Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Permetezőtartály javítás új
- Hw fékszelep hiba új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kukorica terményárak új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Kukorica gyomirtása új
- Egészséges életmód, sport szabadidő... /fotelból nézve is/ új
Cikkajánló
7,2 tonnás repce: Mit tanulhatunk belőle a magyar klímán?
Sokakat felbosszantanak a repcerekordok, pedig a technológiai leírásban akadhat...
Sajtóközlemény
557 hozzászólás
Válasz magaduram #555. hozzászólására20 évvel ezelőtti történet, nem biztos, hogy analóg a mai helyzetre, de akkor aki aláírta "kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést" az kapott a fölfjéért, kb 8x összeget aki nem 3x-et, érdemes elgondolkozni! privátban tudnék mesélni!
Válasz magaduram #555. hozzászólásáraBarátom a szocik idején korrekt ajánlatot kapott.
Mi a BMW gyár esetén piaci elszámolásban reszesultunk.
Aki nem egyezett bele, késéssel kapta meg a felajánlott összeget .
Kisajátítás előtt áll egy területem egy része, az autópálya bővítése kapcsán. Első körben szakértői vélemény alpján megállapított összeget ajánlottak- teljes kártalanításként- ügyvédi adásvételi szerződéssel. Ha ezt nem fogadom el, akkor indul a kisajátítás kb ugyanezen szakértői vélemény alapján. Volt már arra példa,hogy több lett a kapott összeg?/Az első körrel az a gondom,hogy van a területen jelzálogjog,elidegenítési tilalom ....stb, és az után is nekem kellene menni, hogy beleegyezzenek,papírok beszerzése... /. A kártalanítás összege csak a termőföld jelenlegi ára+ a
kártalanítás a terményért.? Köszönöm a válaszokat.
https://www.facebook.com/groups/3255181181355904?locale=hu_HU
Akinek termőföld, erdő adásvételéhez, haszonbérletéhez, használati rendjéhez, többlethasználatához, közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó kérdése van, tegye fel.
Legjobb tudásom szerint válaszolok....
Válasz deménycsaba #551. hozzászólásáraAhol normálisok voltak ,eddig sem volt ilyen , ezután sem lesz, ismereteim szerint, ha egy megyében 3-4000 ügyből évente van 20-30 megtagadás az nem a szerinted felsoroltakat erősíti, bár a veszesek mindig visonganak, a bíróság sok rendet rakott a fejekben , nemcsak a kamarásokéban!
Csak kérdezem
Április 12 óta a termőföldek adásvételénél, milyen szempontok érvényesülnek a kamarai állásfoglalásokban?
Még tart a régi lendület - haver, olichgarha, utasítás - vagy már új szelek fújnak?
https://www.facebook.com/groups/933870216099959?locale=hu_HU
Válasz Radocz #546. hozzászólásáraNekem nincs földem, és nem is gazdálkodom. Egyenlőre erdőm sincs. Én a föld-, és erdőjogot elméleti síkon követem.
Miután nem hiszek abban, hogy ezekkel kapcsolatban komoly változások lesznek, már csak azért sem, mert elkezdeni a dolgot nem ezekkel kell, hanem egy nagyon komoly igazságügyi reformmal, így ebbe nem folyok bele. Amíg a közigazgatási jogrendet, joggyakorlatot - ide értve az Ákr-t. a Kp-t, a erdészeti hatóságokat, a földhivatali ügyintézést, és a közigazgatási bíróságokat - nem bontják vissza, és nem rakják le újra az egészet az alapoktól. addig gyakorlatilag mindegy milyen földtörvényünk van.
Válasz Rabó001 #547. hozzászólásáraTovábbá a tapasztalat és annak hiányának firtatasahoz annyit: Orbán 98 előtt hányszor volt miniszterelnök? Egyszer sem. A rendszerváltáskor az MSZMP utódpártokon kívül senkinek nem volt kormányzási tapasztalata, mégis megoldották. Ha a tapasztalat lett volna sz elsődleges, akkor meg mindig az MSZMP kongresszusokat nézegetnénk.
