A búzánál az hát.Már el van vetve,kikelt,de még nincs learatva.Az más kérdés hogy most még nyugalmi állapotban van,mert az élettani folyamatok még nem indultak be.
Tavasszal a vegetáció megindulása előtt (február 15. után) juttassuk ki az első nitrogén adagot (30-50kg hatóanyag/ha) az erőteljesebb bokrosodás és kalász differenciálódás elősegítésére, miután az őszi búza élettevékenysége +4 şC fok felett beindul.
Karbamidot fejtrágyának ne, mert legjobban illékony, aztán az AN végül a Pétisó, bár a péti mag az AN között nincs sok különbség, csak az téveszti meg az embert hogy a pétinél ott marad a mészváz de addigra már a nitrogén elment régen. A hatóanyag AN és Péti ugyanaz csak más a váz.
Miért párologna el.. ezért szórod ki és dolgozod be.. Még a szimplán ki szort is sokat ki bir..De ha kap esöt hamarosan az a tökéletes neki..Válasz #770. hozzászólásra
Kérdésem ha tavaszi gabona vetés előtt bedolgozva kapja meg az AN. -ot talajba, akkor nem párolog el olyan gyorsan vagy egyáltalán nem is párolog el a talajból.
Válaszokat előre is köszönöm.
Tisztelt Kollegák,
A kérdésem az, hogy lehet e a N műtrágyák között olyan rangsort felállítani, hogy melyikből illan el a N hamarabb ill. később.
Jól tudom hogy a pétisó tart legtovább? Az ammónium nitrát meg a legrövidebb? Mi a helyzet a ammonium-karbonáttal?
Köszönöm a válaszokat.
Üdv
annyit biztosan ér mint az-áprilisban-májusban dobott szemcsés anyag eső nélkül. Na viccet félre téve 2010-ben próbáltam először, búzában kísérletre kaptam. MV Walczer volt, kapott talajon össz 250 kg AN-t. plusz 5 heki kapott 15 l/ha AZO SPEDET zászlós előtt kb 2-3 héttel. Ami nem kapott semmit az II-es lett ami kapott az I-es és kb 3 q-val adott többet/ha. Tavaly csak a kukira tettem mert azt már nem kaptam kísérletre és ehhez vol csak kedvem Előtte is kuki kolt a táblán MV 277 90 kg N hatóanyaggal 72q volt 2010 ben, tavaly szintén MV277 15 l/ha AZO SPED 87q/ha, de ez sztem nem reális mert a 2010-es extra csapadékos év nekem elbaxta a gyomírtásomat (is)
Felesleges, a föld fagyos, be nem veszi, növény fel nem veszi, el még ilyenkor nem párolog, ahhoz meleg kell legalább 10-15 fok feletti tartósan, akkor lehet gáz ha sok havat kapsz és gyorsan olvad és elfolyik az anyag a hólével mielőtt még a föld kiengedne, ahogy Szanberg kolléga ecsetelte fentebb. Én megvárom a hómentes, ill közel hómentes vetést reggeli fagyokkal, napközbeni olvadással akkor biztosan oda olvad ahova kell 1 hét múlva akár össze is jöhet, ha nem akkor várunk. Elkésve nincs.
250 kg pétinek felel meg durván nem sok de átlagos, én úgy figyenlem meg hogy inkább 1-re többet 2. ra kevesebbet én durván kinyomok most 280-300 kg körüli pétit, másodikra meg 70-80 kg AN április elején, aztán zászlós előtt,- zászlós körül május derekán kap még 10-15 liter AZO SPEDET aztán gooo.
én a február 21- utáni hétben gondolkodok, 24-25 nél semmivel sem előbb, de csak akkor ha leolvad legalább a 70-80% hó, ahogy a kolléga is mondta az előbb és napközben lesz legalább 4-5 fok hogy bele tudjon olvadni, Ha napközben is fagy vagy esik még a héten, ill utána hó és egybefüggő hó fedi a vetést akkor nem szórunk. A mostani előrejelzés szerint bejöhet az elméletem, ha bukik az előre, bukik a szórás
Várjatok még emberek, mert visszanyalhat még a fagyi!
