Válasz Rabó001 #2979. hozzászólásáraNa igen. Ez a történet ismét arról szól, hogyha egy országban hülye jogalkotók, hülye jogszabályokat hoznak, akkor a normális polgárnak nincs más lehetősége, mint egyezkedni a jogalkalmazókkal, jelen esetben a földhivatalokkal.
Megjegyzem, a magyar közigazgatás még azért nem omlott össze, mert a jogalkalmazók, a hivatalokban, hatóságoknál dolgozók jelentős része a normális ember kategóriába tartozik, és megpróbál segíteni....
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraNekem van egy terulet, amit több lépésben vettük meg, de már 1/1-ben a miénk, csak más időpontokban járt le a bérlet. Mikor az első tulajdoni hányadra lejárt a bérlet, akkor azt elkezdtem művelni. Ja igen, akkor a terület a szülő nevén volt, szivessegit csináltunk. A szerződésben le volt írva hogy a térképen bejelolt területre vonatkozik. Néztek is amikor bevittem a foldhivatalba, elmagyaraztam neki, erre először reflexből ravagta hogy jo, de használati megállapodást kell csinálni mellé. Mondom neki az ügyvéd szerint nem kell, mert egy tulaj van. Azt mondja, jó, de akkor hivatalos terkepmasolat kell, az nem volt jó neki amit az ügyvéd letoltott. Mindegy, megcsinaltuk helyben azt is.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraMegittam az első kávémat, és teámat, akkor most leírom, mivel nem értek egyet.
Az özvegyi jogot nem lehet megvenni, megváltani viszont lehet, ha a megváltásba a jogosult beleegyezik, vagy arra is van lehetőség, hogy arról a kjogosult lemondjon.. Az ellenérték kiszámításának módja az illetéktörvényben található. (72. §)
Azt is nehéz értelmezni, hogy egy 1/1-es tzlajdonon hogyan csinálsz használati rendet. Kétésgtelen, hogy a Foktftv. 3. alcím szerinti bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni illetőségeket külön kell nyilvántartani, így elméletileg lehet használati rendet csinálni. Csak ennek szerintem nincs jogszabályi háttere. Meg kell beszélni a földhivatallal.
Mindenesetre ezt már régen rendezni kellett volna jogszabályi szinten. Mert ez a kérdés akkor is él, ha a tulajdonos szeretne földhasználó, vagy erdőgazdálkodó lenni.
Én ezt úgy csinálom, hogy már az osztatlan közös tulajdon felszámolása során megpróbálom rendezni a haszonélvezeti jogok sorsát. A földhivatalok általában egyeztetnek a BM nyilvántartással, és ha a jogosult már elhunyt, akkor az özvegyi jogot törlik. De ezt az egyeztetést ügyvéd is megteheti.
Válasz BélaNB #2974. hozzászólásáraMeg kell váltanod/venned hogy lemondjon róla, mint egy adásvételi szerződés, ami alapján a földhivatal törli a jogot. (Vagy bérbe adsz, annyival kisebb területet, csak akkor földhasználati megosztást is kell csinálni)
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni az alább leírt ügyben:
Adott egy 2.6 hektáros szántó, 1.9 hektár az enyém a maradékon osztozott 15 tulajdonos.
Be lett kebelezve a tulajoktól a részük, le is zárult minden rendben. Azonban az egyik tulajdonos részére (85 éves) volt özvegyi jog bejegyezve ami továbbra is fentmaradt a tulajdoni lapon kb. 500 négyzetméterre. Bérbe akarom adni a szántót (6 évre) és az lenne a kérdés, hogy az özvegyi jog tulajdonosa ha nem írja alá akkor mi a teendő, illetve, így mi a bérbeadás menete? Ugye most egy teljesen idegennek van özvegyi joga. Köszönöm a válaszokat.
"15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást – ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is – az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti – térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át."
Szóval, az van, hogy még mindig nagyon sokan nem értik, az osztatlan közös tulajdon felszámolásánál, azon tulajdonostársaknak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el a törvényi minimum területi méretet, azok be lesznek kebelezve. A törvény erejénél fogva. Vagyis ehhez nem szükséges a hozzájárulásuk.
Arra van lehetőségük, hogy többen úgy nyilatkozzanak, osztatlanban kívánnak maradni, ha ezzel a közös területük a minimum méret fölé megy. Ennek nincs akadálya. Viszont ezt a nyilatkozatot a megosztást lezáró, ügyvéd által elkészített, ellenjegyzett egyezségi okiratban is meg kell tenniük, és aláírásukkal megerősíteni. Ha ezt nem teszik meg, akkor a tulajdoni hányaduk bekebelezésre kerül, függetlenül a korábbí nyilatkozatuktól.
A Miskolci Törvényszék pontot tett egy elhúzódó vita végére.
Ededig minden földhivatal - kevés kivétellel, minht pl. Borsod -, elvárta, hogy a bekebelezésért járó bírósági letétek jogerősek legyenek. Miközben a jogszabály ezt nem várta el. Nos, a Miskolci Törvényszék ezt most sínre tette.
Nincs szükség a jogerőre.
A Foktftv. előírja, hogy erdők esetében a megosztás során figyelemmel kell lenni a faállomány fatérfogatára is. Vagyis a földrészleten található fakészletet arányosan kell elosztani. Ezzel csak annyi a gond, hogy erre az osztóprogram nem alkalmas. Vagyis ha egy földrészleten több erdőrészlet, eltérő fatömeggel található, gyakorlatilag nem lehet végrehajtani a megosztást.
Jó egy éve rákérdeztem a jogalkotóra - az Agrárminisztériumra -, mi a megoldás. Azt a választ kaptam, ezzel nem kell foglalkozni.
A Kúria ezt másképpen gondolja, mert szerinte így kell végrehajtani a megosztást. Most nem részletezem, azon kívül, hogy ez jelenleg kivitelezhetetlen, miért értelmetlen is egyben
A lényeg: sakk-matt.
Mert ha ez elvárás lesz a földhivatalok részéről - még szép, hiszen a Kúria döntése rájuk is kötelező érvényű -, akkor amíg nem módosítják törvényi előírást, vagy oldják meg, hogy az osztóprogram kezelni tudja ezt a dolgot.....addig erdőben elvétve lehet felszámolni a közös tulajdont.
Az már csak hab a tortán. hogy miután a földhivataloknak lövésük nincs arról, ez mit jelent, hogyan fogják ezt ellenőrizni.
Ha egyszer valami csoda folytán megtörténik, hogy az Agrárminisztérium használható törvényt alkot....akkor tettünk egy nagy lépést Európa irányába.
Még mindig nagyon kevesen élnek a lehtőséggel, hogy felszámolják a földeken fennálló közös tulajdont. Ugyan akkor azt mondják a földhivatalok, hogy ezen próbálkozások jelentős része sem jár eredménnyel.
Vagy az van, hogy valaki önállóan próbálkozik, de nem tudja kezelni az osztóprogramot, vagy megbíz a lebonyolításával valakit - az esetek tőbbségében egy ügyvédet -, aki vagy a megosztást nem tudja lebonyolítani, vagy olyan egyezségi okiratot készít, amit a földhivatal nem fogad el, vagy az is gyakori eset, mikor az ingatlan-nyilvántartási kérelmet elutasítja a földhivatal, az esetek jelentős részében téves jogértelmezés okán.
