Válasz Géza15 #5170. hozzászólásáraHát van amikor a 15 centis osztású vetőkultit kell alkalmazni, mert a 10 cm osztású kombinátor összehúzza a szármaradványokat, de nem ez a jellemző.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraBocsi, de hülyeséget ne írj! Ároa után SOHA nem vetünk búzát!!!!!!!
Mert a búzában feljövő árpa teljesen elrontja a búza minőségét!! Ha viszont árpában(takarmány) jön fel a búza, abban semmi gond nincs, mert úgyis takarmány. A nedvességét meg az a pár búzaszem nem befolyásolja számottevően. Főleg akkor nem, amikor az árpa 11esre szárad magától, és nem azért mert várunk, hanem azért mert még nem értünk oda.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraFralaz. Egyszerű, mint a faék. Itthon gyártják, îgy hamar van hozzá alkatrész. Axiál meg elég sok helyen van, ki is szállít, úgyhogy ennél kézenfekvőbb megoldás nincs. Ha pedig mégis hajlított C-kést szeretnél, akkor a fralazba azt is lehet tenni. Szerintem a leguniverzálisabb lazító.
Ha csak 1 lazítót szeretnél.
Nekem van 3-4 féle is, én váltogatom talajnedvesség és vetési idő függvényében.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásáraJympa lazító, tárcsa, ásóborona, trágyaszóró, vetőgépek, prmetező. Nem kell túlgondolni. kapás elé lazítasz, ami után lehet, takarózól.
Válasz #bandi #5153. hozzászólásáraTalaja válogatja. Ha az első kés sor összeropogtatja annyira, hogy a hátsó nem borítja ki a földet akkor nem kever. De aholl ilyen munkára képes ott minek lazítani? Csak egy csomó oxigént jutattsz a talajba és az eddig levegőtlen környezetben elégeted a maradék szármaradványt. Így készítessz egy apróra darált talájt. És mint tudjuk, minnél apróbra van valami törve akkor lehet jól tömöríteni.
Itt hagyták abba gazdák a Bírkás Márta rendszert mert évről évre nagyobb traktor kellet a talajműveléshez.
Válasz határjáró #5166. hozzászólásáraEz is szempont lehet, de a kolléga nem mond hülyeséget. Jónéhány éve vagy 50 tonna árpát két hétig kellett forgatnom, míg kb 15-re lement a víztartalma. Antonella árpa volt, a búza árvakelés fajtáját nem tudom. Ha az érésidőt össze lehet lőni, akkor mehet a móka, egyébként felejtős, főleg a jelenlegi szárítási költségek mellett.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásáraÁrpa után nem az igazi a búza. Ott fog virítani az árpakalász a búzatáblában. Maximum takarmánynak veszik át ha átveszik. Árpa búza közé szerintem betehetnél napraforgót.
Ez itt szentségtörés tudom, de agyagos földeken pár év forgatás nélküli után újra szántok.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraEzzel nem értek egyet. Árpa után a búza inkább kapufa mert mikor beviszed a a búzát akkor az átvevő biztos talál benne árpát ami már kicsit gond. Viszont fordítva okés lehet főleg ha két soros árpát vett, az inkább búza után érik vagy inkább egyszerre.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraÉrtem, és köszönöm véleményed.
Ezéven pont azt tapasztalom, hogy tavaszi árpa csak jön fel a buzaban, pedig aratás után hántva v tarcsaval, vetés előtt alaszantva és mégis.
Vegyszerrel sem megoldható?
