A gyorsan változó világ a mezőgazdasági termékek minőségével szemben fokozott követelményeket támaszt, de ezek nem minden esetben tükröződnek a termény felvásárlási árában. A minőség sok esetben csak keresletet és gyorsabb eladási lehetőséget biztosít. A modern termelőeszközök, biológiai és kémiai szerek ára fokozatosan emelkedik. A jövedelmezőség a termés minőségének megtartása illetve emelése mellett a mennyiségi növekedést is megköveteli. Ezek a célkitűzések megkövetelik a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználását. Nemegyszer olyan technikai fejlesztéseket alkalmazunk, amelyek nem párosulnak a hatékonyság megfelelő színvonalú javulásával, nemcsak a gépek esetleges drágasága, hanem a többi feltétel hiánya, vagy alacsony színvonala miatt. Pedig az anyagi természetű ráfordítások hatékony felhasználására számos lehetőség kínálkozik. A felhasználás során a hangsúlyt a hatékonyságra tegyük, és ne a mindenáron való takarékosságra, mind inkább fokozódik a döntések megalapozottságának jelentősége és igénye, így a tápanyag gazdálkodás területén is.

Nem tudományos alapon megközelítve és nem a teljességre törekedve, a tápanyag gazdálkodás fogalmába értem azokat az eljárásokat, melyekkel a talaj természetes tápanyagszolgáltató-képességét mind jobban ki tudjuk használni. A tápanyag gazdálkodás körébe tartozik az okszerű vizsgálatokra alapozott műtrágya és szerves trágya kijuttatáson kívül, a vetésváltás, mely a talaj fizikai tulajdonságaira gyakorolt hatásán túl hozzájárul a kiegyenlítettebb tápanyag felvételhez, a szerves anyag pótlásához, és nem utolsó sorban ebbe a fogalomkörbe tartozik a talajművelés. Ezen tevékenységek szakszerű, egymásra épülő, összehangolt végrehajtásával teremtjük meg az ideális feltételeket a termesztett növények és talajban élő mikroorganizmusok számára. Ez a feltétele a hosszan fenntartható, jövedelmező gazdálkodásnak.