Válasz deménycsaba #545. hozzászólásáraSzerintem igen. Remélem is.
Válasz deménycsaba #543. hozzászólásáraAz erdészet, vadászat az számomra szinte ismeretlen.
Viszont a Szántófölddel kapcsolatos törvényeket többé kevésbé figyelemmel követtem.
Amit szent este változtattak rajta, szerintem jó lett.
Mivel előtte nem kicsit volt rossz.
Ha tehetnéd, mit változtatnál rajta?
Válasz Rabó001 #544. hozzászólásáraA kérdés még mindig ugyan az.
Ezeknek az "erőknek" lehet majd saját véleménye? Mert a leendő Miniszterelnők Úr eddigi szereplése alapján én erre 5 forintot nem tennék...Orbán2....
Válasz deménycsaba #543. hozzászólásáraCsodát nem várok, de elindulhat valami javulás, remélem elindul. Némelyik hivatal a hírek szerint most valahogy másként dolgozik, hirtelen teszik a dolgukat, pedig ugyanazok dolgoznak benne. A leenedő agrárminiszterről csak annyit, hogy Mosonmagyaróváron tanult, aki ott végez annak hatalmas kapcsolati hálója lehet, ha akarja, sokak szerint már ezért megéri ott valami szakot elvégezni. Ismeretlenül is mind ismeri egymást. A szakmai életrajzát már lehozták, felesleges beszúrni ide, az ilyen olya bárózást meg hagyjuk is.
Ahogy szerintem az egész Tisza pártban is vannak emberek, nem Magyar Péter egyszemélyes története ez, már az induláskor is volt mögötte erő, volt illetve van egy jelentős réteg akik a Fidesszel elégedetlenek voltak, nem jutottak szerephez, csak ezeket nem látjuk.
Sok földtulajdonos, gazdálkodó várja, hogy az új kormány komoly változásokat fog majd eszközölni az agrárjog területén. Ezek szerintem hiú ábrándok. Attól, hogy a parlament átalakul, attól, hogy új kormány lesz, az agrárium szereplői nem változtak. Ergo, az érdekek sem.
Miután egyrészről a parlamentben helyet kapó tiszás képviselők közül szerintem elenyésző kisebbségnek van agrár érdekeltsége, és miután ennek a csapatnak semmilyen törvényhozói tapasztalata nincs, így ők a jogalkotás területén nem fognak labdába rúgni. Annyi lesz a dolguk, hogy megtanulják, mikor melyik gombot kell megnyomni.
Miután az agrárkamara eddig sem mert szót emelni az orbán-rezsim jogbarmolásával szemben, és miután most egyértelmű a számukra, hogy a lét a tét, így nekik a hangjukat sem lehet majd hallani.
Miután a leendő agrárminiszter mögött sem sejlik fel egy olyan háttér, amely komoly szakmai-jogi ismerettel, kapacitással rendelkezne, ezért az fog történni, mint minden más minisztériumban. Marad a régi gárda, ha bevállalja az új gazda szolgálatát.
Most üt vissza az, hogy az agrártársadalom nem tudott egy saját, a kormányzattól független érdekvédelmi szervezetet kiizzadni. Ez nem meglepő, mert a gazdák jelentős része járadékvadász. Egy dolog számít, jöjjön a támogatás. Az önjelölt prófétáktól, a torgyán régészeti leletektől, meg azoktól, akiknek már a helyesírás is kihívást jelent…..na, azoktól meg az Isten mentsen meg bennünket.
Az erdő, az erdőgazdálkodás pedig marad ugyan olyan mostoha gyerek mint eddig. Mert ez az a területe az agráriumnak, ahol egy kívülálló számára mindenki héberül beszél…
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraAzonnali hatállyal fel lehet mondani a szerződést, ha a felszólítást nem vette át, és nem is fizetett.
Ha a felmondást nem vette át, akkor az a kézbesítés megkisérlésétől számított 14. napon kézbesítettnek minősül. Ettől számított 30 nap után lehet kezdeményezni a haszonbérlő földhasználati nyilvántartásból történő törlését, melyhez csatolni kell a felmondást, és a tértivevényt.
