Fórum
- Rövidtárcsák új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Zetor traktorok új
- Cambridge hengerek új
- Direktvetés, no-till. új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Milyen traktort érdemes venni? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
Cikkajánló
Hirdetés
4,1 tonnás hozam és stabil teljesítmény: újra bizalmat kapott az LG AMBASSADOR repcehibrid Kányán
Több, mint 4 tonnás termésátlagot hozott hektáronként.
3159 hozzászólás
Válasz rongyos #2458. hozzászólásáraVan.
Beszélj Hajdú-Bihar vármegye illetékes ügyintézőjevel. (erdészeti)
Tisztelt Fórumtársak!
Egy nagyon egyszerű kérdésben szeretnék tőletek tippeket, tanácsokat kérni, ha az időtök engedi. Adott egy 6 hektáros erdő. Ennek tulajdonomban van az 50% plusz legalább 1 szavazat tulajdoni hányad. Az állomány homogén, 1 erdőtervi jele van. A maradék terület kb 12-14 ember tulajdona, kb. 0,2 ha területekkel.
Van-e lehetőség arra, hogy kiválok a saját tulajdoni hányadommal, a többiek pedig maradnak osztatlan közösben. Több részt nem szeretnék megvenni a területből. A tanácsokat megköszönöm.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-01-30 10:37:53
Válasz csabahegeszt #2455. hozzászólásáraAkkor mégegyszer. A széljegy tájékoztat arról, hogy a földhivatalnál az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A széljegy csak azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van, a földhivatal a kérelemnek helyt adhat, illetve elutasíthatja. A bekebelezés is tulajdonosok közti adásvétel,ráadásul olyan tulajdonosoknak adatik meg,aki a jogi rangban előrébb vanráadásul azt kifüggeszteni sem kell,. Emiatt a széljegyre vezetett adásvátelt meg lehet támadni,és töröltetni annak,aki a fenti rangokkal rendelkezik. Az hogy erre a te esetedben van e esély,az ingatlan és a tulajdonszerzés módja, és a társtulajdonosok határozzák meg. Elsősorban a szándék és a tudomásulvétel. Tehát ha netán kifüggesztésre nem kötelezett adásvételre vagy jogosult,viszont a többi tulajdonost értesíteni kell,és azok közül valaki bekebelezésre jogosult,akkor boríthatja a bilit,ha akarja. Ha kifüggesztésre kötelezett az adásvétel,akkor mégnagyobb a kockázat,mert ott olyan tulajdonostárs is labdába rughat aki nem jogosult bekebelezésre. Mégegyszer mondom nagyon egyedi és egyéni minden egyes helyzet. Amennyiben te tulajdonostárstól vásárolsz és nincs másik tultársnak szándéka bekebelezésre akkor valamivel nyugodtabb lehetsz,de ne dőlj hátra attól,hogy széljegyre van vezetve az adásvételi folyamatod.
Válasz Matyi50 #2453. hozzászólásáraBenne volt a kérdésbe a bekebelezés is.
Azt hogyan?
Szerintem ha széljegyen van nem lehet bekebelezni.
Válasz csabahegeszt #2449. hozzászólásáraTavaly az egyik tulajdonostárs, Állami föld, két év hercehurca után, adásvétel, kifüggesztés, kifizetés után, két nappal az után adta be a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét, hogy egy másik tulajdonostárs, megosztási tényfeljegyzése a felkerült a tulajdoni lapra. Az ő része is be lett kebelezve, az állam megkapta a bekebelezőtől a részét, az állam meg visszafizette a vételárat.....
Válasz csabahegeszt #2449. hozzászólásáraAzon tulajdonosok,akik elővásárlási jogban a Fvt szerint előrébb vannak bármikor megtehetik. Nincs arra mód,hogy ilyen kiskapukkal,hogy széljegyre vezettet egy adásvételt. megakadályozza,megakassza valaki a többi jogosult társtulajdonos,vételi,megosztási szándékait.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-01-30 10:38:07
Üdv Azt szeretném kérdezni hogy jelen pillanatban van osztatlan közösben kb 1 hektár erdönk . Ha kiméretem akkor kapok e rá kitermelési engedélyt vagy nem érdemes vele foglalkozni 20-30 cm es fák vannak benne és tiszta akác.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-01-23 10:02:09
Válasz Matyi50 #2445. hozzászólásáraAkkor mond ki a szót te.
