lehet befolyásolni.
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólásáraMost kell erdőt, földet venni.
Egyébként éppen egy olyan osztatlan közös megszüntetését csinálom, ahol a kezdeményező tulajtársnak valmivel több mint 4000 m2-re van, ehhez tudunk bekebelezni még kb 2 ha-t, így kialakítható számára egy önálló földrészlet. Minden olyan tulajdonostársnak, akinek a tulajdoni hányada több mint 1 ha, tettünk vételi ajánlatot. Kettő már elfogadta, ebből az egyik gazdálkodik, de el akarja adni a 5 ha körüli tulajdoni hányadát.
Kellene, de az alulról szerveződött, önkéntes alapon működő agrár kamarát egy nap alatt szétverték és saját kádereiket ültették "demokratikus" úton a vezetői székekbe. Onnantól a kötelező tagsággal (tagdíjjal) már tele is lehetett tömni a vezetőség zsebét.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására"Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez."
Erre használnak egy terminus technicust nyugatabbra, amit magyarra fordítva "kabzsinflációnak" hívnak, és a vállalatok követik el.
A toxinos búzát megvette mérés nélkül, kifizette, majd csak olcsóbban tudta tovább adni.
Azután értesítette a termelőket, hogy a búzájukat csak olcsóbban adta el, mint tőlük vette, így (logikusan azt gondolta), hogy a kettő közti árat vissza kéri a termelőktől - okos- mondaná Kohn Bácsi.
Körbe röhögték a termelők, mert akkor nem kereste Őket, amikor 20-40 %-al drágábban adta el a terményüket több éven keresztül - hogy kedves barátaim, van itt egy plusz pénz, amit szét osztanék köztetek.
Valóban, mindenki a mi szerszámunkkal veri a csalánt.
Az állam, felvásárló, gép és alkatrész, inputanyag kereskedő.
Miért nem megy vissza pl a vetőmag vagy a vegyszer ára.
Tavaly 415 Ft/€ árfolyamon számolták , most 385 Ft/€ árfolyamon és még sem látszik az árakon. Mi ez ha nem szívatás?
Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez.
Igen kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező.
Én fizetek az Agrárkamarának, fizetek az Iparkamarának , de pl az Iparkamara felől az elmúlt 10 évben még nem is hallottam a tagdíj felszólításon kívül semmit.
5407 hozzászólás
Válasz Gandhy #2004. hozzászólásáraÍrjál már még egyet!
Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraAkkor Te kiemelkedően kerestél, vagy az akkori krémben voltál.
Az akkori ilyen termékeket TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK nek hívták, mert azok voltak.
Az első 67 cm-es francia képcsöves Videoton színes TV-m 1985 ben 64.000 Ft volt és kerestem, 3.400 Ft-ot
A Hajdú Energomat mosógépem 17.200 Ft ba került 1986 ba és kerestem 3.800 Ft-ot.
A Fater 1963-as Trabant 500-asa 34.000 Ft volt, 750 Ft-os keresettel, 1967 ben vett Wartburgja 67.000 Ft ba került és keresett 1.600 Ft-ot, eladta 1972 ben 74.000 Ft-ért és az új Wartburg 78.000 Ft ba került, amit Én vittem ki a bontóba 2010 ben tökéletes, szinte gyári állapotban 54.000 Km-rel.
Bánom is , hogy kidobtam, mert most aranyat érne OT -s rendszámmal.
Sajnos a 4 lámpás 1500 Ladám nem jött meg, pedig vártam rá 8 évet.
A mosógép a mai napig működik, a TV pedig 20 évig néztük, azután a Sógoromék nézték.
A mostani mosógép és TV, mobil, vagy bármi más kütyü 2-3 év után magától szétesik a tervezett avulás miatt. (a garancia lejárta után 1-2 hónappal)
Ezek már kedves Barátom, már nem tartós fogyasztási cikkek, csak termékek.
