Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
Válasz tuto1 #4264. hozzászólására A TR néhány egymást követő -10 C alatti éjszaka fagy el tutira. Laza a talajod?
Amikor esett a hó, mennyiben volt más a takarónövényes területeden a hó megmaradása, mint a barnára művelteken?
Válasz Csókási Gergő #4256. hozzászólására Semmi gond, majd helyére kerülnek a dolgok, csak ne add fel félúton.
A vetésforgót precízen meg kell tervezni, írj egy olyat, ami szerinted talajkímélő forgó a jelenlegi növényeiddel, küldd át, aztán segítek beletenni lehetőség szerint a hasznos elemeket.
Válasz Netparaszt #4261. hozzászólásáraHétvégére fagy lesz, szerintem rendben lesz. Múlt héten - 8 is volt. A TR-t könnyedén ki tudom húzni, a törzse puha, törik, nem lesz vele gond.
Ez a terület két település között van, aszfaltos út mellett, az összes gazdatars látja. Páran már érdeklődtek a technológia felől. (nem hisznek benne, de én igen)
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Burgonyában használtam Artist.(két hetente 4x5 dl beöntözve) Nagyon jók a tapasztalataim, de bennem van a szkepticizmus! Félek, hogy idén iszom meg a levét! Ősszel okosabb leszek!
Válasz tuto1 #4259. hozzászólására Korrekten néz ki, de szerintem kellene még egy-két fagy neki, hogy ne hajtson újra a TR.
Ha lesz, szépen eltűnik az egész márciusra, csak a szétporló, sárga mustárszárak maradnak állva.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA legolcsóbb megoldás az ásó...Máris látni a talajszelvényen az ábrát. Ezt főleg laposabb részeken megismétled máris látszik az aktuális helyzet. Használtam mérő órás verziót. De nagyon fapados ember vagyok így szeretem látni a dolgokat ezért ások A tömörödött réteg alatt mélyen felesleges keverni a talajt. Vagyis azt eppen átszakítani. Azért néz körül a placcon lehet kapsz jó áron lazítókést. Csak a konzolt és a keretet gyártod le. De ha nincs más akkor egy ekevázat is használhatsz az akcióhoz. Felénk egy simba kés nagy szárnyal elég volt az Ivánnak. Igaz el is volt hanyagolva a srác területe. A jól tudom akkor a vogel is előállt egy egyenes száras lazítókésekkel. A valkonnnál talán még olcsóbban kapsz axinál is kapható ilyen jellegű alkatrészeket.
Válasz Netparaszt #4253. hozzászólásáraKöszönöm a meghívást! Tavaly télen a kecskeméti előadásodon ott voltam, előtte nem foglalkoztatott a téma, de azóta felcsillant valami "nem is olyan hülyeség ez a no-till" érzés. Az első levetített dia a "mindennek az akadálya az AGY"volt, igaz is lehet, mert egyszerűen nem tudok elképzelni egymás utáni 5 éves vetésforgót no-till ben. Milyen műveletek követik egymást. A szántás-forg.nélküli dolgokat pedig azért írtam hogy látszódjon a haladási irány... ( Ti mondtátok h nem lehet egyik napról a másikra, hanem fokozatosan!) Lehet nálam lassabb a fokozat váltás... az agy! És ne sértésnek, leszólásnak vegyétek az írásaimat, véleményt kértetek, próbálkozások híján csak ezzel tudok szolgálni.
Válasz némedi #4247. hozzászólására Olyan nincs, hogy nem bolygatjuk a talajt, mert az alapfeltétele a termelésnek.
Növénytől függ, hogy mennyi bolygatás kell, de a lényeg az éppen szükséges mértékű, minimális művelésre törekvés.
Egy piacos répát nyilván nem lehet notillben vetni, bár ebben is kezdenek kétségeim lenni, mert felmerült a TR precíziós vetése, majd tavasszal sekély művelés után szemenkénti répavetés a helyére.
Hagymával már sikeresen csinálják a notill kertészetet a Nordellék.
Hiperparaziták jók, de először a jó minőségű komposzttal érdemes kezdeni a talajéletet, hogy egyensúlyba kerülhessen a terület és ne vegye át a hiperparazita az uralmat, mert az nem csak a kórokozó gombákat fogja eltakarítani, de a jótékonyakat is.
A hosszú távú hatásukról ha találsz bármilyen irodalmat, szóljál.
