Nálunk Békés megye északi részén, elég kötött talajok vannak. Tegnap voltunk határszemlén nem mondom, hogy egy - két helyen furulyál a kuki de,ha visszahűlne a levegő talán lesz valami. Két hete kaptunk, olyan 27 mm esőt, ott van a talajban.De ez a légkör aszály ez megöli a növényt
Válasz .Feco. #11664. hozzászólásáraeltelt húsz év és diplomás szakemberként belátod hogy a kolhoz után évekig azok megkövetelt normális terv és talajjal való gazdálkodása legtöbb helyen példaértékű volt.nem vagy túl gyors.de hogy a műtrágya elhagyását is említetted ami nekem a legfontosabb ezért PIEDESTA jár minimum.
néhány éve nem gyomirtunk gabonát egyáltalán.kukit csak alapba mivel normális a föld hat és olcsó.naprát meg termeljen akinek adóssága van.lucerna ami a főnővény, gondtalan növény a puszta ajándéka.a megrögzötteknek is muszáj változtatni mert belerokkannak a műtrágya függőségbe.nem muszáj ám termésversenyen részt venni elég ha hasznot hoz amit termelsz támcsi nélkül is.egy kolléga szokta mondani BENNE VAN A NEVÉBEN HOGY MŰ EZÉRT NEM IGAZI.el kell felejteni s rendbetenni a földet az idén esett meg vetéskor hogy megnézték tényleg nem sózunk-e úgy látszik nem hitték el.tegnap megállt és megmutatta mintákat hozott a mienk 70 cm el verte a frakomos lg3303-at.mi meg elboronáltuk lehengereztük az öreg kws-t és csók.le kell nyilván valakivel arattatnom mert a mi morzsolónkat kibelezi.de sajnos van aki csúszott ezzel azzal s vége neki a 40 fok nem tréfa egy hete nincs harmat s amelyiknek közé süt a nap kétesélyes nagyon.
Válasz gjoni #11672. hozzászólásárasajnos itt is rengeteg járt így pedig művelték rendesen .és az a furcsa minél nagyobb a tor annál soványabb a disznó.de sebaj annyit elértünk hogy kiderüljön mely növénytől várná a megváltást a beállt gépkereskedelem.megfedett bennünket kollégánk hogy nem a kuki a téma teljesen igaza van.a kukinak frankhonban APHRIEN környékén/ ha jól láttam/ kaput.pedig nagy táblák voltak lesilózva becsomagolva ki-hogy.továbbra is azt mondom 6000 alatt ne mozdítsa senki a tavalyit.legalább egy árban adhatja a búzával.
Idén tavasszal került hozzám egy réti öntéstalaj, amit már vagy 10 éve nem szántottak, csak tárcsázgattak, és ez alatt az idő alatt 6-szor(!) volt benne napraforgó. Még nem sok tapasztalatom van a forgatás nélküli talajművelésben, de bevállaltam a direktvetést, mert esély sem lett volna elmunkálni a szántást. Tudtam, hogy nem várhatok rekordtermést, de próba szerencse. Az eddigi megfigyeléseim szerint a felső 20-25 cm-ig jól lazult rétegig lement a gyökér, de az alá már képtelen volt lehatolni (Gondolom ezért is lett törpenövésű a kukorica!?!?). A szárazság jelei kis mértékben jelentkeznek a növényen, kérdés, hogy meddig fogja bírni. Repedezni, ugyanúgy repedezik a föld, mint a szomszéd szántott talaja. Sorközművelni szerettem volna, de inkább azt is kihagytam a történetből, ne szárítsam azzal is a talajt. Van olyan rész ahol gyakorlatilag bokáig ér, és már ki is sült (partosabb részeken). Megmondom őszintén ezt a földet szeretném beáldozni és kitapasztalni vele a forgatás nélküli talajművelés fortélyait. Hogy mit várok a kukoricától? Ha visszahozza az önköltséget, nem bánom meg, hogy ezt az utat választottam, mert ettől csak jobb lehet!
Íme pár kép:
Lekellene fújni kukricákat byscaya-val. Sok a kukorica bogár+ Kukorica moly kártétel, agyonfurkodta a szárát, és a levél is rondán lyukacsos. nem tudom 1 kezelésre hat-e mindkét károsítóra??
Válasz Netparaszt #11670. hozzászólásáraSzombat reggel vég autóztuk a haverral a határt,megmutattam,tavaszi grúber után milyenek a növények.Meg napra után tök,stb.,amit Ő nem tanácsolt.Haza érve azt mondta ,most felülírtam minden elképzelését.
De itt szerintem nem az emberek makacsságával van a gond hanem azzal hogy ez a technológia ami nagyon jó viszont csendben van.Oké hogy gépbemutatókon elmondják 3 percben de akkor is nem a technológia van előtérben hanem az a technika, szerkezet ami ott húznak vagy és az a baj. És szerintem ha az MVH csinálna megyékre elosztva Több ponton fejtágítást a gazdákat összehíva nem lenne gond és ha még támogatnák huhu. Mert pl egy direkt vetőgép nem olcsó. És hiába jó a zöldtrágyázás a többlet költség elriasztja az embert. Hisz lássuk be azért pazarolja a gázolajat meg a vetőmagot és kaszálja vagy tárcsázza hogy haszna ne legyen. Ha ennek az előnyei mindenkinek fel lennének vázolva akkor nem lenne gond. És a másik ne hasonlítsunk egy német gazdaságot az itthonihoz ott a terület alapú támogatás 2,5 szerese a miénknek. Segítsenek a gazdáknak fejlődni ez itt a lényeg mert jelen körülmények között marad minden a régi vagy legalábbis lassan megy.
Pár éve egy nagy gazda aki nem sajnál semmit a földjétől és nem hűje, igaz nem szánt már jó pár éve, mustárt mindig vet aratás után. De a direkt vetéssel egyre próbálkozott és abba is hagyta. Kukoricát vetett kukorica után,de mivel nem volt leforgatva a talajt ezért a vadak szépen odajárta és lassacskán kitúrtok így nem hogy haszna nem volt őrült ha nullázott. Megvannak a területek hol mit lehet mit nem hiába a tudomány ha a vadak elintézik. A másik szerintem terhelhetsz te akármilyen technikával ha nincs csapadék tök mindegy akkor már csak az öntözés segít.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáranem tudom miből gondolod, hogy pár ezer hektárt nem szántanak... itt a város körül is művelnek már vagy 2000-2500 hektárt szántás nélkül.
Válasz Pici #11668. hozzászólására Nem szeretném még jobban széttúrni a topikot, de erre még válaszolok. Ahogy Norbi írta, nem lát át a mezsgyén a szomszéd. Aki észak Dakotában 15 éve elkezdte a takarónövényes notillt, egyedül volt a megyében. Mostanra a megye 75%-a notillben gazdálkodik és el lehet olvasni a hihetetlen eredményeit, úgy a talajának a megváltozásában, mint a hozamaiban, a szomszédja viszont máig megszántja ősszel a földjét.
Az én szomszédom, aki végigkövette az évet, mindent látott és el is mondtam neki, mit miért teszek, nem hitte el még aratáskor sem, hogy így lehet termelni.
Az agyban van a gát, nem máshol.
Folytassuk inkább a Talajmegújítóban, elnézést az offért.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáraKörülbelül hasonló okokért ami itt ebbe a topicba folyik. Ott is ugyan ugy megtalálható aki képes tanulni és tovább lépni, meg van a másik fajta ember aki inkább nem tanul és csinálja mer'így szoktuk... Netparaszt is számolt be ilyenekről hogy az adott gazda felfejlesztette a talaját és hatalmas eredményeket ér el a szomszédja meg még mindig ugyan azt csinálja mint 10 éve
Válasz .Feco. #11665. hozzászólásáraFeco te biztos tudod a választ hogy odakint a szomszédba miért szántanak még ? méghozzá ne mis kevesen mert aza a pár ezer hektár amit mondotok hogy nem szántanak már miota az kb fele sem annak a területnek ami van is ?????