Vedd meg, ha lehet hitelre, mire kifizetted már tönkre is ment, vegyél újat.
Ez igaz mindenre, legyen az autó, traktor, kombájn, vagy bármilyen elektromos gép.
Tervezők ezrei dolgoznak azon, hogy ne használd az életed végéig a terméket, hanem menjen tönkre, ne javíttasd, hanem vegyél újat.
Bizony, így nem gazdagszik meg a multi, ha Te 20-30 évig használod a TV-jét, mosógépét, hűtőjét, autóját, vagy bármijét.
A Youtubon rengeteg videó van a tervezett avulásról, hogyan kell valami termék életét rövidíteni.
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraés nem Ő volt az egyetlen
Válasz Ohaza63 #2002. hozzászólásáraMennyit kellett dolgozni egy személy gépkocsiert?
Az első színes TV-t hat havi fizetésbol tudtam megvenni.
A mostani hasonló méretű, fél havi nyugdíjba került.
A Kádár rendszerben a gyakran emlegetett 3,60 Ft-os kenyér idejében a búza kilója 1 Ft 20 fillérbe került. (nem sírom vissza, csak az arányokért írtam)
Talán, mert a miénkkel verik a csalánt.
Tehát háromszorosa volt a kenyér ára a búza árának.
Most a 50 Ft –os búzából készítenek 950-1200 Ft –os kenyeret.
Most 20 szoros a szorzó.
Miért is???
Valójában, akkor most 150 Ft-nak kellene lennie a kenyér árának.
Extra profittal is csak 250-300 Ft/kg, de nem 1000 Ft/kg-nak.
https://www.tiktok.com/@agrar.milliok/video/7306193067818700065?_r=1&_t=8hjYUzUeyZs
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraBocsi igazad van.
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraHát majdnem. Osztrák - Magyar, Magyar, Svéd, Amerikai. Ez mind ő volt.
Válasz Koczka József #1998. hozzászólásáraEz sem igaz, mert Szentgyörgyi igen
Válasz Rabó001 #1997. hozzászólásáraJa és még annyit hogy egysem Magyarországon lett Nóbel díjas.
Válasz Koczka József #1994. hozzászólásáraNem mindegyik magyar Nobel díjas a szocializmusban szocializálódott, mint az állítottad.
Valamennyi kiemelkedő mindig lesz, nem ez a gond. A nagyobb gond hogy egyre több a funkcionális analfabéta.
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraCsak Karikó és Krausz tanult a cuclista rendszerben, az összes többi vagy előtte, vagy külföldön. Oláh György határeset, de 56-ban lelépett, gondolom, nem véletlenül...
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMindenkinek a maga keresztje.
Összefogás, közös érdekvédelem hiámyában lehet hegylakóként is harcolni. Én is ezt teszem. Senkitől nem félek, kivéve a Jóistent, kitaposom az igazamat ha törik, ha szakad, akkor is ha ezt valamely megbízóm érdekében kell megtennem, és soha nem adom föl.
Ez utóbbi abból is látszik, hogy még mindig itt vagyok.....
Válasz Rabó001 #1993. hozzászólásáraElőször is nem sokkal korábban élt mert a 1980 években halt meg, ha kell utánna nézek de 1937 ben kapott Nóbel díjat és igen valóban vannak akik korábban is kaptak de én arra céloztam hogy lesz e ennek a korosztalynak (1990-2030).
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMilyen átkos? Szent Györgyi Albert pl. sokkal korábban élt.