Február első fele van és lesz még itt hó!
Ha most elszórja valaki majd ráesik 40centi hó amit sosem tudhatsz annak olvadásakor fog folyni mindenfelé a víz szerintem el is megy az anyagból majd, ráér az még amondó vagyok
erről beszélek, mikor már nem fedi összefüggő hó a vetést, de reggelenként 9-10 óráig még fagy akkor kell, búzára 280-290 kg/ha péti, repcére 250 kg/ha péti menne, ha a Jó Isten is úgy akarja és a fenti időjárás bejön.
Ahogy néztem lassú lesz az enyhülés, nem kell kapkodni a szórással szerintem. Ha kezd olvadni azt figyelni kell, én az olvadás 70-80% környékén fogom szórni a nitrogént 1 reggel még ha meg lesz fagyva a föld!! Hektáronként 2,5q 27% megy ki első körben!!
Igazad van de nálunk csak 6-7 cm hó van, igér még a hétre kb ennyit, da napközben 3-4 fokos olvadást. éjszakára 4-5 fokos fagyot, na én arra gondoltam hogy kora reggeleken míg fagy addig megbombázni, napközben olvad az meg a hólével együtt hadd olvassza bele. Sztem.... Vélemény??????
Válasz #748. hozzászólásra
Innen 30 km Kecskemét, (nem vagy messze) ezek a földek jó esetben laza fekete földek. Ritkán teremnek rekordot, gyorsan kiveszi az idő a földből a vizet (főleg manapság). Így aztán szórhatja az ember a N-t ha nincs amiben feloldódjon...
Köszönöm az infót mindenkinek, őszintén szólva nem számítottam ekkora mennyiségekre.
Mennyi most q-ája a pétisónak?
Eddig nálunk évek óta azvolt a bevett szisztéma, hogy ősszel 2mázsa 3x15-ös vagy egyéb komplex vetés elé kiment, tavasszal február végén 2mázsa pétisó meg zászlóslevél után kalászolás előtt még 1mázsa rászóródott.
Így a 40mázsát megadta de nem mindig, igaz volt hogy csak 1mázsa komplex ment ki ősszel meg ilyenek.
Tavaly megláttam, hogy a lombra fújt nitrogén műtrágya jobb a második fázisban.
Ezért iden tavasszal 3mázsa pétisót kap hóolvadáskor, majd lombra megy még ki vagy 20kiló N hatóanyag később.
Van ami szója után lett vetve itt elvileg maradt is fődben valami, de most ha normális év lenne 50mázsát várnék tőle.
Nagy búzások sokkal többet adnak neki én csak próbálkozom, nem fő profil a búza de jólenne ha hozna valamit, azmeg az 50mázsás kategória már inkább
Válasz #746. hozzászólásra
Hektáronként??? (Nem ér annyit az egész!)
Osztottam-szoroztam, teremni kellene majd 40q-t (pedig az itt a Kiskunságban már jónak számít) ahhoz hogy kb. 0-ra kijöjjön, pedig van traktorom...
ez így van, kivéve ha kötött a talajod, akkor abból nehezebben mosódik ki, és ott az első adag is rendelkezésre áll a teljes tenyészidőszak alatt. másrészt a kis adagokat nem szokták megosztani, azt mondják 100 kg nitrogén fölött van értelme gondolkodni a második adagban, ha ez alatt tervezel szórni, akkor egy adagban, mégpedig korán...
Olyan földbe van amibe kb 10 éve semmi nem volt, homok meg szikes fehér valami is van benne (kb 5-10% ilyen többi homok) volt elfekvőbe ls nyáron megszántottuk meg 2 sor tárcsa utána vetteünk. Közvetlen melettünk krumplit nyomatja a csávó dettó ilyen földbe.
Jól van nekünk annyira a technológiánk se fejlett csak próbálkozunk így is a maximumot kifozni a földből. Ha lenne 4t/ha jövőre még bérelnék 5ha-t biztos valami keményebb földön ott jobb helyen van a zs mint a bankba legalább hozna egy kis hasznot
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
6231 hozzászólás
Válasz #773. hozzászólásra
Az más kérdés hogy most még nyugalmi állapotban van,mert az élettani folyamatok még nem indultak be.