Ez még elég új technológia a hosszú távú tapasztalatokhoz.
Válasz fida91 #4250. hozzászólásáraKösz. Ahamm... Szóval kell egy ilyesforma kés...az ívesek kilőve... Meg egy vágótárcsa eléje, hogy ne húzza össze a cuccot... Majd meglátom, mit lehet szerezni(vágatni)... Mtz-80 nem tudom mennyivel bírna el... 1-2???
Felénk a termőréteg 22-28cm, ennél mélyebben nem is szántok... Mennyire kellene meglazítani? Idén próbálok takaró növényezni, zöldítés gyanánt...a 3 év szója buktát meguntam... Aztán jövőre vhogy szóját tenni a területbe...kapás sortávra...
Válasz Csókási Gergő #4244. hozzászólására Gergő, látom, hogy igyekszel.
A leírt szántásos-grubberos technológia a rendszerezett ismeretek hiányából adódik és az alaptalan közhelyekből (mint amcsiban mások a körülmények)
Gyere el egy előadásra vagy Józsihoz február 13-án és nézd meg, hogy csinálják ezt azok, akik nem csak itt keresik a kifogásokat, hogy mit miért nem lehet.
Nem sok előadás lesz már, mert más dolgom is van.
Ott láthatod azt, hogy mit lehet elérni megfelelő forgatás nélküli és notill technológiával. Meg is fogdoshatod a talajt, amiben duplázódott a humusz 5 év alatt.
Olyan gazdákkal találkozhatsz, akik ebben a témában messze a többség előtt járnak és megbeszélheted a kétségeid velük, ezeken már rég túl vannak.
Már nem kell az amcsiktól átvenni a dolgokat, bár nekünk nem szégyen olyantól tanulni, aki valamit jobban tud.
Az Agromashon láthatod majd a hazai példákat.
Például a a tavalyi aszályban 68-70-es kötöttségű talajban, 3.4 tonna hozamú notilles napraforgót, 2.8 tonnás szóját a vakolóhomokban és hasonló ínyencségeket.
Egy a dolgod csak, hogy gondolkodj.
Válasz esze-lény #4243. hozzászólására Ezen az "usában, ukrajnában, dzsibutiban mások a talajok" komolytalankodáson már túl vagyunk egy ideje.
Te is túl lehetsz, ha elolvasod az alábbi könyvekben a több tízezer féle talajfajtát, amelyik MINDEGYIKÉN lehet notill művelést végezni a megfelelő ismeretekkel.
Jó reggelt. Illustrated Guide to Soil Taxonomy Soil Atlas of Europe
Válasz papa maci #4246. hozzászólásáraVan amiben egyet értek veled, de mivel én kertészkedem sok esetben megoldhatatlan probléma a talaj nem bolygatása. Gondolj egy répa, vagy burgonya betakarítására. Nagy mennyiségű szerves trágyát használok évről évre. Aprómag vetésénél is elkerülhetetlen a talaj mechanikai lazítása. (nem is láttam még helyre vetett répát, gyökeret, zellert.)
A kérdésem nem is erre vonatkozna. Mit tudtok az un. hyper parazita gombákról? Milyen a talaj életre gyakorolt hosszútávú hatásuk? Ha valakinek van tapasztalata, esetleg irodalma, ossza meg velem! Köszönöm!
A legnagyobb probléma. Most ismét abba a mederbe megy a téma mint az ünnepek környékén. Zömében még mindig a mechanikai a földet valamilyen formában átgyúró szisztéma ugrik fel. A direktvetés nem erről szól. Ott a fő-valamint a talajt átdolgozó köztes nyövényekre van bízva a talaj átdolgozása. Minimális mechanikai beavatkozás mellett.Bár extrém esetben egy kíméletes lazító.(ami nem túrja szét a táblát)indokolt lehet.Legalább is ezt szűröm le a bárki számára elérhető anyagok tanulmányozása folytán. Ha kicsit belenézünk a TR szisztémába valamint egyéb hasznos takarónövények irányába . Akkor van értelme a direktvetésnek. Mivel elértük az ideális talajállapotot. Mindig az jön hogy Amerika. Miközben körülöttünk is dolgoznak már hasonló talajokon egész Európában, Francia-olasz-...stb. Vannak tapasztalatok,sőt európai gyártású gépek is. Tehát azzal jönni hogy arra felé más szerintem nem helytálló. Ami viszont tény szakmailag a lemaradás a tengerentúlhoz képest még igen "komoly". Érthető. az Eus gépgyártók bár adnak alternatívát a hagyományos szisztéma kiváltására. De nem nagyon favorizálják. Érthető mivel ez gazdasági érdeke is. Egyenlőre az agyon támogatott rendszer miatt, mindenki hátradől és nem foglalkozik a holnappal. fogy a vas-input anyag. Dübörög az ipar. a legnagyobb probléma mikor beírom a keresőbe a forgatás nélküli művelést,nem a Szent István egyetemet hozza fel elsőnek.Azért ezen el kellene gondolkozni. Az az más területen már nagyobbnak tűnik a tapasztalat ebben a témában.Vagy más lenne az érdek ? Na nem kötözködöm.