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraCsak annyit, hogy a Nóbeldijasok nem ebben a rendszerben tanultak, szocializálódtak. Hanem az semmire tartott átkosban. Ez a rendszer oly mértékig le züllesztette a társadalmat, oktatás révén hogy itt már alulról szerveződés egy jó darabig nem lesz. Mert a tanulatlan buta ember el hisz mindent amit a média közvetít és ennek a rendszernek ez élet halál kérdés hogy így maradjon. Azok meg akik tudnának változtatni már nincsennek Magyarországon vagy bele fáradtak a harcba. Mert kiért is kellene harcolni? Azokért akik sírnak rinak hogy nem jó de az x et még is mindig oda teszik. Itt is nap mint nap panaszkodik mindenki, hogy nem jön a támogatás, vagy sok az ellenőrzés vagy a papír munka sok de tenni nem tesz érte nem akarja hogy Gyurcsány legyen kormányon vagy valaki más. Pedig Gyurcsányt el lehetett zavarni hogy valami jobb jöjjön ezt is ellehetne csak fel kell hozzá nőni. És ha a következő sem jó el kell azt is zavarni, nem kell mindig meg várni a választást. Van itt sok büszke ember aki traktorral vonult Pestre mert augusztus helyett októberben jött a támogatás, most meg be van mind szarva pedig most jövő év juniusáig fizetik. Ja de most nem Gyurcsány van hatalmon. És ne értsd félre nekem se ingem se gatyám Gyurcsány meg már lassan egyiksem.
Válasz Stabi #1990. hozzászólásáraMégis akkor mit kéne vetni?? Nem vethet mindenki kevésbé ismert, kevésbé szokvànyos, alternatív kultúrákat. Most, ha mindenki nekiáll mákot, zabot, rozst, cirkot, stb. vetni, akkor ezen kultúrák vetésterülete hirtelen sokszorosára ugrik, ki veszi meg, ki tisztítja, szárítja, dolgozza fel, adja tovább, hova vigye be a gazda tároltatni??? Ezekre kene választ adni a sok okostojásnak, nem triviális faszságokat nyilatkozgatni.
Azt mondja az Este Bank szakértője, hogy" nem tudja hová tették a gazdák az eszüket, amikor 900 ezer ha.gabonát elvetettek, vagy el akartak vetni! Még szerencse, hogy az esős idő miatt ezt nem tudták megvalósítani!!" Még szerencse!!! Ezért nem megyek az Agrár konferenciára ,nem akarom hallgatni, hogy mit csesztek el a gazdák , és nem állnak készen az új kihívásokra.
Bezzeg a Kamara és a Kormány ki áll a gazdák és az új kihívások mellett!! Most már oda sem vihetjük a gabonáinkat ahová eddig, köszönhetően a tavalyi export stopinak! Nyilván a gazdák is hibásak, de nekik-ünk ,nincs annyi infójuk, max paraszti észjárásuk, ami mára már tényleg kevés!!
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraNeked teljes mértékben igazad van!! Annyit azért hozzá tennék, hogy nem igen kérdeztek meg bennünket. Csak kapkodjuk a fejünket és folyamatosan alkalmazkodunk,a politikai döntésekhez.
Csodálkozol?, hogy "fentről" Várják-juk a segítséget??? Az Osztrákoknál nem volt Géngszter váltás, ők máshogy szocializálódtak!! Nagyon jó amit írtál, ennyit fűznék hozzá!!
Válasz Radocz #1982. hozzászólásáraEngem is valamikor 79-ben húztak meg.
Válasz rongyos #1983. hozzászólásáraFelénk egyben 10 ha nincs is.
Az ártol függetlenül nincs. 80-100 mFt talán.
Válasz Radocz #1982. hozzászólásáraSokan valják - többek között én is -, hogy Magyarországon nem rendszerváltás, csak gengszter váltás volt. Ezt nyögjük most is.
Ami ennél nagyobb baj, hogy a társadalom jelenetős többségének - ide értve a gazdák nagy részét is - a fejében sem történt szemléletváltás. A társadalom jelentős többsége még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Isten azért adott lábat, hogy mobil legyél, és azért adott észt - már akinek adott - , hogy gondolkodj, tanulj, szerezz ismereteket, vagyis, hogy használd.
Ennek köszönhető, hogy a magyar társdalom - ide értve a gazdák elsöprő többségét is - még mindig fenntről, a kormánytól várja, hogy megoldja a problémáit. Miközben a világ amiben élünk, aminek tagja vagyunk, már régen nem erről szól.
