Ha van 20 ha osztatlan közös amiben van 100 tulaj,
a területet bérli 1 Kft., ha valaki akarja eladhatja a tulajdonrészét ftv. szerint. Most innentől lehet reszketni, hogy ki adja be hamarabb a kérelmet az osztatlan megszüntetésére?
A tulajok akarata ellenére eladatják( bekebelezik) a tulajdoni hányadukat?
Válasz Mf-es? #6704. hozzászólásáraHa az 1,5 ha-on gazdálkodó akarja, akkor kinyomhatja az 1-ha alatti tulajdonostársat.
Viszont ha egy másik földrészletben szintén tulajdonostársak, akkor cserélhetnek.
Egy dolog biztos. Nem lesz sétagalopp a közös tulajdon megszüntetése. Sok dolgot kell tisztába tenni.
Szerintem nem sok ügyvéd fog ezzel foglalkozni, kivéve a megállapodás ellenjegyzését. Valószínűbb, hogy lesznek vállalkozások , akik erre fognak szakosodni.
De ez nem filléres dolog lesz.
Válasz Sorbus torminalis #6703. hozzászólásáraÉs ott mi lesz,ahol egy hrsz.en gazdálkodik két családi gazda.Egyiknek van 0,6,másiknak 1,5 ha.-os darab.0,6 hektáros,kést rántana,ha bolygatnák a tulajdonát.
Válasz Mf-es? #6701. hozzászólására"11. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.
(2) Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 1500 m2-nél kisebb területnagyságú."
Válasz kulakman #6694. hozzászólásáraHa egyik földrészletből sem alakítható ki legalább két, a minimum területi mértéket elérő önálló földrészlet, ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a teljes földrészlet az ő tulajdonába kerül.
Szerintem ezen törvény keretében a bekebelezés esetében nincs jelentősége annak, hogy egy tulajdonostárs föllelhető-é, vagy sem, így azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát is be lehet kebelezni, akik már nem élnek.
Válasz lemken #6697. hozzászólásáraElnézést ha bennfenntesnek tűnök de , a törvényhozásból származó infók szerint , ha ezeknek az ügyeknek fele rendeződik, mondjuk 2-3 éven belül akkor a törvényalkotók örülnek.
Viszont mindenki készüljön időben ,hogy az öröklés rendben menjen a családban !
Válasz kulakman #6694. hozzászólásáraKiváncsi vagyok hogy hány év kell az ilyeneknek hogy rendeződjenek. Százezer szám lehetnek ilyen és ehhez hasonló estek. A hivatalok meg eddig sem voltak a helyet magaslatán hát még ha ezeket rájukzúdítják Jan 01-től. Szerintem lefagy majd a rendszer. Mondani meg csak anyit fognak hogy a hivatalok àllják a sarat.
Válasz Sorbus torminalis #6693. hozzászólásáraFélreérted vagy én nem voltam pontos, tehát a 0,6 hektár az össz terület az egyik hr szám ebből 4 tulajé kb a fele, a 0,8-nál pedig az enyém , 0,7 a többi vagy 3 emberé!
Nem is egymás mellettiek!
Ráadásul volt egy lehetőség néhány éve , és én éltem vele , így határidő nélkül a használatomban van a teljes terület mindkettőnél.
Válasz Sorbus torminalis #6685. hozzászólásáraRemélem az enyém , mert előbb az államra száll , és mivel én vagyok csak fellelhető társtulaj, vagy bekebelezem , vagy az államnál letétbe teszem a vételárat és 15 év alatt ha jelentkezik a jogos tulaj átveszi , ha nem az államé, de nem kell nagy dolgokra gondolni az egyik föld 0,6 a másik , 0,8 hektár összesen
Azért ezzel az osztatlan közös tulajdon nevű találmánnyal adtak munkát a különféle hivataloknak, hatóságoknak, bíróságoknak és a többinek vagy 30-40 évre!
Nem mintha nem lett volna enélkül is elég munkája mindnek!
Válasz Sz_Pisti #6689. hozzászólásáraEzt melyik törvényben olvastad?
Mert a 2020. évi LXXI. törvényben ilyen nincs.
Hogyan kötsz szerződést egy 1800-as években születettel? Kiásod?
Válasz tothgazda #6686. hozzászólásáraGyorsabbé...
Ki tudja, először is meg kell határozni majd az értékét, az meg nem úgy megy majd, hogy adok érte 1 Forintot, vagy igen?
Válasz kulakman #6682. hozzászólásáraAzt tudom, hogy a becserélgetősdit már régen megszüntették. Azt nem tudtam, ha veszel osztatlanban, akkor is 3 év kell a jogok gyakorlásához, ezek szerint ez is változott, végül is lehet nem is baj ez!
