Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt
Válasz szantofold22 #19379. hozzászólására9415 ?
Van abbol is 10 ha.
Meg vagy 5 Loupiac.
Ilyen gondok még sose voltak.
A technológia egyre modernebb de a minőség meg egyre szarabb, az ár meg egyre drágább...
Ha az idén se lesznek relevánsan jobbak a "premium" magok akkor jövőre mindenhova Loupiac megy.
Az összes vetőmagos elbújhat a Kités frakcionált vetőmaghoz képest minőségben...
Válasz sirhanzoltan #19381. hozzászólásáraIgen.Erre vartak a dilerek is.De ahogy latom ez is egy 45e tőállomány max.S tuti nincs minden 2 cső.Ne örülj korán mert amig mások egészséges állománya ontani fogja addig ebbe benne lesz az a lemaradás.Én azt mondomfizessék csak ki a különbözetet amivel átbasztak a szarral és fajtaváltás lesz.Ilyen hozzáállással ,hogy már az országos managert kellett felhivni amiből egy Dunán és egy a Tiszántulon van mert baxnak rámmi dent elmond.Nem kellek én vevőnek....Kinéztem az új fajtát...
Emlékeztek még a szarul indult p9978 kukoricámra. Hatalmas csövek, rengetegen kettő. Brutális állomány lett, mondjuk esőt kapott rendesen és jókor. Ez is román egyébként.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNekem egy masik nagy nemesitohaz 5 re vegződő szemetje van és még néhány barátomnak.A vetőmag dílerek lapitanak,a csiráztatási % ról a vetőmagüzemtől még semmit tajákoztatást nem kaptunk.Telefont fel se veszi.Összel hozammérős kombajn lesz.Vastag szár atlagos cső 1db..
Válasz GREVEN #19374. hozzászólásáraVan ott gépműhely, és mondta a tulaj hogy Tiszakécskéről is vittek oda sárga kombájn ferdetengelyt csinálni, mindegy nem érdekes.
Válasz BMWs paraszt-JD fanatikus #19364. hozzászólásáraha még puhák a szemek akkor jól jön neki. Felénk már a 80% án kemények a szemek, még körömmel kicsit belehet nyomni de már elég kemény, bár itt amúgy se volt mostanság eső, tegnap előtt volt 4,5 mm.
Mostani esot mennyire tudja hasznositani a kuki?
Kotottebb helyen teljesen zold, 2. Cso kezdett jonni de meg kineveli?
Homokos foldon mar keso, alulrol felig felvan szaradva a level.
Kaptunk itt 2 nap alatt 50mmt kb.
24913 hozzászólás
Válasz bandigh #19409. hozzászólásáraNálam a táblák szle-hossza miatt nem jön ki a matek a center pivot-tal sajnos...
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraPersze, minden ingyen van, Mg-be csak úgy ömlik a pénz ész nélkül.
Válasz gcastle #19407. hozzászólásáraVagy próbálj pályázni, körforgóval tudnál nagyot minimalizálni
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karbantartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karban kartartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraReális, bár én 1L/mm/ha-al saccoltam mindig, mikor még volt rá időnk.
Válasz Gatti #19399. hozzászólásáraDobj rám egy e-mailt októberben és küldöm!
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáraKöszönöm szépen !
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19397. hozzászólásáraköszi, megkaptam. Nagyon részletes, majd még a termés eredményekre is kíváncsi leszek :)
Elküldöm mindenkinek a táblázatot, aki nem a noreply@agroinform.com-ra kéri a választ! Írjatok privát e-mail címet!
Válasz Gatti #19396. hozzászólásáraDe nincs benne a privát e-mail címed.
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáramár korábban küldtem, egy mailt, amikor feldobtad a lehetőséget
Válasz Gatti #19393. hozzászólásáraKüldj e-mail címet és átküldöm a táblázatot neked is!
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraköszi az infót :)
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz fattyú #19387. hozzászólásáraSzerintem kitehetnéd ide!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt
Válasz szantofold22 #19379. hozzászólására9415 ?
Van abbol is 10 ha.
Meg vagy 5 Loupiac.
Ilyen gondok még sose voltak.
