Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Szenázs készítése, és gépei új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Direktvetés, no-till. új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Videók új
- Rendsodrók, rendképzők, rendterítők új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Meggy ár új
- Kukorica várhatóan........! új
Cikkajánló
Nem mindegy, hogyan vágsz bele az öntözésbe: így mérheted fel, hogy valóban megtérül-e a fejlesztés
Megjelent a kiadvány, amely tiszta vizet önt a pohárba a termőföldeknél.
578 hozzászólás
Még mindig nagyon gyakori, hogy az érintettek – bérbe adó, bérbe vevő, elfogadót tevő -, illetve a földhivatalok tévesen értelmezik a volt haszonbérlő fogalmát.
A törvényi rendelkezés a következő képpen szól:
„47. § (1) * A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet, közös tulajdonban álló föld egy részének haszonbérbe adása esetén a földnek a haszonbérleti szerződés tárgyát képező, a használati rend szerint kijelölt területét, a haszonbérleti szerződés közzétételét közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában a volt földhasználót megillető előhaszonbérleti jogot érvényesíteni kívánó személy földhasználata nem tekinthető közvetlenül megelőzőnek, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően
a) legalább egy gazdasági év időtartamban
aa) a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője,
ab) az aa) alpont szerinti személyek közeli hozzátartozója, vagy
ac) az aa) vagy az ab) alpont szerinti személyeknek legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet;
b) földhasználati szerződés alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő harmadik személy;
c) többlethasználati megállapodás alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő valamely tulajdonostárs
bejegyzett földhasználóként gyakorolta.
(1b) * A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát – amint a joggyakorlás akadálya megszűnik – haladéktalanul gyakorolja.”
Az (1a) bekezdéshez kapcsolódóan a leggyakorik tévedés az egy év. Ezt nagyon sokan – földhivatalok is - naptári évként értelmezik. Nem erről szól a törvény. Gazdasági évet kell figyelembe venni.
A törvény szerint:
„8. * gazdasági év: tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak;”
Egy példán bemutatva.
A haszonbérleti szerződés letelt 2024. dec. 31-el. A bérbeadó tulajdonos bejelentkezett az adott földre földhasználónak 2025. jan. 1-el. 2026. jan. 2-től haszonbérleti szerződést kötött a földre. A volt haszonbérlő elfogadót tett, amit a földhivatal nem fogadott el, mondván, eltelt az 1 év. Ez nem igaz. Az 1 gazdasági év 2026. október 15.-én telt volna le. Vagyis a volt bérlő elfogadó nyilatkozata alapján volt haszonbérlőnek minősül, mert megalapozott a közvetlenül megelőző földhasználat törvényi tényállása.
A másik félreértés.
Az adott földnek a haszonbérlet letelte után nem volt bejegyzet földhasználója. A földhivatalnak ebben az esetben az (1b) pont rendelkezését kell vizsgálnia. Ha a volt bérlő rajta kívülálló ok miatt nem volt lehetősége az előhaszonbérleti jogát gyakorolni, pl. azért, mert bár tett ajánlatot az új szerződés megkötésére, de azt a bérbeadó elutasította, akkor a bérleti szándék elé gördült akadály elmúlt azzal, hogy a föld ismét kifüggesztésre került, az előhaszonbérleti jogát, a joggyakorlás akadálya megszűntével haladéktalanul gyakorolta, így a volt haszonbérlő jog megilleti.
A törvényi rendelkezés szerint:
Fftv. 47. §
„(5) * Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adásra akkor is sor kerülhet, ha a földek bejegyzett földhasználója legalább három éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek. A szerződésben egyértelműen utalni kell a haszonbér egybefoglaltságára”
Téves az a jogértelmezés, hogy ebben az esetben a földhasználó alatt vagy a bérbeadót, vagy a szerződés szerinti bérlőt kell érteni. Akkor is lehet egybefoglalt haszonbérleti szerződést kötni, ha a bérlő az előző 3 évben egy kívülálló volt, pl. egy Kft, vagy egy Zrt.