Erről szólt a Kádár-rendszer, és erről szól sajnos az Orbán-rezsim is. És mondjuk meg őszintén, ezzel a társadalom elsöprő többsége rendkívül elégedett volt, és ma is az. Inkubátor mentalitás. Csak ez sajnos nem vezet sehová, amit tökéletesen bizonyít az, hol tartunk, ha összehasonlítjuk magunkat a hasonló méretű, népességű országokkal. Olyanokkal, ahol a társadalom nem várja ölbetett kézzel a mannát.
Lehet, hogy az osztrákoknak, hollandoknak, dánoknak, stb. nincs annyi Nóbel-díjasuk, mint nekünk, de ezek profi módon összerakot, működő társadalmak, sikeres, nemzetközileg elismert gadasággal, gazdasági szereplőkkel, ide értve a gazdatársadalmat is.
Mert mobilisek, kreatívak, fogékonyak az újra, nem idegenkednek a fejlődéstől, hajlandóak az önszerveződésre, genetikailag úgy vannak kódolva, hogy önálló, föggetelen - a kormáytól is független - saját akarattal, döntési képességgel rendelkező polgárok akarnak lenni, és nem a fejük fölül várják, hogy valaki megoldja a problémáikat.
Válasz rongyos #1983. hozzászólásáraNa meg a sinicska félék 1/1-es állami földeket nyúltak le.
Válasz rongyos #1983. hozzászólásáraMagyon kevés a 2. alcím szerinti megosztás. Mondjuk nem véletlen. De egyre több, mikor a kezdeményező tulajdonostárs neve előtt ott van a dr.
Olyan is van, aki megértette az előnyöket - pl. azt, hogy hiába van a földön haszonbérlet, ki lehet bekkeklni, vagy azt, hogy töredéke pénzért lehet bekebelezni, mint a piaci ár - , és már a sokadik megosztásnál tartanak.
Válasz az őrző #1981. hozzászólásáraez egy kb. 1o hektáros terület, nem olyan nagy falat..
Válasz az őrző #1981. hozzászólásáraKezemben a telefon bambulok, és feljön, hogy dr. Simicska Lajos kérelmezte a.......
Ő tud valamit, amit mi nem?
Vagy Ő téved?
Esetleg neki több pénze van a túlélésre???
A bukfenc vetés nem hangzik rosszul.
Az értékesítés szerintem nekem nem fog menni.
1979-ben az első munkagép szigorlaton a tétel címe, amit húztam:
Hagyma betakaríto gép.
Annyit kérdezett a végén tanár úr: látott már maga ilyet? Sajnos nem.
A potvizsga már jobban sikerült.
Nyugdíjasként nekem itt már nem lesz ismétlési lehetőség. Hacsak...........
Beindulnak a nagyhalak is az osztatlanok felszámolásában:
https://hirdetmenyek.gov.hu/reszletezo/2018397
Válasz igazmondó juhász #1975. hozzászólásáramég keresztet sem érdemes, mert az ortodoxok meg a pravoszlávok abból is kapásból 3x annyit vetnek...
Válasz az őrző #1976. hozzászólásáraKöszi.
És akiket a támogatások érdekelnek:
https://www.youtube.com/watch?v=a_OuloP5XiA
Válasz az őrző #1976. hozzászólásáraengem igen..köszönöm
Akit érdekel az erdőbirtokossági törvénytervezet:
https://www.youtube.com/watch?v=ogA7Ys6bPX8
Válasz Radocz #1974. hozzászólásáraAkkor marad bukfenc meg a cigánykerék!!!
Válasz Stabi #1973. hozzászólásáraA napokban olvastam egy cikket, amit
Forián Zoltán banki szakértő írt.
Amit Ukrajna termel, azt mi inkább ne vessunk.
