Ebben az évben vetésterülete – silóval és vetőmagelőállítással együtt- meghaladta az egymillió háromszázezer hektárt. Termesztésének sikere meghatározhatja a szántóföldi növénytermesztés eredményét, egy-egy mezőgazdasági üzemen belül a gazdálkodás jövedelmezőségét. A jövedelmező termesztésben kiemelkedő szerepe van a termésbiztonságnak.
A termésbiztonság növelhető a biológiai és az agrotechnikai eszközök optimalizálásával, melynek alapvető fontosságú eleme a tápanyag-ellátás.
A változó piaci feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. Ez kívánatos az egyes gazdaságoknak egyrészt a jövedelem növekedés biztosítása miatt, másrészt az ipari feldolgozás szempontjából kedvező lehet az évenkénti termésingadozás mértékének csökkenése. A termésingadozásnak több oka lehet, azonban a változó éghajlati tényezők mellett a nagymérvű ingadozások alapvetően az agrotechnikai hiányosságoknak tudhatóak be. Összehasonlításképpen tekintsük át és vizsgáljuk meg a kukorica termésátlagok alakulását 1970–2012-es években. (az 1. ábra, 1. táblázat).

Az 1970-től 1990-ig tartó időszakban is voltak kedvezőtlen évjáratok, de terméscsökkentő hatásuk kisebb mértékben jelentkezett, részben a jobb agrotechnikának köszönhetően. Ha figyelembe vesszük az időközbeni technikai és genetikai fejlődést, az 1991–2012 évek eredményeinek úgy terméseredmény­ben, mint termésstabilitásban jobb­nak kellene lennie, mint az előző időszaknak. Ezt igazolják a nemzetközi eredmények is. A termésátlag trend a kukoricánál, ha nem is túl meredeken, de emelkedő tendenciát mutat, eltérően a búza termésátlagoktól, melyek sajnos csökkenő tendenciát mutatnak.
A szántóföldi növénytermesztés nem függetleníthető a környezeti tényezők befolyásától. Továbbra is itt kell gazdálkodnunk, és olyan eredményeket kell elérni, amelyek biztosítják a megélhetést és a bővített újratermelés feltételeit.
Keresni kell azokat az eljárásokat, melyekkel az esetleges kedvezőtlen hatásokat mérsékelni tudjuk, jövedelmünket kedvezőtlenebb évjáratban is elfogadható szinten kell tartanunk, és a termés elegendő alapanyagot kell, hogy biztosítson az állatállomány, a feldolgozó ipar és az export számára.
A termesztés eredményességét több tényező befolyásolja. Berzsenyi és Győrffy 2001-es adatai szerint – melyek a Martonvásáron beállított kukorica tartamkísérleten alapulnak –, az okszerű tápanyag-utánpótlás 31%-ban határozza meg a termesztés sikerét, így a fajtaválasztás mellett ez a termést legjobban befolyásoló elem (2. ábra).


A kukoricatermésre az egyes agrotechnikai tényezők különböző mértékben hatnak, de meg kell jegyezni, hogy ezek a tényezők egymástól nem függetleníthetők, a jövedelemoptimalizáláshoz ezeket a tényezőket egymáshoz viszonyítva is nagy szakmai hozzáértéssel szükséges kezelni.
Az alapvető célja a termesztésnek, hogy az agroökopotenciált mindjobban kihasználjuk, így realizáljuk a legnagyobb eredményt. A növénytermesztést adott talajon, a mindenkori időjárás kedvező vagy kedvezőtlen hatásai mellett végezzük. A kedvezőtlen évjárat és talajhatások jelentősen csökkenthetőek a tudatosan, okszerűen alkalmazott, jól megválasztott technológiai elemek segítségével (3. ábra).
Az okszerű talajhasználat – ezen belül a talajművelés – kiemelt szerepet játszik a fenntartható gazdálkodás megteremtésében. A termésveszteségek okainak magyarázata nem korlátozható csak a csapadék mennyiségére, területi eloszlására. Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei behatároltak, öntözővíz tározók kialakítása sem valósítható meg mindenhol, de a termőtalaj, mint a legnagyobb víztározó, okszerű műveléssel lehetőséget ad a lehullott csapadék befogadására, megőrzésére, majd hasznosulására. Harmonikus tápanyag-ellátással tovább tudjuk javítani az így megőrzött csapadék hasznosulását.
A 3. sz. ábrán láthatjuk, hogy a várható termés nagyságára a termesztési technológia mellett a klimatikus tényezők, ezen belül a csapadék viszonyok hatnak legnagyobb mértékben. Az utóbbi években a csapadék mennyiségén és eloszlásán túl legalább akkora problémát jelent az alacsony relatív páratartalommal párosuló magas léghőmérséklet és a megnövekedett hőségnapok száma, amely nagymérvű termékenyülési hiányosságot okoz.