Válasz .Feco. #4242. hozzászólásáraA szurkos területeket ha nem lazítod akkor ott 30 milli sebes esőnél már jönnek a vízösszefolyások amit vagy túlél a növény vagy nem.
Egy nem visszataposott lazításnál ugyanez csak 150 milli eső körül jelentkezik.
Ha becsávázol rovarölővel mondjuk 300 hektárnyi őszi vetőmagot és a talajállapot nem lesz optimális akkor nem veted el?
A mezőgazdaságban szinte soha semmi nem optimális.
Ezért kellene olyan módszer ami a szélsőséges időjárási és talaj állapotoknál is működőképes és nyereséges. Ez pedig még nem a no till.
A strip till-t is azért találták ki mert a kötött hideg talajokon nem működött a no-till.
Talajhőmérséklet, tápanyag felvehetőség, talajszerkezeti- stb problémák miatt.
Válasz Radocz #4234. hozzászólásáraSaját tapasztalatok említése előtt ismertetném gazdálkodásunk jelenlegi helyzetét! Faterral és két öcsémmel gazdálkodunk Székesfehérvártól délnyugatra 250 hektáron + mivel minden gépünk megvan, bérmunkában is sokat vállalunk kisebb gazdatársaknak. Gépek tekintetében most már jól állunk, mindegyik 15 évnél fiatalabb. A talajainkra sem panaszkodhatunk, 80%-ban csernozjom(25Ak), 10%-ban homok(7Ak), 10%-ban kötött agyag(22Ak). Egyedüli probléma a területek elaprózódása, a város közelsége miatt(bevezető utak, vasutak, autópályák és települések egymáshoz való közelsége).
Sokan mondják, hogy"ekkora gépparkkal 1000 hektárt meg lehetne művelni", de nem itt! Legnagyobb tábláink: 28 ha,14ha,10ha,2x9ha, 4x8ha,3x6ha a többi mind kicsi amikkel rengeteg idő elmegy.
Szolgáltatásban kb.:30-40 embernek dolgozunk, leginkább aratás, vetés, de sok akinek mindent.Ezek pedig még kisebb táblák!
Termelt növények:kukorica,napraforgó, búza, repce, őszi árpa és tavaly óta szója.
És akkor a tapasztalat:
8éve Vaderstad rapiddal vetünk, kb. azóta menetszám csökkenésre törekszünk, 3 éve Lemken karáttal csinálunk búza,árpa alá magágyat (vagy lazító+tárcsa), repce alá mindíg lazító és vagy sekély szántás, vagy grúber+gyomírtás, kukorica tarlót szántjuk.
Azt megtapasztaltam, hogy mindig az optimális talajállapotnál kell elvégezni a művelést, kukorica tarlónál a forgatás nélküli megoldást most tudtam először kipróbálni mert a saját kukorica után jöttek a bérmunkák és időben is csúsztunk a novemberi esős idők felé amikor csináltam volna leengedtem a grúbert, a traktor meg csak kapart, így nem lehet!
Egyenlőre úgy látom ezt a talaj megújítós témát, hogy mindenképpen kellene valami előrelépés ebben a témában(kormányzati irányítás kilőve), de ezt itt kell mindenkinek kiépíteni helyben, nem lehet amcsiktól átvenni, mert mások a körülmények.
Forgatás nélkülivel szimpatizálok,de szántást sem hagynám el teljesen, mert mindegyiknek van hosszú távon hátránya, de az aranyközép út talán sikeres lehet! Keverék növényeknek kezdem értelmét látni(de bedolgozva és nem lefektetve), "zöldítési ugaroltatás"egy tárcsázgatós talajromboló baromság, direkt vetés sikerében még kétkedek(bevallom keveset tudok róla). Lombtrágyákat, algás löttyöket, phylazonitot viszonylag sokat használunk, műtrágya mennyiségeket lassan, de csökkentjük és a termésátlagok környékbeli átlag alá nem szokott menni, inkább felette van (néha kiemelkedő egy-egy tábla).
