ezt minden kötözködés nélkül írom, a 1221nek ehez a tárcsához esélye se lesz, legalább 40 lóerő kell neki méterenként, meg tömeg elé, az mtz meg vagy 60q.
de csinálj videót légyszíves amikor lent van a tárcsa vagy 10-12 centin.
nekem az 5 méteres agromasz kiköti a 215 lovat meg a 10,5 tonnát, ha a mélységskála 6 állássából 4 alá teszem.
Válasz mtz1221 #5241. hozzászólásáraNa kb ez kéne nekem is!Csak “szokás szerint” nehogy egy ötössel több legyen mire hozzánk kerül mert akkor már nem opció….
Válasz mtz1221 #5236. hozzászólásáraMajd csinálj képeket! Itt ugyan volt előtte némi eső, de attól frankó kemény belviznyomott terület volt, ennyit tudtunk kihozni a rolmakoval, ez a próbanyom.
Húzzuk le a tarlókat az Agrotom-mal. Felszáradt kemény a föld,erős a tarló de azért elég jó munkát végzett. Vissza is zár szépen, tök jó vakaró lesz belőle.
Múltkor még a Fendt húzta de aztán át akasztottuk a 8270 fergára, 12-vel gyönyörűen viszi.
Válasz szanberg #5214. hozzászólásáraÍgy van. Beérik a föld a tárcsázás alatt, ha le is van zárva. Az se mindegy mivel csinálja valaki a tarlóhántást. Hagyományos tárcsa mindenféle lezárás nélkül, kiszárítja rendesen, főleg ha jó mélyen felhasogatják. Ellenben ha sekélyen tárcsázza meg, és lezárja hengerrel, lehetőleg egymenetben, az már más.
Még anno, mikor szántottunk búza alá, asszem repce után. Le volt tárcsázva aratás után, a tárcsa után húzták a gyűrűs hengert. Viszont valaki meg arra vonult át a földön s letette a tárcsát maga mögött, ahogy kell, csak ő szólóba vonult. Érezte a traktor mikor szántáskor ebbe a lezáratlan sávba értünk, mondanom se kell a szántáson is meglátszott, sokkal durvább volt ott, mert kiszáradt a talaj.
Válasz barazdabetyar. #5223. hozzászólásáraEgymagadban egy nagyobb gazdaságban nem tudsz mindent megoldani,tehát ember kell. Az az megy egy darabig,de a végén káosz és kapkodás az egész. A takarónövény is lutri,annak időjárás is kell hogy kedvezzen. Nem elég a direkt vetőgép,erre is vannak már tapasztalatok a nettre felrakott videók. Szóval nem tapogatózunk már a sötétben. Hiszen folyamatosan naprakészen vannak már tapasztalatok. De szerintem ne csináljunk ebből a topicból Tmmg-t. Az oda való ahol a körülmények nem kedvezők, Ott ahol akkor is aratnak ha nem felejtek el vetni. Felesleges keccsölés,pénzkidobás.
Válasz Vinkó #5225. hozzászólásáraAz jó,ha csak januártól 60 mm. a hiány.Itt csak a júniusi volt 100 mm.-el kevesebb,mint tavaly.Márciusi az 53 mm.-el kevesebb.
Válasz Vinkó #5224. hozzászólásáraAmi lemaradt januártól idáig még mindig 60mm hiány van csapadékból a szakemberek szerint is. Szóval ennyire volt itt csapadékos az év idáig.
Válasz barazdabetyar. #5222. hozzászólására Jó vicc ! Most egy hete esett rendesen. Közben a vízügy hogy felmarkolja a plusz lóvét védekezés címén,már tavasszal kihúzza alólunk a téli csapadék jó részét. Tavaly márciusban jött 20mm hólé zárásnak,szivattyúztak mint egy őrült. Majd májusban jött valami említésre méltó csapadék. Szóval 8-10 tonna közt arattunk kalászost. Miközben április-május közepéig szárazság volt. Annyi volt a szerencse hogy a talaj lazítva volt és a gyökerek,valamint a víz a talajban jobban tudott mozogni. Szóval ha tömör a talaj,vagy a takaróval megszívatom a vizet,majd a vízügy is szív rajta. Megjöttünk. Itt ez a helyzet.
Válasz Pont #5220. hozzászólásáraCsak a lényeget nem számoljátok.Ahány munka gép,annyi munka menet.Az mind idő,pénz,munkaerő.Ha lazítasz,arra külön nagyobb traktor kell,ami plusz.
Van egy direkt vető,mehet a portáról a Rt.,lazító,meg a nagy traktor,meg egy éves szinten bejelentett ember is.
Válasz barazdabetyar. #5217. hozzászólásáraA takaró növény és a glifó árát inkább beleteszem gázolajba,és finoman nyúlok a talajhoz. Máris másak a számok aratáskor. A végeredmény annyi a beletett nem több a hozam viszont igen. Direkt vetett árpából itt még 11 tonna nem jött le. Pedig vagy 7-8 éve van ki próbálja.
Válasz Vinkó #5216. hozzászólásáraSok mindent nem úgy tapasztalok,ahogy te.Pl.rágcsáló nem volt több,mint a műveltbe.Talajfelszínen,többet megfog a ragadozó.Legyen bármi,vércse,róka,stb.Régen mikor szántottam,azt tapasztaltam,hogy míg enyhe volt az idő,az eke kiforgatta a mezei pockot.Később,a fagyok beálltával,már lementek a szántás mélység alá.Szóval azok később újból pusztítottak.Glifozát az lesz mindig.Már feltalálták a biológiai alapút,ami teljesen veszélytelen.
Lényeg,nem fektetek milliókat tarlóápoló munkagépbe.
Válasz barazdabetyar. #5212. hozzászólásáraNálam pont ezért már 4 éve nincs glifózva a talaj. Pont a forgatás nélkülinek és a tarlóápolásnak köszönhetően. A kalászos minimális gyomirtóval ment,utána az őszi borsó gyomirtás nélkül. Nem a talajvízzel volt gond most sem 2 hete. Hanem a légköri aszállyal. A víz az ott volt a repedések jól mutatták. A drótféreg viszont itt valós probléma. A hevenyészett-elhanyagolt tarlómunka felszaporítja. Lemken eladta a permetező üzletágát. És koncentrál a talajszerszámokra,amivel elősegítheti a gyomszabályozást. Folyamatosan vonnak ki hatóanyagot. A glifó is egyszer erre a sorsra jut. Ki arra alapozva minimum művel-nem művel(direkt vet). Annak marad a kapa. A másik a rágcsáló probléma. A nem bolygatott talajban pláne hogy volt a felszínen miben elbújnia,és tél sincs. Jobban felszaporodtak. Szóval akkor megy ez a nem piszkálom a talajt ha a kémia 100%-ban ott áll mögötte.
