Válasz Ohaza63 #2362. hozzászólásáraEbből lesz aztán a ddgs, amit feletetnek melléktermékként haszonállatokkal. Ezért is kerülöm a bábolnai koncentrátumot, az elég sok ilyen kukoricából facsart ddgs-t tartalmaz.
Válasz matarka #2360. hozzászólására""Az ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak."
Természetesen nem erre gondoltam."
"Vegyszer, műtrágya, vetőmag, gázolaj. Ezeknél ésszel kell eljárni."
Ez szerintem ellentmondás.
Ha kifizeted az ÁFA-t onnantól ha bármi gond van elbuktad.
Aszály, jégverés, gomba, vírus, rovar, pocok, vad, alacsony ár mind plusz kockázat.
Aki bevállalja előbb utóbb rájön, hogy nem érdemes csinálni.
Nem véletlenül épült le 1990 után a háztáji szinte teljesen.
Egyébként elméletben lenne olyan lehetőség amikor visszajön az ÁFA, de szerintem a gyakorlatban már nem működőképes.
Válasz hashtag #2359. hozzászólásáraInkább nem írok semmit. Nem is értem ezt az egészet.
Ki az egyáltalán, aki nem ÁFA-körös?
A kicsik. Egy közepes gazdaság esetében már fel sem merülhet, hogy nem ÁFA-s.
A kicsik meg mindig is próbálkoztak. Naná!
Vegyszer, műtrágya, vetőmag, gázolaj. Ezeknél ésszel kell eljárni. Nincs itt semmiféle titok.
Válasz Batka #2352. hozzászólásáraEz igaz. A rendelet abból indul ki hogy az értékesítés több mint a ktg az állati termékeknél a kompenzáció ezért még kevesebb 7%. Azt nem veszi figyelembe hogy, sokszor csak a támogatásokkal +-os az eredmény annak viszont nincs ÁFA tartalma. Beruházáskor mindenképp előnyösebb az áfás. Egyébként az összeghatárig személyes döntés hogy, vállalja e a macerát az áfázással.
Válasz matarka #2353. hozzászólásáraOdaírtam a végére, hogy ha minden számlával jön! Az hogy ki hogyan ügyeskedik az a magánügye, de okosan megoldani bármit is csak addig tudsz, amíg hagyják.....
Válasz ttetudod #2350. hozzászólásáraSzerintem arra akart utalni, hogy az értékesített terményre 12% kompenzáció jár, az input számlákra viszont 27% ÁFA a fizetendő. Ebből csak annyi következik, hogy minden 100 ezer forint árbevételre 12 ezer kompenzáció jár viszont 27 ezer plusz kiadás keletkezik, ebből az jön hogy aki kompenzációs azonos nettó árbevétel és nettó ktg mellett bukott 15 %-ot az ÁFA köröshöz képest. Az elmúlt 20 évben csak egy évet láttam , amikor a kompenzációval jobban járt az emberfia, mint az ÁFA körrel, ez 2022 volt. Persze mindez csak akkor igaz. ha minden input hivatalosan számlával jön!!!
Válasz ttetudod #2350. hozzászólására10 éves dolgokat adozasban inkabb hagyjuk....
Nem olyan bonyolult a történet, kompenzacioskent nem igényelhetsz vissza áfát, a terményre viszont kapsz kompenzációs felárat, gabonánal 12%-ot. Afaskent nincs a kompenzáció, viszont áfát se igényelhetsz vissza. A bevételből és számlás költségbol ki lehet számolni hogy melyikkel jár jobban a polgár.
Válasz margitradnai50 #2337. hozzászólásáraMeg van határozva hogy, mekkora árbevételtől kötelező áfásnak lenni ha jól emlékszem 7.5 millió de Én nem vagyok könyvelő és ez kb 10 éves infó.
Az hogy, valaki fordított áfásat értékesít nem releváns.
Ha a termelésből származó árbevétel alacsonyabb mint a költség jól jár ha magasabb rosszul.
Kivétel ha nem 27% áfás terméket értékesít.
Fordított áfánál a végfelhasználó fizeti az áfát.
Egyszerű. Egy söralátéten elfér.
Válasz Praetor #2348. hozzászólásáraOké, nem a föld tüdeje, de mindenképp hasznosabb, mint a szahara. És megboruló időjárással simán maradhat eső nélkül, az meg végülis mindenkinek rosszabb lenne, ez tuti.
Válasz hashtag #2347. hozzászólásáraEz egyébként ok, csak a historikus adatok szerint az aszályok gyakorisága érdemben nem rosszabb (~150 évig biztosan), mint a szabályozás előtt, amikor is a vízfelületek aránya, és a párologtatás jóval magasabb arányú volt.
Szóval szerintem az egyetem magyarázata sántít, és a javaslatuk nem oldaná meg az aszály kérdését.
A "föld tüdeje" meg egy urban legend. Link Ennek ellenére nagyon fontosak az egyenlítői esőerdők is, de nem elsősorban az oxigén körforgásban betöltött szerep miatt.
Válasz Praetor #2345. hozzászólásáraAz nem úgy van, hogy ha láp a fél ország, akkor minden nap esni fog. Akkor is lehet olyan év, hogy úgy állnak össze a dolgok, hogy aszàly lesz. Mondjuk a lápot biztosító folyó vízgyűjtőin nincs eső, vagy bàrmi más indok. A dolgok valószínűsége az ami nem mindegy. Több vizes terület, nagyobb esély a csapadékra. Attól még ugyanúgy lesz aszályos év. A dél-amerikai erdőirtások kapcsán is kongatták már páran a vészharangot, hogy ha csak egyszer is átbillen a holtponton az esőerdők területe, akkor simán előfordulhat hogy az időjárási futószalag nem fogja bevinni az esőt a kontinens belsejébe, és abba kb belegondolni is rossz, tutod sokan úgy hivatkoznak rá, mint a “föld tüdeje”.
Válasz TeljesenMindegy #2344. hozzászólásáraNem jósolok semmit, csupán arra utaltam mennyire fontos lenne az ország élelmiszerbiztonságával foglalkozni - nem csak papolni róla, mint a politikusok teszik - és ha mégis jön egy hasonlóan nagy aszály, szükség lesz az ukrán vagy egyéb gabonaszállítmányokra, már ha egyáltalán lesz Ukrajna és nem az orosztól kell vennünk.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraEléggé vak vezet világtalant esete forog fenn. Arra sem tudnak választ adni, hogy a Tisza szabályozása előtt, amikor az Alföld nagy része láp és mocsár volt, hogy a fenébe tudott úgy kiszáradni minden, hogy majd éhenhalt az ország nagy része.
Az összes ilyen kutatást a történeti adatok feldolgozásával kellene kezdeni, és akkor kevesebb baromságot tudna a szakma összehordani.
Az is igaz, hogy ezen nem csodálkozom. Az eredeti végzettségem szerinti egyetemen is hallottam professzort hülyeséget beszélni a katedráról.