Válasz Rabó001 #575. hozzászólásáraAz erdőgazdálkodással nagyon komoly problémák vannak. Az aszály sulytotta területeken kvázi haldoklik. Mindenki abban bízott, ha lesz egy új kormány, akor eltakarítják a dilettáns, szakmai analfabéta erdészeti főosztályt a z agrárminisztériumból - a törökmakkos zámbó államtitkárral az élen -, és egy olyan csapat jön, amely valóban profi, rendelkezik a megfelelő magas szintű szakmai tudással, és releváns gyakorlati tapasztalattal.
Erre mi van? Odadják az erdőgazdálkodás minisztériumi felügyeletét egy pingvinsímogató celeb, faszbukhuszár miniszternek, akinek még gyakorlatilag minisztériuma sincs, és aki az elmúlt bő egy hónapban gyakorlatilag semmilyen érdemi megnyilvánulást nem tett. Az eddigi ténykedése - természetesen a faszbukon -, nem volt más, minthogy ő lett Lópici Gáspár, az utca hírmondója...
Válasz deménycsaba #573. hozzászólásáraJól írod, valószínűleg nincs semmi gond, minden nagyon jó, minden nagyon szép.
Válasz kisparasztkaim #571. hozzászólásáraAz mitől függ, hogy a 3 neved közül épp melyiken írsz?
Válasz pettendimiklos73 #569. hozzászólásáraAz állami erdőgazdaságoknál dolgozó kollégáknak eddig nem volt miért hőbörögni. El voltak, mint a befőtt, nyugdíjas állásuk volt. Egy kerületvezető erdész nyugbíjba mehetett úgy, hogy azt sem tudta, melyik évben jelent meg az erdőtörvény.
A magán erdőgazdálkodóknál ténykedő erdészeket meg sakkban tartják az alkotmánysértő szankciós rendelkezésekkel. Egyik napról a másikra, egy jogszabálysértő döntéssel, az erdészeti hatóságok ellehetetleníthetik őket, megfosztnak bárkit a munkájától, megélhetésétől.
Szerinted ezt egy dilettáns pingvinsímogató állatkert igazgató, meg a festett körnű, WWF-es, Greenpeace-s buta liba államtitkáraik majd megértik?
De a kérdést úgy is fell lehet tenni: van egyáltalán bármilyen probléma?
Mert én sok évvel ezelőtt létrehoztam egy topicot, abból az elgondolásból kiindulva, végül is itt gazdák, gazdálkodók vannak, nagyon sokaknak van erdeje, amiben gazdálkodnak is. Ha van ehhez kapcsolódó gond, probléma, kérdés, akkor meg lehet beszélni. Nem volt.
Vagyis nincs semmi látnivaló..
Válasz csontii #568. hozzászólásáraA magán erdőgazdálkodóknál szakirányító erdészek azonban továbbra is hallgatni fognak. Addig mindenképpen, míg a 244/2020-as kormányrendlet szankciós alcíme hatályban lesz. Ez - mint már többször elmondtam -, Alaptörvénybe ütközik. Engem is ezzel a "fegyverrel" próbált meg elhallgattatni dobay. Nme sikerült. A per még tart. Elgondolkodtam azon, felhívom a Törvényszéket, kérjen ehhez kapcsolódóan alkotmányossági normakontrollt az AB-től. De felejtős. Majd ha lesz végre kiállás, ha kinyílik a szakma szája, megteszem én.
Válasz csontii #567. hozzászólásáraEzért nem is fogok neki súgni.
Itt meg hiába osztjátok az észt.
Válasz csontii #568. hozzászólásáraMajd ha elkezdik lapátra tenni az állami erdészeteknél a "soproni diákokat" - erdőmérnökök -, meg az erdészeket, és már a kussolás nem biztosít egzisztenciát, munkahelye....talán...
Válasz deménycsaba #563. hozzászólására"Hosszú évek óta számtalan esetben próbáltam meg összefogásra "előbújásra" bírni a szakmát. Mindhiába. "
Mivel nem szakmai alapon működtek a dolgok, hanem üzleti, politikai, hatalmi alapon, senkinek nem hiányzott egy széllel szemben pisilős szélmalom harc.
Talán most lenne érdemes megpróbálni........
Válasz deménycsaba #566. hozzászólásáraEz most remélhetőleg változni fog. Fél éven belül erőteljesen fogjuk hallatni a hangunkat. Valami megmozdult a mélyben.
Válasz kisparasztkaim #562. hozzászólásáraMár megint olyanba böfögsz bele amihez teljesen hülye vagy.
