Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
Igazából kijön nullára,csakhogy nem erre szeretnék törekedni,ezért lenne jó rajt javítani. A művelése,vicc mert nem a gázolaj a legnagyobb költség,hanem az eszközkopás.Míg szántottam hektáronként egy ekevasra jöttem ki átlagban,+ a többi sallang ami kopik. Grúberral már sokkal barátibb.
A szervestrágya szórás most idén ide esik,és azért szórom,mert akadék. A kőport amit találtam 3000/t,nem ez lesz sok,hanem a fuvar,70km a legközelebbi bánya.
Válasz fiatalember35 #6333. hozzászólásáraA kavicsok az hordalék az tuti,mert az összes lekerekedett élekkel van,néhány teljesen laposra van kopva. A ph a legrosszabb részeken foltokban ilyen alacsony,mellette pár méterre már 4 feletti,ezen a táblán 5 körül van a legjobb részeken,de ez látszik is messziről a növénymagasságon,van mikor ki is veszik a vetés.Nagyobb csapadéktól tömörödik nagyon,ha felvan törve,akkor meg a következő műveletnél süpped.
Most van rajt egy kis zöldtrágya,bár már lefeküdt az első fagytól olyan satynya volt,majd tél végén szeretném megszórni szervestrágyával,és arra gondoltam,hogy a trágyával együtt egy kis meszet,vagyis dolomitport (3-4t/ha) kellene szórni. Tavasszal zab van tervezve,majd újra takarónövény,és hátha....
Csillagfürttel próbálkoztam,pont ezen a táblán. Nincs megfelelő gyomírtószere 2szikű gyomnövények ellen. A disznóparéj,és a parlagfű szeret a legjobban ezen a talajon arra jöttem rá.
Válasz Bandita29 #6332. hozzászólásáraHm, ez már csak feltételesen nevezhető talajnak. Az öklömnyi kavicsokat bátran lehet köveknek is nevezni, és szerepük a talajalkotásban gyakorlatilag nulla (talán majd pár millió év múlva, ha addig fizikailag felaprózódtak, majd kémiailag elmállottak, de az téged nem vigasztal). A pH-ja is katasztrofális - ilyen talajon örvendetes, ha egyáltalán megél valami. Az én talajaim pH-ja 5,2 és 5,8 között van, és már az is javítandó lenne, bár a régi rendszerben nálunk a 4,5 alatti talajokat volt kötelező cukorgyári vagy műtrágyagyári mésziszappal javítani. Miből vannak a kövek, kavicsok? Összetömörödött homok, hordalék vagy az anyakőzetből származnak? Ha a homokból, akkor az valószínűeg kvarchomok, és akkor az eleve savas. Ha a az anyakőzetből, akkor az valószínűleg szintén savanyú (pl. ha gránit - ez határozza meg pl. a Velencei hegységet). Ha hordalék, akkor az a legjobb eset, mert máshonnan származik. Az első két esetben az a gond, hogy a savanyú kémhatású utánpótlás az anyakőzet mállása folyamán folyamatosan biztosított, így a pH-val csak akkor lehet kezdeni valamit, ha te is folyamatosan lúgosítod a talajod, meszezéssel, esetleg dolomitporral (Ca, Mg). A másik megoldás, hogy hagyod a költséges lúgosítást a fenébe, és a vetésforgóba további olyan növényeket emelsz be, amelynek a legkedvezőbb közege az alacsony pH-jú talaj. Pl. csillagfürt (termelési tapasztalatom róla viszont nincs).
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólásáraVálaszolok,mert ha jól értelmezem,akkor ez a hozzászólás eredetileg nekem szólt.
Sajnos nem agyag. Nagyon durva homok,foltokban öklömnyi méretü kavicsokkal.Mélyebb rétegekben sem jobb a helyzet,sárgahomok és kavics váltja egymást.Savanyodásra erősen hajlamos,a leggyengébb részeken 3,2-es PH-t mértem.
Komolyan mellé kellene állni,hogy javuljon a talaj. Jelenleg más nem él meg rajt,mint zab,rozs és szudánifü.Itt ez adja a vetésforgót. 9ha,és 3,5 AK/ha ez a leggyengébb táblám. Erre értettem,hogy összetörné az üveget. Elvetettem takarónövénnyel, (olajretek,mustár,zab,facélia) a legjobb helyeken is max térdig ért.
Összesen 22 darabban vannak a területeim, 3,5-26 AK között. Kötöttségi AK nem tudom. Végzek hamarosan a talajmunkákkal,lesz egy kis TBC oltás,vérvétel,és begyűjtöm a mintákat.