Válasz szanberg #5214. hozzászólásáraAz hozzá tartozik,hogy 5.éve lesz zöldtrágya vetés.
2 évben volt grúberen a szórva vető,3. éve lesz a siva novával direktbe.Ez valamit művel a talajon.Tavasszal megy bele a kukorica.
Válasz barazdabetyar. #5212. hozzászólásáraCsak éppen az árvakelést meg jó kihajtatni a feltalajból, hogy később minnél kevesebb gondot okozzon, illetve ha meg volt hántva a tarló, alatta mintha megkelne a talaj, feltéve ha valamennyi nedvesség van benne, szóval azért van neki létjogosultsága. Egyébként ha nem csinálsz vele semmit és tavasszal vetsz utána kapás kultúrát, akkor sokkal kevésbé van jelentősége neki valóban.
Repcés gazda mondjuk repül a vassal a kombájn után, és kell is ezt így tenni.
Válasz dnsv #5203. hozzászólásáraMég használtba esetleg érdemes körülnézni nyugatabbra is. Én is három évig vaciláltam, milyen tárcsa legyen a meglévő carrier mellé, pont a típusbetegségei miatt, aztán mégiscsak carrier lett. Egy évig keresgéltem a használt piacon megkímélt állapotút. A Német tengerpartról hoztuk két éve 5,5 misiért egy 650-est, 800-ért kicseréltem az összes tárcsalapot axisra, azok jó lapok, és fele/harmad áron lett egy teljes értékű RT-m.
Válasz VMisi #5211. hozzászólására8 éve volt,hogy nem tárcsáztam.A szomszéd átment a földemen,leengedte a tárcsáját.Ősszel ez a tárcsázott csík szárazabb volt,mint a nem tárcsázott.
Repedések majd betömődnek,meg rajta a szalma kalap.
Több előadó is beszélt arról,hogy a szármaradvány,meg a növényzet tudja hasznosítani a reggeli párákat.Egy művelt talaj ezt nem tudja.
Válasz Vinkó #5204. hozzászólásáraMár 8 éve nem csinálok tarlóhántást.Felesleges talajszárítás.Ez saját tapasztalat,és meggyőződés.És nincs drótféreg probléma.
Válasz später77 #5205. hozzászólására
A zsírzása egy 40perces rituálé. Már nem idegeskedem rajta, ahol beveszi és egyből kijön az illesztésnél az így járt, ahol nem veszi be ott a szándék a fontos..
NCH K Nate NLGI 2 kálcium-szulfonátos zsírt használunk, kékeszöld, jó ragadós, nem tudom, hogy ez nagy nyomásállóságú-e.
Az új főcsapokat kicsit meghekkeltem összerakás előtt, mert mikor szétszedtük a régi csapra közepén a szűkített részen rá volt gyógyulva a por, gondolom előbb kinyomta a zsírt, mint hogy belülre ment volna.
Így most a csap közepe felé megy először.
Szezonban két naponta zsírzom szállítási helyzetben a főcsapok alsó pontján ameddig a felső illesztésnél nem nyomja ki a tövénél. Így belül a szűkített részen televan zsírral mindig.
Válasz VMisi #5202. hozzászólásáraAkkor megmutatom én is az utód munkáját, Kubota CD1400F (Kverneland Qualidisc 4000). Igaz, közel 80 mili eső után az utolsó pár hektáros darbka, szecskázott búza tarló:
Válasz dnsv #5203. hozzászólásáraMegnéztük a carrier kínálat alját szlovákoknál... felejtős, a hengerek, vázak mind kukák, tákoltak gányoltak. Itthonikara már időt se pazaroltunk. Axinál volt egy beszámított joker hajnalba ér ide. Újralapozva és kb 10-15 csapágy kicserélve rajta. DD hengere kopott de még azért bőven a használható kategória. 2009es első támkerék nélküli. Nem tudom, mennyire fog pattogni ha a lovak közé csapunk. Egy ismerős szokott manaxos jokert húzni annak nagyon meggyőző volt a munkája. Amúgy carrierben gondolkodtam (régen volt is 3m-es a portán könnyű volt,szárazba nem ment bele, amúgy tetszett a munkája) Viszont most megnézve a nagy nyithatókat nagyon elment tőle a kedvem. Nem tűnnek strapabírómnak mindegyiknek volt valami nyűgje. Egy dolog a xarrá kopott hengerek de hogy a váza is mindegyiknek tákolva volt... nem tett rám jó benyomást. Inkább döntöttem a horsch melett hagyományos jól átgondolt szárnyas keretváz távoli csuklópontokkal ha megkopik is nem lehet észrevenni és egy icipici hegesztésen kívül teljesen gyári a szerkezet pedig biztosan körbetárcsázták vele már a földgolyót párszor.
Válasz dnsv #5196. hozzászólásáraPeti kolléga nagyszerűen összefoglalta, sokat hozzátenni nem tudok.
A hengerhez még annyit, hogy ugye olyan nincs, hogy tökéletes minden talajra, minden körülményre, Vaderék nem is nehezítik meg a választást ezzel a két variációval. Nálunk van nagyon kötött agyag és futóhomok is, SR mellett döntöttünk végül, de a tárcsalapok és a henger közti kis távolság (40 valahány cm, ha jól emlékszem) miatt a sivár homokban képes betúrni, ezt hamar észreveszed, mert megáll alattad a traktor. Nem értem, hogy miért nem lehetett itt nagyobb átömlési keresztmetszetet hagyni. Ha van elegendő szármaradvány, akkor szépen elgurul az acélhenger a homokon is, egyébként használhatatlan.