Válasz kisspeter591 #539. hozzászólására10 ha, 85 e/ha 30AK
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraTalán a közjegyzőnél lehet kérni a behajtást, ha tiltakozik a volt bérlő, akkor per.
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraMennyi volt a földbérlet, milyen minőségű földek?
Ha sok föld volt bérbeadva, akkor ügyvéd.
A földem bérlőjének a bérleti díjat 2 részben kell teljesítenie. Az 1. fizetve,a második nem. Kb. 35 nap után tértivevényes felszólító, amit nem vett át. Kb, 3 hét után tértivevényes felmondó levél, amit nem vett át. Mi a következő lehetőségem? /Azóta sem fizette ki./
Ha egy hatóság valakivel szemben hivatalból eljárást indít, a legrosszabb, amit az érintett ügyfél tehet, hogy nem vesz részt az eljárásban, hallgat. Ezzel gyakorlatilag tálcán kínálja a hatóságnak azt, hogy olyan döntést hozzon, ami számára kedvezőtlen. Lehet persze utána jogorvoslattal élni, lehet bírósághoz fordulni, de azt látom, a bíróságok is az ügyfél hátrányára értékelik a passzivitását.
Akkor jár el helyesen az érintett ügyfél, ha részt vesz az eljárásban, kérdez, nyilatkozatokat tesz, bizonyítékokat terjeszt elő. Vagyis megdolgoztatja a hatóságot, és ezzel hibákra kényszeríti.
Aztán ezeket a hibákat egy bírósági eljárásban a saját javára fordítja.
Megint találkoztam egy törvényszéki ítélettel, az erdő igénybevételéhez kapcsolódóan. Ha jól értelmezem, valaki behúzott egy lakókocsit a saját erdejébe, bevitte hozzá az áramot. lerakott pár ülőalkalmasságot.
A helyi önkormányzat bejelentette az erdészeti hatóságnak, akik eljárást indítottak az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt, és kötelezták a felperest az erdeti állapot visszaállítására.
Per, a Törvényszék az erdészeti hatóságnak adott igazat, ami nem csoda, mert a keresetlevél a gagyi kategória.
Megint elgondolkodtam azon, vaj' minősíthető-é egy ilyen eset az erdő igénybevételének. A válaszom ugyan az, mint korábban.
Nem.
Ha erdőben szeretnénk megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a megosztásra, akkor annyi könnyítést enged a Foktftv., hogy csak az 1 ha-os területi minimumot kell figyelembe venni a megosztás elkészítésénél, a 30 m-es átlagos szélességet nem.
Gyakran találkozni olyan esettel, mikor azt látjuk, valaki műveli a földet, vagy annak egy részét, de a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó. Ennek egyik tipikus esete, mikor a 1993. évi II. törvény alapján az osztatlan közös tulajdon megszüntetésre került. Ezen eljárás keretében azok, akik nem kérték a tulajdoni hányaduk kimérést, osztatlanban maradtak. Az esetek többségében a volt tsz-ek voltak a földhasználók, és ezek tovább művelték/művelik ezeket az újonnan kialakított földrészleteket, vagy azok egy részét, úgy hogy a földhasználati nyilvántartás ezt nem támasztja alá.
Amikor valaki erre rákérdez a földhivatalokban, akkor általában azt a választ kapja, hogy az eredeti megosztott földrészletre volt szerződése a Kft-nek, RT-nek, és ez automatikusan tovább él.
Ez nem igaz. Egyrészről a már felhívott törvény nem tartalmaz erre rendelkezést. Vagyis nincs olyan, hogy egy konkrét hrsz-hez fűződő haszonbérleti szerződés tovább vihető egy új hrsz-re is.
Másrészről a földhasználati nyilvántartás közhiteles. Tehát ha a nyilvántartásban nem szerepel földhasználó, akkor oda senkit nem álmodhat még a földhivatal sem.
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma 2026-ban a BHGY-ben közzétett 260 döntéséből 160 arról szól, hogy a Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a szokásos, sablon, mondvacsinált indokokkal. Vagyis nem hajlandó dolgozni.
