Válasz horvath.agro #1612. hozzászólásáraA szekrényes megoldásnak megvannak a hátrányai,ha nagy vetőelemközöket akarnál hagyni az eltömődés végett. Dugulhat a maglevezetés. Azt kerülendően,magasra kellene építeni a magszekrényt. Központi adagolós gépnél a nyomólevegő megoldja ezt a problémát. MF-es gépe szerintem járható út. Mint látni működik, nem a vetőelemmel akar a gyártó talajnyitást végezni,ezért az a rész letisztult. Valamint nem kell magas vetőszekrény. Amcsiban az öreg IH vetőgépeket Yetter elővágóval szerelik fel. Az Ukrán....vagy Orosz a Great Plains gépeket koppintotta le valami formában. A RAD vetőgép is készült már nyomólevegős verzióban. Azt kell kimatekolni mennyibe fáj egy gyártás,amiben benne van némi kockázat(nyilván egy pc-n futó programmal megtervezni-modellezni egyszerűbb lenne)Sajnos az új alkatrészeket, ha nagyker áron nem tudod megvenni, akkor az drága mulatság. Alkatrészekből összerakni gyártani egy vasat. Közel annyi mint egy hasonló már raktáron lévő gép. Párszor ez ok miatt, landolt gép terv a kukába. Lézer-plazma vágás sem olcsó óradíjas a forgácsolás szintén nem. De mindent bele...lehet egy új vetőgép gyártó lesz a körünkbe.
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraTárcsás vetőgépet nézzél,egy derelye vágóval az elején. Nem árt ha a vetőtagokat jól nyomja a rugó hogy ne pattogjon be és tartani tudja a mélységet is.Jól zúzott kukorica tarlóban,mi nem mellesleg ad szártömeget is, azzal jobban elboldogulsz. Spec árpán kívül mást nem nagyon vetnék kukorica tarlóba. De kinek hogy.
Válasz horvath.agro #1607. hozzászólásáraA no-till vetőgépeket is lehet tovább osztani.
no-till -t arra értjük hogy vetés műveleten kívül mást nem végzünk a talajjal.
Zero-till az az eset mikor arra törekszünk, hogy maga a vetőgép sem végezzen talaj mozgatást. Ide tartozik a JD750,Avatar,stb....
A másik csoportba pedig a vetőkultivátorok: CO, RAD, Gaspardo, stb....
Megvan mindkét típusnak az előnye is meg a hátránya is.
Véleményem szerint Magyarországon Zero-till ben csak is bizonyos körülmények között lehet vetni. Van tapasztalat a JD750 ről, hogy szétnyílik a magárok, vagy be sem zárja. Ami ősszel nem sok vizet zavar, de egy tavaszi szójavetést nem csinálnék vele.
Kukorica után szerintem ezekkel nem fogsz tudni a legjobb zúzás ellenére sem vetni egy komolyabb kukorica termés után, bár ősszel ott maradt kukorica tarlóba tavasszal zabot tudtam vetni annó CO6 Horschal, de addigra a szártömeget megette jelentősen a tél, illetve rotadiscel volt aratva!!!
Szóval ilyen célra tárcsás direktvetőt nézzél inkább, az nem húzza össze a szárat.
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásárabiztos vagy abban hogy ez egy vetokultivator? nem lenne szabad hogy egyeltalan foldet mozgasson, ez nem notill vetogep.
en is tervezek egyet csinalni de a sornyito tarcsa a kapak elott alap, valamint a minel keskenyebb kapa amin vagoel van. mondjuk az amazone condor vetocsucsai jonak tunnek nagyon, de a horsch sprinter nt is szuper.
kerdes hogy vajon kukorica utan nedves tarloban mit csinalna, nem huzna e ossze a szarat
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásárabiztos vagy abban hogy ez egy vetokultivator? nem lenne szabad hogy egyeltalan foldet mozgasson, ez nem notill vetogep.
