Válasz Kzoli94 #25163. hozzászólásáraSzia én is vetem minden évben és optimális időben nekem is hasonló eredményt tud és a legfontosabb hogy 14% víz alatt van aratáskor.
Válasz Erdei és kiserdei #25162. hozzászólásáraUgyan úgy terem mint a többi fajta, ez se tud csodát, 2022-ben 0-át tudott ez is. Jó években tudta a 10-11t, gyengébb évjáratokban 6-8t. Sose kellett szárítani mindig bejött 13-14 vízzel. A lombtrágyákon kívül, hogy mit teszünk ki alá mindig ár függvényében változik.
Válasz Erdei és kiserdei #25156. hozzászólásáraSzervusz!
Kb 7 éve csak ezt vetjük, nekünk ez vált be a legjobban.
Ősszel kapott 3q Calciprillt, tavasszal vetés előtt 2 héttel 2q karbamid, vetéssel egy menetben 15 kg Microsed geo, gyomírtásnál 4L Fitohorm turbostart, meg amikor még bele lehetett menni az állományba 10kg keserűsó + Fitohorm turbocink 2L. Ezzel lett útnak indítva, a többi az időjárásra lett bízva, ami nem volt kegyes.
Mindig 65 ezerrel vetjük, tudna 2 csövet hozni csak víz is kell neki hozzá, szeret fattyasodni ha jól érzi magát.
Ka az 50-55 közötti, humusz tartalom 3,5-4%, ph 6,5.-7 közötti heterogén talaj, a partosabb részek homokosabbak, de csernozjomnak mondható.
Válasz fattyú #25157. hozzászólásáraItt hozzá sem engednek nyúlni a gáthoz. Az önkormányzat pár éve vitte le a vizet a komphoz de csak felette engedték úgyhogy rá kellett fejezni a gátra egy nagy bukkanót és nem mellesleg 3 évig tartott a tervezés.
Válasz fattyú #25157. hozzászólásáraIlyen szempontból irigyellek titeket!
Nálunk esélytelen az öntözés pedig a hernád patján vagyunk.
A földek és a folyó között a falu, és vagy 50-60métert is kellene emelni. És 5-6km re eljuttatni.
Esélytelen.
Kutat lehetne fúratni, az egyik gazda most fúratott 100m de az öntözőszivattyút nembírná el.
Válasz Erdei és kiserdei #25156. hozzászólására2 mázsa 8:24:24 és 3 mázsa Calciprill alapnak. Vetéskor 2 mázsa pétisó + 20 kg Pannon starter. Kapáláskor újabb 2 mázsa pétisó.
78 ezer szem/ha.
Ilyen magas tőszámnál nem neveli ki a két csövet, 40 ezres tőszámnál viszont hozza 60-70%-ban a 40-60 százalékban kinevelt második csövet.
12-14 aranykoronás réti szolonyec. Arany-féle kötöttsége 58-62.
Válasz Koczka József #25154. hozzászólásáraEgy szivornya építés itt sem egyszerű. Építeni kell az I. fokú védelmi vonalra egy körgátat, mielőtt a főművet megbontják. Aztán beépítik a szivornyát és helyreállítják a főművet. Végül bontják a kiváltó körgátat. Most építenek egyet a szomszédban. Az ára 160 M.
Válasz Kzoli94 #25150. hozzászólásáraSzia!
Meg kérdezhetem milyen tápanyagot kapott menyit?
? Ezerrel lett vetve?
Es hozz e 2 csövet is ?
Milyen földbe lett vetve?
Köszi, jövőre lehet kiprobálnám vagy a merida-t.
Válasz fattyú #25152. hozzászólásáraNa ennyi a különbség a Kötivizügy és az Èszakmagyarországi vizügy között. Félénk a gáton át vezetni bármit is lehetetlen.
Válasz rtamas1976 #25151. hozzászólásáraA logikád jó, de kissé máshogy oldjuk meg. A mi szivornyánk 194 méter hosszú, 400 mm-es acélcső. Púposan van beépítve az árvízvédelmi töltésbe. Van rajta két tolózár is, az egyik a kifolyó végén, a másik meg a legmagasabb pontja és a szivóoldali vége között. A szivornya legmagasabb pontján van még egy kis nyílás, ami golyóscsappal zárható, ami után van egy stroz kapcsos tömlőcsatlakozás.
Amikor üzembe akarjuk helyezni, akkor az alsó (kifolyó) tolózárat lezárjuk a felsőt nyitva hagyjuk. A szívó oldali vége víz alatt van. A golyóscsapra ráteszünk egy vákuumtömlőt és egy vákuumszivattyút. A levegő kiszivattyúzásával a szívó oldalról megtöltjük az egész csövet. A szivornya akkor van tele vízzel, amikor a szivattyú már nem csak levegőt emel, hanem vizet is fröcsög. Ekkor a golyóscsapot elzárjuk, a vákuum megtartja a töltött vízmennyiséget és ezután megnyitjuk az alsó tolózárat. A közlekedőedény-elve szerint már folyik is a víz.
A felső tolózár beépítésére árvízvédelmi okból volt szükség, ez nem engedi, hogy a víz magától átbukjon a rendszeren.
Válasz fattyú #25126. hozzászólásáraEzt tényleg felrakhatnád.
Szerintem egyszerű paraszti logikával, közlekedőedény elve?
A két végét valamivel lezárni fentről megtölteni, hermetikusan visszazárni.
Gondolm én aki életében nemlátott ilyet.
Válasz V.L. #25147. hozzászólásáraAbszolút el tudom hinni ezeket az árakat, csak azokat nem tudom megérteni akik azt mondják hogy fillérekbe kerül az öntözés. Szerintem nagyon nem olcsó dolog az öntözés és meggondolondó hogy megéri e. Persze mig van esetlegesen aszálykár térítés, vagy területalapú támogatás stb. . Ha nem lesz akkor talán majd jobban felértékelődik az öntözéssel termelt növények.
Válasz Csabesz555 #25137. hozzászólásáraIgen, de ebben nincs munkabér, amortizáció, a telepítéshez szükséges költségek, engedélyeztetés költsége.....stb. és természetesen az idén vízdíj sem!!!!
Ezért van nálunk a lineáros öntözésnek nettó 130-170 Ft/m3 öntözési szolgáltatási ára.
Máshol milyen szolgáltatási árak vannak lineáros és dobos öntözésre ( nettó Ft/m3)?????
