Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
Válasz ZT Anti #11649. hozzászólásáraÉn mindig fogékony vagyok az új dolgokra.De Pl egy családi gazdaság akink van 40-50 hegtára És abból él az nem fog kísérletezni a saját kárára még nem biztos hogy kára lenne belőle. De mi minden évben szántunk és eddig minden évben jobb eredményeket értünk el mind aki mellettünk csak ősszel meg tavasszal Geüberral meghúzta. Tudom hogy fejlődni kell de ezt saját erővel senki nem tudja finanszírozni. Egyél erőseb gépet és egy normális jó Grübert hogy jó munkát végezzen. Ilyen árak mellet. Tavaly is hiába ért el mindenki rekord termést ha 2x annyit kellet beszállítani és szárítani az ára meg a béka segge alatt volt de a gázolaj a vegyszer a műtrágya stb megy fel. DE SZERINTEM EBBEN A FÓRUMBAN A KUKORICA VÁRHATÓ TERESÉRŐL KELLENE DISKURÁLNI. igaz. Fejlődni kell de nem akarják alapul venni a Német és az Amerikai gazdaságokat.
Válasz .Norbert #11652. hozzászólásáranálam alapelv a föld szintentartása minimális külső inputtal de inkább anélkül ennél olcsóbban nem tudsz átlagos termést levenni minden évben.átlagos vetésforgóval kerülve a napraforgót.ha magához a földdúráshoz 8-10 milliós eszközök kellenek csak azért hogy el legyen végezve.hát elgondolkodtató nem-e a hagyományos földművelést kellene átgondolni kombinálva a közutálatnak örvendő állattenyésztéssel hogy 20-év múlva is legyen még valami humusztartalma a földnek mert itt a tápanyag reakciókat figyelve a kollégák nem kis bajban vannak.most erre még rátehet a támogatások megvonása mert a társadalomnak a begyében van ám a pick-up-os réteg ezt jó lesz megjegyezn s egy kiélt-tönkretett földön támogatások nélkül az ilyen termelők gyorsan irodai munka után néznek majd.
Válasz mtz1221 #11647. hozzászólásáraHúú ....! Az a tömlő többe kerülhet,mint az egész szántóföld! Miből van,hogy nem szakad le a trakinál? Van benne legalább 3tonna viz,azt huzza a rögökön.
Javaslom, hogy legalább Netparaszt blogját olvasd el --> itt <-- az elejétől, és utána várunk a Talajmegújító Mezőgazdaság c. topikba kritizálni a no-tillt, hogy miért nem működik...
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraMiért kell addig a másik felől ítélkezni amíg azt se tudod hogy kicsoda? Ha tudnád akkor nem írnál ekkora ökörségeket... Aki ismeri tudja, hogy a gazdák oldalán áll hogy könnyebb legyen nekünk, nem pedig a kereskedőkén. Most az hogy más eszköz kell a (nálunk) új szemléletű műveléshez az ne az ő hibája legyen már...
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraÉn meg azt mondom,te most csatlakoztál ehhez a fórumhoz.Olvass vissza egy pár évet,mindenre kapsz magyarázatot,és nem írnál ilyeneket.
Válasz blsjela #11645. hozzászólásáraKérdezd meg .Feco.-t mekkora területen gazdálkodik milyen eredményekkel-szántás nélkül nem 2-3 éve(itt a fórumon is vannak jó néhányan akik hasonlóan gondolkodnak mint ő ) nem 10-20 hektáron "kockáztat". Aki nem halad a fejlődéssel lemarad, majd kimarad. Senki nem akarja neked megmondani, hogyan műveld a földed, ezek csak tanácsok.
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraakkor barátom ezt a szép verőfényes napot ismét ellazsnakolod ahogy máskor is.a földművelést ilyen reklámhordozó felületnek használnád hogy a drága fene tudja megjegyezni miféle gépkapcsolatokat lehessen a nyakába akasztani a termelőknek.van itt helyben is mi gyűjteménynek nevezzük.eladni nem lehet használni nem tudják mert nem ide találták ki .meg kellett venni mert a lökött vejkó elment a bemutatóra szóróanyagért meg enni.ott rohad a sarokba s nem is hiányzik a döglött földön termelőnek hisz van rengeteg eszköze csak már normális földje nincs.csak azért hogy a bevételt ne kelljen leadózni ilyen relikviákat gyűjteni baromság.mondjuk nincs annyi baj vele mintha területarányos állattartás mellett kiröhöghetné a műtrágyalovagokat s a mulcsművelésre esküdözőket.nagyon területi képviselős amiket írsz ,nyilván nincs forgalom-kereslet.vigyázz a szálkákkal én minden esetre hordom a feudális földemre a trágyát hogy ne kelljen BIGE-árvaként gazdálkodnom.PRJATNAVA APETITA.
