Válasz Vinkó75 #1184. hozzászólásáraRapidot úgy reklàmozzák h kőbányában tesztelték. Ami nem is baj, mert kb ugyanaz most is az igénybevétel. Itt nem kell gondolkodni h nedvesben van-e. Csont száraz minden.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraA forgatás nélküli darabba...a Metal Wolf tárcsa elsőre belemászott tengelyig a szója tarlóba. A forgatásosba kellett két tárcsa. Ment rá az őszi majd a prontó. Olyan mint az asztal egyenletes a magágy...és a mag mélysége, Szombaton vetettük. Ma már van 2mm gyököcske. A nagyüzem mellettem. Egy vakaró...két rövid tárcsa,kompaktor. Majd JD vet. És megy rá a henger,és meredek a mag helyzete. Eppen ott táncol a nedvesen. És nem a nedvesbe,nem jön eső a csíra megérzi. Tehát egy tárcsába elvetek. Ez már költséghatékony. Egyébkét az egy tárcsásba a prontó direktbe is nyomhatta volna. Mivel az új lapok 18cm-ert tudnak. 3 méteres prontó és 3 méteres rapid tornázik itt. A látottak tapasztaltak alapján dől el az irány. Mivel a cimbora költekezne jövőre.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEbbe ha jól emlékszem szintén gabonát akarsz. Ha van a környéken Prontó. Akkor szórd meg..csinált egy vetőszántást. Többit a prontó frissen elintézi. A vader rapid nekem nem jött be. A srác itt keccsöl egy darabba....ebből nem lesz bolt. Ha lehet akkor prontó.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraNyilván ennek az előnye a lépéstakarékosság, kevesebb üzemanyag felhasználás, aztán ami nekem a leg fontosabb, hogy nagyon haladós tud lenni megfelelő gépkapcsolattal és a munkaszervezésnél csak az időzítés amire figyelni kell, de valami sokkal lazábban kivitelezhető nekünk így, többé nem akarok havi 400 órát dolgozni mint eddig a tizenév alatt folyamatosan.
Viszont van hozzá kishíjján minden amivel ezt gyakorolni tudom JÓL!
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraBár törekszünk arra, hogy a kombájn aratáskor alacsony tarlót hagyjon és apróra szecskázzon meg egyenletesen tarítsen mindenféle szármaradványt nyílván vannak olyan esetek amikor ez nem sikerül. De ezt fel kell ismerni, és javítani. Mondjuk egy 7 t-s búzának a szalmája nem szokott gond lenni, de mindjárt megmutatom, hogy nézett ki néhány éve amikor egy 11 t/ha-os megdőlt állományt nem tudtunk megfelelően aratni, és oda repcét kellett vetni, emiatt elég kevés időnk volt bontogatni a szalmát.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraAzt, hogy 15 éve miért kezdtük el, már leírtam számtalanszor. De ez nem változtat a tényen, hogy ma már semmiképp nem térnék vissza a szántásra, mert semmilyen kézzel fogható előnyét nem látom, csak számtalan olyan hátrányt és kompromisszumot amit eszem ágában sincs felvállani.
De másik oldalról ha valakinek egyszerűen nincsennek eszközei hozzá akkor nem fog menni, ezt be kell látni. Nem arról szól a forgatásnélküli meg talajvédő termelés, hogy nem csinálunk semmit, mert hosszú út vezet odáig, hogy az is működjön. A mostani eszközeink meg a mostani talajállapotaink mellett igenis ha nem tudok jó minőségű munkát végezni akkor inkább nem csinálok semmit, mert az is jobb, mint egy rossz talajmunka, de ehhez az is kell, hogy a föld olyan álapotban legyen, hogy akkor is tudjak vetni ha nem csináltam semmit és legyen olyan vetőgépem amivel ezt meg tudom valósítani.
ZZ nincs ebben a helyzetben, ezért is mondjuk neki többen is, hogy ne erőltesse mert csak elveszi a kedvét tőle, és kudarcra van itélve.