Sőt, javaslatot tettek az aszály elkerülésére: felszín közeli légrétegek páratartalmának növelése érdekében vizes élőhelyek visszaállítása, belvízelvezetés megállítása, a talaj vízraktározó képességének növelése, a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is támogatni kellene.
Semmi olyan, amit mi ne tudnánk, mégsincs országos program, stratégia kidolgozva és pénz elkülönítve erre.
Itt az Alföldön elvitte az összes kukoricánk és napraforgónk az aszály. Az ország élelmiszerellátottságának biztonsága érdekében lépnünk kell. Még egy ilyen és külföldi gabonaszállítmányok nélkül nem lesz mivel etetni és akkor fognak csak igazán elszállni az árak.
Válasz margitradnai50 #2337. hozzászólásáraKedves Margit!
"Az ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak."
Természetesen nem erre gondoltam.
Van egy sokkal egyszerűbb útja annak, hogy ne vesszen el az ÁFA.
És hidd el a gazdák nem is veszítik el.
De mint mondtam nem szeretnék kéretlen tanácsokat adni. Kár ezt a témát feszegetni...
Nem tudom, hogy Te gazda vagy-e vagy csak gazdálkodóknak könyvelsz.
Ha gazda vagy, akkor pontosan tudod hogyan történik ez a kicsiknél (a közepes és nagyobb gazdák már mind ÁFA-körösök, így nyilván őket ez nem érinti).
Ha pedig könyvelő vagy és nem tudod, akkor maradjon is ez így.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraVan benne igazság, amit írnak. Az alföldön kevés a vizes élőhely és ebből fakadóan kevés a pára levegőben, ami okozhatja a kevés csapadékot.
Viszont, mennyiből állt volna ártereket kialakítani a nagy folyók mellet és lehetett volna az állami földekből kárpótolni a gazdákat. Az ártereket áradáskor fellehetett volna tölteni vízzel.
Ez olyan, mint a szántás elhagyása a szakemberek tudták, ezt már legalább 50 évvel ezelőtt, hogy meg kell lépni.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraA majdnem vízzáró réteg, ami a nehézgépes talajművelés miatt jött létre, nem engedi a mélyebb rétegekbe leszivárogni és eltárolódni az őszi, téli csapadékot -mondják a kutatók. De ami le sem hullott őszön és télen, az hogyan tárolódna el? Ha leesett szerintük a megfelelő mennyiség, az miért nem állt meg a föld tetején belvizet okozva? Hiszen a vízzáró réteg miatt a felszínen kellett volna maradnia. Én nem emlékszem két éve belvízre.
Az ELTE szerint, csak mi gazdák vagyunk felelősek az aszályért, persze csak itt a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén.
A Dunántúl pedig okos mindenki, mert nem intenzív gazdálkodás folytat.
Ott lóval művelik a földet, meg kötényből kézzel szórják a búza vetőmagot.
Ezeknek meg milliárdokat adnak a kutatásaikra, hogy a szart a fossal keverjék.
Jó anyagot szívhatnak, hogy erre is rájöttek!!!!!
Mindenhez is értenek.
Válasz matarka #2336. hozzászólásáraAz ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak.
Ismereteim szerint a nagyobbak adnak el a kisebbeknek, hogy komám, adok én neked ÁFA nélkül feketén és jól jársz. Aztán kiderül, hogy az a nettó ár bruttó ár.
Nem a könyvelők hobbija, hogy aki már egy kicsit nagyobbacska vagy az inputjában több ÁFA lehet, mint az outputjában, annak érdemesebb ÁFA-zni. Könyvelőtársaimmal ezt már többször kitárgyaltuk. Ez matematika. Az ÁFA nem költség, csak egy utazó tétel.
Az igaz, hogy több ellenőrzés van kilátásban a NAV-nál, mintha nem ÁFA-zik. De amióta minden költségszámláról kell adatot szolgáltatni, kevesebb az ÁFA-ellenőrzés. Megvan a kontrollinformáció, nem kell annyit ellenőrizni.
Ha valaki csak fordított ÁFA-s terméket értékesít, akkor az összes input ÁFA-t visszakapja.
Ha csak 27%-osat, akkor is gyakori a visszaigénylési pozíció, mert a beruházások ÁFA-ja 27%, gázolaj, kenőanyag, alkatrész, egyéb anyagok, műtrágyák, növényvédőszerek, bérmunka 27%-os ÁFA-sak.
2022. év végére egy ügyfelemet rávettem, hogy ÁFA-zzon. Tavaly már gépeket is vett, de anélkül is bőven visszaigénylő pozícióba került, mert az értékesítése jósrészt fordított ÁFA-s.
De tanulni sosem késő, ha gondolod, megoszthatnád a tippeket egy kis tanulópéldán levezetve, hogy megértsem. Előre is köszönöm.
Van itt egy szempont ami talán rávilágít a globális termény mozgásokra.
A különböző segélyszervezetek évtizedeken át jelentős élelmiszer mozgást generáltak.
Az őket támogató pénzügyi körök mostanra a háborúk finanszírozásában vesznek részt ezért jelentősen kisebb keretük marad a rászorulók támogatására. A világ nagy gabonatermelő övezeteiben (Ukrajna-Brazília-Oroszország) új utakat kellett keresni a gabonának mégpedig gyorsan fizető piacokat. 2022-2023-ban ezt mi is megtapasztaltuk?
Nem tupírozni akarom a kedélyeket, de hátha valakit érdekel ez a nagyon egyszerűen, már szinte bürokráciamenetes őstermelés, családi gazdaság adózása és papíros háttere.
Nincs becsapósabb propaganda, mint az őstermelőknél, csg-knál. Egyáltalán nem egyszerű, csak annak látszik. A buktatókat nem szokták leírni. De azt sem, hogy egy-egy rossz választással mennyit lehet bukni.
Pl. ha valaki alanyi adómentes az ÁFA-ban és komp. feláras, sok ÁFA-t bukik el.
Amikor az átalányadózás miatt nem kellenek a költségek és nem is ÁFA-s az őstermelő, sokszor nem is kerül tisztába a valódi termelési költségeivel. Gyakran a saját munkáját nem is számolja. Ha legalább a garantált minimálbér lenne az elvárása, mert azért a többség a napi 8 órát kidolgozza, akkor rögtön másképpen alakulna a jövedelmezőség.
Na, folytatom az adóbevallásokat, csak erre véletlenül találtam rá. Már belém állt az ütő, hogy hibáztam, amikor kisker. adót nem vallottam be az egyik ügyfélnek. De nem, ő pici, még mindig nem esik kisker. adó alá.
Válasz hashtag #2331. hozzászólásáraVigyázz mit kívánsz, mert még megkapod, egy elég nagy cég vezetőjével beszélgettem és bizony Ő szavai szerint olyan szintre emelkedtek az 1 hektárra jutó költségek, hogy egy év alatt is komoly anyagi nehézségbe kerülhetnek ha valami beüt.