Más egy elmélet és más a gyakorlat. Lehet szántás lélkül csinálni a dolgokat. De én nem vagyok meg győzve . Sok a szármaradvány a gazmagok nagyrésze olyan talajméjségben marad hogy kőnnyen kicsirzik. Arról nem is beszélve hogy télen nem fagy szét ugy mint a szántás, és tavasszal az elmunkálása szem szép ha vizes azért hontos. Ha tulszáraz akkor meg azért mert nincs szérfagyva maga a hont szerkezete. Lehet mondani hogy ez jó meg az jó de olyanok mondják pl akiknek se főldjuk se gazdaságuk igy kockázat sincsen. A talajt hejretenni biztos lehet nem kevés ráfordítással és jó pár év eltelik hogy észrevegyél valamit, vagy max az unokák. De minden az időjáráson múlik ha optimális akkor a homokon is jot lehet termelni,persze kell adni neki műtrágyát. A másik szerintem ez a nagy szántás hagyagolás is marketing mé az emberi elkényelmesedés az igazi gazda az elzőtyőg a 3,4-es ekével is 40-50 hegtárt. a másik egy jó lemken vagy hord vagy gruberhez jo gépkel az mind arra megy hitelezz nagyobbra jobbra és rokkanj bele a fisszafizetésbe 30e\t árnál. Kőltséges a szántás. Relatív ha grumerezéssel szép főld legyen aratás után vagy tárcsázni vagy zúzni kell hogy ne legyen sok és nagy szármaratvány mivel ha nagy akkor takar elbujik alatta a gazmag a vagyszer neméri nem hat az alap vegyszer mehetbele az ember felulkezelni. Stb van szerintem pro és kontra. De mindenki maga dőnti el mit érez jonak és mit bir a pénztárcája. Az meg a legrosszabb ha egy gazdának valaki megakarja mondani hogy muvelje a saját főlgyét. Mért nincs az hogy aki javasolja a dolgot az azt mondja viszek egy gépet é a te 20hegtárod felén bemutatom az én teknikámat ha jó akkor átnyargalok ha nem akkor nem én bukok. Azt mértnem jácca meg egy fő okos sem és ez nem sértés.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólására
Amiket írok, azok tények, amikről bármikor meggyőződhetsz. A tények mögött álló parasztok előadásaira sokan járnak, hogy megtanulják a talajt helyrehozó technológiákat és egyetemekkel működnek együtt, hogy az eredmények mögé meglegyen a tudományos háttér is.
Furcsán hangozhat ez itt a vasfüggöny mögött, ahol az egyetemek és a gyakorlat fényévekre van egymástól, az MVH pedig értelmetlen rendeleteivel nem támogatja a talajkímélő eljárások elterjedését, elég a
szántsá paraszt, meg ganézzá feudális gyakorlata, már ha tudsz ganét szerezni. Ennél azért előbbre van a világ, még az egyetemi oktatásban is 50 évvel korábbi tudásra épül az anyag. Szégyen ez, nem más.
Magad is látod, hogy le vannak gatyásodva a földek attól, ahogy művelitek, még szerves trágyával is épp szinten lehet tartani őket, de az a szint már csak a rég lezsarolt állapot.
Ezeken a problémákon meg a kísérleteken is rég túl vannak nyugaton, lehetne tőlük eleget tanulni. Ausztriában piros sípálya meredekségű kukoricásban sem látok eróziót, itt meg a síkon is összefolyik a föld. Sem a klíma, sem a talaj nem más, a különbség a technológiában van.
Minden földből lehet jobb talajt csinálni egyszerű szabályok betartásával, mindegy, hogy vakolóhomok vagy szíjas fekete agyag a kiindulás.
Itt is van a fórumon néhány világjárt ember, aki már rég eldobta az ekét, de nem dicsekednek az eredményeikkel, pedig egy szerencsésebb országban ismert példaképek volnának.
Mulcsit csak bejeverik sekélyen, hogy minél jobban takarva legyen a talaj, nedvesebben és hűvösebben tartva az aszályban, miközben a szomszédnál felsül a 60 fokos földön a kukorica. A takarónövényekkel borított területükön megmarad a tápanyag a gyökérzónában és épül a talaj tavaszig, míg a szomszédnál majd szétveri a fagy a rögöket és elúszik a nitrogén.
A faluban azonban többségüket bolondnak nézik a csutjás szántóikkal, bár nekik alacsonyabb költséggel vannak megbízható hozamaik, miközben évről évre javul a talajuk.
Szégyen volna tanulni?
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraMondjuk az is érdekes, hogy az állattartók hajlamosak szilárdan állítani azt, hogy a szétszecskázott és talajba forgatott szalma mennyire káros a talajnak....