Ha kivan függesztve az adás vétel akkor másik tul társ betudja e kebelezni vagy kiméretni a területét?
Mert szerintem se tudja kiméretni se bekebelezni ,rájelenkezni rá tud ha akar de nem ez volt a kérdés!
Válasz floresta #2441. hozzászólásáraAz lehet hogy elolvasta,de nem értelmezte az biztos.
Válasz Matyi50 #2445. hozzászólására
Válasz floresta #2444. hozzászólásáraJa és milyen helyről beszélsz??? Ez egy fórum,itt mindenkinek ugyanolyan helye van. Semmiféle formált joggal nem lehetsz itt senki fölött,és nem adhatsz át senkinek itt "jogokat" sem Te sem én sem más hozzászóló. Ez is azt mutatja,mekkora tévhitben és személyiségzavarban élsz. Quercus,Floresta,meg még kitudja hány nick a tiéd.... legalább az email cimed ne váltogasd a szaktanácsadáshoz.
Válasz floresta #2444. hozzászólásáraEz vagy te! Meg vagy győződve róla,hogy a tudásod és jogismereted teljesen hibátlan,közben bebizonyosodik sorozatban,hogy mekkora dilettáns szélhámos vagy. Legjobb védekezés a támadás,elkezdesz mutogatni,meg hisztizni hogy elégy innen...sokadjára...ahelyett,hogy beismernéd,mekkora baromságot írkálsz ide úgy,hogy azt a laikusok teljesen hiteles infónak veszik. Mindenki hibázik,de ha valaki nem ismeri be és továbbra is osztja a mantrát,az nagyon káros tud lenni.
Válasz Matyi50 #2443. hozzászólásáraRendben barátom. Az erdészeti topikokban már átadtam neked a helyet, most átadom a fórumon is. Innentől kezdve, akinek kérdése van, forduljon hozzád. Te vagy a szakértő.
Ha esetleg valakit érdekel egy adott témában az én véleményem is, az kereshet a floresta@citromail.hu email címen.
Ha tudok, segítek.
Válasz floresta #2441. hozzászólásáraEl! Ne nézz hülyének se engem se mást ! Hatvan névvel regisztrálhatsz ide havonta új neved van,félrevezeted az embereket,mert azt hiszed Te vagy a májer az erdészetben és az ingatlanügyekben! A bekebelezési folyamat is adásvétel,csak az egy bizonyos kedvezményezett körnek az! Nem gyűlölet és irigység beszél,de az hogy meg vagy győződve róla hogy te tökéletesen tudod és tisztában vagy itt mindennel az sorozatosan bebizonyosodik,közben meg akkora lukra futást generálsz egy ilyen félrevezetéssel,hogy csak na!
ISMétlem! Simán megakaszthatja az adásvételt az arra jogosult,pl elővásárlási jogban előbbre levő személy,vagy tulajdonostárs! És igen olyan tulajdonostárs is,akinek bekebelezésre is jogot ad a törvény! PONT! Ne vezesd félre az embereket!
Válasz Matyi50 #2440. hozzászólásáraEngem max az állam tudna meg akasztani.
Azt kérdeztem ,hogy a megosztást vagy a bekebelezést akadályozza e ha adás vétel van.
Én mint tul társ veszek és közben valaki ki akarja méretni akkor tudja e ez volt a kérdés
Válasz Matyi50 #2440. hozzászólásáraElolvastad mi volt a kérdés, vagy megint csak az irigység, a gyűlölet beszél?
Válasz floresta #2438. hozzászólásáraAttól mert széljegyként jelezve van, simán megakaszthatja egy arra jogosult pl elővásárlási jogban előbbre levő személy!!!! Ne vezesd félre az embereket!
Válasz floresta #2438. hozzászólásáraKöszi.
Ez nekem jó hír.
Válasz csabahegeszt #2437. hozzászólásáraHa föl van jegyezve széljegyként a tulajdoni lapra, akkor nem.
