Válasz #11360. hozzászólásra
Itthon is próbálkoznak a dupla soros vetéssel de ha nem tudod öntözni és bejön egy aszály akkor csak csalamádé lesz. Nálunk tavaly a Pioneer 9915 laza kötésű talajon tudott 16,5 t tiszta sujba. Persze kapott ősszel 180 kg komplexet vetéskor és kultivátorozáskor is 200-200 kg 27-es. De ugyan ez a terület aszájos időben ugyan ezzel a teknologiával. 5-6 t. Ha nincs eső kirakhat az ember akármit nem tudja felvenni a nővény .
ahogy az várható volt a sertéságazat anomáliái miatt s a baromfi ágazat kivárása ezt hozta.kordában tudják tartani az árakat a kukinál ez nem mondható el a búzára s az árpára amit már a kis nepperek sem tudnak felhajtani.sok függ attól mikorra jön meg a jó idő ,itt mindenki spórolni fog az inputtal a kisebb termés talán jobb árat hoz.
- jóval több csapadék => nincs akkora vízhiány
- csepegtető öntözés + tápoldatozás
- délebbre vannak, mint Magyarország =>több hőösszeg, hosszabb tenyészidő
- 200 kg feletti nitrogén hatóanyag
- szója elővetemény
- 100 ezer feletti termőtő
- mindenféle baci és növénykondícionáló kegyszer + gombaölő + rovarölők
http://www.agroinform.com/szantofold/ujabb-rekord-az-amerikai-kukorica-termesversenyben-harmassal-kezdodik-20727
Szerintetek ezt hogy csinálják??
Fehér a földje a műtrágyától?
Előtte nagy mennyiségű szervestágya?
Fele akkora sorközök mint nálunk?
Gondolom bruttó súly.Mondjuk akkor is rengeteg.
Vagy nem vonták ki a szerelvény súlyát?
A ksh adatai szerint iden novemberben a gabonafelek (buza, arpa, kukorica) arindexe a tavalyihoz kepest 94% volt, azaz tavaly novemberhez kepest 6%-kal alcsonyabban az arak. Kivancsi lennek, hogy osszhangban van-e ez a tapasztalataitokkal.
Itt vannak az adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omr001.html
Válasz #11357. hozzászólásra
Ez után tette fel a kérdést: hogyan számoltad ki?
" #11344 Dinnyés Laci | 2014-11-16 18:36:51
van erre valami képlet?"
A végeredmény vagy jó vagy nem, de a képletet meg lehet vitatni.
Két kivonásra, egy osztásra és egy szorzásra amit táblázatkezelőben három adatbevitel után a számítógép elvégez azt mondani, hogy bonyolult, hát ........
Egyébként lehet vitatni, mi nem stimmel.
Válasz #11353. hozzászólásra
Tegnap este bementem az erdőbe.
Azért csak írnák egy képletet, ha már ez volt a kérés.
Ha azt veszem figyelembe, hogy a szárított és a szárítatlan kukoricának is azonos a szárazanyag tartalma, akkor nekem ez jön ki:
Szárított súly = nedves súly * (100 - nedves viz%)/(100 - szárírott víz%)
A levezetése arra az esetre, ha megint elszúrtam volna:
Száraz anyag = nedves súly*(100-nedves víz%)/100
Száraz anyag = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Összevonva.
nedves súly*(100-nedves víz%)/100 = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Jól mondja Laci,hogy van erre egy képlet,valami tudós neve képlet,nem ugrk be mi, a lényeg,hogy pl a 21 est ha 14 re száritod akkor nem 7 hanem kb 8% ot kell levonni, minden száritónál igy számolják.
Mi Végeztünk a kukoricával. Meglepetésre a a kötőt talaj Volt a rosszba és a homok brutálisan jól adta.
PRN01 105q 19% viz
PR0216 120q 18%
PR9915 133q 17-18%
de volt a PR9915 ből egy ha -terület amin rekord 158p volt 17% vízzel.
Ez a tiszta súly.
Válasz #11337. hozzászólásra
Nem olyan vicces ez, Hecci! Sok helyen a nagy termés miatt dugig vannak a magtárak, míg a földeken is van levágatlan kukorica. Ezt kkihasználva szorítják lefelé az árakat. Van, aki pl. 3500-at mond a toxinmentesre, és 2600-at a max 5000-es toxinra. Szóval megy a képmutatás, mert csak kell a kukorica, de van ürügy az ár lenyomására!