Válasz szanberg #1177. hozzászólásáraÉn meg úgy gondolom te meg feco(meg a többiek sem) sem ennétek az ideget a kötelező mindennek klappoló forgatás nélkülivel ha 20/25 liter naftából vígan elszántanátok.Csak elfelejtitek ide leírni.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEzt a földet aratás után nem is tárcsáztad? Leírom mert enyém sem lett jól aprítva.
Nekem a 7-8,5t közötti árpák búzák ledőltek a sok eső végett, voltak részek ahol a kalászt sem tudtuk leszedni. Aratás után kb2 hét múlva lettek Rtárcsázva vagy sekélyen gruberezve, augusztus 15körül totális, aug. végén száraz földet 30cm grubereztem, szept. 5 körül volt eső utána prontóval elvetettem a repcét és jó kelésem van, nem okozott problémát az a kevés szármaradvány ami még megmaradt. Gondolom takarónak meghagytad de ez indulásnak nem jó.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEnnek sincsen semmi értelme, inkább szántottad volna el minden nélkül!
A 15q meg nem sok egy tárcsának, amikor métere 1 tonna akkor kezdődik a nehéz.
Itt a búzánál a kombájn is baj volt mert abszolút semmit nem ér a szecskázás utána, szerintem az állókések fel sem voltak állítva, mert mintha csak szétszórta volna a szalmát, nem pedig apróra szecskázta...
Mennek itt a nagy szavak és ideológiák, trendivé vállt a forgatás nélküliség de ezt kuuva nehéz megoldani normális száraprítós kombájn és ehhez való munkagépek híjján, az az igazság.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraMeg ne haragudj,semmi közöm is az egészhez.De miért erőlteted a szántás nélkülit ha nincs technológiád hozzá ?? Ami munkákat lentebb lesoroltál hogy csinálni szeretnél,és még akkor is kérdéses a tavaszi magágy készítés a rossz zúzás miatt,dupla naftába fog kerülni mint a szántásos.Igaz a földjeidet nem ismerem,de nálunk mikor röges akkor megy a búza is 2/3X tárcsázottba és kész.A végeredmény nem ezen múlik.
Válasz .Szabi. #1172. hozzászólásáraItt kb 100-110 körül fog dolgozni évente max az LD, talán nem koptatja el annyira, hogy kapaszárat kelljen cserélni az elkövetkező 10 évben.
Próbáltad már, hogy mennyi a max mélység ezzel a kapával?
Válasz Pilátus #1167. hozzászólásáraÉn, az itt olvasottak, eddigi tapasztalatok és a rendelkezésre álló szerszámok alapján. A kis 3 késes Helti megvan már vagy 10éve. Szeretnék egy Cultiplowt de használtan nem találni, újat meg egyelőre nem volt lehetőségünk venni.
Szomszéd buza után búzája. Tudom vhogy igy kéne kinézni egy vetésnek. Szalmát lehorta, totál gyomírtás,valami horsh vakaroval meghuzta, majd horsh vető gép... de 5-25 cm közt megál a talajszonda....nem megy lejjebb
Válasz Hús Futár #1168. hozzászólására Az is közelebb visz a megoldáshoz, ha egy-egy opciót kizárhatunk.
Így akkor tavaszinak marad a napraforgó, esetleg újra kukorica.
Újra megnéztem a fotót a kukorica tarlódról, rengeteg a szártömeg, ennek eldolgozásához kellene egy grúber vagy egy olyan latító, ami jobban forgat, mint a Jympa, ha sikerül eldolgozni és belevetni, akkor is komoly pentozán hatás lesz a sok bomló szár miatt, így kell mindenképp plusz nitrogén és/vagy szárbontó baci
Válasz ZZ #1163. hozzászólásáraezek a lazítók nem igazán erre valók, inkább szántásos rendszerek mélyítésére. A mélyben tudnak emelni a talajon, de ha nem a legideálisabb időben végzed, akkor a felső réteg nem lesz kellően aprózódott! egy Simba (vagy fralaz) vagy egy Agrisem teljesen más munkát végez! Ahogyan az olasz Gaspardo-jellegű lazítók is. A teljes talajszelvénye belül ugyanolyan inteznzív a munkájuk...