A hozzászólásom válasz lett volna » #6310 Bandita29 megjegyzésére, de azt hiszem, hogy kitörültem ezt a referenciát. Tehát: a hozzászólásom arra érvényes!
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólására Nem, ez nem azt jelenti és fogalmam sincs, hogyan lehet ilyen következtetésre jutni a számok alapján. Ez azt jelenti, hogy a legjobb szerkezetű talaja van, amelyben a biológia segítségével könnyen el lehet indulni a fekete mezőségi talaj kialakítása felé.
Nem szerves anyag, nem trágya a lényeg, hanem a talajélet és a változatos takarónövények.
Akkor az azt jelenti, hogy nagyon nagy benne a leiszapolható frakció, illetve a legjelentősebb mértékben az agyagásványokat tartalmazza - ezek állnak össze nagyobb szerkezeti egységekké (rögökké). Nem kell ezért túlságosan szomorkodni, mert ez a típusú talaj képes megkötni a legtöbb vizet és tápanyagot - hátránya viszont, hogy nagyon nehezen adja is le, és hogy talajmevhanikailag a naftazabáló talajt jeleníti meg. Szervesanyag bejuttatásával lazítani lehet.
Válasz Ndaniel #6322. hozzászólására A megadott értékek alapján a tied a narancs pont, Gegáé a piros. Ahogy látod, kiváló szemcseszerkezetű talajod van, a középső régió a legkönnyebben javítható, könnyű művelésű, termékeny talajjá.
A loam/lösz talajtípus a legkívánatosabb talajszerkezet világszerte.
Válasz gergő07 #6323. hozzászólására Nem csesztél el semmit. A homokos talajnak előnyös, ha takart tavasszal, lassabban lebomló takaróval, az állományod szép, semmi gondot nem látok. Az ennyire fejlett állomány után álló szárak maradnak, azt érdemes esetleg lehengerezni vagy zúzni feb végén, hogy feküdjön minden tavasszal, használd a legolcsóbb megoldást.
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraEzt én nagyon jól tudom, de ha belemenne valaki, tuti én lennék a következő mert eltenné az én földemen máshová. Sajnos én is hasonló helyzetbe vagyok mint Gege. Van 35ha zöldtágya, azt itt ott kombájn megtaposta nem vészes, de a többi földem lazított vagy gruberezett, na ott van csapás főleg hogy felénk szinte csak az ekét ismerik, és egy jóképű tárcsázásnak gondolják.
Akkor ezt el...kuráltam? Homokos terülen, takarónak szántam, lazító és később Rt-val vetve. Aug. 10-15 közötti vetés, eső hiányába 30cm-esen elkezdett virágozni a mustár és a köles. Szept. végétől esett az eső és megnőtt átlag 1,5m-re. Egész őszön virágzott de magot nem hozott a mustár. Köles tudott volna még magot hozni de azt az első hideg lerendezte. Mustár Oretek. Zab Köles TR Facélia Nforgó keverék. A terv, Rt lenne vetés előtt, vagy fagyon zúzó és vetés előtt RT kukorica megy bele.
Válasz Bandita29 #6312. hozzászólására Mindig onnan vegyél a 0-15 cm-ből, amire kíváncsi vagy.
Ez a teszt sok meglepetést okozhat a főldtulajdonosoknak, nem is értem, miért nem része az általános mg műveltségnek.
Gege talaja a világ jelenleg is legjobb termőképességű talajai közé tartozik.
Kíváncsi vagyok, kinek van hasonló szemcseloszlású talaja és milyen művelési tulajdonságokkal.
Válasz John Deere Power Shift #6314. hozzászólásáraA talajjavítás komplex eljárást igényel, de számos hazai példa is mutatja, hogy termelés közben is egész gyorsan javítható a talaj a megfelelő módszerekkel.
A trágyázás mondjuk már elvesztette a szerepét, mióta rájöttek, hogy a humusz, mint a legfontosabb értékmérő, nem attól szaporodik a talajban, hanem minimális talajbolygatás mellett az élő növények és a talajélet együttműködésétől.
EU/UN tanulmányok szerint az EU talajok már nem sokáig termőképesek, különösen a déli országokban esik ki a termelésből sok terület.
Mindenki képzelje el, hogy milyen nyereséget produkálna műtrágya és támogatás nélkül.
Pont annyit fog érni a földje hamarosan.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásáraIgen az egyetemi embereket sokat éri kritika mert túlzótan elméleti s kevésbé gyakorlati síkon mozognak.Van benne valami,viszont személyes véleményem nekem is hasonló abban hogy a talajok kizsigerelése folyamatos és csak szűk kör tud csak meszezni vagy szerves trágyázni a régi rendszerhez képest,de ez csak csepp a tengerben a bajok közül !