De nézz körbe itthon, akinél nincs akg vagy öko és nem jóval átlag feletti vagy öntözött a területe, azoknál most kemény a matek.
Válasz JD 4630 #2330. hozzászólásáraNekem ne bizonygasd, hogy jó ha van egy jó kondiban lévő saját termelőbázis. A maradék 99%-nak kell. Egyébként ha visszavágnàk a töredékére a pénzt, az még nem azt jelentené, hogy mindenki felhagy vele, és mindenhol üres préri lesz.
Válasz hashtag #2328. hozzászólásáraÉs jön valami kovid 2 aztán pislognak mint hal a szatyorban kaja nélkül. Ha nem lenne stratégiai ágazat már rég be lenne darálva, pont az orosz háború tanulsága, hogy milyen sérülékenyek azok az országok akik importálják az élelmiszert.
Válasz hashtag #2328. hozzászólásáraCsak akkor drasztikusan drágulna ott is az élelmiszer. Mivel hiába hozzák külföldről, kevesebb jut akkor majd másnak. Szóval élelmiszert muszáj termelni minden négyzetméteren hogy ennyi embernek biztonságosan elég legyen. Az látszik hogy máshol nincs annyira lenyomva a felvásárlási ár csak inkább felénk, ez is azt jelzi hogy a világon kéne a kaja.
Válasz Joco7211 #2327. hozzászólásáraMárpedig kitudja mi lesz! Gondolj bele amit leírtál. A költségvetés 1/3-a a mezőgazdaságba megy el. A 67 milliós franciaországból 400.000-en élnek mezőgazdaságból. Az kevesebb mint 1%.
Most mindenki rájuk figyel. De ha mondjuk a maradék 99%-azt mondja hogy jó nekik az olcsó import kaja, csak több pénz legyen mondjuk az ő ágazatukban, akkor simàn lefőhet a kávé. Ne így legyen.
Szerinted miért az EU kiadásainak egyharmadát, évente 42,1 milliárd eurót tesz ki a KAP? Megsúgom, mert stratégiai fontosságú. Ha mi nem termelünk, a városiak éhenhalnak. Főleg a mai világban. Egyre fontosabb hogy Európa önellátó legyen, különben az orosz vagy a kínai simán kiéhezteti Európát, ha már az alap élelmiszereket is Európán kívülről kell beszerezni. Gondolkozzál.
Ha nincs támogatás, hogy az Istenbe versenyeznél az amerikai 300Ft-os gázolajjal termelt kukoricával vagy az indiai 700Ft-os napi bérrel megtermelt búzával?
Válasz Farmer365 #2325. hozzászólásáraNem kell támogatás, csak normális áron tudjuk a értékesíteni a megtermelt portékát! Legyen rajta kellő haszon ,hogy tudjon a paraszt fejlődni!
Hurrá, most már mi is tudunk majd 360 q/Ha kukoricát termelni.
Az EU megszavazta, hogy GMO kivonják az élelmiszer és környezetbiztonsági ellenőrzések felelősségre vonási folyamatok alól, így termelhetünk GMO terményeket.
Mocskos amcsi lobbi, csak átnyomta az áruló EU -s bagázson az akaratát.
A legfinomabb és legegészségesebb búza, kukorica a GMO -s ukrán termény lesz most már az EU ban.
Két témához szeretnék hozzászólni:
Egyik az állattartás, műhús kérdése. A műhústól rovarfehérjétől elzárkózok.
Az állattartás megszüntetése a cél a metántermelés miatt, de valójában a műhúsbiznisz miatt.
Induljunk ki az anyagmegmaradás törvényéből.
Ahol a marha nem legel, ott nő a fű. A fű lebomlik, abból is metán keletkezik, csak nagy területen és folyamatosan. Lehet, hogy alig mérhető, talán még sosem mérték.
A marha pedig nagy testű állat, akár elől, akár hátul ürít, közelben mérhető - gondolom - a metánkoncentráció. Ha ezt arra a területre osztanánk, ahonnan a lelegelt takarmány származik, akkor ott lennénk, mint ahol nem hasznosítják a gyepet vagy melléktermékeket vagy más takarmányt.
Metán ügyben évmilliókra kellene visszanyúlni, mert azok "böfögnek" a jég és hó alól pl. Szibériában és el sem tudják oltani a tüzet.
Ez az egész metán ügy csak egy szűk kör érdeke a műhúsos befektetéseik miatt, meg a rovarfehérje miatt.
Az ember a vegyes "takarmányra" van kitalálva, a fosszíliákban még soha senki nem talált műhúsra utaló dolgokat.
Az a jó, amit odafent kitaláltak, megalkottak és akármióta bevált. Nekünk ezzel kellene jól gazdálkodni!
Erdők, fasorok, mindenféle fásítások szerepe
Mi a mi hazánkban csinálhatunk bármit és bármilyen jól, a nagy összefüggések miatt kevés, de az is valami.
Szomorúan tapasztalom, hogy míg régen mindenütt árkok húzódtak és az év nagy részében volt víz bennük, mára szinte egész évben szárazak. Egy-egy nagyobb eső alkalmával fut bennük össze a víz. De az megy ki az országból.
Néhány nagy-nagy víztározóval nem lehet eleget segíteni. Szerintem nagyon sok kicsi is kell, hogy azok is emeljék a környék talajvízszintjét.
Gyepben lejtőn vagyok érintett, szántón viszonylag sík területen. Az erdők egy része meredek vízmosásokban és körötte van vagy olyan völgyben, ahol régen sokszor állt a víz és benyárfázták.
A gyepen látom, hogy egy-egy kis eső nem folyik el, mert a gyeptakaró tartja. Nagyobb eső esetén már fut el belőle. Én szeretnék rétegvonalasan árkokat létesíteni, helyesebben ezek csak olyan hosszúak lehetnének, ameddig szinte vízszintes az árok. Ezeket az árkokat töltögetném szervesanyaggal.
Vérzik a szívem, amikor azt látom, hogy a fakitermelésen karvastagságú ágakat is elégetnek, hogy tiszta terület keletkezzen. Gondolatban már a képzeletbeli árkaimban látnám őket, bár annak az erdőben lenne a helye. De ide mehetne a tisztítókaszálásból származó nem nagy értékű cucc is. Védené az árkot a kiszáradástól.
A lejtőirányú árkokat bűnös módon már régen feltöltöttük trágyával és a szénából kihúzgált vackokkal, ami a vett túzokos szénában jócskán volt. Az olyan mindegy, hogy az árokból vagy a potyogtatásból kerül nemkívánatos növényfaj magja a területre, de kerül. Most ezeken a helyeken nem folyik el a víz, beszívódik, Amikor átvettük a területet, még csak 0,5-1 m-es árkok voltak. Aztán jöttek a monszumesők, egy nyáron 3 monszumeső kimélyítette, kiszélesítette. Ezért kellett betömni és jól sikerült, most jó gyep van rajta.