Válasz ZZ #1162. hozzászólásáraitt pontosan a volnával van a baj. nem "volna" kellene, hanem "úgy" kellene... minden technológiai hiba visszaüt, azt szoktuk mondani hogy a következő szezon a kombájn hátuljánál kezdődik. ha már nem lett felaprítva és egyenletesen terítve akkor jobb, ha leviszed mert így leginkább kárt okoz ott, ahol van... mostanra el kellett volna már bomlania, de ez jövő nyáig sem fog elbomlani, emiatt viszont akadályozza a talajmunkát, akadályozni fogja a vetést, a kelést, a növényvédelmet, a tápanyagpótlást, mindent...
per pillanat úgy gondolom, hogy ha felvesed az ekét és átforgatod az egészet nem leszel hátrébb, sőt!
mellette a kukorica tarló már igen kemény volt meg ott sok szármaradvány maradt de majd elbomlik, tavaly még több szármaradvány volt és 70q át adott a búza :D
Válasz .Feco. #1160. hozzászólásáraIgazad van. De az se jobb mint itt mas, hogy szalmát eladja, most szánt vödör méretű rogoket, majd 3-4 soron vereti gyürüshengerrel és kombinatorral
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranem akarom elvenni a kedved, de kb. elég sikertelen kisérletnek nézel elébe... ebből küzdelmes vetés és heterogén kelés lesz... értékeld át a gépparkot és a talajművelési rendszert. ez így kívűlről nagyon nem jó indulásnak néz ki. inkább térj át a forgatásnálkülire 1-2 év múlva jól, mint kezd el hamarabb és kudarc legyen a vége!
amikor iylen összehúzgált csomókban van a tetején a szalma az nem kívánatos talajtakarás, hanem technológiai probléma, amit ráadásul nincs mivel kezelned sem...
Ez a lazító alaklamatlan erre...
Válasz ZZ #1157. hozzászólásáratalajtípus függő is, vannak csernozjom földjeink, réti agyag, szíkes, és homokos területek is, így tájegysgég függő miylen növények kerülnek bele. van a vetésszerkezetben kb. 30% kukorica, 25% őszi kalászos, 20% repce, 15% napraforgó, ehhez pedig a maradék 10%-ban van züldborsó, csenege kukorica, cukorrépa, valamennyi vetőmag, pl. olajretek, meg van lucerna de azt állókultúraként nem számolom bele a vetésforgó %-os részébe... a lényeg hogy kukorica után szinte mindig tavaszi növény jön, vagy napraforgó, vagy újra kukorica, vagy valami az alternatív kosárból attól függően hogy milyen területről van szó... kb a kukoricaföldek harmadára újra kukorica kerül, de nem jellemző hogy 2-nél többször visszakerüljön önmaga után.
Válasz Kémlelő #1143. hozzászólásáraAratás után nem nyúlnék a tarlohoz 2-3 hétig. Ha kombájn után megy a tárcsa csak a tetején a szárát borzolja, alig megy a talajba bármit csinálsz is vele...
Válasz ZZ #1146. hozzászólásáraNálam a vetésforgó kukorica NF többnyire árpa repce és kezdődik elölről. Ezzel a forgóval tudok hasznot termelni és elfogadható köldséggel.
Válasz ZZ #1136. hozzászólásáraNem nagyon szoktuk erőltetni forgatás nélküli rendszerben a kukkot a után a búzát, mert nem igazán lehet kivitelezni hogy jó eredménye legyen, nagy költséggel megtalálni egy közepes termést meg nem sok értelme van..: a forgatás nélküli művelés egyik első eleme a vétesforgo optimalizálása...
Válasz Mf-es? #1133. hozzászólásáraAhol 140 q termett ott nem lehetett nagy szárazság. Itt van aki vetett, 2x locsolta és 75q lett és nem homok, nagyon nem.
Erre kíváncsi vagyok mit írnak a tapasztaltabb kollégák. Itt próbáltuk páran, kuk. után búzát, de sosem volt jó. Én NF tennék és utána búzát vagy árpát. Lazítót eltudod húzni, de mivel tömöríted vissza a talajt búzának? Milyen vetőgép vetné?