Bőven van még mit tapasztalnom 28 évesen, szerintem ebben a szakmában nem mondhatja magát profinak senki még 80 évesen sem.
Válasz 4964 #4241. hozzászólására"Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort."
Ez a lényeg!!!!!!
Ki kell menni és összehasonlítani.
Ennyi.
Válasz 4964 #4241. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem jól látod ezt a dolgot... A direktvetés nem talajtípus, hanem talajállapot kérdése. Vetettünk már sikeresen direktben olyan kötött talajba, amiben száraz állapotban, a szomszédos területeken az ekét nem tudnád beleengedni.
Mindenki láttott már olyat, amikor a szurkos réti talaj tavasszal omlik a borona alatt. A vetés idejére viszont már úgy agyon van verve a föld, hogy a vetőgép csak a tetején gurul. Aki direktvetéssel vet az arra törekedik, hogy ebben a nagyon rövid optimális időszakban vessen, amikor éppen jó a talaj. Amerikában azért vannak brutális nagy vetőgépek, mert a gazdáknak az a célja, hogy 2-3 nap alatt elvessenek mindent. amire nekünk volt egy 6 meg egy 12 soros gépünk ugyanekkora területet amerikában egy gazdánál 16 és 24 soros géppel vetettek direktbe.
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraEgy fralaz vagy paraplow rendszerű tüskés hengeres lazítót kellene felszerelni elővágó tárcsákkal és műtrágya adagolóval.
Ilyen gép után már lehetne direktvetni és valószínű pár év alatt javulna a talajszerkezet.
Ha sok a szár akkor a lazító előtt adni neki egy sekély tárcsát vagy rövidtárcsát.
Lazító nélkül én is reménytelennek látom a no-tillt. Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáraElkel adni azt a sok vasat. Végighallgattam én is bróker dumát. Mely úgy tálalta a no-till-t mint egy trendi alternatíva. Vagyis minden féle vasat meg kellene tőle venni és úgy használjam őket ahogy akarom. Van esze ! Nálunk ez nehéz dió ahogy látom. Most ismertem meg egy fiatal gazdát. Ki 8 éve eldobta az ekét. Az eredmények ellenére "Magyarosan" letudják a szomszédok. És rohannak szép új ekét vásárolni. Mosolyog. Nem vitatkozik. Annyit mond 2020-után másként beszél a szomszéd. (Persze ha bejön a jóslat) Ha nem ,továbbra is tolja a pénzt bele amíg lesz. Nehéz dió ez, mivel a gazdák még mindig úgy érvelnek. Na és, idén száraz volt, majd jövőre jobb lesz.
"A direktvetés (művelés nélküli rendszerek) esetében speciális vetőgépeket használnak, melyek a vetést minimális talajbolygatás mellett valósítják meg. A direktvetés a legversenyképesebb rendszer a száraz területeken."
Akkor miért nem támnogatja a Vader a direktvetést Magyarországon, ami nemzetközi minősítésben is az arid, semi-arid régióban helyezkedik el?
15570 hozzászólás
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólásáraÉpp hentereg itthon egy régi csővázas lajta eke... Lehet azt faragom meg...
Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Pocokkal mit kezdtek őszre a ztr tele volt fészkekkel 4-5/ha
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólására
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Tavasztól már teszik fel az eredményeket is.
Válasz kis Zombi #4262. hozzászólására Nem ilyen kis szőrös véletlenül?
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-01-12 21:13:24
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
Válasz Netparaszt #4266. hozzászólásáraKamerázás és darálás nem megy együtt :-)
A gép teljesítménye nagyban függ a darálandó anyagtól. Ágas bogas szirszar gallyból 250 l / óra, fasza egyenes suhángokból 700 l apríték / óra.
Fogyasztásról nem tudok még nyilatkozni, de 1 l alatt eszik óránként.
Válasz tuto1 #4264. hozzászólására A TR néhány egymást követő -10 C alatti éjszaka fagy el tutira. Laza a talajod?
Amikor esett a hó, mennyiben volt más a takarónövényes területeden a hó megmaradása, mint a barnára művelteken?