Nem merem keresztben elkezdeni, a gatyánk se marad meg, AKG-s gyepek.
Pár év múlva pedig ezekben az árkokban jól lehetne fasorokat telepíteni. Az állattenyésztők tudják, ma már ha egy szopós elalszik a napon, napszúrást kaphat. Ezért is kellenek a fák. De amikor UNIO-sok lettünk, üldözték a fát. Mi meghagytuk a legkisebb tölgycsemetéket is. Körötte meghagytuk a bozótot, hogy védje a fát. Így se a jószágaink, se a vadak nem legelték le. Mára szemet gyönyörködtetőek, gondolom, a pottyantás is neveli őket. De még kellene telepíteni.
Szántóknál nagyon rossz a helyzet. Van ahol 500 ha-on 3 db fa van. A régi vizesárkok be vannak szántva. Úgy tapasztaltam, az AK-ra kiadott területhez ezek nem tartoznak hozzá. Szerintem ezeket a területeket újra ki kellene árkolni és mellette beültetni fákkal. Egyetlen nagy akadálya van: a vadkártétel!!!! Ahol több szántónk van (nem sok, nem 100 ha-k) szívesen beáldoznék erdősítésre egy ha-t, de biztos, hogy egy év alatt semmi nem maradna belőle.
A vadkártétel környezeti káráról nem szoktak beszélni. Amíg ennyi vad van, nem lehet fásítani! Nem elég a szárazság (de öntözni legalább valamennyire lehetne a csemetéket), de a vadak ellen nincs védelem!!!
A korombéliek még emlékezhetnek rá, hogy a tsz-esítés után megindult a nagyüzemi táblák kialakítása. Utána alig akadt mutatóba egy-egy fa, ahová délben le lehetett ülni ebédelni meg egy kicsit hunyni. Amelyik fa túlélte a szocializmust, az nem élte túl a rendszerváltás utáni időket.
Mostanság erdőt telepíteni lehetetlenség!!!! Szárazság és vad!!!
Hagyni kell bebozótosodni és a bozót megvédi a talajt is a csemetét is. Helyben kell elvetni a magvakat! Láttam videót, Ausztráliában drónok lövik a bozótba a drazsírozott őshonos magvakat és az eredmény nagyon jó.
ŐSHONOS!!! Igen, nálunk a tölgy őshonos, de az utóbbi években több fa kiszáradt. Úgy látom, ahol tufásabb, ott száradnak. Egyenlőre a völgyben még nem. Talán a völgyekben sem kellene az olasz nyárt erőltetni, a 10 éves telepítésből is van, ahol szárad, ahol közel van a tufa.
25 éve figyelem a mi erdeinket és a környéken lévőket is. Az aszályok miatt sokkal kisebb a hozamuk, mint 25 évvel ezelőtt. Még az akácok sem bírják eléggé, igaz, tufán vannak.
A fenyvesek barnállnak a hegyoldalakon.
A fa, mint tüzelőanyag - véleményem szerint - nem sokáig áll korlátlanul rendelkezésre.
Igaz, lehet, nem is sokáig kell..., ha nem kapunk észbe!
Válasz Praetor #2321. hozzászólásáraAnnyira nem vagyok otthon a retardált második életében, de egyszer felröppent a hír, hogy 83 évesen meghalt a Szovjetunióban. De volt olyan is, aki látta Argentínában, mellesleg találtak a bunkerben 2 összeégett hullát, lyukkal a koponyájukon. Ahogy Mulder ügynök mondaná: - Az igazság odaát van. Esetleg: - Stirlitz tudta -, hogy csak a nagyokat idézzem.
Válasz Gandhy #2318. hozzászólásáraPedig de. Okkultista volt ő is (a neonácik legfanatikusabbjai ezért okkultisták), mint ahogy az elit legteteje (nem elsősorban a kirakatemberek), és megengedtek neki olyan dolgokat, amiket másoknak nem (pl az "új" német márka rögzítése). Emellett 1943-ig finanszírozták becsülettel. Aztán ügyesen kimentették a végén, és még a nácivadászoktól sem kellett tartania. Igazán hálásak voltak neki a trógerek.
Válasz drónkövetelő #2314. hozzászólásáraHa most nem történik változás, akkor az EU nak és Európának is meszeltek.
Még egy ilyen ciklust nem bír ki az EU, szétesik és háborúk lesznek, de ez cél is.
Attól félek, hogy itt is bevetik a jól bevált taktikát, mint Trump esetében náluk.
Itt is megvannak az ügynökeik az EU ban.
A Trump annyi szavazatot kapott , amennyit amerikai elnök/elnökjelölt még soha sem, végig vezetett is, majd jött a csoda és a végén működött az informatika.
Válasz Ohaza63 #2312. hozzászólásáraTalán a 24. órában, de lesz nyáron lehetőség az európai vezetők leváltására. Nem hiszem hogy sikerül, csak reménykedem, hogy ezeket a mocskokat elzavarjuk.
Az amcsikban viszont nagyon bízok, hogy novemberben Trump nyer és akkor pislákolni fog a reménysugár a világ megmenekülésére.
5963 hozzászólás
Válasz Ohaza63 #2362. hozzászólásáraEbből lesz aztán a ddgs, amit feletetnek melléktermékként haszonállatokkal. Ezért is kerülöm a bábolnai koncentrátumot, az elég sok ilyen kukoricából facsart ddgs-t tartalmaz.
Minőségi Ukrán kukorica, ami már majdnem etanol:
https://www.tiktok.com/@piotr19810406/video/7334765477794712865?_r=1&_t=8jqLOaAZqeP
Németországban a mezőgazdasági vállalkozások száma 2040 re drasztikusan csökkenni fog egy elemzés szerint.
https://www.tiktok.com/@mikvannak2/video/7334995785269923104?_r=1&_t=8jqMZaUSyC8
Válasz matarka #2360. hozzászólására""Az ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak."
Természetesen nem erre gondoltam."
"Vegyszer, műtrágya, vetőmag, gázolaj. Ezeknél ésszel kell eljárni."
Ez szerintem ellentmondás.
Ha kifizeted az ÁFA-t onnantól ha bármi gond van elbuktad.
Aszály, jégverés, gomba, vírus, rovar, pocok, vad, alacsony ár mind plusz kockázat.
Aki bevállalja előbb utóbb rájön, hogy nem érdemes csinálni.
Nem véletlenül épült le 1990 után a háztáji szinte teljesen.
Egyébként elméletben lenne olyan lehetőség amikor visszajön az ÁFA, de szerintem a gyakorlatban már nem működőképes.
Válasz hashtag #2359. hozzászólásáraInkább nem írok semmit. Nem is értem ezt az egészet.
Ki az egyáltalán, aki nem ÁFA-körös?