Ha valaki vagy valakik nem felvilágosultak attol még nem buták. Csak kéremszépen ves zoldtrágyát meg takaró nővényzetet szép és jó. De arra nemfo dol senki hogy a kisseb gazdágnak ez mennyi plusz kőltség. Mivel vegyek rendes zőldtrágya vetőmagot mert nem jo más. Vessem el saját kőltségemen de haszon meg nincs. Vagy is ha ugy nézik kevés mert a főld humuszát lassan javítja nem egyről a ketőre. De mint mondtam nem vagyok a fejlődés ellen. Csak támogassák rendesen. Idén nekunk is lesz zsőldtrágya, mivel muszáj. De szerintem hiába minden tudomány ha olyan aszáj lesz minfelénk 2007 vagy 2012 ben. Akkor lehet akármilyen humusztartalom ha tőbb mint 1m mélyen kivolt csontra azáradva. De szerintem hagyuk majd ősszel aratásután mindenki megosztja milyen lett a termés . Nade bocs most rohanok Grubert veni
Jól szét van OFF-olva a topic, de nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá, úgy érzem, valahol én is meg vagyok szólítva!
Akkora marhaságokat hordtok itt össze, hogy az már szinte fáj. Nem lehettek ennyire földhöz ragadtak, próbáljatok már meg nyitott szemmel járni, és kicsit távolabb is ellátni a szomszédnál, aki lehet valóban csak azért vesz drága grúbert, mert nem akar adózni, de közben meg olyan hülye használni, mint a segg, mert még a téeccsében szocializálódott, aztán ott "úgy szoktuk" hogy állat módjára röggé robbantjuk a legnagyobb aszályban a talajt, vagy épp szíjat hasítunk a "hátából" a legnagyobb esőzések közepette, mer' majd elmunkáljuk... még vagy öt másik művelettel, és utána szidja az egész rendszert, mert ki sem kel a repcéje a marhájának!
A szerves trágya sem csodaszer, főleg ahogy egyesek kezelik azt. A helyes trágyakezelést azért már az iskolában is megemlítik, ami nem feltétlenül abból áll, hogy kihordom a kert végére, aztán majd mikor kedvem lesz, kiviszem, aztán ha újra kedvem támad, majd kis szórom. Ha egyesek vennék a fáradságot, és elolvasnák Netparaszt írásait, megértenék (talán), hogy a mikrobiológiával is lehet óriási károkat okozni. Ezért kellene ezt a tudást népszerűsíteni, és magunkévá tenni, mert a szántás elhagyásával, és a mind gyakoribb zöldtrágyázással is óriási javulások tapasztalhatók, és akkor még hol van a komposzt tea és a takarónövények használata.
Csak hogy a témához is legyen hozzáfűzni valóm, tavasszal grúberezett földben a kukorica még mindig állja a kiképzést, míg a szántottakban már javában csavarodik. Utoljára szántva 2009-ben, ez idő alatt kétszer volt fővetésű zöldugarom, az egyik egészen tavaszig kint volt, tehát egyfajta takarónövényként is funkcionált. Tavaly júliusban elvetett mustárt egész áprilisig kint hagytam, egy sor rt majd vetőgép, kukorica köszöni szépen jól van. Mind ez réti, közép kötött talajon, áprilisban 3-4 mm csapadék 4-5 részletben, májusban 60 mm 5 részletben. Engem ezek a tények bőven meggyőznek.
Ja, és nem feltétlenül csilli villi vasakkal dologozom
Még egyszer bocsánat a hatalmas -ért, de ekkora sötétséget nehéz megállni szó nélkül!
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAz, hogy a tanárok csak mosolyognak a direktvetésen meg a mulcsoláson egyáltalán nem csodálom! A hazai agrárképzés -és mindegy, hogy középiskola, technikum vagy felsőoktatás- kb. 40 évvel le van maradva a hazai gyakorlat mögött IS! A külföldi mögött pedig 60-at!
Ma is a 70-es évek tankönyveiből tanítanak, jellemzően úgy, hogy ők maguk sem sokat láttak mág olyat! A gyakorlati oktatók meg egykori bukott agronómusok! Ismered a mondást: "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja." Pont korábban mondta valaki hogy ő csak annak hisz, aki nem csak az észt osztja, hanem gyakorlatban csinálja. Éppen ez hiányzik a felsőoktatásból! egy 500 hektáros gazda egyetlen előadást tartana a félévben komolyabb tudást adna a hallgatóknak, mint az egész szemeszter teljes anyaga... Csodálkozol hogy iszlifoszli tanfolyamon nem tudnak róla semmit? még az egyetemeken sem! De ez nem a technológiát, hanem az egyetemet minősíti! Vagy legalább is az adott oktatót! Én úgy lettem agrármérnök, hogy a modern dolgokról, mint mulcsművelés, direktvetés, precíziós gazdálkodás, stb. épp csak említést tettek, pedig pont ez az, amit igazán oktatni meg kutatni kellene!
Mondjuk ez így ebben a formában butaság... a mai értelemben vett ekét egy amerikai kovács találta fel 1842-ben, akit úgy hívtak John Deere... elenben amerikában csak a 50-es 60-as években terjedt el, míg európában csak később, a gőzekék után... A hoffer-ek előtt nem volt olyan eszköz ami a hagyományos területeken el tudta volna húzni, így az ott használt ekék inkább a mai merevszáras gruber-eke vagy a lazítókra hasonlítottak...
Az ekék használatának előnyeit egyébként soha egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, a gyakorlatban azért tudtak elterjedni, mert bármilyen más művelettel ellentétben a talajfelszínt tisztán, szármaradványoktól menetesen tudták hagyni, ami az akkori vetéstechnológiával, kémiai gyomirtás nélkül behozhatatlan agronómiai előnyt jelentett.
Mára sem a vetőgépek, sem a talajművelők, sem a növényvédelmi megoldások nem igénylik feltétlenül a szántást, így az előnyei elsorvadtak, ellenben számtalan hátránya évről évre jelentkezik.
ha valaki megnézi a talajok értékmérő tulajdonságait látható, hogy a besoroláson többször változtattak. A legjobb mezőségi talajok mai tápanyag- és humusztartalma 100 éve még gyenge homok kategóriába sorolta volna az adott talajt...
"Azt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni."
próbálj termelni azzal a technológiával, amivel az 50-es években termeltek! A világon semmit nem érsz el, mert azóta annyit romlott a talajok tápanyag- és vízszolgáltató képessége, valamint annyival aggresszívebb a gyomnyomás, hogy az akkori technológia mai termést sem adna! De ne nézz ilyen hosszú távot! Nézd csak meg, mi volt amikor a téeszek széthulltak! az első 5-10 évben szinte műtrágya nélkül is megtermett bármi! Most csináld azt meg!
"nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével"
Netparaszt direktvetőjét 50-es mtz húzza. A vetőgépet is 2-3 tehén árából összerakhatod.
"...ökológiai tanfolyamokon..."
Rossz helyre jársz. Netparaszt egyetemi kutatások eredményeit osztja meg, és gyakorlati bizonyítékokat mutat be.
"a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink"
Némi továbbképzés rájuk férne.
" javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg"
Netparaszt kb ezzel kezdi az előadásait.
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAzt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni. De kérem szépen akkor hogy van ez, honnan számoljuk a 10-20 évet. Holnaptól? Vagy hogy van ez. Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország. A termésátlagok meg nőnek fajtáknál is. De amíg nem támogatják a változás és korszerűsítést eszköz és gép pályázatokkal addig nehéz lesz vagy legalább is lassú folyamat. Igaz kel váltani de nem úgy hogy ezt kitalálták és akkor ezt csinál és ha nem hűje paraszt vagy és nem értesz hozzá. De 100 sónak is egy a vége legyen inkább közepes termés és jó ár mint rekord termés és fos ár :)
Válasz Praetor #11653. hozzászólásáranem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom.blogokat nem olvasok mert csak fényezi magát mindenki.nem kritizálom, elutasítom a helytelen megközelítés miatt s ha az ő itteni neve illik rá te is úgy írj hogy az ókori nevedre rászolgálj.nem úgy kellene az ilyen áltudományos maszlagot nyomni mint a kinyilatkoztatást/szerintem/.bár hatása alanyfüggő nagyon hiába emberek vagyunk nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével.szerintem az a lényeg ha megleszünk még 20-év múlva ne kelljen elvándorolnunk mert a saját földünk nem termi meg a kenyénekvalót.ehhez pedig az általatok magasztalt dolgokra úgy látom nincs szükség élő föld mellett.döglött földet meg trágya nélkül nem teszel rendbe s ezt nem csak a gyakorlati tapasztalatom diktálja hanem ökológiai tanfolyamokon is ezt ajánlják.a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink.aki mégis efelé orientálódik javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg a reklámanyaguk terjesztése közben.holnap is nap lesz s egyikőtök sem fog bálázni helyettem úgyhogy DOBRE VECSER.
Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
Válasz ZT Anti #11649. hozzászólásáraÉn mindig fogékony vagyok az új dolgokra.De Pl egy családi gazdaság akink van 40-50 hegtára És abból él az nem fog kísérletezni a saját kárára még nem biztos hogy kára lenne belőle. De mi minden évben szántunk és eddig minden évben jobb eredményeket értünk el mind aki mellettünk csak ősszel meg tavasszal Geüberral meghúzta. Tudom hogy fejlődni kell de ezt saját erővel senki nem tudja finanszírozni. Egyél erőseb gépet és egy normális jó Grübert hogy jó munkát végezzen. Ilyen árak mellet. Tavaly is hiába ért el mindenki rekord termést ha 2x annyit kellet beszállítani és szárítani az ára meg a béka segge alatt volt de a gázolaj a vegyszer a műtrágya stb megy fel. DE SZERINTEM EBBEN A FÓRUMBAN A KUKORICA VÁRHATÓ TERESÉRŐL KELLENE DISKURÁLNI. igaz. Fejlődni kell de nem akarják alapul venni a Német és az Amerikai gazdaságokat.
Válasz .Norbert #11652. hozzászólásáranálam alapelv a föld szintentartása minimális külső inputtal de inkább anélkül ennél olcsóbban nem tudsz átlagos termést levenni minden évben.átlagos vetésforgóval kerülve a napraforgót.ha magához a földdúráshoz 8-10 milliós eszközök kellenek csak azért hogy el legyen végezve.hát elgondolkodtató nem-e a hagyományos földművelést kellene átgondolni kombinálva a közutálatnak örvendő állattenyésztéssel hogy 20-év múlva is legyen még valami humusztartalma a földnek mert itt a tápanyag reakciókat figyelve a kollégák nem kis bajban vannak.most erre még rátehet a támogatások megvonása mert a társadalomnak a begyében van ám a pick-up-os réteg ezt jó lesz megjegyezn s egy kiélt-tönkretett földön támogatások nélkül az ilyen termelők gyorsan irodai munka után néznek majd.
Válasz mtz1221 #11647. hozzászólásáraHúú ....! Az a tömlő többe kerülhet,mint az egész szántóföld! Miből van,hogy nem szakad le a trakinál? Van benne legalább 3tonna viz,azt huzza a rögökön.
Javaslom, hogy legalább Netparaszt blogját olvasd el --> itt <-- az elejétől, és utána várunk a Talajmegújító Mezőgazdaság c. topikba kritizálni a no-tillt, hogy miért nem működik...
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraMiért kell addig a másik felől ítélkezni amíg azt se tudod hogy kicsoda? Ha tudnád akkor nem írnál ekkora ökörségeket... Aki ismeri tudja, hogy a gazdák oldalán áll hogy könnyebb legyen nekünk, nem pedig a kereskedőkén. Most az hogy más eszköz kell a (nálunk) új szemléletű műveléshez az ne az ő hibája legyen már...
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraÉn meg azt mondom,te most csatlakoztál ehhez a fórumhoz.Olvass vissza egy pár évet,mindenre kapsz magyarázatot,és nem írnál ilyeneket.
Válasz blsjela #11645. hozzászólásáraKérdezd meg .Feco.-t mekkora területen gazdálkodik milyen eredményekkel-szántás nélkül nem 2-3 éve(itt a fórumon is vannak jó néhányan akik hasonlóan gondolkodnak mint ő ) nem 10-20 hektáron "kockáztat". Aki nem halad a fejlődéssel lemarad, majd kimarad. Senki nem akarja neked megmondani, hogyan műveld a földed, ezek csak tanácsok.
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraakkor barátom ezt a szép verőfényes napot ismét ellazsnakolod ahogy máskor is.a földművelést ilyen reklámhordozó felületnek használnád hogy a drága fene tudja megjegyezni miféle gépkapcsolatokat lehessen a nyakába akasztani a termelőknek.van itt helyben is mi gyűjteménynek nevezzük.eladni nem lehet használni nem tudják mert nem ide találták ki .meg kellett venni mert a lökött vejkó elment a bemutatóra szóróanyagért meg enni.ott rohad a sarokba s nem is hiányzik a döglött földön termelőnek hisz van rengeteg eszköze csak már normális földje nincs.csak azért hogy a bevételt ne kelljen leadózni ilyen relikviákat gyűjteni baromság.mondjuk nincs annyi baj vele mintha területarányos állattartás mellett kiröhöghetné a műtrágyalovagokat s a mulcsművelésre esküdözőket.nagyon területi képviselős amiket írsz ,nyilván nincs forgalom-kereslet.vigyázz a szálkákkal én minden esetre hordom a feudális földemre a trágyát hogy ne kelljen BIGE-árvaként gazdálkodnom.PRJATNAVA APETITA.
Más egy elmélet és más a gyakorlat. Lehet szántás lélkül csinálni a dolgokat. De én nem vagyok meg győzve . Sok a szármaradvány a gazmagok nagyrésze olyan talajméjségben marad hogy kőnnyen kicsirzik. Arról nem is beszélve hogy télen nem fagy szét ugy mint a szántás, és tavasszal az elmunkálása szem szép ha vizes azért hontos. Ha tulszáraz akkor meg azért mert nincs szérfagyva maga a hont szerkezete. Lehet mondani hogy ez jó meg az jó de olyanok mondják pl akiknek se főldjuk se gazdaságuk igy kockázat sincsen. A talajt hejretenni biztos lehet nem kevés ráfordítással és jó pár év eltelik hogy észrevegyél valamit, vagy max az unokák. De minden az időjáráson múlik ha optimális akkor a homokon is jot lehet termelni,persze kell adni neki műtrágyát. A másik szerintem ez a nagy szántás hagyagolás is marketing mé az emberi elkényelmesedés az igazi gazda az elzőtyőg a 3,4-es ekével is 40-50 hegtárt. a másik egy jó lemken vagy hord vagy gruberhez jo gépkel az mind arra megy hitelezz nagyobbra jobbra és rokkanj bele a fisszafizetésbe 30e\t árnál. Kőltséges a szántás. Relatív ha grumerezéssel szép főld legyen aratás után vagy tárcsázni vagy zúzni kell hogy ne legyen sok és nagy szármaratvány mivel ha nagy akkor takar elbujik alatta a gazmag a vagyszer neméri nem hat az alap vegyszer mehetbele az ember felulkezelni. Stb van szerintem pro és kontra. De mindenki maga dőnti el mit érez jonak és mit bir a pénztárcája. Az meg a legrosszabb ha egy gazdának valaki megakarja mondani hogy muvelje a saját főlgyét. Mért nincs az hogy aki javasolja a dolgot az azt mondja viszek egy gépet é a te 20hegtárod felén bemutatom az én teknikámat ha jó akkor átnyargalok ha nem akkor nem én bukok. Azt mértnem jácca meg egy fő okos sem és ez nem sértés.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólására
Amiket írok, azok tények, amikről bármikor meggyőződhetsz. A tények mögött álló parasztok előadásaira sokan járnak, hogy megtanulják a talajt helyrehozó technológiákat és egyetemekkel működnek együtt, hogy az eredmények mögé meglegyen a tudományos háttér is.
Furcsán hangozhat ez itt a vasfüggöny mögött, ahol az egyetemek és a gyakorlat fényévekre van egymástól, az MVH pedig értelmetlen rendeleteivel nem támogatja a talajkímélő eljárások elterjedését, elég a
szántsá paraszt, meg ganézzá feudális gyakorlata, már ha tudsz ganét szerezni. Ennél azért előbbre van a világ, még az egyetemi oktatásban is 50 évvel korábbi tudásra épül az anyag. Szégyen ez, nem más.
Magad is látod, hogy le vannak gatyásodva a földek attól, ahogy művelitek, még szerves trágyával is épp szinten lehet tartani őket, de az a szint már csak a rég lezsarolt állapot.