A talajművelés általi behatások minimalizálása alighanem teljesen elmarad egyéb okok miatt illetve szakmai hiányosságok is megnyilvánulnak közvetlen környezetben agrárszakemberek saját földjein!
Városunk határában a talajok ország messzi tájain is híresek,ennek ellenére a szántások zöme agyon van mosva,vannak amelyek szikes fehérre leolvadt a nyomban eset eső hatására.
Véleményem hogy ez az ahol kezdődik a hiba derékhada ami egyre gyakoribb jelenség!
Persze sokan legyintenek rá mert szétfagy az.Ha jobban megnézzük az aránylag kicsi hibát ami a szántási talajfelület csaknem 1 cm érinti ,teljesen kilúgozta az eső ami által minden ami az első osztályú humusz paramétereit jellemzi, elvesztette !
Szintén legyintenek erre is ugyan már van az alatt még bőven.
Igen van de meddig lesz elég kérdem ???
Olvastam régi könyvben ahol Kelet Németországi cukorrépa kysérlet volt beállitva 3 évtizedes !!
A talaj példátlan mértékben leromlott ami magát a talajok viselkedését az emberi behatásokra kiválóan tükrözte megjegyzem gyorsan-szélsőséges esetben.
Komplex a téma ezért szerteágazó a baj is .....
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólásáramit gondolunk róla? Azt hogy demagóg, és egy csomó manapság hangzatos butaságot dobál egymás mellé, szinte minden bekezdésbe bele lehetne kötni! tipikus kutatói egyetemi hozzáállása van mindenhez, és semmi köze a valósághoz..
A legegyszerűbb módszer az ún. befőttes üveg teszt. Ez nem szól másról, minthogy egy-harmad mennyiégű földet egy befőttes üvegbe helyezünk és két-harmad mennyiségű vízzel alaposan összerázzuk. Ne töltsük tele az üveget, mert akkor nem lehet jól rázni. A legnagyobb méretű homok szemcsék ülepszenek ki legelőször, szinte azonnal. Utána következik az iszap és végül az agyag teljes kiülepedése akár két napot is igénybe vehet.
Ma megcsináltam az ülepítéses tesztet a földemről, ami a videón is látszott! (Igaz hogy 2 napig kell várni, de már szépen látszik minden, s sokat nem változhat!)
59% homok
36% iszap
5% agyag
És mi lesz azzal a tápanyaggal, ami a magba kerül? Az miért vész el? Ugyanúgy lebomlik, nem? Talán akkor lenne baj, ha leszáradna a növény, és beérlelné a magot, mert akkor a száraz növény bomlása nem lenne olyan jó, mint az összeomlott zöldé. Viszont erre szerintem semmi esély a késő nyári vetésnél. A puha zöld mag meg csak csak lebomlik. Inkább az lenne a baj, ha megfordulna a tápanyag iránya, mint pl. az évelőknél, mikor ősszel lefelé viszi a tápanyagot a gyökérbe, ez nekünk nyilván nem lenne jó, de a zöldtrágyanövények nem évelők, max. egyéves áttelelők.
Én igencsak örülnék, ha olyan állományom lenne, mint a kollégának, ráadásul az is csak most kezdett bimbózni, nagyon virágba már nem fog menni, a hideg elintézi. Az meg miért baj, ha nagy retkek lettek? Annál nagyobb a gyökérzet is. A minél nagyobb vegetatív tömeg elérése a cél ha jól tudom. Szerintem pont 100%-os hatást ér el vele.
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólására Nem teljesen.
Életképes magot ne hozzon lehetőleg, a reprodukciós fázisnál kezdi leállítani talajélet táplálását a növény.
Ha nem hozott magot, addig maradhat, amíg hasznos a céljaink érdekében.
Az étert meg hagyjuk meg a biodinamikusoknak.
A vegetatív fejlődése során rengeteg tananyagot vesz fel, amit elraktaroz a szervezetében. Amennyiben a vegetatív szakasz végén terminaljuk vagy magától elfagy úgy ez a tápanyag a bomlás során ismét felvehetove válik a következő növény számára. (Catch-crop)
Amennyiben a növény virágozni kezd, és megindul a generatív élet szakasza akkor az így raktarozott tananyagot elkezdi beépíteni a virágba és a termeskepzesbe, ilyenkor a gyújtott tápanyagok jelentős része elvesz, valamint a növény intenzíven használ fel vizet is. Ezek mind kedvezezotlenek és a zöld trágya értéket és hasznát jelentősen rontják.
