Az évi 10%-os fejlődéses dumád, és a többi arcoskodás erősen unszinpatikus. A fogatásnélküli művelés témához érdemi hozzászólást nem tettél. MrPoke-val szàjkaratézol. Díjaznám ha nem OFF-olnád szét a topicot, és megpróbálnál témábavágó értelmes hsz.-t írni.
Válasz MrPoke #5971. hozzászólásáraNetparaszt jót mondott Kátai professzor könyvéről is.
Én meg neki hiszek.
Szerinte nem kell a 40 Ak földemen a No-till.
Ő itt van a közelben, és ismeri a földjeim.
Te, aki messze vagy azt mondod hogy.......
Kinek higgyek?
A saját szememnek?
És mégis hogy?
Örülök termelő írásainak, mert óvatosságra figyelmeztet.
Válasz MrPoke #5971. hozzászólásáraNagyon lenézed a diplomát.
Neked van-e?
Nekem van a főiskolai és egy egyetemi.
Tudom, hogy melyik a legjobb "gomba".
Ezt Nyíregyházán tanultam meg.
Gege szintén Nyíregyházan tanulta meg.
Tudod Ő gyártja a Rad vető gépet.
Gazda társam, aki bele vitt azt mondta tegyem oda amit Ő szokott.
Oda tettem.
Mivel már tavasszal történt így a piros K helyett patentkali ment.
Amikor beteg lett a növény, a növény orvosom, azt javasolta a levél analízis alapján, hogy a beteg területet, ami 1/4 volt, tárcsázzam ki.
Nem fogadtam meg a tanácsot.
Válasz MrPoke #5966. hozzászólásáraAzt hogy a ként pótolni kell a talajban, már nagyon régen hallottam, egy előadáson Debrecenben.
Oka: csökkent a levegő szennyezettsége.
2014-ben, amikor álló búzába vetettem 9 fajta magból takaró növényt egyik "hozzá értő" azt mondta, hogy.....
A másik, akivel kötöttem szaktanácsadasi szerződést, mást mondott.
Tudtam, hogy az apró mag ki fog kelni. Ki is kelt szépen.
Mivel volt a keverékben borsó is. Ő nem apró mag. Apró szemű volt, ennek ellenére nem kelt ki.
A baj, hogy kb. 100 kg-ot cipeltem be a hátamon.
Válasz MrPoke #5973. hozzászólásáraAnno mikor feltettem egy-két talajvizsgálati eredményt, azt írtad, hogy felétek is hasonló értékek szoktak lenni. A magnézium itt jellemzően 400-900ppm, úgyhogy nem keserűsózok, max lombra.
Az elemi kénnek is elvileg komoly hatása van a talaj pH-ra. Kiváncsi leszek, hogy mit fogsz tapasztalni a használata során. Link
Válasz Praetor #5970. hozzászólásáraAL-oldható P2O5 és K2O mg/kg – az oldható foszfor- és káliumtartalom: A talajból az AL (Ammónium-laktát) oldattal kivonható különbözõ foszfor-, illetve káliumtartalmú vegyületek mennyiségét jelenti, P2O5-ben, illetve K2O-ban megadva.
Talajaink összes foszfor- és káliumtartalmából a növények csak az általuk hozzáférhetõ, könnyen felvehetõ foszfort és káliumot képesek hasznosítani. Ennek, a növények számára hozzáférhetõ tartalomnak a becslésére hazánkban a 60-as évek óta használjuk az AL (Ammónium-laktát) módszert. A tápanyag-ellátás tervezése során a talaj ezen módszer alapján meghatározott foszfor- és káliumtartalmát vetjük össze a termeszteni kívánt növény fajlagos P2O5 és K2O igényével és határozzuk meg a növény fajlagos mûtrágyahatóanyag igényét.
Válasz Praetor #5972. hozzászólásáraElemi kén szokott menni lombra.
Valamint mivel a felső talajrétegünk szikes gipszet szortam régen, meg gipszes pétisót.
Most megbolundult a piac de ha lehet választani akkor yarabella Sulfan-t kell kirakni. Valamint Bige nek is volt anhidrites pétisója, dolomit helyett "gipsz" van benne.
De ha felétek alacsony a magnézium, akkor mehet kifele a Keserűsó vagy Kiserit talajra. Szóval nem egyszerű még van pár változó ami eldönti mi is lehet a megfelelő.
A ként milyen formában próbálod alkalmazni? Kicsit fázok tőle, mert rendesen oda lehet verni vele a talaj pH-nak. Ezért eddig csak folyékony nitrogén műtrágyában mertem ként adni "értékelhetőbb" mennyiségben (~8-10kg/ha).