Válasz #bandi #5161. hozzászólásáraKöszönöm a tippet, gondolkodtam rajta magam is, mivel ide bőven elég egy kozepmely lazító max. 35-40 centiig. Teljesen felesleges az alá menni, mikor van ahol már 20 centin is az altalajt hozza fel az ember, az erodalt domboldalakról nem is beszélve, köszönhetően a 10 és 12 fokos dűlőknek, ahol már bőven érvényesül a gravitáció. Ha sikerül összehozni egy rad-fele vetogepet, biztos raszanok egy kisebb táblát a mintill-re, tapasztalatszerzés céljából, és ha megvan a működőképes kombináció, folyamatosan átállni az összes területén az ekét elhagyva. Csapadékosabb éveken akár takaró növény beiktatásával kiváltani az alapművelést, bár ez még nagyon a jövő, mivel ha két erdő közé betenném most, és rászokik a vad, arra már vethetsz is keresztet.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásárakezd a vetésforgó átgondolásával. búza után kapufa az árpa, mert a búza árvakelés nem érik be, mire az árpa elkészül, ott tiporogsz napokat a tábla szélén, törik a földre az árpa kalász, és nem tudod vágni, mert a búza meg kenődik.
először az árpa, utána a búza, ha már kalászos követ kalászost.
Nagyon szépen köszönöm a sok hozzászólást, látni, hogy esik az eső.
Pár éve működő fiatal gazdaként, rá kellett jönnöm, hogy a hagyományos talajművelést elkell felejteni, tehát nem látom értelmét 2eurós naftan szántani az agyagot, aztán meg visszatömöríteni a készítésével, mert ha száraz azért, ha nedves azért. És a helybeli agyagot nemsokan ismerik a fórumozók közül, legjobban talán szanberg tudja, hogy miről beszélek
Lényeg a lényeg, egy szoja-buza-arpa vetesforgo rendszert szeretnék bevezetni, legfőképp mulcsos technológiával. Feleségemmel próbálgatjuk kiskertben és ezt az utat látjuk kifizetődőnek a közeljövőben, tekintettel az időjárási szélsőségeket. Tehát min.művelés minél több talajtakarással.
Kezdésképp egy direktvetogeppel kezdenénk, szója után mehet egyenesen a búza, esetleg egy sor Rt közte ha megkívánja. Viszont tudom, hogy az itteni nehéz agyag, saját súlyától képes visszatömörödni tehát egy jó pár évig még mélyebben alá fog kelleni nyúlni, ezért keresek olyan lazítót ami roppant min.forgatással.
Nagyon szépen köszönöm véleményeteket.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásárahewa subtiller, evers grassland, jd 2100, case ih 2500 inline riper, quivogne subevo,
busanak is van egyenes késese.
sumo subsoiler,
gyorsan ennyi jutott eszembe.
Válasz MrPoke #5148. hozzászólásáraSzerintem az olaszos sem kever annyira nagyon, valójában elég keskeny a kés ahhoz hogy érdemi mennyiségű földet szállitson egyik helyről a másikra. Az is lefordul róla hamar amit a kés hegye felkap. Az hogy durván megemeli a földet, amiatt tünik úgy hogy kever, de ha megnézed, például egy tárcsázatlan kukoricatarlónak a nagyrészét fennhagyja.
Válasz Berkó_ #5149. hozzászólásáraMi a tavaszon 2 sor magágykészítést csináltunk. Hagytunk 1 csíkot, ami nem kapott első sort és úgy felgyomosodott, mire ment a magágykészítés.
Milyen kombinátorod van?
Válasz határjáró #5142. hozzászólásáraErre nincs egyetlen, jó válasz. A mélyszántás és a notill között bárhol lehet. De tényleg! Attól függ, kinek, mi a cél.
Magamnak sem tudom, mi lenne az optimum, ezért kísérletezgetek kisebb léptékekben. Aztán mire összejön elég tapasztalat, nyugdíjba megyek, és abbahagyom.
Válasz tarkamacska #5146. hozzászólásáraUhhh. Hát ez nem sokkal kevesebb művelet, mint a szántásos. Kalászos aratása után tárcsa, majd ősszel lazító vagy gruber, tavasszal egy sor kombinátor aztán vetés. Ha takarőnövényezés is van, akkor plussz egy tárcsázás annak bekeverésére.
Válasz Praetor #5147. hozzászólásáraÉn ezt nem írtam. De pl nem forgatás nélküli talajművelés az olasz rendszerű lazító, vagy egy sűrű osztású gruber. Amiket sok esetben még szántásnál is mélyebben húznak.