Válasz bandigh #6297. hozzászólására Az utat is én tartom karban, a nyáron húztam simára rtvel, azért is feljelentett az egyik helybéli tróger.
Sima mint az autópálya, személyautóval húzathatsz rajta, mégis a friss vetésben járkálnak, mert az vicces.
Majd nem lesz az.
Válasz Netparaszt #6295. hozzászólásáraItt volt csak nem találom melyik menüben 1-2 hozzászólás hogy nem szabad engedni hogy kivirágozzon a zöldtrágya, vagy később vetni hogy éppen dec előtt kezdene virágozni és lefagy vagy ha időben elvetve leszecskázni virágzáskor. Sok vizet vesz már akkor fel, és a növény sok tápanyagot "éget" el az éterbe a talajból valami ilyen volt....
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraHa valakinek a földje mellett akkora lyuk van már az úton hogy mtzvel is meggondolod h belemenj, az ne lepődjön meg ha rámennek. Az út az önkormányzaté, azt nem érdekli, a gazda meg csak annyit mond h ne menj rá a földre. Ki csinálja meg az utat? Közösség? A szomszédod is rádlicitál az utolsó napon akkor miről beszélünk?
15595 hozzászólás
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraPróbáld meg lerostálni 2 mm alá, hogy legyen értelme a tesztnek és ne törjön össze a befőttes üveg
Az osztrák komposztmágusoknak 3,5 pH-s gránithomok földje volt, de egy évtized alatt közel semleges, méter mély feketét csináltak belőle, rengeteg takarónövény bedolgozásával.
Olyan növényekkel érdemes játszanod, amelyek eleve jól nőnek ezen a terepen, a zab, rozs, szudáni kiváló alapok, minél több szalmásra volna érdemes törekedned.
Mióta nem szántasz?
Válasz ND #6343. hozzászólásáraHello.Nem nagy területem van össz. 20ha.2 éve kezdtem el a Phizyomaxos kezelést.Minden évben veszek egy raklappal és 5ha-ra kiszórom.Nyáron vettem egy ph mérőt,és amit tavasszal szórtam területet,most ősszel megmértem.Talajminta alapján ez a tábla 4,8-5 ph körüli,én 5.7-et mértem.Az igazi eredmény az lesz majd ha megcsináltatom legközelebb a talajvizsgálatot.Jövőre meg előtte és utána is csinálok saját mérést.
Válasz Földönfuto #6342. hozzászólásáraSzia Földönfutó,
mi a tapasztalat a Phiziomax-szal?
Válasz Bandita29 #6338. hozzászólásáraElismerésre méltó a hozzáállásod ehhez a témához.Nekem is eléggé savanyúak a talajaim,én a Phizyomax-al próbálkozok mivel a meszezést eléggé nehézkesnek találom.
Sziasztok,
talaj PH-t milyen műszerrel lehet a legegyszerűbben és leghatékonyabban mérni?
A beszúrkálós műszerek mennyire jók?
Conrad-on van 7-8ezerért ilyen. Mit érhet?
Gondolok itt arra, hogy 7ha táblában foltokban kitűnő az állomány, néhol meg nagyon gyér.
PH talajvizsgálat alapján 5,1-5,2, de az ugyen átlag.
Arra gondolok, h a gyér állománynál jóval alacsonyabb, ez szeretném igazolni - és ez alpján orvosolni, ha lehet.
Válasz Bandita29 #6339. hozzászólásáraAmúgy a köveket leszámolva ez egy szép talaj, a kövek alapján valami folyó hordaléka lehet, ami általában termékeny szokott lenni... nem volna értelme kiszedni a követ a felső 25-30 cm-ből? hol vagytok helyileg különben?
Közben kiszaladtam,mert nem hagyott nyugodni a téma. Megraktam a zsebeim kavicsokkal,meg előkapartam egy kis "talajt". A befőttes üveges teszt készülőben,ha leülepedett akkor felteszem a végeredményt.
Válasz Földönfuto #6336. hozzászólásáraKöszi az együttérzést!
Igazából kijön nullára,csakhogy nem erre szeretnék törekedni,ezért lenne jó rajt javítani. A művelése,vicc mert nem a gázolaj a legnagyobb költség,hanem az eszközkopás.Míg szántottam hektáronként egy ekevasra jöttem ki átlagban,+ a többi sallang ami kopik. Grúberral már sokkal barátibb.
A szervestrágya szórás most idén ide esik,és azért szórom,mert akadék. A kőport amit találtam 3000/t,nem ez lesz sok,hanem a fuvar,70km a legközelebbi bánya.