Nem tudom, ki húzza be a parlamenti választásokat. De ha kormányváltás lesz, az új parlamentnek az egyik legsürgősebb feladata a jogállamiság helyreállítása ezen a téren is. Mert amit a Kúria művel, az a jogállamiság megcsúfolása.
"A határozat elvi tartalma
Ha a helyben lakó minősége alapján fennálló előhaszonbérleti jogára hivatkozó földműves azt állítja, hogy életvitelszerűen nem a bejelentett tartózkodási helyén, hanem a bejelentett lakóhelyén lakik/lakott, akkor meg kell döntenie a tartózkodási helyhez kapcsolt azon törvényi vélelmet, hogy életvitelszerűen a tartózkodási helyén lakik és az erre vonatkozó bizonyítékait az elfogadó nyilatkozatához szükséges csatolnia, azokat a közigazgatási perben már nem pótolhatja."
Több éves tapasztalat.
Az osztatlan közös tulajdonú termőföldek esetében van egy tulajdonostárs, aki szeretne a többi tulajdonostárstól tulajdoni hányadot venni. Elküldi ehhez az ajánlatát…..és válasz nem érkezik. Miután szeretne legalább a saját tulajdoni hányadán gazdálkodni, megkeres, van-é erre megoldás.
Van, használati rendet kell készíteni. Ezzel együtt lehet többlethasználati ajánlatot is tenni. Ezt minden tulajdonostársnak igazolt módon meg kell küldeni. Én azt szoktam javasolni, ha van vételi szándéka, azt jelezzük az ajánlatban.
A tapasztalatom az, hogy ebben az esetben, a korábbiakban passzív tulajdonostársak megmozdulnak, és sokan jelzik eladási szándékukat.
Az Alkotmánybíróság a napokban napirendre tűzött egy több éve beterjesztett kérelmet.
Abban kellet volna állást foglalnia, helyes-é az a Kúria jogértelmezés, hogy az Ákr. 120. § (1) bekezdésében foglalt 1 év ügyintézési határidő, mely esetében a döntés közlése nem foglaltatik bele. Vagyis jogszerű-é, ha egy hatóság az utolsó napon hoz döntést, azt postázza, de annak közlése már az 1 éves határidőn túl történik.
Megjegyzem, a Magyar Jogász Egylet szerint is, ez egy téves jogértelmezés.
A másik ennél fajsúlyosabb kérdés.
Sérti-é a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot a felhívott jogszabályi hely? Vagyis összeegyeztethető-é az Alaptörvény rendelkezésével az, ha egy hatóság - amellyel szemben alkotmányos elvárás, hogy szakszerűen járjon el – 1 évig módosíthatja, vagy visszavonhatja a döntését. Mert a szakszerűség azt is jelenti, hogy a hatóság ismeri a hatályos jogszabályokat, és az ítélkezési gyakorlatot.
Az ÁB nem hozott döntést, és a kérdés is lekerült napirendről.
Ha valakinek ezek után jogállamisággal kapcsolatban kételyei támadnak, az nem a véletlen műve….
Hát nem érdekes.
A fideszcsicska alkotmánybíróság nem mert döntést hozni a korábbi kommentben leírt ügyben, ami már évek óta húzódik. Ez elő szokott fordulni, de akkor a következő ülésen ismét napirendre tűzi. Most azt sem.
Szóval e it egy lófasz, nem jogállam....
Az Ákr. 2-6 §-ai alkotmányos alapelvárásokat fogalmaznak meg a hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan.
Az egyik ilyen elvárás a szakszerűség. Ez azt jelenti, hogy a hatóság naprakészen ismeri a hatályos jogszabályokat, és az ítélkezési gyakorlatot.
Ehhez az alkotmányos alapelváráshoz nem kapcsolható semmilyen formában a 120. § (1) bekezdése, mely lehetőséget ad a hatóságnak arra, hogy a jogszabálysértő döntéseit 1 éven belül viszavonja. Mert ez egyértelműen azt jelenti, hogy az adott hatóság megsértette a szakszerűség alkotmányos elvárásait. Ez azt jelenti, hogy egy adott hatósági döntés ügyfele(i) 1 évig nem lehetnek biztosak abban, hogy gyakorolhatják a hatósági döntés által biztosított jogaikat.