Válasz termelo #5967. hozzászólásáraMagyarországon nincs cég áki érdemi növény vizsgálatot végez. Főleg pedig nem tudják kiértékelni megfelelően.
Én többször is oda írtam tisztelet a kivételnek.... És ismerek is olyan embereket akik igen is ott vannak a témában. Pl Dr Dobos Endre, Dr Bíró Borbála stb.... Egyre többen végeznek minőségi oktatást és az állam is eléggé felkapta ezt a témát. De sajnos van olyan is aki több kárt okozot munkásságával mint hadsznot pl Bírkás Márta
De a jelenlegi agrármérnök diplomások 90%- a kb vcpapírnak jó az a diploma.
Növényorvosok nagy része is csak arra jó hogy felírja a növényvédőszert amit kérek.....
Azért van köztünk konfliktus, mert egésszen más az értékrendünk. Számodra fontos a vagyon a földi javak. Nekem meg nem számít.
Így te minden évben 10% ot akarsz fejlődni mert az a jó. Én pedig boldogan leülök a Tiszapartra horgászni mert nem vágyok már semmire az élettől élvezhetem a jelent.
Válasz termelo #5968. hozzászólásáraValószínűleg igen. Ilyen nullás érték normál esetben szerintem annyit jelent, hogy a vegyület vízoldható formában nem kimutatható. Nem beszél viszont a biológiailag kötött mennyiségekről (mikrobiológiai élőlényekben), és pláne nem beszél a rengeteg ásványilag kötött elemről. Ez utóbbi feltárásában a gombáknak is nagy szerepe van, pl a mikorrhizának. Amikor ezek a mikorrhizák kolonizálják az arra alkalmas növényt, akkor biztosítani tudják számára az ilyen elemeket (pl P, Ca, Zn...stb). Ezeket a gombák a kiválasztott erős savaikat felhasználva tudják feltárni és megszerezni, majd továbbítani. Cserébe szénhidrátokat kap a gazdanövénytől.
Válasz golyó 2 #5962. hozzászólásáraAz MT Tiger sokkal talajszerkezet barátabb gép, mint az enyém. Mikor ezt vettem akkor mást gondoltam, mint most. Most biztosan nem vennék intenzív kultivátort. A 80-as kapákkal 18cm melyen húztam az látszott, hogy sok. Mert a falusiak jöttek kérdezni, hogy milyen gép ez, mert jó sok szár eltűnt az eddigi munkáimhoz képest. Aztán idén az LD kapában bíztam, de csalódtam picit.
Úgyis váltogatom a mélységet, mert sok terület amúgy is csak 5-8 cm mélységű alapművelést kap majd idén ősszel rövidtárcsával. Ha kell akkor megy rá megint ez a gép, évjárat és tömörödés függvényében. Illetve takaró vagy zöldtrágyát is kivetem vele. Arra meg jó is, hogy kavar. A talaj szerkezet egyébként nagyrészt marad a késközökben ha megásom, csak a szemnek csúnya ez a nagy kavarás.
Válasz MrPoke #5964. hozzászólásáraNekem már van 60 cm ről is talajmintám ez a hígtrágya kijuttatáshoz alapkövetelmény.
Mivel abban egyetértek veled, hogy a tényleges tápanyagfelvételt nem lehet megjósolni ezért én inkább a levélanalízisben hiszek ezért nem kell a bővített minta. Lehet, hogy gáz de én szakvéleményt is kértem hozzá.
A lenézésről meg annyit, hogy mindennek ami történik megvan a racionális magyarázata nincs újdonság a mezőgazdaságban nem lehet feltalálni a spanyol viaszt.
Azok a módszerek amiket alkalmazol azt már réges régen alkalmazzák sőt kutatások, esettanulmányok is készülnek több évtizede a témában. Onnét kezdtelek el lenézni amikortól elkezdted fikázni a felsőoktatási egyetemi anyagokat, tankönyveket.
Az összes gép és technika amit használsz mérnökök agyszüleménye, az összes input takarónövény minden. Te meg leköpöd őket pedig ebből élsz. Ráadásul még folyton sztárolod is magad de igazából rájöttem, hogy ez tök jó mert egy csomó ember van akinek kifejezetten erre van szüksége.
Válasz Praetor #5965. hozzászólásáraNem. Saját magamnak kellet kitalálni. De ez még 20 ban volt azóta lehet tudnak valami segítséget adni Zsomborék.