A kicsik. Egy közepes gazdaság esetében már fel sem merülhet, hogy nem ÁFA-s.
A kicsik meg mindig is próbálkoztak. Naná!
Vegyszer, műtrágya, vetőmag, gázolaj. Ezeknél ésszel kell eljárni. Nincs itt semmiféle titok.
Válasz matarka #2353. hozzászólásáraEgyszer talàn leírod a titkot, amire célozgatsz.
Válasz Batka #2352. hozzászólásáraEz igaz. A rendelet abból indul ki hogy az értékesítés több mint a ktg az állati termékeknél a kompenzáció ezért még kevesebb 7%. Azt nem veszi figyelembe hogy, sokszor csak a támogatásokkal +-os az eredmény annak viszont nincs ÁFA tartalma. Beruházáskor mindenképp előnyösebb az áfás. Egyébként az összeghatárig személyes döntés hogy, vállalja e a macerát az áfázással.
Válasz Batka #2356. hozzászólásáraMinden számlán jön és számlával megy.
Nincs benne számla nélküli ügyeskedés.
Válasz matarka #2353. hozzászólásáraOdaírtam a végére, hogy ha minden számlával jön! Az hogy ki hogyan ügyeskedik az a magánügye, de okosan megoldani bármit is csak addig tudsz, amíg hagyják.....
Válasz Rabó001 #2354. hozzászólásáraA kettőnek csak a tankönyvekben van köze egymáshoz.
Válasz Batka #2352. hozzászólásáraNem egyértelmű a 15% bukta, mert nem mindegy mennyi számlás költséggel mennyi árbevételt ér el valaki.
Válasz Batka #2352. hozzászólására"az értékesített terményre 12% kompenzáció jár, az input számlákra viszont 27% ÁFA a fizetendő."
Ne hülyéskedj már!
Ennél azért okosabban oldjuk meg ezt!
Nehogy már rosszul járjunk a végén...
Válasz ttetudod #2350. hozzászólásáraSzerintem arra akart utalni, hogy az értékesített terményre 12% kompenzáció jár, az input számlákra viszont 27% ÁFA a fizetendő. Ebből csak annyi következik, hogy minden 100 ezer forint árbevételre 12 ezer kompenzáció jár viszont 27 ezer plusz kiadás keletkezik, ebből az jön hogy aki kompenzációs azonos nettó árbevétel és nettó ktg mellett bukott 15 %-ot az ÁFA köröshöz képest. Az elmúlt 20 évben csak egy évet láttam , amikor a kompenzációval jobban járt az emberfia, mint az ÁFA körrel, ez 2022 volt. Persze mindez csak akkor igaz. ha minden input hivatalosan számlával jön!!!
Válasz ttetudod #2350. hozzászólására10 éves dolgokat adozasban inkabb hagyjuk....
Nem olyan bonyolult a történet, kompenzacioskent nem igényelhetsz vissza áfát, a terményre viszont kapsz kompenzációs felárat, gabonánal 12%-ot. Afaskent nincs a kompenzáció, viszont áfát se igényelhetsz vissza. A bevételből és számlás költségbol ki lehet számolni hogy melyikkel jár jobban a polgár.
Válasz margitradnai50 #2337. hozzászólásáraMeg van határozva hogy, mekkora árbevételtől kötelező áfásnak lenni ha jól emlékszem 7.5 millió de Én nem vagyok könyvelő és ez kb 10 éves infó.
Az hogy, valaki fordított áfásat értékesít nem releváns.
Ha a termelésből származó árbevétel alacsonyabb mint a költség jól jár ha magasabb rosszul.
Kivétel ha nem 27% áfás terméket értékesít.
Fordított áfánál a végfelhasználó fizeti az áfát.
Egyszerű. Egy söralátéten elfér.
Válasz Praetor #2348. hozzászólásáraOké, nem a föld tüdeje, de mindenképp hasznosabb, mint a szahara. És megboruló időjárással simán maradhat eső nélkül, az meg végülis mindenkinek rosszabb lenne, ez tuti.
Válasz hashtag #2347. hozzászólásáraEz egyébként ok, csak a historikus adatok szerint az aszályok gyakorisága érdemben nem rosszabb (~150 évig biztosan), mint a szabályozás előtt, amikor is a vízfelületek aránya, és a párologtatás jóval magasabb arányú volt.
Szóval szerintem az egyetem magyarázata sántít, és a javaslatuk nem oldaná meg az aszály kérdését.
A "föld tüdeje" meg egy urban legend. Link Ennek ellenére nagyon fontosak az egyenlítői esőerdők is, de nem elsősorban az oxigén körforgásban betöltött szerep miatt.
Válasz Praetor #2345. hozzászólásáraAz nem úgy van, hogy ha láp a fél ország, akkor minden nap esni fog. Akkor is lehet olyan év, hogy úgy állnak össze a dolgok, hogy aszàly lesz. Mondjuk a lápot biztosító folyó vízgyűjtőin nincs eső, vagy bàrmi más indok. A dolgok valószínűsége az ami nem mindegy. Több vizes terület, nagyobb esély a csapadékra. Attól még ugyanúgy lesz aszályos év. A dél-amerikai erdőirtások kapcsán is kongatták már páran a vészharangot, hogy ha csak egyszer is átbillen a holtponton az esőerdők területe, akkor simán előfordulhat hogy az időjárási futószalag nem fogja bevinni az esőt a kontinens belsejébe, és abba kb belegondolni is rossz, tutod sokan úgy hivatkoznak rá, mint a “föld tüdeje”.
Válasz TeljesenMindegy #2344. hozzászólásáraNem jósolok semmit, csupán arra utaltam mennyire fontos lenne az ország élelmiszerbiztonságával foglalkozni - nem csak papolni róla, mint a politikusok teszik - és ha mégis jön egy hasonlóan nagy aszály, szükség lesz az ukrán vagy egyéb gabonaszállítmányokra, már ha egyáltalán lesz Ukrajna és nem az orosztól kell vennünk.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraEléggé vak vezet világtalant esete forog fenn. Arra sem tudnak választ adni, hogy a Tisza szabályozása előtt, amikor az Alföld nagy része láp és mocsár volt, hogy a fenébe tudott úgy kiszáradni minden, hogy majd éhenhalt az ország nagy része.
Az összes ilyen kutatást a történeti adatok feldolgozásával kellene kezdeni, és akkor kevesebb baromságot tudna a szakma összehordani.
Az is igaz, hogy ezen nem csodálkozom. Az eredeti végzettségem szerinti egyetemen is hallottam professzort hülyeséget beszélni a katedráról.
Válasz Joco7211 #2343. hozzászólásáraAz ukrán termények árnyékában annyira nem aktuális az elszállnak az árak jóslatod.
Válasz Gepi #2342. hozzászólásáraSzidjátok itt a kutatókat, pedig semmi olyat nem mondtak, amit a cikk írója kitalált.