Válasz Nagy Péter 40 #25142. hozzászólásáraIgy van, attól mert homokba dugjuk a fejünket vagy van egy hely az országban ami kivétel attól még máshol már nem igy működnek a dolgok. De kis idő múlva ott sem igy fognak működni hacsak ki nem sajátítja magának egy ember az egész határt ????
Válasz Mötözö #25138. hozzászólásáraAkkor az máris megdobja +200.000 el a hektáronkénti önköltséget.. Ami azt jelenti hogy 65-80 mázsás kukorica az önköltség. Nálunk ha jó év van akkor tudnak 10 tonna kukoricát a földek. 10-20 aranykoronások átlagosan.
Örülni kell ha van még ilyen hely az országban ahol normális keretek között vagytok,de az ország nagy részén nem ez a helyzet.
Erre utalt a másik kolléga is.
Válasz Nagy Péter 40 #25139. hozzászólására1., a legközelebbi 8 ezres városka 25 km, a negyedik település tőlünk. Tehát árfelhajtás ilyen szempontból nincs.
2., az átlagos bérlet 70, a legmagasabb 180 ezer volt tavaly (66 hektár egyben)
3., a vízkivételi pont és a csatorna az enyém. Az engedélyek az enyémek. Az öntözhetne, aki velem jóban van. Az összes helyi és környékbeli gazdát a csatorna mellől kicseréltem.
4. csak saját földön gazdálkodok, nem érdekelnek a bérlők kívánságai.
Válasz V.L. #25136. hozzászólásáraNem öntözünk bérbe. Ennek két oka van. Egyrészt nincs másnak engedélye, feketén öntözve nem fogom a saját engedélyemet kockáztatni. Másrészt nem azért ruháztam be 9 számjegyű összeget, hogy a gépeimet máshol amortizáljam.
Óránként 6,-6,2 liter gázolajat fogyasztanak az eszközeink és 80-85 köbmétert tolnak egy-egy dobra. A gázolajat nagyker áron szerezzük be, ami most bruttó 525 forint, amiből az áfát (jelenleg 112 Ft) és a jövedéki adót (jelenleg 128 forint) visszaigényeljük. A vetőmag lucerna és gyepek miatt beleférünk a visszaigénylési keretünkbe. A felhasznált üzemanyag maradék költsége így 285 forint literenként, azaz most 1710-1767 forint üzemóránként. A tél végén viszont ettől olcsóbban vettük az üzemanyagot 10 ezer literes tételekben. De jobb köbméterre vetítetten számolni, most kb 20-21 forint/m3.
Válasz fattyú #25132. hozzászólásáraSzép kis történet hogy falun belül összetartás van és nem licitáltok egymásra meg hogy 3 hektár föld 7,5 misi helyett 5 ért ment el egészen addig míg az eladók be vannak tokosodva és az agyi szintjük ott tart hogy csak téged és a falubeli gazdákat kérdezi meg hogy mennyit adnának érte.
Amelyiknek már van egy kis esze meghirdeti interneten meg valami helybéli kis újságban és egyszer csak azt látod a hirdetőn hogy 1 hektár 3,5-4 misivel van kifüggesztve egy szomszéd városbelivel..
Ráadásul mivel öntözhető és még víz is van benne hiába szaladgálnátok a NAK-hoz vagy bárkihez jóváhagynák.
Ezt meg elnézitek a faluban 2-3-szor majd ahogy terjed a szó beszéd ez lesz a standard ár és két lehetőség marad: mész az árral vagy hagyod haddd vigyék.
Ugyanez bérletnél is elvagytok gondolom a 80-120 ezressel majd egyszer csak azt látnátok hogy kinnt vannak 150-200 ezres bérletek mert hát ugye van csatorna jóvá is hagyják és pár év alatt az lesz a standard.
Megint ott lesztek hogy kezdenek lejárni a bérletek és mondják hogy Jóska Pista 150-200 ezret ígér.. te meg eldöntöd hogy mész az árral vagy elengeded..
Akinek van komolyabb pénzügyi tartaléka az megy az árral akinek nincs az ha van esze hagyja a francba,idegeskedjen meg kockáztastasson az aki megadta ezeket a bérleti díjakat.
Hogy az enyém egy kitalált történet lenne? Nem,.Nálunk ez 5-6 éve kezdödött.. és nem kellett hozzá hogy legyen víz a csatornában...
Nem kívánom hogy nálatok is végbemenjen.
Az meg hogy a kicsi ott rontja el hogy ugyanabban a versenyszámban akar indulni mint a nagy elég egysikú látásmód.
A kicsi ugyanazt a "fagyit" tudja megvenni mint nagy.
Csinálhatja okosan kis területen de ha szeretne több földet mert hogy szaporodik a család és egyre nagyobbak a szükségletek neki ugyanarra a piacra kell kimennie mint ahol a nagy vadászik ahogy a kolléga is írta.
Az meg hogy pár kicsinek bejött valami még nem recept az összes kicsinek.
Válasz V.L. #25136. hozzászólásáraHa 40 mm szeretnél öntözni akkor hektáronként 400 m3 kell kijuttatni azaz 4,5 óránként megy le 1 hektár azaz 29.799 ft /ha csak az üzemanyag költséged és ez nettó. És kb 3x 4x kell megöntöznöd egy évben hogy legyen egy jó termésed. Jól számolok?
Válasz fattyú #25060. hozzászólásáraKérdésem lenne:
-Mennyiért öntöztök bérbe? Ft/m3
-Mennyi az üzemanyag fogyasztás óránként és ebből hogy jön ki az 1680Ft-os üzemanyagköltség?
Nálunk a 6 hengeres szivattyú 2 dobbal üzemeltetve óránként kb 90 m3 vizet juttat ki 14l/órás gázolaj fogyasztással. 600 Ft-os gázolaj (473Ft nettó, jövedéki adó visszatérítésbe nem férek bele a sok öntözés miatt) * 14liter= 6622 Ft/óra
Válasz fattyú #25132. hozzászólásáraMindent értettem eddig is, de azért azt had döntsem már el azt én légyszíves hogy nekem mi a sok és mi a kevés ???? a hasonlításaid meg egyáltalán nem helytálló a témában. Nem rád írtam de ugy látom magadra vetted.. Akinek nem inge nem veszi magára.
Nem is kell félned majd lesznek sokan mások..
A kicsik ellehetetlenítését szerintem túlgondolod. A kicsik egyáltalán nem akarnak egy versenyszámban indulni csak rá vannak kényszerülve.. Mert mellettük ott vannak a milliárdos cégek akinek ha ma azt mondod hogy 3 millió /ha egy föld azt mondja ok.. Ha holnap azt mondod hogy 6 millió arra is azt mondja hogy ok.. Az hogy annak valaha megtérül e az ára az lényegtelen.