Nos erre azt tudom mondani, nem szabad feladni. Egyrészről neki kell futni mégergyszer, de már hozzáértő embert kell megbízni a lebonyolítással, másrészről, ha fennáll a vélelem, hogy a földhivatal elutasító döntése jogszabálysértő, élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és bíróságra kell vinni az ügyet. Természetesen ehhez egy jól megfogalmazott keresetlevél kell.
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
Válasz Erdőjaro #2958. hozzászólásáraNem igazán követtem a sorsukat, túl sok vizet nem zavartak. Ha jól értem, beolvadnak az AM-ba. Szerintem semmivel nem lesz jobb, sőt......
Az osztatlanok esetében mondjuk eddig korrektek voltak, ha volt állami tulajdonrész. Meglátom ezek után mi lesz. Szerintem az volt a fő gond, hogy nem hozták a kitűzött összeget az állami földek eladása terén. A pénz meg kellene piszkosul.....
Válasz Erdőjaro #2956. hozzászólásáraGondolom van benne állami tulajdonrész is, és az NFK többlethasználati megálllapodásként értelmezte a használati rendet. Fel kell homályosítani őket.
Válasz Lux in tenebris #2953. hozzászólásáraOsztatlan közös erdő esetében a többségi tulaj elindította a használati megosztást,ami létre is jött , pár éve az erdészeti hatóság bejegyezte,elfogadta. A használati rend célja a saját tulajdoni hányad művelése lett,semmi más, egyéni erdőgazdálkodói formában,mivel a többi tulajjal nem lehetett megegyezni. Időközben lett más erdőgazdálkodó is másik erdőrészleten.Az nfk most felszólítja a saját részét művelő tulajt,hogy számoljon el a többi tulajdonostárs felé,és küldjön beszámolót az nfk nak.
Űgy hogy a többi tulajdonostárs részére kimért területen kialakított erdőrészletek jó részén még mindig nincs erdőgazdálkodó,vagy más az erdőgazdálkodó.
Eközben az nfk mint olyan megszűnik.
Ezek nem egy bolygón élnek az erdészeti hatósággal? Eleve joga sincs másik tulajdonostárs részét művelni,ki van mérve külön minden,ki van festve aláírták... elfogadták... erre most az nfk kéri hogy a társult erdőgazdálkodás elszámolását küldje meg nekik
.
Válasz Rabó001 #2954. hozzászólásáraAz Ákr. hatályba lépése óta "kőbe van vésve", hogy a hatóság ismeri a jogszabályokat, és a kialakult joggyakorlatot. Ez egy úgynevezett megdönthetetlen vélelem.
Nem ismeri. De ez nem okoz neki problémát. A bíróságoknak sem, mert elképesztó dilettáns indokolásokkal védik az esetek egy részében a jogszabálysértő hatósági döntéseket.....
Több mint 3 év eltelt a Foktftv. hatályba lépése óta, de még mindig nem oszlik igazán a köd a jogértelmezés területén. Persze ez nem csoda. Egyrészről, mint már sokszor elmondtam, a jogszabályi rendelkezések egy része is a gagyi kategória, másrészről még mindig csak elvétve kezdeményezik a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonok felszámolását, így nem nagyon lehet végig vinni a földhivatalok, járásbíróságok téves jogszabályértelmezését jogorvoslati vonalon. De azért lassan tisztul a kép. Két olyan terület is van, ahol már van törvényszéki jogerős döntés arról, a földhivatalok tévesen értelmeztek/értelmeznek jogszabályi rendelkezéseket. Mindkét eset egyébként véleményem szerint világos, érthető kéne, hogy legyen az első perctől, de a földhivatalok nehezen viselik, ha nem vindikálhatnak maguknak plusz jogosítványokat, akár jogszabályi felhatalmazás nélkül is.
Az egyik eset a bekebelezési ellenértékek bírósági letétbe helyezéséhez kapcsolódik. Ez még mindig a legneuralgikusabb pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. De erről majd egy másik posztban. Szóval már maga a jogszabály is agyhalott módon fogalmaz:
„(4) * Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását. A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a 22/A. § (7) bekezdésében foglaltak igazolását kell csatolni a kérelemhez.”
Tessék mondani Tisztelt Jogalkotó, mi a bánatot kell érteni az „igazolás” alatt? A letéti kérelem benyújtását, a letéti összegek befizetését? A letéti végzést? A jogerős letéti végzést? Ezzel a problémával tisztában van az Agrárminisztérium is, de sok más mellett, ez sem érdekli. A gond az, hogy a földhivatalok szinte kivétel nélkül a jogerős letéti végzést várják el. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor hiánypótlási felhívást adtak ki. Ha azt nem tudta teljesíteni az ügyfél, akkor elutasították a kérelmet.
Miközben erre nem volt jogszabályi felhatalmazásuk. Akkor jártak volna el jogszerűen, ha alkalmazzák az Akr. ide vágó rendelkezését:
„48. § [Az eljárás felfüggesztése]
(1) * A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,”
A földhivatalok egy része szerint viszont ez a rendelkezés rájuk nem vonatkozik. Pedig de, vonatkozik. Ezt azért már jó pár hivatal megértette, de vannak, akik még nem. Na, ezeket el kell vinni a bíróságra, és majd az illetékes Törvényszék rendet vág a fejükben. Ha ugyan is letéti végzést kérnek a kérelemhez csatolni, akkor bizony addig, amíg azt az egybites bírósági titkárok meg nem szülik, fel kell függeszteni az eljárást.
A másik szokásos túlnyújtózkodás a lehetőségeken, mikor a földhivatalok elkezdik vizsgálni a tulajdonostársak részére küldött értesítőlevelek tartalmát, és az alapján hoznak elutasító döntést. Ezzel kapcsolatban is sok vitám volt, mert szilárd véleményem szerint ehhez nincs jogszabályi felhatalmazásuk. Na, ezt is rendbe tette agy Törvényszéki ítélet, az én verziómat alátámasztva.
Van még jó, pár ilyen jogértelmezési probléma. Ilyen pl. a „zöld papír”, és az ügyvédi ellenjegyzés kérdése. Ennek rendbetétele rám vár. Rövidesen sort kerítek rá.
Földeken, erdőkön fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása:
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, vagy többlethasználati megállapodás?
Attól függ. Vannak olyan helyzetek, amikor a kezdeményező tulajdonostárs jobban jár, az osztatlan felszámolása egy többlethasználati megállapodással.
Nézzünk egy pár példát. A kiindulási alap az, hogy valaki tulajdonostársként szeretne gazdálkodni a teljes földrészleten, vagy annak egy részén.
„Friss” vagy a csapatban, vagyis nincsenek meg a feltételek arra, hogy bekebelezz. Ebben az esetben a többlethasználati a megoldás, mert erre már 1 napos tulajdonostársként is tehetsz ajánlatot.
Bár az esetek elsöprő többségében a bekebelezésért fizetendő ellenérték nagyságrendileg alacsonyabb, mint az aktuális piaci ár, de megeshet, hogy ez fordítva igaz. Vagyis a bekebelezésért jóval többet kellene fizetni, mint amennyiért a „piacon” meg tudnád venni a földet….ha eladnák. Ebben az esetben is jobb buli a többlethasználat, mert lehet, hogy százezreket, milliókat spórolsz meg azzal, hogy nem számolod föl az osztatlant, nem kebelezel be. Ez erdők esetében nagyon gyakran előfordul. Az erdőkért ugyan is gyakran jóval magasabb bekebelezési ellenértéket kell fizetni, mint a piaci áruk.