Az utóbbi évtizedek problémája a klímaváltozás kérdése, melynek hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat.
Az éghajlatváltozás régiónként eltérő mértékben – a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, a párolgás, a szélsőséges időjárási jelenségek, illetve a tengerszint emelkedésén keresztül – hatást gyakorol a természeti rendszerekre, az emberi egészségre, a talajra, a vízháztartásra és vízgazdálkodásra, a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, az energiagazdálkodásra A klímaváltozás nem egyértelműen azonosítható a globális felmelegedéssel. A klímaváltozás magában foglalja az időjárási szélsőségeket is, azaz nő az éghajlati változékonyság, az éghajlati szélsőségek egyre gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek. Ezen változások mezőgazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatását azonban rendkívül nehéz a jövő számára is hasznosítható módon értékelni.
Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése (kevesebb csapadék nyáron, több télen, de kevesebb hó) továbbá, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható. Szárazabb, forróbb nyarak, megnő a hőségnapok száma, nedvesebb enyhébb telek, nagyobb hőingadozások várhatóak. A csapadék utánpótlás, a felszíni és felszín alatti vizek helyzete (minőség, mennyiség) lesz a legkritikusabb kérdés.
A globális klímaváltozásról megoszlanak a vélemények, de semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a már az éghajlatunkban is érezhető változásokat, a mediterrán hatást, mely a ciklikusan jelentkező száraz illetve csapadékos periódusok kialakulásában mutatkozik meg. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy adott térségen belül olyan talajművelési rendszert kell alkalmazni, amely, megoldja egyrészt a csapadék mind jobb befogadását ezzel csökkentve a belvíz veszélyt, másrészt, amely mérsékli a vízvesztést, ezzel az aszály okozta károkat. 
A fenti körülmények miatt egyre inkább szükséges a vízzel való gazdálkodás, azt is figyelembe véve, hogy változik, lerövidül az optimális talajművelésre alkalmas időszakok hossza. Elkerülhetetlen az ezt célzó termelési eljárások kidolgozása, melynek alapfeltétele az erre alkalmas eszközrendszer kialakítása és a megfelelő szemléletváltás, mely ezeket működteti.
A szemléletváltásban kiemelt fontosságúnak tartom a harmonikus tápanyag- ellátás jelentőségét hivatkozva a 2. és 3. számú ábrára. A harmonikus tápanyag-ellátás alatt a szükséges tápelemek mennyiségének biztosítása mellett azok egymáshoz viszonyított arányát és a megfelelő időben való rendelkezésre állását értem.

A harmonikus tápanyag-ellátás szerepe
Ismert, hogy a növények zavartalan fejlődéséhez 16 olyan létfontosságú elem szükséges, melyek a növény életében építő, vagy szabályozó funkciót töltenek be.  Ezek nem helyettesíthetőek sem egy mással, sem semmi mással, ezért is nevezzük létfontosságú elemeknek.
A növény az adott fejlődési szakaszban ezek mindegyikét igyekszik a számára szükséges mennyiségben felvenni.
Ha a létfontosságú elemek bármelyikéből is a felvehetőség korlátozott, – vagy abszolút, vagy relatív hiány miatt – mindaddig keres, kutat, míg a szükséges mennyiséghez hozzá nem jut.  Ez azt eredményezi, hogy más tápelemekből luxus fogyasztása keletkezik, rontva ez által a műtrágyázás hatékonyságát.
Továbbá, miután a tápelemeket oldott formában veszik fel,  többlet vizet használnak fel, így lényegesen romlik a fajlagos vízfelhasználásuk is (4. ábra).


A fenti kutatók már 1938-ban felismerték és kísérletekkel igazolták, hogy harmonikus tápanyag-ellátással lényegesen lehet javítani – az okszerű talajműveléssel megőrzött – a talajban rendelkezésre álló víz hasznosulását, a műtárgyázás hatékonyságának  növelésével együtt.

Starter műtrágyázás
A starter trágyázás szerepe, jelentősége is fokozottabban előtérbe kerül, ismerve, hogy a növények fejlődésének kezdeti időszakában a foszfor a gyökérnövekedést segíti elő. Aszálytünetek gyorsabban jelentkeznek a gyengébb gyökérzetű növényeken. Vízhiánytünetek először a talaj felső rétegének kiszáradásakor jelentkeznek. Kellő téli csapadék esetén- ha mélyrehatóló, erős, jól elágazó gyökérzettel rendelkezik a növény- a felülről kiinduló aszályt jobban elviseli, a szárazság tünetek később jelentkeznek. A korai időszak jó, felvehető foszfor ellátásával elősegítjük a gyökérnövekedést.

Feltétlenül ajánlott a starterműtrágyázás ha

  • a foszfor alapműtrágyázás ősszel történt,
  • foszfor alaptrágyázás nem volt,
  • talaj pH <6,5,
  • talaj pH >7,5,
  • a vetés korai.

A neonikotionidok kivonásával előtérbe kerülnek a hagyományos granulált műtrágyák.

Termékenyülési problémák
Az utóbbi években a kevés, vagy nem megfelelő eloszlású csapadék okozta termés kiest tovább fokozta a rossz megtermékenyülés, amely a kukoricabogár imágó kártételen kívül időjárási tényezőkre vezethető vissza.
Az ilyen jellegű terméskiesések mérséklésére és általában a termés mennyiség, valamint a termésbiztonság növelésére megbízható megoldás került kidolgozásra több éves kísérlet alapján (Szirtes V. Térmeg J. Szirtes J.), amely „Eljárás kukorica szemtermésének és termésbiztonságának növelésére” címen kapott szabadalmi oltalmat 1988-ben.

Az eljárás lényege röviden: azonos FAO számú, de eltérő virágzási idejű és habitusú hibridek vetése táblán belül két-két soronként váltogatva. A kísérletek 1985 és 1987 között voltak a vegyesen vetett parcellák termése minden évben meghaladta a külön-külön vetett hibridek hozamát.  

Összefoglalva: a részben hiányos és uniformizált tápanyag-ellátás eddig is behatárolta az országos kukorica termésátlag növekedést. A tapasztalható éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait csak okszerűen alkalmazott termesztéstechnológiával lehet befolyásolni, melyben kiemelkedő szerepe van tápanyag-ellátásnak. Az időjárás okozta kedvezőtlen hatásokat nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, de tervszerű, táblára, hibridre lebontott tápanyag-ellátási rendszerrel – melynek alapja a létfontosságú elemek biztosítása – a kieséseket mérsékelni lehet.

dr. Térmeg János
szaktanácsadó