Eddig meg lehetett akasztani egy adásvételt azzal, hogy a kifüggesztés alatt megindította valaki a megosztást. Azért lehetett ezt megtenni, mert az ügyvédek "elfelejtették" tájékoztatni az érintetteket, hogy arról, hogy van lehetőség az adásvételt széljegyként feljegyeztetni.
Ezt most a Földforgalmi törvény rendezte január 1-től. Ha az első körben átmegy az előzetes vizsgálaton a szerződés, akkor a földügyi hatóság megküldi a jegyzőnek kifüggesztésre, és ezzel egyidőben intézkedik a széljegyként történő feljegyzésről.
Válasz floresta #2432. hozzászólásáraAkkor ugye nem lehet osztatlant megosztani se bekebelezni ha folyamatban van az adás vétel?
Üdv!
Ne offolajtok!
Modi!
Válasz Rabó001 #2434. hozzászólására "A fő baj hogy ez még azt se tudja normálisan leírni hogy mit akar kérdezni. Pedig néha a kevesebb több lenne"
.
Válasz Rabó001 #2433. hozzászólásáraBár most újra átolvasva, az egészet.
Válasz floresta #2432. hozzászólásáraNa, lényegében én is ezt írtam.
És akkor szerinted, ha osztatlan közösben történik az öröklés, akkor az egészet kell majd megosztani, vagy csak azt a részt amit örököltek?
Válasz Rabó001 #2428. hozzászólásáraGyakorlatilag nincs különbség abban, hogy az örökhagyó 1/1-es tulajdont, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadot hagy az örökösökre.
Az első körben el kell kerülni, hogy az 1/1-es tulajdon esetében a hagyaték során osztatlan közös tulajdon keletkezzen, vagy ha az örökség tulajdonrész osztatlanban, akkor el kell kerülni, hogy az örökség következtében az ingatlanban a tulajdonostársak száma ne növekedjen. Ez megtörténhet pl. úgy is, hogy az osztályos egyezség keretében - ha több örökös van - egy örökös örökli az ingatlant, vagy a tulajdoni hányadot.
Ha azonban nem az örökösök nem tudnak megegyezni a törvény által felkínált egyik lehetőségben sem, akkor az örökség a Hetv. szerinti eljárással zárul, vagyis minden jogosult örökös kap tulajdonrészt. Így az 1/1-es örökségből osztatlan lesz, a osztatlanban fennálló tulajdonrész pedig tovább osztódik.
Ezen eljárás keretében nincs területi minimum.
Amikor a hagyaték hatályossá válik, onnan kezdődik a második kör. 5 évük van az örökösöknek arra, hogy az osztatlan közös tulajdont felszámolják.
Ennek egyik lehetséges módja, a Foktftv. szerinti eljárás.
Ha a földrészlet osztható, akkor a 2. alcím szerint kell eljárni. Ha nem, akkor a 3. alcím szerint.
Az "érdekesség" abban az esetben van, amikor az örökösök már eleve osztatlan közös tulajdonban szereznek tulajdoni hányadot. A fenti kötelezettség ugyan is ebben az esetben is él. Vagyis ha mondjuk egy 10 ha-os földrészletben örököltek 1 ha-t ketten, ez azt jelenti, hogy kettőjük közül valakinek 5 éven belül meg kell indítani az osztatlan megszüntetését. A maga 0,5 hektárjával.
Válasz Rabó001 #2427. hozzászólására
"smajlikat meg be tudsz szűrni ész nélkül". A személyeskedő megvető hozzá szólásod téged minősít arra nem reagálok mert a végén a határleső még engem talál meg. Nos te nem tudsz valamit de biztos a másik ül fordítva a lovon akkor megpróbálom még egyszer 1/1 tulajdon öröklésekor mindenki örökölheti a részét úgy hogy osztható 1 ha nagyobb területi egységre megosztva mindenki kap 1 helyrajzi számot osztatlan közösben nem. Max 5 év van adva. Hogy rendezzék az örökösök egymás közt hogy ki lesz a tulajdonos annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonostársainak száma ne növekedjen,a birtokos ez lehet
1. az örököstársak osztályos egyezséget kötnek,
2. az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, illetve átruházzák, akként, hogy ezzel - egymás közötti viszonyukban, az adott tulajdoni hányadra - közös tulajdon nem keletkezik,
3.az örököstársak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik,
4. az örököstársak az ingatlant, örökrészt, illetve tulajdoni hányadot az állam javára ingyenesen felajánlják.