Különösen igaz ez a meggyőződés azokra, akik almostrágyás rendszert alkalmaznak!
Másrészről jó dolog a szervestrágya, de nem mindenható. Szintén állattartók hajlamosak olyan szinten túlmisztifikálni a jelentőségét, hogy lassan ott fogunk tartani, hogy szerintük aki szervestrágyáz annak csak le kell dobálni a vetőmagos zsákokat a tábla szélén, és tádám!! már jöhet is a kombájn meg a kamionok! Persze azért biztos ami biztos, ős csak szór műtrágyát a kalászosokra és a kukorica alá is merthát mégis csak jobban néz ki úgy...
Arról mondjuk mostanában épp nem sok szó esik, hogy ha valaki odapirít egy rakat éretlen sertés- vagy baromfitrágyát és rájön egy mostanihoz hasonló kánikulla már megy a fejvakargatás, mert a foszfor aránya túl magas, a benne lévő szalma bomlása elveszi a kultúrnövénytől a nitrogént, és a kettő eggyütesen ha csapadékhiánnyal párosul már aratni sem nagyon kell..
És akkor a végén még bedobod a dzsolidzsókert is, hogy szántani azt márpedig mindenképp, ha kiskorú kisebbségiek potyognak az égből is kell, mert TE is szoktál, és mivel Te el sem tudod képzelni máshogy akkor nehogy már valaki azt mondja, hogy attól még csak lehet azt máshogy is csinálni!
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásárabarátom ez olyan falmelléki reklámdumának hat amiket írsz.nem lehet a földeket egy kalap alá venni.itt még mindig az járja hogy szarozd a földet paraszt és megélsz rajta.nagyon elválnak most is a műtrágyázott és szervestrágyázott földek és legjobban a költségek miatt.azt hogy egyáltalán ne szántson senki ki se ejtsd a szádon ne kisérletezzen senki a más bőrére.az 5-6 mázsás jelenlegi itteni műtrágyafelhasználás már kikészítette a földeket,most kezdik a nagyok összeszedni még a kutyapiszkot is lassan.a szalmát szétfújjuk aztán műtrágyát neki gyakorlat miatt az ilyen érdekes csapadékviszonyok mellett földhözsül most sok kukorica,a rengeteg szármaradvány kiszellőztette a földet+elveszi még a műkaki erejét is a bontáshoz.
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásáraHomokos talajon akár milyen humusz réteget rakhatsz az kevés ha maga a talaj szerkezet nem tartja meg a vizet annyira amennyire kell. Tavalyi esős évben 13,5 tonna volt a P9915 homokban. idén ez ha eléri a 3-4 t akkor már össze lehet tenni a kezet. van olyan terület, homok ahol a kukorica 180 cm és egész péntekig szép zöld volt. Majd egy nap alatt kiszürkült és összecsavarodott. Pedig 7 hete volt 100 mm és 3 hete 15 mm. De éjen időjárásnál az is kevés. Az erős földek míg bírják . Hála égnek meg nem címeresedik. Remélem majd szerda után a leüléssel jön egy kis csapadék és akkor nekiáll és legalább az UV nem sterilizálja a polleneket sem. Kitartás. Reméljük az árak felszöknek legalább 50e\t
Válasz Gabesz2 #11638. hozzászólására OFF Szerencsére ennek ellenkezőjére már Magyarországon is van példa, öt év alatt duplázott egy gazdatárs, miután átállt talajmegújító technológiára. Jobb területén már 6% a humusz, de a homokban is megkétszerezte az 1%-át, 200 kg műtrágyával van 13 tonna kukoricája. Szeretnék róla cikket írni, amikor időnk engedi, hogy közeli példa is legyen. A magyar klímához hasonló Észak Dakotában már van ahol 10% felett jár a humusztartalom az eredeti 1.7%-ról, egy bő évtized munkájával (no-till, takarónövény keverék, legeltetés).
Én ezeket a technológiákat igyekszem átadni, hogy higgyetek a szebb jövőben, ne csak a baktériumtrágyában.
Ti is meg tudjátok növelni a humusztartalmat és lehet jobb talajotok, csak újra kell rendezni a tudásotok, tanulni néhány új dolgot és eldobni az ekét.
Csak rajtad múlik, hogy tovább hiszel a megváltoztathatatlanban, vagy lépsz és elkezded javítani a talajt, hogy kevésbé aggódj a hozamok miatt. ON.
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólására A zalai agyagdombok között még zöldellnek a kukoricák, de a kézfejet már be lehet tenni a repedésekbe.
Azonban ez az aszály is rávilágít arra, hogy ilyen szélsőséges időjárást csak a talaj víztároló humusztartalmának erős növelésével lehet áthidalni, amit viszont csak a mulcshagyással, forgatás nélküli műveléssel és takarónövények folyamatos használatával lehet felszaporítani.