Hát kinek mi a konvencionális. Itt félénk is próbálkozott sokmindenki sokmindennel de nagyrészt befürdött mindenki. Nálunk ha 1 hektáron 100 ezer pluszba jössz ki már jónak számít.
Hát most ezekről a különleges növényekről még beszélni sem érdemes mivel sem tudás, sem gépesítés, sem kapcsolat nincs hozzá.
Válasz envagyok2 #25133. hozzászólásáraVannak földjeim a gát tövében, de nem érzékelek ilyen hatást. Ahol viszont van egy régi meder vagy lapos, ott mindig tovább zöld a terület.
A talajban a víz mindaddig csak lefelé áramlik, míg a talajvizet el nem ér. Aztán az elkezdi tölteni centiről centire.
Válasz fattyú #25111. hozzászólásáraez a függő csatorna, hogy a szintje magasabban van, mint a környező föld szint. azér tkérdezem ezeket, mert ha csinálnék az egyik táblám közepébe egy 2-3 hektáros víztráozót, aminek a sziontje mahasabban lenne mint a környező talaj, akkor ennek lenne hatása a termésre? ha lenne, vajon mennyi? érdemi, vagy csak 3 mázsa? ezért kérdezem, hogy a tisza tónak van-e ilyen hatása.
Válasz Csabesz555 #25127. hozzászólásáraMit nem értesz a mérnöki tervezés és engedélyeztetés elszámolásán? A cukrászdában szoktál alkudozni, hogy a hagyományos csoki fagyit olcsóbban kellene adni, mint a rumos-diót? Nem a terület nagysága, hanem a száma számít, a darabonként elvégzendő feladat.
Jómagam a te fogalmaid szerint 500+ gazda vagyok. De megoldottam a redisztributív támogatás 150 hektáros limit kérdését. Könyveléstechnika az egész. Nem félek a 100 hektáros limittől sem.
Ami a kicsik ellehetetlenítését illeti, magam részéről nem így nevezném, hanem butaságnak. Mindkét oldalról. A nagyéról és a kicsiéről is. A nagy buta paraszt csak a kis butától tudja elvenni a megélhetését. A nagy azért buta, mert a legegyszerűbb mástól elvett javakkal növekedni. Erő kell hozzá, nem valós szakmai tudás. A kicsi meg azért, mert ugyanabban a versenyszámban akar indulni, mint a nagyok. Méretgazdaságosság és költséghatékonyság miatt persze, hogy veszít.
Nekem az öntözött kukorica mellett az idén már csak egy növény volt konvencionális, jövőre várhatóan csak a kukorica marad. Több haverom van, akik 20 hektárból spec gyógynövényekkel vagy extra facsemetékkel vígan elvan. Előbbi fullos gépesítés egyedi gyártású gépekkel, hűtőház, fermentáló-, szárító és csomagoló üzem. A két fia is vele dolgozik és évente cserélik a merciket. Ja, hogy harmadik generációs tudásfelhalmozás mellett egyéni vevőkör kielégítése folyik, meg olyan növényeket és azok vetőmagjait termesztik, ami a MÁK listában nem is szerepelnek (ne a vadkenderre gondolj!). De olyat is ismerek, aki évi 90-100 egyedileg készített és évekig érlelt sonkából tartja el a családját. 4000 euró darabja és nem teszi mérlegre. Van egy vevője, aki minden évben 10 darabot vesz. A srác minden húsvét előtt személyesen viszi ki neki Hongkongba. Tudod te, hogy 0,1 hektáron mennyi sáfrányt lehet termeszteni?
Gyarló-Nyugat megjegyzésedre: a keleti kolhoz jobban tetszene? A kapitalizmus szabadsága felelősséggel és versennyel is jár. Hogy a versenytársak hogyan viselkednek, az pedig kultúra kérdése. Régen tanár voltam; az osztályomnak ezt igyekeztem megtanítani, hogy működjenek együtt. Egyszer a három padsor gyereket három csoportba osztottam és azt mondtam nekik, minden csoportnak adok 100 forintot apróban és van tíz darab 20 forintosom, amire licitversenyt hirdetek. Az nyer, akinek a legtöbb pénze van a végén. Ész nélkül licitáltak és én nyertem, mert 300 forintért eladtam a 10 db húszast. Aztán elmondtam nekik, hogyha megegyeztek volna, hogy minden csapat vesz egy-egy forintért három húszast, a tizediket meg meghagyják licit nélkül nálam, akkor minden csapatnak 157 forintja lenne, nekem pedig 29.
A kapitalizmus nemcsak a tőkét, hanem a tudást, felkészültséget és kooperációt is díjazza. Aki ezt nem érti az ne akarjon versenyezni, mert biztosan bukni fog a mutatványa...
Válasz fattyú #25125. hozzászólásáraAgyam eldobom sokszor mikor olyanokat hallok hogy az 500+ hektáros gazda akinek van még azon kívül 300 hektár bérmunkája direkt rosszul gazdálkodik a bérmunkák során hogy rossz termés legyen és minél hamarabb bedobják a törölközőt a tulajdonosok majd amikor feladják akkor belép a képbe hogy azért szívesen megvásárolja. Nem tudom ez máshol is igy megy?
Válasz Csabesz555 #25129. hozzászólásáraUtánna elveszi a kicsit is. Szerinted,mi az ami jó nekik velünk szembe,hogy meghagyja továbbra is? Minden jó lenne nekik ami a miènk. Ez gyarló romló Nyugat.
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraTalán változni fog ez majd a jövőben ahogy hallottam.. Pl 100 hektár feletti gazdáknál elveszik a támogatást, talán akkor nem lesznek olyan harácsolósok. De mig csak a mennyiség és támogatás számít addig sajnos évről évre csak bekebelezik a kicsiket. Meg vannak akik kitartanak mint pl én! ????
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraHú hát nem tudom hol lehet ez a hely ahol gazdálkodol de maga a paradicsom lehet hozzánk képest ????.. Itt van pár 500+ hektáros gazda akiknek semmi sem drága. Állandóan veszik a földet hisz mindenhol is szomszéd vagy társtulajdonosok már. Én akinek 20 ha van és szeretné esetleg gyarapítani annyira hogy tisztességesen ellássa a családját esély sincs szinte rá. Persze a nagygazdák évi 50 hektárral gyarapodnak. Aki el akar adni az meg csak azt nézi ki ad többet érte, az hogy kié lesz az lényegtelen. Szóval ha én ezeket a földesúrakat ki tudom vásárolni akkor talán tudnék gyarapodni de még akkor sem biztos hogy utólag nem élnek az elővásárlási jogukkal. Volt egyszer olyan hogy egy idegen akart bérelni a faluban, én tettem elfogadóit mint helyi gazda de rajtam kívül még 3an éltek vele, ebből 2 szomszéd volt. ????