De ezt a jogalkotó itt leírja (3) "Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük."
Válasz Rabó001 #2429. hozzászólásáraHála mindennek nem kellett örökölnünk mostanába.
Lehet már most más a helyzet.
Válasz csabahegeszt #2424. hozzászólásáraIlyen viszonylag sok van, főleg régebbi ügyek. Ismerek, illetve ismertem olyat aki úgy halt meg, hogy a házának csak egy töredék része volt az elhunyt nevén. Aztán aki megvette a házat, ő felkereste a hivatalos tulajokat az adásvételivel, szerencsére mind aláírta neki. És minden el volt hagyatékolva a 70-es 80-as években, a tulajok nevére írva, csak senki nem foglalkozott vele. Nemis tudták mikor az ürge bekopogott hozzájuk, hogy akkor a ház részüket én megvenném.....el kellett magyaráznia neki hogy mi is ez, meg hol.
Az illető mikor megvette a házat, valamikor a második világháború után, akkor nem papiroztatta le, egy része az övé volt, a többi meg valami rokonoké. Le is bontotta, újat épített. Ha az aki végül megvette a lakó halála után, ő se foglalkozik vele, csak az elhunyt részét megveszi, akkor a mai napig annyi néven lenne.
Válasz floresta #2426. hozzászólásáraEz nem vita....
Azt állítja hogy osztatlan tulajdonrész örökléskor csak egy örökölheti egyben. Szerintem meg nem. Ha megosztható az örökösök között, és úgy egyeznek meg.
Aztán persze én is tevedhetek.
Az a fő baj hogy ez még azt se tudja normálisan leírni hogy mit akar kérdezni. Pedig néha a kevesebb több lenne.
Válasz arashan #2425. hozzászólásáraTe szerencsétlen, olvasd már tovább! Még azt is leírtam előre hogy mit keress! De azt se találod meg, mert nem is akarod, illetve az van amit már sokszor írtam, nem tudsz se írni se olvasni rendesen. Ezt újra bebizonyítottad.
d. Megosztási eljárás.
Végeztem, húzz vissza az offtopicba, smajlikat meg be tudsz szűrni ész nélkül.
Válasz Rabó001 #2420. hozzászólásáraEgyébként miről vitázol ezzel az ..................
Válasz Rabó001 #2420. hozzászólására A válasz itt van tehát-:a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Ha nem történik ez meg akkor 3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését § követő öt éven belül§ érted: követő öt éven belül tehát csak egy maradhat mint a hegylakóban sose hittem hogy ez is eljön egyszer mint ahogy Bruce Willis mondta az ötödik elemben kutyát macskát chippel kell ellátni az embert meg retina azonosítóval
Ezt azért mondom mert van erdőrészem és tudom az öreg már rég meghalt,van is leszármazott de ő sem volt bent sehol és még mindig az öreg nevén van a erdő rész.
Majd valaki talán én megakarom venni akkor fizethetem a póthagyaték stb hülyeséget mert csak azért mert lusták bemenni a fh ba.
Közjegyző az meg tesz rá.
Tisztelet a kivételnek.
Pl anyósomék sem tudtak róla ,hogy a nagyapjuknak volt szántó ami osztatlanba volt.
Aki művelte lekérte a tlapot.
Akkor már mikor ment hogy ő azt megvenné akkor már egyből megakartak gazdagodni.
Nem csak anyósom hanem mindenki. De hogy utána jártak volna hogy mi volt neki az már luxus lett volna.
Asszony örökölt apja után zártkertet is.
Bementünk a fh ba ott derült ki hogy 6 tulaja van amit valamikor mind neki adta apósnak,csak hát papír nyema.
Meg cserélgették szóba.
Stb
Válasz csabahegeszt #2421. hozzászólásáraNálunk ami öröklés volt az elmúlt 20 évben, ott nem mentünk semmi után, meg nem kellett semmit bejelenteni, mindent lekért a közjegyző, még az elhunyt néven lévő kincstári takatekjegyeket is. Persze régebben gondolom még lazábban ment, kevésbé volt számítógépen, meg hát akkor is volt olyan ember aki esetleg félvállról vette a munkáját.