A búzánál az hát.Már el van vetve,kikelt,de még nincs learatva.
Válasz #776. hozzászólásra
Tavasszal a vegetáció megindulása előtt (február 15. után) juttassuk ki az első nitrogén adagot (30-50kg hatóanyag/ha) az erőteljesebb bokrosodás és kalász differenciálódás elősegítésére, miután az őszi búza élettevékenysége +4 şC fok felett beindul.
Válasz #777. hozzászólásra
ahol nincs hó ott se lehet vegetáció hiszen 10 napja -6-10 fok a napi középhőmérséklet a búza vegetációjához ez meg édes kevés
Válasz #773. hozzászólásra
-10-20 fokban nem hinném...
Válasz #775. hozzászólásra
már ahol van 30 cm hó
Köszi, grün!!!!
Válasz #773. hozzászólásra
bizony bizony,a 30 cm hó alatt zajlik a vegetáció
Válasz #767. hozzászólásra
Kukoricára mikor ment az anyag ?
Tisztelt Kollegák! Szerintetek már vegetációs időszakvan????????????????????????????????
Válasz #769. hozzászólásra
Karbamidot fejtrágyának ne, mert legjobban illékony, aztán az AN végül a Pétisó, bár a péti mag az AN között nincs sok különbség, csak az téveszti meg az embert hogy a pétinél ott marad a mészváz de addigra már a nitrogén elment régen. A hatóanyag AN és Péti ugyanaz csak más a váz.
Tisztelet minden kollégának!
Kérdésem ha tavaszi gabona vetés előtt bedolgozva kapja meg az AN. -ot talajba, akkor nem párolog el olyan gyorsan vagy egyáltalán nem is párolog el a talajból.
Válaszokat előre is köszönöm.
Tisztelt Kollegák,
A kérdésem az, hogy lehet e a N műtrágyák között olyan rangsort felállítani, hogy melyikből illan el a N hamarabb ill. később.
Jól tudom hogy a pétisó tart legtovább? Az ammónium nitrát meg a legrövidebb? Mi a helyzet a ammonium-karbonáttal?
Köszönöm a válaszokat.
Üdv
Most is esik a hó hová siettek!! Ha nem lenne ilyen hideg felénk még a Rába sem tudná ki húzni a meg rakott pótkocsit!!!
Válasz #766. hozzászólásra
. Na viccet félre téve 2010-ben próbáltam először, búzában kísérletre kaptam. MV Walczer volt, kapott talajon össz 250 kg AN-t. plusz 5 heki kapott 15 l/ha AZO SPEDET zászlós előtt kb 2-3 héttel. Ami nem kapott semmit az II-es lett ami kapott az I-es és kb 3 q-val adott többet/ha. Tavaly csak a kukira tettem mert azt már nem kaptam kísérletre és ehhez vol csak kedvem
Előtte is kuki kolt a táblán MV 277 90 kg N hatóanyaggal 72q volt 2010 ben, tavaly szintén MV277 15 l/ha AZO SPED 87q/ha, de ez sztem nem reális mert a 2010-es extra csapadékos év nekem elbaxta a gyomírtásomat (is)
annyit biztosan ér mint az-áprilisban-májusban dobott szemcsés anyag eső nélkül
Válasz #763. hozzászólásra
Azosped-del milyen tapasztalataid vannak.Jó az anyag?
Válasz #764. hozzászólásra
Felesleges, a föld fagyos, be nem veszi, növény fel nem veszi, el még ilyenkor nem párolog, ahhoz meleg kell legalább 10-15 fok feletti tartósan, akkor lehet gáz ha sok havat kapsz és gyorsan olvad és elfolyik az anyag a hólével mielőtt még a föld kiengedne, ahogy Szanberg kolléga ecsetelte fentebb. Én megvárom a hómentes, ill közel hómentes vetést reggeli fagyokkal, napközbeni olvadással akkor biztosan oda olvad ahova kell 1 hét múlva akár össze is jöhet, ha nem akkor várunk. Elkésve nincs.
en ma szortam a ho elot gon ez meg art vagy veszti a hatasat esetleg?