Ezeken a problémákon meg a kísérleteken is rég túl vannak nyugaton, lehetne tőlük eleget tanulni. Ausztriában piros sípálya meredekségű kukoricásban sem látok eróziót, itt meg a síkon is összefolyik a föld. Sem a klíma, sem a talaj nem más, a különbség a technológiában van.
Minden földből lehet jobb talajt csinálni egyszerű szabályok betartásával, mindegy, hogy vakolóhomok vagy szíjas fekete agyag a kiindulás.
Itt is van a fórumon néhány világjárt ember, aki már rég eldobta az ekét, de nem dicsekednek az eredményeikkel, pedig egy szerencsésebb országban ismert példaképek volnának.
Mulcsit csak bejeverik sekélyen, hogy minél jobban takarva legyen a talaj, nedvesebben és hűvösebben tartva az aszályban, miközben a szomszédnál felsül a 60 fokos földön a kukorica. A takarónövényekkel borított területükön megmarad a tápanyag a gyökérzónában és épül a talaj tavaszig, míg a szomszédnál majd szétveri a fagy a rögöket és elúszik a nitrogén.
A faluban azonban többségüket bolondnak nézik a csutjás szántóikkal, bár nekik alacsonyabb költséggel vannak megbízható hozamaik, miközben évről évre javul a talajuk.
Szégyen volna tanulni?
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraMondjuk az is érdekes, hogy az állattartók hajlamosak szilárdan állítani azt, hogy a szétszecskázott és talajba forgatott szalma mennyire káros a talajnak....
Különösen igaz ez a meggyőződés azokra, akik almostrágyás rendszert alkalmaznak!
Másrészről jó dolog a szervestrágya, de nem mindenható. Szintén állattartók hajlamosak olyan szinten túlmisztifikálni a jelentőségét, hogy lassan ott fogunk tartani, hogy szerintük aki szervestrágyáz annak csak le kell dobálni a vetőmagos zsákokat a tábla szélén, és tádám!! már jöhet is a kombájn meg a kamionok! Persze azért biztos ami biztos, ős csak szór műtrágyát a kalászosokra és a kukorica alá is merthát mégis csak jobban néz ki úgy...
Arról mondjuk mostanában épp nem sok szó esik, hogy ha valaki odapirít egy rakat éretlen sertés- vagy baromfitrágyát és rájön egy mostanihoz hasonló kánikulla már megy a fejvakargatás, mert a foszfor aránya túl magas, a benne lévő szalma bomlása elveszi a kultúrnövénytől a nitrogént, és a kettő eggyütesen ha csapadékhiánnyal párosul már aratni sem nagyon kell..
És akkor a végén még bedobod a dzsolidzsókert is, hogy szántani azt márpedig mindenképp, ha kiskorú kisebbségiek potyognak az égből is kell, mert TE is szoktál, és mivel Te el sem tudod képzelni máshogy akkor nehogy már valaki azt mondja, hogy attól még csak lehet azt máshogy is csinálni!
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásárabarátom ez olyan falmelléki reklámdumának hat amiket írsz.nem lehet a földeket egy kalap alá venni.itt még mindig az járja hogy szarozd a földet paraszt és megélsz rajta.nagyon elválnak most is a műtrágyázott és szervestrágyázott földek és legjobban a költségek miatt.azt hogy egyáltalán ne szántson senki ki se ejtsd a szádon ne kisérletezzen senki a más bőrére.az 5-6 mázsás jelenlegi itteni műtrágyafelhasználás már kikészítette a földeket,most kezdik a nagyok összeszedni még a kutyapiszkot is lassan.a szalmát szétfújjuk aztán műtrágyát neki gyakorlat miatt az ilyen érdekes csapadékviszonyok mellett földhözsül most sok kukorica,a rengeteg szármaradvány kiszellőztette a földet+elveszi még a műkaki erejét is a bontáshoz.
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásáraHomokos talajon akár milyen humusz réteget rakhatsz az kevés ha maga a talaj szerkezet nem tartja meg a vizet annyira amennyire kell. Tavalyi esős évben 13,5 tonna volt a P9915 homokban. idén ez ha eléri a 3-4 t akkor már össze lehet tenni a kezet. van olyan terület, homok ahol a kukorica 180 cm és egész péntekig szép zöld volt. Majd egy nap alatt kiszürkült és összecsavarodott. Pedig 7 hete volt 100 mm és 3 hete 15 mm. De éjen időjárásnál az is kevés. Az erős földek míg bírják . Hála égnek meg nem címeresedik. Remélem majd szerda után a leüléssel jön egy kis csapadék és akkor nekiáll és legalább az UV nem sterilizálja a polleneket sem. Kitartás. Reméljük az árak felszöknek legalább 50e\t
Válasz Gabesz2 #11638. hozzászólására OFF Szerencsére ennek ellenkezőjére már Magyarországon is van példa, öt év alatt duplázott egy gazdatárs, miután átállt talajmegújító technológiára. Jobb területén már 6% a humusz, de a homokban is megkétszerezte az 1%-át, 200 kg műtrágyával van 13 tonna kukoricája. Szeretnék róla cikket írni, amikor időnk engedi, hogy közeli példa is legyen. A magyar klímához hasonló Észak Dakotában már van ahol 10% felett jár a humusztartalom az eredeti 1.7%-ról, egy bő évtized munkájával (no-till, takarónövény keverék, legeltetés).
Én ezeket a technológiákat igyekszem átadni, hogy higgyetek a szebb jövőben, ne csak a baktériumtrágyában.
Ti is meg tudjátok növelni a humusztartalmat és lehet jobb talajotok, csak újra kell rendezni a tudásotok, tanulni néhány új dolgot és eldobni az ekét.
Csak rajtad múlik, hogy tovább hiszel a megváltoztathatatlanban, vagy lépsz és elkezded javítani a talajt, hogy kevésbé aggódj a hozamok miatt. ON.
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólására A zalai agyagdombok között még zöldellnek a kukoricák, de a kézfejet már be lehet tenni a repedésekbe.
Azonban ez az aszály is rávilágít arra, hogy ilyen szélsőséges időjárást csak a talaj víztároló humusztartalmának erős növelésével lehet áthidalni, amit viszont csak a mulcshagyással, forgatás nélküli műveléssel és takarónövények folyamatos használatával lehet felszaporítani.
A jó technológiát alkalmazókat is érinti a kedvezőtlen időjárás, de a hagyományosan gazdálkodók veszteségei megszaporodnak.
A klímaváltozás nem viccel...
sajnos itt/ma délután néztem/nagy táblákat lehet kaszálni mert megsültek talpon.ilyen uv mellett ez várható is volt.remélem az országban nem mindenütt ilyen a helyzet.haver kint volt a közép francia régióban40 fokok vannak ég ki sokminden ott is.akinek van tavalyi csak normális áron adja el.a kínai citromsavhoz megint nem lesz elég olcsó a kuki itthon.
24924 hozzászólás
Válasz blsjela #11683. hozzászólásáraMég jó
Ma megnéztem a kukoricát. Kellemesen csalódtam benne, jól bírja.
utolsó két kép szomszédos parcella. 
Nálunk Békés megye északi részén, elég kötött talajok vannak. Tegnap voltunk határszemlén nem mondom, hogy egy - két helyen furulyál a kuki de,ha visszahűlne a levegő talán lesz valami. Két hete kaptunk, olyan 27 mm esőt, ott van a talajban.De ez a légkör aszály ez megöli a növényt
Válasz .Feco. #11664. hozzászólásáraeltelt húsz év és diplomás szakemberként belátod hogy a kolhoz után évekig azok megkövetelt normális terv és talajjal való gazdálkodása legtöbb helyen példaértékű volt.nem vagy túl gyors.de hogy a műtrágya elhagyását is említetted ami nekem a legfontosabb ezért PIEDESTA jár minimum.
néhány éve nem gyomirtunk gabonát egyáltalán.kukit csak alapba mivel normális a föld hat és olcsó.naprát meg termeljen akinek adóssága van.lucerna ami a főnővény, gondtalan növény a puszta ajándéka.a megrögzötteknek is muszáj változtatni mert belerokkannak a műtrágya függőségbe.nem muszáj ám termésversenyen részt venni elég ha hasznot hoz amit termelsz támcsi nélkül is.egy kolléga szokta mondani BENNE VAN A NEVÉBEN HOGY MŰ EZÉRT NEM IGAZI.el kell felejteni s rendbetenni a földet az idén esett meg vetéskor hogy megnézték tényleg nem sózunk-e úgy látszik nem hitték el.tegnap megállt és megmutatta mintákat hozott a mienk 70 cm el verte a frakomos lg3303-at.mi meg elboronáltuk lehengereztük az öreg kws-t és csók.le kell nyilván valakivel arattatnom mert a mi morzsolónkat kibelezi.de sajnos van aki csúszott ezzel azzal s vége neki a 40 fok nem tréfa egy hete nincs harmat s amelyiknek közé süt a nap kétesélyes nagyon.