Válasz fattyú #25123. hozzászólásáraHát de ez szerintem baj hogy egy kalap alá veszik a 20 hektáros gazdákat és az 1000 hektárosat is.. Ami szerintem messze nem egy kategória. Ha mindenkinek egyformák pl az engedély árak stb akkor megis van hogy miért adják fel olyan sokan.. Mert a földtörvény is a nagygazdákat támogatja hisz akinek 40 helyen van földje az gyakorlatilag mindenhol szomszéd.. Akinek meg kevés földje van az igazából nem tud labdába sem rúgni.
Válasz Radocz #25112. hozzászólásáraKedves Topik-Rendőr Úr!
Tényleg nem tudja, hogy az olyan kérdéseket, hogy a szivornyát hogyan kell megszívni az öntözős topikban kell feltenni?
Egyébként tényleg érdekel a válasz, vagy csak ugratsz?
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraEgyébként erre találták ki az öntözési közösségeket limitjét (minimum 100 hektár szántó) és a hozzá járó 90%-os támogatást. A Te 20 hektárodnak 200 ezer Ft. lenne az engedélyeztetése, ha képes lennél szövetkezni. De nem vagytok, így a versenyképességetek is elveszik.
A valós európai együttműködési mentalitás azon áll, hogy képes vagyok egy lépést visszavenni, hogy az élet más területén lehetőségeket kapjak.
Az erőből értünk őskori mentalitás, hogy ha én nyerek (1) akkor te veszítesz (-1) nulla végkimenetelű versenye helyett az kooperációban, együttműködésben az én nyerek 0,8 és Te is nyersz 0,8 végeredményben 1,6 nyereség.
Válasz Csabesz555 #25121. hozzászólásáraAzt hiszem, hogy huszonhat évnyi gazdálkodás után pontosan ismerem magyar gazdák mentalitását. És ki is lehet ezt használni. 2010 óta 5-12 csereszerződést csinálok évente; nem a szél hordta össze a birtokaimat szomszédos 30+ hektáros táblaméretre. Volt olyan cseresorozatom, hogy a 9. szerződéssel került az én földem oda, ahová eredetileg szántam. És olyan is volt, hogy a sorozatot másfél évig tartott lepapírozni. Csináltam cserét magángazdával, önkormányzattal és az állammal is többet.
Ha viszont Ti egymást veritek inkább, az a Ti bajotok. Ezért nem lesz vizetek sem soha... Nálunk olyanok az emberek, hogy falun belüliek között elővásárlási jog gyakorlás sem volt kb 15 éve. A falun kívüliek, az más tészta, minden évben próbálkoznak, de hoppon is maradnak. Viszont sem a vételi árakat, sem a bérleti díjakat nem verjük fel az égig. Nálunk az a gazda vesz földet, aki szót ért az eladóval. Aztán cserélünk. Tavaly egy eladó nekem 7,5 millióért nem adott ide öntözhető 3 hektárt. A cimborám megvette 5-ért úgy, hogy még a másfél hektár gyepje is benne volt. Azóta ez a föld már a nevemen van, mert egy másik eladó meg 43 aranykoronát nekem adott el 6 millióért és cseréltünk. Kik jártak jól? Mi, mert olcsóbban megszereztük, amit akartunk.
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraRossz szemszögből nézed a világot. Tervezésnél-engedélyeztetésnél teljesen mindegy, hogy mekkora egy tábla, az elvégzendő feladatok 80-90%-a darabszám függő.
Nálunk a 11 millióban benne volt a vízkivételi pont és a víziút felmérés, tervezés és engedélyeztetés ára is. A szántóknak darabja 400-600 ezer Ft megy manapság. Neked is, nekem is ugyanennyi. A változó annyi, hogy a speciális helyi jelleg milyen egyéb feladatot kíván (pl: naturás vagy sem) Ez pontosan olyan, mint az autópálya díj; lényegtelen, hogy hány lóerős a kocsid, hogy cabrio vagy terepjáró. A kategórián belül darab-darab.
Válasz Sanyee #25119. hozzászólásáraNormál évben 20 mm kelesztésre, 40 mm címerhányásra, 40 mm szemtelítődésre.
Az idén júniusi vízpótlásra ment további 40 mm és az augusztusi hőstressz csökkentésére még 20 mm,
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraFöldcserét? ???? Ismered te a magyar gazdákat? Itt összevernék egymást inkább az emberek egy hektár földért nemhogy a másiknak segítsen.. Szomorú világot élünk.
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraHát pont ez a baj.. Hogy 20 hektárnak ha 4-5 tábla is annyi az engedély mint 5x30=150 hektárnak. De ha arányában számoljuk akkor olyan mintha neked nem 11 millió lett volna az engedély hanem 40 millió.. Erre mondom hogy irreálisan drága! Mert a megtérülés egyenesen lesz arányos. A 400 hektáron 20x annyi lesz a haszon mint nekem a 20 ha on, akkor a költségeknek is arányban kellene lennie. Szóval az megint olyan dolog ami a nagygazdáknak kedvez nem a kicsinek..
25517 hozzászólás
Válasz Koczka József #25164. hozzászólásáraIgen, mindig le adja a vizet. Ide év se lesz siker story, szinte mint 2022, de most legalább vannak csövek rajta.
Válasz Balázs. #25165. hozzászólásáraForintra pontosan már nem mondom meg neked. 40 ezerrel lehet számolni kb egy zsákkal és 50000 szemes.
Válasz Kzoli94 #25163. hozzászólásáraHello!Csak kíváncsi vagyok mennyibe kerűl ebből egy zsák vetőmag?
Válasz Kzoli94 #25163. hozzászólásáraSzia én is vetem minden évben és optimális időben nekem is hasonló eredményt tud és a legfontosabb hogy 14% víz alatt van aratáskor.
Válasz Erdei és kiserdei #25162. hozzászólásáraUgyan úgy terem mint a többi fajta, ez se tud csodát, 2022-ben 0-át tudott ez is. Jó években tudta a 10-11t, gyengébb évjáratokban 6-8t. Sose kellett szárítani mindig bejött 13-14 vízzel. A lombtrágyákon kívül, hogy mit teszünk ki alá mindig ár függvényében változik.