Válasz #762. hozzászólásra
250 kg pétinek felel meg durván nem sok de átlagos, én úgy figyenlem meg hogy inkább 1-re többet 2. ra kevesebbet én durván kinyomok most 280-300 kg körüli pétit, másodikra meg 70-80 kg AN április elején, aztán zászlós előtt,- zászlós körül május derekán kap még 10-15 liter AZO SPEDET aztán gooo.
Gyenge fagy biztos lesz még március elején, inkább késve, mint, hogy kárbavesszen.Én 200kg AN-t gondoltam kezdésnek szerintetek?
Válasz #760. hozzászólásra
én a február 21- utáni hétben gondolkodok, 24-25 nél semmivel sem előbb, de csak akkor ha leolvad legalább a 70-80% hó, ahogy a kolléga is mondta az előbb és napközben lesz legalább 4-5 fok hogy bele tudjon olvadni, Ha napközben is fagy vagy esik még a héten, ill utána hó és egybefüggő hó fedi a vetést akkor nem szórunk. A mostani előrejelzés szerint bejöhet az elméletem, ha bukik az előre, bukik a szórás
Várjatok még emberek, mert visszanyalhat még a fagyi!
Február első fele van és lesz még itt hó!
Ha most elszórja valaki majd ráesik 40centi hó amit sosem tudhatsz annak olvadásakor fog folyni mindenfelé a víz szerintem el is megy az anyagból majd, ráér az még amondó vagyok
Válasz #758. hozzászólásra
repcére 350 kg !!!!! megy bocs elkapalpáltam
Válasz #757. hozzászólásra
erről beszélek, mikor már nem fedi összefüggő hó a vetést, de reggelenként 9-10 óráig még fagy akkor kell, búzára 280-290 kg/ha péti, repcére 250 kg/ha péti menne, ha a Jó Isten is úgy akarja és a fenti időjárás bejön.
Válasz #753. hozzászólásra
Ahogy néztem lassú lesz az enyhülés, nem kell kapkodni a szórással szerintem. Ha kezd olvadni azt figyelni kell, én az olvadás 70-80% környékén fogom szórni a nitrogént 1 reggel még ha meg lesz fagyva a föld!! Hektáronként 2,5q 27% megy ki első körben!!
Ide vasárnapig minuszokat mond nappalra is. A földeken kb 3-5 cm hó van én pénteken elkezdem szórni ha nem lesz még félméteres hó addig.
Válasz #754. hozzászólásra
Igazad van de nálunk csak 6-7 cm hó van, igér még a hétre kb ennyit, da napközben 3-4 fokos olvadást. éjszakára 4-5 fokos fagyot, na én arra gondoltam hogy kora reggeleken míg fagy addig megbombázni, napközben olvad az meg a hólével együtt hadd olvassza bele. Sztem.... Vélemény??????
Válasz #753. hozzászólásra
Majd ha elmegy ez a 30 cm hó és látszanak a művelő nyomok.
Szerdától enyhülés!!!!! Ki mikor kezdi??????? A búzákra nyomni az első adagot?????
Válasz #751. hozzászólásra
felénk feloldják és permetezővel jutatják ugyan ez a hejzet a csapadék nem jön és ha nem jön elpárolog a N
Válasz #748. hozzászólásra
Innen 30 km Kecskemét, (nem vagy messze) ezek a földek jó esetben laza fekete földek. Ritkán teremnek rekordot, gyorsan kiveszi az idő a földből a vizet (főleg manapság). Így aztán szórhatja az ember a N-t ha nincs amiben feloldódjon...
Köszönöm az infót mindenkinek, őszintén szólva nem számítottam ekkora mennyiségekre.
Mennyi most q-ája a pétisónak?
Válasz #747. hozzászólásra
Eddig nálunk évek óta azvolt a bevett szisztéma, hogy ősszel 2mázsa 3x15-ös vagy egyéb komplex vetés elé kiment, tavasszal február végén 2mázsa pétisó meg zászlóslevél után kalászolás előtt még 1mázsa rászóródott.
Így a 40mázsát megadta de nem mindig, igaz volt hogy csak 1mázsa komplex ment ki ősszel meg ilyenek.