Válasz csabahegeszt #2421. hozzászólásáraNem tévedsz,majd negyven év után a nagybátyám zsebkendőnyi hagyatéka után pót hagyatékit tartottak,a földhasználó xarevősége miatt,ha nem marják fel a támogatást végig, simán elbirtokolhatták volna,és nem húzódik évekig a dolog eddig is és ezután is valószínűleg. Természetesen akiket kisemmiznének a több vagy több tíz hektáros jussukból egész a bekebelezési törvény megjelenéséig reménykedhettek.Csak hát nagy a terület/380ha/ sok a tulaj-örökös etc.-etc,Kanadától Ausztráliáig.
Rengeteg olyan van aki mikor valakije elhalálozik nem megyen be a fhivatalba utána járni hogy van e valami ingó a örökhagyó nevén.
Mert a közjegyző se nagyon fog utána járni.
De bocs ha tévedek
Válasz arashan #2419. hozzászólásáraSzerintem nem. De akkor bizonyítsd be az igazad!
A törvény 18/B. § d.) pontja szerintem nem zárja ki azt, hogy megosszák az ingatlanban lévő tulajdonrészt. És a megosztás után több, legalább 1 hektáros 1/1 ingatlan alakul ki.
A vonatkozó részt kimásoltam:
18/B. § * (1) Ha a 2022. december 31. napját követően megnyílt hagyaték tárgya osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad és a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli, - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is -, annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonostársainak száma ne növekedjen,
a) az örököstársak osztályos egyezséget kötnek,
b) az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, illetve átruházzák, akként, hogy ezzel - egymás közötti viszonyukban, az adott tulajdoni hányadra - közös tulajdon nem keletkezik,
c) az örököstársak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik, vagy
d) az örököstársak az ingatlant, örökrészt, illetve tulajdoni hányadot az állam javára ingyenesen felajánlják.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a He. 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Válasz Rabó001 #2417. hozzászólására Osztatlanban csak egy törvényes örökös viheti nem lehet megosztani az 1/1 tulajdont viszont igen valamit megint másképp értelmeztél...
Válasz rebarbara69 #2413. hozzászólásáraÉn csak a 2020. évi LXXI. törvényt olvastam, azt én úgy értelmezem, abban az van, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor 5 évük van a megosztásra vagy egyikük tulajdonába adására.
Ez az a rész:
18/B. §
Ha az (1) bekezdésben foglaltak nem vezetnek eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak - ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is - a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg (a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örökös pedig kötelesrész kiadása jogcímén szerzi) azzal, hogy azt a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül
a) egyben értékesíteniük kell,
b) egyikük tulajdonába kell adni,
c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a 2. alcím szerinti eljárás vagy - a feltételeinek fennállása esetén - a 3. alcím szerinti eljárás kezdeményezésével meg kell szüntetniük.
Válasz arashan #2415. hozzászólásáraNem.
Nem csak 1 viheti. Leírtam.
Rajtad kívül már mindenki érti szerintem.
Válasz rebarbara69 #2413. hozzászólására Pontosan ezt írtam én is de ezek szerint de mindegy
Válasz Rabó001 #2410. hozzászólására Pont ezt írtam én is ...-"ha osztatlanban van akkor csak 1 viheti vagy mindenki eladja egy idegennek vagy oda adják állambának ingyért ja és ugye nem hagy nyugodni hogy az ügyintézők is " nos ugyan arról vitázunk mert nem értjük egymás levezetését
Válasz Matyi50 #2411. hozzászólásáraEzt a jogalkotókkal kell tisztázni. Osztatlanban csak olyan tulajdonostársak maradhatnak, akik erről nyilatkoznak. Ezt a nyilatkozatot az egyezségi okiratban kell megtenni. Ezt megtehetik olyan tulajdonostársak is, akik tulajdoni hányada 1 ha-nál több. Van lehetőség továbbá a cserére is. Minden más esetben valakinek be kell kebelezni a 1 ha alatti tulajdoni hányadokat.
Ha ez nem működik, marad a használati megosztás. De ez is csak azért működik, mert az erdészeti hatóságok nagyon lazán értelmezik a törvényi előírásokat.
