Hirdetés
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Epertermelés új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó-termesztés új
- Kukorica várhatóan........! új
- Öko gazdálkodás új
Cikkajánló
40 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni
Részletek a társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása című pályázatról.
Hirdetés
16 hozzászólás
Válasz kis Zombi #9. hozzászólására
Az Arsenal mindent megoldott anno! Erre való volt!
Válasz matarka #14. hozzászólására
Büntetni!! Igazából csak rakodógép és kézzel kiszedni minden darabját nekem így sikerlült..de nem volt olcsó....
Válasz Magister #13. hozzászólására
Igen, így kellene.
Meg a többi invazív növény (selyemkóró, aranyvessző, zöld juhar, amerikai kőris) esetében is...
És az állami, önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kellene kezdeni!
Azok a föld és erdőtulajdonosokat akiknek elborítja a területüket a bálványfa bírságolni kellene! Súlyosabb gondmint a parlagfü! Nagyon invazív faj.
Válasz Pont #10. hozzászólására
8-as fúróval, 30 mm mélyen, 25-30 centis törzsátmérőjű fába 5 furatnyi koktél kell, az a gyakorlati tapasztalatom.
Ermike, kis Zombi! Köszönöm a hsz-t.
Elolvastam a cikket, megnéztem alaposan a fényképeket. Ledöbbentem, mekkora erdők is vannak belőle. Nagyon nem szeretnék ilyen erdő tulajdonosa lenni.
Eddig is mindig volt a járgányban mindenféle kézi szerszám, de ezután ha valahol valami megjelenik, azonnal irtani kell.
Gyerekkoromban nem láttam ezeket az inváziós fajokat. Behurcolás, nemtörődömség, klímaváltozás, stb...
De ugyanez van a lágyszárú kellemetlen gyomoknál is.
Lágyszárúak- parlagfű . Gyerekkoromból én emlékszem a parlagfűre. Volt olyan dűlőút, ahol nagyon laza kotutalaj volt, azt fedte le a parlagfű, így csak a kikopott keréknyomból porzott. Senki nem sápítozott, akkor senki nem goldolta volna, h. egyszer ez lesz a főgonosz, miatta fogják bírságolni a parasztot. A tehenek legelték, a tejet ittuk. Változnak az idők...
Válasz ermike #8. hozzászólására
Hányas fúróval, és milyen sűrűn kell megfúrni, ha megkérdezhetem?
Válasz ermike #8. hozzászólására
Kell oda még paszta is lezárni a furatot.
http://www.invaziosfajok.hu/hu/utmutatok/9
Válasz margitradnai50 #7. hozzászólására
Furoval belefurni 45 fokban lefelé és mehet bele a glifozat,szeptember elején a leghatásosabb
https://www.agroinform.hu/erdo_vadgazdalkodas/a-balvanyfa-mindent-elpusztit-maga-korul-70493-001
Itt van egy cikk a bálványfáról.
Elolvastam és így már értem, hogy miután sikerült kiirtani, a helyén rengeteg csalán és bodza jelent meg. Azokkal is küzdöttem.
Most megokosodva úgy gondolom, jelezni fogom a szomszédban lévő bálványfatelepet az illetékeseknek. Kb. 3 éve levágták, mert az irodák már aligha kaptak napfényt. Tavaly újra levágták.
A kipusztításnak arról a módjáról még nem olvastam, hogy árnyékolással lehetséges-e? A levágás után a csonknak egy fekete nájlonzsákkal való lekötözése hozhat-e eredményt?
Válasz margitradnai50 #5. hozzászólására
Kedves Margit!
"Vagy 10 éve az erdészeti hatóságnál megsúgta az egyik ügyintéző, hogy szinte 100%-os hatékonyságú a glifozát alkalmazása olyan módon, hogy a vegetáció végén, amikor van lombfelület, de már lehűlnek az éjszakák és elkezdik a növények visszaszívni a levélzetből a nedveket, akkor kell glifoval permetezni. Így a gyomirtót is visszaszívja és szépen az ősz folyamán már elkezd hatni."