Válasz Kzoli94 #25161. hozzászólásáraÉs így ennyi mindennel menyit produkál az utóbbi években átlagban.
Köszi
Válasz Erdei és kiserdei #25156. hozzászólásáraSzervusz!
Kb 7 éve csak ezt vetjük, nekünk ez vált be a legjobban.
Ősszel kapott 3q Calciprillt, tavasszal vetés előtt 2 héttel 2q karbamid, vetéssel egy menetben 15 kg Microsed geo, gyomírtásnál 4L Fitohorm turbostart, meg amikor még bele lehetett menni az állományba 10kg keserűsó + Fitohorm turbocink 2L. Ezzel lett útnak indítva, a többi az időjárásra lett bízva, ami nem volt kegyes.
Mindig 65 ezerrel vetjük, tudna 2 csövet hozni csak víz is kell neki hozzá, szeret fattyasodni ha jól érzi magát.
Ka az 50-55 közötti, humusz tartalom 3,5-4%, ph 6,5.-7 közötti heterogén talaj, a partosabb részek homokosabbak, de csernozjomnak mondható.
Válasz fattyú #25157. hozzászólásáraItt hozzá sem engednek nyúlni a gáthoz. Az önkormányzat pár éve vitte le a vizet a komphoz de csak felette engedték úgyhogy rá kellett fejezni a gátra egy nagy bukkanót és nem mellesleg 3 évig tartott a tervezés.
Válasz fattyú #25157. hozzászólásáraIlyen szempontból irigyellek titeket!
Nálunk esélytelen az öntözés pedig a hernád patján vagyunk.
A földek és a folyó között a falu, és vagy 50-60métert is kellene emelni. És 5-6km re eljuttatni.
Esélytelen.
Kutat lehetne fúratni, az egyik gazda most fúratott 100m de az öntözőszivattyút nembírná el.
Válasz Erdei és kiserdei #25156. hozzászólására2 mázsa 8:24:24 és 3 mázsa Calciprill alapnak. Vetéskor 2 mázsa pétisó + 20 kg Pannon starter. Kapáláskor újabb 2 mázsa pétisó.
78 ezer szem/ha.
Ilyen magas tőszámnál nem neveli ki a két csövet, 40 ezres tőszámnál viszont hozza 60-70%-ban a 40-60 százalékban kinevelt második csövet.
12-14 aranykoronás réti szolonyec. Arany-féle kötöttsége 58-62.
Válasz Koczka József #25154. hozzászólásáraEgy szivornya építés itt sem egyszerű. Építeni kell az I. fokú védelmi vonalra egy körgátat, mielőtt a főművet megbontják. Aztán beépítik a szivornyát és helyreállítják a főművet. Végül bontják a kiváltó körgátat. Most építenek egyet a szomszédban. Az ára 160 M.
Válasz Kzoli94 #25150. hozzászólásáraSzia!
Meg kérdezhetem milyen tápanyagot kapott menyit?
? Ezerrel lett vetve?
Es hozz e 2 csövet is ?
Milyen földbe lett vetve?
Köszi, jövőre lehet kiprobálnám vagy a merida-t.
Válasz fattyú #25152. hozzászólásáraKirályság, így értem.
Én vízfeltöltésre gondoltam de ez így logikusabb!
Köszi!
Válasz fattyú #25152. hozzászólásáraNa ennyi a különbség a Kötivizügy és az Èszakmagyarországi vizügy között. Félénk a gáton át vezetni bármit is lehetetlen.
Mai mintavételezés.
A vize még 34 %
Válasz rtamas1976 #25151. hozzászólásáraA logikád jó, de kissé máshogy oldjuk meg. A mi szivornyánk 194 méter hosszú, 400 mm-es acélcső. Púposan van beépítve az árvízvédelmi töltésbe. Van rajta két tolózár is, az egyik a kifolyó végén, a másik meg a legmagasabb pontja és a szivóoldali vége között. A szivornya legmagasabb pontján van még egy kis nyílás, ami golyóscsappal zárható, ami után van egy stroz kapcsos tömlőcsatlakozás.
Amikor üzembe akarjuk helyezni, akkor az alsó (kifolyó) tolózárat lezárjuk a felsőt nyitva hagyjuk. A szívó oldali vége víz alatt van. A golyóscsapra ráteszünk egy vákuumtömlőt és egy vákuumszivattyút. A levegő kiszivattyúzásával a szívó oldalról megtöltjük az egész csövet. A szivornya akkor van tele vízzel, amikor a szivattyú már nem csak levegőt emel, hanem vizet is fröcsög. Ekkor a golyóscsapot elzárjuk, a vákuum megtartja a töltött vízmennyiséget és ezután megnyitjuk az alsó tolózárat. A közlekedőedény-elve szerint már folyik is a víz.
A felső tolózár beépítésére árvízvédelmi okból volt szükség, ez nem engedi, hogy a víz magától átbukjon a rendszeren.
Válasz fattyú #25126. hozzászólásáraEzt tényleg felrakhatnád.
Szerintem egyszerű paraszti logikával, közlekedőedény elve?
A két végét valamivel lezárni fentről megtölteni, hermetikusan visszazárni.
Gondolm én aki életében nemlátott ilyet.
Mai szedés, 29-30% a víze, Sushi hibrid.
Válasz fattyú #25146. hozzászólásáraSzerintem már rég el is kezdted, legalábbis én már az első be írásodból leszőttem.
Válasz V.L. #25147. hozzászólásáraAbszolút el tudom hinni ezeket az árakat, csak azokat nem tudom megérteni akik azt mondják hogy fillérekbe kerül az öntözés. Szerintem nagyon nem olcsó dolog az öntözés és meggondolondó hogy megéri e. Persze mig van esetlegesen aszálykár térítés, vagy területalapú támogatás stb. . Ha nem lesz akkor talán majd jobban felértékelődik az öntözéssel termelt növények.
Válasz Csabesz555 #25137. hozzászólásáraIgen, de ebben nincs munkabér, amortizáció, a telepítéshez szükséges költségek, engedélyeztetés költsége.....stb. és természetesen az idén vízdíj sem!!!!
Ezért van nálunk a lineáros öntözésnek nettó 130-170 Ft/m3 öntözési szolgáltatási ára.
Máshol milyen szolgáltatási árak vannak lineáros és dobos öntözésre ( nettó Ft/m3)?????
Válasz Csabesz555 #25144. hozzászólásáraJó ötlet, meg is csinálom.