Válasz .Feco. #6335. hozzászólásáraSzórtam alá komplexet, + a csillagfürt nitrogéngyűjtő,valószínű,hogy ez nyomta meg a gyomokat.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásáraAzon tűnődöm,hogy ezeket a ráforditásokat hogyan lehet kigazdálkodni ezen a talajon.
Válasz Bandita29 #6334. hozzászólásárahát a disznóparéj elég igényes növény, ha az megél akkor nagyon sok más növány is...
Válasz fiatalember35 #6333. hozzászólásáraA kavicsok az hordalék az tuti,mert az összes lekerekedett élekkel van,néhány teljesen laposra van kopva. A ph a legrosszabb részeken foltokban ilyen alacsony,mellette pár méterre már 4 feletti,ezen a táblán 5 körül van a legjobb részeken,de ez látszik is messziről a növénymagasságon,van mikor ki is veszik a vetés.Nagyobb csapadéktól tömörödik nagyon,ha felvan törve,akkor meg a következő műveletnél süpped.
Most van rajt egy kis zöldtrágya,bár már lefeküdt az első fagytól olyan satynya volt,majd tél végén szeretném megszórni szervestrágyával,és arra gondoltam,hogy a trágyával együtt egy kis meszet,vagyis dolomitport (3-4t/ha) kellene szórni. Tavasszal zab van tervezve,majd újra takarónövény,és hátha....
Csillagfürttel próbálkoztam,pont ezen a táblán. Nincs megfelelő gyomírtószere 2szikű gyomnövények ellen. A disznóparéj,és a parlagfű szeret a legjobban ezen a talajon arra jöttem rá.
Válasz Bandita29 #6332. hozzászólásáraHm, ez már csak feltételesen nevezhető talajnak. Az öklömnyi kavicsokat bátran lehet köveknek is nevezni, és szerepük a talajalkotásban gyakorlatilag nulla (talán majd pár millió év múlva, ha addig fizikailag felaprózódtak, majd kémiailag elmállottak, de az téged nem vigasztal). A pH-ja is katasztrofális - ilyen talajon örvendetes, ha egyáltalán megél valami. Az én talajaim pH-ja 5,2 és 5,8 között van, és már az is javítandó lenne, bár a régi rendszerben nálunk a 4,5 alatti talajokat volt kötelező cukorgyári vagy műtrágyagyári mésziszappal javítani. Miből vannak a kövek, kavicsok? Összetömörödött homok, hordalék vagy az anyakőzetből származnak? Ha a homokból, akkor az valószínűeg kvarchomok, és akkor az eleve savas. Ha a az anyakőzetből, akkor az valószínűleg szintén savanyú (pl. ha gránit - ez határozza meg pl. a Velencei hegységet). Ha hordalék, akkor az a legjobb eset, mert máshonnan származik. Az első két esetben az a gond, hogy a savanyú kémhatású utánpótlás az anyakőzet mállása folyamán folyamatosan biztosított, így a pH-val csak akkor lehet kezdeni valamit, ha te is folyamatosan lúgosítod a talajod, meszezéssel, esetleg dolomitporral (Ca, Mg). A másik megoldás, hogy hagyod a költséges lúgosítást a fenébe, és a vetésforgóba további olyan növényeket emelsz be, amelynek a legkedvezőbb közege az alacsony pH-jú talaj. Pl. csillagfürt (termelési tapasztalatom róla viszont nincs).
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólásáraVálaszolok,mert ha jól értelmezem,akkor ez a hozzászólás eredetileg nekem szólt.
Sajnos nem agyag. Nagyon durva homok,foltokban öklömnyi méretü kavicsokkal.Mélyebb rétegekben sem jobb a helyzet,sárgahomok és kavics váltja egymást.Savanyodásra erősen hajlamos,a leggyengébb részeken 3,2-es PH-t mértem.
Komolyan mellé kellene állni,hogy javuljon a talaj. Jelenleg más nem él meg rajt,mint zab,rozs és szudánifü.Itt ez adja a vetésforgót. 9ha,és 3,5 AK/ha ez a leggyengébb táblám. Erre értettem,hogy összetörné az üveget. Elvetettem takarónövénnyel, (olajretek,mustár,zab,facélia) a legjobb helyeken is max térdig ért.
Összesen 22 darabban vannak a területeim, 3,5-26 AK között. Kötöttségi AK nem tudom. Végzek hamarosan a talajmunkákkal,lesz egy kis TBC oltás,vérvétel,és begyűjtöm a mintákat.