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólására1.20 -tól direktvetett sárgarépa, 2.40 től van a kelés bemutatása.
Válasz kis Zombi #4260. hozzászólására Jó bemutató, de hol maradt a darálás?
Válasz Csókási Gergő #4256. hozzászólására Semmi gond, majd helyére kerülnek a dolgok, csak ne add fel félúton.
A vetésforgót precízen meg kell tervezni, írj egy olyat, ami szerinted talajkímélő forgó a jelenlegi növényeiddel, küldd át, aztán segítek beletenni lehetőség szerint a hasznos elemeket.
Válasz Netparaszt #4261. hozzászólásáraHétvégére fagy lesz, szerintem rendben lesz. Múlt héten - 8 is volt. A TR-t könnyedén ki tudom húzni, a törzse puha, törik, nem lesz vele gond.
Ez a terület két település között van, aszfaltos út mellett, az összes gazdatars látja. Páran már érdeklődtek a technológia felől. (nem hisznek benne, de én igen)
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Burgonyában használtam Artist.(két hetente 4x5 dl beöntözve) Nagyon jók a tapasztalataim, de bennem van a szkepticizmus! Félek, hogy idén iszom meg a levét! Ősszel okosabb leszek!
Ilyen gombát még nem láttam komposztban. Úgy látszik nő a változatosság :-)
Válasz tuto1 #4259. hozzászólására Korrekten néz ki, de szerintem kellene még egy-két fagy neki, hogy ne hajtson újra a TR.
Ha lesz, szépen eltűnik az egész márciusra, csak a szétporló, sárga mustárszárak maradnak állva.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA legolcsóbb megoldás az ásó...Máris látni a talajszelvényen az ábrát. Ezt főleg laposabb részeken megismétled máris látszik az aktuális helyzet. Használtam mérő órás verziót. De nagyon fapados ember vagyok így szeretem látni a dolgokat ezért ások
A tömörödött réteg alatt mélyen felesleges keverni a talajt. Vagyis azt eppen átszakítani. Azért néz körül a placcon lehet kapsz jó áron lazítókést. Csak a konzolt és a keretet gyártod le. De ha nincs más akkor egy ekevázat is használhatsz az akcióhoz. Felénk egy simba kés nagy szárnyal elég volt az Ivánnak. Igaz el is volt hanyagolva a srác területe. A jól tudom akkor a vogel is előállt egy egyenes száras lazítókésekkel. A valkonnnál talán még olcsóbban kapsz axinál is kapható ilyen jellegű alkatrészeket.
Válasz Netparaszt #4253. hozzászólásáraKöszönöm a meghívást! Tavaly télen a kecskeméti előadásodon ott voltam, előtte nem foglalkoztatott a téma, de azóta felcsillant valami "nem is olyan hülyeség ez a no-till" érzés. Az első levetített dia a "mindennek az akadálya az AGY"volt, igaz is lehet, mert egyszerűen nem tudok elképzelni egymás utáni 5 éves vetésforgót no-till ben. Milyen műveletek követik egymást. A szántás-forg.nélküli dolgokat pedig azért írtam hogy látszódjon a haladási irány... ( Ti mondtátok h nem lehet egyik napról a másikra, hanem fokozatosan!) Lehet nálam lassabb a fokozat váltás... az agy! És ne sértésnek, leszólásnak vegyétek az írásaimat, véleményt kértetek, próbálkozások híján csak ezzel tudok szolgálni.
Válasz némedi #4247. hozzászólására Olyan nincs, hogy nem bolygatjuk a talajt, mert az alapfeltétele a termelésnek.
Növénytől függ, hogy mennyi bolygatás kell, de a lényeg az éppen szükséges mértékű, minimális művelésre törekvés.
Egy piacos répát nyilván nem lehet notillben vetni, bár ebben is kezdenek kétségeim lenni, mert felmerült a TR precíziós vetése, majd tavasszal sekély művelés után szemenkénti répavetés a helyére.
Hagymával már sikeresen csinálják a notill kertészetet a Nordellék.
Hiperparaziták jók, de először a jó minőségű komposzttal érdemes kezdeni a talajéletet, hogy egyensúlyba kerülhessen a terület és ne vegye át a hiperparazita az uralmat, mert az nem csak a kórokozó gombákat fogja eltakarítani, de a jótékonyakat is.