Meg kell nézni a tulajdonosi összetételt. Elsődlegesen azt, kik azok, akik nem érhetőek el, vagy már feltételezhetően nem élnek. Aztán meg kell nézni, mekkora tulajdoni hányaduk van. Ha több mint a minimum mérték, akkor a megosztás során nekik külön önálló földrészlet kerül kijelölésre, 1/1-es tulajdonosok lesznek. És ezzel gyakorlatilag megszűnt annak a lehetősége, hogy ezeken bárki gazdálkodjon, mert nem lehet velük kapcsolatba lépni. Ha viszont többlethasználati megállapodási ajánlatot teszel, miután nem elérhetőek, 60 nap után beáll a törvényi vélelem a hozzájárulásukról.
Tulajdonostárs vagy egy földrészletben. Van bejegyzett földhasználó. A haszonbérleti szerződés lejár pár hónap múlva. Hiába vagy földműves tulajdonostárs, ha a haszonbérlő újra szerződést kíván kötni, nem biztos, hogy meg tudod akadályozni. Kivéve, ha te lépsz elsőként egy többlethasználatival.
A felsorolás nem teljes, mindig az adott szituációtól függ. A többlethasználati megállapodásnak ezen túlmenően van még előnye.
Határozatlan időre is köthető. Nincs előhaszonbérleti jog, kifüggesztés. Ha olyan szerencsés valaki, hogy egyedüli élő, vagy elérhető tulajdonostárs, akkor a használati díjat rendkívül alacsony szinten is meghatározhatja, ráadásul miután nincs kinek kifizetni…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati megállapodások, többlethasználati szerződések készítése, tanácsadás
Sokadszor.
Ha valaki tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonban, és fel szeretné számolni a közös tulajdont a Foktftv. szerinti eljárással, és az eljárás során szerezni is szeretne - bekebelezni, venni tulajdoni hányadokat -, ahhoz nem kell földművesnek lennie.
Rajtam ne múljon, hogy "kitisztuljon" a fórum.
A továbbiakban, ha van akit érdekel, hogyan látom, hogyan értelmezem a földjoggal kapcsolatos dolgokat, az a lentebb megadott helyeken megtalál.
Ha valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati szerződést kötni, termőföldre, erdőre, az a megadot elérhetőségen megtalál.
Változatlanul a bírósági letétek a neuralgikus pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. Bár erre 8 munkanapja lenne a járásbíróságoknak, de az esetek egy részében hónapokig elhúzzák. Ennek gyakran az a következménye, hogy a földhivatalok elutasítják a benyújtott kérelmeket. Ez egyértelműen jelentős anyagi hátrány a kezdeményező tulajdonostársnak.
Pedig ennek nem kelene így lennie. Erre a problémára az Akr. ad megoldási lehetőséget, csak az ügyvédek elsöprő többsége ezt nem ismeri, vagy a földhivatalok ezt nem hajlandóak alkalmazni.
Ilyen esetben élni kell a jogorvoslat lehetőségével, bírósághoz kell fordulni, és nem szabad elhinni az ügyvédnek, hogy ennek nincs értelme.
Válasz Pont #2944. hozzászólásáraAz Foktftv. bár a gygyi kategória - mint általában földforgalmi törvények -, de rengeteg lehetőséget tartalmaz.
Itt van kb. 2 ha . Ha senkinek-, vagy csak egy embernek van 0,3 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, akkor az alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezést kell elindítani. Vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Kivéve, ha pl. több minőségi osztály van, és valamelyik tul. társ jelzi a kezdeményező felé, hogy mondjuk a legalacsonyabb minőségi osztályba neki meglene a 0.3 ha, vagy több tul. társ jelzi, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Akkor ezt a bekebelezési eljárást le kell zárni, és meg kell indítani a 2, alcím szerinti megosztást, feltéve, hogy az ingatlan területe több mint 0,6 ha, vagy pl. szántó, legelő, erdő esetében a 2 ha.
A 2. alcím szerinti eljárásban bárki bekebelezhet, nem csak a kezdeményező. De ha erre nincs jelentkező, akkor a Törvény ezt a kezdeményező kötelezettségévé teszi.
Ezért van az, hogy ha van olyan tulajdonostárs(ak) akik tulajdoni hányadát be kell kebelezni, akkor rizikős a megosztást megindítani annak, aki nem felel meg a bekebelezési feltételeknek, vagyis nincs meg a 3 éve. De ha nincs kit bekebelezni, vagy van olyan tul. társ, aki ezt átvállalja, akkor akár az 1 napos tul. társ is elindíthatja az osztatlan felszámolását.
Válasz § földjog § #2943. hozzászólásáraA történet szerint senkinek nincs 0,3 és nem is akar hozzá vásárolni senki. A hivatalok szerint a megosztást kezdeményezőnek be kell kebeleznie min 0,3 Ha. A maradékok már maradhatnak osztatlanban. Nyelvészetileg sem lehet osztatlant megszüntetni, hogy senki sem éri el a 0,3, akkor ugyanis csak osztatlanok maradnak, csak nem egy osztatlan, hanem több....
Tartozhat egy belterületi földrészlet is a Földforgalmi törvény hatálya alá. Azt, hogy az osztatlan közös tulajdont hogyan lehet felszámolni, az attól függ mekkora a területe, illetve milyen a tulajdonosi szerkezete. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy pl. ha egy kert művelési ágú földrészlet nagyobb mint 0,6 ha, és van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada nagyobb mint 0,3 ha, akkor alapesetben megosztásról beszélünk. Azért alapesetben, mert természetesen it is van kiskapu. Egyet, amit eddig alkalmaztam már bezárt az Agrárminisztérium, de van másik.
Ha nincs legalább két ilyen tulajdonostárs, akkor bekebelezésről.
Ha a földrészlet megosztható, és vannak olyan tulajdonostársak, akik tulajdoni hányada nem éri el a minimum területet -pl. kertnél a 0,3 ha-t -, akkor azokat valakinek be kell kebelezni. A másik megoldás, hogy ezek a tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, hogy osztatlanban kívánnak maradni, és ezzel a közös területük meghaladja a minimum elvárást, akkor ennek nincs akadálya.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Rabó001 #2940. hozzászólásáraSzerintem nem tér ki a törvény bel-külterület szerint, földekről van szó benne, a lényeg mi van a tulajdoni lapon, a leírás szerint "kert" amiről így rendelkezik a törvény:
"Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél"
Esetleg ha zártkert: "Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 1000 m2-nél kisebb területnagyságú."
De ez mindig is így volt a terület minimumot el kellett érni, a belterületen is a rendezési terv szerinti övezetnek megfelelő területminimumot.
Válasz erzsipetras #2938. hozzászólásáraOsztatlant megszüntetni, csak úgy lehet, ha a kialakítandó területek elérik a területi minimumot, ha senki sem akarja ezt elérni akkor marad osztatlanban, egészen addig amíg valaki nem gondol egyet és viszi az egészet.......