en is tervezek egyet csinalni de a sornyito tarcsa a kapak elott alap, valamint a minel keskenyebb kapa amin vagoel van. mondjuk az amazone control vetocsucsai jonak tunnek nagyon, de a horsch sprinter nt is szuper.
kerdes hogy vajon kukorica utan nedves tarloban mit csinalna, nem huzna e ossze a szarat
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraMf-nek van siva nova, sokat írt róla vmelyik nap is tett fel képeket kelésről. Berkónak meg Noran féle épített van. Ő a lap alján tett be képet róla
En azt szeretnem kerdezni, hogy a notill csoport miert van tele foldmuvelessel???
masik dolog, mit gondoltok egy horsch sprinter nt tipusu gep vagy egy simtech t300 mennyire boldogul nedves korulmenyek kozott?
akarok magamnak epiteni egy 3 meteres kapás vetogepet, csak nem tudom melyik lenne a legjobb kialakitas es hogy hol talalok ilyen kapat egyeltalan.
cel a kukorica utan notill vetes termeszetesen, de tudnia kell mutragyat is kiadni.
ki mit gondol?
neztem meg a siva nova vetogepet, mert valami filleres kellene, mert ami most van nincs kihasznalva es notillre nem is alkalmas. szoval akinek van irjon mar par szot legyen szives hogy kukorica utan milyen a melysegtartasa, milyen a keles, mennyire erzekeny a nedvesre.
Srácok.
Tippetek szerint melyik lúdtalp kapa lehet jobb sávot vetni? Az egyik ugye csúszik a föld alatt, a másik kissé eldobja, jobban megnyitja a talajt.
Válasz mtz1221 #1590. hozzászólására6.5 hektár naponta nem nagy eredmény ..
A zasszony megint nem vitte ki a magot? (részvétem: 2 v3 éve én is magányosan vetettem. Nagypótról vödrözés bigbagból, 1 hektár 70 perc)
Válasz mtz1221 #1590. hozzászólásáraSchleppschare géppel nyomom jó ideje. Tárcsás olcsón esetleg nodet gougis van, de az nem szimpi kopottan.(havernál hentereg egy)
Viszont az idei hantos placc leamortizálta a gépem. Még 1 ilyen és drága lesz a renoválás... Plusz a nyomlazítót megint nem tudtam használni, mert gyűjtötte a szárat... Szóval a trakinyomban néha látható a búza...
Válasz Nyomasek Bobo #1589. hozzászólásáraAkkor meg minek komplikálod túl ezt a rövid életet ? Legyen 3 rövid tárcsa,meg egy olcsó két tárcsás vetőgép ( nodett/kvernerland/irtem) és ennyi.Én 40 hektárt elnyomtam 6 nap alatt 250 eurós vacak oltal,ás semmivel sem fogok kevesebbet aratni a töíbbitől.Sőt.
Válasz Berkó_ #1588. hozzászólásáraHát...1 (v2)rövidtárcsát mindenképp be kene iktatnom. Mivel gaz mindig van. Meg sok szalma is.
Nálam most így megy: 1 rt tarlóhántás, 1 lazítás, 1v2 rövidtárcsa, vetés(ez ősz)
Búzához lehet eleg lenne 1 lazitás, 1 RT és vetés Vetés előtt glifó.
Tavaszra 1 RT 1 lazitás, 1RT és glifó... Sajnos az egyoldalú szerhasznalat miatt nálam a legfőbb fertőző a szulák.(az egynyari valtozat főleg)
Válasz Berkó_ #1586. hozzászólásáraAkkor direktbe a köckerling at se működik? Az 45ös osztással megy. Igaz az ultimát sűrítették már...valami oka annak is van.
Válasz Nyomasek Bobo #1582. hozzászólásáraElővágó tárcsa nélkül felejtős a direkt vetés, de szerintem a 400as lúdtalp kapával is. Az már nagyon széles, és hiâba vágná össze az elóvágó, a kapák összehúznák. Kapás rendszerű vetőgépek szerintem csak gyenge adottságú területeken, kevés szármaradványnál működnek jól direktvetésben, más esetben kell előtte legalább sekélyen tárcsázni, aztán vetés.