Válasz csontii #561. hozzászólásáraAz erdőgazdálkodóknak, erdészeknek nincs és nem is volt érdekképviselete. A NAK, a MEGOSZ, az OEE, egy rossz vicc.
Ugyan így azok, akik a szakma "arcainak" gondolják magukat. Tóth János - Fatáj -, vagy Tarjányi Lili. Az elmúlt években egyikük sem mert akárcsak egy fél mondat erejéig sem kritikát gyakorolni az agrárminisztérium, az erdészeti hatóságok, vagy az ökocelebek, sötétzöldek, a klottgatyás, hátizsákos romkocsmaértelmiségi "erdőbújók" irányába. Ha én ezt megtettem a faszbuk oldalukon, letiltottak..
Válasz csontii #561. hozzászólásáraAz erdőgazdálkodóknak, erdészeknek nincs és nem is volt érdekképviselete. A NAK, a MEGOSZ, az OEE, egy rossz vicc.
Ugyan így azok, akik a szakma "arcainak" gondolják magukat. Tóth János - Fatáj -, vagy Tarjányi Lili. Az elmúlt években egyikük sem mert akárcsak egy fél mondat erejéig sem kritikát gyakorolni az agrárminisztérium, az erdészeti hatóságok, vagy az ökocelebek, sötétzöldek, a klottgatyás, hátizsákos romkocsmaértelmiségi "erdőbújók" irányába. Ha én ezt megtettem a faszbuk oldalukon, letiltottak..
Válasz deménycsaba #563. hozzászólásáraAkkor egy fogadatlan prókátor vagy?
Válasz csontii #561. hozzászólásáraMeg a degeneált, mentálisan beteg pszichopata halbiológus, szendőfi.
Na de, ha őszinte akarok lenni, nem sajnálom sem az erdőgazdálkodókat, sem az erdészeket.
Hosszú évek óta számtalan esetben próbáltam meg összefogásra "előbújásra" bírni a szakmát. Mindhiába. Mindenki a kövek alatt lapul, csak nekem jár a pofám. Miközben nincs erdőm, nem gazdálkdom, nem szakirányítok. Szívatni, semmibe venni, megvezetni azokat lehet, akik ezt hagyják.
Mindenki azt kapja, amit megérdemel...
Válasz csontii #561. hozzászólásáraA hírek szerint mindent társadalmi vitára bocsájtanak súgjál neki te is. Talán nem a faszság mellett dönt.
Válasz deménycsaba #560. hozzászólásáraNem értett meg semmit. A WWF fogja súgni neki a sok faszságot.
Ha a pingvinsímogató, faszbukhuszár állatkert igazgató kapta meg az erdőket, akkor Mócz miért maradt államtitkár-helyettes az AM-ben? Hacsak nem vadászik. Arra gondolkodni sem merek, hogy Gajdos megértette, nem neki meg a festett körmű hölgykoszorújának való ez a szakterület...
Hatósági, bírósági agymenések 1.
Az erdőgazdálkodói haszonbérleteket, illetve az edőkezelői szerződéseket a földhivatalok hagyják jóvá. Ez az egyik emeletes baromság a sok közül. A földhivataloknak ugyanis lövése nincs az erdőjoghoz. A jobbik eset, mikor ezeket elküldik véleményezésre az erdészeti hatóságnak, bár erre nincs jogszabályi lehetőség. A rosszabbik eset, mikor megpróbálnak erőből okosak lenni.
Mint pl. az egyik Veszprém megyei földhivatal.
Történt, hogy egy erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás erdőkezelői szerződést nyújtott be egy osztatlan közös tulajdonú földrészlet teljes területére. A földhivatal elutasította a jóváhagyást, arra hivatkozva, hogy az Fétv. rendelkezése szerint erdőkezelői szerződést csak önálló erdőgazdálkodási egységre lehet kötni. Miután az Erdőtörvényt ők úgy értelmezik – 20/A § (1) bekezdés -, hogy csak a használati rendben kialakított részterületek minősülnek önálló erdőgazdálkodási egységnek, így először használati rendet kell kialakítani, és az igy kialakított részterületekre lehet erdőkezelői szerződést kötni.