A zsírzás a legnagyobb gond valóban. Az 5 méteres aprítóhenger nélküli modellen minimum 57 zsírzógomb van, ezeket én nem vagyok hajlandó naponta kenni, egyszerűen vicc kategória, de ha nem kenem, egy csomó beáll. 3 szezon alatt most lesz harmadjára kivéve a szárny főcsap (!), pedig ez kapott naponta, de úgy tűnik, hogy ez sem volt elég. A szerviz sem tud rá mit mondani, lehet, hogy zsírzás nélkül is elmenne pár évet, annyira masszív amúgy az egész, de ennyi pénzért akkor ide tehettek volna egy automata zsírzórendszert, mert ez a 4 pont az egésznek a lelke. Mindegy, prospektusban jól mutat a gondozásmentes csapágyazás szöveg, legalább marad idő kenni a többi 57 pontot... Már olyan kopásálló műanyag perselyek vannak, hogy felezhető lenne itt a kenési pontok száma, de nem, inkább legyen zsírozható, szezonban pont arra van ideje meg kedve a gépésznek, hogy 1 órán át kenegesse minden reggel... Vagy ha akkor nincs idő, hát szezon végén majd lesz pár napja, mire szétszedi és kitakarítja az egészet...
470-es lap van nekünk, a 450 tényleg finomabb munkát hagy, tavaszi magágykészítésnél ez fontos lehet, de tarlóhántásnál inkább vágjon többet (lásd Vinkó hozzászólását).
10-12 km/h között hajlamos a pattogásra, mi általában 12-vel húzzuk, így rendben van, de max. 10 centis munkánál ezzel a tempóval kell neki méterenként legalább 35 ló.
Az SR henger tolatásnál a kicsit nedves talajt visszaszedi, ez beragad a sárkaparókhoz, amik amúgy elég gyorsan tudnak kopni, pedig nagyon jó anyagból vannak, aztán ha egyszer berakódik a henger, akkor majd megpróbálhatod kivésni a tagok közül a betont...
820-asnál már akkorák a szárnyak, hogy törik a fővázon lévő gömböt tartó konzol.
Szóval van hibája, ezek egy része kezelői odafigyeléssel nyilván orvosolható, de messze van a tökéletestől. (Számomra az egy integrált futóműves Joker váz, Vader lappal és aprítóhengerrel, Lemken és Amazone hengerválasztékkal. ) A munkája viszont tényleg annyira egyedülálló és sokoldalú, hogy ezeket a negatívumokat megpróbáljuk elnézni neki...
Válasz VMisi #5202. hozzászólásáraAzt már megtanultuk a drót féreg ellen az első lépés a feketére-mulcsosra művelt gabona tarló. Ott hol a nyár végéig még csak részben lett kiforgatva a tus,annak már ott a kis huncutság,nagy eséllyel. Aki ma teheti technikába-terménybe-vagy a cég infrastruktúrájába fejlesz. Az hogy egy tarlót egy drága vassal vagy 3-szor járjak meg luxus,a jövőben pedig még inkább az lesz. Tehát a szerszámot is úgy kell megválasztani,hogy hasznos legyen. Tarló vakarászás 4-5 cm-en pláne így,idő-pénzkidobás. Ezek a minimum szerszámok akkor jöttek be,mikor még nem vontak ki számos hatóanyagot. Most pedig valahogy próbálják úgy kiadni az új gépeiket. Hogy intenzívebben dolgozzon,kicsit feketébbre. Nehogy már az eke elő legyen véve. Most itt tartunk,lassan 600-as lap lesz az alap egy rövid tárcsán.. Én sem szántok az eszközöket viszont meg kell választani a váltózó jogszabályokhoz(az időjárás tényezőt,ne is említsem). Mivel azok kihatással lesznek a növényvédelemre. Egy olyan tárcsa,mi csak vakarássza a talajt akkor sem kell,ha aranyba csomagolva,tolják elém.
Válasz Peti 8310 #5200. hozzászólásáraKöszönöm a korrekt leírást!
Akkor érdemes nagyon megvárni a vételt :D
A gumihurkáktól félek is.
2010 utánit akartam mindenképp. Nem égető a vétel, így ráérek keresgélni, remélem találok valahol olyat akinek van pont ilyen 420-as gépe és még tud pontos infót adni vontatásról. Az meg külön bónusz, ha eladót is találok megbízható embernél :D
A henger nagyon macerás így ahogy írod, szerintem azzal biztos megszívom, hogy kopott lesz, akkor majd kap egy soil runnert.
Válasz Peti 8310 #5200. hozzászólására"Ha kiment a csapágy, eltört a tengely, vagy elszakadt a csavar a tengely végén, akkor a gyári célszerszámmal kellett összehuzatni a hengert és azután lehetett kilazítani a csavart és csapágyat cserélni."
Ha eltörik a csavar, vagy a tengely akkor csak az összerakáshoz kell a célszerszám, rosszul írtam.
A henger, ha SteelRunner, ne legyen lekopva a taraj, látszódjon a ponthegesztés ami összefogja a két profilt. A gumi henger is jó, a lényeg, hogy ne a régi öntvény cambridge henger legyen, mert azok általában már el vannak kopva és megtúrják a földet. A SteelRunneren, ha le van kopva a taraj, de még nem mozdultak el a tagok akkor fel szokták hegeszteni betonvassal vagy köracéllal és úgy még használható egy darabig, viszont olyankor már a palást is meg van kopva és össze tud roppanni, mert kb. 4t erővel vannak előfeszítve a profilok a hengeren.
A tengelyek szoktak törni, de azt az itthoni használt tárcsáknál már nagy valószínűséggel kicserélték a magyar Vaderstad képviselet által gyártatott a gyárinál erősebb tengelyre.
A régebbi 9000 valahány szériaszámúig, (a gyár oldaláról letölthető alkatrészkatalógusban meg tudod nézni, nem emlékszem pontosan), a SteelRunner henger tengelyének a végébe volt behajtva egy csavar ami a csapágyat is fogta. Ha kiment a csapágy, eltört a tengely, vagy elszakadt a csavar a tengely végén, akkor a gyári célszerszámmal kellett összehuzatni a hengert és azután lehetett kilazítani a csavart és csapágyat cserélni. Ezt megváltoztatták és a csapágy elé raktak anyát ami összefogja a hengert. A magyar "erősített" tengelyen is így van megoldva, csak ott nem hatlapfejű anya van hanem egy esztergált menetes tárcsa, arról lehet felismerni.
A korai, célszerszámmal összehuzatós verziónál a csapágy és a henger profil között két alátét van, az újabb fajtán hatlapfejű anya, a magyar tengelyesen meg egy esztergált kerek tárcsa.