Válasz fiatalember35 #6330. hozzászólására Ne találgassunk, lássuk azt a befőttesüveg törő talajt.
A hozzászólásom válasz lett volna » #6310 Bandita29 megjegyzésére, de azt hiszem, hogy kitörültem ezt a referenciát. Tehát: a hozzászólásom arra érvényes!
Válasz fiatalember35 #6328. hozzászólására Nem, ez nem azt jelenti és fogalmam sincs, hogyan lehet ilyen következtetésre jutni a számok alapján. Ez azt jelenti, hogy a legjobb szerkezetű talaja van, amelyben a biológia segítségével könnyen el lehet indulni a fekete mezőségi talaj kialakítása felé.
Nem szerves anyag, nem trágya a lényeg, hanem a talajélet és a változatos takarónövények.
Akkor az azt jelenti, hogy nagyon nagy benne a leiszapolható frakció, illetve a legjelentősebb mértékben az agyagásványokat tartalmazza - ezek állnak össze nagyobb szerkezeti egységekké (rögökké). Nem kell ezért túlságosan szomorkodni, mert ez a típusú talaj képes megkötni a legtöbb vizet és tápanyagot - hátránya viszont, hogy nagyon nehezen adja is le, és hogy talajmevhanikailag a naftazabáló talajt jeleníti meg. Szervesanyag bejuttatásával lazítani lehet.
Válasz Ndaniel #6322. hozzászólására A megadott értékek alapján a tied a narancs pont, Gegáé a piros. Ahogy látod, kiváló szemcseszerkezetű talajod van, a középső régió a legkönnyebben javítható, könnyű művelésű, termékeny talajjá.
A loam/lösz talajtípus a legkívánatosabb talajszerkezet világszerte.
Válasz gergő07 #6323. hozzászólására Nem csesztél el semmit. A homokos talajnak előnyös, ha takart tavasszal, lassabban lebomló takaróval, az állományod szép, semmi gondot nem látok. Az ennyire fejlett állomány után álló szárak maradnak, azt érdemes esetleg lehengerezni vagy zúzni feb végén, hogy feküdjön minden tavasszal, használd a legolcsóbb megoldást.
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraEzt én nagyon jól tudom, de ha belemenne valaki, tuti én lennék a következő mert eltenné az én földemen máshová. Sajnos én is hasonló helyzetbe vagyok mint Gege. Van 35ha zöldtágya, azt itt ott kombájn megtaposta nem vészes, de a többi földem lazított vagy gruberezett, na ott van csapás főleg hogy felénk szinte csak az ekét ismerik, és egy jóképű tárcsázásnak gondolják.
Akkor ezt el...kuráltam? Homokos terülen, takarónak szántam, lazító és később Rt-val vetve. Aug. 10-15 közötti vetés, eső hiányába 30cm-esen elkezdett virágozni a mustár és a köles. Szept. végétől esett az eső és megnőtt átlag 1,5m-re. Egész őszön virágzott de magot nem hozott a mustár. Köles tudott volna még magot hozni de azt az első hideg lerendezte. Mustár Oretek. Zab Köles TR Facélia Nforgó keverék. A terv, Rt lenne vetés előtt, vagy fagyon zúzó és vetés előtt RT kukorica megy bele.
Moderátor által módosítva: 2017-04-06 10:31:38
Válasz Netparaszt #6321. hozzászólásáraNem vehetők ki számomra egyértelműen a szintek. Nagyjából így tudnám meghatározni: 35 homok
45 iszap
20 agyag
Válasz Ndaniel #6319. hozzászólására Kb. 2-3 percnél jelöld be a homokot az üvegen.
A százalékok alapján határozható meg a háromszögön a szerkezetet.
Válasz Ndaniel #6318. hozzászólására Százalékokat ne feledd mellé írni, mert a képen nem látszik.
Válasz Ndaniel #6318. hozzászólására
Válasz Netparaszt #6316. hozzászólásáraÉn is megcsináltam az ülepítéses tesztet. Homok szinte nincs, csak iszap, de főleg agyag.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásárafekete löttyöt használod még vetéskor?
Válasz Bandita29 #6312. hozzászólására Mindig onnan vegyél a 0-15 cm-ből, amire kíváncsi vagy.
Ez a teszt sok meglepetést okozhat a főldtulajdonosoknak, nem is értem, miért nem része az általános mg műveltségnek.
Gege talaja a világ jelenleg is legjobb termőképességű talajai közé tartozik.
Kíváncsi vagyok, kinek van hasonló szemcseloszlású talaja és milyen művelési tulajdonságokkal.