Van egy kertem osztatlan közösben. 40 tulajdonos társam van,többen szeretnénk ezt az áldatlan állapototot megszüntetni.Foktftv-vel megszüntetni(részben megmaradnánk osztatlanban) de nem ennyi tulajdonossal.Felkerestem egy ügyvédet aki azt mondta, hogy csak úgy lehetséges ha én felvásárlok annyi területet amennyi a minimimhoz kell.(kert esetében 3000 m2). Nem akarok nagyobb területet mint amekkora most van, nekem ez bőven elég, de a tulajdonos társaim sam akarják növelni a területüket. Írtam levelet a Terület Fejlesztési Minisztérimba az onnan érkező válaszra mondta mondta az ügyvéd ezt a választ. Én is voltam a Földhivatalban ahol erre a kérdésre azt felelték meg lehet próbálni. Ajánlottak egy másik ügyvédet akinek rögtön aggálya lett ezzel kapcsolatban. 1; A megnevezés nekünk Kert és gatdasági épület. Mi lesz azokkal akik nem akarnak ebben részt venni? A kert méretét tekintve kb. 6 részre oszthetó (19956 m2). Van benne 611 m2 Állami tulajdon, 329 m2 Önkormányzati tulajdon, egy testvér párnak 103 m2, egy isős hölgynek 5 m2,szintén egy testvér párnak 2,5 m2, szintén egy hölgy 2,5 m2. Ezeket a területeket nem csak mi nem tudjuk hol van de még a tulajdonosok sem akiké, Van egy másik hölgy 1396 m2 és maradék még 400 m2. Az összes részletből a nagyját be tudjuk határolni mert a java művelt terület. Kinek kell bekebelezni? Mert szerintem senki nem akar! Ráadásul ez egy belterületi ingatlan. Szét tudnánl így is válni. hogy ne függjünk a nagy többségtől. A 3000 m2 kb. 4-5 telket foglalna magába és nem 20-at + a sallangokat.
Az Foktftv. lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak egy meghatározott része osztatlan közös tulajdonban maradjon. Erről egyértelműen nyilatkozniuk kell. Innentől kezdve viszont már egymásnak ellentmondó jogértelmezések születtek.
Hogyan kell erről nyilatkozni? Miután erről a Törvény nem rendelkezik, így szerintem nem szükséges teljes bizonyyító erejű okirat, elég pl. egy e-mail is.
Meg kell-é határozni, hogy valaki kikkel akar közös tulajdonban maradni. Szerintem nem. Természetesen ennek nincs akadálya, de véleményem szerint ha ezt a tulajdonostárs nem határozta meg, akkor ez azt jelenti, hogy pl. ha a tulajdoni hányada nem éri el a minimum mértéket, akkor bárkivel hajlandó közös tulajdonban maradni. Vagyis ha mondjuk 3 ilyen nyilatkozat van, akkor azt úgy kell kezelni, hogy ők hárman osztatlanban maradnak, feltéve, hogy így már a területi inimumot meghaladják.
Alá kell-é írniuk ezen tulajdonostársaknak az egyezségi okiratot? Szereintem igen.
A másik kérdés, amiben különböző jogértelmezések alakultak ki, az az osztatlan felszámolásához történő hozzájárulás. Ehhez a tulajdonostársak egyszerű többségére van szükség. Na de mi számít hozzájárulásnak? Csak azt lehet figyelembe venni ennek számítása során, aki aláírja az egyezségi okiratot, vagy azt is, aki nyilatkozik arról, hogy egyet ért a közös tulajdon felszámolásával, de az egyzeségben nem kíván részt venni, vagy esetleg azt is, aki átvette az értesítő levelet, de nem raagált a megadott határidőn belül?
Ezekre a kérdésekre ismét csak a "jogalkotó" tuidna érdemi választ adni. Ezért fel is tettem ezeket a kérdéseket az Agrárminisztériumnak.
Felhívnám a Magyarországon gazdálkodó, vagy földtulajdonnal rendelkező EU-s polgárok illetve képviselőik figyelmét, hogy a 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról, az EU-s polgárokra is hatályos. Vagyis ők is megszüntethetik a közös tulajdont, bekebelezhetnek, szerezhetnek, és ehhez nem kell földművesnek lenniük.
Ebben tudok segíteni.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha egy földrészletben van erdő művelési ágú alrészlet, akkor az osztatlan közös tulajdon felszámolása során AK szerint nem lehet a megosztást elvégezni, csak területarányosan.
Ez pl. egíy 10 ha-os földrészletnél, ahol van 2 ha erdő, illetve 8 ha szántó, amelyen belül modjuk van 1-es, és 4-es minőségi osztály, korábban azt jelentette, hogy ha valakinek az 1-es minőségi osztályú szántóba lett kijelölve az új 1/1-es tulajdona, akkor a kiindulási helyzethez képest kevesebb területet kapott, míg akinek a 4-esbe az többet.
De ha van erdő alrészlet, akkor csak területarányosan lehet osztani. Vagyis az is ugyan annyi területet kap, aki az 1-es minőségi osztályból kerül, mint aki a 4-esbe. És ez a döntés a megosztást kezdeményező kezében van.
Szerintem ez egy kis kerülővel akkor is megoldható, ha fásított terület alrészlet van.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Ha valaki meg szeretné szüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a 2. alcím szerinti megosztásra, vagyis van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulás szerinti tulajdoni hányada eléri a minimum területi mértéket - szántó, erdő esetében pl. 1 ha - akkor annak a tulajdonostársnak, aki kezdeményezni akarja a közös tulajdon felszámolását, nem kell megvárnia, hogy leteljen a tulajdoni hányad megszerzésétől számított 3 év. Akár 4-5 hónappal korábban is megindíthatja az eljárást.
Már többször elmondtam, az osztatlan közös tulajdonok Foktftv. alapján történő felszámolása számtalan lehetőséget rejt magában. Úgyis mondhatnám, a gengszterváltás utáni idők egyik legnagyobb bulija.
Ha egy tulajdonostársnak lehetősége nyílik arra, hogy tulajdoni hányadot vásároljon egy másik tulajdonostárstól/társaktól, akkor a hagyományos eljárás során a szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át.
Nem úgy abban az esetben, ha mindezt az Foktftv. szerinti eljárásban bonyolítja le. Ebben az esetben ugyan is nemcsak arra van lehetőség, hogy a minimum területet el nem érő tulajdoni hányadokat bekebelezze, hanem arra is, hogy bármely más tulajdonostárstól vásároljon. Ezen eljárás keretében azonban nemcsak elővásárlási jog, kifüggesztés, kamarai állásfoglalás, hatósági jóváhagyás nincs, hanem a Földforgalmi törvény szerinti nyilatkozatokat sem kell megtenni. Ez azt jelenti, hogy ha az megosztás lebonyolódik, és egy teljesen új, új hrsz-ú földrészlet – 1/1-es – kerül kialakításra, ahhoz már nem tapad ilyen nyilatkozat, vagyis szabadon bérbe adható.
3130 hozzászólás
Válasz Rabó001 #2979. hozzászólásáraNa igen. Ez a történet ismét arról szól, hogyha egy országban hülye jogalkotók, hülye jogszabályokat hoznak, akkor a normális polgárnak nincs más lehetősége, mint egyezkedni a jogalkalmazókkal, jelen esetben a földhivatalokkal.
Megjegyzem, a magyar közigazgatás még azért nem omlott össze, mert a jogalkalmazók, a hivatalokban, hatóságoknál dolgozók jelentős része a normális ember kategóriába tartozik, és megpróbál segíteni....