Tavaly megláttam, hogy a lombra fújt nitrogén műtrágya jobb a második fázisban.
Ezért iden tavasszal 3mázsa pétisót kap hóolvadáskor, majd lombra megy még ki vagy 20kiló N hatóanyag később.
Van ami szója után lett vetve itt elvileg maradt is fődben valami, de most ha normális év lenne 50mázsát várnék tőle.
Nagy búzások sokkal többet adnak neki én csak próbálkozom, nem fő profil a búza de jólenne ha hozna valamit, azmeg az 50mázsás kategória már inkább
Mi meg a 4q pétit elosztjuk 2 felé: 2q kora tavasszal, a másik 2q meg majd szárbaindulás idején és kész.
Válasz #747. hozzászólásra
Mi 3q an-t fogunk kitenni ha megenyhül az idő. Nem vagy vele egyedül mi kecskemét mellett vagyunk.
Válasz #746. hozzászólásra
Hektáronként??? (Nem ér annyit az egész!)
Osztottam-szoroztam, teremni kellene majd 40q-t (pedig az itt a Kiskunságban már jónak számít) ahhoz hogy kb. 0-ra kijöjjön, pedig van traktorom...
Válasz #745. hozzászólásra
Minél több !
Erre bevált szokás a kezdéskori 3-4q 27%-os hóra.
Majd szárba indulás -virágzás közt még 1,5mázsa AN 34%-os vagy prillezett pétisó...
Tisztelt Kollegák,
Búzára mennyi a gyakorlatban bevált mennyiség pétisóból amit ki szokás szórni?
Köszönöm,
Akkor pl ha autoval most fagyba végigmentek a repcémbe párszor..... nem lesz semmi baja?
Válasz #732. hozzászólásra
de amikor olyan zsenge 3-5cm-es éppen kibújt a fődből akkor csak odabax neki hiddel...
Válasz #740. hozzászólásra
de reméljük jobb lesz mint az ősz volt 
Ha egyáltalán lesz csapadék tavasszal
Válasz #738. hozzászólásra
ez így van, kivéve ha kötött a talajod, akkor abból nehezebben mosódik ki, és ott az első adag is rendelkezésre áll a teljes tenyészidőszak alatt. másrészt a kis adagokat nem szokták megosztani, azt mondják 100 kg nitrogén fölött van értelme gondolkodni a második adagban, ha ez alatt tervezel szórni, akkor egy adagban, mégpedig korán...
Válasz #739. hozzászólásra
hát akkor inkább jobb a kétszeri adag, mert könnyen kimosóik a nitrogén...
Válasz #737. hozzászólásra
Olyan földbe van amibe kb 10 éve semmi nem volt, homok meg szikes fehér valami is van benne (kb 5-10% ilyen többi homok) volt elfekvőbe ls nyáron megszántottuk meg 2 sor tárcsa utána vetteünk. Közvetlen melettünk krumplit nyomatja a csávó dettó ilyen földbe.
Válasz #737. hozzászólásra
A későbbi műtrágya kiszórás az csak minőséget hoz..Kivéve ha nincs valami hatalmas energia hiányban le satnyúlva
Válasz #734. hozzászólásra
homokos a talaj vagy inkább kötött?
mert igazán ettől függene, hogy érdemes-e másodjára is kínlódni vele...
Válasz #735. hozzászólásra
Jól van nekünk annyira a technológiánk se fejlett csak próbálkozunk így is a maximumot kifozni a földből. Ha lenne 4t/ha jövőre még bérelnék 5ha-t biztos valami keményebb földön ott jobb helyen van a zs mint a bankba legalább hozna egy kis hasznot
Válasz #732. hozzászólásra
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
Válasz #732. hozzászólásra
Jah én is ugy halottam hogy ha egy kicsit megcsipkedi a tetejét az nem baj, a fűnyíró hatással magyarázta valaki itt a fórumon
Válasz #730. hozzászólásra
Okés, ugyis hétvégén csináljuk, mert suli van
Válasz #730. hozzászólásra
Az a lényeg,hogy bántsa a birka lába.Szerinted miért hengereznek?Nemcsak a fagy miatt.