Válasz gjoni #11672. hozzászólásárasajnos itt is rengeteg járt így pedig művelték rendesen .és az a furcsa minél nagyobb a tor annál soványabb a disznó.de sebaj annyit elértünk hogy kiderüljön mely növénytől várná a megváltást a beállt gépkereskedelem.megfedett bennünket kollégánk hogy nem a kuki a téma teljesen igaza van.a kukinak frankhonban APHRIEN környékén/ ha jól láttam/ kaput.pedig nagy táblák voltak lesilózva becsomagolva ki-hogy.továbbra is azt mondom 6000 alatt ne mozdítsa senki a tavalyit.legalább egy árban adhatja a búzával.
Idén tavasszal került hozzám egy réti öntéstalaj, amit már vagy 10 éve nem szántottak, csak tárcsázgattak, és ez alatt az idő alatt 6-szor(!) volt benne napraforgó. Még nem sok tapasztalatom van a forgatás nélküli talajművelésben, de bevállaltam a direktvetést, mert esély sem lett volna elmunkálni a szántást. Tudtam, hogy nem várhatok rekordtermést, de próba szerencse. Az eddigi megfigyeléseim szerint a felső 20-25 cm-ig jól lazult rétegig lement a gyökér, de az alá már képtelen volt lehatolni (Gondolom ezért is lett törpenövésű a kukorica!?!?). A szárazság jelei kis mértékben jelentkeznek a növényen, kérdés, hogy meddig fogja bírni. Repedezni, ugyanúgy repedezik a föld, mint a szomszéd szántott talaja. Sorközművelni szerettem volna, de inkább azt is kihagytam a történetből, ne szárítsam azzal is a talajt. Van olyan rész ahol gyakorlatilag bokáig ér, és már ki is sült (partosabb részeken). Megmondom őszintén ezt a földet szeretném beáldozni és kitapasztalni vele a forgatás nélküli talajművelés fortélyait. Hogy mit várok a kukoricától? Ha visszahozza az önköltséget, nem bánom meg, hogy ezt az utat választottam, mert ettől csak jobb lehet!
Íme pár kép:
Lekellene fújni kukricákat byscaya-val. Sok a kukorica bogár+ Kukorica moly kártétel, agyonfurkodta a szárát,
és a levél is rondán lyukacsos.
nem tudom 1 kezelésre hat-e mindkét károsítóra??
Válasz Netparaszt #11670. hozzászólásáraSzombat reggel vég autóztuk a haverral a határt,megmutattam,tavaszi grúber után milyenek a növények.Meg napra után tök,stb.,amit Ő nem tanácsolt.Haza érve azt mondta ,most felülírtam minden elképzelését.
Válasz blsjela #11675. hozzászólására
Válasz itt
De itt szerintem nem az emberek makacsságával van a gond hanem azzal hogy ez a technológia ami nagyon jó viszont csendben van.Oké hogy gépbemutatókon elmondják 3 percben de akkor is nem a technológia van előtérben hanem az a technika, szerkezet ami ott húznak vagy és az a baj. És szerintem ha az MVH csinálna megyékre elosztva Több ponton fejtágítást a gazdákat összehíva nem lenne gond és ha még támogatnák huhu. Mert pl egy direkt vetőgép nem olcsó. És hiába jó a zöldtrágyázás a többlet költség elriasztja az embert. Hisz lássuk be azért pazarolja a gázolajat meg a vetőmagot és kaszálja vagy tárcsázza hogy haszna ne legyen. Ha ennek az előnyei mindenkinek fel lennének vázolva akkor nem lenne gond. És a másik ne hasonlítsunk egy német gazdaságot az itthonihoz ott a terület alapú támogatás 2,5 szerese a miénknek. Segítsenek a gazdáknak fejlődni ez itt a lényeg mert jelen körülmények között marad minden a régi vagy legalábbis lassan megy.
Pár éve egy nagy gazda aki nem sajnál semmit a földjétől és nem hűje, igaz nem szánt már jó pár éve, mustárt mindig vet aratás után. De a direkt vetéssel egyre próbálkozott és abba is hagyta. Kukoricát vetett kukorica után,de mivel nem volt leforgatva a talajt ezért a vadak szépen odajárta és lassacskán kitúrtok így nem hogy haszna nem volt őrült ha nullázott. Megvannak a területek hol mit lehet mit nem hiába a tudomány ha a vadak elintézik. A másik szerintem terhelhetsz te akármilyen technikával ha nincs csapadék tök mindegy akkor már csak az öntözés segít.
Válasz .Feco. #11671. hozzászólásáraKötöttben még bírja!
Válasz .Feco. #11671. hozzászólásáraAz első kép szántásos a második nem !Így is úgy is KO
Válasz Pici #11668. hozzászólásáranem tudom miből gondolod, hogy pár ezer hektárt nem szántanak... itt a város körül is művelnek már vagy 2000-2500 hektárt szántás nélkül.
Válasz Pici #11668. hozzászólására Nem szeretném még jobban széttúrni a topikot, de erre még válaszolok. Ahogy Norbi írta, nem lát át a mezsgyén a szomszéd. Aki észak Dakotában 15 éve elkezdte a takarónövényes notillt, egyedül volt a megyében. Mostanra a megye 75%-a notillben gazdálkodik és el lehet olvasni a hihetetlen eredményeit, úgy a talajának a megváltozásában, mint a hozamaiban, a szomszédja viszont máig megszántja ősszel a földjét.
Az én szomszédom, aki végigkövette az évet, mindent látott és el is mondtam neki, mit miért teszek, nem hitte el még aratáskor sem, hogy így lehet termelni.
Az agyban van a gát, nem máshol.
Folytassuk inkább a Talajmegújítóban, elnézést az offért.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáraKörülbelül hasonló okokért ami itt ebbe a topicba folyik. Ott is ugyan ugy megtalálható aki képes tanulni és tovább lépni, meg van a másik fajta ember aki inkább nem tanul és csinálja mer'így szoktuk...
Netparaszt is számolt be ilyenekről hogy az adott gazda felfejlesztette a talaját és hatalmas eredményeket ér el a szomszédja meg még mindig ugyan azt csinálja mint 10 éve
Válasz .Feco. #11665. hozzászólásáraFeco te biztos tudod a választ hogy odakint a szomszédba miért szántanak még ? méghozzá ne mis kevesen mert aza a pár ezer hektár amit mondotok hogy nem szántanak már miota az kb fele sem annak a területnek ami van is ?????
Ha valaki vagy valakik nem felvilágosultak attol még nem buták. Csak kéremszépen ves zoldtrágyát meg takaró nővényzetet szép és jó. De arra nemfo dol senki hogy a kisseb gazdágnak ez mennyi plusz kőltség. Mivel vegyek rendes zőldtrágya vetőmagot mert nem jo más. Vessem el saját kőltségemen de haszon meg nincs. Vagy is ha ugy nézik kevés mert a főld humuszát lassan javítja nem egyről a ketőre. De mint mondtam nem vagyok a fejlődés ellen. Csak támogassák rendesen. Idén nekunk is lesz zsőldtrágya, mivel muszáj. De szerintem hiába minden tudomány ha olyan aszáj lesz minfelénk 2007 vagy 2012 ben. Akkor lehet akármilyen humusztartalom ha tőbb mint 1m mélyen kivolt csontra azáradva. De szerintem hagyuk majd ősszel aratásután mindenki megosztja milyen lett a termés . Nade bocs most rohanok Grubert veni
Jól szét van OFF-olva a topic, de nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá, úgy érzem, valahol én is meg vagyok szólítva!