A jó technológiát alkalmazókat is érinti a kedvezőtlen időjárás, de a hagyományosan gazdálkodók veszteségei megszaporodnak.
A klímaváltozás nem viccel...
sajnos itt/ma délután néztem/nagy táblákat lehet kaszálni mert megsültek talpon.ilyen uv mellett ez várható is volt.remélem az országban nem mindenütt ilyen a helyzet.haver kint volt a közép francia régióban40 fokok vannak ég ki sokminden ott is.akinek van tavalyi csak normális áron adja el.a kínai citromsavhoz megint nem lesz elég olcsó a kuki itthon.
Válasz Földönfuto #11627. hozzászólásáraSajna nálunk is ez a helyzet mióta el lett vetve alig kapott esőt nincs tartalék a talajba még a kötöttebb talajokon sem ,onnan tudom ahol tavaly a földúton szokott lenni pocsolya eső után most semmi nyugodtan lehet menni autóval bárhol
Válasz Karaj30 #11625. hozzászólásáraNEm is a meleg a problema,ezt a 28-30 fokot simán kellene birni a kukoricának.A gond,hogy nálunk eddig félév alatt még a 100 milit nem értuk el.Több havi csapadék hiányzik, és a közeljövőben nincs is rá kilátás.Nagy bukta várható.
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólásáraEz így igaz Szabolcsban is ez a helyzet sülnek fel,csak a Beregi részen tartja magát a Nyírségi rész adja felfelé magát csak a kötöttebb talajon van jó kukorica.Esetemben 2.6 hektárból így a fele marad meg csak a többinek annyi szerdáig ebben a kánikulában!
...most voltam kinnt szétnézni...ahol bírja a kukorica a lentesebb területeken ott sem nő semmit..nincs megszürkülve, összehúzódva a levele..fasza zöld, csak már 2 hete 1,5 és sehova nem nő, valamelyik már a címert dobálja...nem lesz gond a szárzúzással...
Válasz bendix #11616. hozzászólására.
a te bolygódon milyen a klíma barátom? az enyémen nincs víz, lesült a fele kukorica.elment az esze annak aki 4000-be lekötné azt is ami meg sem terem.még egy ilyen hét s a kuki aratáskori napi ára vetekedni fog a napráéval.itt nyolc-tíz hektáros agyonművelt agyonműtrágyázott területek napról-napra csak adják meg magukat,lesárgulnak,megsülnek.
Válasz blsjela #11612. hozzászólásáraNagyon szép...nekem is van ilyen szabolcsban, lentesebb területen, csak hát..még van 10 nap hőség, címert még nem láttam, lehet hogy jobb is...annyi a különbség köztünk, hogy itt nincs szó vízes földrétegekről...már csak szárazról...
24900 hozzászólás
Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
Sajnos még most jön az igazi forróság. 3 napot ki kell még bírnia. Én holnap megyek megnézni a kísérleteket.
Tegnap kint voltam az egyik táblát megnézni még szép és kitolta már a csöveket néhol hármat is.A másik az derék magasságba megállt és haldoklik.
Válasz blsjela #11656. hozzászólásáraA kukorica várható termése napról napra egyre jobban konvergál a nullához
Ekkora légaszályt nem bír ki még akkor sem ha a talajban minden ok.
Válasz ZT Anti #11649. hozzászólásáraÉn mindig fogékony vagyok az új dolgokra.De Pl egy családi gazdaság akink van 40-50 hegtára És abból él az nem fog kísérletezni a saját kárára még nem biztos hogy kára lenne belőle. De mi minden évben szántunk és eddig minden évben jobb eredményeket értünk el mind aki mellettünk csak ősszel meg tavasszal Geüberral meghúzta. Tudom hogy fejlődni kell de ezt saját erővel senki nem tudja finanszírozni. Egyél erőseb gépet és egy normális jó Grübert hogy jó munkát végezzen. Ilyen árak mellet. Tavaly is hiába ért el mindenki rekord termést ha 2x annyit kellet beszállítani és szárítani az ára meg a béka segge alatt volt de a gázolaj a vegyszer a műtrágya stb megy fel. DE SZERINTEM EBBEN A FÓRUMBAN A KUKORICA VÁRHATÓ TERESÉRŐL KELLENE DISKURÁLNI.
igaz. Fejlődni kell de nem akarják alapul venni a Német és az Amerikai gazdaságokat.