Ezen, és a talajmintán az látszik alacsony a kén és emiatt van nitrogén hasznosítási problémák. Azóta pumpálom a ként a talajba. Idén meglátjuk mi lesz.
Válasz termelo #5951. hozzászólásáraEzt a minta semmit sem ér. Csak annyit, hogy irígykedjek milyen jó földjeid vannak :)
Egy az, hogy bővített mintát szoktunk venni mert a mikroelemek határozzák meg azt, hogy pontosan milyen antoganizmussal kel számolni, valamint pl milyen nitrogén műtrágyát szórjunk. Ráadásul idén fogok csinálni 30-60cm es mintát is.
Magas magnéziumos talajokra pl nem teszünk pétisót, oda gipszes műtrágya megy.. stb stb stb....
Ráadásul az a fontos, hogy a növény mit is képes felvenni a talajból mert azt még főiskolán sem tudják kiszámolni egy talajmintából.
Ezért is csinálunk évente többször is levélnedv analízist, és ebből meg tudjuk állapítani valójába mire kell figyelni.
Csak, hogy láss ilyet is. :)
Nagyon lenézel te engem :D árpa
Válasz MTZ1221.3 #5955. hozzászólásáraAhol én elhúzom nem nagyon látszik meg, késő este ha nem robottal mennék nem látnám a művelt szélét.Szerintem pont eleget hagy fenn.
Válasz MTZ1221.3 #5955. hozzászólásáraHa a 40-es is sokat kavar, aminek a fölső része ráadásul egyenes, nem kormánylemezes, akkor az 50 marathon végképp. De a vader féle ld kés is elég íves. Meg az a vékony taréj lehet sérülne a köves talajon, meg keményfém betét sincs benne, nemtudom hogy bírná.
Esetleg a képen jobbról látható breakmix kapa lenne jó, az elvét tekintve, hogy vékonyan indul, de végül az is egy 80-as heggyé válik, szóval nem az igazi.
Válasz termelo #5954. hozzászólásáraGondolom azért, mert egy nagy része biológiailag kötött állapotba megy át. Ez ugyan könnyebben válik elérhetővé a növények számára, mint az ásványilag kötött tápanyagok, de csak akkor, amikor a pacik kidöglenek.
A szántásos művelés tárgyévben maximalizálja a vegetációs idő elején a felvehető tápanyagok mennyiségét, mert kipusztítja a talaj mikrobiológiájának egy tetemes részét. Ezek rögtön felvehető tápanyagot jelentenek, és ezért indulnak meg jól a kultúrák a szántottban (általában). Hosszabb távon viszont - talajtípustól függően - a talaj mikrobiológiai tömegét egy viszonylag alacsony szinten limitálja, és a humuszképződést orrbavágja.
Válasz golyó 2 #5953. hozzászólásáraMert nem kever annyit. Nekem Horsch LD van és irtó sokat kever 10-el huzva. A Vadere nem kavar kozel sem annyit, mert az a vekony kes ele hasit, igy nem emel ki annyi foldet. A Horsch ULD viszont jobb lehet, az mar elegge jo. Csak annak az ara sok nekem, de hatha koppintjak azt is majd a lengyelek.
Nekünk van területünk, amely esetében 0 ppm foszfort és 0 ppm meszet mutat ki a talajvizsgálat. Ha tényleg nem lenne a talajban egyik sem, akkor még a gyomok sem tudnának megtelepedni a területen, mert nem tudná a növény felépíteni a saját szöveteit. A valóságban meg évjárattól függően azért elfogadható hozamokat tud adni az ilyen terület is, mindenféle alaptrágya és meszezés nélkül is.
Válasz szanberg #5942. hozzászólásáraÍgy ránézésre az LD léseket nehezebb húzni mint egy sima kést. Lehet az 50 est kéne úgy, hogy a késhegy alsó felét leköszörülöd 40-re mondjuk. Akkor még nemhiszem hogy elgyengül. Aztán folytatodik felfelé 50 nel. És még fenn a MixIn késszárakon lehetne kicsit kiegyenesíteni, ne forgassa a talajt annyira.
Válasz termelo #5941. hozzászólásáraDe ez a tápanyag szint számítás akkor is nagyon elavult. Mert lekötve a talajban korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre rengeteg elem. Forgatás nélküli rendszerben, takarónövényt termelve nincs is szükség PK szórásra. Ez is csak egy iskolában tanított tévhit...