Igen, ez egyértelmű, ezért nem is írtam. Augusztus második felében, szeptember folyamán az igazi. Persze a selyemkóró esetében ez már nagyon késő, ennél már május második felétől folyamatosan szoktuk permetezni a foltokat.
Nem tudom, hogy merre vannak műveletlen legelők, de felénk (Kelet-Magyarország) már ilyen nincs. Itt már minden talpalatnyi földet valamilyen formában művelünk, támogatást veszünk igénybe. Persze némi cserjés, nádas, mocsár és láp megmaradt, de további területek bevonására nem igazán van már lehetőség. Meg aztán a természetvédelmi őr se hagyná...
Legelő állat egyre kevesebb, maximum az elvárt létszám - az is főleg a nemzeti parkos területeken, akinek jutott "bérelt föld".
Válasz matarka #4. hozzászólására
Kedves Matarka!
Köszönöm a segítségedet. Látom, Neked is rendesen kijutott belőle.
Vagy 10 éve az erdészeti hatóságnál megsúgta az egyik ügyintéző, hogy szinte 100%-os hatékonyságú a glifozát alkalmazása olyan módon, hogy a vegetáció végén, amikor van lombfelület, de már lehűlnek az éjszakák és elkezdik a növények visszaszívni a levélzetből a nedveket, akkor kell glifoval permetezni. Így a gyomirtót is visszaszívja és szépen az ősz folyamán már elkezd hatni.
Ésszerűen hangzik, de nem próbáltuk ki, mert a legelő állatainkat nem akarjuk mérgezni.
A probléma az, hogy errefelé még mindig sok a műveletlen legelő. Senkinek nem vonzó egy elvadult legelőt megvenni, erdészeti szárzúzóval lezúzatni, majd a tuskókat kiszedetni, kínlódni még néhány évig a rendbetételével. Amikor rendben van, mehet az EK-be, de első évben még nem jár támogatás utána.
Ráadásul - másik topikban írtam róla- a "csodálatos AÖP" számítás alapjába beletartozik, ideiglenes gyepnek számít, alapja a 4%-nak (vagy nem tudom, az idén hány %-nak).
Az aranyvesszőről majd az idén beszámolok, mire mentünk vele. Önkormányzati legelő, a miénkkel szomszédos, mély fekvésű. Annyi volt rajta az aranyvessző, mintha vetették volna. Hogy ne terjedjen, rendszeresen zúztuk, kaszáltuk. Valahogy az utóbbi években nem figyeltem, milyen állapotban van.
A gyalogakácot telepíti a patakocska. Fentről hozza a magokat. Szépike, meg a méhek, nem bántottuk, aztán rájöttünk, h. muszáj!
Alapvetően jobb állapotban lennének a legelők, ha több legelő állat lenne. Sok az olyan gyep, amit a domboldalakon, földszakadásokban nem lehet kaszálni. Ilyen helyeken csak a legelő jószág tud segíteni.
Viszont évről évre csökken az állatállomány. Ez nem csoda, jövedelmezőségi probléma, munkaerőhiány, .asztata, stb...
Válasz margitradnai50 #2. hozzászólására
Kedves Margit!
Én ezekkel küzdök idestova 20 éve...
Vannak biztató eredmények, de a legfontosabb, hogy sosem szabad feladni!
Bálványa (de ugyanígy kései meggy, amerikai kőris, zöld juhar, ostorfa, akác): mindegyiknél ugyanazt alkalmazzuk. Meg kell fúrni, aztán mehet a furatba a tömény glifozát. Nem fogja túlélni - szó szerint mérget vehetsz rá.
Gyalogakác esetében, illetve az előző fásszárú invazívoknál (ha nincs még törzse vagy felsarjad), akkor le kell vágni machetével (vagy metszőollóval) és bekenni glifozáttal.