És…..láss világ csodát, a Veszprémi Törvényszék ezzel értett egyet. Az ítélkező bíró természetesen nő. Gyakran elmondom. A közigazgatási bíráskodás közelébe nem szabad nőt engedni. Az olyan speciális szakterületre, mint az erdő, az erdőgazdálkodás főleg nem.
Nos, ez egy dilettáns, hozzá nem értő hatósági döntés, illetve ítélet.
Én egyetlen kérdést tennék fel a földhivatalnak, a bírónőnek.
Akkor ezek szerint 1/1-es tulajdonban lévő erdők esetében nincs lehetőség erdőkezelési szerződésre? Mert ott nem lehet használati rendet csinálni….
Hatósági, bírósági agymenések 2.
Adott egy haszonbérleti szerződés. A szerződés szerinti bérlő előhaszonbérleti jogosultságként a Fftv. 46. § (1) d) pontját jelölte meg.
Egy elfogadó nyilatkozat érkezett. Az elfogadót tevő ugyan ezt a ranghelyet jelölte meg, továbbá felhívta a (4) bekezdés a) pontját, mint őstermelő családi gazdaság tagja.
A földhivatal az szerződés szerinti bérlővel hagyta jóvá a szerződést, mert úgy értelmezte, hogy a bérlő, és az elfogadót tevő azonos ranghelyen vannak, így alkalmaznia kell az 53/A §-t. Vagyis nem vette figyelembe az elfogadót tevő azon nyilatkozatát, hogy öcsg tag.
Ezt az agymenést, a Budapest Környéki Törvényszék jóváhagyta. Ez szerintem senkit nem lep meg. Tehát a Törvényszék is úgy értelmezte a jogszabályi rendelkezéseket, hogy minkét előhaszonbérleti jogosult azonos ranghelyen van. Ami nem igaz. De ennek megértéséhez ismerni kellene a hatályos jogszabályokat, és azokat helyesen kellene értelmezni….
Válasz magaduram #555. hozzászólására20 évvel ezelőtti történet, nem biztos, hogy analóg a mai helyzetre, de akkor aki aláírta "kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést" az kapott a fölfjéért, kb 8x összeget aki nem 3x-et, érdemes elgondolkozni! privátban tudnék mesélni!
Válasz magaduram #555. hozzászólásáraBarátom a szocik idején korrekt ajánlatot kapott.
Mi a BMW gyár esetén piaci elszámolásban reszesultunk.
Aki nem egyezett bele, késéssel kapta meg a felajánlott összeget .
Kisajátítás előtt áll egy területem egy része, az autópálya bővítése kapcsán. Első körben szakértői vélemény alpján megállapított összeget ajánlottak- teljes kártalanításként- ügyvédi adásvételi szerződéssel. Ha ezt nem fogadom el, akkor indul a kisajátítás kb ugyanezen szakértői vélemény alapján. Volt már arra példa,hogy több lett a kapott összeg?/Az első körrel az a gondom,hogy van a területen jelzálogjog,elidegenítési tilalom ....stb, és az után is nekem kellene menni, hogy beleegyezzenek,papírok beszerzése... /. A kártalanítás összege csak a termőföld jelenlegi ára+ a
kártalanítás a terményért.? Köszönöm a válaszokat.
https://www.facebook.com/groups/3255181181355904?locale=hu_HU
Akinek termőföld, erdő adásvételéhez, haszonbérletéhez, használati rendjéhez, többlethasználatához, közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó kérdése van, tegye fel.
Legjobb tudásom szerint válaszolok....
Válasz deménycsaba #551. hozzászólásáraAhol normálisok voltak ,eddig sem volt ilyen , ezután sem lesz, ismereteim szerint, ha egy megyében 3-4000 ügyből évente van 20-30 megtagadás az nem a szerinted felsoroltakat erősíti, bár a veszesek mindig visonganak, a bíróság sok rendet rakott a fejekben , nemcsak a kamarásokéban!
Csak kérdezem
Április 12 óta a termőföldek adásvételénél, milyen szempontok érvényesülnek a kamarai állásfoglalásokban?
Még tart a régi lendület - haver, olichgarha, utasítás - vagy már új szelek fújnak?
https://www.facebook.com/groups/933870216099959?locale=hu_HU
Válasz Radocz #546. hozzászólásáraNekem nincs földem, és nem is gazdálkodom. Egyenlőre erdőm sincs. Én a föld-, és erdőjogot elméleti síkon követem.