Ezek irgalmatlan amatőr cégek lehetnek
Itt a tanyán nincs amit ne kebeleznének be
1 képlet kell ide csak
tonna szor nyereség = HASZON!!!
ti haverjaitok nem ismerik ezt a mattematttikát hehehhe
Szabad tudni, hogy hol van ez a cég??? csak melyik nagyobb város környékén...mert nálunk ( Somogy-Tolna ) is vannak hasonló disznóságok...mondam is nekik, hogy most szivesen lennék jobbágy a középkorban. Akkor a termény tizedét kellett beszolgáltatni, nálatok meg a felét kell sokszor...:/
Szerintem nettót vontak le Tőle, mivel a bruttó az nemcsak kukorica, hanem kukorica plussz víz.
Szóval ha kukoricával fizet valaki akkor csak kukoricát számolnak nem még hozzá vizet.
Legalábbis én így gondolom illetve itt lehet pontos értékmeghatározást végezni.
De amúgy ha csak félmillióval számláztak többet azis rettentő nagy differencia szerintem.
A fuvar meg persze attól is függ milyen messzire kell vinni, de ha pár km-s közelben én ha aratok valakinek akkor még talán ennyit sem számolok fel fuvarért, viszont 20 az aratás nem kevesebb egy forintal sem.
Válasz #11323. hozzászólásra
És 200eFt-ért tényleg beszállítottál volna a kombájn alól közel 300t kukoricát? Az egy 10 tonnás IFA póttal 7900Ft/kanyar. Na nemár, hogy annyiért mész?
baxus.
35.000-es áron számolva 3,85MFt-ot vontak le Tőled munkabérként, mert 110tonna kukoricát hagytál ott ennek fejében.
No én megcsináltam volna neked 57-58tonna kukoricáért cserében, vagyis kb 2millióért. Igaz nem kerestem volna túl sokat rajtad, de ennyiből rosszul sem jártam volna...
Kicsit reklamálnék helyedben mert dupla áron dolgoznak, rablók
24608 hozzászólás
Válasz #11360. hozzászólásra
Itthon is próbálkoznak a dupla soros vetéssel de ha nem tudod öntözni és bejön egy aszály akkor csak csalamádé lesz. Nálunk tavaly a Pioneer 9915 laza kötésű talajon tudott 16,5 t tiszta sujba. Persze kapott ősszel 180 kg komplexet vetéskor és kultivátorozáskor is 200-200 kg 27-es. De ugyan ez a terület aszájos időben ugyan ezzel a teknologiával. 5-6 t. Ha nincs eső kirakhat az ember akármit nem tudja felvenni a nővény .
mi történt itt tájékoztasson aki tudja miért idultak el az árak se-perc alatt.előre is kösz.
ahogy az várható volt a sertéságazat anomáliái miatt s a baromfi ágazat kivárása ezt hozta.kordában tudják tartani az árakat a kukinál ez nem mondható el a búzára s az árpára amit már a kis nepperek sem tudnak felhajtani.sok függ attól mikorra jön meg a jó idő ,itt mindenki spórolni fog az inputtal a kisebb termés talán jobb árat hoz.
a magroindex most 43828 ft/t.
Válasz #11361. hozzászólásra
és a vetőmagot is mindenféle kegyszerekkel csávázzák
Válasz #11360. hozzászólásra
- jóval több csapadék => nincs akkora vízhiány
- csepegtető öntözés + tápoldatozás
- délebbre vannak, mint Magyarország =>több hőösszeg, hosszabb tenyészidő
- 200 kg feletti nitrogén hatóanyag
- szója elővetemény
- 100 ezer feletti termőtő
- mindenféle baci és növénykondícionáló kegyszer + gombaölő + rovarölők
http://www.agroinform.com/szantofold/ujabb-rekord-az-amerikai-kukorica-termesversenyben-harmassal-kezdodik-20727
Mondjuk akkor is rengeteg.
Szerintetek ezt hogy csinálják??
Fehér a földje a műtrágyától?
Előtte nagy mennyiségű szervestágya?
Fele akkora sorközök mint nálunk?
Gondolom bruttó súly.
Vagy nem vonták ki a szerelvény súlyát?
A ksh adatai szerint iden novemberben a gabonafelek (buza, arpa, kukorica) arindexe a tavalyihoz kepest 94% volt, azaz tavaly novemberhez kepest 6%-kal alcsonyabban az arak. Kivancsi lennek, hogy osszhangban van-e ez a tapasztalataitokkal.
Itt vannak az adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omr001.html
Válasz #11357. hozzászólásra
Ez után tette fel a kérdést: hogyan számoltad ki?
" #11344 Dinnyés Laci | 2014-11-16 18:36:51
van erre valami képlet?"
A végeredmény vagy jó vagy nem, de a képletet meg lehet vitatni.