A hosszú távú hatásukról ha találsz bármilyen irodalmat, szóljál.
Ez még elég új technológia a hosszú távú tapasztalatokhoz.
Válasz fida91 #4250. hozzászólásáraKösz. Ahamm... Szóval kell egy ilyesforma kés...az ívesek kilőve... Meg egy vágótárcsa eléje, hogy ne húzza össze a cuccot... Majd meglátom, mit lehet szerezni(vágatni)... Mtz-80 nem tudom mennyivel bírna el... 1-2???
Felénk a termőréteg 22-28cm, ennél mélyebben nem is szántok... Mennyire kellene meglazítani? Idén próbálok takaró növényezni, zöldítés gyanánt...a 3 év szója buktát meguntam... Aztán jövőre vhogy szóját tenni a területbe...kapás sortávra...
Válasz Csókási Gergő #4244. hozzászólására Gergő, látom, hogy igyekszel.
A leírt szántásos-grubberos technológia a rendszerezett ismeretek hiányából adódik és az alaptalan közhelyekből (mint amcsiban mások a körülmények)
Gyere el egy előadásra vagy Józsihoz február 13-án és nézd meg, hogy csinálják ezt azok, akik nem csak itt keresik a kifogásokat, hogy mit miért nem lehet.
Nem sok előadás lesz már, mert más dolgom is van.
Ott láthatod azt, hogy mit lehet elérni megfelelő forgatás nélküli és notill technológiával. Meg is fogdoshatod a talajt, amiben duplázódott a humusz 5 év alatt.
Olyan gazdákkal találkozhatsz, akik ebben a témában messze a többség előtt járnak és megbeszélheted a kétségeid velük, ezeken már rég túl vannak.
Már nem kell az amcsiktól átvenni a dolgokat, bár nekünk nem szégyen olyantól tanulni, aki valamit jobban tud.
Az Agromashon láthatod majd a hazai példákat.
Például a a tavalyi aszályban 68-70-es kötöttségű talajban, 3.4 tonna hozamú notilles napraforgót, 2.8 tonnás szóját a vakolóhomokban és hasonló ínyencségeket.
Egy a dolgod csak, hogy gondolkodj.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Manninger_Guszt%C3%A1v_Adolf#F.C5.91bb_m.C5.B1vei Nos a no-till,nem kifejezetten csak amerikai "találmány"
Válasz esze-lény #4243. hozzászólására Ezen az "usában, ukrajnában, dzsibutiban mások a talajok" komolytalankodáson már túl vagyunk egy ideje.
Te is túl lehetsz, ha elolvasod az alábbi könyvekben a több tízezer féle talajfajtát, amelyik MINDEGYIKÉN lehet notill művelést végezni a megfelelő ismeretekkel.
Jó reggelt.
Illustrated Guide to Soil Taxonomy
Soil Atlas of Europe
Válasz csoppika #4248. hozzászólására
Valaki tehetne fel képet olyan késformáról, ami nem túrja a földet, csak emeli...Köszi.
Válasz papa maci #4246. hozzászólásáraVan amiben egyet értek veled, de mivel én kertészkedem sok esetben megoldhatatlan probléma a talaj nem bolygatása. Gondolj egy répa, vagy burgonya betakarítására. Nagy mennyiségű szerves trágyát használok évről évre. Aprómag vetésénél is elkerülhetetlen a talaj mechanikai lazítása. (nem is láttam még helyre vetett répát, gyökeret, zellert.)
A kérdésem nem is erre vonatkozna. Mit tudtok az un. hyper parazita gombákról? Milyen a talaj életre gyakorolt hosszútávú hatásuk? Ha valakinek van tapasztalata, esetleg irodalma, ossza meg velem! Köszönöm!