Ez totálisan szembe megy az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz kapcsolódó rendelkezésével.
Úgy látom az Alkotmánybíróság végre megemberelte magát, és napirendre mert tűzni egy több éve húzódó jogértelmezési problémát.
A dolog lényege, hogy valaki elfogadó nyilatkozatot tett egy haszonbérleti szerződésre úgy, hogy azt az utolsó - 15. napon - postára adta. Mivel előhaszonbérleti joga volt, a szerződés vele lett jóváhagyva. Majd ezek után a földhivatallal szembe jött egy több évvel korábbi Kúria döntés, mely szerint a 15 nap anyagi jogi, jogvesztő határidő. Ez azt jelenti, hogy 15 napon belül az elfogadónak meg kell érkeznie a jegyzőhöz.
A földhivatal a döntést az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján visszavonta úgy, hogy a döntést az utolsó napon hozta meg, és adata postára, de annak közlése már az 1 éves határidőn túl történt.
Az felpersi keresetének a Debreceni Törvényszék helyt adott, mert szerinte is a közlésnek az 1 éves határidőn belül meg kell történnie. A felperes jóhiszeműen szerzett joghoz kapcsolódó kereseti kérelmét elutasította.
A kormányhivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az indokolása szerint az 1 év ügyintézési határidő, amely szerinte nem vonatkozik a kézbesítés - közlés - megtörténtére. A Kúria ezt elfogadta. Szerinte is így kell értelmezni az Ákr. ezen rendelkezését.
Ebben az ügyben én is segítettem az érintett felperesnek. A véleményem egyértelmű. Az egyéves határidő ebben az esetben is anyagi jogi objektív határidő, melyen belül a közlésnek is meg kell történnie.
A Törvényszék jóhiszeműen szerzett jogal kapcsolatos jogértelmezése pedig nevettséges.
Meglátjuk, mit mond erre az AB.
Egy ügyvéd kommentje:
"Magam is megfásultam ügyvédként. A végén már odaadtam a keresetlevelet az ügyfélnek, tessék elolvasni mit nem lehet ezen érteni, mert a bíró még mindig "nem akarja érteni". A vicc, hogy sosem jártam azon a járásbíróságon, nem ismertem a bírót, semmi személyes elem nem volt. Maga a rendszer működött a "kitalálok bíróként valami baromságot, szerencsére nincs hiánypótlás, lehetőleg vesszen az illeték is, menjen az idő, az ügyfél haragudjon meg az ügyvédre, rúgja ki, hátha ügy se lesz, kávézhatok nyugodtan, meg reszelhetem a körmeimet" üzemmódban. Az ügyfél mindent értett, nem is haragudott rám. Aztán visszaadtam a megbízást, hogy vigye másik ügyvédhez, használja nyugodtan a megírt 8 oldalt. Egy Wopera Zsuzsa nevű ostoba liba fércelte össze ezt a szar polgári perrendtartást a lusta ostoba liba bírósági barátnői tanácsára. Egy agyrém született. Új polgári perrendtartás is kell. Ügyvédi kamarák csinálják, ne Varga Judit volt miskolci barátnői (Wopera és társai). Azóta emlegetem ezt mindig, ha bármifèle "női kvóta" delirálàst vagy a "világ jobb hely lenne sok női vezetővel" agyrémet meghallok. Tessék: Varga Judit igazságügyi miniszter, Wopera Zsuzsa miskolci tanszék vezető és miskolci barátnői, majd egy rakás, 80%-ban "lelkes" női jogalkalmazó a bíróságokon. Csodálatos lett ettől a rakás lusta, ostoba nőtől az élet ezzel a polgári perrendtartással."
"Kovács Krisztián Ügyvéd
·
Pereskedik-e még valaki?
Röviden: nem.
2017-ben, az új Polgári perrendtartás hatályba lépése előtt 335.989 peres ügy érkezett a bíróságokra.
2018-ban (ekkor lépett hatályba az új törvény, ami nagyon megnehezítette a pereskedést) 266.912 ügy.