A szélső tagok főcsapjai mindennapi zsírzás hiányában szétkopnak, belemegy a por a csap és a persely közé, összerág, rosszabb esetben megszorul és letöri a csap végéről a karikát ami azt hivatott elősegíteni, hogy szétnyitásnál egyszerre nyíljon a két tag.
Tipikus hiba, hogy a főcsapok kopásából adódóan a szélső tagok sekélyebben járnak a középsőnél. A munkahenger vége menetes, utána lehet állítani, de célszerűbb a csapokat is cserélni, ha kopottak. Az 500-as tárcsán a fővázon lévő vályúkat, amibe a szélső tagok hengeres váznyúlványai illeszkednek teleszórja földdel, főleg a bal oldalit, emiatt is tud sekélyebben járni a széle, mint a közepe.
Tavaly cseréltük a 2008-as évjáratú 500-as tárcsánkon a váz főcsapokat és perselyeket, a 10kg-os kalapás alig indította meg a csapokat, a sárkaparók tartókonzolját felfogató 30as laposvasakból meg menetesszárból összeraktunk egy kengyelt amibe befogtuk a 16tonnás olajemelőt és azzal nyomattuk ki a csapokat, perselyeket a vázból és vissza az újakat.
A csap asszem 80ezer a persely 25 nettó volt akciósan, most biztos drágult.
A többi zsírzási pontot is naponta, max 1,5naponta kell zsírozni, különben már be sem veszi. Mondjuk akkora a hézag a váz kengyeleknél is, hogy mindenhova simán bemegy a por..
Ha a tárcsakarok gumibakjai elöregszenek, a karok elcsúsznak a vázon, még nem cseréltünk, de úgy hallottam elég drága az összes gumiprofilt cserélni.
A csapágyak jól bírják, ha nem járatják agyig a földben és a karok nincsenek elkopva ahol a porvédő illeszkedik, vagy nem fordulnak leengedett tárcsákkal.
2006-tól az újabb öntvény tárcsatartókarosat érdemes megvenni, csak arra megy fel a CrossCutter lap és talán a Truecut is, de ebben nem vagyok biztos.
Érdemes beállítani az első tárcsasort, hogy a teljes felületet átdolgozza. Amit mi vettünk arról egy 450 és egy 470 Truecut garnitúrát koptattak le, de a hátsó tárcsasor az első nyomában futott, nem volt rendesen beállítva. A könyve írja a beállításokat, letölthető magyar nyelven a Vaderstad oldaláról.
Két évig néztem a hirdetéseket mire olyat találtam, amit érdemes volt egyáltalán megnézni és ráment még majdnem nettó 2millió úgy, hogy kapott új vonószemet, 5db csapágyat, 40db CC lapot, cseréltük az egyik szélső tag hengerének a tengelyét csapágyakkal szimeringekkel, szimering futógyűrűkkel, a váz főcsapokat és perselyeket és a henger sárkaparókat.
Így most ugyanolyan jól dolgozik, mint az új, viszont az új gép ára a duplája, mint amennyiben ez van eddig.
Válasz Sz_Pisti #5198. hozzászólásáraAz egyenes lap tetszik sajna :D
Nem tudom, miért nem gyárt más is ilyet.
Nem kutyul úgy le, jobban bomlik a szár is ha felül van. Havernak is a régi lappal jobb volt a munkája, de mióta true cut van neki rajta, így már nekem az nem tetszik. Alig jobb, mint a lengyel tárcsa munkája. A keverés minősége az egyenes laposnak nagyon jó, igaz még cross cutter disc-et csak videón/képen láttam, de azzal nekem vannak fenntartásaim. Vegyesben használva biztos jó, akinek van sima 450-es és CCD lap is. Az lenne az ideális.
Válasz Sz_Pisti #5195. hozzászólásáraHelló
Sacc 150 lóerő lenne ami húzhatná. Sík területen kellene 8-11km/h-val húzni 5-8 cm mélységben.
Jelenleg 3m-es lengyel RT van, amit tudok húzni 18-al is. Csak a gond az, hogy tele van disznó túrással a terület, vagy ha nincs, akkor meg a falusiak járnak rajta, azon hordják a szemet, abba akadnak el, azon hordják a fámat (lopják) és rossz dolog bele menni 14-el ezekbe a gödrökbe főleg mikor szögbe érek bele. E miatt akarnám a sebességet csökkenteni a munkaszélességet pedig növelni.
Mik a konstrukciós hibái? 420-as féligfüggesztetten gondolkodom erősen.
Csak a 450-es lapos verzió érdekel egyenlőre, de akkor olyat nézek amire ha úgy van fel lehet szerelni a CCD-t is. Gondolom a piacképességén nem ront, ha majd eladó lesz nekem.
6395 hozzászólás
Válasz horvath.agro #5244. hozzászólásáraDuplakerékkel fogja húzni, úgyhogy ne idegeskedj hogy nem viszi
Válasz mtz1221 #5236. hozzászólásáraés mivel tervezed nyúzni??? az mtz max 3-5 centin esetleg elviszi...
az nem nagy nyúzópróba lesz.
kérj kölcsön elé egy 160+ os traktort is...
ezt minden kötözködés nélkül írom, a 1221nek ehez a tárcsához esélye se lesz, legalább 40 lóerő kell neki méterenként, meg tömeg elé, az mtz meg vagy 60q.
de csinálj videót légyszíves amikor lent van a tárcsa vagy 10-12 centin.
nekem az 5 méteres agromasz kiköti a 215 lovat meg a 10,5 tonnát, ha a mélységskála 6 állássából 4 alá teszem.
1 méterrel kisebbet kellett volna kikérni.
Válasz mtz1221 #5241. hozzászólásáraNa kb ez kéne nekem is!Csak “szokás szerint” nehogy egy ötössel több legyen mire hozzánk kerül mert akkor már nem opció….
Válasz mtz1221 #5236. hozzászólásáraNem tűnik rossznak.
Egyenes lappal kérhető?
Ez ami rajta van most az 560-as ugye?
Válasz Bobo77 #5240. hozzászólására15000 nettó körül beszéltek, de én már régi ismerősük vagyok. Fop kft vagy az agrobörze övéké nálatok.
Válasz mtz1221 #5238. hozzászólásáraMilyen árba megy felétek? Felénk forgalmazza valaki?
Válasz mtz1221 #5236. hozzászólásáraMajd csinálj képeket! Itt ugyan volt előtte némi eső, de attól frankó kemény belviznyomott terület volt, ennyit tudtunk kihozni a rolmakoval, ez a próbanyom.