A legnagyobb probléma. Most ismét abba a mederbe megy a téma mint az ünnepek környékén. Zömében még mindig a mechanikai a földet valamilyen formában átgyúró szisztéma ugrik fel. A direktvetés nem erről szól. Ott a fő-valamint a talajt átdolgozó köztes nyövényekre van bízva a talaj átdolgozása. Minimális mechanikai beavatkozás mellett.Bár extrém esetben egy kíméletes lazító.(ami nem túrja szét a táblát)indokolt lehet.Legalább is ezt szűröm le a bárki számára elérhető anyagok tanulmányozása folytán. Ha kicsit belenézünk a TR szisztémába valamint egyéb hasznos takarónövények irányába . Akkor van értelme a direktvetésnek. Mivel elértük az ideális talajállapotot. Mindig az jön hogy Amerika. Miközben körülöttünk is dolgoznak már hasonló talajokon egész Európában, Francia-olasz-...stb. Vannak tapasztalatok,sőt európai gyártású gépek is. Tehát azzal jönni hogy arra felé más szerintem nem helytálló. Ami viszont tény szakmailag a lemaradás a tengerentúlhoz képest még igen "komoly". Érthető. az Eus gépgyártók bár adnak alternatívát a hagyományos szisztéma kiváltására. De nem nagyon favorizálják. Érthető mivel ez gazdasági érdeke is. Egyenlőre az agyon támogatott rendszer miatt, mindenki hátradől és nem foglalkozik a holnappal. fogy a vas-input anyag. Dübörög az ipar. a legnagyobb probléma mikor beírom a keresőbe a forgatás nélküli művelést,nem a Szent István egyetemet hozza fel elsőnek.Azért ezen el kellene gondolkozni. Az az más területen már nagyobbnak tűnik a tapasztalat ebben a témában.Vagy más lenne az érdek ? Na nem kötözködöm.
Válasz .Feco. #4242. hozzászólásáraA szurkos területeket ha nem lazítod akkor ott 30 milli sebes esőnél már jönnek a vízösszefolyások amit vagy túlél a növény vagy nem.
Egy nem visszataposott lazításnál ugyanez csak 150 milli eső körül jelentkezik.
Ha becsávázol rovarölővel mondjuk 300 hektárnyi őszi vetőmagot és a talajállapot nem lesz optimális akkor nem veted el?
A mezőgazdaságban szinte soha semmi nem optimális.
Ezért kellene olyan módszer ami a szélsőséges időjárási és talaj állapotoknál is működőképes és nyereséges. Ez pedig még nem a no till.
A strip till-t is azért találták ki mert a kötött hideg talajokon nem működött a no-till.
Talajhőmérséklet, tápanyag felvehetőség, talajszerkezeti- stb problémák miatt.
Válasz Radocz #4234. hozzászólásáraSaját tapasztalatok említése előtt ismertetném gazdálkodásunk jelenlegi helyzetét! Faterral és két öcsémmel gazdálkodunk Székesfehérvártól délnyugatra 250 hektáron + mivel minden gépünk megvan, bérmunkában is sokat vállalunk kisebb gazdatársaknak. Gépek tekintetében most már jól állunk, mindegyik 15 évnél fiatalabb. A talajainkra sem panaszkodhatunk, 80%-ban csernozjom(25Ak), 10%-ban homok(7Ak), 10%-ban kötött agyag(22Ak). Egyedüli probléma a területek elaprózódása, a város közelsége miatt(bevezető utak, vasutak, autópályák és települések egymáshoz való közelsége).
Sokan mondják, hogy"ekkora gépparkkal 1000 hektárt meg lehetne művelni", de nem itt! Legnagyobb tábláink: 28 ha,14ha,10ha,2x9ha, 4x8ha,3x6ha a többi mind kicsi amikkel rengeteg idő elmegy.
Szolgáltatásban kb.:30-40 embernek dolgozunk, leginkább aratás, vetés, de sok akinek mindent.Ezek pedig még kisebb táblák!
Termelt növények:kukorica,napraforgó, búza, repce, őszi árpa és tavaly óta szója.
És akkor a tapasztalat:
8éve Vaderstad rapiddal vetünk, kb. azóta menetszám csökkenésre törekszünk, 3 éve Lemken karáttal csinálunk búza,árpa alá magágyat (vagy lazító+tárcsa), repce alá mindíg lazító és vagy sekély szántás, vagy grúber+gyomírtás, kukorica tarlót szántjuk.
Azt megtapasztaltam, hogy mindig az optimális talajállapotnál kell elvégezni a művelést, kukorica tarlónál a forgatás nélküli megoldást most tudtam először kipróbálni mert a saját kukorica után jöttek a bérmunkák és időben is csúsztunk a novemberi esős idők felé amikor csináltam volna leengedtem a grúbert, a traktor meg csak kapart, így nem lehet!
Egyenlőre úgy látom ezt a talaj megújítós témát, hogy mindenképpen kellene valami előrelépés ebben a témában(kormányzati irányítás kilőve), de ezt itt kell mindenkinek kiépíteni helyben, nem lehet amcsiktól átvenni, mert mások a körülmények.