Válasz Wilde #1579. hozzászólásáraBobóval egyet kell hogy értsek. Több videómat már nem linkelek be (mf 6465 kukorica tarló grúberezés), de pl 12 tonnás jól zúzott kukoricatarlóban is tudtam szögben gruberezni a 20 centis osztású 4 gerendelyes eszközzel 70-es kötöttségnél vizes körülmények között, és ritkán dúgult be, ráadásul elég darabosra hasogatta a placcot.
Válasz Berkó_ #1580. hozzászólásáraA köckerling at rendszerű vetés nagy szármaradványnál működhet?Persze nem ilyen fullos formában, hanem egy sima elővágással. Meg egy 400as lúdtalp kapával.
Válasz Wilde #1575. hozzászólásáraAzzal semmit, vagyis de: 5 max 10 méter után összeszedi a szalmát. Ezért vettem idén egy ih tárcsát, hogy ilyen esetben is tudjak mivel boldogulni. Na de hogy témánál maradjunk, ezzel a vetőkultival csak úgy lehet direkt vetni, ha nincs nagy szártömeg, és nem is hosszú, magas tarló után. Gyommentes, aprítóhengerezett napratarlóba simán tudok vetni, na meg gyenge termésű gabonatarlóba direkt vetni a takarónövényeket.
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásáramit csinálna egy kb8-9 tonnás búzatarlóval agyagon?persze jó magas tarlót hagyó aratás után,bónuszba ahol a vaddisznók lehemperegték?
Válasz Wilde #1571. hozzászólásáraIgen, de azért vannak korlátai. A videóban 5,5 tonnás árpa felgyomosodott tarlóját hántjuk, mondhatni tökéletesen végzi feladatát, viszont friss tarlóban azért össze tudja húzni a szármaradványokat. Ha újra építeném, akkor keresnék még magasabb kapákat, illetve a gerendelyeket még jobban széthúznám, csak akkor meg már nagyon hosszú lenne a gép.
Válasz Berkó_ #1569. hozzászólásáraGPS vezérléssel permetezel?
Mert neke 4,5 m széles a vetőgépem így 4 fogás egy permetezőkar szélessége. Így tudom jelölni /nyomjelzővel/, hová ráfordulni a szóróval, permetezővel, nincsen rátakarás, kihagyás.
Tetszik a vetőgéped, de én a 4,5 m szélességet preferálom.
Hátul sima henger esetleg "cápafogas" ami a forgóboronákon van előszeretettel alkalmazva nem lett volna jobb választás a gyürüshenger helyett? Esetleg cambridge henger?
Válasz Nyomasek Bobo #1567. hozzászólásáraEz "csak" 18 cm, vetésre nekem nem jön be, de tarlóhántásra sokkal jobb, átmozgatja a kapák között is a földet, és sokkal jobb a gyomirtó hatása, na meg ezért jó magágy készítésre is.
Válasz Sk Laci #1563. hozzászólásáraTervezéskor a 15 cm sortáv volt a fő szempont, és amit sikerült Accord vetőegységet megvenni, azon 28 db kivezetés volt, ez adta végül a méretet, illetve nem mertem szélesebbre, mert féltem hogy nem fogja tudni elhúzni a 140 lovas gép. Megépült a vetőkulti, és akkor tudatosult bennem, hogy az IH 6200-as is pont 4,2 méter széles, és 15 cm-es a csoroszlya osztással bír, szóval nem lesz vele gond. Bérvetésnél sem kértem soha művelőutat, most sem hiányzik, egyébként 18 méteres a permetezőm.
Válasz Sz_Pisti #1562. hozzászólására140 lovas gép szépen elboldogul vele még nehezebb körülmények között is, de azért pont elég neki, ha ráteszem a lúdtalp kapákat tavasszal magágykészítésre, vagy tarlóhántásra akkor már nem szalad csak olyan 10-11 km/h val, vetésnél 12-14 km/h.
