A kukorica minőségének emelésére irányuló törekvés jogos, de nem tisztességes, hogy a szabályok menetközben, azaz a vetési időszak után változtak meg – vélekedett Kovács László EU biztos, hozzátéve azon véleményét, hogy jól tesz a magyar kormány, ha bírósághoz fordul jogorvoslatért. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, miszerint az unióban felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 százalékát a magyar tesz ki. Az unió illetékesei valószínűsíthetően ezt a helyzetet felszámolandó döntöttek a változtatás mellett, hogy így csökkenthessék a raktáron lévő készletek nagyságát. A szabályváltoztatás lényege, hogy a kukorica esetében is bevezetik a hektolitersúly mérését. Ennek megfelelően egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kellene lennie. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet csak, ami szárítási többletköltséget jelkent a hazai termelőknek. Az úgynevezett törtszem arányt 10-ről 5 százalékra kell csökkenteni, míg a hősérült szemek arány 3 százalék helyett csupán 0,5 százalék lehet. A megváltoztatott minőségi követelmények automatikusan kizárják a magyar kukorica egy részét az uniós intervencióból, mivel ezt a magyar termelők egy része különböző okok miatt nem képes teljesíteni. Jó hír a bajban, hogy Nyugat-Európában sok helyen a vártnál alacsonyabb termésátlagokat értek el, és keresleti piac alakult ki. A szabadpiaci ár meghaladja az intervencióst, így a termelők, amennyiben élni tudnak a kínálkozó lehetőséggel, értékesíthetik terményfeleslegüket. Jelenleg a magyar raktárakban 5-6 millió tonna gabona található, amelyből 4-4,5 millió tonna a kukorica. A magyar kormány diszkriminatívnak tartja az intézkedést, és a termelők érdekvédelmét szolgálandó fordul az Európa Bírósághoz jogorvoslatért.