Válasz .Norbert #11652. hozzászólásáranálam alapelv a föld szintentartása minimális külső inputtal de inkább anélkül ennél olcsóbban nem tudsz átlagos termést levenni minden évben.átlagos vetésforgóval kerülve a napraforgót.ha magához a földdúráshoz 8-10 milliós eszközök kellenek csak azért hogy el legyen végezve.hát elgondolkodtató nem-e a hagyományos földművelést kellene átgondolni kombinálva a közutálatnak örvendő állattenyésztéssel hogy 20-év múlva is legyen még valami humusztartalma a földnek mert itt a tápanyag reakciókat figyelve a kollégák nem kis bajban vannak.most erre még rátehet a támogatások megvonása mert a társadalomnak a begyében van ám a pick-up-os réteg ezt jó lesz megjegyezn s egy kiélt-tönkretett földön támogatások nélkül az ilyen termelők gyorsan irodai munka után néznek majd.
Válasz mtz1221 #11647. hozzászólásáraHúú ....! Az a tömlő többe kerülhet,mint az egész szántóföld! Miből van,hogy nem szakad le a trakinál? Van benne legalább 3tonna viz,azt huzza a rögökön.
Moderátor által módosítva: 2015-07-06 15:31:08
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraSzerintem nem sok fogalmad van arról, hogy mit/kit kritizálsz. Bármilyen "öreg" róka is lehetsz, némi alázat nem ártana.
Javaslom, hogy legalább Netparaszt blogját olvasd el --> itt <-- az elejétől, és utána várunk a Talajmegújító Mezőgazdaság c. topikba kritizálni a no-tillt, hogy miért nem működik...
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraMiért kell addig a másik felől ítélkezni amíg azt se tudod hogy kicsoda?
Ha tudnád akkor nem írnál ekkora ökörségeket... Aki ismeri tudja, hogy a gazdák oldalán áll hogy könnyebb legyen nekünk, nem pedig a kereskedőkén. Most az hogy más eszköz kell a (nálunk) új szemléletű műveléshez az ne az ő hibája legyen már... 
Az tény, ha nincs szántva vagy csak sekélyen, több az "élet" a talajban!
Mi felénk a helyi nagy Zrt. úgy csinálja, hogy szinte mindent lazít, kivétel mikor kukorica föld nincs ősszel vetve.
Vettek még egy speciális lazítot, ami viszi tárcsázás nélkül a kukorica tarlót.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraÉn meg azt mondom,te most csatlakoztál ehhez a fórumhoz.Olvass vissza egy pár évet,mindenre kapsz magyarázatot,és nem írnál ilyeneket.
Válasz blsjela #11645. hozzászólásáraKérdezd meg .Feco.-t mekkora területen gazdálkodik milyen eredményekkel-szántás nélkül nem 2-3 éve(itt a fórumon is vannak jó néhányan akik hasonlóan gondolkodnak mint ő ) nem 10-20 hektáron "kockáztat". Aki nem halad a fejlődéssel lemarad, majd kimarad. Senki nem akarja neked megmondani, hogyan műveld a földed, ezek csak tanácsok.
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraNémeteknél is csak annyit mondotok hogy ezer hektárokon használják a technologiát a többi akkor miért szánt ????
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraakkor barátom ezt a szép verőfényes napot ismét ellazsnakolod ahogy máskor is.a földművelést ilyen reklámhordozó felületnek használnád hogy a drága fene tudja megjegyezni miféle gépkapcsolatokat lehessen a nyakába akasztani a termelőknek.van itt helyben is mi gyűjteménynek nevezzük.eladni nem lehet használni nem tudják mert nem ide találták ki .meg kellett venni mert a lökött vejkó elment a bemutatóra szóróanyagért meg enni.ott rohad a sarokba s nem is hiányzik a döglött földön termelőnek hisz van rengeteg eszköze csak már normális földje nincs.csak azért hogy a bevételt ne kelljen leadózni ilyen relikviákat gyűjteni baromság.mondjuk nincs annyi baj vele mintha területarányos állattartás mellett kiröhöghetné a műtrágyalovagokat s a mulcsművelésre esküdözőket.nagyon területi képviselős amiket írsz ,nyilván nincs forgalom-kereslet.vigyázz a szálkákkal én minden esetre hordom a feudális földemre a trágyát hogy ne kelljen BIGE-árvaként gazdálkodnom.PRJATNAVA APETITA.