Válasz Bobo77 #5237. hozzászólásáraIgen 4.
Válasz mtz1221 #5236. hozzászólására4 m es?
Csak jelzem hogy ilyen is van már elég jó áron, ha valaki lengyelen gondolkodik érdemes erre is ránézni. 2-3 napig nyúzni fogom, részletek majd utána.
Válasz szanberg #5234. hozzászólásáraÉrtem köszi !
Válasz Vinkó #5233. hozzászólására520-as
Meg is van még, magágykészítésekre fogom még használni.
Válasz szanberg #5231. hozzászólásáraHa jól tudom neked volt
Vogel tárcsád,azon mekkora lapok voltak ?
Válasz Rabó001 #5229. hozzászólásáraA csont száraz tarlón mi fog kiszáradni?
Amikor a Ih X tárcsa is alig megy bele.
Húzzuk le a tarlókat az Agrotom-mal. Felszáradt kemény a föld,erős a tarló de azért elég jó munkát végzett. Vissza is zár szépen, tök jó vakaró lesz belőle.
Múltkor még a Fendt húzta de aztán át akasztottuk a 8270 fergára, 12-vel gyönyörűen viszi.
Ha nem pereg szét idő előtt, akkor profi a cucc.
min-tillesként szerintem is le kell zárni a talajt aratás után, ez kedvez az árvakelésnek.
a takaró viszont nagyon lutri. ha kikel és szépen fejlődik akkor jó pár plusz mázsát ad a főnövénynek, ha nem akkor kidobott pénz...
Válasz szanberg #5214. hozzászólásáraÍgy van. Beérik a föld a tárcsázás alatt, ha le is van zárva. Az se mindegy mivel csinálja valaki a tarlóhántást. Hagyományos tárcsa mindenféle lezárás nélkül, kiszárítja rendesen, főleg ha jó mélyen felhasogatják. Ellenben ha sekélyen tárcsázza meg, és lezárja hengerrel, lehetőleg egymenetben, az már más.
Még anno, mikor szántottunk búza alá, asszem repce után. Le volt tárcsázva aratás után, a tárcsa után húzták a gyűrűs hengert. Viszont valaki meg arra vonult át a földön s letette a tárcsát maga mögött, ahogy kell, csak ő szólóba vonult. Érezte a traktor mikor szántáskor ebbe a lezáratlan sávba értünk, mondanom se kell a szántáson is meglátszott, sokkal durvább volt ott, mert kiszáradt a talaj.
Válasz barazdabetyar. #5226. hozzászólásáraPont ezért nem szívatom a talajt még a takaróval is. Inkább lezárom.
Válasz barazdabetyar. #5223. hozzászólásáraEgymagadban egy nagyobb gazdaságban nem tudsz mindent megoldani,tehát ember kell. Az az megy egy darabig,de a végén káosz és kapkodás az egész. A takarónövény is lutri,annak időjárás is kell hogy kedvezzen. Nem elég a direkt vetőgép,erre is vannak már tapasztalatok a nettre felrakott videók. Szóval nem tapogatózunk már a sötétben. Hiszen folyamatosan naprakészen vannak már tapasztalatok. De szerintem ne csináljunk ebből a topicból Tmmg-t. Az oda való ahol a körülmények nem kedvezők, Ott ahol akkor is aratnak ha nem felejtek el vetni. Felesleges keccsölés,pénzkidobás.
Válasz Vinkó #5225. hozzászólásáraAz jó,ha csak januártól 60 mm. a hiány.Itt csak a júniusi volt 100 mm.-el kevesebb,mint tavaly.Márciusi az 53 mm.-el kevesebb.
Válasz Vinkó #5224. hozzászólásáraAmi lemaradt januártól idáig még mindig 60mm hiány van csapadékból a szakemberek szerint is. Szóval ennyire volt itt csapadékos az év idáig.
Válasz barazdabetyar. #5222. hozzászólására
Jó vicc ! Most egy hete esett rendesen. Közben a vízügy hogy felmarkolja a plusz lóvét védekezés címén,már tavasszal kihúzza alólunk a téli csapadék jó részét. Tavaly márciusban jött 20mm hólé zárásnak,szivattyúztak mint egy őrült. Majd májusban jött valami említésre méltó csapadék. Szóval 8-10 tonna közt arattunk kalászost. Miközben április-május közepéig szárazság volt. Annyi volt a szerencse hogy a talaj lazítva volt és a gyökerek,valamint a víz a talajban jobban tudott mozogni. Szóval ha tömör a talaj,vagy a takaróval megszívatom a vizet,majd a vízügy is szív rajta. Megjöttünk. Itt ez a helyzet.
Válasz Pont #5220. hozzászólásáraCsak a lényeget nem számoljátok.Ahány munka gép,annyi munka menet.Az mind idő,pénz,munkaerő.Ha lazítasz,arra külön nagyobb traktor kell,ami plusz.
Van egy direkt vető,mehet a portáról a Rt.,lazító,meg a nagy traktor,meg egy éves szinten bejelentett ember is.
Válasz Vinkó #5219. hozzászólásáraFelétek nem volt aszály.Az időképet nézve,baranyába egész évben esett.
Válasz Pont #5220. hozzászólására
Válasz barazdabetyar. #5217. hozzászólására"Lényeg,nem fektetek milliókat tarlóápoló munkagépbe."
Csak egy igazi direkt vetőgép ára több mint az összes hagyományos talajművelő (Lazító+RT) együttvéve.
Válasz Vinkó #5218. hozzászólására
Kukorica mulcsba vetett szója nem nagyon érdekelte az aszály.
Válasz barazdabetyar. #5217. hozzászólásáraA takaró növény és a glifó árát inkább beleteszem gázolajba,és finoman nyúlok a talajhoz. Máris másak a számok aratáskor. A végeredmény annyi a beletett nem több a hozam viszont igen. Direkt vetett árpából itt még 11 tonna nem jött le. Pedig vagy 7-8 éve van ki próbálja.
Válasz Vinkó #5216. hozzászólásáraSok mindent nem úgy tapasztalok,ahogy te.Pl.rágcsáló nem volt több,mint a műveltbe.Talajfelszínen,többet megfog a ragadozó.Legyen bármi,vércse,róka,stb.Régen mikor szántottam,azt tapasztaltam,hogy míg enyhe volt az idő,az eke kiforgatta a mezei pockot.Később,a fagyok beálltával,már lementek a szántás mélység alá.Szóval azok később újból pusztítottak.Glifozát az lesz mindig.Már feltalálták a biológiai alapút,ami teljesen veszélytelen.