_fill_540x300_0.jpg "Támogatások újraosztása: Magyarország forrásoktól eshet el")
2566 hozzászólás
Válasz Vinkó 75 #1614. hozzászólásáraTalán a legolcsóbb direktvetőgép.
Nekem legalábbis azt dobta ki a matek.
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraEzt másold le. Vagy vedd meg :D
Válasz Vinkó 75 #1613. hozzászólásáraSzerintem ha van rövid tárcsád..abból is lehetne fabrikálni egy vetőgépet.(Gondolat)
Válasz horvath.agro #1612. hozzászólásáraA szekrényes megoldásnak megvannak a hátrányai,ha nagy vetőelemközöket akarnál hagyni az eltömődés végett. Dugulhat a maglevezetés. Azt kerülendően,magasra kellene építeni a magszekrényt. Központi adagolós gépnél a nyomólevegő megoldja ezt a problémát. MF-es gépe szerintem járható út. Mint látni működik, nem a vetőelemmel akar a gyártó talajnyitást végezni,ezért az a rész letisztult. Valamint nem kell magas vetőszekrény. Amcsiban az öreg IH vetőgépeket Yetter elővágóval szerelik fel. Az Ukrán....vagy Orosz a Great Plains gépeket koppintotta le valami formában. A RAD vetőgép is készült már nyomólevegős verzióban. Azt kell kimatekolni mennyibe fáj egy gyártás,amiben benne van némi kockázat(nyilván egy pc-n futó programmal megtervezni-modellezni egyszerűbb lenne)Sajnos az új alkatrészeket, ha nagyker áron nem tudod megvenni, akkor az drága mulatság. Alkatrészekből összerakni gyártani egy vasat. Közel annyi mint egy hasonló már raktáron lévő gép. Párszor ez ok miatt, landolt gép terv a kukába. Lézer-plazma vágás sem olcsó óradíjas a forgácsolás szintén nem. De mindent bele...lehet egy új vetőgép gyártó lesz a körünkbe.
Válasz Vinkó 75 #1611. hozzászólásáraneztem azt is, de akkor mar nem elovagoval, azokon kicsi a csoroszlyanyomas szerintem
akkor mar egy gaspardo directara gondoltam. annak a csoroszlyait tennem fel, de vajon milyen magadagolo rendszert kellene tenni hozza?
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraTárcsás vetőgépet nézzél,egy derelye vágóval az elején. Nem árt ha a vetőtagokat jól nyomja a rugó hogy ne pattogjon be és tartani tudja a mélységet is.Jól zúzott kukorica tarlóban,mi nem mellesleg ad szártömeget is, azzal jobban elboldogulsz. Spec árpán kívül mást nem nagyon vetnék kukorica tarlóba. De kinek hogy.
Válasz MrPoke #1609. hozzászólásáraDe a Pro-till "visz mindent"
Válasz horvath.agro #1607. hozzászólásáraA no-till vetőgépeket is lehet tovább osztani.
no-till -t arra értjük hogy vetés műveleten kívül mást nem végzünk a talajjal.
Zero-till az az eset mikor arra törekszünk, hogy maga a vetőgép sem végezzen talaj mozgatást. Ide tartozik a JD750,Avatar,stb....
A másik csoportba pedig a vetőkultivátorok: CO, RAD, Gaspardo, stb....
Megvan mindkét típusnak az előnye is meg a hátránya is.
Véleményem szerint Magyarországon Zero-till ben csak is bizonyos körülmények között lehet vetni. Van tapasztalat a JD750 ről, hogy szétnyílik a magárok, vagy be sem zárja. Ami ősszel nem sok vizet zavar, de egy tavaszi szójavetést nem csinálnék vele.
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraA vetőkultivátor az azért kultivátor, mert talajt művel vetés közben. A Berkó gépe is egy klasszikus vetőkulti.