Válasz Peti 8310 #1129. hozzászólásáraInkább tavasszal RT a kombinátor helyett, vetés után glifó. Ha Expresses forgót vetsz, lehet osztott kezelés. Én nem szórok alapgyomirtót. Drága, ha nincs esö kidobtad a pénzed az ablakon.
7485 hozzászólás
Válasz Vinkó75 #1184. hozzászólásáraRapidot úgy reklàmozzák h kőbányában tesztelték. Ami nem is baj, mert kb ugyanaz most is az igénybevétel. Itt nem kell gondolkodni h nedvesben van-e. Csont száraz minden.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraA forgatás nélküli darabba...a Metal Wolf tárcsa elsőre belemászott tengelyig a szója tarlóba. A forgatásosba kellett két tárcsa. Ment rá az őszi majd a prontó. Olyan mint az asztal egyenletes a magágy...és a mag mélysége, Szombaton vetettük. Ma már van 2mm gyököcske. A nagyüzem mellettem. Egy vakaró...két rövid tárcsa,kompaktor. Majd JD vet. És megy rá a henger,és meredek a mag helyzete. Eppen ott táncol a nedvesen. És nem a nedvesbe,nem jön eső a csíra megérzi. Tehát egy tárcsába elvetek. Ez már költséghatékony. Egyébkét az egy tárcsásba a prontó direktbe is nyomhatta volna. Mivel az új lapok 18cm-ert tudnak. 3 méteres prontó és 3 méteres rapid tornázik itt. A látottak tapasztaltak alapján dől el az irány. Mivel a cimbora költekezne jövőre.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEbbe ha jól emlékszem szintén gabonát akarsz. Ha van a környéken Prontó. Akkor szórd meg..csinált egy vetőszántást. Többit a prontó frissen elintézi. A vader rapid nekem nem jött be. A srác itt keccsöl egy darabba....ebből nem lesz bolt. Ha lehet akkor prontó.
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraNyilván ennek az előnye a lépéstakarékosság, kevesebb üzemanyag felhasználás, aztán ami nekem a leg fontosabb, hogy nagyon haladós tud lenni megfelelő gépkapcsolattal és a munkaszervezésnél csak az időzítés amire figyelni kell, de valami sokkal lazábban kivitelezhető nekünk így, többé nem akarok havi 400 órát dolgozni mint eddig a tizenév alatt folyamatosan.
Viszont van hozzá kishíjján minden amivel ezt gyakorolni tudom JÓL!
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraBár törekszünk arra, hogy a kombájn aratáskor alacsony tarlót hagyjon és apróra szecskázzon meg egyenletesen tarítsen mindenféle szármaradványt nyílván vannak olyan esetek amikor ez nem sikerül. De ezt fel kell ismerni, és javítani. Mondjuk egy 7 t-s búzának a szalmája nem szokott gond lenni, de mindjárt megmutatom, hogy nézett ki néhány éve amikor egy 11 t/ha-os megdőlt állományt nem tudtunk megfelelően aratni, és oda repcét kellett vetni, emiatt elég kevés időnk volt bontogatni a szalmát.
Ez egyetlen talajművelés, két menet, 2 nap...
Válasz mtz1221 #1179. hozzászólásáraAzt, hogy 15 éve miért kezdtük el, már leírtam számtalanszor. De ez nem változtat a tényen, hogy ma már semmiképp nem térnék vissza a szántásra, mert semmilyen kézzel fogható előnyét nem látom, csak számtalan olyan hátrányt és kompromisszumot amit eszem ágában sincs felvállani.
De másik oldalról ha valakinek egyszerűen nincsennek eszközei hozzá akkor nem fog menni, ezt be kell látni. Nem arról szól a forgatásnélküli meg talajvédő termelés, hogy nem csinálunk semmit, mert hosszú út vezet odáig, hogy az is működjön. A mostani eszközeink meg a mostani talajállapotaink mellett igenis ha nem tudok jó minőségű munkát végezni akkor inkább nem csinálok semmit, mert az is jobb, mint egy rossz talajmunka, de ehhez az is kell, hogy a föld olyan álapotban legyen, hogy akkor is tudjak vetni ha nem csináltam semmit és legyen olyan vetőgépem amivel ezt meg tudom valósítani.
