A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
Válasz Radocz #10352. hozzászólásáraNyilván mindenki másra figyel. Meg én olyan vagyok hogy a hibákat hamar kiszúrom, és mivel nem a talajmegújítás és a No-till a szakterületem, a számokkal viszont nem lehet vitatkozni.
Egyébként az egészet elolvastam.
Egy talajmegújítós cikk.
A tartalma számszaki szempontból vitatható.
A cikk bevezetőjében azt írja hogy több mint 100 millió hektáron zajló agrárforradalom. Ez még betudható figyelemfelkeltésnek.
Később leírja hogy az USA szántóterületének 45%-án folytattak No-till művelést. Nyilvános adatok szerint az USA szántóterülete úgy 370 millió ha, ennek 45%-a 166 millió ha, de vehetjük akár 160-nak is.
Majd azt írja hogy a Világban 160 millió ha-on folytatnak No-till művelést.
Szóval a tisztelt cikkíró vagy hadilábon áll a számtannal, vagy az olvasókat nézi hülyének.
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
AGRO.bio logó
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
Válasz mtz1221 #10336. hozzászólásáraItt is alakul,de a talajmegújítónak köszönhető.Amit írtam régebben,több ezer hektárosok is vannak,netparasztról nem hallottak,de érdekes módon,nincs ekéjük.
Válasz Netparaszt #10329. hozzászólásáraAkkor maradok a vetès elötti tàrcsànàl,legalább kiszedi a gyomot,aztán majd kukuban gyomirtò. Szàrmaradvàny alig van. Igazàbòl,a pàlca lemegy. Olyan optimális nedvessègnél. Màr,ha annak lehet nevezni a nem ragacsos àllapotot. Szàrazsàgban,mint tavaly nyàron az 5dik éve nem szàntott is csont kemény volt. De hàt az várható, amiben agyag van. Talán 50èv után màs a helyzet.
Válasz .Richard. #10319. hozzászólására Életképes lehet, de akkor több tápanyagot kell kiadnod, hogy a kieső mineralizációt pótold, lehetőleg sor mellé. Amikor túrod, döglik minden, szabadul fel a tápanyag rendesen.
Meg utána a gyomirtásnak is rendben kell lennie, mert mulcsban nincs haszna a talajhatású szereknek, sorközművelést pedig nehezen csinálsz a szármaradványban.
Válasz MrPoke #10326. hozzászólásáraAz őszi Gruber is,ha előtte zöldtràgya vetès miatt nyáron húzva volt vele,,aztán jött a szàraz tèl. Ja,ez is talajfüggő,de ha ősszel a zöldtràgyàt csak tàrcsàztam,,semmi hàtrànyos nem volt. Csak, több víz maradt. Talán a tömörödöttsèg nem akkora àtok,mint a kiszellőztetett szàraz föld. Pier kuku földje tavaly,beton kemény volt. Aki ott volt,látta. Kukorica mégis csoda volt.
15527 hozzászólás
Válasz MrPoke #10366. hozzászólásáraVan hozzá információ itt is.
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://www.agrofutura.hu/hirek
A Hírek végén 3. pont alatt.
"Alapanyagok
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Vagy http://talajdoktor.blogspot.hu/
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraMennyi a humusz tartalom? homok, vagy kötött?
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraVetés előtti órákban gruber, aztán aznap vetés+henger...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraJa igen van olyan opció is,hogy gruber után rögtön henger (HE-VA CC) vagy ez hülyeség?
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Halihó!
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraEz az oldalt ismerős?
http://regagrihun.top-talk.com/forum
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10350. hozzászólásáraA tràgya tömören rothadt. Büdös ammòniàs. Vennék szènàt, szalmàt fakèrget ès felraknàm, rètegeznèm a rothadt tràgyàval az arànyokat betartva. Ha anaeròb baktriumok szaporodtak tùl màr a legelejèn, szabad e komposztàlni utàna az ALKO-hoz? Vagy kezdjek ùj rakàst inkàbb friss anyagbòl? Sajnàlnàm a nyùl tràgyàt kidobni...
Válasz Kémlelő #10362. hozzászólásáraIlyenért nem adunk pénzt.Hízót se veszünk a disznóvágásra.Malacot,és azt felneveljük.
Szerintem sokan más kegyszereket használunk.
http://agrobio.hu/
A teljesség igénye nélkül.
A kecskeméti cégé is nagyon jó. Most nem jut eszembe a nevük, de ....
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraAz ott elhangzottak kb. 80%-áról valamilyen formában volt már itt szó, vagy épp Netparaszt előadásain.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
Válasz Kémlelő #10357. hozzászólásáraAkkor töröljem,a tied?
Válasz Mf-es? #10356. hozzászólásáraSzerintem meg nincs értelme.
A Talajmenti Agy vagy a saját oldaladon több hasznát látjuk sokkal.
Válasz Netparaszt #10353. hozzászólásáraIgen.
Válasz Radocz #10352. hozzászólásáraNyilván mindenki másra figyel. Meg én olyan vagyok hogy a hibákat hamar kiszúrom, és mivel nem a talajmegújítás és a No-till a szakterületem, a számokkal viszont nem lehet vitatkozni.
Egyébként az egészet elolvastam.
Kis gondolatébresztő...
Válasz Kémlelő #10349. hozzászólására Ilyeneket megoszthatok én is itt?
Válasz Tomszi #10351. hozzászólásáraÉrdekes, hogy mindenki másra figyel egy cikk olvasásakor.