Más egy elmélet és más a gyakorlat. Lehet szántás lélkül csinálni a dolgokat. De én nem vagyok meg győzve . Sok a szármaradvány a gazmagok nagyrésze olyan talajméjségben marad hogy kőnnyen kicsirzik. Arról nem is beszélve hogy télen nem fagy szét ugy mint a szántás, és tavasszal az elmunkálása szem szép ha vizes azért hontos. Ha tulszáraz akkor meg azért mert nincs szérfagyva maga a hont szerkezete. Lehet mondani hogy ez jó meg az jó de olyanok mondják pl akiknek se főldjuk se gazdaságuk igy kockázat sincsen. A talajt hejretenni biztos lehet nem kevés ráfordítással és jó pár év eltelik hogy észrevegyél valamit, vagy max az unokák. De minden az időjáráson múlik ha optimális akkor a homokon is jot lehet termelni,persze kell adni neki műtrágyát. A másik szerintem ez a nagy szántás hagyagolás is marketing mé az emberi elkényelmesedés
az igazi gazda az elzőtyőg a 3,4-es ekével is 40-50 hegtárt. 
a másik egy jó lemken vagy hord vagy gruberhez jo gépkel az mind arra megy hitelezz nagyobbra jobbra és rokkanj bele a fisszafizetésbe 30e\t árnál. Kőltséges a szántás. Relatív ha grumerezéssel szép főld legyen aratás után vagy tárcsázni vagy zúzni kell hogy ne legyen sok és nagy szármaratvány mivel ha nagy akkor takar elbujik alatta a gazmag a vagyszer neméri nem hat az alap vegyszer mehetbele az ember felulkezelni. Stb van szerintem pro és kontra. De mindenki maga dőnti el mit érez jonak és mit bir a pénztárcája. Az meg a legrosszabb ha egy gazdának valaki megakarja mondani hogy muvelje a saját főlgyét. Mért nincs az hogy aki javasolja a dolgot az azt mondja viszek egy gépet é a te 20hegtárod felén bemutatom az én teknikámat ha jó akkor átnyargalok ha nem akkor nem én bukok. Azt mértnem jácca meg egy fő okos sem és ez nem sértés. 
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólására
Amiket írok, azok tények, amikről bármikor meggyőződhetsz. A tények mögött álló parasztok előadásaira sokan járnak, hogy megtanulják a talajt helyrehozó technológiákat és egyetemekkel működnek együtt, hogy az eredmények mögé meglegyen a tudományos háttér is.
Furcsán hangozhat ez itt a vasfüggöny mögött, ahol az egyetemek és a gyakorlat fényévekre van egymástól, az MVH pedig értelmetlen rendeleteivel nem támogatja a talajkímélő eljárások elterjedését, elég a
szántsá paraszt, meg ganézzá feudális gyakorlata, már ha tudsz ganét szerezni. Ennél azért előbbre van a világ, még az egyetemi oktatásban is 50 évvel korábbi tudásra épül az anyag. Szégyen ez, nem más.
Magad is látod, hogy le vannak gatyásodva a földek attól, ahogy művelitek, még szerves trágyával is épp szinten lehet tartani őket, de az a szint már csak a rég lezsarolt állapot.
Ezeken a problémákon meg a kísérleteken is rég túl vannak nyugaton, lehetne tőlük eleget tanulni. Ausztriában piros sípálya meredekségű kukoricásban sem látok eróziót, itt meg a síkon is összefolyik a föld. Sem a klíma, sem a talaj nem más, a különbség a technológiában van.
Minden földből lehet jobb talajt csinálni egyszerű szabályok betartásával, mindegy, hogy vakolóhomok vagy szíjas fekete agyag a kiindulás.
Itt is van a fórumon néhány világjárt ember, aki már rég eldobta az ekét, de nem dicsekednek az eredményeikkel, pedig egy szerencsésebb országban ismert példaképek volnának.
Mulcsit csak bejeverik sekélyen, hogy minél jobban takarva legyen a talaj, nedvesebben és hűvösebben tartva az aszályban, miközben a szomszédnál felsül a 60 fokos földön a kukorica. A takarónövényekkel borított területükön megmarad a tápanyag a gyökérzónában és épül a talaj tavaszig, míg a szomszédnál majd szétveri a fagy a rögöket és elúszik a nitrogén.
A faluban azonban többségüket bolondnak nézik a csutjás szántóikkal, bár nekik alacsonyabb költséggel vannak megbízható hozamaik, miközben évről évre javul a talajuk.
Szégyen volna tanulni?
Oszt mára elég, megyek halászlevezni.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraMondjuk az is érdekes, hogy az állattartók hajlamosak szilárdan állítani azt, hogy a szétszecskázott és talajba forgatott szalma mennyire káros a talajnak....
Különösen igaz ez a meggyőződés azokra, akik almostrágyás rendszert alkalmaznak!
Másrészről jó dolog a szervestrágya, de nem mindenható. Szintén állattartók hajlamosak olyan szinten túlmisztifikálni a jelentőségét, hogy lassan ott fogunk tartani, hogy szerintük aki szervestrágyáz annak csak le kell dobálni a vetőmagos zsákokat a tábla szélén, és tádám!! már jöhet is a kombájn meg a kamionok! Persze azért biztos ami biztos, ős csak szór műtrágyát a kalászosokra és a kukorica alá is merthát mégis csak jobban néz ki úgy...