Sőt, javaslatot tettek az aszály elkerülésére: felszín közeli légrétegek páratartalmának növelése érdekében vizes élőhelyek visszaállítása, belvízelvezetés megállítása, a talaj vízraktározó képességének növelése, a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is támogatni kellene.
Semmi olyan, amit mi ne tudnánk, mégsincs országos program, stratégia kidolgozva és pénz elkülönítve erre.
Itt az Alföldön elvitte az összes kukoricánk és napraforgónk az aszály. Az ország élelmiszerellátottságának biztonsága érdekében lépnünk kell. Még egy ilyen és külföldi gabonaszállítmányok nélkül nem lesz mivel etetni és akkor fognak csak igazán elszállni az árak.
Összefoglaló magyarul: https://ttk.elte.hu/content/enyhithetok-az-aszalyos-evek-az-alfoldon.t.7093
Kutatási eredmény angolul:
https://www.mdpi.com/2073-445X/13/2/146
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraÉs ők doktori fokozattal is rendelkeznek
Válasz margitradnai50 #2337. hozzászólásáraKedves Margit!
"Az ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak."
Természetesen nem erre gondoltam.
Van egy sokkal egyszerűbb útja annak, hogy ne vesszen el az ÁFA.
És hidd el a gazdák nem is veszítik el.
De mint mondtam nem szeretnék kéretlen tanácsokat adni. Kár ezt a témát feszegetni...
Nem tudom, hogy Te gazda vagy-e vagy csak gazdálkodóknak könyvelsz.
Ha gazda vagy, akkor pontosan tudod hogyan történik ez a kicsiknél (a közepes és nagyobb gazdák már mind ÁFA-körösök, így nyilván őket ez nem érinti).
Ha pedig könyvelő vagy és nem tudod, akkor maradjon is ez így.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraVan benne igazság, amit írnak. Az alföldön kevés a vizes élőhely és ebből fakadóan kevés a pára levegőben, ami okozhatja a kevés csapadékot.
Viszont, mennyiből állt volna ártereket kialakítani a nagy folyók mellet és lehetett volna az állami földekből kárpótolni a gazdákat. Az ártereket áradáskor fellehetett volna tölteni vízzel.
Ez olyan, mint a szántás elhagyása a szakemberek tudták, ezt már legalább 50 évvel ezelőtt, hogy meg kell lépni.
Válasz Ohaza63 #2338. hozzászólásáraA majdnem vízzáró réteg, ami a nehézgépes talajművelés miatt jött létre, nem engedi a mélyebb rétegekbe leszivárogni és eltárolódni az őszi, téli csapadékot -mondják a kutatók. De ami le sem hullott őszön és télen, az hogyan tárolódna el? Ha leesett szerintük a megfelelő mennyiség, az miért nem állt meg a föld tetején belvizet okozva? Hiszen a vízzáró réteg miatt a felszínen kellett volna maradnia. Én nem emlékszem két éve belvízre.
Az ELTE szerint, csak mi gazdák vagyunk felelősek az aszályért, persze csak itt a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén.
A Dunántúl pedig okos mindenki, mert nem intenzív gazdálkodás folytat.
Ott lóval művelik a földet, meg kötényből kézzel szórják a búza vetőmagot.
Ezeknek meg milliárdokat adnak a kutatásaikra, hogy a szart a fossal keverjék.
Jó anyagot szívhatnak, hogy erre is rájöttek!!!!!
Mindenhez is értenek.
https://szeged.hu/cikk/nem-a-jegkarmerseklok-miatt-robogtak-at-eso-nelkul-a-felhok-az-alfold-folott
Válasz matarka #2336. hozzászólásáraAz ÁFA-nélküli fekete beszerzést nem tarthatom járható útnak.
Ismereteim szerint a nagyobbak adnak el a kisebbeknek, hogy komám, adok én neked ÁFA nélkül feketén és jól jársz. Aztán kiderül, hogy az a nettó ár bruttó ár.
Nem a könyvelők hobbija, hogy aki már egy kicsit nagyobbacska vagy az inputjában több ÁFA lehet, mint az outputjában, annak érdemesebb ÁFA-zni. Könyvelőtársaimmal ezt már többször kitárgyaltuk. Ez matematika. Az ÁFA nem költség, csak egy utazó tétel.
Az igaz, hogy több ellenőrzés van kilátásban a NAV-nál, mintha nem ÁFA-zik. De amióta minden költségszámláról kell adatot szolgáltatni, kevesebb az ÁFA-ellenőrzés. Megvan a kontrollinformáció, nem kell annyit ellenőrizni.
Ha valaki csak fordított ÁFA-s terméket értékesít, akkor az összes input ÁFA-t visszakapja.
Ha csak 27%-osat, akkor is gyakori a visszaigénylési pozíció, mert a beruházások ÁFA-ja 27%, gázolaj, kenőanyag, alkatrész, egyéb anyagok, műtrágyák, növényvédőszerek, bérmunka 27%-os ÁFA-sak.
2022. év végére egy ügyfelemet rávettem, hogy ÁFA-zzon. Tavaly már gépeket is vett, de anélkül is bőven visszaigénylő pozícióba került, mert az értékesítése jósrészt fordított ÁFA-s.
De tanulni sosem késő, ha gondolod, megoszthatnád a tippeket egy kis tanulópéldán levezetve, hogy megértsem. Előre is köszönöm.
Válasz margitradnai50 #2334. hozzászólására"sok ÁFA-t bukik el."
Nem akarok tippeket adni, de azért ez nem igaz.
Van itt egy szempont ami talán rávilágít a globális termény mozgásokra.
A különböző segélyszervezetek évtizedeken át jelentős élelmiszer mozgást generáltak.
Az őket támogató pénzügyi körök mostanra a háborúk finanszírozásában vesznek részt ezért jelentősen kisebb keretük marad a rászorulók támogatására. A világ nagy gabonatermelő övezeteiben (Ukrajna-Brazília-Oroszország) új utakat kellett keresni a gabonának mégpedig gyorsan fizető piacokat. 2022-2023-ban ezt mi is megtapasztaltuk?
https://www.onadozo.hu/webaruhaz/szakkonyvek-1/ostermelok-es-csaladi-gazdasagok-kezikonyve-2024-373
Nem tupírozni akarom a kedélyeket, de hátha valakit érdekel ez a nagyon egyszerűen, már szinte bürokráciamenetes őstermelés, családi gazdaság adózása és papíros háttere.
Nincs becsapósabb propaganda, mint az őstermelőknél, csg-knál. Egyáltalán nem egyszerű, csak annak látszik. A buktatókat nem szokták leírni. De azt sem, hogy egy-egy rossz választással mennyit lehet bukni.
Pl. ha valaki alanyi adómentes az ÁFA-ban és komp. feláras, sok ÁFA-t bukik el.