A növények gyökerén színbíózisban élő baktériumok, egysejtűek képesek az ásványokból feltárni tápanyagokat. Maga a növény alapvetően nem képes rá.... Stb csak éppen ezt az iskolában elfelejtik tanítani.
Válasz #bandi #5898. hozzászólásáraVaderre igen, 50-es van csak, illetve ebből van a low disturbance kapa,csak az meg nem vídiás, de az lesz talán a legjobb megoldás.
Én a bourgault gyorscsere fejet akartam rátenni, ami a condiscen is,vagy a reptillen is van. Emel repeszt,de nem hoz fel semmit, nem visz be semmit.
Csak sehogy nem adja ki a furat, kapaszárat meg fúrni nem igen menne.... mondjuk még valami közdarabot lehet kiagyalok még.
Ezzel mehetne fele kapával, pont néztem,hogy 11 maradna rajta, közüle meg a 10-et levenném. Megoldódna a vonóerő kérdés is meg a mulcs egésze fent maradna.
Válasz mtz1221 #5938. hozzászólásáraNézd a tápanyag számítást úgy állapítják meg, hogy 1 kg száraz terméket elégetnek és a maradék hamuban lévő anyagok mennyiségét megmérik. Ez nem igaz vagy nem igaz kérdése hanem tény.
Ez nem azt jelenti, hogy neked ennyit hatóanyagot ki kell juttatnod csak tudjál róla, hogy ekkora értékű tápanyagtól szabadultál meg a lehordott kaszálékkal. Nekem is van pár hektár lucernám de 100-as nagyságrendben többek között ezért nincs meg a talajminták miatt.
Válasz termelo #5933. hozzászólásáraEz nem biztos hogy igaz. 15 éve még nagyon sokat kaszáltam báláztam bérbe. Nem egy helyen láttam, hogy semmi tápanyag nélkül olyan bérelt földekben, ahol előtte lehet soha nem volt lucerna, 5 év helyett 7 év után kellett kiszántani. Meg addig is sokkal jobban termett mint a sajátunk, ami agyon volt előtte trágyázva műtrágyázva.
Válasz MrPoke #5922. hozzászólásáraItt se lehet a legnagyobb profitot elérni szójából, meg sokszor 0-ás is, de utána minden 3-4 évig többet terem, nem kevéssel. Teljes dózisú dikamba után1 évre rá, napraforgód van ???
7485 hozzászólás
Válasz Radocz #5980. hozzászólásáraA legjobb a szarvasgomba, bár én inkább a tejszínes vargányára szavazok.
Válasz termelo #5932. hozzászólásáraOFF
Az évi 10%-os fejlődéses dumád, és a többi arcoskodás erősen unszinpatikus. A fogatásnélküli művelés témához érdemi hozzászólást nem tettél. MrPoke-val szàjkaratézol. Díjaznám ha nem OFF-olnád szét a topicot, és megpróbálnál témábavágó értelmes hsz.-t írni.
Válasz MTZ1221.3 #5969. hozzászólására15 centi mélyen nem próbáltad ezekkel a keskenyebb kapákkal úgy mit mutat ? Tényleg elég fekete.
Minek keresztelkedtél át ?
Válasz #bandi #5974. hozzászólásáraÉn is kösz.
Mivel gépesz vagyok leírnád parasztosan is hogy még tudjam én is csinálni a vizsgálatot?
Válasz MrPoke #5971. hozzászólásáraNetparaszt jót mondott Kátai professzor könyvéről is.
Én meg neki hiszek.
Szerinte nem kell a 40 Ak földemen a No-till.
Ő itt van a közelben, és ismeri a földjeim.
Te, aki messze vagy azt mondod hogy.......
Kinek higgyek?
A saját szememnek?
És mégis hogy?
Örülök termelő írásainak, mert óvatosságra figyelmeztet.
Válasz MrPoke #5971. hozzászólásáraNagyon lenézed a diplomát.
Neked van-e?
Nekem van a főiskolai és egy egyetemi.
Tudom, hogy melyik a legjobb "gomba".
Ezt Nyíregyházán tanultam meg.
Gege szintén Nyíregyházan tanulta meg.
Tudod Ő gyártja a Rad vető gépet.
Válasz Praetor #5970. hozzászólásáraHogy tudom szaporítani talajomban a gombát?
Mr Poke valahol mondta, hogy minek a gomba?
Akkor hogy is van ez?
Válasz termelo #5967. hozzászólásáraAmikor paradicsomot termeltem a talajminta sok-sok káliumot mutatott.