Válasz Csaba58 #2978. hozzászólásáraNekem van egy terulet, amit több lépésben vettük meg, de már 1/1-ben a miénk, csak más időpontokban járt le a bérlet. Mikor az első tulajdoni hányadra lejárt a bérlet, akkor azt elkezdtem művelni. Ja igen, akkor a terület a szülő nevén volt, szivessegit csináltunk. A szerződésben le volt írva hogy a térképen bejelolt területre vonatkozik. Néztek is amikor bevittem a foldhivatalba, elmagyaraztam neki, erre először reflexből ravagta hogy jo, de használati megállapodást kell csinálni mellé. Mondom neki az ügyvéd szerint nem kell, mert egy tulaj van. Azt mondja, jó, de akkor hivatalos terkepmasolat kell, az nem volt jó neki amit az ügyvéd letoltott. Mindegy, megcsinaltuk helyben azt is.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraMegittam az első kávémat, és teámat, akkor most leírom, mivel nem értek egyet.
Az özvegyi jogot nem lehet megvenni, megváltani viszont lehet, ha a megváltásba a jogosult beleegyezik, vagy arra is van lehetőség, hogy arról a kjogosult lemondjon.. Az ellenérték kiszámításának módja az illetéktörvényben található. (72. §)
Azt is nehéz értelmezni, hogy egy 1/1-es tzlajdonon hogyan csinálsz használati rendet. Kétésgtelen, hogy a Foktftv. 3. alcím szerinti bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni illetőségeket külön kell nyilvántartani, így elméletileg lehet használati rendet csinálni. Csak ennek szerintem nincs jogszabályi háttere. Meg kell beszélni a földhivatallal.
Mindenesetre ezt már régen rendezni kellett volna jogszabályi szinten. Mert ez a kérdés akkor is él, ha a tulajdonos szeretne földhasználó, vagy erdőgazdálkodó lenni.
Én ezt úgy csinálom, hogy már az osztatlan közös tulajdon felszámolása során megpróbálom rendezni a haszonélvezeti jogok sorsát. A földhivatalok általában egyeztetnek a BM nyilvántartással, és ha a jogosult már elhunyt, akkor az özvegyi jogot törlik. De ezt az egyeztetést ügyvéd is megteheti.
Válasz Pont #2976. hozzászólásáraEz nem igaz.
Válasz BélaNB #2974. hozzászólásáraMeg kell váltanod/venned hogy lemondjon róla, mint egy adásvételi szerződés, ami alapján a földhivatal törli a jogot. (Vagy bérbe adsz, annyival kisebb területet, csak akkor földhasználati megosztást is kell csinálni)
Nem a tulajdonos 85 éves hanem az özvegyi jog jogosultja.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni az alább leírt ügyben:
Adott egy 2.6 hektáros szántó, 1.9 hektár az enyém a maradékon osztozott 15 tulajdonos.
Be lett kebelezve a tulajoktól a részük, le is zárult minden rendben. Azonban az egyik tulajdonos részére (85 éves) volt özvegyi jog bejegyezve ami továbbra is fentmaradt a tulajdoni lapon kb. 500 négyzetméterre. Bérbe akarom adni a szántót (6 évre) és az lenne a kérdés, hogy az özvegyi jog tulajdonosa ha nem írja alá akkor mi a teendő, illetve, így mi a bérbeadás menete? Ugye most egy teljesen idegennek van özvegyi joga. Köszönöm a válaszokat.
https://foldjog.blog.hu/2024/09/07/szerintem_a_kuria_teved
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:02:42
Válasz Lada2105 #2969. hozzászólásáraFoktftv.
"15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást – ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is – az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti – térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át."
https://foldjog.blog.hu/2024/09/04/nem_art_tobbszor_elmondani
Válasz Lux in tenebris #2966. hozzászólásáraEz hülyeség. Nem kell ügyvéd által ellenjegyzett okirat. Teljes bizonyító erejű magánokirat is elég
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:03:09
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
Szóval, az van, hogy még mindig nagyon sokan nem értik, az osztatlan közös tulajdon felszámolásánál, azon tulajdonostársaknak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el a törvényi minimum területi méretet, azok be lesznek kebelezve. A törvény erejénél fogva. Vagyis ehhez nem szükséges a hozzájárulásuk.
Arra van lehetőségük, hogy többen úgy nyilatkozzanak, osztatlanban kívánnak maradni, ha ezzel a közös területük a minimum méret fölé megy. Ennek nincs akadálya. Viszont ezt a nyilatkozatot a megosztást lezáró, ügyvéd által elkészített, ellenjegyzett egyezségi okiratban is meg kell tenniük, és aláírásukkal megerősíteni. Ha ezt nem teszik meg, akkor a tulajdoni hányaduk bekebelezésre kerül, függetlenül a korábbí nyilatkozatuktól.
https://foldjog.blog.hu/
A Miskolci Törvényszék pontot tett egy elhúzódó vita végére.
Ededig minden földhivatal - kevés kivétellel, minht pl. Borsod -, elvárta, hogy a bekebelezésért járó bírósági letétek jogerősek legyenek. Miközben a jogszabály ezt nem várta el. Nos, a Miskolci Törvényszék ezt most sínre tette.
Nincs szükség a jogerőre.
A Foktftv. előírja, hogy erdők esetében a megosztás során figyelemmel kell lenni a faállomány fatérfogatára is. Vagyis a földrészleten található fakészletet arányosan kell elosztani. Ezzel csak annyi a gond, hogy erre az osztóprogram nem alkalmas. Vagyis ha egy földrészleten több erdőrészlet, eltérő fatömeggel található, gyakorlatilag nem lehet végrehajtani a megosztást.
Jó egy éve rákérdeztem a jogalkotóra - az Agrárminisztériumra -, mi a megoldás. Azt a választ kaptam, ezzel nem kell foglalkozni.
A Kúria ezt másképpen gondolja, mert szerinte így kell végrehajtani a megosztást. Most nem részletezem, azon kívül, hogy ez jelenleg kivitelezhetetlen, miért értelmetlen is egyben
A lényeg: sakk-matt.
Mert ha ez elvárás lesz a földhivatalok részéről - még szép, hiszen a Kúria döntése rájuk is kötelező érvényű -, akkor amíg nem módosítják törvényi előírást, vagy oldják meg, hogy az osztóprogram kezelni tudja ezt a dolgot.....addig erdőben elvétve lehet felszámolni a közös tulajdont.
Az már csak hab a tortán. hogy miután a földhivataloknak lövésük nincs arról, ez mit jelent, hogyan fogják ezt ellenőrizni.
Ha egyszer valami csoda folytán megtörténik, hogy az Agrárminisztérium használható törvényt alkot....akkor tettünk egy nagy lépést Európa irányába.
Még mindig nagyon kevesen élnek a lehtőséggel, hogy felszámolják a földeken fennálló közös tulajdont. Ugyan akkor azt mondják a földhivatalok, hogy ezen próbálkozások jelentős része sem jár eredménnyel.
Vagy az van, hogy valaki önállóan próbálkozik, de nem tudja kezelni az osztóprogramot, vagy megbíz a lebonyolításával valakit - az esetek tőbbségében egy ügyvédet -, aki vagy a megosztást nem tudja lebonyolítani, vagy olyan egyezségi okiratot készít, amit a földhivatal nem fogad el, vagy az is gyakori eset, mikor az ingatlan-nyilvántartási kérelmet elutasítja a földhivatal, az esetek jelentős részében téves jogértelmezés okán.
Nos erre azt tudom mondani, nem szabad feladni. Egyrészről neki kell futni mégergyszer, de már hozzáértő embert kell megbízni a lebonyolítással, másrészről, ha fennáll a vélelem, hogy a földhivatal elutasító döntése jogszabálysértő, élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és bíróságra kell vinni az ügyet. Természetesen ehhez egy jól megfogalmazott keresetlevél kell.