Lényeg,nem fektetek milliókat tarlóápoló munkagépbe.
Válasz barazdabetyar. #5212. hozzászólásáraNálam pont ezért már 4 éve nincs glifózva a talaj. Pont a forgatás nélkülinek és a tarlóápolásnak köszönhetően. A kalászos minimális gyomirtóval ment,utána az őszi borsó gyomirtás nélkül. Nem a talajvízzel volt gond most sem 2 hete. Hanem a légköri aszállyal. A víz az ott volt a repedések jól mutatták. A drótféreg viszont itt valós probléma. A hevenyészett-elhanyagolt tarlómunka felszaporítja. Lemken eladta a permetező üzletágát. És koncentrál a talajszerszámokra,amivel elősegítheti a gyomszabályozást. Folyamatosan vonnak ki hatóanyagot. A glifó is egyszer erre a sorsra jut. Ki arra alapozva minimum művel-nem művel(direkt vet). Annak marad a kapa. A másik a rágcsáló probléma. A nem bolygatott talajban pláne hogy volt a felszínen miben elbújnia,és tél sincs. Jobban felszaporodtak. Szóval akkor megy ez a nem piszkálom a talajt ha a kémia 100%-ban ott áll mögötte.
Válasz szanberg #5214. hozzászólásáraAz hozzá tartozik,hogy 5.éve lesz zöldtrágya vetés.
2 évben volt grúberen a szórva vető,3. éve lesz a siva novával direktbe.Ez valamit művel a talajon.Tavasszal megy bele a kukorica.
Válasz barazdabetyar. #5212. hozzászólásáraCsak éppen az árvakelést meg jó kihajtatni a feltalajból, hogy később minnél kevesebb gondot okozzon, illetve ha meg volt hántva a tarló, alatta mintha megkelne a talaj, feltéve ha valamennyi nedvesség van benne, szóval azért van neki létjogosultsága. Egyébként ha nem csinálsz vele semmit és tavasszal vetsz utána kapás kultúrát, akkor sokkal kevésbé van jelentősége neki valóban.
Repcés gazda mondjuk repül a vassal a kombájn után, és kell is ezt így tenni.
Válasz dnsv #5203. hozzászólásáraMég használtba esetleg érdemes körülnézni nyugatabbra is. Én is három évig vaciláltam, milyen tárcsa legyen a meglévő carrier mellé, pont a típusbetegségei miatt, aztán mégiscsak carrier lett. Egy évig keresgéltem a használt piacon megkímélt állapotút. A Német tengerpartról hoztuk két éve 5,5 misiért egy 650-est, 800-ért kicseréltem az összes tárcsalapot axisra, azok jó lapok, és fele/harmad áron lett egy teljes értékű RT-m.
Válasz VMisi #5211. hozzászólására8 éve volt,hogy nem tárcsáztam.A szomszéd átment a földemen,leengedte a tárcsáját.Ősszel ez a tárcsázott csík szárazabb volt,mint a nem tárcsázott.
Repedések majd betömődnek,meg rajta a szalma kalap.
Több előadó is beszélt arról,hogy a szármaradvány,meg a növényzet tudja hasznosítani a reggeli párákat.Egy művelt talaj ezt nem tudja.
Válasz barazdabetyar. #5210. hozzászólásáraÉs az óriási repedésekkel mit csinálsz? Az nem talajszárítás?
Válasz Vinkó #5204. hozzászólásáraMár 8 éve nem csinálok tarlóhántást.Felesleges talajszárítás.Ez saját tapasztalat,és meggyőződés.És nincs drótféreg probléma.
Válasz später77 #5205. hozzászólására
A zsírzása egy 40perces rituálé. Már nem idegeskedem rajta, ahol beveszi és egyből kijön az illesztésnél az így járt, ahol nem veszi be ott a szándék a fontos..
NCH K Nate NLGI 2 kálcium-szulfonátos zsírt használunk, kékeszöld, jó ragadós, nem tudom, hogy ez nagy nyomásállóságú-e.
Az új főcsapokat kicsit meghekkeltem összerakás előtt, mert mikor szétszedtük a régi csapra közepén a szűkített részen rá volt gyógyulva a por, gondolom előbb kinyomta a zsírt, mint hogy belülre ment volna.
Így most a csap közepe felé megy először.
Szezonban két naponta zsírzom szállítási helyzetben a főcsapok alsó pontján ameddig a felső illesztésnél nem nyomja ki a tövénél. Így belül a szűkített részen televan zsírral mindig.
Válasz VMisi #5202. hozzászólásáraAkkor megmutatom én is az utód munkáját, Kubota CD1400F (Kverneland Qualidisc 4000). Igaz, közel 80 mili eső után az utolsó pár hektáros darbka, szecskázott búza tarló:
Válasz Peti 8310 #5200. hozzászólásáraA főcsapokat hagyományos lítium bázisú zsírral kenitek? A nagy nyomásállóságút nem szereti.
Válasz dnsv #5203. hozzászólásáraMegnéztük a carrier kínálat alját szlovákoknál... felejtős, a hengerek, vázak mind kukák, tákoltak gányoltak.
Itthonikara már időt se pazaroltunk. Axinál volt egy beszámított joker hajnalba ér ide. Újralapozva és kb 10-15 csapágy kicserélve rajta. DD hengere kopott de még azért bőven a használható kategória. 2009es első támkerék nélküli. Nem tudom, mennyire fog pattogni ha a lovak közé csapunk. Egy ismerős szokott manaxos jokert húzni annak nagyon meggyőző volt a munkája. Amúgy carrierben gondolkodtam (régen volt is 3m-es a portán könnyű volt,szárazba nem ment bele, amúgy tetszett a munkája) Viszont most megnézve a nagy nyithatókat nagyon elment tőle a kedvem. Nem tűnnek strapabírómnak mindegyiknek volt valami nyűgje. Egy dolog a xarrá kopott hengerek de hogy a váza is mindegyiknek tákolva volt... nem tett rám jó benyomást. Inkább döntöttem a horsch melett hagyományos jól átgondolt szárnyas keretváz távoli csuklópontokkal ha megkopik is nem lehet észrevenni és egy icipici hegesztésen kívül teljesen gyári a szerkezet pedig biztosan körbetárcsázták vele már a földgolyót párszor.