ZZ nincs ebben a helyzetben, ezért is mondjuk neki többen is, hogy ne erőltesse mert csak elveszi a kedvét tőle, és kudarcra van itélve.
Válasz szanberg #1177. hozzászólásáraÉn meg úgy gondolom te meg feco(meg a többiek sem) sem ennétek az ideget a kötelező mindennek klappoló forgatás nélkülivel ha 20/25 liter naftából vígan elszántanátok.Csak elfelejtitek ide leírni.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEzt a földet aratás után nem is tárcsáztad? Leírom mert enyém sem lett jól aprítva.
Nekem a 7-8,5t közötti árpák búzák ledőltek a sok eső végett, voltak részek ahol a kalászt sem tudtuk leszedni. Aratás után kb2 hét múlva lettek Rtárcsázva vagy sekélyen gruberezve, augusztus 15körül totális, aug. végén száraz földet 30cm grubereztem, szept. 5 körül volt eső utána prontóval elvetettem a repcét és jó kelésem van, nem okozott problémát az a kevés szármaradvány ami még megmaradt. Gondolom takarónak meghagytad de ez indulásnak nem jó.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraEnnek sincsen semmi értelme, inkább szántottad volna el minden nélkül!
A 15q meg nem sok egy tárcsának, amikor métere 1 tonna akkor kezdődik a nehéz.
Itt a búzánál a kombájn is baj volt mert abszolút semmit nem ér a szecskázás utána, szerintem az állókések fel sem voltak állítva, mert mintha csak szétszórta volna a szalmát, nem pedig apróra szecskázta...
Mennek itt a nagy szavak és ideológiák, trendivé vállt a forgatás nélküliség de ezt kuuva nehéz megoldani normális száraprítós kombájn és ehhez való munkagépek híjján, az az igazság.
Válasz ZZ #1175. hozzászólásáraMeg ne haragudj,semmi közöm is az egészhez.De miért erőlteted a szántás nélkülit ha nincs technológiád hozzá ?? Ami munkákat lentebb lesoroltál hogy csinálni szeretnél,és még akkor is kérdéses a tavaszi magágy készítés a rossz zúzás miatt,dupla naftába fog kerülni mint a szántásos.Igaz a földjeidet nem ismerem,de nálunk mikor röges akkor megy a búza is 2/3X tárcsázottba és kész.A végeredmény nem ezen múlik.
Akkor már itt rosszul indult. 7 t buzaszalma. Hiába 15q a tárcsa, ha nincs normálisan apritva, teritve....
Válasz .Szabi. #1172. hozzászólásáraItt kb 100-110 körül fog dolgozni évente max az LD, talán nem koptatja el annyira, hogy kapaszárat kelljen cserélni az elkövetkező 10 évben.
Próbáltad már, hogy mennyi a max mélység ezzel a kapával?
Válasz Pilátus #1167. hozzászólásáraÉn, az itt olvasottak, eddigi tapasztalatok és a rendelkezésre álló szerszámok alapján. A kis 3 késes Helti megvan már vagy 10éve. Szeretnék egy Cultiplowt de használtan nem találni, újat meg egyelőre nem volt lehetőségünk venni.
Válasz Peti 8310 #1151. hozzászólásáraKb 160-170
Válasz Z3Z #1170. hozzászólásáraMert a szèp a divat.
Szomszéd buza után búzája. Tudom vhogy igy kéne kinézni egy vetésnek. Szalmát lehorta, totál gyomírtás,valami horsh vakaroval meghuzta, majd horsh vető gép... de 5-25 cm közt megál a talajszonda....nem megy lejjebb
Válasz Hús Futár #1168. hozzászólására Az is közelebb visz a megoldáshoz, ha egy-egy opciót kizárhatunk.
Így akkor tavaszinak marad a napraforgó, esetleg újra kukorica.