Bármelyik verzióban tudok segíteni.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Lux in tenebris #2960. hozzászólásáraErre kúldtem
foldjog
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Erdőjaro #2958. hozzászólásáraNem igazán követtem a sorsukat, túl sok vizet nem zavartak. Ha jól értem, beolvadnak az AM-ba. Szerintem semmivel nem lesz jobb, sőt......
Az osztatlanok esetében mondjuk eddig korrektek voltak, ha volt állami tulajdonrész. Meglátom ezek után mi lesz. Szerintem az volt a fő gond, hogy nem hozták a kitűzött összeget az állami földek eladása terén. A pénz meg kellene piszkosul.....
Válasz Lux in tenebris #2957. hozzászólásáraIdőközben már lehet elhaláloztak stb..elkképzelhető az állami tulajdonlás is így,de hogy ezt az nfk ne lássa....
Egyébként lesz helyettük valaki valami szerinted?
Válasz Erdőjaro #2956. hozzászólásáraGondolom van benne állami tulajdonrész is, és az NFK többlethasználati megálllapodásként értelmezte a használati rendet. Fel kell homályosítani őket.
Válasz Lux in tenebris #2953. hozzászólásáraOsztatlan közös erdő esetében a többségi tulaj elindította a használati megosztást,ami létre is jött , pár éve az erdészeti hatóság bejegyezte,elfogadta. A használati rend célja a saját tulajdoni hányad művelése lett,semmi más, egyéni erdőgazdálkodói formában,mivel a többi tulajjal nem lehetett megegyezni. Időközben lett más erdőgazdálkodó is másik erdőrészleten.Az nfk most felszólítja a saját részét művelő tulajt,hogy számoljon el a többi tulajdonostárs felé,és küldjön beszámolót az nfk nak.
Űgy hogy a többi tulajdonostárs részére kimért területen kialakított erdőrészletek jó részén még mindig nincs erdőgazdálkodó,vagy más az erdőgazdálkodó.
Eközben az nfk mint olyan megszűnik.
Ezek nem egy bolygón élnek az erdészeti hatósággal? Eleve joga sincs másik tulajdonostárs részét művelni,ki van mérve külön minden,ki van festve aláírták... elfogadták... erre most az nfk kéri hogy a társult erdőgazdálkodás elszámolását küldje meg nekik
.
Nooormális?
Válasz Rabó001 #2954. hozzászólásáraAz Ákr. hatályba lépése óta "kőbe van vésve", hogy a hatóság ismeri a jogszabályokat, és a kialakult joggyakorlatot. Ez egy úgynevezett megdönthetetlen vélelem.
Nem ismeri. De ez nem okoz neki problémát. A bíróságoknak sem, mert elképesztó dilettáns indokolásokkal védik az esetek egy részében a jogszabálysértő hatósági döntéseket.....
Válasz Lux in tenebris #2953. hozzászólásáraÉs akkor az állampolgár bemegy ezekbe az állami hivatalokba ügyintézni, megbizik bennük, mert ők a hivatalos szervek....
Több mint 3 év eltelt a Foktftv. hatályba lépése óta, de még mindig nem oszlik igazán a köd a jogértelmezés területén. Persze ez nem csoda. Egyrészről, mint már sokszor elmondtam, a jogszabályi rendelkezések egy része is a gagyi kategória, másrészről még mindig csak elvétve kezdeményezik a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonok felszámolását, így nem nagyon lehet végig vinni a földhivatalok, járásbíróságok téves jogszabályértelmezését jogorvoslati vonalon. De azért lassan tisztul a kép. Két olyan terület is van, ahol már van törvényszéki jogerős döntés arról, a földhivatalok tévesen értelmeztek/értelmeznek jogszabályi rendelkezéseket. Mindkét eset egyébként véleményem szerint világos, érthető kéne, hogy legyen az első perctől, de a földhivatalok nehezen viselik, ha nem vindikálhatnak maguknak plusz jogosítványokat, akár jogszabályi felhatalmazás nélkül is.
Az egyik eset a bekebelezési ellenértékek bírósági letétbe helyezéséhez kapcsolódik. Ez még mindig a legneuralgikusabb pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. De erről majd egy másik posztban. Szóval már maga a jogszabály is agyhalott módon fogalmaz:
„(4) * Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását. A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a 22/A. § (7) bekezdésében foglaltak igazolását kell csatolni a kérelemhez.”
Tessék mondani Tisztelt Jogalkotó, mi a bánatot kell érteni az „igazolás” alatt? A letéti kérelem benyújtását, a letéti összegek befizetését? A letéti végzést? A jogerős letéti végzést? Ezzel a problémával tisztában van az Agrárminisztérium is, de sok más mellett, ez sem érdekli. A gond az, hogy a földhivatalok szinte kivétel nélkül a jogerős letéti végzést várják el. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor hiánypótlási felhívást adtak ki. Ha azt nem tudta teljesíteni az ügyfél, akkor elutasították a kérelmet.
Miközben erre nem volt jogszabályi felhatalmazásuk. Akkor jártak volna el jogszerűen, ha alkalmazzák az Akr. ide vágó rendelkezését:
„48. § [Az eljárás felfüggesztése]
(1) * A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,”
A földhivatalok egy része szerint viszont ez a rendelkezés rájuk nem vonatkozik. Pedig de, vonatkozik. Ezt azért már jó pár hivatal megértette, de vannak, akik még nem. Na, ezeket el kell vinni a bíróságra, és majd az illetékes Törvényszék rendet vág a fejükben. Ha ugyan is letéti végzést kérnek a kérelemhez csatolni, akkor bizony addig, amíg azt az egybites bírósági titkárok meg nem szülik, fel kell függeszteni az eljárást.
A másik szokásos túlnyújtózkodás a lehetőségeken, mikor a földhivatalok elkezdik vizsgálni a tulajdonostársak részére küldött értesítőlevelek tartalmát, és az alapján hoznak elutasító döntést. Ezzel kapcsolatban is sok vitám volt, mert szilárd véleményem szerint ehhez nincs jogszabályi felhatalmazásuk. Na, ezt is rendbe tette agy Törvényszéki ítélet, az én verziómat alátámasztva.
Van még jó, pár ilyen jogértelmezési probléma. Ilyen pl. a „zöld papír”, és az ügyvédi ellenjegyzés kérdése. Ennek rendbetétele rám vár. Rövidesen sort kerítek rá.
Földeken, erdőkön fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása:
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, vagy többlethasználati megállapodás?
Attól függ. Vannak olyan helyzetek, amikor a kezdeményező tulajdonostárs jobban jár, az osztatlan felszámolása egy többlethasználati megállapodással.
Nézzünk egy pár példát. A kiindulási alap az, hogy valaki tulajdonostársként szeretne gazdálkodni a teljes földrészleten, vagy annak egy részén.
„Friss” vagy a csapatban, vagyis nincsenek meg a feltételek arra, hogy bekebelezz. Ebben az esetben a többlethasználati a megoldás, mert erre már 1 napos tulajdonostársként is tehetsz ajánlatot.
Bár az esetek elsöprő többségében a bekebelezésért fizetendő ellenérték nagyságrendileg alacsonyabb, mint az aktuális piaci ár, de megeshet, hogy ez fordítva igaz. Vagyis a bekebelezésért jóval többet kellene fizetni, mint amennyiért a „piacon” meg tudnád venni a földet….ha eladnák. Ebben az esetben is jobb buli a többlethasználat, mert lehet, hogy százezreket, milliókat spórolsz meg azzal, hogy nem számolod föl az osztatlant, nem kebelezel be. Ez erdők esetében nagyon gyakran előfordul. Az erdőkért ugyan is gyakran jóval magasabb bekebelezési ellenértéket kell fizetni, mint a piaci áruk.