Kukorica után szerintem ezekkel nem fogsz tudni a legjobb zúzás ellenére sem vetni egy komolyabb kukorica termés után, bár ősszel ott maradt kukorica tarlóba tavasszal zabot tudtam vetni annó CO6 Horschal, de addigra a szártömeget megette jelentősen a tél, illetve rotadiscel volt aratva!!!
Szóval ilyen célra tárcsás direktvetőt nézzél inkább, az nem húzza össze a szárat.
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásárabiztos vagy abban hogy ez egy vetokultivator? nem lenne szabad hogy egyeltalan foldet mozgasson, ez nem notill vetogep.
en is tervezek egyet csinalni de a sornyito tarcsa a kapak elott alap, valamint a minel keskenyebb kapa amin vagoel van. mondjuk az amazone condor vetocsucsai jonak tunnek nagyon, de a horsch sprinter nt is szuper.
kerdes hogy vajon kukorica utan nedves tarloban mit csinalna, nem huzna e ossze a szarat
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásárabiztos vagy abban hogy ez egy vetokultivator? nem lenne szabad hogy egyeltalan foldet mozgasson, ez nem notill vetogep.
en is tervezek egyet csinalni de a sornyito tarcsa a kapak elott alap, valamint a minel keskenyebb kapa amin vagoel van. mondjuk az amazone control vetocsucsai jonak tunnek nagyon, de a horsch sprinter nt is szuper.
kerdes hogy vajon kukorica utan nedves tarloban mit csinalna, nem huzna e ossze a szarat
Válasz horvath.agro #1604. hozzászólásáraMf-nek van siva nova, sokat írt róla vmelyik nap is tett fel képeket kelésről. Berkónak meg Noran féle épített van. Ő a lap alján tett be képet róla
En azt szeretnem kerdezni, hogy a notill csoport miert van tele foldmuvelessel???
masik dolog, mit gondoltok egy horsch sprinter nt tipusu gep vagy egy simtech t300 mennyire boldogul nedves korulmenyek kozott?
akarok magamnak epiteni egy 3 meteres kapás vetogepet, csak nem tudom melyik lenne a legjobb kialakitas es hogy hol talalok ilyen kapat egyeltalan.
cel a kukorica utan notill vetes termeszetesen, de tudnia kell mutragyat is kiadni.
ki mit gondol?
neztem meg a siva nova vetogepet, mert valami filleres kellene, mert ami most van nincs kihasznalva es notillre nem is alkalmas. szoval akinek van irjon mar par szot legyen szives hogy kukorica utan milyen a melysegtartasa, milyen a keles, mennyire erzekeny a nedvesre.
koszi
Válasz Kémlelő #1602. hozzászólásáraKacérkodtam vele, 1-1 évben volt is, de folyamatosan nem. Az a baj, hogy minden kiesés számít. :)
Válasz cimbike. #1600. hozzászólásáraTe indítottad a topikot és azt hittem van.
Bocsánat, hogy megrágalmaztalak.
Válasz Nyomasek Bobo #1567. hozzászólásáraPrillinger vagy még jobb Agro - keri nyiregyháza vedd fel velük a kapcsolatot.
Válasz Kémlelő #1599. hozzászólásáraTőlem kérdezed? Nekem nincs.
https://www.youtube.com/watch?v=-Dp7SvXA1hU
Cimbike neked van olyan táblád, ami kezdetek óta direkt vetett?
Srácok.
Tippetek szerint melyik lúdtalp kapa lehet jobb sávot vetni? Az egyik ugye csúszik a föld alatt, a másik kissé eldobja, jobban megnyitja a talajt.
Válasz szatmári82 #1592. hozzászólásáraNagyon jól néz ki utána a kelés,de no till-t még nem próbáltam vele.
Válasz mtz1221 #1595. hozzászólásáraHát abból meg miért lett vita???
Válasz Nyomasek Bobo #1594. hozzászólására1x kihozta az ő messzi földjére.Majdnem válás lett a vége.
Válasz mtz1221 #1590. hozzászólására6.5 hektár naponta nem nagy eredmény ..