-ért, de ekkora sötétséget nehéz megállni szó nélkül!
Akkora marhaságokat hordtok itt össze, hogy az már szinte fáj. Nem lehettek ennyire földhöz ragadtak, próbáljatok már meg nyitott szemmel járni, és kicsit távolabb is ellátni a szomszédnál, aki lehet valóban csak azért vesz drága grúbert, mert nem akar adózni, de közben meg olyan hülye használni, mint a segg, mert még a téeccsében szocializálódott, aztán ott "úgy szoktuk" hogy állat módjára röggé robbantjuk a legnagyobb aszályban a talajt, vagy épp szíjat hasítunk a "hátából" a legnagyobb esőzések közepette, mer' majd elmunkáljuk... még vagy öt másik művelettel, és utána szidja az egész rendszert, mert ki sem kel a repcéje a marhájának!
A szerves trágya sem csodaszer, főleg ahogy egyesek kezelik azt. A helyes trágyakezelést azért már az iskolában is megemlítik, ami nem feltétlenül abból áll, hogy kihordom a kert végére, aztán majd mikor kedvem lesz, kiviszem, aztán ha újra kedvem támad, majd kis szórom. Ha egyesek vennék a fáradságot, és elolvasnák Netparaszt írásait, megértenék (talán), hogy a mikrobiológiával is lehet óriási károkat okozni. Ezért kellene ezt a tudást népszerűsíteni, és magunkévá tenni, mert a szántás elhagyásával, és a mind gyakoribb zöldtrágyázással is óriási javulások tapasztalhatók, és akkor még hol van a komposzt tea és a takarónövények használata.
Csak hogy a témához is legyen hozzáfűzni valóm, tavasszal grúberezett földben a kukorica még mindig állja a kiképzést, míg a szántottakban már javában csavarodik. Utoljára szántva 2009-ben, ez idő alatt kétszer volt fővetésű zöldugarom, az egyik egészen tavaszig kint volt, tehát egyfajta takarónövényként is funkcionált. Tavaly júliusban elvetett mustárt egész áprilisig kint hagytam, egy sor rt majd vetőgép, kukorica köszöni szépen jól van. Mind ez réti, közép kötött talajon, áprilisban 3-4 mm csapadék 4-5 részletben, májusban 60 mm 5 részletben. Engem ezek a tények bőven meggyőznek.
Ja, és nem feltétlenül csilli villi vasakkal dologozom
Még egyszer bocsánat a hatalmas
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAz, hogy a tanárok csak mosolyognak a direktvetésen meg a mulcsoláson egyáltalán nem csodálom! A hazai agrárképzés -és mindegy, hogy középiskola, technikum vagy felsőoktatás- kb. 40 évvel le van maradva a hazai gyakorlat mögött IS! A külföldi mögött pedig 60-at!
Ma is a 70-es évek tankönyveiből tanítanak, jellemzően úgy, hogy ők maguk sem sokat láttak mág olyat! A gyakorlati oktatók meg egykori bukott agronómusok! Ismered a mondást: "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja." Pont korábban mondta valaki hogy ő csak annak hisz, aki nem csak az észt osztja, hanem gyakorlatban csinálja. Éppen ez hiányzik a felsőoktatásból! egy 500 hektáros gazda egyetlen előadást tartana a félévben komolyabb tudást adna a hallgatóknak, mint az egész szemeszter teljes anyaga... Csodálkozol hogy iszlifoszli tanfolyamon nem tudnak róla semmit? még az egyetemeken sem! De ez nem a technológiát, hanem az egyetemet minősíti! Vagy legalább is az adott oktatót! Én úgy lettem agrármérnök, hogy a modern dolgokról, mint mulcsművelés, direktvetés, precíziós gazdálkodás, stb. épp csak említést tettek, pedig pont ez az, amit igazán oktatni meg kutatni kellene!
Válasz blsjela #11662. hozzászólására"Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország."
Mondjuk ez így ebben a formában butaság... a mai értelemben vett ekét egy amerikai kovács találta fel 1842-ben, akit úgy hívtak John Deere... elenben amerikában csak a 50-es 60-as években terjedt el, míg európában csak később, a gőzekék után... A hoffer-ek előtt nem volt olyan eszköz ami a hagyományos területeken el tudta volna húzni, így az ott használt ekék inkább a mai merevszáras gruber-eke vagy a lazítókra hasonlítottak...
Az ekék használatának előnyeit egyébként soha egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, a gyakorlatban azért tudtak elterjedni, mert bármilyen más művelettel ellentétben a talajfelszínt tisztán, szármaradványoktól menetesen tudták hagyni, ami az akkori vetéstechnológiával, kémiai gyomirtás nélkül behozhatatlan agronómiai előnyt jelentett.
Mára sem a vetőgépek, sem a talajművelők, sem a növényvédelmi megoldások nem igénylik feltétlenül a szántást, így az előnyei elsorvadtak, ellenben számtalan hátránya évről évre jelentkezik.
ha valaki megnézi a talajok értékmérő tulajdonságait látható, hogy a besoroláson többször változtattak. A legjobb mezőségi talajok mai tápanyag- és humusztartalma 100 éve még gyenge homok kategóriába sorolta volna az adott talajt...
"Azt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni."
próbálj termelni azzal a technológiával, amivel az 50-es években termeltek! A világon semmit nem érsz el, mert azóta annyit romlott a talajok tápanyag- és vízszolgáltató képessége, valamint annyival aggresszívebb a gyomnyomás, hogy az akkori technológia mai termést sem adna! De ne nézz ilyen hosszú távot! Nézd csak meg, mi volt amikor a téeszek széthulltak! az első 5-10 évben szinte műtrágya nélkül is megtermett bármi! Most csináld azt meg!
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólására"nem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom"
Ez a te bajod.
"nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével"
Netparaszt direktvetőjét 50-es mtz húzza. A vetőgépet is 2-3 tehén árából összerakhatod.
"...ökológiai tanfolyamokon..."
Rossz helyre jársz. Netparaszt egyetemi kutatások eredményeit osztja meg, és gyakorlati bizonyítékokat mutat be.
"a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink"
Némi továbbképzés rájuk férne.
" javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg"
Netparaszt kb ezzel kezdi az előadásait.
Magas lóról lehet nagyot esni, szóval óvatosan...
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAzt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni. De kérem szépen akkor hogy van ez, honnan számoljuk a 10-20 évet.
Holnaptól? Vagy hogy van ez. Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország. A termésátlagok meg nőnek fajtáknál is. De amíg nem támogatják a változás és korszerűsítést eszköz és gép pályázatokkal addig nehéz lesz vagy legalább is lassú folyamat. Igaz kel váltani de nem úgy hogy ezt kitalálták és akkor ezt csinál és ha nem hűje paraszt vagy és nem értesz hozzá. De 100 sónak is egy a vége legyen inkább közepes termés és jó ár mint rekord termés és fos ár :) 
Válasz Praetor #11653. hozzászólásáranem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom.blogokat nem olvasok mert csak fényezi magát mindenki.nem kritizálom, elutasítom a helytelen megközelítés miatt s ha az ő itteni neve illik rá te is úgy írj hogy az ókori nevedre rászolgálj.nem úgy kellene az ilyen áltudományos maszlagot nyomni mint a kinyilatkoztatást/szerintem/.bár hatása alanyfüggő nagyon hiába emberek vagyunk nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével.szerintem az a lényeg ha megleszünk még 20-év múlva ne kelljen elvándorolnunk mert a saját földünk nem termi meg a kenyénekvalót.ehhez pedig az általatok magasztalt dolgokra úgy látom nincs szükség élő föld mellett.döglött földet meg trágya nélkül nem teszel rendbe s ezt nem csak a gyakorlati tapasztalatom diktálja hanem ökológiai tanfolyamokon is ezt ajánlják.a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink.aki mégis efelé orientálódik javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg a reklámanyaguk terjesztése közben.holnap is nap lesz s egyikőtök sem fog bálázni helyettem úgyhogy DOBRE VECSER.
Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
Sajnos még most jön az igazi forróság. 3 napot ki kell még bírnia. Én holnap megyek megnézni a kísérleteket.