Két kivonásra, egy osztásra és egy szorzásra amit táblázatkezelőben három adatbevitel után a számítógép elvégez azt mondani, hogy bonyolult, hát ........
Egyébként lehet vitatni, mi nem stimmel.
Válasz #11356. hozzászólásra
Le is írtam Lacinak hogy mennyi jár vissza
Válasz #11355. hozzászólásra
Ha tudod a tutit leírhattad volna.
Annyira kavarjátok keveritek hogy az nem igaz ... Ennél sokkal egyszerűbben számolnak a szárítósok ...
Nem kell azt annyira bonyolítani 
Válasz #11353. hozzászólásra
Tegnap este bementem az erdőbe.
Azért csak írnák egy képletet, ha már ez volt a kérés.
Ha azt veszem figyelembe, hogy a szárított és a szárítatlan kukoricának is azonos a szárazanyag tartalma, akkor nekem ez jön ki:
Szárított súly = nedves súly * (100 - nedves viz%)/(100 - szárírott víz%)
A levezetése arra az esetre, ha megint elszúrtam volna:
Száraz anyag = nedves súly*(100-nedves víz%)/100
Száraz anyag = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Összevonva.
nedves súly*(100-nedves víz%)/100 = Szárított súly*(100 - szárírott víz%)/100
Válasz #11348. hozzászólásra
Bocs, ezt benéztem.
Nem vettem figyelembe, hogy kukoricának meg a víznek más a fajsúlya.
Válasz #11349. hozzászólásra ITT a táblázat bár ezzel is vitatkoznék, mert nehogy már egy 35 ös kukoricának 93 legyen a fajsúlya
Olyankor oda kellene állni,egy kis autóval,hogy nekem kell a szemét,adják vissza!Válasz #11349. hozzászólásra
Válasz #11349. hozzászólásra
Jól mondja Laci,hogy van erre egy képlet,valami tudós neve képlet,nem ugrk be mi, a lényeg,hogy pl a 21 est ha 14 re száritod akkor nem 7 hanem kb 8% ot kell levonni, minden száritónál igy számolják.
Válasz #11340. hozzászólásra
Laci!
csak egyszerűen.
90q 21-es kukiból ha csak vizet számolnak le akkor, 14%-hoz 7%-ot kell elvonni.
A 90-et szorozd meg 0,93-al
(100-7=93, így kapod meg a 7% levonás utáni tömeget)
Így 83,7 ahogy írták is előttem.
Szemétre meg 3%-ot vonnak le átlagosan, roszabb helyeken az aranytiszta anyagból is 6%-ot...
Válasz #11344. hozzászólásra
Írtam neked eggyet:
Szárított=(nedves*(100-szemétlevonási%)/100)*(100-(induló nedvesség%-maradék nedvesség%))/100
Válasz #11346. hozzászólásra
csak simán az x-el kell szorozni,ha szárazból számolnád a nedvest akkor kell az 1/x
Válasz #11344. hozzászólásra
100-víztartalom/85,5=x
1/x-el beszorzod a nedves kuk súllyt,és megkapod a 14,5% víztartalomra vetített súllyt
Válasz #11339. hozzászólásra
Pedig a 9915 ha jól tudom 400 eleji anyag, ahhoz képest szépen leadta a vizet! Mikor lett elvetve?
van erre valami képlet?
Válasz #11340. hozzászólásra
először levonják a szemetet, felénk 3 %, abból marad akkor 87,3 q
Ennyi kukoricából a vízelvonás után pedig 80,19 q 14 %-os kukorica marad.
:)
Válasz #11340. hozzászólásra
83,5q de csak ha nem rostálják, ha igen akkor 80-81q
Válasz #11339. hozzászólásra
Szép eredmények
letudná valaki írni a vízszámítási képletet
mondjuk 90mázsa 21% kukiból mennyi jár vissza 14-re szárítva
Mi Végeztünk a kukoricával. Meglepetésre a a kötőt talaj Volt a rosszba és a homok brutálisan jól adta.
PRN01 105q 19% viz
PR0216 120q 18%
PR9915 133q 17-18%
de volt a PR9915 ből egy ha -terület amin rekord 158p volt 17% vízzel.
Ez a tiszta súly.
Válasz #11337. hozzászólásra
Nem olyan vicces ez, Hecci! Sok helyen a nagy termés miatt dugig vannak a magtárak, míg a földeken is van levágatlan kukorica. Ezt kkihasználva szorítják lefelé az árakat. Van, aki pl. 3500-at mond a toxinmentesre, és 2600-at a max 5000-es toxinra. Szóval megy a képmutatás, mert csak kell a kukorica, de van ürügy az ár lenyomására!