Újra megnéztem a fotót a kukorica tarlódról, rengeteg a szártömeg, ennek eldolgozásához kellene egy grúber vagy egy olyan latító, ami jobban forgat, mint a Jympa, ha sikerül eldolgozni és belevetni, akkor is komoly pentozán hatás lesz a sok bomló szár miatt, így kell mindenképp plusz nitrogén és/vagy szárbontó baci
Válasz Sz_Pisti #1155. hozzászólásáraFelénk a szója egyenlő az öngyilkosággal és azt onnan tudom hogy szomszéd faluban lakom .
Válasz Peti 8310 #1124. hozzászólásáraNem is olyan egyszerű ez! Kitalálta ki?
Miért éppen Helti és nem teljesen más?
Válasz ZZ #1163. hozzászólásáraezek a lazítók nem igazán erre valók, inkább szántásos rendszerek mélyítésére. A mélyben tudnak emelni a talajon, de ha nem a legideálisabb időben végzed, akkor a felső réteg nem lesz kellően aprózódott! egy Simba (vagy fralaz) vagy egy Agrisem teljesen más munkát végez! Ahogyan az olasz Gaspardo-jellegű lazítók is. A teljes talajszelvénye belül ugyanolyan inteznzív a munkájuk...
Válasz ZZ #1162. hozzászólásáraitt pontosan a volnával van a baj. nem "volna" kellene, hanem "úgy" kellene... minden technológiai hiba visszaüt, azt szoktuk mondani hogy a következő szezon a kombájn hátuljánál kezdődik. ha már nem lett felaprítva és egyenletesen terítve akkor jobb, ha leviszed mert így leginkább kárt okoz ott, ahol van... mostanra el kellett volna már bomlania, de ez jövő nyáig sem fog elbomlani, emiatt viszont akadályozza a talajmunkát, akadályozni fogja a vetést, a kelést, a növényvédelmet, a tápanyagpótlást, mindent...
per pillanat úgy gondolom, hogy ha felvesed az ekét és átforgatod az egészet nem leszel hátrébb, sőt!
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranekem ilyen lett, nyáron volt lazítva aratás után majd tegnap tárcsáztam sekélyen.
mellette a kukorica tarló már igen kemény volt meg ott sok szármaradvány maradt de majd elbomlik, tavaly még több szármaradvány volt és 70q át adott a búza :D
Lazítóval mi a gond? Gyári jympa, a gyári henger lett gyürüsre cserélve
Ha a szalma rendesen aprítva, terítve lett volna akkor picit jobb képet mutatna a törtěnet
Válasz .Feco. #1160. hozzászólásáraIgazad van. De az se jobb mint itt mas, hogy szalmát eladja, most szánt vödör méretű rogoket, majd 3-4 soron vereti gyürüshengerrel és kombinatorral
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáranem akarom elvenni a kedved, de kb. elég sikertelen kisérletnek nézel elébe... ebből küzdelmes vetés és heterogén kelés lesz... értékeld át a gépparkot és a talajművelési rendszert. ez így kívűlről nagyon nem jó indulásnak néz ki. inkább térj át a forgatásnálkülire 1-2 év múlva jól, mint kezd el hamarabb és kudarc legyen a vége!
amikor iylen összehúzgált csomókban van a tetején a szalma az nem kívánatos talajtakarás, hanem technológiai probléma, amit ráadásul nincs mivel kezelned sem...
Ez a lazító alaklamatlan erre...
Válasz ZZ #1157. hozzászólásáratalajtípus függő is, vannak csernozjom földjeink, réti agyag, szíkes, és homokos területek is, így tájegysgég függő miylen növények kerülnek bele. van a vetésszerkezetben kb. 30% kukorica, 25% őszi kalászos, 20% repce, 15% napraforgó, ehhez pedig a maradék 10%-ban van züldborsó, csenege kukorica, cukorrépa, valamennyi vetőmag, pl. olajretek, meg van lucerna de azt állókultúraként nem számolom bele a vetésforgó %-os részébe... a lényeg hogy kukorica után szinte mindig tavaszi növény jön, vagy napraforgó, vagy újra kukorica, vagy valami az alternatív kosárból attól függően hogy milyen területről van szó... kb a kukoricaföldek harmadára újra kukorica kerül, de nem jellemző hogy 2-nél többször visszakerüljön önmaga után.
