Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak598 FtBenzin árak588 FtEUR396.67 FtUSD359.58 FtCHF424.81 FtGBP469.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
Válasz VMisi #2875. hozzászólásáraMisi, ez nem árvakelés, hanem aratható búzának néz ki. Adnék majd tavasszal nitrosolt, nem most tárcsát
Ha nem akarod aratni, akkor most beleszórnék alexandriai herét, vagy kora tavasszal okszerű talajművelés után belevetnék valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket.
Szerintem, de nem ismerem a földed.
Alapvetően a pihentetés fogalma a durva félreértés. Feketére művelt talajok, esetleg felgyomosodva kizöldülten nem pihennek, hanem haldoklanak.
Akkor pihennek, ha megtámogatjuk őket élettel, sokoldalú növénykeverékkel és mikrobiológiai oltóanyagokkal, mint a komposzt.
Ha valamilyen jogcímen nem lehet jövedelmet szedni a földről, akkor legalább legyen egy jó keverék belevetve.
Az jó befektetés lesz.
Az ugaroltatás nem.
Válasz emcett #2897. hozzászólására A szervezés abból áll, hogy a helyi művházban, iskolában, étteremben vagy bárhol, ahol le tud ülni annyi ember, akire számítasz foglalsz helyet, megegyezünk az időpontban, én pedig meghirdetem. A jelentkezőket intézem, aztán megyek.
Válasz Kisvuk #2899. hozzászólására A mi időjárási mintáinkkal szerintem nagyjából szeptember 1 plusz-minusz két hét volna optimális a TR-nek. Ehhez viszonyítva október első hetéig még kitolható a vetése társnövényként is, reménykedve egy hosszú őszben. Ebbe az időszakba beleférnek a gabonák.
Válasz Netparaszt #2895. hozzászólásáraMeddig lenne optimális a Tr-t a búza mellé társítani?Próbaképpen tettem a búza és az árpa mellé is egy héttel ezelőtt.Lesz még abból valami vagy időjárás függvénye az egész??
Azóta telefonos segítséggel állunk egymás rendelkezésére.
Felméred az érdeklődést.
Eldöntöd, hogy hol mikor szeretnéd, és vagy elmegyünk vagy nem.
Mi akik már egy egész napon túl vagyunk szintén alig tudunk valamit, tehát fel lehet úg yépíteni az előadást, hogy mi is befizessünk egy másik nap ismereteire.
Az a lényeg, hogy két órát arra kell tervezni, hogy a kérdéseinket megvitassuk egymás közt.
Ha lesz elég érdeklődő Balmazújvároson a volt helyen megbeszélhetem a tulajjal, hogy mehetünk-e ismét?
Viszont a pénz beszedést nem vállalom.
Sok sikert és kitartást.
Esetleg a nyírségi helyszín is szóba jöhetne, mert ott sokkal több látnivaló van.
De ezt Tibiékkel kell egyeztetni.
Ott, ahol volt a kétnapos oktatás.
Válasz Netparaszt #2896. hozzászólásáraMivel én kis pont vagyok, nem tudom, hogy lehetne megszervezni, és hogy milyen feltételei vannak, de ha lesz valahol előadás, remélem értesülünk róla.
Válasz emcett #2885. hozzászólására1. Borsodba is szívesen elmegyek, ha megszervezed. Nekem szervezésre nincs időm, de örömmel segítek a tanulásban.
2. Önfenntartó rendszer alakult ki a notill kukoricával a lucernában. Monokultúrának tűnik, de pl. a kártevőelnyomásban is kiváló lett. A lucerbát csak lezúzták a sorközben, bőséges tápanyagot és Nt biztosítva a talajéletnek.
A talaj nyilván nem fejlődik olyan dinamikusan, mint a nagyobb változatossággal, de bebizonyították, hogy a notill már minimális változatossággal is ökologikus lehet.
Válasz otis #2888. hozzászólására Még idén vetnél búzát? Én már nem tennék mellé olajretket, mert a fiatal növény átvészelheti a telet és problémát okozhat.
TR-hez is késő van, egy próbát még megérhet, de a megfelelő társnövény hatás eléréséhez korábbra kell hozni a búza vetését.
Válasz Dzotya #2891. hozzászólására Tudom, hogy nehéz elhinni egy messziről jött ember szavát és bízni benne.
Akik itt írnak a forgatás nélküli vagy direktvetéses, pozitív tapasztalatokról, mindegy, hogy kis gazdák, vagy nagy üzemmel rendelkezők, sikeresen alkalmazzák a szántás teljes elhagyását.