Válasz #11335. hozzászólásra
Ezek irgalmatlan amatőr cégek lehetnek
Itt a tanyán nincs amit ne kebeleznének be
1 képlet kell ide csak
tonna szor nyereség = HASZON!!!
ti haverjaitok nem ismerik ezt a mattematttikát hehehhe
Belevágtunk mi is...
P9025, 320kg 27%, szabolcsi homok 9,8t/ha
Megmondom őszintén, a 8t örültem volna, ránézésre
Válasz #11334. hozzászólásra
Válogatnak piszkosul, 2 napja 50 tonnát fordítottak vissza mert penészesnek találták
Máshol is szórakoznak a toxinnal, vagy csak nálunk? Van olyan cég, aki le se engedi billenteni a szárítónál.
Válasz #11329. hozzászólásra
Hevederes kombájn vágta 25e-ért.A szállítási táv
az sok volt 25km(aszfalt út)
Válasz #11329. hozzászólásra
Nálam a vízből tegnap szedte le a hevederes, 10 ha körül volt az összterület több darabban, nem egész táblák. 33000 Ft/ha
Válasz #11318. hozzászólásra
Szia, 3811 volt 04.12-i vetéssel, aratás 10.14-én, 18-19 víz, 110 q/ha 12 Ak földön. Soha rosszabbat.
Válasz #11329. hozzászólásra
itt 16-ért vágtunk feljebb nem lehet menni
Válasz #11327. hozzászólásra
Valószínűleg nem 20 ezer volt a vágás. Ha sáros, elakadós táblán egy 4x4-es kombájn tud csak elmenni akkor biztos magasabb a tarifa!
Van egy táblánk amit mi sem tudunk levágni, várjuk a hevederes kombájnt. Minimum 30 ezer lesz a taksa ha folyamatosan tud dolgozni!!
Válasz #11327. hozzászólásra
Szabad tudni, hogy hol van ez a cég??? csak melyik nagyobb város környékén...mert nálunk ( Somogy-Tolna ) is vannak hasonló disznóságok...mondam is nekik, hogy most szivesen lennék jobbágy a középkorban. Akkor a termény tizedét kellett beszolgáltatni, nálatok meg a felét kell sokszor...:/
Szerintem nettót vontak le Tőle, mivel a bruttó az nemcsak kukorica, hanem kukorica plussz víz.
Szóval ha kukoricával fizet valaki akkor csak kukoricát számolnak nem még hozzá vizet.
Legalábbis én így gondolom illetve itt lehet pontos értékmeghatározást végezni.
De amúgy ha csak félmillióval számláztak többet azis rettentő nagy differencia szerintem.
A fuvar meg persze attól is függ milyen messzire kell vinni, de ha pár km-s közelben én ha aratok valakinek akkor még talán ennyit sem számolok fel fuvarért, viszont 20 az aratás nem kevesebb egy forintal sem.
Válasz #11325. hozzászólásra
bocsánat, csak 6700Ft/kanyar...
Válasz #11323. hozzászólásra
Az egy 10 tonnás IFA póttal 7900Ft/kanyar. Na nemár, hogy annyiért mész?
És 200eFt-ért tényleg beszállítottál volna a kombájn alól közel 300t kukoricát?
Válasz #11322. hozzászólásra
Szerintem nem jól számolsz, a 110t az nyers bruttó kukorica, az nettóba kb 2.4-2.6MFt, bár nem számoltam végig.
Na jó, közben a beszállításra nem is gondoltam, azzal együtt 2,2M-ért elvégeztem volna kompletten ezt
Válasz #11321. hozzászólásra
baxus.
35.000-es áron számolva 3,85MFt-ot vontak le Tőled munkabérként, mert 110tonna kukoricát hagytál ott ennek fejében.
No én megcsináltam volna neked 57-58tonna kukoricáért cserében, vagyis kb 2millióért. Igaz nem kerestem volna túl sokat rajtad, de ennyiből rosszul sem jártam volna...
Kicsit reklamálnék helyedben mert dupla áron dolgoznak, rablók
Válasz #11319. hozzászólásra
30ha 17-18 víz.
Válasz #11319 hozzászól
Mi vetettünk 3811-et magas kötöttségű vízmegtartó fekete talajon 90-100 körül jött 16-os vízzel.
Válasz #11316. hozzászólásra
Hány hektár is volt milyen vízzel???
Hali!
DKC 3623 vagy 3811 volt-e idén vetve valakinek? Ezek korai, 300 eleji anyagok. Érdekelne mit tudtak!
szia ot menyi a kukorica ára