Igazából nem a forgatás a jó szó, hanem a keverés. Minden eszköz ami aktívan keveri a talaj rétegeket káros.
Lazítani egyenes késsel kel. Gruberezni max 20cm re lehetőleg vékony késekkel. Tehát minden műveletet úgy kell végezni,minnél kevesebb legyen a keveredés.
Válasz barazdabetyar. #5144. hozzászólásáraSzerintem sok különbség nincs. Ugyan úgy kell előtte tárcsázni és tavasszal magágyat készíteni. Én azért próbálkozok vele, hogy hátha több vizet tudunk megtartani.
Válasz határjáró #5141. hozzászólására A repedések idővel el fognak múlni ha nem gyúrod agyon a földet. Ha ésszel van művelve pár év és szükségtelen is lesz a szántás. De ha ugyanúgy megmarad az aktív talaj bolygatás akkor inkább szántani kell.
Válasz Bárány #5140. hozzászólásáraEgyenlőre szarazsag van és mar most le van maradva. Plusz sokkal jobban látszanak a hasadasok, ahol szenved rendesen a kukorica. Tudom jól, hogy mindig nehezebben indul aztan a tavaly is a végére ugyan az lett mint a szantott.
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraMásodik éve van A-B összehasonlító kísérlet, a grubberes idén is egy jó hét lemaradásban van, tavaly is így volt. Ugyanakkor a kombájn hozamtérképe tavaly semmi különbséget nem mutatott, aszályban behozta a grubberes a szántottat.
Tavaly extrém száraz évünk volt, idén eddig normálisnak tűnik.
Minél jobban bolygatsz, annák több tápanyagot társz fel. Ennek az optimumát kell megtalálni. Nem egyszerű...
Válasz határjáró #5137. hozzászólásáranálunk annyira nincs szembetűnő különbség, van olyan lazított föld, ahol a szalma mennyisége nem volt olyan sok és forma nagyságú mint a szomszéd szántása. És ahol elmegy a kultivátor, olyan jó föld illat van.
Válasz Géza15 #5134. hozzászólásáraNálunk is ott kisebb ahol picit több szalma volt fent. Tökéletesen kibujt a kukorica, nagyon szép is volt. Viszont mellette ami fel lett szántva már van ahol 3szor akkora.
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraÉn pontosan ugyan így jártam. Ugyan azon terület 2/3 lazított a kukorica 15-20cm az őszi szántásban 40-50cm és a lazított szauna-szét van repedezve eső utoljára április elején
7485 hozzászólás
Válasz tarkamacska #5182. hozzászólásáraMintha lenne 4-es is.
Válasz kajszi_71823 #5183. hozzászólásáraFop kft-t hívd fel. Vagy van itteni magyar tel szám is ha kell.
Válasz mtz1221 #5180. hozzászólásáraElég fasza, köszi, esetleg árát nem tudsz?
Válasz mtz1221 #5180. hozzászólásáraebböl csak 3 késes van?
Válasz Géza15 #5170. hozzászólásáraHát van amikor a 15 centis osztású vetőkultit kell alkalmazni, mert a 10 cm osztású kombinátor összehúzza a szármaradványokat, de nem ez a jellemző.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásárahttp://www.agrotech.land/v-n-fop/agrotill
Válasz envagyok2 #5177. hozzászólásáraMondtál valamit, amire mi válaszoltunk. Nem kell megsértődni, mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
Válasz envagyok2 #5177. hozzászólásáraÚgy csinálod ahogy akarod. Csak másnak ne add tovább! :)
Válasz cimbike. #5174. hozzászólásáratök fasza, hogy ti SOHA nem vettek árpa után búzát.
én meg SOHA nem vetek búza után árpát.
Válasz tarkamacska #5175. hozzászólásáraMűvelési mélység kb az osztás távolság. Kivéve paraplow, agrisem rendszereknél.
egyenes késesben mi lehet az optimális késosztás?
én 4x75 cm-ben gondolkozok.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraBocsi, de hülyeséget ne írj! Ároa után SOHA nem vetünk búzát!!!!!!!