Nem tudom, voltál-e előadásomon, ahol megértheted az összefüggéseket, amitől eredményesen tudod a technológiád módosítani.
A szántással gyakorlatilag a talaj minden apró pozitív változását lerombolod, amit a takarónövények, s rajtuk keresztül a talaj táplálékháló fejlődése hoznak.
Jól kezdted el a talajod építést, az eszközeid is megvannak hozzá, most már csak hinned kell abban, hogy a gazdatársak sikere a tied is lehet.
Mert a minimál művelésnek csak egy akadálya van, az emberi agy.
Válasz Dzotya #2891. hozzászólásáraEz egy 32 ha-os tábla, és tavasszal kukorica van tervezve. Én semmilyen talajművelést nem tervezek. A szántást alapból nem értem, és ellenzem is, a miértekről lentebb sokat lehet olvasni. Az, hogy tavasszal mi lenne helyes beavatkozás, azt szerintem majd az akkori állapot fogja eldönteni. Nekem idén tavasszal, pontosabban április közepén még 1,5m-es lábon elszáradt mustár volt egy másik területen, ami ennek a talajnak pont az ellenkezője, vagyis mélyfekvésű réti talaj, szik foltokkal bőségesen tarkítva (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen foltok az elmúlt 6 évben mióta nem volt szántva szemmel láthatóan húzódnak visszább, pedig meszet még csak gondolatban sem kapott) és ott elégnek bizonyult egy sor rt, és mehetett a vetőgép. Ha nem lenne annyira kieső részen, csinálnék róla képeket, de aratáskor legkésőbb beszámolok az eredményekről, a behozott minták alapján optimistán várom a betakarítást. Szóval az, hogy tavasszal mi lesz a helyes beavatkozás, azt majd tavasszal kell átgondolni. Én a helyedben ezt már csak gyönyörködni járnék ki, semmit nem csinálnék vele. Tavaly még én is aggódtam, hogy mit is kellene csinálni a mustárral, Netparaszt nyugtatott, hogy hagyjam csak békén, és lám, nem bántam meg. Erre biztatlak téged is, saját példámból kiindulva, ezekkel a növényekkel nem lehet ráfaragni!
Válasz otis #2887. hozzászólásáraMekkora területen van, és mit vetsz bele tavasszal.Az enyém ilyen,én kukoricát szeretnék,de még nem döntöttem hogy szántsam,vagy tavasszal kapjon valami talaj művelést vetés előtt,amúgy most jó lazult a talaj.
Válasz Dzotya #2886. hozzászólásáraEbbe sajnos még nem, akkor még nem érkezett meg. Ahová tettem, az még nagyon kicsi, de bízom egy hosszú enyhe őszben! Plusz búzavetéskor is szeretnék mellé tenni egy kis olajretek társaságában.
Válasz Kisvuk #2883. hozzászólásáraKöszönöm! Volt egy Lajtamagos alapkeverékem, 60% hajdina, 20% facélia és 20% bíborhere, ehhez Netparaszt javaslatára még tettem 3-3 kg mustárt és olajretket. Mindezt 25kg/ha normával, vetőgéppel vetettem el.
1. Mikor és hol lesz legközelebb előadás a technológiáról, Borsodban vagy a közeli megyékben lesz-e?
2. Olvasom előre a fórumot hátulról, és április környékén írtál egy lucernába vetett kb. 10 éve monokultúrás kukoricáról. Ott mi a technológia gépügyileg? Nem monokultúrában más kapásokkal (pl.: napra, olajtök) is lehetne ilyet csinálni? Mivel itt elvileg nem érvényesül a fedőnövény keverékek előnye, hogy minden növénynek más a funkciója, szerepe, nem túlságosan egysíkú így? Mármint hogy a lucerna elvileg csak N-t köt meg, más elemre nincs hatása?
Válasz Vadmalac #2881. hozzászólásáraNálam szeptember 9-én elvetett állomány az utolsó 2-3 hétben hetente megduplázta a nagyságát. Sztem nálad is kb így lehet....
15008 hozzászólás
Válasz emcett #2932. hozzászólására30 kg /ha hatóanyag egyszeri kijuttatásra.
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraNem jól tudom, hogy ennél a technológiánál a műtrágya hanyagolandó? (Max. 30 kg/ha)
Válasz Netparaszt #2901. hozzászólásáraErre majd még visszatérünk.
Válasz .Feco. #2929. hozzászólására1. Ahogy írtam gabona vetésénél is tapasztaltam a mag árok szétnyílást ,valóban csak a felszínnél tömöríti a sor alattatovára is tömörítetlen a vágási felület .