2019-ben 251.418 ügy. Nem veszem végig az összes évet, plusz COVID is volt.
2024-ben 245.100 ügy.
2025-ben (januárban eltörölték az illetékmaximumot a perekben, ami korábban 1,5 millió Ft volt. Most ennek akár tízszeresét is ki lehet illetékben fizetni) az első félévben (még nincs meg az éves statisztika) 124.899 peres ügy érkezett.
Ez ugye azt jelenti, hogy a peres ügyek 1/3 része már nem kerül be az igazságszolgáltatásba (túl drága, túl lassú, stb.). Azt nem gondolom, hogy kevesebb lett a vitás ügy. De mindennapos tapasztalat nem-budapesti bíróságokon, hogy mikor megérkezik az ember, a portás úgy kérdezi, hogy "Ügyvéd úr, A tárgyalásra jött?" Tehát nem azt kérdezik, hogy melyikre, mert hát nincs túl sok. Van olyan bíró, ahol az egyetlen ügy a miénk, mondta, hogy akkorra tűz amikorra mi szeretnénk, neki mindegy. Az érem másik oldala, hogy sok bíróságon viszont extrém módon leterheltek a bírók, tehát nagyon egyenetlen az ügyek eloszlása.
Nem a bírók ekézéséről szól a poszt, ők csak részben tehetnek róla (teljesen felmenteni nem tudom őket, mert azt az ámokfutást, amivel az új Pp. hatálybalépésekor elüldözték az ügyvédeket és az ügyfeleket a pereskedéstől, önszorgalomból csinálták - nekem volt olyan visszautasított keresetlevelem, ahol az volt a visszautasítás oka, hogy 0630-ként írtam be a telefonszámom, nem +3630-ként), csak látszik hogy valamilyen okból a bírósági rendszer jelenleg nem ad megfelelő választ a jogkeresőknek. Pl. nekem is azzal kell kezdeni minden ügyfélnél, hogy 1 éven belül ne számítson ítéletre a lehető legegyszerűbb ügyben sem. Akkor meg már inkább hagyja a fenébe."
És akkor ehhez még tegyük hozzá, a közigazgatási jogorvoslati lehetőség bóhózattá silányítását. Ez egy egylépcsős eljárás. Ha valaki él egy hatósági döntéssel szemben jogorvoslattal, akkor az az illetékes törvényszék tárgyalja. A döntése jogerős, nincs tovább.
Van még ugyan egy lehetőség, a felülvizsgálati kérelem a Kúria felé. De ennek semi értelme. A Kúria ugyanis nem hajlandó dolgozni. Tíz ilyen kérelemből nyolcat mondvacsinált indokokkal visszadob. Igazi fideszcsicska szervezet.....
Válasz D. Csaba #523. hozzászólásáraNekem is volt ilyen. Ügyvéd lekérte a térképet, gondolom elektronikusan, biztos fizetni is kellett érte, külön nem szamlazta nekem, nem is érdekelt. Bejeloltuk, alairtuk, tanuk, minden. Foldhivatalba viszem, az ügyintézo kinyögte hogy eredeti terkepmasolat kell, 3000 Ft. Oké, nem számít. Csak az a hölgy aki intézi, nincs bent, jöjjek vissza később. Az ügy többi részletét bezzeg nekem kellett elmagyaraznom az ügyintézonek. Azt mondja, használati rendet kell készíteni. Mondom neki, szerintem nem kell, mert ugyanaz a tulaj, csak egy részén már lejárt a bérlet, ezt fogom én művelni szivessegivel. Azt se tudta megmondani, hogy a térképet alá kell-e írni tanuknak. Végül nem írtuk ala, de jó lett minden.
Amúgy a konkrét felvetésedre reagálva tényleg agyrém, minden máshol az folyik a csapból is hogy digitalizáció így meg úgy, digitális állampolgárság, ügyfélkapu, már egy iskolai igazolast elektronikusan tölti fel az orvos. És akkor fel nem tudom fogni, hogy a hivatalos elektronikus rendszerből letöltött térképet miért nem lehet elfogadni.