Arról mondjuk mostanában épp nem sok szó esik, hogy ha valaki odapirít egy rakat éretlen sertés- vagy baromfitrágyát és rájön egy mostanihoz hasonló kánikulla már megy a fejvakargatás, mert a foszfor aránya túl magas, a benne lévő szalma bomlása elveszi a kultúrnövénytől a nitrogént, és a kettő eggyütesen ha csapadékhiánnyal párosul már aratni sem nagyon kell..
És akkor a végén még bedobod a dzsolidzsókert is, hogy szántani azt márpedig mindenképp, ha kiskorú kisebbségiek potyognak az égből is kell, mert TE is szoktál, és mivel Te el sem tudod képzelni máshogy akkor nehogy már valaki azt mondja, hogy attól még csak lehet azt máshogy is csinálni!
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásárabarátom ez olyan falmelléki reklámdumának hat amiket írsz.nem lehet a földeket egy kalap alá venni.itt még mindig az járja hogy szarozd a földet paraszt és megélsz rajta.nagyon elválnak most is a műtrágyázott és szervestrágyázott földek és legjobban a költségek miatt.azt hogy egyáltalán ne szántson senki ki se ejtsd a szádon ne kisérletezzen senki a más bőrére.az 5-6 mázsás jelenlegi itteni műtrágyafelhasználás már kikészítette a földeket,most kezdik a nagyok összeszedni még a kutyapiszkot is lassan.a szalmát szétfújjuk aztán műtrágyát neki gyakorlat miatt az ilyen érdekes csapadékviszonyok mellett földhözsül most sok kukorica,a rengeteg szármaradvány kiszellőztette a földet+elveszi még a műkaki erejét is a bontáshoz.
Válasz blsjela #11640. hozzászólásárade az megvan ugye, hogy maga a humusz, mint anyag az, ami tartja a vizet a talajban....
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásáraHomokos talajon akár milyen humusz réteget rakhatsz az kevés ha maga a talaj szerkezet nem tartja meg a vizet annyira amennyire kell. Tavalyi esős évben 13,5 tonna volt a P9915 homokban. idén ez ha eléri a 3-4 t akkor már össze lehet tenni a kezet. van olyan terület, homok ahol a kukorica 180 cm és egész péntekig szép zöld volt. Majd egy nap alatt kiszürkült és összecsavarodott. Pedig 7 hete volt 100 mm és 3 hete 15 mm. De éjen időjárásnál az is kevés. Az erős földek míg bírják . Hála égnek meg nem címeresedik. Remélem majd szerda után a leüléssel jön egy kis csapadék és akkor nekiáll és legalább az UV nem sterilizálja a polleneket sem. Kitartás. Reméljük az árak felszöknek legalább 50e\t
Válasz Gabesz2 #11638. hozzászólására OFF Szerencsére ennek ellenkezőjére már Magyarországon is van példa, öt év alatt duplázott egy gazdatárs, miután átállt talajmegújító technológiára. Jobb területén már 6% a humusz, de a homokban is megkétszerezte az 1%-át, 200 kg műtrágyával van 13 tonna kukoricája. Szeretnék róla cikket írni, amikor időnk engedi, hogy közeli példa is legyen. A magyar klímához hasonló Észak Dakotában már van ahol 10% felett jár a humusztartalom az eredeti 1.7%-ról, egy bő évtized munkájával (no-till, takarónövény keverék, legeltetés).
Én ezeket a technológiákat igyekszem átadni, hogy higgyetek a szebb jövőben, ne csak a baktériumtrágyában.
Ti is meg tudjátok növelni a humusztartalmat és lehet jobb talajotok, csak újra kell rendezni a tudásotok, tanulni néhány új dolgot és eldobni az ekét.
Csak rajtad múlik, hogy tovább hiszel a megváltoztathatatlanban, vagy lépsz és elkezded javítani a talajt, hogy kevésbé aggódj a hozamok miatt. ON.
Válasz Netparaszt #11637. hozzászólásáraA humusztartalmat nem lehet számottevően növelni.
Esetleg a talajszerkezetét...
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólására A zalai agyagdombok között még zöldellnek a kukoricák, de a kézfejet már be lehet tenni a repedésekbe.
Azonban ez az aszály is rávilágít arra, hogy ilyen szélsőséges időjárást csak a talaj víztároló humusztartalmának erős növelésével lehet áthidalni, amit viszont csak a mulcshagyással, forgatás nélküli műveléssel és takarónövények folyamatos használatával lehet felszaporítani.
A jó technológiát alkalmazókat is érinti a kedvezőtlen időjárás, de a hagyományosan gazdálkodók veszteségei megszaporodnak.