Tegnap kint voltam az egyik táblát megnézni még szép és kitolta már a csöveket néhol hármat is.A másik az derék magasságba megállt és haldoklik.
Válasz blsjela #11656. hozzászólásáraA kukorica várható termése napról napra egyre jobban konvergál a nullához
Ekkora légaszályt nem bír ki még akkor sem ha a talajban minden ok.
Válasz ZT Anti #11649. hozzászólásáraÉn mindig fogékony vagyok az új dolgokra.De Pl egy családi gazdaság akink van 40-50 hegtára És abból él az nem fog kísérletezni a saját kárára még nem biztos hogy kára lenne belőle. De mi minden évben szántunk és eddig minden évben jobb eredményeket értünk el mind aki mellettünk csak ősszel meg tavasszal Geüberral meghúzta. Tudom hogy fejlődni kell de ezt saját erővel senki nem tudja finanszírozni. Egyél erőseb gépet és egy normális jó Grübert hogy jó munkát végezzen. Ilyen árak mellet. Tavaly is hiába ért el mindenki rekord termést ha 2x annyit kellet beszállítani és szárítani az ára meg a béka segge alatt volt de a gázolaj a vegyszer a műtrágya stb megy fel. DE SZERINTEM EBBEN A FÓRUMBAN A KUKORICA VÁRHATÓ TERESÉRŐL KELLENE DISKURÁLNI.
igaz. Fejlődni kell de nem akarják alapul venni a Német és az Amerikai gazdaságokat.
Válasz .Norbert #11652. hozzászólásáranálam alapelv a föld szintentartása minimális külső inputtal de inkább anélkül ennél olcsóbban nem tudsz átlagos termést levenni minden évben.átlagos vetésforgóval kerülve a napraforgót.ha magához a földdúráshoz 8-10 milliós eszközök kellenek csak azért hogy el legyen végezve.hát elgondolkodtató nem-e a hagyományos földművelést kellene átgondolni kombinálva a közutálatnak örvendő állattenyésztéssel hogy 20-év múlva is legyen még valami humusztartalma a földnek mert itt a tápanyag reakciókat figyelve a kollégák nem kis bajban vannak.most erre még rátehet a támogatások megvonása mert a társadalomnak a begyében van ám a pick-up-os réteg ezt jó lesz megjegyezn s egy kiélt-tönkretett földön támogatások nélkül az ilyen termelők gyorsan irodai munka után néznek majd.
Válasz mtz1221 #11647. hozzászólásáraHúú ....! Az a tömlő többe kerülhet,mint az egész szántóföld! Miből van,hogy nem szakad le a trakinál? Van benne legalább 3tonna viz,azt huzza a rögökön.
Moderátor által módosítva: 2015-07-06 15:31:08
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraSzerintem nem sok fogalmad van arról, hogy mit/kit kritizálsz. Bármilyen "öreg" róka is lehetsz, némi alázat nem ártana.
Javaslom, hogy legalább Netparaszt blogját olvasd el --> itt <-- az elejétől, és utána várunk a Talajmegújító Mezőgazdaság c. topikba kritizálni a no-tillt, hogy miért nem működik...
Válasz tehenes gazda #11646. hozzászólásáraMiért kell addig a másik felől ítélkezni amíg azt se tudod hogy kicsoda?
Ha tudnád akkor nem írnál ekkora ökörségeket... Aki ismeri tudja, hogy a gazdák oldalán áll hogy könnyebb legyen nekünk, nem pedig a kereskedőkén. Most az hogy más eszköz kell a (nálunk) új szemléletű műveléshez az ne az ő hibája legyen már... 
Az tény, ha nincs szántva vagy csak sekélyen, több az "élet" a talajban!
Mi felénk a helyi nagy Zrt. úgy csinálja, hogy szinte mindent lazít, kivétel mikor kukorica föld nincs ősszel vetve.
Vettek még egy speciális lazítot, ami viszi tárcsázás nélkül a kukorica tarlót.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraÉn meg azt mondom,te most csatlakoztál ehhez a fórumhoz.Olvass vissza egy pár évet,mindenre kapsz magyarázatot,és nem írnál ilyeneket.
Válasz blsjela #11645. hozzászólásáraKérdezd meg .Feco.-t mekkora területen gazdálkodik milyen eredményekkel-szántás nélkül nem 2-3 éve(itt a fórumon is vannak jó néhányan akik hasonlóan gondolkodnak mint ő ) nem 10-20 hektáron "kockáztat". Aki nem halad a fejlődéssel lemarad, majd kimarad. Senki nem akarja neked megmondani, hogyan műveld a földed, ezek csak tanácsok.
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraNémeteknél is csak annyit mondotok hogy ezer hektárokon használják a technologiát a többi akkor miért szánt ????
Válasz Netparaszt #11644. hozzászólásáraakkor barátom ezt a szép verőfényes napot ismét ellazsnakolod ahogy máskor is.a földművelést ilyen reklámhordozó felületnek használnád hogy a drága fene tudja megjegyezni miféle gépkapcsolatokat lehessen a nyakába akasztani a termelőknek.van itt helyben is mi gyűjteménynek nevezzük.eladni nem lehet használni nem tudják mert nem ide találták ki .meg kellett venni mert a lökött vejkó elment a bemutatóra szóróanyagért meg enni.ott rohad a sarokba s nem is hiányzik a döglött földön termelőnek hisz van rengeteg eszköze csak már normális földje nincs.csak azért hogy a bevételt ne kelljen leadózni ilyen relikviákat gyűjteni baromság.mondjuk nincs annyi baj vele mintha területarányos állattartás mellett kiröhöghetné a műtrágyalovagokat s a mulcsművelésre esküdözőket.nagyon területi képviselős amiket írsz ,nyilván nincs forgalom-kereslet.vigyázz a szálkákkal én minden esetre hordom a feudális földemre a trágyát hogy ne kelljen BIGE-árvaként gazdálkodnom.PRJATNAVA APETITA.
Más egy elmélet és más a gyakorlat. Lehet szántás lélkül csinálni a dolgokat. De én nem vagyok meg győzve . Sok a szármaradvány a gazmagok nagyrésze olyan talajméjségben marad hogy kőnnyen kicsirzik. Arról nem is beszélve hogy télen nem fagy szét ugy mint a szántás, és tavasszal az elmunkálása szem szép ha vizes azért hontos. Ha tulszáraz akkor meg azért mert nincs szérfagyva maga a hont szerkezete. Lehet mondani hogy ez jó meg az jó de olyanok mondják pl akiknek se főldjuk se gazdaságuk igy kockázat sincsen. A talajt hejretenni biztos lehet nem kevés ráfordítással és jó pár év eltelik hogy észrevegyél valamit, vagy max az unokák. De minden az időjáráson múlik ha optimális akkor a homokon is jot lehet termelni,persze kell adni neki műtrágyát. A másik szerintem ez a nagy szántás hagyagolás is marketing mé az emberi elkényelmesedés
az igazi gazda az elzőtyőg a 3,4-es ekével is 40-50 hegtárt. 
a másik egy jó lemken vagy hord vagy gruberhez jo gépkel az mind arra megy hitelezz nagyobbra jobbra és rokkanj bele a fisszafizetésbe 30e\t árnál. Kőltséges a szántás. Relatív ha grumerezéssel szép főld legyen aratás után vagy tárcsázni vagy zúzni kell hogy ne legyen sok és nagy szármaratvány mivel ha nagy akkor takar elbujik alatta a gazmag a vagyszer neméri nem hat az alap vegyszer mehetbele az ember felulkezelni. Stb van szerintem pro és kontra. De mindenki maga dőnti el mit érez jonak és mit bir a pénztárcája. Az meg a legrosszabb ha egy gazdának valaki megakarja mondani hogy muvelje a saját főlgyét. Mért nincs az hogy aki javasolja a dolgot az azt mondja viszek egy gépet é a te 20hegtárod felén bemutatom az én teknikámat ha jó akkor átnyargalok ha nem akkor nem én bukok. Azt mértnem jácca meg egy fő okos sem és ez nem sértés. 
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólására
Amiket írok, azok tények, amikről bármikor meggyőződhetsz. A tények mögött álló parasztok előadásaira sokan járnak, hogy megtanulják a talajt helyrehozó technológiákat és egyetemekkel működnek együtt, hogy az eredmények mögé meglegyen a tudományos háttér is.