Miután nem hiszek abban, hogy ezekkel kapcsolatban komoly változások lesznek, már csak azért sem, mert elkezdeni a dolgot nem ezekkel kell, hanem egy nagyon komoly igazságügyi reformmal, így ebbe nem folyok bele. Amíg a közigazgatási jogrendet, joggyakorlatot - ide értve az Ákr-t. a Kp-t, a erdészeti hatóságokat, a földhivatali ügyintézést, és a közigazgatási bíróságokat - nem bontják vissza, és nem rakják le újra az egészet az alapoktól. addig gyakorlatilag mindegy milyen földtörvényünk van.
Válasz Rabó001 #547. hozzászólásáraTovábbá a tapasztalat és annak hiányának firtatasahoz annyit: Orbán 98 előtt hányszor volt miniszterelnök? Egyszer sem. A rendszerváltáskor az MSZMP utódpártokon kívül senkinek nem volt kormányzási tapasztalata, mégis megoldották. Ha a tapasztalat lett volna sz elsődleges, akkor meg mindig az MSZMP kongresszusokat nézegetnénk.
Válasz deménycsaba #545. hozzászólásáraSzerintem igen. Remélem is.
Válasz deménycsaba #543. hozzászólásáraAz erdészet, vadászat az számomra szinte ismeretlen.
Viszont a Szántófölddel kapcsolatos törvényeket többé kevésbé figyelemmel követtem.
Amit szent este változtattak rajta, szerintem jó lett.
Mivel előtte nem kicsit volt rossz.
Ha tehetnéd, mit változtatnál rajta?
Válasz Rabó001 #544. hozzászólásáraA kérdés még mindig ugyan az.
Ezeknek az "erőknek" lehet majd saját véleménye? Mert a leendő Miniszterelnők Úr eddigi szereplése alapján én erre 5 forintot nem tennék...Orbán2....
Válasz deménycsaba #543. hozzászólásáraCsodát nem várok, de elindulhat valami javulás, remélem elindul. Némelyik hivatal a hírek szerint most valahogy másként dolgozik, hirtelen teszik a dolgukat, pedig ugyanazok dolgoznak benne. A leenedő agrárminiszterről csak annyit, hogy Mosonmagyaróváron tanult, aki ott végez annak hatalmas kapcsolati hálója lehet, ha akarja, sokak szerint már ezért megéri ott valami szakot elvégezni. Ismeretlenül is mind ismeri egymást. A szakmai életrajzát már lehozták, felesleges beszúrni ide, az ilyen olya bárózást meg hagyjuk is.
Ahogy szerintem az egész Tisza pártban is vannak emberek, nem Magyar Péter egyszemélyes története ez, már az induláskor is volt mögötte erő, volt illetve van egy jelentős réteg akik a Fidesszel elégedetlenek voltak, nem jutottak szerephez, csak ezeket nem látjuk.
Sok földtulajdonos, gazdálkodó várja, hogy az új kormány komoly változásokat fog majd eszközölni az agrárjog területén. Ezek szerintem hiú ábrándok. Attól, hogy a parlament átalakul, attól, hogy új kormány lesz, az agrárium szereplői nem változtak. Ergo, az érdekek sem.
Miután egyrészről a parlamentben helyet kapó tiszás képviselők közül szerintem elenyésző kisebbségnek van agrár érdekeltsége, és miután ennek a csapatnak semmilyen törvényhozói tapasztalata nincs, így ők a jogalkotás területén nem fognak labdába rúgni. Annyi lesz a dolguk, hogy megtanulják, mikor melyik gombot kell megnyomni.
Miután az agrárkamara eddig sem mert szót emelni az orbán-rezsim jogbarmolásával szemben, és miután most egyértelmű a számukra, hogy a lét a tét, így nekik a hangjukat sem lehet majd hallani.
Miután a leendő agrárminiszter mögött sem sejlik fel egy olyan háttér, amely komoly szakmai-jogi ismerettel, kapacitással rendelkezne, ezért az fog történni, mint minden más minisztériumban. Marad a régi gárda, ha bevállalja az új gazda szolgálatát.