Gazda társam, aki bele vitt azt mondta tegyem oda amit Ő szokott.
Oda tettem.
Mivel már tavasszal történt így a piros K helyett patentkali ment.
Amikor beteg lett a növény, a növény orvosom, azt javasolta a levél analízis alapján, hogy a beteg területet, ami 1/4 volt, tárcsázzam ki.
Nem fogadtam meg a tanácsot.
Folyt köv.
Válasz MrPoke #5966. hozzászólásáraAzt hogy a ként pótolni kell a talajban, már nagyon régen hallottam, egy előadáson Debrecenben.
Oka: csökkent a levegő szennyezettsége.
2014-ben, amikor álló búzába vetettem 9 fajta magból takaró növényt egyik "hozzá értő" azt mondta, hogy.....
A másik, akivel kötöttem szaktanácsadasi szerződést, mást mondott.
Tudtam, hogy az apró mag ki fog kelni. Ki is kelt szépen.
Mivel volt a keverékben borsó is. Ő nem apró mag. Apró szemű volt, ennek ellenére nem kelt ki.
A baj, hogy kb. 100 kg-ot cipeltem be a hátamon.
Válasz #bandi #5974. hozzászólásáraKösz!
Válasz MrPoke #5973. hozzászólásáraAnno mikor feltettem egy-két talajvizsgálati eredményt, azt írtad, hogy felétek is hasonló értékek szoktak lenni. A magnézium itt jellemzően 400-900ppm, úgyhogy nem keserűsózok, max lombra.
Az elemi kénnek is elvileg komoly hatása van a talaj pH-ra. Kiváncsi leszek, hogy mit fogsz tapasztalni a használata során. Link
Válasz Praetor #5970. hozzászólásáraAL-oldható P2O5 és K2O mg/kg – az oldható foszfor- és káliumtartalom: A talajból az AL (Ammónium-laktát) oldattal kivonható különbözõ foszfor-, illetve káliumtartalmú vegyületek mennyiségét jelenti, P2O5-ben, illetve K2O-ban megadva.
Talajaink összes foszfor- és káliumtartalmából a növények csak az általuk hozzáférhetõ, könnyen felvehetõ foszfort és káliumot képesek hasznosítani. Ennek, a növények számára hozzáférhetõ tartalomnak a becslésére hazánkban a 60-as évek óta használjuk az AL (Ammónium-laktát) módszert. A tápanyag-ellátás tervezése során a talaj ezen módszer alapján meghatározott foszfor- és káliumtartalmát vetjük össze a termeszteni kívánt növény fajlagos P2O5 és K2O igényével és határozzuk meg a növény fajlagos mûtrágyahatóanyag igényét.
Válasz Praetor #5972. hozzászólásáraElemi kén szokott menni lombra.
Valamint mivel a felső talajrétegünk szikes gipszet szortam régen, meg gipszes pétisót.
Most megbolundult a piac de ha lehet választani akkor yarabella Sulfan-t kell kirakni. Valamint Bige nek is volt anhidrites pétisója, dolomit helyett "gipsz" van benne.
De ha felétek alacsony a magnézium, akkor mehet kifele a Keserűsó vagy Kiserit talajra. Szóval nem egyszerű még van pár változó ami eldönti mi is lehet a megfelelő.
Válasz MrPoke #5966. hozzászólásáraNem volt kicsit vízhiányos az árpád?
A ként milyen formában próbálod alkalmazni? Kicsit fázok tőle, mert rendesen oda lehet verni vele a talaj pH-nak. Ezért eddig csak folyékony nitrogén műtrágyában mertem ként adni "értékelhetőbb" mennyiségben (~8-10kg/ha).
Válasz termelo #5967. hozzászólásáraMagyarországon nincs cég áki érdemi növény vizsgálatot végez. Főleg pedig nem tudják kiértékelni megfelelően.
Én többször is oda írtam tisztelet a kivételnek.... És ismerek is olyan embereket akik igen is ott vannak a témában. Pl Dr Dobos Endre, Dr Bíró Borbála stb.... Egyre többen végeznek minőségi oktatást és az állam is eléggé felkapta ezt a témát. De sajnos van olyan is aki több kárt okozot munkásságával mint hadsznot pl Bírkás Márta
De a jelenlegi agrármérnök diplomások 90%- a kb vcpapírnak jó az a diploma.
Növényorvosok nagy része is csak arra jó hogy felírja a növényvédőszert amit kérek.....
Azért van köztünk konfliktus, mert egésszen más az értékrendünk. Számodra fontos a vagyon a földi javak. Nekem meg nem számít.