Mert a búzában feljövő árpa teljesen elrontja a búza minőségét!! Ha viszont árpában(takarmány) jön fel a búza, abban semmi gond nincs, mert úgyis takarmány. A nedvességét meg az a pár búzaszem nem befolyásolja számottevően. Főleg akkor nem, amikor az árpa 11esre szárad magától, és nem azért mert várunk, hanem azért mert még nem értünk oda.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraFralaz. Egyszerű, mint a faék. Itthon gyártják, îgy hamar van hozzá alkatrész. Axiál meg elég sok helyen van, ki is szállít, úgyhogy ennél kézenfekvőbb megoldás nincs. Ha pedig mégis hajlított C-kést szeretnél, akkor a fralazba azt is lehet tenni. Szerintem a leguniverzálisabb lazító.
Ha csak 1 lazítót szeretnél.
Nekem van 3-4 féle is, én váltogatom talajnedvesség és vetési idő függvényében.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásáraJympa lazító, tárcsa, ásóborona, trágyaszóró, vetőgépek, prmetező. Nem kell túlgondolni. kapás elé lazítasz, ami után lehet, takarózól.
Válasz #bandi #5153. hozzászólásáraTalaja válogatja. Ha az első kés sor összeropogtatja annyira, hogy a hátsó nem borítja ki a földet akkor nem kever. De aholl ilyen munkára képes ott minek lazítani? Csak egy csomó oxigént jutattsz a talajba és az eddig levegőtlen környezetben elégeted a maradék szármaradványt. Így készítessz egy apróra darált talájt. És mint tudjuk, minnél apróbra van valami törve akkor lehet jól tömöríteni.
Itt hagyták abba gazdák a Bírkás Márta rendszert mert évről évre nagyobb traktor kellet a talajműveléshez.
Válasz Berkó_ #5169. hozzászólásáraÉs elboldogul a szármaradványban? Nem húzza össze?
Válasz Géza15 #5151. hozzászólásáraKongskilde
Válasz határjáró #5166. hozzászólásáraEz is szempont lehet, de a kolléga nem mond hülyeséget. Jónéhány éve vagy 50 tonna árpát két hétig kellett forgatnom, míg kb 15-re lement a víztartalma. Antonella árpa volt, a búza árvakelés fajtáját nem tudom. Ha az érésidőt össze lehet lőni, akkor mehet a móka, egyébként felejtős, főleg a jelenlegi szárítási költségek mellett.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásáraÁrpa után nem az igazi a búza. Ott fog virítani az árpakalász a búzatáblában. Maximum takarmánynak veszik át ha átveszik. Árpa búza közé szerintem betehetnél napraforgót.
Ez itt szentségtörés tudom, de agyagos földeken pár év forgatás nélküli után újra szántok.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraEzzel nem értek egyet. Árpa után a búza inkább kapufa mert mikor beviszed a a búzát akkor az átvevő biztos talál benne árpát ami már kicsit gond. Viszont fordítva okés lehet főleg ha két soros árpát vett, az inkább búza után érik vagy inkább egyszerre.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólásáraÉrtem, és köszönöm véleményed.
Ezéven pont azt tapasztalom, hogy tavaszi árpa csak jön fel a buzaban, pedig aratás után hántva v tarcsaval, vetés előtt alaszantva és mégis.
Vegyszerrel sem megoldható?
Válasz #bandi #5161. hozzászólásáraKöszönöm a tippet, gondolkodtam rajta magam is, mivel ide bőven elég egy kozepmely lazító max. 35-40 centiig. Teljesen felesleges az alá menni, mikor van ahol már 20 centin is az altalajt hozza fel az ember, az erodalt domboldalakról nem is beszélve, köszönhetően a 10 és 12 fokos dűlőknek, ahol már bőven érvényesül a gravitáció.