Amikor az átalányadózás miatt nem kellenek a költségek és nem is ÁFA-s az őstermelő, sokszor nem is kerül tisztába a valódi termelési költségeivel. Gyakran a saját munkáját nem is számolja. Ha legalább a garantált minimálbér lenne az elvárása, mert azért a többség a napi 8 órát kidolgozza, akkor rögtön másképpen alakulna a jövedelmezőség.
Na, folytatom az adóbevallásokat, csak erre véletlenül találtam rá. Már belém állt az ütő, hogy hibáztam, amikor kisker. adót nem vallottam be az egyik ügyfélnek. De nem, ő pici, még mindig nem esik kisker. adó alá.
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-12 08:28:42
Válasz hashtag #2331. hozzászólásáraVigyázz mit kívánsz, mert még megkapod, egy elég nagy cég vezetőjével beszélgettem és bizony Ő szavai szerint olyan szintre emelkedtek az 1 hektárra jutó költségek, hogy egy év alatt is komoly anyagi nehézségbe kerülhetnek ha valami beüt.
De nézz körbe itthon, akinél nincs akg vagy öko és nem jóval átlag feletti vagy öntözött a területe, azoknál most kemény a matek.
Válasz JD 4630 #2330. hozzászólásáraNekem ne bizonygasd, hogy jó ha van egy jó kondiban lévő saját termelőbázis. A maradék 99%-nak kell. Egyébként ha visszavágnàk a töredékére a pénzt, az még nem azt jelentené, hogy mindenki felhagy vele, és mindenhol üres préri lesz.
Válasz hashtag #2328. hozzászólásáraÉs jön valami kovid 2 aztán pislognak mint hal a szatyorban kaja nélkül. Ha nem lenne stratégiai ágazat már rég be lenne darálva, pont az orosz háború tanulsága, hogy milyen sérülékenyek azok az országok akik importálják az élelmiszert.
Válasz hashtag #2328. hozzászólásáraCsak akkor drasztikusan drágulna ott is az élelmiszer. Mivel hiába hozzák külföldről, kevesebb jut akkor majd másnak. Szóval élelmiszert muszáj termelni minden négyzetméteren hogy ennyi embernek biztonságosan elég legyen. Az látszik hogy máshol nincs annyira lenyomva a felvásárlási ár csak inkább felénk, ez is azt jelzi hogy a világon kéne a kaja.
Válasz Joco7211 #2327. hozzászólásáraMárpedig kitudja mi lesz! Gondolj bele amit leírtál. A költségvetés 1/3-a a mezőgazdaságba megy el. A 67 milliós franciaországból 400.000-en élnek mezőgazdaságból. Az kevesebb mint 1%.
Most mindenki rájuk figyel. De ha mondjuk a maradék 99%-azt mondja hogy jó nekik az olcsó import kaja, csak több pénz legyen mondjuk az ő ágazatukban, akkor simàn lefőhet a kávé. Ne így legyen.
Válasz szikszaipeter72 #2326. hozzászólásáraButaság amit Farmer365 kolléga mond szerintem, de amit te tanácsolsz az is.
Szerinted miért az EU kiadásainak egyharmadát, évente 42,1 milliárd eurót tesz ki a KAP? Megsúgom, mert stratégiai fontosságú. Ha mi nem termelünk, a városiak éhenhalnak. Főleg a mai világban. Egyre fontosabb hogy Európa önellátó legyen, különben az orosz vagy a kínai simán kiéhezteti Európát, ha már az alap élelmiszereket is Európán kívülről kell beszerezni. Gondolkozzál.
Ha nincs támogatás, hogy az Istenbe versenyeznél az amerikai 300Ft-os gázolajjal termelt kukoricával vagy az indiai 700Ft-os napi bérrel megtermelt búzával?
Válasz Farmer365 #2325. hozzászólásáraNem kell támogatás, csak normális áron tudjuk a értékesíteni a megtermelt portékát! Legyen rajta kellő haszon ,hogy tudjon a paraszt fejlődni!
2028tól új KAP jön. Az EU terve hogy egyharmadára csökkenti a támogatásokat.....
2 külön riportban is hallottam... . Ne legyen igaz!
Hurrá, most már mi is tudunk majd 360 q/Ha kukoricát termelni.
Az EU megszavazta, hogy GMO kivonják az élelmiszer és környezetbiztonsági ellenőrzések felelősségre vonási folyamatok alól, így termelhetünk GMO terményeket.
Mocskos amcsi lobbi, csak átnyomta az áruló EU -s bagázson az akaratát.
A legfinomabb és legegészségesebb búza, kukorica a GMO -s ukrán termény lesz most már az EU ban.
https://www.tiktok.com/@mikvannak2/video/7332965520917925152?_r=1&_t=8jhl3iqKARF
Két témához szeretnék hozzászólni:
Egyik az állattartás, műhús kérdése. A műhústól rovarfehérjétől elzárkózok.
Az állattartás megszüntetése a cél a metántermelés miatt, de valójában a műhúsbiznisz miatt.
Induljunk ki az anyagmegmaradás törvényéből.
Ahol a marha nem legel, ott nő a fű. A fű lebomlik, abból is metán keletkezik, csak nagy területen és folyamatosan. Lehet, hogy alig mérhető, talán még sosem mérték.
A marha pedig nagy testű állat, akár elől, akár hátul ürít, közelben mérhető - gondolom - a metánkoncentráció. Ha ezt arra a területre osztanánk, ahonnan a lelegelt takarmány származik, akkor ott lennénk, mint ahol nem hasznosítják a gyepet vagy melléktermékeket vagy más takarmányt.
Metán ügyben évmilliókra kellene visszanyúlni, mert azok "böfögnek" a jég és hó alól pl. Szibériában és el sem tudják oltani a tüzet.
Ez az egész metán ügy csak egy szűk kör érdeke a műhúsos befektetéseik miatt, meg a rovarfehérje miatt.
Az ember a vegyes "takarmányra" van kitalálva, a fosszíliákban még soha senki nem talált műhúsra utaló dolgokat.
Az a jó, amit odafent kitaláltak, megalkottak és akármióta bevált. Nekünk ezzel kellene jól gazdálkodni!
Erdők, fasorok, mindenféle fásítások szerepe
Mi a mi hazánkban csinálhatunk bármit és bármilyen jól, a nagy összefüggések miatt kevés, de az is valami.
Szomorúan tapasztalom, hogy míg régen mindenütt árkok húzódtak és az év nagy részében volt víz bennük, mára szinte egész évben szárazak. Egy-egy nagyobb eső alkalmával fut bennük össze a víz. De az megy ki az országból.
Néhány nagy-nagy víztározóval nem lehet eleget segíteni. Szerintem nagyon sok kicsi is kell, hogy azok is emeljék a környék talajvízszintjét.
Gyepben lejtőn vagyok érintett, szántón viszonylag sík területen. Az erdők egy része meredek vízmosásokban és körötte van vagy olyan völgyben, ahol régen sokszor állt a víz és benyárfázták.