Így te minden évben 10% ot akarsz fejlődni mert az a jó. Én pedig boldogan leülök a Tiszapartra horgászni mert nem vágyok már semmire az élettől élvezhetem a jelent.
Válasz termelo #5968. hozzászólásáraValószínűleg igen. Ilyen nullás érték normál esetben szerintem annyit jelent, hogy a vegyület vízoldható formában nem kimutatható. Nem beszél viszont a biológiailag kötött mennyiségekről (mikrobiológiai élőlényekben), és pláne nem beszél a rengeteg ásványilag kötött elemről. Ez utóbbi feltárásában a gombáknak is nagy szerepe van, pl a mikorrhizának. Amikor ezek a mikorrhizák kolonizálják az arra alkalmas növényt, akkor biztosítani tudják számára az ilyen elemeket (pl P, Ca, Zn...stb). Ezeket a gombák a kiválasztott erős savaikat felhasználva tudják feltárni és megszerezni, majd továbbítani. Cserébe szénhidrátokat kap a gazdanövénytől.
Válasz golyó 2 #5962. hozzászólásáraAz MT Tiger sokkal talajszerkezet barátabb gép, mint az enyém. Mikor ezt vettem akkor mást gondoltam, mint most. Most biztosan nem vennék intenzív kultivátort. A 80-as kapákkal 18cm melyen húztam az látszott, hogy sok. Mert a falusiak jöttek kérdezni, hogy milyen gép ez, mert jó sok szár eltűnt az eddigi munkáimhoz képest. Aztán idén az LD kapában bíztam, de csalódtam picit.
Úgyis váltogatom a mélységet, mert sok terület amúgy is csak 5-8 cm mélységű alapművelést kap majd idén ősszel rövidtárcsával. Ha kell akkor megy rá megint ez a gép, évjárat és tömörödés függvényében. Illetve takaró vagy zöldtrágyát is kivetem vele. Arra meg jó is, hogy kavar. A talaj szerkezet egyébként nagyrészt marad a késközökben ha megásom, csak a szemnek csúnya ez a nagy kavarás.
Válasz Praetor #5956. hozzászólásáraNem találkoztam még ilyen 0-ás foszfor-mész témával. Most néztem egy cikket:
https://agroforum.hu/szakcikkek/tapanyag-utanpotlas/tapelem-tipikusan-relativ-hianyban-a-talaj-foszfortartalma/
Lehet már olvastad.
Ha jól értem akkor végül-is ott a foszfor és a mész csak le van kötve igaz?
Válasz MrPoke #5964. hozzászólásáraNekem már van 60 cm ről is talajmintám ez a hígtrágya kijuttatáshoz alapkövetelmény.
Mivel abban egyetértek veled, hogy a tényleges tápanyagfelvételt nem lehet megjósolni ezért én inkább a levélanalízisben hiszek ezért nem kell a bővített minta. Lehet, hogy gáz de én szakvéleményt is kértem hozzá.
A lenézésről meg annyit, hogy mindennek ami történik megvan a racionális magyarázata nincs újdonság a mezőgazdaságban nem lehet feltalálni a spanyol viaszt.
Azok a módszerek amiket alkalmazol azt már réges régen alkalmazzák sőt kutatások, esettanulmányok is készülnek több évtizede a témában. Onnét kezdtelek el lenézni amikortól elkezdted fikázni a felsőoktatási egyetemi anyagokat, tankönyveket.
Az összes gép és technika amit használsz mérnökök agyszüleménye, az összes input takarónövény minden. Te meg leköpöd őket pedig ebből élsz. Ráadásul még folyton sztárolod is magad de igazából rájöttem, hogy ez tök jó mert egy csomó ember van akinek kifejezetten erre van szüksége.
Válasz Praetor #5965. hozzászólásáraNem. Saját magamnak kellet kitalálni. De ez még 20 ban volt azóta lehet tudnak valami segítséget adni Zsomborék.
Ezen, és a talajmintán az látszik alacsony a kén és emiatt van nitrogén hasznosítási problémák. Azóta pumpálom a ként a talajba. Idén meglátjuk mi lesz.
Válasz MrPoke #5964. hozzászólásáraErre kaptál valami szakvéleményt is?
Válasz termelo #5951. hozzászólásáraEzt a minta semmit sem ér. Csak annyit, hogy irígykedjek milyen jó földjeid vannak :)
árpa
Egy az, hogy bővített mintát szoktunk venni mert a mikroelemek határozzák meg azt, hogy pontosan milyen antoganizmussal kel számolni, valamint pl milyen nitrogén műtrágyát szórjunk. Ráadásul idén fogok csinálni 30-60cm es mintát is.