A zasszony megint nem vitte ki a magot? (részvétem: 2 v3 éve én is magányosan vetettem. Nagypótról vödrözés bigbagból, 1 hektár 70 perc)
Válasz mtz1221 #1590. hozzászólásáraSchleppschare géppel nyomom jó ideje. Tárcsás olcsón esetleg nodet gougis van, de az nem szimpi kopottan.(havernál hentereg egy)
Viszont az idei hantos placc leamortizálta a gépem. Még 1 ilyen és drága lesz a renoválás... Plusz a nyomlazítót megint nem tudtam használni, mert gyűjtötte a szárat... Szóval a trakinyomban néha látható a búza...
Válasz Ká01 #1591. hozzászólásáraTied bevállt a vetőgép?
Elégedett vagy?
Válasz Nyomasek Bobo #1589. hozzászólásáraAkkor meg minek komplikálod túl ezt a rövid életet ? Legyen 3 rövid tárcsa,meg egy olcsó két tárcsás vetőgép ( nodett/kvernerland/irtem) és ennyi.Én 40 hektárt elnyomtam 6 nap alatt 250 eurós vacak oltal,ás semmivel sem fogok kevesebbet aratni a töíbbitől.Sőt.
Válasz Berkó_ #1588. hozzászólásáraHát...1 (v2)rövidtárcsát mindenképp be kene iktatnom. Mivel gaz mindig van. Meg sok szalma is.
Nálam most így megy: 1 rt tarlóhántás, 1 lazítás, 1v2 rövidtárcsa, vetés(ez ősz)
Búzához lehet eleg lenne 1 lazitás, 1 RT és vetés Vetés előtt glifó.
Tavaszra 1 RT 1 lazitás, 1RT és glifó... Sajnos az egyoldalú szerhasznalat miatt nálam a legfőbb fertőző a szulák.(az egynyari valtozat főleg)
Válasz Nyomasek Bobo #1587. hozzászólásáraSzerintem már leírtam a kérdésedre a választ, szépen kifejtve, de akkor most röviden: nem
Válasz Berkó_ #1586. hozzászólásáraAkkor direktbe a köckerling at se működik? Az 45ös osztással megy. Igaz az ultimát sűrítették már...valami oka annak is van.
Válasz Nyomasek Bobo #1582. hozzászólásáraElővágó tárcsa nélkül felejtős a direkt vetés, de szerintem a 400as lúdtalp kapával is. Az már nagyon széles, és hiâba vágná össze az elóvágó, a kapák összehúznák. Kapás rendszerű vetőgépek szerintem csak gyenge adottságú területeken, kevés szármaradványnál működnek jól direktvetésben, más esetben kell előtte legalább sekélyen tárcsázni, aztán vetés.
Válasz Wilde #1579. hozzászólásáraBobóval egyet kell hogy értsek. Több videómat már nem linkelek be (mf 6465 kukorica tarló grúberezés), de pl 12 tonnás jól zúzott kukoricatarlóban is tudtam szögben gruberezni a 20 centis osztású 4 gerendelyes eszközzel 70-es kötöttségnél vizes körülmények között, és ritkán dúgult be, ráadásul elég darabosra hasogatta a placcot.
Válasz Nyomasek Bobo #1578. hozzászólásáraÁá az olyan hosszú(Katt inka) lenne hogy a végén elaludnátok rajtaa? m!?
Meg különben is nincs itt még öt ember sem akit érdekelne amit mondok...
Vagy vaaaaan!?
Válasz Wilde #1579. hozzászólásáraAkkor valamit nem jól csinálsz!
Válasz Berkó_ #1580. hozzászólásáraA köckerling at rendszerű vetés nagy szármaradványnál működhet?
Persze nem ilyen fullos formában, hanem egy sima elővágással. Meg egy 400as lúdtalp kapával.
Válasz Berkó_ #1580. hozzászólásáraez egy korrekt válasz volt.