A technológia egyre modernebb de a minőség meg egyre szarabb, az ár meg egyre drágább...
Ha az idén se lesznek relevánsan jobbak a "premium" magok akkor jövőre mindenhova Loupiac megy.
Az összes vetőmagos elbújhat a Kités frakcionált vetőmaghoz képest minőségben...
Válasz sirhanzoltan #19381. hozzászólásáraIgen.Erre vartak a dilerek is.De ahogy latom ez is egy 45e tőállomány max.S tuti nincs minden 2 cső.Ne örülj korán mert amig mások egészséges állománya ontani fogja addig ebbe benne lesz az a lemaradás.Én azt mondomfizessék csak ki a különbözetet amivel átbasztak a szarral és fajtaváltás lesz.Ilyen hozzáállással ,hogy már az országos managert kellett felhivni amiből egy Dunán és egy a Tiszántulon van mert baxnak rámmi dent elmond.Nem kellek én vevőnek....Kinéztem az új fajtát...
Emlékeztek még a szarul indult p9978 kukoricámra. Hatalmas csövek, rengetegen kettő. Brutális állomány lett, mondjuk esőt kapott rendesen és jókor. Ez is román egyébként.
Válasz lakatos gabesz #19369. hozzászólásáraAkkor nagy szerencséd van. Szép egészséges csövek.
Nálunk egyes területeken még a force-os is ugyanolyan rágott, mint a sima.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNekem egy masik nagy nemesitohaz 5 re vegződő szemetje van és még néhány barátomnak.A vetőmag dílerek lapitanak,a csiráztatási % ról a vetőmagüzemtől még semmit tajákoztatást nem kaptunk.Telefont fel se veszi.Összel hozammérős kombajn lesz.Vastag szár atlagos cső 1db..
Válasz lakatos gabesz #19370. hozzászólásáraKöszi
Válasz GREVEN #19374. hozzászólásáraVan ott gépműhely, és mondta a tulaj hogy Tiszakécskéről is vittek oda sárga kombájn ferdetengelyt csinálni, mindegy nem érdekes.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNeked mi a gond vele??
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraA legtöbb gond mindig a román előállítâssal volt.
Válasz csferri #19372. hozzászólására
Tudtommal nem, mivel a gép várja a szezon kezdést felkészítve.
Azt se tudom ki csinál ott ilyesmit meg hol?
Üdv,
Kinek hogy alakult a "beteges" román elöállítású 4943 kukoricája ?
Válasz GREVEN #19371. hozzászólásáraTe csináltatsz a kombiba ferdetengelyt kőrösön?
Nedves kukoricára tud esetleg valaki árat?
Plusz hogy milyen feltételekkel megy?
Válasz Sk Laci #19368. hozzászólásáraA hosszabb cső a 24cmes a p0023 18 soros a rövidebb 22cm cső 20sor a p9415
Válasz tamás820 #19367. hozzászólásáraNem védekeztem ellene
Válasz lakatos gabesz #19363. hozzászólásáraP9415 a hosszabb cső?
Válasz lakatos gabesz #19363. hozzászólásáraMivel és mikor védekeztél rovar ellen?
Nálunk a csövek vége 5-6cm-re teljesen be van rágva
Válasz BMWs paraszt-JD fanatikus #19364. hozzászólásáraNekem például még nagyon sokat,ugyanis a fagy miatt jó 3hetes késésben van,plusz 400-as Faos.Az mondjuk a jövő titka,hogy a víz mikorra lesz 20% alatt.
Válasz BMWs paraszt-JD fanatikus #19364. hozzászólásáraha még puhák a szemek akkor jól jön neki. Felénk már a 80% án kemények a szemek, még körömmel kicsit belehet nyomni de már elég kemény, bár itt amúgy se volt mostanság eső, tegnap előtt volt 4,5 mm.
Mostani esot mennyire tudja hasznositani a kuki?
Kotottebb helyen teljesen zold, 2. Cso kezdett jonni de meg kineveli?
Homokos foldon mar keso, alulrol felig felvan szaradva a level.
Kaptunk itt 2 nap alatt 50mmt kb.