Magas magnéziumos talajokra pl nem teszünk pétisót, oda gipszes műtrágya megy.. stb stb stb....
Ráadásul az a fontos, hogy a növény mit is képes felvenni a talajból mert azt még főiskolán sem tudják kiszámolni egy talajmintából.
Ezért is csinálunk évente többször is levélnedv analízist, és ebből meg tudjuk állapítani valójába mire kell figyelni.
Csak, hogy láss ilyet is. :)
Nagyon lenézel te engem :D
Válasz MTZ1221.3 #5960. hozzászólásáraMenjél 8-al, akkor nem mozgatja annyira
Válasz golyó 2 #5961. hozzászólásáraMondjuk 4 MT 40 centis osztás a tárcsalapok amennyire lehet felemelve.
Válasz MTZ1221.3 #5960. hozzászólásáraÉn utánam nincs ilyen fekete a föld képet kerestem , de most nem találok.
Válasz golyó 2 #5958. hozzászólásáraLD kapa, 25cm mélység, 10km/h sebesseg, 30cm huzastavolsag a kapák közt. Tobbre szamitottam.
Válasz endypapa_20120 #5944. hozzászólásáraÉn sem szántok,ekém sincs.Grúber,RT,lazító.Néha
direktvetés,kifagyó takaró.
Válasz MTZ1221.3 #5955. hozzászólásáraAhol én elhúzom nem nagyon látszik meg, késő este ha nem robottal mennék nem látnám a művelt szélét.Szerintem pont eleget hagy fenn.
Válasz MTZ1221.3 #5955. hozzászólásáraHa a 40-es is sokat kavar, aminek a fölső része ráadásul egyenes, nem kormánylemezes, akkor az 50 marathon végképp. De a vader féle ld kés is elég íves. Meg az a vékony taréj lehet sérülne a köves talajon, meg keményfém betét sincs benne, nemtudom hogy bírná.
Esetleg a képen jobbról látható breakmix kapa lenne jó, az elvét tekintve, hogy vékonyan indul, de végül az is egy 80-as heggyé válik, szóval nem az igazi.
Válasz termelo #5954. hozzászólásáraGondolom azért, mert egy nagy része biológiailag kötött állapotba megy át. Ez ugyan könnyebben válik elérhetővé a növények számára, mint az ásványilag kötött tápanyagok, de csak akkor, amikor a pacik kidöglenek.
A szántásos művelés tárgyévben maximalizálja a vegetációs idő elején a felvehető tápanyagok mennyiségét, mert kipusztítja a talaj mikrobiológiájának egy tetemes részét. Ezek rögtön felvehető tápanyagot jelentenek, és ezért indulnak meg jól a kultúrák a szántottban (általában). Hosszabb távon viszont - talajtípustól függően - a talaj mikrobiológiai tömegét egy viszonylag alacsony szinten limitálja, és a humuszképződést orrbavágja.
Válasz golyó 2 #5953. hozzászólásáraMert nem kever annyit. Nekem Horsch LD van és irtó sokat kever 10-el huzva. A Vadere nem kavar kozel sem annyit, mert az a vekony kes ele hasit, igy nem emel ki annyi foldet. A Horsch ULD viszont jobb lehet, az mar elegge jo. Csak annak az ara sok nekem, de hatha koppintjak azt is majd a lengyelek.
Válasz Praetor #5952. hozzászólásáraEbben az esetben a takarónövény által feltárt tápanyagot miért nem mutatja ki a talajvizsgálat?
Válasz MTZ1221.3 #5949. hozzászólásáraMiért is ? Hallgatlak.
Válasz termelo #5951. hozzászólásáraNem, ő az ásványilag kötött elemekről beszél. Azt nem mutatja ki a talajvizsgálat.
Nekünk van területünk, amely esetében 0 ppm foszfort és 0 ppm meszet mutat ki a talajvizsgálat. Ha tényleg nem lenne a talajban egyik sem, akkor még a gyomok sem tudnának megtelepedni a területen, mert nem tudná a növény felépíteni a saját szöveteit. A valóságban meg évjárattól függően azért elfogadható hozamokat tud adni az ilyen terület is, mindenféle alaptrágya és meszezés nélkül is.
Válasz termelo #5950. hozzászólására
Az 1-es amiről te beszélsz a 4-es meg amiről nem.