Gyanús, hogy az 1800-ban születettek már nem élnek, bár egy évtizede érték meglepetések, azt gondoltuk, hogy 1904-5ben születettek biztos nem élnek csak az örökösnek kimaradt a hagyatékból, de nem a mama élt és virult!
Egyébként nagyon sok elaprózódott és el nem hagyatékolt aranykorona lebeg az éterben! Nem is lesz baj, hogy lesz végre gazdája!
Válasz A.I. #6681. hozzászólásáraNem egészen mert most már a társtulajdonosi jogot csak 3 év után gyakorolhatod , éppen az ilyen becserélem magam aztán minden jogom meg van hozzáállás miatt!
Az osztatlan megosztás az más jogszabályok szerint fog menni , nem nagyon olvasgatom , mert engem csak a fel nem lelhető társak című fejezet érdekel , mivel csak fel nem lelhető 1800-as években született társaim vannak!
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraÜgyvédem szerint,nincs itt semmi ilyen.Nem kellene túltolni ezt a dolgot.Magántulajdon az magántulajdon.Nem vehető el semmilyen törvénnyel se.
Szóval marad az osztatlan.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy még nem jelent meg a vhr., úgy látom még mindig nem értitek miről szól a közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Nagyon nem.
Ami nem baj, mert legalább lesz jó pár ember, aki meg fog tudni élni abból, hogy érti.
Na meg lesz jó pár ember, aki rendelkezik megfelelő tőkével ahhoz, hogy nagyot kaszáljon.
Na meg lesz jó pár gazda, aki egyik napról a másikra elveszíti a bérleményét.
Egyébként itt nincs elővásárlási jog. Meg sok más egyéb dolog sincs, ami a Földforgalmi törvényben viszont van.
Ha vakaki bekerül egy osztatlan közösbe adás-vétel jogcímen tulajdonosnak,akkor a későbbiekben erre hivatkozva elővásárlási jogosultsága csak a tulajdon jog bejegyzéstét követően 3 év letelte után lesz, jól tudom?!
Tehát ez miatt az adás vétel miatt nem fontos most nekem is megvenni a területet ebben az osztatlanban?!
Válasz Mézga #6669. hozzászólásáraNa ez az.
Ezért mondom el nagyon gyakran, Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik.
Ugyan ez a kategória,mikor a jegyző alatt egy konkrét személyt értenek, miközben a jegyzői hivatalt kellene érteni.
Válasz Rabó001 #6666. hozzászólásáraCsak annyi, hogy a 2018-as Kúria ítélet még azt mondta, hogy ha a jegyző hülye, azért is az elfogadót tevő a hunyó.
A 2019-es elvi döntés meg már azt mondja, hogy nem, hanem a bíróságoknak vizsgálni kell az elfogadó nyilatkozat leadásának körülményeit. Vagyis ha a jegyző hibázik, azért az elfogadó nyilatkozatot tevőt nem érheti joghátrány.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
Válasz csuklosbusz #6657. hozzászólásáraPL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.dolgozik az ügyvéd kormány
8957 hozzászólás
Ha van 20 ha osztatlan közös amiben van 100 tulaj,
a területet bérli 1 Kft., ha valaki akarja eladhatja a tulajdonrészét ftv. szerint. Most innentől lehet reszketni, hogy ki adja be hamarabb a kérelmet az osztatlan megszüntetésére?
A tulajok akarata ellenére eladatják( bekebelezik) a tulajdoni hányadukat?
Válasz Mf-es? #6704. hozzászólásáraHa az 1,5 ha-on gazdálkodó akarja, akkor kinyomhatja az 1-ha alatti tulajdonostársat.
Viszont ha egy másik földrészletben szintén tulajdonostársak, akkor cserélhetnek.
Egy dolog biztos. Nem lesz sétagalopp a közös tulajdon megszüntetése. Sok dolgot kell tisztába tenni.
Szerintem nem sok ügyvéd fog ezzel foglalkozni, kivéve a megállapodás ellenjegyzését. Valószínűbb, hogy lesznek vállalkozások , akik erre fognak szakosodni.
De ez nem filléres dolog lesz.
Válasz Mf-es? #6704. hozzászólásáraNa például ezek lehetnek a zűrös esetek.
Vagy békében maradnak, és nem kérik a megszüntetését.
Válasz Sorbus torminalis #6703. hozzászólásáraÉs ott mi lesz,ahol egy hrsz.en gazdálkodik két családi gazda.Egyiknek van 0,6,másiknak 1,5 ha.-os darab.0,6 hektáros,kést rántana,ha bolygatnák a tulajdonát.