A gyepen látom, hogy egy-egy kis eső nem folyik el, mert a gyeptakaró tartja. Nagyobb eső esetén már fut el belőle. Én szeretnék rétegvonalasan árkokat létesíteni, helyesebben ezek csak olyan hosszúak lehetnének, ameddig szinte vízszintes az árok. Ezeket az árkokat töltögetném szervesanyaggal.
Vérzik a szívem, amikor azt látom, hogy a fakitermelésen karvastagságú ágakat is elégetnek, hogy tiszta terület keletkezzen. Gondolatban már a képzeletbeli árkaimban látnám őket, bár annak az erdőben lenne a helye. De ide mehetne a tisztítókaszálásból származó nem nagy értékű cucc is. Védené az árkot a kiszáradástól.
A lejtőirányú árkokat bűnös módon már régen feltöltöttük trágyával és a szénából kihúzgált vackokkal, ami a vett túzokos szénában jócskán volt. Az olyan mindegy, hogy az árokból vagy a potyogtatásból kerül nemkívánatos növényfaj magja a területre, de kerül. Most ezeken a helyeken nem folyik el a víz, beszívódik, Amikor átvettük a területet, még csak 0,5-1 m-es árkok voltak. Aztán jöttek a monszumesők, egy nyáron 3 monszumeső kimélyítette, kiszélesítette. Ezért kellett betömni és jól sikerült, most jó gyep van rajta.
Nem merem keresztben elkezdeni, a gatyánk se marad meg, AKG-s gyepek.
Pár év múlva pedig ezekben az árkokban jól lehetne fasorokat telepíteni. Az állattenyésztők tudják, ma már ha egy szopós elalszik a napon, napszúrást kaphat. Ezért is kellenek a fák. De amikor UNIO-sok lettünk, üldözték a fát. Mi meghagytuk a legkisebb tölgycsemetéket is. Körötte meghagytuk a bozótot, hogy védje a fát. Így se a jószágaink, se a vadak nem legelték le. Mára szemet gyönyörködtetőek, gondolom, a pottyantás is neveli őket. De még kellene telepíteni.
Szántóknál nagyon rossz a helyzet. Van ahol 500 ha-on 3 db fa van. A régi vizesárkok be vannak szántva. Úgy tapasztaltam, az AK-ra kiadott területhez ezek nem tartoznak hozzá. Szerintem ezeket a területeket újra ki kellene árkolni és mellette beültetni fákkal. Egyetlen nagy akadálya van: a vadkártétel!!!! Ahol több szántónk van (nem sok, nem 100 ha-k) szívesen beáldoznék erdősítésre egy ha-t, de biztos, hogy egy év alatt semmi nem maradna belőle.
A vadkártétel környezeti káráról nem szoktak beszélni. Amíg ennyi vad van, nem lehet fásítani! Nem elég a szárazság (de öntözni legalább valamennyire lehetne a csemetéket), de a vadak ellen nincs védelem!!!
A korombéliek még emlékezhetnek rá, hogy a tsz-esítés után megindult a nagyüzemi táblák kialakítása. Utána alig akadt mutatóba egy-egy fa, ahová délben le lehetett ülni ebédelni meg egy kicsit hunyni. Amelyik fa túlélte a szocializmust, az nem élte túl a rendszerváltás utáni időket.
Mostanság erdőt telepíteni lehetetlenség!!!! Szárazság és vad!!!
Hagyni kell bebozótosodni és a bozót megvédi a talajt is a csemetét is. Helyben kell elvetni a magvakat! Láttam videót, Ausztráliában drónok lövik a bozótba a drazsírozott őshonos magvakat és az eredmény nagyon jó.
ŐSHONOS!!! Igen, nálunk a tölgy őshonos, de az utóbbi években több fa kiszáradt. Úgy látom, ahol tufásabb, ott száradnak. Egyenlőre a völgyben még nem. Talán a völgyekben sem kellene az olasz nyárt erőltetni, a 10 éves telepítésből is van, ahol szárad, ahol közel van a tufa.
25 éve figyelem a mi erdeinket és a környéken lévőket is. Az aszályok miatt sokkal kisebb a hozamuk, mint 25 évvel ezelőtt. Még az akácok sem bírják eléggé, igaz, tufán vannak.
A fenyvesek barnállnak a hegyoldalakon.
A fa, mint tüzelőanyag - véleményem szerint - nem sokáig áll korlátlanul rendelkezésre.
Igaz, lehet, nem is sokáig kell..., ha nem kapunk észbe!
Válasz Praetor #2321. hozzászólásáraAnnyira nem vagyok otthon a retardált második életében, de egyszer felröppent a hír, hogy 83 évesen meghalt a Szovjetunióban. De volt olyan is, aki látta Argentínában, mellesleg találtak a bunkerben 2 összeégett hullát, lyukkal a koponyájukon. Ahogy Mulder ügynök mondaná: - Az igazság odaát van. Esetleg: - Stirlitz tudta -, hogy csak a nagyokat idézzem.
Válasz Gandhy #2320. hozzászólásáraKösz.
Válasz Praetor #2319. hozzászólásáraJó, legyen.
Válasz Gandhy #2318. hozzászólásáraPedig de. Okkultista volt ő is (a neonácik legfanatikusabbjai ezért okkultisták), mint ahogy az elit legteteje (nem elsősorban a kirakatemberek), és megengedtek neki olyan dolgokat, amiket másoknak nem (pl az "új" német márka rögzítése). Emellett 1943-ig finanszírozták becsülettel. Aztán ügyesen kimentették a végén, és még a nácivadászoktól sem kellett tartania. Igazán hálásak voltak neki a trógerek.
Válasz Praetor #2317. hozzászólásáraAzt azért nem mondanám, de egy hasznosidióta volt a számukra.
Válasz Gandhy #2313. hozzászólásáraŐ is ezeknek az embere volt, elég a finanszírozási irányokat nézni.
Válasz drónkövetelő #2314. hozzászólásáraHa most nem történik változás, akkor az EU nak és Európának is meszeltek.
Még egy ilyen ciklust nem bír ki az EU, szétesik és háborúk lesznek, de ez cél is.
Attól félek, hogy itt is bevetik a jól bevált taktikát, mint Trump esetében náluk.
Itt is megvannak az ügynökeik az EU ban.
A Trump annyi szavazatot kapott , amennyit amerikai elnök/elnökjelölt még soha sem, végig vezetett is, majd jött a csoda és a végén működött az informatika.
Válasz Ohaza63 #2311. hozzászólásáraés ez már nem igazán konteó, ez a valóság
Válasz Ohaza63 #2312. hozzászólásáraTalán a 24. órában, de lesz nyáron lehetőség az európai vezetők leváltására. Nem hiszem hogy sikerül, csak reménykedem, hogy ezeket a mocskokat elzavarjuk.
Az amcsikban viszont nagyon bízok, hogy novemberben Trump nyer és akkor pislákolni fog a reménysugár a világ megmenekülésére.