Válasz fattyú #25140. hozzászólásáraNem, összesen a 2 dobra. Ha 3 dobbal megyünk, akkor kb 110-120 m3 (nyomástól függően).
110/ 450m dobjaink vannak.
Válasz Nagy Péter 40 #25142. hozzászólásáraIgy van, attól mert homokba dugjuk a fejünket vagy van egy hely az országban ami kivétel attól még máshol már nem igy működnek a dolgok. De kis idő múlva ott sem igy fognak működni hacsak ki nem sajátítja magának egy ember az egész határt ????
Válasz Mötözö #25138. hozzászólásáraAkkor az máris megdobja +200.000 el a hektáronkénti önköltséget.. Ami azt jelenti hogy 65-80 mázsás kukorica az önköltség. Nálunk ha jó év van akkor tudnak 10 tonna kukoricát a földek. 10-20 aranykoronások átlagosan.
Válasz fattyú #25141. hozzászólásáraManapság már 25 km semmi..
Nem kell hogy legyen víz a csatornában...
Örülni kell ha van még ilyen hely az országban ahol normális keretek között vagytok,de az ország nagy részén nem ez a helyzet.
Erre utalt a másik kolléga is.
Válasz Nagy Péter 40 #25139. hozzászólására1., a legközelebbi 8 ezres városka 25 km, a negyedik település tőlünk. Tehát árfelhajtás ilyen szempontból nincs.
2., az átlagos bérlet 70, a legmagasabb 180 ezer volt tavaly (66 hektár egyben)
3., a vízkivételi pont és a csatorna az enyém. Az engedélyek az enyémek. Az öntözhetne, aki velem jóban van. Az összes helyi és környékbeli gazdát a csatorna mellől kicseréltem.
4. csak saját földön gazdálkodok, nem érdekelnek a bérlők kívánságai.
Válasz V.L. #25136. hozzászólásáraNem öntözünk bérbe. Ennek két oka van. Egyrészt nincs másnak engedélye, feketén öntözve nem fogom a saját engedélyemet kockáztatni. Másrészt nem azért ruháztam be 9 számjegyű összeget, hogy a gépeimet máshol amortizáljam.
Óránként 6,-6,2 liter gázolajat fogyasztanak az eszközeink és 80-85 köbmétert tolnak egy-egy dobra. A gázolajat nagyker áron szerezzük be, ami most bruttó 525 forint, amiből az áfát (jelenleg 112 Ft) és a jövedéki adót (jelenleg 128 forint) visszaigényeljük. A vetőmag lucerna és gyepek miatt beleférünk a visszaigénylési keretünkbe. A felhasznált üzemanyag maradék költsége így 285 forint literenként, azaz most 1710-1767 forint üzemóránként. A tél végén viszont ettől olcsóbban vettük az üzemanyagot 10 ezer literes tételekben. De jobb köbméterre vetítetten számolni, most kb 20-21 forint/m3.
A szivattyútok dobonként termel 90 köbmétert?
Válasz fattyú #25132. hozzászólásáraSzép kis történet hogy falun belül összetartás van és nem licitáltok egymásra meg hogy 3 hektár föld 7,5 misi helyett 5 ért ment el egészen addig míg az eladók be vannak tokosodva és az agyi szintjük ott tart hogy csak téged és a falubeli gazdákat kérdezi meg hogy mennyit adnának érte.
Amelyiknek már van egy kis esze meghirdeti interneten meg valami helybéli kis újságban és egyszer csak azt látod a hirdetőn hogy 1 hektár 3,5-4 misivel van kifüggesztve egy szomszéd városbelivel..
Ráadásul mivel öntözhető és még víz is van benne hiába szaladgálnátok a NAK-hoz vagy bárkihez jóváhagynák.
Ezt meg elnézitek a faluban 2-3-szor majd ahogy terjed a szó beszéd ez lesz a standard ár és két lehetőség marad: mész az árral vagy hagyod haddd vigyék.
Ugyanez bérletnél is elvagytok gondolom a 80-120 ezressel majd egyszer csak azt látnátok hogy kinnt vannak 150-200 ezres bérletek mert hát ugye van csatorna jóvá is hagyják és pár év alatt az lesz a standard.
Megint ott lesztek hogy kezdenek lejárni a bérletek és mondják hogy Jóska Pista 150-200 ezret ígér.. te meg eldöntöd hogy mész az árral vagy elengeded..
Akinek van komolyabb pénzügyi tartaléka az megy az árral akinek nincs az ha van esze hagyja a francba,idegeskedjen meg kockáztastasson az aki megadta ezeket a bérleti díjakat.
Hogy az enyém egy kitalált történet lenne? Nem,.Nálunk ez 5-6 éve kezdödött.. és nem kellett hozzá hogy legyen víz a csatornában...
Nem kívánom hogy nálatok is végbemenjen.
Az meg hogy a kicsi ott rontja el hogy ugyanabban a versenyszámban akar indulni mint a nagy elég egysikú látásmód.
A kicsi ugyanazt a "fagyit" tudja megvenni mint nagy.
Csinálhatja okosan kis területen de ha szeretne több földet mert hogy szaporodik a család és egyre nagyobbak a szükségletek neki ugyanarra a piacra kell kimennie mint ahol a nagy vadászik ahogy a kolléga is írta.
Az meg hogy pár kicsinek bejött valami még nem recept az összes kicsinek.
Válasz Csabesz555 #25137. hozzászólására5...6x inkább
Válasz V.L. #25136. hozzászólásáraHa 40 mm szeretnél öntözni akkor hektáronként 400 m3 kell kijuttatni azaz 4,5 óránként megy le 1 hektár azaz 29.799 ft /ha csak az üzemanyag költséged és ez nettó. És kb 3x 4x kell megöntöznöd egy évben hogy legyen egy jó termésed. Jól számolok?
Válasz fattyú #25060. hozzászólásáraKérdésem lenne:
-Mennyiért öntöztök bérbe? Ft/m3
-Mennyi az üzemanyag fogyasztás óránként és ebből hogy jön ki az 1680Ft-os üzemanyagköltség?
Nálunk a 6 hengeres szivattyú 2 dobbal üzemeltetve óránként kb 90 m3 vizet juttat ki 14l/órás gázolaj fogyasztással. 600 Ft-os gázolaj (473Ft nettó, jövedéki adó visszatérítésbe nem férek bele a sok öntözés miatt) * 14liter= 6622 Ft/óra
Válasz fattyú #25132. hozzászólásáraMindent értettem eddig is, de azért azt had döntsem már el azt én légyszíves hogy nekem mi a sok és mi a kevés ???? a hasonlításaid meg egyáltalán nem helytálló a témában. Nem rád írtam de ugy látom magadra vetted.. Akinek nem inge nem veszi magára.