Meg kell nézni a tulajdonosi összetételt. Elsődlegesen azt, kik azok, akik nem érhetőek el, vagy már feltételezhetően nem élnek. Aztán meg kell nézni, mekkora tulajdoni hányaduk van. Ha több mint a minimum mérték, akkor a megosztás során nekik külön önálló földrészlet kerül kijelölésre, 1/1-es tulajdonosok lesznek. És ezzel gyakorlatilag megszűnt annak a lehetősége, hogy ezeken bárki gazdálkodjon, mert nem lehet velük kapcsolatba lépni. Ha viszont többlethasználati megállapodási ajánlatot teszel, miután nem elérhetőek, 60 nap után beáll a törvényi vélelem a hozzájárulásukról.
Tulajdonostárs vagy egy földrészletben. Van bejegyzett földhasználó. A haszonbérleti szerződés lejár pár hónap múlva. Hiába vagy földműves tulajdonostárs, ha a haszonbérlő újra szerződést kíván kötni, nem biztos, hogy meg tudod akadályozni. Kivéve, ha te lépsz elsőként egy többlethasználatival.
A felsorolás nem teljes, mindig az adott szituációtól függ. A többlethasználati megállapodásnak ezen túlmenően van még előnye.
Határozatlan időre is köthető. Nincs előhaszonbérleti jog, kifüggesztés. Ha olyan szerencsés valaki, hogy egyedüli élő, vagy elérhető tulajdonostárs, akkor a használati díjat rendkívül alacsony szinten is meghatározhatja, ráadásul miután nincs kinek kifizetni…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati megállapodások, többlethasználati szerződések készítése, tanácsadás
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20 2528350
Sokadszor.
Ha valaki tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonban, és fel szeretné számolni a közös tulajdont a Foktftv. szerinti eljárással, és az eljárás során szerezni is szeretne - bekebelezni, venni tulajdoni hányadokat -, ahhoz nem kell földművesnek lennie.
helyesen: foldjog@gmail.com
Rajtam ne múljon, hogy "kitisztuljon" a fórum.
A továbbiakban, ha van akit érdekel, hogyan látom, hogyan értelmezem a földjoggal kapcsolatos dolgokat, az a lentebb megadott helyeken megtalál.
Ha valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati szerződést kötni, termőföldre, erdőre, az a megadot elérhetőségen megtalál.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek!
folgjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20- 252 8350
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Változatlanul a bírósági letétek a neuralgikus pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. Bár erre 8 munkanapja lenne a járásbíróságoknak, de az esetek egy részében hónapokig elhúzzák. Ennek gyakran az a következménye, hogy a földhivatalok elutasítják a benyújtott kérelmeket. Ez egyértelműen jelentős anyagi hátrány a kezdeményező tulajdonostársnak.
Pedig ennek nem kelene így lennie. Erre a problémára az Akr. ad megoldási lehetőséget, csak az ügyvédek elsöprő többsége ezt nem ismeri, vagy a földhivatalok ezt nem hajlandóak alkalmazni.
Ilyen esetben élni kell a jogorvoslat lehetőségével, bírósághoz kell fordulni, és nem szabad elhinni az ügyvédnek, hogy ennek nincs értelme.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Radocz #2946. hozzászólásáraEz a törvény hatálybalépése óta így van.....
Válasz § földjog § #2945. hozzászólásáraEz mióta van így?
Kinek jó ez a változás?
Válasz Pont #2944. hozzászólásáraAz Foktftv. bár a gygyi kategória - mint általában földforgalmi törvények -, de rengeteg lehetőséget tartalmaz.
Itt van kb. 2 ha . Ha senkinek-, vagy csak egy embernek van 0,3 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, akkor az alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezést kell elindítani. Vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Kivéve, ha pl. több minőségi osztály van, és valamelyik tul. társ jelzi a kezdeményező felé, hogy mondjuk a legalacsonyabb minőségi osztályba neki meglene a 0.3 ha, vagy több tul. társ jelzi, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Akkor ezt a bekebelezési eljárást le kell zárni, és meg kell indítani a 2, alcím szerinti megosztást, feltéve, hogy az ingatlan területe több mint 0,6 ha, vagy pl. szántó, legelő, erdő esetében a 2 ha.
A 2. alcím szerinti eljárásban bárki bekebelezhet, nem csak a kezdeményező. De ha erre nincs jelentkező, akkor a Törvény ezt a kezdeményező kötelezettségévé teszi.
Ezért van az, hogy ha van olyan tulajdonostárs(ak) akik tulajdoni hányadát be kell kebelezni, akkor rizikős a megosztást megindítani annak, aki nem felel meg a bekebelezési feltételeknek, vagyis nincs meg a 3 éve. De ha nincs kit bekebelezni, vagy van olyan tul. társ, aki ezt átvállalja, akkor akár az 1 napos tul. társ is elindíthatja az osztatlan felszámolását.
Válasz § földjog § #2943. hozzászólásáraA történet szerint senkinek nincs 0,3 és nem is akar hozzá vásárolni senki. A hivatalok szerint a megosztást kezdeményezőnek be kell kebeleznie min 0,3 Ha. A maradékok már maradhatnak osztatlanban. Nyelvészetileg sem lehet osztatlant megszüntetni, hogy senki sem éri el a 0,3, akkor ugyanis csak osztatlanok maradnak, csak nem egy osztatlan, hanem több....
Tartozhat egy belterületi földrészlet is a Földforgalmi törvény hatálya alá. Azt, hogy az osztatlan közös tulajdont hogyan lehet felszámolni, az attól függ mekkora a területe, illetve milyen a tulajdonosi szerkezete. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy pl. ha egy kert művelési ágú földrészlet nagyobb mint 0,6 ha, és van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada nagyobb mint 0,3 ha, akkor alapesetben megosztásról beszélünk. Azért alapesetben, mert természetesen it is van kiskapu. Egyet, amit eddig alkalmaztam már bezárt az Agrárminisztérium, de van másik.
Ha nincs legalább két ilyen tulajdonostárs, akkor bekebelezésről.
Ha a földrészlet megosztható, és vannak olyan tulajdonostársak, akik tulajdoni hányada nem éri el a minimum területet -pl. kertnél a 0,3 ha-t -, akkor azokat valakinek be kell kebelezni. A másik megoldás, hogy ezek a tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, hogy osztatlanban kívánnak maradni, és ezzel a közös területük meghaladja a minimum elvárást, akkor ennek nincs akadálya.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Rabó001 #2940. hozzászólásáraEbben a történetben túl sok a mese elem.....
Válasz Rabó001 #2940. hozzászólásáraSzerintem nem tér ki a törvény bel-külterület szerint, földekről van szó benne, a lényeg mi van a tulajdoni lapon, a leírás szerint "kert" amiről így rendelkezik a törvény:
"Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél"
Esetleg ha zártkert: "Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 1000 m2-nél kisebb területnagyságú."
De ez mindig is így volt a terület minimumot el kellett érni, a belterületen is a rendezési terv szerinti övezetnek megfelelő területminimumot.
Válasz Pont #2939. hozzászólásáraVárjál, ha jól értem akkor neki ez nem külterületi termőföld, tehát más történet.