Egyébként a glifozát a legjobb, akárki akármit mond, kitűnő anyag, csak tudni kell használni.
Selyemkóró esetében is glifozátot használunk - kézi permezetővel - olyan 5%-os töménységben. Ez nem mindig hozza az elképzelt eredményt, többször is meg kell ismételni, illetve nem szabad hagyni, hogy magot érleljen. A helyi természetvédők - most mondták nekem is - Agrol Plus-t kevernek a glifozáthoz és akkor elvileg 90% feletti hatékonyságú. Idén tesztelem majd...
Az aranyvessző fajok (mind a kanadai aranyvessző, mind a magas aranyvessző) ellen sajnos még kevésbé hatékony a glifozát. Leviszi-leviszi, de az évek alatt mindig visszajön. Nemzeti parkosok se tudnak vele mit kezdeni. Mintha a roncsolást nem kedvelné annyira, ez azt jelenti, hogy, ha lekaszáljuk akkor még erőteljesebben hajt vissza, de ha szárzúzzuk vagy kisebb foltot machetével vágjuk le, akkor mintha gyengülne. De lehet ez csak illúzió a részemről...
Válasz funy120 #1. hozzászólására
törzset megfúrni és gázolajjal, vagy direkt erre való anyaggal befecskendezni?
Elvileg létezik olyan szer is, amit a sarjakra, azok levelére kell kenni.
Helyi erdész biztosan megmondja hogy és mivel lehet elintézni. Lehet még szert is ad
Válasz funy120 #1. hozzászólására
Nagyon keserű tapasztalataim vannak a bálványfával. 2010. óta küzdök vele itthon a kertben. Belvárosi, pici kert. A szomszédban önkormányzati ingatlan, mellette iskola. Az iskola udvarán lévő bálványfákat láttam a mi portánkról, gazdagon virágoztak, lógtak rajta az érett termések.
Onnan átterjedt a szomszédba, majd hozzánk. A magoncokat mindig kihúzgáltam, úgy tűnt, megbirkózok vele. 2009-ben annyira beteg voltam, h. a kertművelés teljesen elmaradt. 2010-ben a magoncokat nagy munkával kiástam. A kert végében téglafal van, azalatt a szomszédból a gyökerek átjöttek, megerősödtek. Lefűrészeltem a törzseket, de nem bírtam őket kiásni. Néhány és múlva a fiamék nekiláttak hárman, félnap alatt nem bírták kiásni. Újrahajtottak. Több év alatt sikerült megszabadulni tőlük.
Egy magonc benne maradt a drótkerítésben az oszlop mellett. Azt hosszú éveken át vagdostam vissza, mire kihalt. Kb. 30 cm átmérőjű, most kerítéselem.
Az a baj, hogy hihetetlenül sok magot termel és azzal is, gyökerekkel is terjed. Én vegyszert nem akartam használni. A tuskó kiásása kézzel nagyon nehéz, talán géppel kellene kiszedni ott, ahol az lehetséges. De minden gyökeret össze kell szedni, mert ha benne marad a földben, újra kihajt. Lehet, h. kell neki 2 év is a regenerálódásra, de újra kihajt.
A sarjak, az asszimiláló felület leverése nagyon fontos, h. asszimilálás hiányában gyengüljön a fa. Szerintem ezzel is lehet célt érni, de akkor éveken át kitartóan kell leverni, hogy kipusztuljon. De akkor még ott van a törzsök. Nyilván minél tovább van kipusztulva a földben, annál könnyebb kiszedni, csak éppen addig akadályozza a művelést.
Kint egy fenyvesben figyeltem meg már vagy 20 éve, hogy ahol kiszáradtak a fenyőfák, ott megjelent a bálványfa.
Rendkívül agresszív, jól alkalmazkodik, bármilyen talajon képes erőre kapni.