Nem is kell félned majd lesznek sokan mások..
A kicsik ellehetetlenítését szerintem túlgondolod. A kicsik egyáltalán nem akarnak egy versenyszámban indulni csak rá vannak kényszerülve.. Mert mellettük ott vannak a milliárdos cégek akinek ha ma azt mondod hogy 3 millió /ha egy föld azt mondja ok.. Ha holnap azt mondod hogy 6 millió arra is azt mondja hogy ok.. Az hogy annak valaha megtérül e az ára az lényegtelen.
Hát kinek mi a konvencionális. Itt félénk is próbálkozott sokmindenki sokmindennel de nagyrészt befürdött mindenki. Nálunk ha 1 hektáron 100 ezer pluszba jössz ki már jónak számít.
Hát most ezekről a különleges növényekről még beszélni sem érdemes mivel sem tudás, sem gépesítés, sem kapcsolat nincs hozzá.
A gyarló nyugatot nem én írtam ????
Válasz envagyok2 #25133. hozzászólásáraVannak földjeim a gát tövében, de nem érzékelek ilyen hatást. Ahol viszont van egy régi meder vagy lapos, ott mindig tovább zöld a terület.
A talajban a víz mindaddig csak lefelé áramlik, míg a talajvizet el nem ér. Aztán az elkezdi tölteni centiről centire.
Válasz fattyú #25111. hozzászólásáraez a függő csatorna, hogy a szintje magasabban van, mint a környező föld szint. azér tkérdezem ezeket, mert ha csinálnék az egyik táblám közepébe egy 2-3 hektáros víztráozót, aminek a sziontje mahasabban lenne mint a környező talaj, akkor ennek lenne hatása a termésre? ha lenne, vajon mennyi? érdemi, vagy csak 3 mázsa? ezért kérdezem, hogy a tisza tónak van-e ilyen hatása.
Válasz Csabesz555 #25127. hozzászólásáraMit nem értesz a mérnöki tervezés és engedélyeztetés elszámolásán? A cukrászdában szoktál alkudozni, hogy a hagyományos csoki fagyit olcsóbban kellene adni, mint a rumos-diót? Nem a terület nagysága, hanem a száma számít, a darabonként elvégzendő feladat.
Jómagam a te fogalmaid szerint 500+ gazda vagyok. De megoldottam a redisztributív támogatás 150 hektáros limit kérdését. Könyveléstechnika az egész. Nem félek a 100 hektáros limittől sem.
Ami a kicsik ellehetetlenítését illeti, magam részéről nem így nevezném, hanem butaságnak. Mindkét oldalról. A nagyéról és a kicsiéről is. A nagy buta paraszt csak a kis butától tudja elvenni a megélhetését. A nagy azért buta, mert a legegyszerűbb mástól elvett javakkal növekedni. Erő kell hozzá, nem valós szakmai tudás. A kicsi meg azért, mert ugyanabban a versenyszámban akar indulni, mint a nagyok. Méretgazdaságosság és költséghatékonyság miatt persze, hogy veszít.
Nekem az öntözött kukorica mellett az idén már csak egy növény volt konvencionális, jövőre várhatóan csak a kukorica marad. Több haverom van, akik 20 hektárból spec gyógynövényekkel vagy extra facsemetékkel vígan elvan. Előbbi fullos gépesítés egyedi gyártású gépekkel, hűtőház, fermentáló-, szárító és csomagoló üzem. A két fia is vele dolgozik és évente cserélik a merciket. Ja, hogy harmadik generációs tudásfelhalmozás mellett egyéni vevőkör kielégítése folyik, meg olyan növényeket és azok vetőmagjait termesztik, ami a MÁK listában nem is szerepelnek (ne a vadkenderre gondolj!). De olyat is ismerek, aki évi 90-100 egyedileg készített és évekig érlelt sonkából tartja el a családját. 4000 euró darabja és nem teszi mérlegre. Van egy vevője, aki minden évben 10 darabot vesz. A srác minden húsvét előtt személyesen viszi ki neki Hongkongba. Tudod te, hogy 0,1 hektáron mennyi sáfrányt lehet termeszteni?
Gyarló-Nyugat megjegyzésedre: a keleti kolhoz jobban tetszene? A kapitalizmus szabadsága felelősséggel és versennyel is jár. Hogy a versenytársak hogyan viselkednek, az pedig kultúra kérdése. Régen tanár voltam; az osztályomnak ezt igyekeztem megtanítani, hogy működjenek együtt. Egyszer a három padsor gyereket három csoportba osztottam és azt mondtam nekik, minden csoportnak adok 100 forintot apróban és van tíz darab 20 forintosom, amire licitversenyt hirdetek. Az nyer, akinek a legtöbb pénze van a végén. Ész nélkül licitáltak és én nyertem, mert 300 forintért eladtam a 10 db húszast. Aztán elmondtam nekik, hogyha megegyeztek volna, hogy minden csapat vesz egy-egy forintért három húszast, a tizediket meg meghagyják licit nélkül nálam, akkor minden csapatnak 157 forintja lenne, nekem pedig 29.
A kapitalizmus nemcsak a tőkét, hanem a tudást, felkészültséget és kooperációt is díjazza. Aki ezt nem érti az ne akarjon versenyezni, mert biztosan bukni fog a mutatványa...
Válasz fattyú #25125. hozzászólásáraAgyam eldobom sokszor mikor olyanokat hallok hogy az 500+ hektáros gazda akinek van még azon kívül 300 hektár bérmunkája direkt rosszul gazdálkodik a bérmunkák során hogy rossz termés legyen és minél hamarabb bedobják a törölközőt a tulajdonosok majd amikor feladják akkor belép a képbe hogy azért szívesen megvásárolja. Nem tudom ez máshol is igy megy?
Válasz Csabesz555 #25129. hozzászólásáraUtánna elveszi a kicsit is. Szerinted,mi az ami jó nekik velünk szembe,hogy meghagyja továbbra is? Minden jó lenne nekik ami a miènk. Ez gyarló romló Nyugat.
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraTalán változni fog ez majd a jövőben ahogy hallottam.. Pl 100 hektár feletti gazdáknál elveszik a támogatást, talán akkor nem lesznek olyan harácsolósok. De mig csak a mennyiség és támogatás számít addig sajnos évről évre csak bekebelezik a kicsiket. Meg vannak akik kitartanak mint pl én! ????