Most üt vissza az, hogy az agrártársadalom nem tudott egy saját, a kormányzattól független érdekvédelmi szervezetet kiizzadni. Ez nem meglepő, mert a gazdák jelentős része járadékvadász. Egy dolog számít, jöjjön a támogatás. Az önjelölt prófétáktól, a torgyán régészeti leletektől, meg azoktól, akiknek már a helyesírás is kihívást jelent…..na, azoktól meg az Isten mentsen meg bennünket.
Az erdő, az erdőgazdálkodás pedig marad ugyan olyan mostoha gyerek mint eddig. Mert ez az a területe az agráriumnak, ahol egy kívülálló számára mindenki héberül beszél…
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraAzonnali hatállyal fel lehet mondani a szerződést, ha a felszólítást nem vette át, és nem is fizetett.
Ha a felmondást nem vette át, akkor az a kézbesítés megkisérlésétől számított 14. napon kézbesítettnek minősül. Ettől számított 30 nap után lehet kezdeményezni a haszonbérlő földhasználati nyilvántartásból történő törlését, melyhez csatolni kell a felmondást, és a tértivevényt.
Válasz kisspeter591 #539. hozzászólására10 ha, 85 e/ha 30AK
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraTalán a közjegyzőnél lehet kérni a behajtást, ha tiltakozik a volt bérlő, akkor per.
Válasz magaduram #538. hozzászólásáraMennyi volt a földbérlet, milyen minőségű földek?
Ha sok föld volt bérbeadva, akkor ügyvéd.
A földem bérlőjének a bérleti díjat 2 részben kell teljesítenie. Az 1. fizetve,a második nem. Kb. 35 nap után tértivevényes felszólító, amit nem vett át. Kb, 3 hét után tértivevényes felmondó levél, amit nem vett át. Mi a következő lehetőségem? /Azóta sem fizette ki./
Ha egy hatóság valakivel szemben hivatalból eljárást indít, a legrosszabb, amit az érintett ügyfél tehet, hogy nem vesz részt az eljárásban, hallgat. Ezzel gyakorlatilag tálcán kínálja a hatóságnak azt, hogy olyan döntést hozzon, ami számára kedvezőtlen. Lehet persze utána jogorvoslattal élni, lehet bírósághoz fordulni, de azt látom, a bíróságok is az ügyfél hátrányára értékelik a passzivitását.
Akkor jár el helyesen az érintett ügyfél, ha részt vesz az eljárásban, kérdez, nyilatkozatokat tesz, bizonyítékokat terjeszt elő. Vagyis megdolgoztatja a hatóságot, és ezzel hibákra kényszeríti.
Aztán ezeket a hibákat egy bírósági eljárásban a saját javára fordítja.
Megint találkoztam egy törvényszéki ítélettel, az erdő igénybevételéhez kapcsolódóan. Ha jól értelmezem, valaki behúzott egy lakókocsit a saját erdejébe, bevitte hozzá az áramot. lerakott pár ülőalkalmasságot.
A helyi önkormányzat bejelentette az erdészeti hatóságnak, akik eljárást indítottak az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt, és kötelezták a felperest az erdeti állapot visszaállítására.
Per, a Törvényszék az erdészeti hatóságnak adott igazat, ami nem csoda, mert a keresetlevél a gagyi kategória.
Megint elgondolkodtam azon, vaj' minősíthető-é egy ilyen eset az erdő igénybevételének. A válaszom ugyan az, mint korábban.
Nem.
Ha erdőben szeretnénk megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a megosztásra, akkor annyi könnyítést enged a Foktftv., hogy csak az 1 ha-os területi minimumot kell figyelembe venni a megosztás elkészítésénél, a 30 m-es átlagos szélességet nem.
Gyakran találkozni olyan esettel, mikor azt látjuk, valaki műveli a földet, vagy annak egy részét, de a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó. Ennek egyik tipikus esete, mikor a 1993. évi II. törvény alapján az osztatlan közös tulajdon megszüntetésre került. Ezen eljárás keretében azok, akik nem kérték a tulajdoni hányaduk kimérést, osztatlanban maradtak. Az esetek többségében a volt tsz-ek voltak a földhasználók, és ezek tovább művelték/művelik ezeket az újonnan kialakított földrészleteket, vagy azok egy részét, úgy hogy a földhasználati nyilvántartás ezt nem támasztja alá.