Válasz John Deere Power Shift #6314. hozzászólásáraA talajjavítás komplex eljárást igényel, de számos hazai példa is mutatja, hogy termelés közben is egész gyorsan javítható a talaj a megfelelő módszerekkel.
A trágyázás mondjuk már elvesztette a szerepét, mióta rájöttek, hogy a humusz, mint a legfontosabb értékmérő, nem attól szaporodik a talajban, hanem minimális talajbolygatás mellett az élő növények és a talajélet együttműködésétől.
EU/UN tanulmányok szerint az EU talajok már nem sokáig termőképesek, különösen a déli országokban esik ki a termelésből sok terület.
Mindenki képzelje el, hogy milyen nyereséget produkálna műtrágya és támogatás nélkül.
Pont annyit fog érni a földje hamarosan.
Válasz .Feco. #6313. hozzászólásáraIgen az egyetemi embereket sokat éri kritika mert túlzótan elméleti s kevésbé gyakorlati síkon mozognak.Van benne valami,viszont személyes véleményem nekem is hasonló abban hogy a talajok kizsigerelése folyamatos és csak szűk kör tud csak meszezni vagy szerves trágyázni a régi rendszerhez képest,de ez csak csepp a tengerben a bajok közül !
A talajművelés általi behatások minimalizálása alighanem teljesen elmarad egyéb okok miatt illetve szakmai hiányosságok is megnyilvánulnak közvetlen környezetben agrárszakemberek saját földjein!
Városunk határában a talajok ország messzi tájain is híresek,ennek ellenére a szántások zöme agyon van mosva,vannak amelyek szikes fehérre leolvadt a nyomban eset eső hatására.
Véleményem hogy ez az ahol kezdődik a hiba derékhada ami egyre gyakoribb jelenség!
Persze sokan legyintenek rá mert szétfagy az.Ha jobban megnézzük az aránylag kicsi hibát ami a szántási talajfelület csaknem 1 cm érinti ,teljesen kilúgozta az eső ami által minden ami az első osztályú humusz paramétereit jellemzi, elvesztette !
Szintén legyintenek erre is ugyan már van az alatt még bőven.
Igen van de meddig lesz elég kérdem ???
Olvastam régi könyvben ahol Kelet Németországi cukorrépa kysérlet volt beállitva 3 évtizedes !!
A talaj példátlan mértékben leromlott ami magát a talajok viselkedését az emberi behatásokra kiválóan tükrözte megjegyzem gyorsan-szélsőséges esetben.
Komplex a téma ezért szerteágazó a baj is .....
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólásáramit gondolunk róla? Azt hogy demagóg, és egy csomó manapság hangzatos butaságot dobál egymás mellé, szinte minden bekezdésbe bele lehetne kötni! tipikus kutatói egyetemi hozzáállása van mindenhez, és semmi köze a valósághoz..
Válasz Gege #6311. hozzászólásáraÉnis! Csinálok pár tesztet hamarosan.
Mintát hogy gyűjtöttél? Találomra egy helyről,vagy átlagmintát vettél?
Válasz Bandita29 #6310. hozzászólásáraAzért rázd meg! Kíváncsi lennék az eredményre!
Válasz Gege #6306. hozzászólásáraVannak nálunk olyan területek,hogy ha megráznám a befőttes üvegben,akkor az összetörne.
Válasz Dave #6307. hozzászólásáraHogyan tudjuk megállapítani, hogy milyen a talajunk szemcseösszetétele?
Befőttes üveg teszt
A legegyszerűbb módszer az ún. befőttes üveg teszt. Ez nem szól másról, minthogy egy-harmad mennyiégű földet egy befőttes üvegbe helyezünk és két-harmad mennyiségű vízzel alaposan összerázzuk. Ne töltsük tele az üveget, mert akkor nem lehet jól rázni. A legnagyobb méretű homok szemcsék ülepszenek ki legelőször, szinte azonnal. Utána következik az iszap és végül az agyag teljes kiülepedése akár két napot is igénybe vehet.
Link
Válasz Netparaszt #6173. hozzászólására Így:
Válasz Gege #6306. hozzászólásáraHogy kell megcsinálni?
Ma megcsináltam az ülepítéses tesztet a földemről, ami a videón is látszott! (Igaz hogy 2 napig kell várni, de már szépen látszik minden, s sokat nem változhat!)
59% homok
36% iszap
5% agyag
Hétköznapi homokos vályog! Tiétek milyen?
Válasz fiatalember35 #6304. hozzászólására Az Agrováció azt mondja, hogy a zeolit őrlemény némi lenolajjal megoldja a talajproblémákat. Vagy nem.