Válasz fattyú #25124. hozzászólásáraHú hát nem tudom hol lehet ez a hely ahol gazdálkodol de maga a paradicsom lehet hozzánk képest ????.. Itt van pár 500+ hektáros gazda akiknek semmi sem drága. Állandóan veszik a földet hisz mindenhol is szomszéd vagy társtulajdonosok már. Én akinek 20 ha van és szeretné esetleg gyarapítani annyira hogy tisztességesen ellássa a családját esély sincs szinte rá. Persze a nagygazdák évi 50 hektárral gyarapodnak. Aki el akar adni az meg csak azt nézi ki ad többet érte, az hogy kié lesz az lényegtelen. Szóval ha én ezeket a földesúrakat ki tudom vásárolni akkor talán tudnék gyarapodni de még akkor sem biztos hogy utólag nem élnek az elővásárlási jogukkal. Volt egyszer olyan hogy egy idegen akart bérelni a faluban, én tettem elfogadóit mint helyi gazda de rajtam kívül még 3an éltek vele, ebből 2 szomszéd volt. ????
Válasz fattyú #25123. hozzászólásáraHát de ez szerintem baj hogy egy kalap alá veszik a 20 hektáros gazdákat és az 1000 hektárosat is.. Ami szerintem messze nem egy kategória. Ha mindenkinek egyformák pl az engedély árak stb akkor megis van hogy miért adják fel olyan sokan.. Mert a földtörvény is a nagygazdákat támogatja hisz akinek 40 helyen van földje az gyakorlatilag mindenhol szomszéd.. Akinek meg kevés földje van az igazából nem tud labdába sem rúgni.
Válasz Radocz #25112. hozzászólásáraKedves Topik-Rendőr Úr!
Tényleg nem tudja, hogy az olyan kérdéseket, hogy a szivornyát hogyan kell megszívni az öntözős topikban kell feltenni?
Egyébként tényleg érdekel a válasz, vagy csak ugratsz?
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraEgyébként erre találták ki az öntözési közösségeket limitjét (minimum 100 hektár szántó) és a hozzá járó 90%-os támogatást. A Te 20 hektárodnak 200 ezer Ft. lenne az engedélyeztetése, ha képes lennél szövetkezni. De nem vagytok, így a versenyképességetek is elveszik.
A valós európai együttműködési mentalitás azon áll, hogy képes vagyok egy lépést visszavenni, hogy az élet más területén lehetőségeket kapjak.
Az erőből értünk őskori mentalitás, hogy ha én nyerek (1) akkor te veszítesz (-1) nulla végkimenetelű versenye helyett az kooperációban, együttműködésben az én nyerek 0,8 és Te is nyersz 0,8 végeredményben 1,6 nyereség.
Válasz Csabesz555 #25121. hozzászólásáraAzt hiszem, hogy huszonhat évnyi gazdálkodás után pontosan ismerem magyar gazdák mentalitását. És ki is lehet ezt használni. 2010 óta 5-12 csereszerződést csinálok évente; nem a szél hordta össze a birtokaimat szomszédos 30+ hektáros táblaméretre. Volt olyan cseresorozatom, hogy a 9. szerződéssel került az én földem oda, ahová eredetileg szántam. És olyan is volt, hogy a sorozatot másfél évig tartott lepapírozni. Csináltam cserét magángazdával, önkormányzattal és az állammal is többet.
Ha viszont Ti egymást veritek inkább, az a Ti bajotok. Ezért nem lesz vizetek sem soha... Nálunk olyanok az emberek, hogy falun belüliek között elővásárlási jog gyakorlás sem volt kb 15 éve. A falun kívüliek, az más tészta, minden évben próbálkoznak, de hoppon is maradnak. Viszont sem a vételi árakat, sem a bérleti díjakat nem verjük fel az égig. Nálunk az a gazda vesz földet, aki szót ért az eladóval. Aztán cserélünk. Tavaly egy eladó nekem 7,5 millióért nem adott ide öntözhető 3 hektárt. A cimborám megvette 5-ért úgy, hogy még a másfél hektár gyepje is benne volt. Azóta ez a föld már a nevemen van, mert egy másik eladó meg 43 aranykoronát nekem adott el 6 millióért és cseréltünk. Kik jártak jól? Mi, mert olcsóbban megszereztük, amit akartunk.
Válasz Csabesz555 #25120. hozzászólásáraRossz szemszögből nézed a világot. Tervezésnél-engedélyeztetésnél teljesen mindegy, hogy mekkora egy tábla, az elvégzendő feladatok 80-90%-a darabszám függő.
Nálunk a 11 millióban benne volt a vízkivételi pont és a víziút felmérés, tervezés és engedélyeztetés ára is. A szántóknak darabja 400-600 ezer Ft megy manapság. Neked is, nekem is ugyanennyi. A változó annyi, hogy a speciális helyi jelleg milyen egyéb feladatot kíván (pl: naturás vagy sem) Ez pontosan olyan, mint az autópálya díj; lényegtelen, hogy hány lóerős a kocsid, hogy cabrio vagy terepjáró. A kategórián belül darab-darab.
Válasz Sanyee #25119. hozzászólásáraNormál évben 20 mm kelesztésre, 40 mm címerhányásra, 40 mm szemtelítődésre.
Az idén júniusi vízpótlásra ment további 40 mm és az augusztusi hőstressz csökkentésére még 20 mm,
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraFöldcserét? ???? Ismered te a magyar gazdákat? Itt összevernék egymást inkább az emberek egy hektár földért nemhogy a másiknak segítsen.. Szomorú világot élünk.
Válasz fattyú #25103. hozzászólásáraHát pont ez a baj.. Hogy 20 hektárnak ha 4-5 tábla is annyi az engedély mint 5x30=150 hektárnak. De ha arányában számoljuk akkor olyan mintha neked nem 11 millió lett volna az engedély hanem 40 millió.. Erre mondom hogy irreálisan drága! Mert a megtérülés egyenesen lesz arányos. A 400 hektáron 20x annyi lesz a haszon mint nekem a 20 ha on, akkor a költségeknek is arányban kellene lennie. Szóval az megint olyan dolog ami a nagygazdáknak kedvez nem a kicsinek..
Válasz fattyú #25083. hozzászólásáraCímerhányáskor mennyi (mm) egy öntözési vízadagotok?
Válasz szanberg #25109. hozzászólására38-39-es a vize ezeknek a csöveknek.