Válasz MrPoke #5945. hozzászólásáraGondoltam segítség lehet mert úgy érzem ilyent még nem láttál:
Itt egy friss minta (szeptemberi műtrágyaszórás előtti)
Mondjuk en nem ertek a nagyok dolgahoz, de a Horsch LD kapától bőven jobb a Vaderstad LD kapa.
Válasz szanberg #5942. hozzászólásáraÍgy ránézésre az LD léseket nehezebb húzni mint egy sima kést. Lehet az 50 est kéne úgy, hogy a késhegy alsó felét leköszörülöd 40-re mondjuk. Akkor még nemhiszem hogy elgyengül. Aztán folytatodik felfelé 50 nel. És még fenn a MixIn késszárakon lehetne kicsit kiegyenesíteni, ne forgassa a talajt annyira.
Válasz golyó 2 #5946. hozzászólásáraŐ már elengedett, már válaszolni sem tud :D
Válasz MrPoke #5945. hozzászólásáraSzerintem engedd el nyugodtan.
Válasz termelo #5941. hozzászólásáraDe ez a tápanyag szint számítás akkor is nagyon elavult. Mert lekötve a talajban korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre rengeteg elem. Forgatás nélküli rendszerben, takarónövényt termelve nincs is szükség PK szórásra. Ez is csak egy iskolában tanított tévhit...
A növények gyökerén színbíózisban élő baktériumok, egysejtűek képesek az ásványokból feltárni tápanyagokat. Maga a növény alapvetően nem képes rá.... Stb csak éppen ezt az iskolában elfelejtik tanítani.
Válasz Praetor #5943. hozzászólásáragolyó 2
kis Zombi,
Berend Ferenc,
MrPoke,
tothgazda,
Sk Laci,
Feco,
#bandi,
Wilde,
szanberg,
mimre,
olasz_kapo,
GREVEN,
.Richard.,
Praetor
Válasz endypapa_20120 #5917. hozzászólására8-9 éve szántottunk utoljára.
Válasz #bandi #5898. hozzászólásáraVaderre igen, 50-es van csak, illetve ebből van a low disturbance kapa,csak az meg nem vídiás, de az lesz talán a legjobb megoldás.
Én a bourgault gyorscsere fejet akartam rátenni, ami a condiscen is,vagy a reptillen is van. Emel repeszt,de nem hoz fel semmit, nem visz be semmit.
Csak sehogy nem adja ki a furat, kapaszárat meg fúrni nem igen menne.... mondjuk még valami közdarabot lehet kiagyalok még.
Ezzel mehetne fele kapával, pont néztem,hogy 11 maradna rajta, közüle meg a 10-et levenném. Megoldódna a vonóerő kérdés is meg a mulcs egésze fent maradna.
Válasz mtz1221 #5938. hozzászólásáraNézd a tápanyag számítást úgy állapítják meg, hogy 1 kg száraz terméket elégetnek és a maradék hamuban lévő anyagok mennyiségét megmérik. Ez nem igaz vagy nem igaz kérdése hanem tény.
Ez nem azt jelenti, hogy neked ennyit hatóanyagot ki kell juttatnod csak tudjál róla, hogy ekkora értékű tápanyagtól szabadultál meg a lehordott kaszálékkal. Nekem is van pár hektár lucernám de 100-as nagyságrendben többek között ezért nincs meg a talajminták miatt.
Válasz mtz1221 #5939. hozzászólásáraItt még fel sem merült ez a probléma soha.
Válasz MrPoke #5937. hozzászólásáraAkkor 1 évre rá nem biztos hogy nem fogná a dikamba ???
Válasz termelo #5933. hozzászólásáraEz nem biztos hogy igaz. 15 éve még nagyon sokat kaszáltam báláztam bérbe. Nem egy helyen láttam, hogy semmi tápanyag nélkül olyan bérelt földekben, ahol előtte lehet soha nem volt lucerna, 5 év helyett 7 év után kellett kiszántani. Meg addig is sokkal jobban termett mint a sajátunk, ami agyon volt előtte trágyázva műtrágyázva.
Válasz mtz1221 #5936. hozzászólásáraPulsarPlus os naprát vetek.
És kukoricába megy csak dikamba. Úgy 2 évre van rá napraforgó.
Válasz MrPoke #5922. hozzászólásáraItt se lehet a legnagyobb profitot elérni szójából, meg sokszor 0-ás is, de utána minden 3-4 évig többet terem, nem kevéssel. Teljes dózisú dikamba után1 évre rá, napraforgód van ???