Mit gondoltok erről a cikkről?
http://www.agroinform.com/szantofold/ha-nem-allitjuk-meg-a-talajromlast-annak-dramai-kovetkezmenyei-lesznek-30739-001?.agroinform.com%2F+megfelel%C5%91+traktor+a+megfelel%C5%91+p%C3%A1ly%C3%A1zathoz%2C+tov%C3%A1bb+cs%C3%B6kkenhetnek+a+gabon%C3%A1rak+%E2%80%93+Kattintson+ide%21&lAnalyticId=843&lAnalyticU=23549&lAnalyticL=http%3A%2F%2Fwww.agroinform.com%2Fszantofold%2Fha-nem-allitjuk-meg-a-talajromlast-annak-dramai-kovetkezmenyei-lesznek-30739-001
És mi lesz azzal a tápanyaggal, ami a magba kerül? Az miért vész el? Ugyanúgy lebomlik, nem? Talán akkor lenne baj, ha leszáradna a növény, és beérlelné a magot, mert akkor a száraz növény bomlása nem lenne olyan jó, mint az összeomlott zöldé. Viszont erre szerintem semmi esély a késő nyári vetésnél. A puha zöld mag meg csak csak lebomlik. Inkább az lenne a baj, ha megfordulna a tápanyag iránya, mint pl. az évelőknél, mikor ősszel lefelé viszi a tápanyagot a gyökérbe, ez nekünk nyilván nem lenne jó, de a zöldtrágyanövények nem évelők, max. egyéves áttelelők.
Én igencsak örülnék, ha olyan állományom lenne, mint a kollégának, ráadásul az is csak most kezdett bimbózni, nagyon virágba már nem fog menni, a hideg elintézi. Az meg miért baj, ha nagy retkek lettek? Annál nagyobb a gyökérzet is. A minél nagyobb vegetatív tömeg elérése a cél ha jól tudom. Szerintem pont 100%-os hatást ér el vele.
Válasz .Feco. #6300. hozzászólásáraNA EZT szerettem volna!!!
Csak ismét pontosan leírtad az én pongyola megfogalmazásommal szemben.
Amúgy szerintem amit írsz ez így korrekt.
Nem hinném hogy 2kg os olajretkeket kellene nevelni...
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólására Nem teljesen.
Életképes magot ne hozzon lehetőleg, a reprodukciós fázisnál kezdi leállítani talajélet táplálását a növény.
Ha nem hozott magot, addig maradhat, amíg hasznos a céljaink érdekében.
Az étert meg hagyjuk meg a biodinamikusoknak.
Válasz borda77 (Joe) #6298. hozzászólásáraEz egészen pontosan így van:
A vegetatív fejlődése során rengeteg tananyagot vesz fel, amit elraktaroz a szervezetében. Amennyiben a vegetatív szakasz végén terminaljuk vagy magától elfagy úgy ez a tápanyag a bomlás során ismét felvehetove válik a következő növény számára. (Catch-crop)
Amennyiben a növény virágozni kezd, és megindul a generatív élet szakasza akkor az így raktarozott tananyagot elkezdi beépíteni a virágba és a termeskepzesbe, ilyenkor a gyújtott tápanyagok jelentős része elvesz, valamint a növény intenzíven használ fel vizet is. Ezek mind kedvezezotlenek és a zöld trágya értéket és hasznát jelentősen rontják.
Válasz bandigh #6297. hozzászólására Az utat is én tartom karban, a nyáron húztam simára rtvel, azért is feljelentett az egyik helybéli tróger.
Sima mint az autópálya, személyautóval húzathatsz rajta, mégis a friss vetésben járkálnak, mert az vicces.
Majd nem lesz az.
Válasz Netparaszt #6295. hozzászólásáraItt volt csak nem találom melyik menüben 1-2 hozzászólás hogy nem szabad engedni hogy kivirágozzon a zöldtrágya, vagy később vetni hogy éppen dec előtt kezdene virágozni és lefagy vagy ha időben elvetve leszecskázni virágzáskor. Sok vizet vesz már akkor fel, és a növény sok tápanyagot "éget" el az éterbe a talajból valami ilyen volt....
Válasz Netparaszt #6294. hozzászólásáraHa valakinek a földje mellett akkora lyuk van már az úton hogy mtzvel is meggondolod h belemenj, az ne lepődjön meg ha rámennek. Az út az önkormányzaté, azt nem érdekli, a gazda meg csak annyit mond h ne menj rá a földre. Ki csinálja meg az utat? Közösség? A szomszédod is rádlicitál az utolsó napon akkor miről beszélünk?