A használati rend térképi ábrázolásához a netről nem lehet lekérni térképmásolatot, mert azt nem fogadják el. Eredeti, a földhivatal által kiadott papír alapű térképmásolat kell.
Eddig ezzel nem volt gond, mert az ország bármely földrészletéről lehetett a helyi földhivatalban ilyet kérni. Edddig. Most már nem lehet, csak az illetékes földhivatalban. Vagyis a megbízóm Pesten lakik, most le kell utaznia Szegedre ezért.
Ez az új E-ING, ami szart sem ér, mert nem működik, miköhzben 16 milliárdba került, aminek szerintem a felét ellopták ezek a fideszes tolvajok.
Takarítsa már el valaki ezt a söpredék, maffiózó, börtöntöltelék bandát....
Volt egy számomra nem egyértelmű kérdés. Ha egy önkormányzati rendelet lehetővé teszi a zártkertek művelés alóli kivonását, abban az esetben ehhez a földhivatal részére benyújtott adatváltozási kérelem mellé, változási vázrajzott kell-é mellékelni.
A régi Inytv. szerint, ha pl a művelési ág változás a teljes földrészletet érinti, nem kellet. Az új Inytv. már nem tartalmazza ezeket a kivételket. Miután több földmérő is egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a helyes jogszabályi értelmezés megköveteli a változási vázrajz csatolását, mert az térképi adatváltozást is jelenet, meghajlok az érveik előtt.
Értelmét ezek után sem látom, mert ez szembe megy a józan ésszel, de miután Magyarországon élünk, ahol nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, így ezen nem csodálkozom.
Ha az önkormányzat rendelettel lehetővé teszi a zártkertek művelésből kivonását, egyre gyakrabban fel fog merülni a kérdés.
Hogyan történik ennek rendezése az ingatlan-nyilvántartásban? Kellenek-é ehhez dokumentumok, okiratok, de főleg, kell-é ehhez telekalakítás, változási vázrajz?
A válasz még várat magára. Illetve az általános reakció erre az, hogy telekalakításra nincs szükség, de változási vázrajzra igen.
Nos, szerintem ez nem igaz. Van olyan verzió, mikor telekalakításra szükség van, bár ez is kiküszöbölhető, ha a közös tulajdont a Foktftv. szerinti megosztással meg lehet szüntetni. Ha viszont nincs megosztás, nem változik a földrészlet határa, akkor változási vázrajzra sincs szükség, szerintem.
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-02-02 10:50:06
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-02-02 10:50:11
Ha két szomszédos földrészletnek ugyan az a tulajdonosa – én ide értem az osztatlan közös tulajdonban meglévő tulajdoni hányadot is -, akkor egyoldalú jognyilatkozattal telki szolgalmat alapíthat. Ez lehet átjárási-, vagy útszolgalom, de lehet valamely közmű átvezetését érintő szolgalom is.
Vagyis ha van egy „a” és egy „b” jelű földrészlet, és ezeknek a tulajdonosa – akár részben – ugyan az, akkor ezekre a tulajdonos alapíthat szolgalmi jogot- oda-vissza, egyoldalú, ügyvéd által ellenjegyzett jognyilatkozattal.
Üdv emberek.
Van itt olyan kolléga, aki túl van sikeres gazdaságátadási szerződésen vagy ismeretségében van olyan ember.
Tehát van jóváhagyott szerződése. Akár pályázathoz, akár "csak" anélkül.
Érdekelne néhány részlet.
Előre is köszönöm, ha valaki jelentkezik.
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-05 13:00:12
Moderálási elveink miatt törölve: 2026-01-05 13:00:46
A Kúria valamennyire rendbe tette a "helyben lakó" fogalomkörét.
Gyakorlatilag minden polgárnak lehet bejelentett lakóhelye, illetve tarttózkodási helye. A helyben lakás egyben életvitelszerű lakáshasználatot is megkövetel.
Amennyiben valakinek csak bejelentet lakóhelye van, akkor az minősül életvitelszerű lakáshasználatnak.