Válasz ZZ #1156. hozzászólásáraSzia, mennyi a kések közti távolság?
Mivel húzod (Lóerő)?
Köszi
Válasz .Feco. #1141. hozzászólásáraIrsz egy nálad lévö vetés forgot?
Búza után búza. Jó szalmás a teteje.. kapna mappot, kalit... és vetni direktvetövel
Válasz ZZ #1136. hozzászólásáraNapraforgó vagy szója nem mehetne ide inkább?
Sokat segítenél magadon...
Válasz ZZ #1136. hozzászólásáraElőször is gratulálok a kukoricádhoz!
Grúber, még 1 tárcsa, és szár bontó baci
Válasz ZZ #1136. hozzászólásáraElőször is gratulálok a kukoricádhoz!
Grúber, még 1 tárcsa, és szár bontó baci
Válasz kis Zombi #1137. hozzászólásáraSajnos nincs RT. Expresses Le113. Idén szerencsénk volt és bejött az alapgyomirtás.
Válasz .Szabi. #1131. hozzászólásáraKirály!
Hány hektár alatt?
Válasz Mézga #1130. hozzászólására70cm, lehetne szűkebb.
Válasz Kémlelő #1143. hozzászólásáraAratás után nem nyúlnék a tarlohoz 2-3 hétig. Ha kombájn után megy a tárcsa csak a tetején a szárát borzolja, alig megy a talajba bármit csinálsz is vele...
Válasz ZZ #1146. hozzászólásáraNálam a vetésforgó kukorica NF többnyire árpa repce és kezdődik elölről. Ezzel a forgóval tudok hasznot termelni és elfogadható köldséggel.
Válasz ZZ #1146. hozzászólásáraMint olyant hogy naprát egyáltalán nem teszel?
Ha mégis tennél akkor milyen növény után?
Mi kukorica után szoktunk naprát vetni.
Válasz gergő07 #1139. hozzászólásáraNapraforgot többet nem teszek..
Olyan horsh vetně mint a macko rollié
Válasz Vinkó75 #1142. hozzászólásáraÉs miért?
Válasz Sk Laci #1138. hozzászólásáraEgy hete 35,5 volt a vize a borsos kukinak
Válasz .Feco. #1134. hozzászólásáraA tárcsázás után várnál vele, vagy a kukorica tarlóval nem csinálnál semmit 2-3 hétig?
Van aki tavaszig sem csinálna semmit vele.
Válasz gergő07 #1139. hozzászólásáraKukorica után nem rakunk kalászost. Az olajos...vagy fehérje növény jobb elé,minden szempontból.
Válasz ZZ #1136. hozzászólásáraNem nagyon szoktuk erőltetni forgatás nélküli rendszerben a kukkot a után a búzát, mert nem igazán lehet kivitelezni hogy jó eredménye legyen, nagy költséggel megtalálni egy közepes termést meg nem sok értelme van..: a forgatás nélküli művelés egyik első eleme a vétesforgo optimalizálása...
Válasz Mf-es? #1133. hozzászólásáraAhol 140 q termett ott nem lehetett nagy szárazság. Itt van aki vetett, 2x locsolta és 75q lett és nem homok, nagyon nem.
Erre kíváncsi vagyok mit írnak a tapasztaltabb kollégák. Itt próbáltuk páran, kuk. után búzát, de sosem volt jó. Én NF tennék és utána búzát vagy árpát. Lazítót eltudod húzni, de mivel tömöríted vissza a talajt búzának? Milyen vetőgép vetné?
Válasz ZZ #1132. hozzászólásáraMi van a borsó után vetett MV 170 kukoricádal? Már learatad, vagy még kint van?
Válasz Peti 8310 #1129. hozzászólásáraInkább tavasszal RT a kombinátor helyett, vetés után glifó. Ha Expresses forgót vetsz, lehet osztott kezelés. Én nem szórok alapgyomirtót. Drága, ha nincs esö kidobtad a pénzed az ablakon.
Válasz .Feco. #1134. hozzászólásáraBuzat szeretnek vet ni a helyére