Hogy mit talán megtudjuk a portfólió rendezvény után. (Vagy mégsem)?
Azt hogy mi lesz velünk, majd szerdán ,vagy csütörtökön megtudjuk. ??
Az Agrár konferencián, ahol, "mindenki ott lesz aki számít" -remélem pontosan idéztem?!
Én nem számitok, mert nem megyek,(170 ezer+áfa két nap szállás nélkül) de majd figyelek, hogy akik számítanak majd mit találnak ki!!!
Válasz az őrző #1971. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat!
Válasz endypapa_20120 #1970. hozzászólására1/1-es ingatlanban nem tudsz közös tulajdont megszüntetni, tehát az ebbe az eljárásba nem vonható be.
Viszont ha így akarsz cserélni, akkor lehet, hogy a NAK beleköp a levesbe.
A legegyszerűbb, ha Te megszünteted a közös tulajdont, lesz neked is egy 1/1-es ingatlanod, és az lesz a csereszerződés tárgya a "hagyományos" eljárásban. Ha nem akarod bekebelezni a tulajdonos társat, vagy társakat - ha egyiknek sem éri el a tulajdoni hányada az 1 ha-t, akkor mindkettőt be kell kebelezned -, az a megoldás, hogy megbeszéled velük, maradjanak osztatlanban, így már ki lehet nekik is alakítani önálló földrészletet.
Válasz az őrző #1969. hozzászólására"
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára."
Az enyém osztatlan, a cseretársé 1/1. Értékben egyezőnek vennénk. Valóban birtokösszevonás lenne mindkét részről.
Válasz endypapa_20120 #1968. hozzászólásáraA törvényi rendelekzés így szól:
"(2) Ha ugyanazon tulajdonostársak több – azonos település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – ingatlan megosztásában érintettek, az egyezségben megállapodhatnak az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadainak egy ingatlanként történő kijelölésében is. Ebben az esetben az egyezségben foglaltaknak nem kell megfelelnie a Földforgalmi törvény cserére vonatkozó rendelkezéseinek."
Ezt én úgy értelmezem, hogy minden érintett födrészletben tulajdonostársnak kell lenni azoknak, akik a cserében részt vesznek, és minden érintett földrészletben meg kell szüntetni a közös tulajdont.
A Te esetedben ez azt jelenti, hogy ha van még egy, vagy több olyan földrészlet, ahol mind neked, mint a másik két tulajdonstárs valamelyikének van tulajdoni hányada, akkor az bevonható a cserébe. Hogyí aztán ezen belül milyen további lehetőségek vannak, az már továbbgondolás, jogértelmezés, de elsősorban annak a kérdése, mit enged az osztóprogram.
Viszont. Ha a másik két tulajdonostársad egyike sem éri el az 1 ha-os tulajdoni hányadot, akkor alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani, de ez alapeset, és erre is van megoldás. A Foktftv. szerinti eljárásban szinte mindenre van megoldás. Ezért jó buli.
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára.
Na ezért mondom, hogy ez is földhivatal függő. A puding próbája az evés. Ebben az esetben csinálni kellene egy ilyen cserét, hogy tiszta legyen, mire van lehetőség.
Válasz az őrző #1967. hozzászólásáraEzek szerint ha van egy 15ha-s tábla, az én tulajdon részemre esik 13.6 ha. A maradékra 2 tulaj van. Ezt a tulajdon részt elcserélhetem megosztás nélkül egy másik földterületre?
Válasz endypapa_20120 #1965. hozzászólásáraIgen az alapfeltétel az, hogy ha csereszándék van, akkor minden, a cserével érintett földrészletben meg kell szüntetni az osztatlant. Ebben az esetben figyelmen kívül lehet hagyni a Földforgalmi törvény előírásait. Szerintem akár 3-4 földrészlet is bevonható. Nem csináltam még ilyet, szerintem más sem, így részleteket nem tudok mondani. Szokás szerint ebben az esetben is a földhivatali jogértelmezés fog dönteni. Mondjuk azt érvekkel lehet befolyásolni.
https://agraragazat.hu/hir/agrar-eu-novenyvedoszercsokkentes-mezogazdasag/?