Válasz dnsv #5196. hozzászólásáraPeti kolléga nagyszerűen összefoglalta, sokat hozzátenni nem tudok.
Már olyan kopásálló műanyag perselyek vannak, hogy felezhető lenne itt a kenési pontok száma, de nem, inkább legyen zsírozható, szezonban pont arra van ideje meg kedve a gépésznek, hogy 1 órán át kenegesse minden reggel... Vagy ha akkor nincs idő, hát szezon végén majd lesz pár napja, mire szétszedi és kitakarítja az egészet...
) A munkája viszont tényleg annyira egyedülálló és sokoldalú, hogy ezeket a negatívumokat megpróbáljuk elnézni neki...
A hengerhez még annyit, hogy ugye olyan nincs, hogy tökéletes minden talajra, minden körülményre, Vaderék nem is nehezítik meg a választást ezzel a két variációval. Nálunk van nagyon kötött agyag és futóhomok is, SR mellett döntöttünk végül, de a tárcsalapok és a henger közti kis távolság (40 valahány cm, ha jól emlékszem) miatt a sivár homokban képes betúrni, ezt hamar észreveszed, mert megáll alattad a traktor. Nem értem, hogy miért nem lehetett itt nagyobb átömlési keresztmetszetet hagyni. Ha van elegendő szármaradvány, akkor szépen elgurul az acélhenger a homokon is, egyébként használhatatlan.
A zsírzás a legnagyobb gond valóban. Az 5 méteres aprítóhenger nélküli modellen minimum 57 zsírzógomb van, ezeket én nem vagyok hajlandó naponta kenni, egyszerűen vicc kategória, de ha nem kenem, egy csomó beáll. 3 szezon alatt most lesz harmadjára kivéve a szárny főcsap (!), pedig ez kapott naponta, de úgy tűnik, hogy ez sem volt elég. A szerviz sem tud rá mit mondani, lehet, hogy zsírzás nélkül is elmenne pár évet, annyira masszív amúgy az egész, de ennyi pénzért akkor ide tehettek volna egy automata zsírzórendszert, mert ez a 4 pont az egésznek a lelke. Mindegy, prospektusban jól mutat a gondozásmentes csapágyazás szöveg, legalább marad idő kenni a többi 57 pontot...
470-es lap van nekünk, a 450 tényleg finomabb munkát hagy, tavaszi magágykészítésnél ez fontos lehet, de tarlóhántásnál inkább vágjon többet (lásd Vinkó hozzászólását).
10-12 km/h között hajlamos a pattogásra, mi általában 12-vel húzzuk, így rendben van, de max. 10 centis munkánál ezzel a tempóval kell neki méterenként legalább 35 ló.
Az SR henger tolatásnál a kicsit nedves talajt visszaszedi, ez beragad a sárkaparókhoz, amik amúgy elég gyorsan tudnak kopni, pedig nagyon jó anyagból vannak, aztán ha egyszer berakódik a henger, akkor majd megpróbálhatod kivésni a tagok közül a betont...
820-asnál már akkorák a szárnyak, hogy törik a fővázon lévő gömböt tartó konzol.
Szóval van hibája, ezek egy része kezelői odafigyeléssel nyilván orvosolható, de messze van a tökéletestől. (Számomra az egy integrált futóműves Joker váz, Vader lappal és aprítóhengerrel, Lemken és Amazone hengerválasztékkal.
Válasz VMisi #5202. hozzászólásáraAzt már megtanultuk a drót féreg ellen az első lépés a feketére-mulcsosra művelt gabona tarló. Ott hol a nyár végéig még csak részben lett kiforgatva a tus,annak már ott a kis huncutság,nagy eséllyel. Aki ma teheti technikába-terménybe-vagy a cég infrastruktúrájába fejlesz. Az hogy egy tarlót egy drága vassal vagy 3-szor járjak meg luxus,a jövőben pedig még inkább az lesz. Tehát a szerszámot is úgy kell megválasztani,hogy hasznos legyen. Tarló vakarászás 4-5 cm-en pláne így,idő-pénzkidobás. Ezek a minimum szerszámok akkor jöttek be,mikor még nem vontak ki számos hatóanyagot. Most pedig valahogy próbálják úgy kiadni az új gépeiket. Hogy intenzívebben dolgozzon,kicsit feketébbre. Nehogy már az eke elő legyen véve. Most itt tartunk,lassan 600-as lap lesz az alap egy rövid tárcsán.
. Én sem szántok az eszközöket viszont meg kell választani a váltózó jogszabályokhoz(az időjárás tényezőt,ne is említsem). Mivel azok kihatással lesznek a növényvédelemre. Egy olyan tárcsa,mi csak vakarássza a talajt akkor sem kell,ha aranyba csomagolva,tolják elém.
Válasz Peti 8310 #5200. hozzászólásáraKöszönöm a korrekt leírást!
Akkor érdemes nagyon megvárni a vételt :D
A gumihurkáktól félek is.
2010 utánit akartam mindenképp. Nem égető a vétel, így ráérek keresgélni, remélem találok valahol olyat akinek van pont ilyen 420-as gépe és még tud pontos infót adni vontatásról. Az meg külön bónusz, ha eladót is találok megbízható embernél :D
A henger nagyon macerás így ahogy írod, szerintem azzal biztos megszívom, hogy kopott lesz, akkor majd kap egy soil runnert.
Válasz Vinkó #5184. hozzászólásáraEz meg a carrier munkája.
Nem sokkal jobb.
Válasz Peti 8310 #5200. hozzászólására"Ha kiment a csapágy, eltört a tengely, vagy elszakadt a csavar a tengely végén, akkor a gyári célszerszámmal kellett összehuzatni a hengert és azután lehetett kilazítani a csavart és csapágyat cserélni."
Ha eltörik a csavar, vagy a tengely akkor csak az összerakáshoz kell a célszerszám, rosszul írtam.
Válasz dnsv #5191. hozzászólásáraSzia!
A henger, ha SteelRunner, ne legyen lekopva a taraj, látszódjon a ponthegesztés ami összefogja a két profilt. A gumi henger is jó, a lényeg, hogy ne a régi öntvény cambridge henger legyen, mert azok általában már el vannak kopva és megtúrják a földet. A SteelRunneren, ha le van kopva a taraj, de még nem mozdultak el a tagok akkor fel szokták hegeszteni betonvassal vagy köracéllal és úgy még használható egy darabig, viszont olyankor már a palást is meg van kopva és össze tud roppanni, mert kb. 4t erővel vannak előfeszítve a profilok a hengeren.