Válasz Mf-es? #6701. hozzászólására"11. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.
(2) Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 1500 m2-nél kisebb területnagyságú."
Válasz Mf-es? #6701. hozzászólásáraTudtommal egy hektár!
Válasz Sorbus torminalis #6699. hozzászólásáraÉs mennyi a minimum területi mérték??
Válasz Sorbus torminalis #6699. hozzászólásáraErre készülök!
Válasz kulakman #6694. hozzászólásáraHa egyik földrészletből sem alakítható ki legalább két, a minimum területi mértéket elérő önálló földrészlet, ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a teljes földrészlet az ő tulajdonába kerül.
Szerintem ezen törvény keretében a bekebelezés esetében nincs jelentősége annak, hogy egy tulajdonostárs föllelhető-é, vagy sem, így azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát is be lehet kebelezni, akik már nem élnek.
Válasz lemken #6697. hozzászólásáraElnézést ha bennfenntesnek tűnök de , a törvényhozásból származó infók szerint , ha ezeknek az ügyeknek fele rendeződik, mondjuk 2-3 éven belül akkor a törvényalkotók örülnek.
Viszont mindenki készüljön időben ,hogy az öröklés rendben menjen a családban !
Válasz kulakman #6694. hozzászólásáraKiváncsi vagyok hogy hány év kell az ilyeneknek hogy rendeződjenek. Százezer szám lehetnek ilyen és ehhez hasonló estek. A hivatalok meg eddig sem voltak a helyet magaslatán hát még ha ezeket rájukzúdítják Jan 01-től. Szerintem lefagy majd a rendszer. Mondani meg csak anyit fognak hogy a hivatalok àllják a sarat.
Válasz kulakman #6694. hozzászólásáraKözben megérkezett a válasz.......is
Válasz kulakman #6692. hozzászólásáraEgy HRSZ-ban van a 0.6+0.8 ha?
Válasz Sorbus torminalis #6693. hozzászólásáraFélreérted vagy én nem voltam pontos, tehát a 0,6 hektár az össz terület az egyik hr szám ebből 4 tulajé kb a fele, a 0,8-nál pedig az enyém , 0,7 a többi vagy 3 emberé!
Nem is egymás mellettiek!
Ráadásul volt egy lehetőség néhány éve , és én éltem vele , így határidő nélkül a használatomban van a teljes terület mindkettőnél.
Válasz kulakman #6692. hozzászólásáraA 06, meg a 0,8 együtt 1,4. Vagyis több mint egy hektár, egy tulajdonostársnál. Tehát nem tudod bekebelezni.
Válasz Sorbus torminalis #6685. hozzászólásáraRemélem az enyém , mert előbb az államra száll , és mivel én vagyok csak fellelhető társtulaj, vagy bekebelezem , vagy az államnál letétbe teszem a vételárat és 15 év alatt ha jelentkezik a jogos tulaj átveszi , ha nem az államé, de nem kell nagy dolgokra gondolni az egyik föld 0,6 a másik , 0,8 hektár összesen
Azért ezzel az osztatlan közös tulajdon nevű találmánnyal adtak munkát a különféle hivataloknak, hatóságoknak, bíróságoknak és a többinek vagy 30-40 évre!
Nem mintha nem lett volna enélkül is elég munkája mindnek!
Válasz Sz_Pisti #6689. hozzászólásáraEzt melyik törvényben olvastad?
Mert a 2020. évi LXXI. törvényben ilyen nincs.
Hogyan kötsz szerződést egy 1800-as években születettel? Kiásod?
Válasz Sorbus torminalis #6685. hozzászólására Majd ugyanúgy meghirdetik, értékbecslik, szerződés kötés, kifüggesztés...
Válasz tothgazda #6686. hozzászólásáraGyorsabbé...
Ki tudja, először is meg kell határozni majd az értékét, az meg nem úgy megy majd, hogy adok érte 1 Forintot, vagy igen?
Válasz tothgazda #6686. hozzászólásáraHogyan?
Válasz Sorbus torminalis #6685. hozzászólásáraAz ügyesebbé.
Válasz kulakman #6682. hozzászólásáraÉs ezeknek a fel nem lehető, 1800-as években született tulajdonostársak tulajdoni hányada vajon kié lesz?
Válasz A.I. #6683. hozzászólásáraEgyetértek!
Válasz kulakman #6682. hozzászólásáraAzt tudom, hogy a becserélgetősdit már régen megszüntették. Azt nem tudtam, ha veszel osztatlanban, akkor is 3 év kell a jogok gyakorlásához, ezek szerint ez is változott, végül is lehet nem is baj ez!