Amennyiben azonban van bejelentett tartózkodási helye is, akkor az. Vagyis, ha van tartózkodási hely is bejelentve, akkor az elővásárlási-, előhaszonbérleti joggyakorlás során az a helyet kell figyelembe venni a "helyben lakó" meghatározásakor, nem a lakóhelyet.
Van arra lehetőség, hogyha bár van bejelentett tartózkodási hely, de az "életvitelszerű lakáshasználat" mégis a bejelentett lakjóhelyen van, akkor azt bizonyítani lehet.
Az erdők esetében a használati rend kialakításánál azon tulajdonostársakat, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha, egy „tömbbe” kell rakni. Ők nem osztanak, nem szoroznak a használati rend kialakítása esetében, a tiltakozásuk sem jelent semmit elméletileg. Bár szerintem, ha többen úgy nyilatkoznak, hogy közösen akarnak gazdálkodni, vagy egyöntetűen egy harmadik személynek használatba adni, akkor azt figyelembe kell venni, feltéve, hogy így 1 ha fölé tudnak menni.
Egy másik kérdés a használatba adás. Ez még mindig nem egyértelmű, bár vannak erdészeti hatóságok, akik már kezdik érteni.
Nos, az én véleményem, miután a törvény azt mondja, hogy azok tulajdoni hányada jelölhető ki egyben, akik a használatot egyetlen személy számára akarják átengedni, itt a Ptk. szerinti szótöbbség dönt, azzal, hogy a „szótöbbséget” a Fétv. szerinti hozzájárulás alapján kell értelmezni. Vagyis, ha a használatba adás során a tulajdonostársak kevesbb mint 50 %-a tiltakozik, akkor ebben az esetben nincs akadálya a többlethasználati megállapodásnak, vagy más földhasználati szerződésnek.
"A hatósági ellenőrzés vége és a hatósági eljárás megindítása között eltelt idő tekintetében sem az Ákr. 101. § (1) bekezdése, sem az Ákr. hatósági ellenőrzésre vonatkozó VI. fejezete sem tartalmaz előírást. Erre figyelemmel pedig az Ákr. 98. §-a alapján az eljárt bíróság helyesen hivatkozott az Ákr. 50. § (6) bekezdésére, amely szerint, ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza."
Még mindig nagyon sok az ismerethiány, a bizonytalanság az osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban. Ha lesz időm, megint leírom lépésről lépésre, érthetően.
Ami ismét felmerült kérdésként.
Nem kell földművesnek lenni ahhoz, hogy valaki tulajdonostársként megindítsa a közös tulajdon felszámolását, ennek keretében bekebelezzen, vagy akár megvegye más tulajdonostársak tulajdoni hányadát. Ezen eljárás keretében nem kell figyelembe venni az 1 ha-os korlátot. Ez igaz a zártkertek esetáben is. Ugyan így, a 300 ha-os felső korlát sem akadály, ha valaki a Foktftv. eljárása szerint szerez tulajdont.
A másik. Ha valakinek még nincs meg a 3 éve, de pl. olyan közös tulajdont szeretne megszüntetni, ahol minden tulajdonostársnak megvan a területi minimuma, vagyis nincs bekebelezés, akkor nincs szükség a 3 éves tulajdonosi jogviszonyra. Akkor sem, ha van bekebelezési lehetőség, de azt egy másik tulajdonostárs átvállalja.
Válasz Lada2105 #505. hozzászólásáraOlyan földrészletekkel kell indítani, melyeknek nincs földhasználója, és sok tulajdonosa van. Ezekre nem nagyon mozdulnak rá, főleg az erdőkre.
Most is csinálok ilyen használati rendeket, többlethasználatikat, legelőknél, erdőknél. Azért nem mozdulnak ezekre, mert vagy nem ismerik a lehetőségeket, vagy mert maceránsnak tartják használat megszerzésének menetét.
Válasz Rabó001 #508. hozzászólásáraNem tudom honnét jött nekik az eligazítás de 100%- hogy nem Bács megyéből mert az tudom, hogy Kecskeméttel napi szinten egyeztettek.
Válasz termelo #507. hozzászólásáraÉs ez országos gyakorlat? Szerintem nem mindenhol csinálják így, de nyilván nincs az egész országról információm.