Én részt vettem ezen az eseményen. El is olvastam a cikket.
Saját területemen (2,8 ha) alkalmazom is.
Épp ezért elmegyek február 16 -án Gödöllőre a szakmai napra.
Endypapa Te jössz-e?
Egy talajmegújítós cikk.
A tartalma számszaki szempontból vitatható.
A cikk bevezetőjében azt írja hogy több mint 100 millió hektáron zajló agrárforradalom. Ez még betudható figyelemfelkeltésnek.
Később leírja hogy az USA szántóterületének 45%-án folytattak No-till művelést. Nyilvános adatok szerint az USA szántóterülete úgy 370 millió ha, ennek 45%-a 166 millió ha, de vehetjük akár 160-nak is.
Majd azt írja hogy a Világban 160 millió ha-on folytatnak No-till művelést.
Szóval a tisztelt cikkíró vagy hadilábon áll a számtannal, vagy az olvasókat nézi hülyének.
https://24.hu/kozelet/2017/12/03/igy-neznek-ki-a-foldek-amelyeket-nem-szantanak/
Válasz Levente2000 #10340. hozzászólásáraHogyan akarod?
A komposztba bele teheted, ha azután TEÁ-nak megfőzöd.
Találkozzunk Gödöllőn!
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
AGRO.bio logó
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
16.00-16.30 Kérdések, konzultáció
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
http://agrobio.hu/hirek/meghivo-pest-megyei-tapanyag-gazdalkodasi-tanacskozasra/
Válasz Gergo55 #10341. hozzászólásáraGratulálunk neki!
Válasz .Norbert #10346. hozzászólására17-nél lemarad az Mtz fele...
Oszt ha ennek a felének a járószerkezethez van köze...
Válasz csoppika #10344. hozzászólásáraAnnál jobb minél gyorsabban mész
10 km/h felett már szépen dolgozik, ma olyan 15-17 km/h körül járattuk 
Válasz .Norbert #10342. hozzászólására
Válasz .Norbert #10342. hozzászólásáraMekkora a szükséges munkasebesség?
Válasz .Norbert #10342. hozzászólására
Zöldtrágya determinálás és enyhe talajmunka
További információkért érdemes az Agroinformos híreket figyelni 
Attila lett az év agrárembere a kategóriájában!
Anaeròb mòdon rothadt nyùl tràgyàt mèg èrdemes komposztàlni ha hozzàadom a szalmàt 1/30 arànyban?
Válasz Netparaszt #10338. hozzászólására8 km.Van arra is földem.
Válasz Mf-es? #10335. hozzászólására Bogárzó elég zoral, de az kicsit odébb van tőletek, nem?
Válasz mtz1221 #10336. hozzászólásáraItt is alakul,de a talajmegújítónak köszönhető.Amit írtam régebben,több ezer hektárosok is vannak,netparasztról nem hallottak,de érdekes módon,nincs ekéjük.
Válasz Mf-es? #10335. hozzászólásáraEzzel csak az a gond,hogy nálunk is ami 30-40 éve művelhetetlen föld volt,az utóbbi 5-6 évben azok a legjobbak.
Válasz csoppika #10333. hozzászólására Az is, ezzel a szárbontó baktériumos löttyöket is tudod csekkolni, hogy mit bontanak a kezelt földben.
Ez egy jó kis tesztnek tűnik... Már amennyire megy az angol...
http://cereals-blog.ahdb.org.uk/when-i-soiled-my-undies/
Válasz Sz_Pisti #10303. hozzászólásáraKelés előtt kifújva a gyomra egész más, mint 3 leveles korban.
Az, hogy te gondolsz valamit a glifóról, nekem pedig személyes tapasztalatom van az megint két külön dolog.
Válasz Netparaszt #10329. hozzászólásáraAkkor maradok a vetès elötti tàrcsànàl,legalább kiszedi a gyomot,aztán majd kukuban gyomirtò. Szàrmaradvàny alig van. Igazàbòl,a pàlca lemegy. Olyan optimális nedvessègnél. Màr,ha annak lehet nevezni a nem ragacsos àllapotot. Szàrazsàgban,mint tavaly nyàron az 5dik éve nem szàntott is csont kemény volt. De hàt az várható, amiben agyag van. Talán 50èv után màs a helyzet.
Válasz .Richard. #10314. hozzászólásáraHa a pálcaszonda jót mutat, simán működik.
Válasz .Richard. #10319. hozzászólására Életképes lehet, de akkor több tápanyagot kell kiadnod, hogy a kieső mineralizációt pótold, lehetőleg sor mellé. Amikor túrod, döglik minden, szabadul fel a tápanyag rendesen.
Meg utána a gyomirtásnak is rendben kell lennie, mert mulcsban nincs haszna a talajhatású szereknek, sorközművelést pedig nehezen csinálsz a szármaradványban.
Válasz MrPoke #10326. hozzászólásáraAz őszi Gruber is,ha előtte zöldtràgya vetès miatt nyáron húzva volt vele,,aztán jött a szàraz tèl. Ja,ez is talajfüggő,de ha ősszel a zöldtràgyàt csak tàrcsàztam,,semmi hàtrànyos nem volt. Csak, több víz maradt. Talán a tömörödöttsèg nem akkora àtok,mint a kiszellőztetett szàraz föld. Pier kuku földje tavaly,beton kemény volt. Aki ott volt,látta. Kukorica mégis csoda volt.