Válasz arashan #2409. hozzászólásáraRabo001 tömören leírta a lényeget az előző hsz-ben, kicsit kifejteném.
A fő rendezőelv az, hogy ne szaporodjanak az osztatlan közös tulajdonok. Ezt kellene megérteni.
Szét lehet osztani az örökséget, ( az oszthatóság határáig, tehát 1ha alá nem lehet menni), de 1/1es tulajdonok legyenek belőle. A gyakorlati megoldásra több lehetőséget kínál a törvény, mindenki a számára szimpatikusat választja. Az állam célja, hogy rákényszerítse az örökösöket a megegyezésre. Egy évük van rá, ha kicsúsznak belőle akkor 9%os adót kell fizetniük.
Az osztatlan közösben lévő területek is nevesítve vannak. Tehát GipszJakab meghal, van a nevén egy kiméretlen 3 hektárnyi terület 20 ha-os táblán belül osztatlan közösben. Ebből a 3 ha-ból nem lehet osztatlan közöst csinálni. Nem szerepelhet úgy a tulajdoni lapon, hogy eddig GJ-é volt, most meg GipszGizié és GipszGézáé osztatlan közösben.
Szétosztani szét lehet, lesz belőle két 1,5ha 1/1es tulajdon.
Vagy: Gizié a ház, Gézáé a föld stb.stb - lsd a tv-t.
A földhasználó szempontjából ez azért fontos, mert az osztatlanok nagyon megnehezítik az ügyvitelt és így a gazdálkodást.
Saját tapasztalat is ez. Mikor 3 ha-on hat tulajdonos van osztatlanban és ebből kettő külföldön - írass velük alá eredetiben bérleti szerződést. És az még a könnyebbik eset, ha egyetértenek egymással, de ha vita van köztük ... Pár éve volt egy tulajváltásunk. Két testvér örökölt két területet a szülő után. Mindkettőt osztatlanba tették, pedig minimális eltérés volt a területek között ( homlokcsapkodós smiley). Persze már csak a hagyaték után jutott eszükbe szólni. Mivel mindkettő azt nézte, hogy a másik ki akar vele szúrni, ezért ez lett a megegyezés.
Válasz Matyi50 #2411. hozzászólásáraKezdeményezze a megosztást, a többi tulajdonost meg nyilatkoztatni kell arról, hogy ők maradnak osztatlanban.
Válasz floresta #2397. hozzászólásáraAkkor én is felvázolok egy példát. Van egy osztatlan közös terület,amiben az egyik tulajdonos ki akar válni,meg akarja szüntetni,végre élni akarna a törvény adta lehetőséggel.Viszont neki több föld nem kell,elég ami van, a többi tulajdonos meg csak eladni akarja a saját részét, vagy ül a babérjain és egy fillért nem hajlandó fizetni még a sajátja kiméretésre sem.No ilyenkor mi történik,ha a kezdeményező tulajdonosnak nem kell több földterület, vagy nincs rá anyagi fedezete bekebelezni, a többiekét megvenni, hanem csak a saját részarányát akarja kiméretni és külön ingatlanná alakítani?
Valahogy értelmezhetetlen és érthetetlen az,hogy ha a saját tulajdoni arányát akarná valaki rendezni, és kezdeményezi az eljárást,onnantól kezdve kötelezve van arra,hogy milliomos vagy helyi nertag legyen,vagy kuss..mert a többiektől kell megvegye a területet ha ezt nem tudja,akkor marad minden ugy vagy még rosszabb lesz mert elviszik az ő földjét is valami millárdos,aki lefizeti valamelyik tulajdonost. Szóval ha nincs pénze sok sok hektárt megvenni,vagy nem kell neki több olyankor mi van ? A területi aránya megvan,de emiatt megint akadályoztatva van a saját ingatlanának birtokbavételére 1/1 módon.
Szerintem ez nem a törvény félreismerése,hanem a valóság.
Nem vitázni akarok veled ujra,de azt hiszem ez elég életszerű kérdés és történet.
Válasz arashan #2409. hozzászólásáraNem. Nem akarod érteni.
Osztatlan tulajdonrész esetén sem csak 1 viheti az örökséget, ha az felosztható közöttük legalább 1 hektáros részekre.