A klímaváltozás nem viccel...
sajnos itt/ma délután néztem/nagy táblákat lehet kaszálni mert megsültek talpon.ilyen uv mellett ez várható is volt.remélem az országban nem mindenütt ilyen a helyzet.haver kint volt a közép francia régióban40 fokok vannak ég ki sokminden ott is.akinek van tavalyi csak normális áron adja el.a kínai citromsavhoz megint nem lesz elég olcsó a kuki itthon.
Válasz Ares 826 #11633. hozzászólására
Lehet a tőzsdén meg kellene játszani egy kis tőkeáttétellel. Talán nagyot lehetne szakítani
Errefelé most kezdenek majd címert hozni, virágozni a kukoricák, másutt hogy áll, mikor kezdni kidobni a címert?
Válasz Gabesz2 #11631. hozzászólásáraMég két hét eső nélkül, és aki kötött 40.000ft/t áron nagyot "opik" !! Neked mi erről a véleményed????
Kukorica várhatóan... besz@rik
Válasz Wilde #11622. hozzászólásáraKezd alakulni!
Válasz Földönfuto #11627. hozzászólásáraJön a 35-40 fok. Na az már sok lesz
. Pár napot talán kibírnak.
A légköri aszály a veszélyes!
Válasz Földönfuto #11627. hozzászólásáraSajna nálunk is ez a helyzet mióta el lett vetve alig kapott esőt nincs tartalék a talajba még a kötöttebb talajokon sem ,onnan tudom ahol tavaly a földúton szokott lenni pocsolya eső után most semmi nyugodtan lehet menni autóval bárhol
Válasz Wilde #11622. hozzászólásáraSzerintem is nettoban kellene megadni, csak sokan össze-vissza adják meg, ezért kérdeztem rá a pontosság kedvéért.
Válasz Karaj30 #11625. hozzászólásáraNEm is a meleg a problema,ezt a 28-30 fokot simán kellene birni a kukoricának.A gond,hogy nálunk eddig félév alatt még a 100 milit nem értuk el.Több havi csapadék hiányzik, és a közeljövőben nincs is rá kilátás.Nagy bukta várható.
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólásáraEz így igaz Szabolcsban is ez a helyzet sülnek fel,csak a Beregi részen tartja magát a Nyírségi rész adja felfelé magát csak a kötöttebb talajon van jó kukorica.Esetemben 2.6 hektárból így a fele marad meg csak a többinek annyi szerdáig ebben a kánikulában!
Válasz Karaj30 #11624. hozzászólására1,5 méter...
...most voltam kinnt szétnézni...ahol bírja a kukorica a lentesebb területeken ott sem nő semmit..nincs megszürkülve, összehúzódva a levele..fasza zöld, csak már 2 hete 1,5 és sehova nem nő, valamelyik már a címert dobálja...nem lesz gond a szárzúzással...
Válasz bendix #11616. hozzászólására.
a te bolygódon milyen a klíma barátom? az enyémen nincs víz, lesült a fele kukorica.elment az esze annak aki 4000-be lekötné azt is ami meg sem terem.még egy ilyen hét s a kuki aratáskori napi ára vetekedni fog a napráéval.itt nyolc-tíz hektáros agyonművelt agyonműtrágyázott területek napról-napra csak adják meg magukat,lesárgulnak,megsülnek.
Válasz Zsolesz100 #11620. hozzászólásáraNettóban szokás megadni az árakat mivel nincs áfa.Ha kompenzácios vagy azt meg számold hozzá.Zalában 45000/t.
Válasz bendix #11616. hozzászólásáraNem.
Válasz ano #11619. hozzászólásáraNetto?
új kukorica 45 ikáer
A Matif-on 194 euro korul van a kukorica. A 4000 az nagyon karcsu!!!
http://www.barchart.com/futures/exchanges.php?exch=matif
Válasz bendix #11616. hozzászólásáraHa így megy tovább az időjárás akkor lesz ára
Érdemes kötni most 4000-be?
Valaki tud friss piaci árat mondani?
Válasz tuto1 #11607. hozzászólásáraNekünk is van 200 mázsa tavalyi, 5500 reális lenne érte vagy várjunk még?!
Válasz blsjela #11612. hozzászólásáraNagyon szép...nekem is van ilyen szabolcsban, lentesebb területen, csak hát..még van 10 nap hőség, címert még nem láttam, lehet hogy jobb is...annyi a különbség köztünk, hogy itt nincs szó vízes földrétegekről...már csak szárazról...
Nálunk most így áll a P0028 most 170 cm de már hozza a csövet.
Válasz Pici #11609. hozzászólásáraNálad csak a kötéssel lehet gond a nagy uv miatta.
De szép és termés biztos lesz raj.