A mi területeinken ebből nincs jelenleg.
De van gyalogbodza és gyalogakác.
A gyalogbodzával nagyon kínlódok. Az is megy magról is, gyökérről is. Egyetlen előnye a bálványfával szemben, hogy alacsony, a termését le tudom vágni. Összegyűjtöm, kiaszalom és eltüzelem, h. soha többé sehol ne keljen ki. Volt, ahol elkezdtem kiásni, de az én két patám nagyon kevés ehhez. Dózerral ásattam, közben a több méteres gyökereket (1m3) szedegettem. A gödröt nem takartuk be, hanem kupacon maradt a föld és én húzgáltam be a földet a gödörbe és megint szedtem a gyökereket. Az eredmény nagyon jó, mert tavalyra két szál hajtott ki. Ha azokat rendszeresen levágom tőben, az asszimiláció híján ki fognak fáradni és elpusztulnak. Csak az a baj, hogy több ilyen folt van különböző helyeken a legelőkön.
Nagyon nem jó, h. a madarak szeretik a termését és leeszik, majd bárhol elpotyogtatják és kikel. Tehát legfontosabb és legsürgősebb, ha van termés, annak a begyűjtése és elégetése. Tavasztól pedig a sarjak leverése, lemetszése.
Ez is nagyon macerás. A telephelyen a trágyás részeken nagyon tud gyökerezni. Lent a pataknál pedig a nedvesebb környezet kedvez neki.
Gyalogakác nem sok van, egyenlőre annál is csak a mag begyűjtésénél, fácska levágásánál tartok. Nincs kapacitásom kiásni.
Van vaddohány is vagy 5 tő. Szintén magvak begyűjtése és kiásás.
Megmondom őszintén, nem győzöm. Munkaerőt meg lasszóval sem lehet fogni.
Rendkívül sziszifuszi munka. Tegyük fel, ha segítség pottyanna le és a mi területünkön maradéktalanul megszabadulnánk ezektől az inváziós fajoktól, akkor sem lehet lenyugodni, mert a szél, a madarak újra eltelepítik.
Én már sokat gondolkodtam azon, hogy iskolásokkal is lehetne a szünidőben sokat segíteni a helyzet megoldásában. Közben ez az iskolai biológia óránál jóval többet érne nekik. Na, de a mai világban ez gyermekmunkának minősülne! Meg nem is olyan trendi, h. elmenjen a gyerek dolgozni 1-2 hétre.
Fel nem foghatom, miért nem lehet bevezetni újra, hogy bérért dolgozhassanak valamennyit a gyerekek. Sok olyan gyalogmunka van, amit el tudnának végezni. Tanulnának, keresnének vele.
Ha belegondolunk, az inváziós fajok irtása részükre még fontosabb, mint az idősebb korosztálynak.
A díszfának álcázott, hatalmas károkat okozó invazív fafajta.
A probléma relatíve új keletű, így viszonylag kevés tapasztalat és információ áll a rendelkezésünkre. Aki nem ismeri a fa fajtát annak most nem részletezném.
Célom a fórum elindításával hogy megosszuk egymással tapasztalatinkat.
Jelenleg nálunk több száz négyzetméter fertőzött elhagyott zárkertekben.
Több család is él ezen a környéken, kicsit messzebb a falutól, így nem egyedül vagyok ezzel a problémával. A szakirodalom kimondja hogy mechanikus, permetezés, kemikália beinjektálással lehet ismételten (talán) ki pusztítani.
A mi meglátásunk hogy meglévő erdőben (akác, tölgy,) nehezen telepszik meg, de amint az erdő kivágásra kerül azonnal megtelepszik és lenyom minden mást.
Ha nem teszünk valamit, 10-20 éven belül beláthatatlan következményei lesznek.
Várom a kommenteket, ki hogyan, és mivel vette fel a harcot. Köszönöm előre.
By.Farkas Roland