Forgatás nélkülivel szimpatizálok,de szántást sem hagynám el teljesen, mert mindegyiknek van hosszú távon hátránya, de az aranyközép út talán sikeres lehet! Keverék növényeknek kezdem értelmét látni(de bedolgozva és nem lefektetve), "zöldítési ugaroltatás"egy tárcsázgatós talajromboló baromság, direkt vetés sikerében még kétkedek(bevallom keveset tudok róla). Lombtrágyákat, algás löttyöket, phylazonitot viszonylag sokat használunk, műtrágya mennyiségeket lassan, de csökkentjük és a termésátlagok környékbeli átlag alá nem szokott menni, inkább felette van (néha kiemelkedő egy-egy tábla).
Bőven van még mit tapasztalnom 28 évesen, szerintem ebben a szakmában nem mondhatja magát profinak senki még 80 évesen sem.
Válasz 4964 #4241. hozzászólására"Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort."
Ez a lényeg!!!!!!
Ki kell menni és összehasonlítani.
Ennyi.
Válasz 4964 #4241. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem jól látod ezt a dolgot... A direktvetés nem talajtípus, hanem talajállapot kérdése. Vetettünk már sikeresen direktben olyan kötött talajba, amiben száraz állapotban, a szomszédos területeken az ekét nem tudnád beleengedni.
Mindenki láttott már olyat, amikor a szurkos réti talaj tavasszal omlik a borona alatt. A vetés idejére viszont már úgy agyon van verve a föld, hogy a vetőgép csak a tetején gurul. Aki direktvetéssel vet az arra törekedik, hogy ebben a nagyon rövid optimális időszakban vessen, amikor éppen jó a talaj. Amerikában azért vannak brutális nagy vetőgépek, mert a gazdáknak az a célja, hogy 2-3 nap alatt elvessenek mindent. amire nekünk volt egy 6 meg egy 12 soros gépünk ugyanekkora területet amerikában egy gazdánál 16 és 24 soros géppel vetettek direktbe.
Válasz cimbike. #4228. hozzászólásáraEgy fralaz vagy paraplow rendszerű tüskés hengeres lazítót kellene felszerelni elővágó tárcsákkal és műtrágya adagolóval.
Ilyen gép után már lehetne direktvetni és valószínű pár év alatt javulna a talajszerkezet.
Ha sok a szár akkor a lazító előtt adni neki egy sekély tárcsát vagy rövidtárcsát.
Lazító nélkül én is reménytelennek látom a no-tillt. Egész egyszerűen ezek nem olyan talajok mint amik a tengerentúlon félig elnyelik a dupla kerekes traktort.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáraElkel adni azt a sok vasat. Végighallgattam én is bróker dumát. Mely úgy tálalta a no-till-t mint egy trendi alternatíva. Vagyis minden féle vasat meg kellene tőle venni és úgy használjam őket ahogy akarom.
Van esze ! Nálunk ez nehéz dió ahogy látom. Most ismertem meg egy fiatal gazdát. Ki 8 éve eldobta az ekét. Az eredmények ellenére "Magyarosan" letudják a szomszédok. És rohannak szép új ekét vásárolni. Mosolyog. Nem vitatkozik. Annyit mond 2020-után másként beszél a szomszéd. (Persze ha bejön a jóslat) Ha nem ,továbbra is tolja a pénzt bele amíg lesz.
Nehéz dió ez, mivel a gazdák még mindig úgy érvelnek. Na és, idén száraz volt, majd jövőre jobb lesz.
Válasz Netparaszt #4238. hozzászólásáramert üzletileg ő maga nagyon rosszul jár vele! Nem sokkal jobb egy 20-30 milliós vas helyett 3-4-et eladni?
Válasz Csókási Gergő #4232. hozzászólásáraNem rossz általános iskolai anyag, de ha ezt írja a cikk:
"A direktvetés (művelés nélküli rendszerek) esetében speciális vetőgépeket használnak, melyek a vetést minimális talajbolygatás mellett valósítják meg. A direktvetés a legversenyképesebb rendszer a száraz területeken."
Akkor miért nem támnogatja a Vader a direktvetést Magyarországon, ami nemzetközi minősítésben is az arid, semi-arid régióban helyezkedik el?
Válasz Gwhaunting #4229. hozzászólására Elkezdem feltölteni, jelzem, ha kész. Igen sok GB az anyag.