!
Gyanús, hogy az 1800-ban születettek már nem élnek, bár egy évtizede érték meglepetések, azt gondoltuk, hogy 1904-5ben születettek biztos nem élnek csak az örökösnek kimaradt a hagyatékból, de nem a mama élt és virult
Egyébként nagyon sok elaprózódott és el nem hagyatékolt aranykorona lebeg az éterben! Nem is lesz baj, hogy lesz végre gazdája!
Válasz A.I. #6681. hozzászólásáraNem egészen mert most már a társtulajdonosi jogot csak 3 év után gyakorolhatod , éppen az ilyen becserélem magam aztán minden jogom meg van hozzáállás miatt!
Az osztatlan megosztás az más jogszabályok szerint fog menni , nem nagyon olvasgatom , mert engem csak a fel nem lelhető társak című fejezet érdekel , mivel csak fel nem lelhető 1800-as években született társaim vannak!
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraHa bejegyezték, attól a naptól tulajdonos társ vagy annak minden előnyével, hátrányával.
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraÜgyvédem szerint,nincs itt semmi ilyen.Nem kellene túltolni ezt a dolgot.Magántulajdon az magántulajdon.Nem vehető el semmilyen törvénnyel se.
Szóval marad az osztatlan.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy még nem jelent meg a vhr., úgy látom még mindig nem értitek miről szól a közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Nagyon nem.
Ami nem baj, mert legalább lesz jó pár ember, aki meg fog tudni élni abból, hogy érti.
Na meg lesz jó pár ember, aki rendelkezik megfelelő tőkével ahhoz, hogy nagyot kaszáljon.
Na meg lesz jó pár gazda, aki egyik napról a másikra elveszíti a bérleményét.
Egyébként itt nincs elővásárlási jog. Meg sok más egyéb dolog sincs, ami a Földforgalmi törvényben viszont van.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraLehet, én csak fejből írtam.
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraNem tudtam beilleszteni a képet ami a NAK Kiadványban van.
Közös osztatlan esetén 3 év után keletkezik elővásárlási jog
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraSzerintem egyszerre lesz elővásárlási joga. Majd a bekebelezéshez kell a 3 év.
Válasz Wilde #6673. hozzászólására
Válasz Wilde #6673. hozzászólására
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraa 3 év nem a bekebelezésre vonatkozik????vételnél elég ha bejegyeztek tudtommal.
Üdv!
Ha vakaki bekerül egy osztatlan közösbe adás-vétel jogcímen tulajdonosnak,akkor a későbbiekben erre hivatkozva elővásárlási jogosultsága csak a tulajdon jog bejegyzéstét követően 3 év letelte után lesz, jól tudom?!
Tehát ez miatt az adás vétel miatt nem fontos most nekem is megvenni a területet ebben az osztatlanban?!
Válasz Mézga #6669. hozzászólásáraNa ez az.
Ezért mondom el nagyon gyakran, Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik.
Ugyan ez a kategória,mikor a jegyző alatt egy konkrét személyt értenek, miközben a jegyzői hivatalt kellene érteni.
Válasz Sorbus torminalis #6668. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Sorbus torminalis #6667. hozzászólásáraegy ilyen végett buktam földet
Válasz Rabó001 #6666. hozzászólásáraCsak annyi, hogy a 2018-as Kúria ítélet még azt mondta, hogy ha a jegyző hülye, azért is az elfogadót tevő a hunyó.
A 2019-es elvi döntés meg már azt mondja, hogy nem, hanem a bíróságoknak vizsgálni kell az elfogadó nyilatkozat leadásának körülményeit. Vagyis ha a jegyző hibázik, azért az elfogadó nyilatkozatot tevőt nem érheti joghátrány.
És akkor most nézzük ezt.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Válasz Sorbus torminalis #6665. hozzászólásáraEzt lefordítanád nekünk magyarról-magyarra?
Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi volt a baj?
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.007/2018/4.
Válasz neo. #6663. hozzászólásáraHa tőszomszéd a HRSZ, akkor szerintem helyben lakó szomszéd, mert egymás mellett van és 20 km-en belül van.
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Válasz Lackó #6660. hozzászólásáraKöszönöm a választ
Válasz Rabó001 #6651. hozzászólásáraEzáltal kap adómentességet,több ilyen vételem volt,friss örökségeknél.Működik.
Válasz Agronomus #6659. hozzászólásáraIgen, és igen.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
Válasz csuklosbusz #6657. hozzászólásáraPL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
dolgozik az ügyvéd kormány
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.