A közeljövőben nem lesz már elég minél több jó minőségű élelmiszert előállítani Európában. Az új uniós támogatási rendszer (KAP) az élelmiszertermelési körforgásban a fenntarthatóság elvének érvényesülését is elvárja majd azoktól az országoktól, amelyek 2020 után is részesedni akarnak az uniós agrártámogatásokból.

A szervezet március 18-án ágazati konferenciát szervez Kecskeméten, ahol külön szekciót szentel az agroökológiának.

Kutatási irány, technológia, társadalomtudományi kérdéseket is magába ölelő szemléletmód de leginkább az utóbbi években az uniós szakpolitikába berobbant ernyőfogalom az agroökológia, amely az élelmiszertermelés fenntarthatóbbá tételére szolgáló megoldásokat, valamint az azok kidolgozására irányuló tevékenységek összességét jelenti.

Azt az ökológiai szempontból káros ipari mezőgazdasági gyakorlatot meghaladva, hogy a termelékenység növelése a természeti tőke kárára történik, arra keresi a választ, vajon milyen természeti törvényszerűségeket tud a javára fordítani az emberiség annak érdekében, hogy a hatékonyság növelését fenntartható módszerekkel érje el?

A magyar agrárium első „élő laboratóriumát” működtető Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet már most fel tud mutatni gyakorlati eredményeket  -fotó: ÖMKI

Önálló tudományágként a múlt század harmincas éveiben jött létre. Alkalmazott módszerei olyan alapelveken nyugszanak, mint a talajtermékenység megőrzése, a tápanyagok visszaforgatása, a biodiverzitás dinamikus kezelése és az energiatakarékosság maximalizálása a gazdálkodás során.

Mára az agráriumban is integrálta az „élő laboratóriumok” – a gyógyszeriparban vagy az autóiparban már bevettnek számító – módszertanát, így a kutatók agroökológiai projekteket részvételi elven, a gazdákkal közösen, hálózatokba szerveződve fejlesztenek és ebben a rendszerben adaptálnak új, a fenntartható termelést támogató gyakorlatokat is, amelyek helyspecifikus alkalmazását segítik.

Az egyes országok agroökológiai projekteken dolgozó „élő laboratóriumai” a hatékony tudásmegosztás és a módszertani átállás támogatása érdekében 2023-tól - az Európai Bizottság tervei szerint - nemzetközi hálózatba tömörülnek, a folyamat előkészítése már idén elkezdődik.

Az ÖMKi által elért lépéselőny azért is fontos, mert az unió új közös agrárpolitikájában a támogatások terén is várhatóan azok az országok lehetnek a nyertesek, amelyek hatékonyan alkalmaznak agroökológiai módszereket és előnyben részesítik az ökológiai gazdálkodást.

Az ÖMKi 2012 óta bővülő, gazdák bevonásával működő on-farm hálózata olyan struktúrában fejleszt agroökológiai megoldásokat, amely megfelel az unió által 2023-tól preferált „élő laboratóriumoknak”. Részvételi kutatásokkal, öt-hat év gyakorlati kísérletezéssel a hálózatnak köszönhetően a szervezet több új agroökológiai megoldást is kifejlesztett a hazai gazdálkodók számára.

Tájfajta paradicsomok köztermesztésbe való visszatérésben felmutatott eredményeket a jövőbe mutató struktúrában - fotó: ÖMKI

Kialakította azt az optimális összetételű magkeveréket, amellyel a hazai szőlészetek hatékonyan védekezhetnek a talajerózió ellen, miközben fokozzák ültetvényük biodiverzitását. Az „Élő sorköz” magkeverék 2018-ban került kereskedelmi forgalomba. Az ÖMKi szintén ebben a jövőbe mutató struktúrában ért el eredményeket a tájfajta paradicsomok köztermesztésbe való visszavezetésében, és dolgozik a tájfajta ősgabonák újbóli elterjesztéséért.

Az ÖMKi a kelet-közép-európai térség tizenhárom országát egyesítő Bioeast kezdeményezésben önálló munkacsoportot vezet az Agrárminisztériummal együttműködésben annak érdekében, hogy Magyarország és a környező országok minél eredményesebben készülhessenek fel az agroökológiai átállásra. Ebben a kezdeményezésben az ÖMKi feladata összegyűjteni a térség országainak agrárkutatási prioritásait, az agroökológiai átállást megalapozó kutatási projektek előmozdítása érdekében.

A március 18-i kecskeméti ágazati konferencia nyitott agroökológiai szekciójának résztvevői így javaslattevőként ebbe a hazai agrárium jövőjét meghatározó munkába is bekapcsolódhatnak.