Válasz Wilde #1575. hozzászólásáraAzzal semmit, vagyis de: 5 max 10 méter után összeszedi a szalmát. Ezért vettem idén egy ih tárcsát, hogy ilyen esetben is tudjak mivel boldogulni. Na de hogy témánál maradjunk, ezzel a vetőkultival csak úgy lehet direkt vetni, ha nincs nagy szártömeg, és nem is hosszú, magas tarló után. Gyommentes, aprítóhengerezett napratarlóba simán tudok vetni, na meg gyenge termésű gabonatarlóba direkt vetni a takarónövényeket.
Válasz Bobo77 #1577. hozzászólásárahm.amikor a 27 cm-es osztású 3 gerendelyes kultival 1 köbméteres kupacokat csinálsz akkor miiiit tenne a 18 cm-es átömlési keresztmetszetével?
Válasz Pilátus" #1576. hozzászólásáraMesélj
Válasz Wilde #1575. hozzászólásáraUgyan azt amit most csinál!
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásáraNem kell ezen semmit alakitani ez igy jó ahogy van csak nem használod ki vele amit lehetne!
Válasz Berkó_ #1574. hozzászólásáramit csinálna egy kb8-9 tonnás búzatarlóval agyagon?persze jó magas tarlót hagyó aratás után,bónuszba ahol a vaddisznók lehemperegték?
Válasz Wilde #1571. hozzászólásáraIgen, de azért vannak korlátai. A videóban 5,5 tonnás árpa felgyomosodott tarlóját hántjuk, mondhatni tökéletesen végzi feladatát, viszont friss tarlóban azért össze tudja húzni a szármaradványokat. Ha újra építeném, akkor keresnék még magasabb kapákat, illetve a gerendelyeket még jobban széthúznám, csak akkor meg már nagyon hosszú lenne a gép.
Válasz Wilde #1571. hozzászólásáraNálam a 20as osztású 13as doppelherz sokszor bezabált darált tarlónál...
Válasz Berkó_ #1569. hozzászólásáraGPS vezérléssel permetezel?
Mert neke 4,5 m széles a vetőgépem így 4 fogás egy permetezőkar szélessége. Így tudom jelölni /nyomjelzővel/, hová ráfordulni a szóróval, permetezővel, nincsen rátakarás, kihagyás.
Tetszik a vetőgéped, de én a 4,5 m szélességet preferálom.
Hátul sima henger esetleg "cápafogas" ami a forgóboronákon van előszeretettel alkalmazva nem lett volna jobb választás a gyürüshenger helyett? Esetleg cambridge henger?
Válasz Berkó_ #1570. hozzászólásáratarlóhántásra??hány tonnás búza tarlójában?homokon?
Válasz Nyomasek Bobo #1567. hozzászólásáraEz "csak" 18 cm, vetésre nekem nem jön be, de tarlóhántásra sokkal jobb, átmozgatja a kapák között is a földet, és sokkal jobb a gyomirtó hatása, na meg ezért jó magágy készítésre is.
Válasz Sk Laci #1563. hozzászólásáraTervezéskor a 15 cm sortáv volt a fő szempont, és amit sikerült Accord vetőegységet megvenni, azon 28 db kivezetés volt, ez adta végül a méretet, illetve nem mertem szélesebbre, mert féltem hogy nem fogja tudni elhúzni a 140 lovas gép. Megépült a vetőkulti, és akkor tudatosult bennem, hogy az IH 6200-as is pont 4,2 méter széles, és 15 cm-es a csoroszlya osztással bír, szóval nem lesz vele gond. Bérvetésnél sem kértem soha művelőutat, most sem hiányzik, egyébként 18 méteres a permetezőm.
Válasz Sz_Pisti #1562. hozzászólására140 lovas gép szépen elboldogul vele még nehezebb körülmények között is, de azért pont elég neki, ha ráteszem a lúdtalp kapákat tavasszal magágykészítésre, vagy tarlóhántásra akkor már nem szalad csak olyan 10-11 km/h val, vetésnél 12-14 km/h.
Válasz Nyomasek Bobo #1566. hozzászólására78 ojró...nem olcsó...