Ha sikerül összehozni egy rad-fele vetogepet, biztos raszanok egy kisebb táblát a mintill-re, tapasztalatszerzés céljából, és ha megvan a működőképes kombináció, folyamatosan átállni az összes területén az ekét elhagyva. Csapadékosabb éveken akár takaró növény beiktatásával kiváltani az alapművelést, bár ez még nagyon a jövő, mivel ha két erdő közé betenném most, és rászokik a vad, arra már vethetsz is keresztet.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásárakezd a vetésforgó átgondolásával. búza után kapufa az árpa, mert a búza árvakelés nem érik be, mire az árpa elkészül, ott tiporogsz napokat a tábla szélén, törik a földre az árpa kalász, és nem tudod vágni, mert a búza meg kenődik.
először az árpa, utána a búza, ha már kalászos követ kalászost.
Válasz #bandi #5161. hozzászólásáraEgy ilyent.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólásáraTalán megpróbálhatnál egy noranféle terránót a macskaféle negyvenes kapával
Nagyon szépen köszönöm a sok hozzászólást, látni, hogy esik az eső.
Pár éve működő fiatal gazdaként, rá kellett jönnöm, hogy a hagyományos talajművelést elkell felejteni, tehát nem látom értelmét 2eurós naftan szántani az agyagot, aztán meg visszatömöríteni a készítésével, mert ha száraz azért, ha nedves azért. És a helybeli agyagot nemsokan ismerik a fórumozók közül, legjobban talán szanberg tudja, hogy miről beszélek
Lényeg a lényeg, egy szoja-buza-arpa vetesforgo rendszert szeretnék bevezetni, legfőképp mulcsos technológiával. Feleségemmel próbálgatjuk kiskertben és ezt az utat látjuk kifizetődőnek a közeljövőben, tekintettel az időjárási szélsőségeket. Tehát min.művelés minél több talajtakarással.
Kezdésképp egy direktvetogeppel kezdenénk, szója után mehet egyenesen a búza, esetleg egy sor Rt közte ha megkívánja. Viszont tudom, hogy az itteni nehéz agyag, saját súlyától képes visszatömörödni tehát egy jó pár évig még mélyebben alá fog kelleni nyúlni, ezért keresek olyan lazítót ami roppant min.forgatással.
Nagyon szépen köszönöm véleményeteket.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraÍrjál rá Josseyra, szerintem ár-érték arányban ő a legjobb.
Agrisem systemü késekkel gyárt lazítókat.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraRepcézni szeretnél, hogy egyenes késes lazítóban gondolkodsz?
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraHelti Al, Framest Fralaz
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásárahewa subtiller, evers grassland, jd 2100, case ih 2500 inline riper, quivogne subevo,
busanak is van egyenes késese.
sumo subsoiler,
gyorsan ennyi jutott eszembe.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólásáraSimba Flarliner
Válasz MrPoke #5148. hozzászólásáraTudnál mondani pár típust egyenes késés lazító rá, amit érdemes lenne megnézni?
Válasz MrPoke #5148. hozzászólásáraSzerintem az olaszos sem kever annyira nagyon, valójában elég keskeny a kés ahhoz hogy érdemi mennyiségű földet szállitson egyik helyről a másikra. Az is lefordul róla hamar amit a kés hegye felkap. Az hogy durván megemeli a földet, amiatt tünik úgy hogy kever, de ha megnézed, például egy tárcsázatlan kukoricatarlónak a nagyrészét fennhagyja.
Válasz Bárány #5150. hozzászólásáraÍrsz egy könyvet a tapasztalataidról, és ha jól eladod, lessz egy kisz nyugdíjkisegítés
Válasz Berkó_ #5149. hozzászólásáraMi a tavaszon 2 sor magágykészítést csináltunk. Hagytunk 1 csíkot, ami nem kapott első sort és úgy felgyomosodott, mire ment a magágykészítés.
Milyen kombinátorod van?
Válasz határjáró #5142. hozzászólásáraErre nincs egyetlen, jó válasz. A mélyszántás és a notill között bárhol lehet. De tényleg! Attól függ, kinek, mi a cél.
Magamnak sem tudom, mi lenne az optimum, ezért kísérletezgetek kisebb léptékekben. Aztán mire összejön elég tapasztalat, nyugdíjba megyek, és abbahagyom.