A tengelyek szoktak törni, de azt az itthoni használt tárcsáknál már nagy valószínűséggel kicserélték a magyar Vaderstad képviselet által gyártatott a gyárinál erősebb tengelyre.
A régebbi 9000 valahány szériaszámúig, (a gyár oldaláról letölthető alkatrészkatalógusban meg tudod nézni, nem emlékszem pontosan), a SteelRunner henger tengelyének a végébe volt behajtva egy csavar ami a csapágyat is fogta. Ha kiment a csapágy, eltört a tengely, vagy elszakadt a csavar a tengely végén, akkor a gyári célszerszámmal kellett összehuzatni a hengert és azután lehetett kilazítani a csavart és csapágyat cserélni. Ezt megváltoztatták és a csapágy elé raktak anyát ami összefogja a hengert. A magyar "erősített" tengelyen is így van megoldva, csak ott nem hatlapfejű anya van hanem egy esztergált menetes tárcsa, arról lehet felismerni.
A korai, célszerszámmal összehuzatós verziónál a csapágy és a henger profil között két alátét van, az újabb fajtán hatlapfejű anya, a magyar tengelyesen meg egy esztergált kerek tárcsa.
A szélső tagok főcsapjai mindennapi zsírzás hiányában szétkopnak, belemegy a por a csap és a persely közé, összerág, rosszabb esetben megszorul és letöri a csap végéről a karikát ami azt hivatott elősegíteni, hogy szétnyitásnál egyszerre nyíljon a két tag.
Tipikus hiba, hogy a főcsapok kopásából adódóan a szélső tagok sekélyebben járnak a középsőnél. A munkahenger vége menetes, utána lehet állítani, de célszerűbb a csapokat is cserélni, ha kopottak. Az 500-as tárcsán a fővázon lévő vályúkat, amibe a szélső tagok hengeres váznyúlványai illeszkednek teleszórja földdel, főleg a bal oldalit, emiatt is tud sekélyebben járni a széle, mint a közepe.
Tavaly cseréltük a 2008-as évjáratú 500-as tárcsánkon a váz főcsapokat és perselyeket, a 10kg-os kalapás alig indította meg a csapokat, a sárkaparók tartókonzolját felfogató 30as laposvasakból meg menetesszárból összeraktunk egy kengyelt amibe befogtuk a 16tonnás olajemelőt és azzal nyomattuk ki a csapokat, perselyeket a vázból és vissza az újakat.
A csap asszem 80ezer a persely 25 nettó volt akciósan, most biztos drágult.
A többi zsírzási pontot is naponta, max 1,5naponta kell zsírozni, különben már be sem veszi. Mondjuk akkora a hézag a váz kengyeleknél is, hogy mindenhova simán bemegy a por..
Ha a tárcsakarok gumibakjai elöregszenek, a karok elcsúsznak a vázon, még nem cseréltünk, de úgy hallottam elég drága az összes gumiprofilt cserélni.
A csapágyak jól bírják, ha nem járatják agyig a földben és a karok nincsenek elkopva ahol a porvédő illeszkedik, vagy nem fordulnak leengedett tárcsákkal.
2006-tól az újabb öntvény tárcsatartókarosat érdemes megvenni, csak arra megy fel a CrossCutter lap és talán a Truecut is, de ebben nem vagyok biztos.
Érdemes beállítani az első tárcsasort, hogy a teljes felületet átdolgozza. Amit mi vettünk arról egy 450 és egy 470 Truecut garnitúrát koptattak le, de a hátsó tárcsasor az első nyomában futott, nem volt rendesen beállítva. A könyve írja a beállításokat, letölthető magyar nyelven a Vaderstad oldaláról.
Két évig néztem a hirdetéseket mire olyat találtam, amit érdemes volt egyáltalán megnézni és ráment még majdnem nettó 2millió úgy, hogy kapott új vonószemet, 5db csapágyat, 40db CC lapot, cseréltük az egyik szélső tag hengerének a tengelyét csapágyakkal szimeringekkel, szimering futógyűrűkkel, a váz főcsapokat és perselyeket és a henger sárkaparókat.
Így most ugyanolyan jól dolgozik, mint az új, viszont az új gép ára a duplája, mint amennyiben ez van eddig.
Válasz Sz_Pisti #5198. hozzászólásáraAz egyenes lap tetszik sajna :D
Nem tudom, miért nem gyárt más is ilyet.
Nem kutyul úgy le, jobban bomlik a szár is ha felül van. Havernak is a régi lappal jobb volt a munkája, de mióta true cut van neki rajta, így már nekem az nem tetszik. Alig jobb, mint a lengyel tárcsa munkája. A keverés minősége az egyenes laposnak nagyon jó, igaz még cross cutter disc-et csak videón/képen láttam, de azzal nekem vannak fenntartásaim. Vegyesben használva biztos jó, akinek van sima 450-es és CCD lap is. Az lenne az ideális.
Válasz dnsv #5197. hozzászólásáraJoker?
Válasz Sz_Pisti #5195. hozzászólásáraHelló
Sacc 150 lóerő lenne ami húzhatná. Sík területen kellene 8-11km/h-val húzni 5-8 cm mélységben.
Jelenleg 3m-es lengyel RT van, amit tudok húzni 18-al is. Csak a gond az, hogy tele van disznó túrással a terület, vagy ha nincs, akkor meg a falusiak járnak rajta, azon hordják a szemet, abba akadnak el, azon hordják a fámat (lopják) és rossz dolog bele menni 14-el ezekbe a gödrökbe főleg mikor szögbe érek bele. E miatt akarnám a sebességet csökkenteni a munkaszélességet pedig növelni.
Válasz später77 #5193. hozzászólásáraKöszönöm! Ezekkel már lehet számolni nagyjából. Pontosat úgyse lehet.
Mik a konstrukciós hibái? 420-as féligfüggesztetten gondolkodom erősen.
Csak a 450-es lapos verzió érdekel egyenlőre, de akkor olyat nézek amire ha úgy van fel lehet szerelni a CCD-t is. Gondolom a piacképességén nem ront, ha majd eladó lesz nekem.