Amikor valaki erre rákérdez a földhivatalokban, akkor általában azt a választ kapja, hogy az eredeti megosztott földrészletre volt szerződése a Kft-nek, RT-nek, és ez automatikusan tovább él.
Ez nem igaz. Egyrészről a már felhívott törvény nem tartalmaz erre rendelkezést. Vagyis nincs olyan, hogy egy konkrét hrsz-hez fűződő haszonbérleti szerződés tovább vihető egy új hrsz-re is.
Másrészről a földhasználati nyilvántartás közhiteles. Tehát ha a nyilvántartásban nem szerepel földhasználó, akkor oda senkit nem álmodhat még a földhivatal sem.
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma 2026-ban a BHGY-ben közzétett 260 döntéséből 160 arról szól, hogy a Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a szokásos, sablon, mondvacsinált indokokkal. Vagyis nem hajlandó dolgozni.
Nem tudom, ki húzza be a parlamenti választásokat. De ha kormányváltás lesz, az új parlamentnek az egyik legsürgősebb feladata a jogállamiság helyreállítása ezen a téren is. Mert amit a Kúria művel, az a jogállamiság megcsúfolása.
"A határozat elvi tartalma
Ha a helyben lakó minősége alapján fennálló előhaszonbérleti jogára hivatkozó földműves azt állítja, hogy életvitelszerűen nem a bejelentett tartózkodási helyén, hanem a bejelentett lakóhelyén lakik/lakott, akkor meg kell döntenie a tartózkodási helyhez kapcsolt azon törvényi vélelmet, hogy életvitelszerűen a tartózkodási helyén lakik és az erre vonatkozó bizonyítékait az elfogadó nyilatkozatához szükséges csatolnia, azokat a közigazgatási perben már nem pótolhatja."
Több éves tapasztalat.
Az osztatlan közös tulajdonú termőföldek esetében van egy tulajdonostárs, aki szeretne a többi tulajdonostárstól tulajdoni hányadot venni. Elküldi ehhez az ajánlatát…..és válasz nem érkezik. Miután szeretne legalább a saját tulajdoni hányadán gazdálkodni, megkeres, van-é erre megoldás.
Van, használati rendet kell készíteni. Ezzel együtt lehet többlethasználati ajánlatot is tenni. Ezt minden tulajdonostársnak igazolt módon meg kell küldeni. Én azt szoktam javasolni, ha van vételi szándéka, azt jelezzük az ajánlatban.
A tapasztalatom az, hogy ebben az esetben, a korábbiakban passzív tulajdonostársak megmozdulnak, és sokan jelzik eladási szándékukat.
Az Alkotmánybíróság a napokban napirendre tűzött egy több éve beterjesztett kérelmet.
Abban kellet volna állást foglalnia, helyes-é az a Kúria jogértelmezés, hogy az Ákr. 120. § (1) bekezdésében foglalt 1 év ügyintézési határidő, mely esetében a döntés közlése nem foglaltatik bele. Vagyis jogszerű-é, ha egy hatóság az utolsó napon hoz döntést, azt postázza, de annak közlése már az 1 éves határidőn túl történik.
Megjegyzem, a Magyar Jogász Egylet szerint is, ez egy téves jogértelmezés.
A másik ennél fajsúlyosabb kérdés.
Sérti-é a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot a felhívott jogszabályi hely? Vagyis összeegyeztethető-é az Alaptörvény rendelkezésével az, ha egy hatóság - amellyel szemben alkotmányos elvárás, hogy szakszerűen járjon el – 1 évig módosíthatja, vagy visszavonhatja a döntését. Mert a szakszerűség azt is jelenti, hogy a hatóság ismeri a hatályos jogszabályokat, és az ítélkezési gyakorlatot.
Az ÁB nem hozott döntést, és a kérdés is lekerült napirendről.
Ha valakinek ezek után jogállamisággal kapcsolatban kételyei támadnak, az nem a véletlen műve….
Hát nem érdekes.
A fideszcsicska alkotmánybíróság nem mert döntést hozni a korábbi kommentben leírt ügyben, ami már évek óta húzódik. Ez elő szokott fordulni, de akkor a következő ülésen ismét napirendre tűzi. Most azt sem.
Szóval e it egy lófasz, nem jogállam....