Válasz tarkamacska #5146. hozzászólásáraUhhh. Hát ez nem sokkal kevesebb művelet, mint a szántásos. Kalászos aratása után tárcsa, majd ősszel lazító vagy gruber, tavasszal egy sor kombinátor aztán vetés. Ha takarőnövényezés is van, akkor plussz egy tárcsázás annak bekeverésére.
Válasz Praetor #5147. hozzászólásáraÉn ezt nem írtam. De pl nem forgatás nélküli talajművelés az olasz rendszerű lazító, vagy egy sűrű osztású gruber. Amiket sok esetben még szántásnál is mélyebben húznak.
Igazából nem a forgatás a jó szó, hanem a keverés. Minden eszköz ami aktívan keveri a talaj rétegeket káros.
Lazítani egyenes késsel kel. Gruberezni max 20cm re lehetőleg vékony késekkel. Tehát minden műveletet úgy kell végezni,minnél kevesebb legyen a keveredés.
Válasz MrPoke #5143. hozzászólásáraTehát azt mondod, hogy a forgatás nélkülinek nincs értelme (ha nem min-till), és inkább szántanál helyette?
Válasz Géza15 #5145. hozzászólásárami előtt kell tárcsázni?
nálam a búza után jön mindig kuki és úgy néz ki hogy
búza tarlóhántás
takaró
november körül gruber
február lezárás
vetés előtt kombi
vetés.
Válasz barazdabetyar. #5144. hozzászólásáraSzerintem sok különbség nincs. Ugyan úgy kell előtte tárcsázni és tavasszal magágyat készíteni. Én azért próbálkozok vele, hogy hátha több vizet tudunk megtartani.
Válasz Bárány #5140. hozzászólásáraHa termésben egyenlő volt,akkor a talajmunka költségeket kell kiszámolni.Az olcsóbbat kell folytatni.
Válasz határjáró #5141. hozzászólására A repedések idővel el fognak múlni ha nem gyúrod agyon a földet. Ha ésszel van művelve pár év és szükségtelen is lesz a szántás. De ha ugyanúgy megmarad az aktív talaj bolygatás akkor inkább szántani kell.
Válasz Bárány #5140. hozzászólásáraSzerinted ennek az egész műveletnek hol lehet az optimuma?
Válasz Bárány #5140. hozzászólásáraEgyenlőre szarazsag van és mar most le van maradva. Plusz sokkal jobban látszanak a hasadasok, ahol szenved rendesen a kukorica. Tudom jól, hogy mindig nehezebben indul aztan a tavaly is a végére ugyan az lett mint a szantott.
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraMásodik éve van A-B összehasonlító kísérlet, a grubberes idén is egy jó hét lemaradásban van, tavaly is így volt. Ugyanakkor a kombájn hozamtérképe tavaly semmi különbséget nem mutatott, aszályban behozta a grubberes a szántottat.
Tavaly extrém száraz évünk volt, idén eddig normálisnak tűnik.
Minél jobban bolygatsz, annák több tápanyagot társz fel. Ennek az optimumát kell megtalálni. Nem egyszerű...
Válasz határjáró #5137. hozzászólásáranálunk annyira nincs szembetűnő különbség, van olyan lazított föld, ahol a szalma mennyisége nem volt olyan sok és forma nagyságú mint a szomszéd szántása. És ahol elmegy a kultivátor, olyan jó föld illat van.
mi az idén ki akarjuk próbálni a szárbontást, hogy kicsit csökkenjen a szalma és legyen belőle tápanyag.
Válasz Géza15 #5134. hozzászólásáraNálunk is ott kisebb ahol picit több szalma volt fent. Tökéletesen kibujt a kukorica, nagyon szép is volt. Viszont mellette ami fel lett szántva már van ahol 3szor akkora.
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraÉn pontosan ugyan így jártam. Ugyan azon terület 2/3 lazított a kukorica 15-20cm az őszi szántásban 40-50cm és a lazított szauna-szét van repedezve eső utoljára április elején