Válasz az őrző #1963. hozzászólásáraFöldek cseréjekor is meg kell szüntetni előbb az osztatlan közöst?
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólására"Nem tudom mire várnak még a gazdák?! "
Jobb gazdasági (kiszámíthatóbb) helyzetre.
Mi is kivárunk, túlélésre rendezkedünk be.
Tarlók fenn vannak: aöp-ben volt vállalási lehetőség, tarló fennhagyás februárig.
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólásáraMost kell erdőt, földet venni.
Egyébként éppen egy olyan osztatlan közös megszüntetését csinálom, ahol a kezdeményező tulajtársnak valmivel több mint 4000 m2-re van, ehhez tudunk bekebelezni még kb 2 ha-t, így kialakítható számára egy önálló földrészlet. Minden olyan tulajdonostársnak, akinek a tulajdoni hányada több mint 1 ha, tettünk vételi ajánlatot. Kettő már elfogadta, ebből az egyik gazdálkodik, de el akarja adni a 5 ha körüli tulajdoni hányadát.
Válasz Praetor #1959. hozzászólásáraEz akkor is nagyon szomorú és egyben nagyon bosszantó, hogy mindenki hülyének néz minket.
Felénk a földek 50-60 % a műveletlen.
Búza,árpa, kukorica és napraforgó tarló, úgy ahogy a kombájn ott hagyta.
Nem tudom mire várnak még a gazdák?!
Vagy ennyire nincs pénz? Vagy a csodára várnak?
Alig zöldell valami a határban.
Még tárcsázott föld is alig van, szántás pedig minimális.
Mindenki no till fog gazdálkodni, majd tavasszal!
Más felé hogy néz ki a határ????
Válasz endypapa_20120 #1960. hozzászólásáraUgyan így tették rá a kezüket a MOHOSZ-ra is.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására" kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező."
Kellene, de az alulról szerveződött, önkéntes alapon működő agrár kamarát egy nap alatt szétverték és saját kádereiket ültették "demokratikus" úton a vezetői székekbe. Onnantól a kötelező tagsággal (tagdíjjal) már tele is lehetett tömni a vezetőség zsebét.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására"Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez."
Erre használnak egy terminus technicust nyugatabbra, amit magyarra fordítva "kabzsinflációnak" hívnak, és a vállalatok követik el.
Válasz endypapa_20120 #1951. hozzászólásáraMajd akkor lesz szép a világ, ha országosan bevezetik azt, ami a szomszéd településen történt.
A toxinos búzát megvette mérés nélkül, kifizette, majd csak olcsóbban tudta tovább adni.
Azután értesítette a termelőket, hogy a búzájukat csak olcsóbban adta el, mint tőlük vette, így (logikusan azt gondolta), hogy a kettő közti árat vissza kéri a termelőktől - okos- mondaná Kohn Bácsi.
Körbe röhögték a termelők, mert akkor nem kereste Őket, amikor 20-40 %-al drágábban adta el a terményüket több éven keresztül - hogy kedves barátaim, van itt egy plusz pénz, amit szét osztanék köztetek.
Valóban, mindenki a mi szerszámunkkal veri a csalánt.
Az állam, felvásárló, gép és alkatrész, inputanyag kereskedő.
Miért nem megy vissza pl a vetőmag vagy a vegyszer ára.
Tavaly 415 Ft/€ árfolyamon számolták , most 385 Ft/€ árfolyamon és még sem látszik az árakon. Mi ez ha nem szívatás?
Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez.
Igen kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező.
Én fizetek az Agrárkamarának, fizetek az Iparkamarának , de pl az Iparkamara felől az elmúlt 10 évben még nem is hallottam a tagdíj felszólításon kívül semmit.