Válasz erzsipetras #2938. hozzászólásáraOsztatlant megszüntetni, csak úgy lehet, ha a kialakítandó területek elérik a területi minimumot, ha senki sem akarja ezt elérni akkor marad osztatlanban, egészen addig amíg valaki nem gondol egyet és viszi az egészet.......
Van egy kertem osztatlan közösben. 40 tulajdonos társam van,többen szeretnénk ezt az áldatlan állapototot megszüntetni.Foktftv-vel megszüntetni(részben megmaradnánk osztatlanban) de nem ennyi tulajdonossal.Felkerestem egy ügyvédet aki azt mondta, hogy csak úgy lehetséges ha én felvásárlok annyi területet amennyi a minimimhoz kell.(kert esetében 3000 m2). Nem akarok nagyobb területet mint amekkora most van, nekem ez bőven elég, de a tulajdonos társaim sam akarják növelni a területüket. Írtam levelet a Terület Fejlesztési Minisztérimba az onnan érkező válaszra mondta mondta az ügyvéd ezt a választ. Én is voltam a Földhivatalban ahol erre a kérdésre azt felelték meg lehet próbálni. Ajánlottak egy másik ügyvédet akinek rögtön aggálya lett ezzel kapcsolatban. 1; A megnevezés nekünk Kert és gatdasági épület. Mi lesz azokkal akik nem akarnak ebben részt venni? A kert méretét tekintve kb. 6 részre oszthetó (19956 m2). Van benne 611 m2 Állami tulajdon, 329 m2 Önkormányzati tulajdon, egy testvér párnak 103 m2, egy isős hölgynek 5 m2,szintén egy testvér párnak 2,5 m2, szintén egy hölgy 2,5 m2. Ezeket a területeket nem csak mi nem tudjuk hol van de még a tulajdonosok sem akiké, Van egy másik hölgy 1396 m2 és maradék még 400 m2. Az összes részletből a nagyját be tudjuk határolni mert a java művelt terület. Kinek kell bekebelezni? Mert szerintem senki nem akar! Ráadásul ez egy belterületi ingatlan. Szét tudnánl így is válni. hogy ne függjünk a nagy többségtől. A 3000 m2 kb. 4-5 telket foglalna magába és nem 20-at + a sallangokat.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Az Foktftv. lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak egy meghatározott része osztatlan közös tulajdonban maradjon. Erről egyértelműen nyilatkozniuk kell. Innentől kezdve viszont már egymásnak ellentmondó jogértelmezések születtek.
Hogyan kell erről nyilatkozni? Miután erről a Törvény nem rendelkezik, így szerintem nem szükséges teljes bizonyyító erejű okirat, elég pl. egy e-mail is.
Meg kell-é határozni, hogy valaki kikkel akar közös tulajdonban maradni. Szerintem nem. Természetesen ennek nincs akadálya, de véleményem szerint ha ezt a tulajdonostárs nem határozta meg, akkor ez azt jelenti, hogy pl. ha a tulajdoni hányada nem éri el a minimum mértéket, akkor bárkivel hajlandó közös tulajdonban maradni. Vagyis ha mondjuk 3 ilyen nyilatkozat van, akkor azt úgy kell kezelni, hogy ők hárman osztatlanban maradnak, feltéve, hogy így már a területi inimumot meghaladják.
Alá kell-é írniuk ezen tulajdonostársaknak az egyezségi okiratot? Szereintem igen.
A másik kérdés, amiben különböző jogértelmezések alakultak ki, az az osztatlan felszámolásához történő hozzájárulás. Ehhez a tulajdonostársak egyszerű többségére van szükség. Na de mi számít hozzájárulásnak? Csak azt lehet figyelembe venni ennek számítása során, aki aláírja az egyezségi okiratot, vagy azt is, aki nyilatkozik arról, hogy egyet ért a közös tulajdon felszámolásával, de az egyzeségben nem kíván részt venni, vagy esetleg azt is, aki átvette az értesítő levelet, de nem raagált a megadott határidőn belül?
Ezekre a kérdésekre ismét csak a "jogalkotó" tuidna érdemi választ adni. Ezért fel is tettem ezeket a kérdéseket az Agrárminisztériumnak.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20.2528350
Felhívnám a Magyarországon gazdálkodó, vagy földtulajdonnal rendelkező EU-s polgárok illetve képviselőik figyelmét, hogy a 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról, az EU-s polgárokra is hatályos. Vagyis ők is megszüntethetik a közös tulajdont, bekebelezhetnek, szerezhetnek, és ehhez nem kell földművesnek lenniük.
Ebben tudok segíteni.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha egy földrészletben van erdő művelési ágú alrészlet, akkor az osztatlan közös tulajdon felszámolása során AK szerint nem lehet a megosztást elvégezni, csak területarányosan.
Ez pl. egíy 10 ha-os földrészletnél, ahol van 2 ha erdő, illetve 8 ha szántó, amelyen belül modjuk van 1-es, és 4-es minőségi osztály, korábban azt jelentette, hogy ha valakinek az 1-es minőségi osztályú szántóba lett kijelölve az új 1/1-es tulajdona, akkor a kiindulási helyzethez képest kevesebb területet kapott, míg akinek a 4-esbe az többet.
De ha van erdő alrészlet, akkor csak területarányosan lehet osztani. Vagyis az is ugyan annyi területet kap, aki az 1-es minőségi osztályból kerül, mint aki a 4-esbe. És ez a döntés a megosztást kezdeményező kezében van.
Szerintem ez egy kis kerülővel akkor is megoldható, ha fásított terület alrészlet van.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Ha valaki meg szeretné szüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a 2. alcím szerinti megosztásra, vagyis van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulás szerinti tulajdoni hányada eléri a minimum területi mértéket - szántó, erdő esetében pl. 1 ha - akkor annak a tulajdonostársnak, aki kezdeményezni akarja a közös tulajdon felszámolását, nem kell megvárnia, hogy leteljen a tulajdoni hányad megszerzésétől számított 3 év. Akár 4-5 hónappal korábban is megindíthatja az eljárást.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, agrár-erdészeti tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Már többször elmondtam, az osztatlan közös tulajdonok Foktftv. alapján történő felszámolása számtalan lehetőséget rejt magában. Úgyis mondhatnám, a gengszterváltás utáni idők egyik legnagyobb bulija.
Ha egy tulajdonostársnak lehetősége nyílik arra, hogy tulajdoni hányadot vásároljon egy másik tulajdonostárstól/társaktól, akkor a hagyományos eljárás során a szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át.
Nem úgy abban az esetben, ha mindezt az Foktftv. szerinti eljárásban bonyolítja le. Ebben az esetben ugyan is nemcsak arra van lehetőség, hogy a minimum területet el nem érő tulajdoni hányadokat bekebelezze, hanem arra is, hogy bármely más tulajdonostárstól vásároljon. Ezen eljárás keretében azonban nemcsak elővásárlási jog, kifüggesztés, kamarai állásfoglalás, hatósági jóváhagyás nincs, hanem a Földforgalmi törvény szerinti nyilatkozatokat sem kell megtenni. Ez azt jelenti, hogy ha az megosztás lebonyolódik, és egy teljesen új, új hrsz-ú földrészlet – 1/1-es – kerül kialakításra, ahhoz már nem tapad ilyen nyilatkozat, vagyis szabadon bérbe adható.
Moderátor által módosítva: 2024-04-18 11:09:11
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-04-08 16:34:49