Furcsán hangozhat ez itt a vasfüggöny mögött, ahol az egyetemek és a gyakorlat fényévekre van egymástól, az MVH pedig értelmetlen rendeleteivel nem támogatja a talajkímélő eljárások elterjedését, elég a
szántsá paraszt, meg ganézzá feudális gyakorlata, már ha tudsz ganét szerezni. Ennél azért előbbre van a világ, még az egyetemi oktatásban is 50 évvel korábbi tudásra épül az anyag. Szégyen ez, nem más.
Magad is látod, hogy le vannak gatyásodva a földek attól, ahogy művelitek, még szerves trágyával is épp szinten lehet tartani őket, de az a szint már csak a rég lezsarolt állapot.
Ezeken a problémákon meg a kísérleteken is rég túl vannak nyugaton, lehetne tőlük eleget tanulni. Ausztriában piros sípálya meredekségű kukoricásban sem látok eróziót, itt meg a síkon is összefolyik a föld. Sem a klíma, sem a talaj nem más, a különbség a technológiában van.
Minden földből lehet jobb talajt csinálni egyszerű szabályok betartásával, mindegy, hogy vakolóhomok vagy szíjas fekete agyag a kiindulás.
Itt is van a fórumon néhány világjárt ember, aki már rég eldobta az ekét, de nem dicsekednek az eredményeikkel, pedig egy szerencsésebb országban ismert példaképek volnának.
Mulcsit csak bejeverik sekélyen, hogy minél jobban takarva legyen a talaj, nedvesebben és hűvösebben tartva az aszályban, miközben a szomszédnál felsül a 60 fokos földön a kukorica. A takarónövényekkel borított területükön megmarad a tápanyag a gyökérzónában és épül a talaj tavaszig, míg a szomszédnál majd szétveri a fagy a rögöket és elúszik a nitrogén.
A faluban azonban többségüket bolondnak nézik a csutjás szántóikkal, bár nekik alacsonyabb költséggel vannak megbízható hozamaik, miközben évről évre javul a talajuk.
Szégyen volna tanulni?
Oszt mára elég, megyek halászlevezni.
Válasz tehenes gazda #11642. hozzászólásáraMondjuk az is érdekes, hogy az állattartók hajlamosak szilárdan állítani azt, hogy a szétszecskázott és talajba forgatott szalma mennyire káros a talajnak....
Különösen igaz ez a meggyőződés azokra, akik almostrágyás rendszert alkalmaznak!
Másrészről jó dolog a szervestrágya, de nem mindenható. Szintén állattartók hajlamosak olyan szinten túlmisztifikálni a jelentőségét, hogy lassan ott fogunk tartani, hogy szerintük aki szervestrágyáz annak csak le kell dobálni a vetőmagos zsákokat a tábla szélén, és tádám!! már jöhet is a kombájn meg a kamionok! Persze azért biztos ami biztos, ős csak szór műtrágyát a kalászosokra és a kukorica alá is merthát mégis csak jobban néz ki úgy...
Arról mondjuk mostanában épp nem sok szó esik, hogy ha valaki odapirít egy rakat éretlen sertés- vagy baromfitrágyát és rájön egy mostanihoz hasonló kánikulla már megy a fejvakargatás, mert a foszfor aránya túl magas, a benne lévő szalma bomlása elveszi a kultúrnövénytől a nitrogént, és a kettő eggyütesen ha csapadékhiánnyal párosul már aratni sem nagyon kell..
És akkor a végén még bedobod a dzsolidzsókert is, hogy szántani azt márpedig mindenképp, ha kiskorú kisebbségiek potyognak az égből is kell, mert TE is szoktál, és mivel Te el sem tudod képzelni máshogy akkor nehogy már valaki azt mondja, hogy attól még csak lehet azt máshogy is csinálni!
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásárabarátom ez olyan falmelléki reklámdumának hat amiket írsz.nem lehet a földeket egy kalap alá venni.itt még mindig az járja hogy szarozd a földet paraszt és megélsz rajta.nagyon elválnak most is a műtrágyázott és szervestrágyázott földek és legjobban a költségek miatt.azt hogy egyáltalán ne szántson senki ki se ejtsd a szádon ne kisérletezzen senki a más bőrére.az 5-6 mázsás jelenlegi itteni műtrágyafelhasználás már kikészítette a földeket,most kezdik a nagyok összeszedni még a kutyapiszkot is lassan.a szalmát szétfújjuk aztán műtrágyát neki gyakorlat miatt az ilyen érdekes csapadékviszonyok mellett földhözsül most sok kukorica,a rengeteg szármaradvány kiszellőztette a földet+elveszi még a műkaki erejét is a bontáshoz.
Válasz blsjela #11640. hozzászólásárade az megvan ugye, hogy maga a humusz, mint anyag az, ami tartja a vizet a talajban....
Válasz Netparaszt #11639. hozzászólásáraHomokos talajon akár milyen humusz réteget rakhatsz az kevés ha maga a talaj szerkezet nem tartja meg a vizet annyira amennyire kell. Tavalyi esős évben 13,5 tonna volt a P9915 homokban. idén ez ha eléri a 3-4 t akkor már össze lehet tenni a kezet. van olyan terület, homok ahol a kukorica 180 cm és egész péntekig szép zöld volt. Majd egy nap alatt kiszürkült és összecsavarodott. Pedig 7 hete volt 100 mm és 3 hete 15 mm. De éjen időjárásnál az is kevés. Az erős földek míg bírják . Hála égnek meg nem címeresedik. Remélem majd szerda után a leüléssel jön egy kis csapadék és akkor nekiáll és legalább az UV nem sterilizálja a polleneket sem. Kitartás. Reméljük az árak felszöknek legalább 50e\t
Válasz Gabesz2 #11638. hozzászólására OFF Szerencsére ennek ellenkezőjére már Magyarországon is van példa, öt év alatt duplázott egy gazdatárs, miután átállt talajmegújító technológiára. Jobb területén már 6% a humusz, de a homokban is megkétszerezte az 1%-át, 200 kg műtrágyával van 13 tonna kukoricája. Szeretnék róla cikket írni, amikor időnk engedi, hogy közeli példa is legyen. A magyar klímához hasonló Észak Dakotában már van ahol 10% felett jár a humusztartalom az eredeti 1.7%-ról, egy bő évtized munkájával (no-till, takarónövény keverék, legeltetés).
Én ezeket a technológiákat igyekszem átadni, hogy higgyetek a szebb jövőben, ne csak a baktériumtrágyában.
Ti is meg tudjátok növelni a humusztartalmat és lehet jobb talajotok, csak újra kell rendezni a tudásotok, tanulni néhány új dolgot és eldobni az ekét.
Csak rajtad múlik, hogy tovább hiszel a megváltoztathatatlanban, vagy lépsz és elkezded javítani a talajt, hogy kevésbé aggódj a hozamok miatt. ON.
Válasz Netparaszt #11637. hozzászólásáraA humusztartalmat nem lehet számottevően növelni.
Esetleg a talajszerkezetét...
Válasz tehenes gazda #11623. hozzászólására A zalai agyagdombok között még zöldellnek a kukoricák, de a kézfejet már be lehet tenni a repedésekbe.
Azonban ez az aszály is rávilágít arra, hogy ilyen szélsőséges időjárást csak a talaj víztároló humusztartalmának erős növelésével lehet áthidalni, amit viszont csak a mulcshagyással, forgatás nélküli műveléssel és takarónövények folyamatos használatával lehet felszaporítani.
A jó technológiát alkalmazókat is érinti a kedvezőtlen időjárás, de a hagyományosan gazdálkodók veszteségei megszaporodnak.
A klímaváltozás nem viccel...
sajnos itt/ma délután néztem/nagy táblákat lehet kaszálni mert megsültek talpon.ilyen uv mellett ez várható is volt.remélem az országban nem mindenütt ilyen a helyzet.haver kint volt a közép francia régióban40 fokok vannak ég ki sokminden ott is.akinek van tavalyi csak normális áron adja el.a kínai citromsavhoz megint nem lesz elég olcsó a kuki itthon.
Válasz Ares 826 #11633. hozzászólására
Lehet a tőzsdén meg kellene játszani egy kis tőkeáttétellel. Talán nagyot lehetne szakítani