Csak direkt vetés esetén tapasztaltam,főleg ha kelleténél nedvesebb a talaj.
Mivel őszi vetések többségénél nem lehet optimális talaj állapotot el érni minden képen figyelembe kel venni a vetőgépnél a kelleténél nedvesebb talaj állapotot.
Tapasztaltam ha van valami takaró növényzet a területen kevésbé érzékeny a magasabb nedvességre a vetőgép.
1. Nem egyszerű, 2-3 csoroszlyát legyártottam, próbáltam, eldobtam, majd megint gyártatom mire megtaláltam a meg felelő.
1. A JD 750A nál is ajánlják a keskenyebb mélység állító kereket a pontosabb mélységtartás végett eredeti 115 mm amit ajánl 56mm
How Narrow Gauge Wheels Improve Depth Control.
Narrow Gauge Wheels
Válasz Milking #2928. hozzászólásáraén ne pont erre gondolok. A strip-till-en is keskeny kés van lapos oldalszárnyakkal, és közvetlen mögötte fut két hullámos tárcsa, aminek az a szerepe, hogy az emeledő talajt gyorsan visszaomlassza, mielőtt az kifordulna. Csak sajnos ez csak elmélet...
kukoricavetőgépen azért nyílik ki a sor, mert a takarókerék nem omlaszja be, csak egy kicsikét visszafordítja, így amikor a talaj száradni kezd a vágás mentén összehúzódik és kinyílik...
Válasz .Feco. #2927. hozzászólásáraA hullámos tárcsák szerepe a hullámok szélességében morzsalékos talaj létrehozása strip-till esetében is ez áll fen durván 10 20 cm lazult talaj hagy maga után szerintem.
Felmerült nálam a hullámos tárcsa alkalmazása a vetőcsoroszlya előtt is.
a mag árok szét nyílását én is tapasztaltam a gabona vetés esetén is.
amit én tapasztaltam ,hogy a le cserélt csoroszlyámon a mag kiömlő nyílás oldalirányba van meg nyitva és túl nyúlik a csoroszlya tárcsán és mikor áramlik ki a mag nemcsak a vetőárokba jut hanem oldalirányba is a talaj alá kerül.
Ez azért fordul elő mert mikor a vágótárcsa átvágta a talajt és fordul ki belőle picit megemeli és ez által a megemelt rés alá fúja a magot.
Szerintem ez a mag árok szét nyílás a talajnak mélyebben történő átvágása a szükségestől.
Még fantázia lehet a vágó tárcsa mélységének szabályozása mint pl Köckerling AT300 -nál ezzel lehet pontosabb vetése mélységet lehetne elérni
Válasz Milking #2925. hozzászólásáraIgen, elviekben. de ott van pl. a strip-till, ahol a kés két oldalán megy két hullámos tárcsa, kb. 5-6 cm-el, hogy a megemelt talajt beomlassza, mégis gyakori, hogy kiemeli a földaggregátot még azelőtt, hogy elérné a tárcsát. kalásosnál, különösen nagyobb mélységekben működhet, méginkább akkor, amikor porózus, szármaradványoktól mentes a talaj, de ennyire otimális idő ritkán van. És ha megnézed a videón sokszor fel-felugyrik egy-egy sor, és ott már ki is fordult a föld, és szabadon marad a magárok...
és akkor még nem is beszéltünk a kukoricavetőgépeknél jól ismert barázda-nyílásnak, amikor a nedvese lezárt magárok a talaj száradása után egyszerűen szétnyílik...
Válasz Szabi. #2924. hozzászólásáraAz ilyen elrendezéssel csak az a baj ,ha karban kel tartani meg ha netelán úgy istenigázából betapad.
Válasz .Feco. #2923. hozzászólásáraitt van jelentősége amit te is tudsz, milyen atalaj állapot nedveség szervesanya ez mind befolyásolja a vetőgép munkályát de akérdésre vélaszolva ,a kross slotnál ahogy megemeli atalajta vetőelem rögtön mögötte a mélység.illtömörítőkerék.
Erre gondolok én mikor az mondom melettekel futni a mélyssség állító keréknek ami egyben visza zár.amit még fontosnak tartok szellősen kel elhelyezni a vető kocsikat ami sok vetőgépnél probléma (megtepad,karbantartás stb
Vader 2 !?
Válasz Milking #2922. hozzászólásárade mi van sekély vetési mélységnél? pl. 3 cm-en? ott a cross-slot megoldások óhatatlanul kifordítják a földet a mag fölül, nem?
nekem amúgy a JD megoldása tetszik legjobban, ahol nagyon kis dőlés, nagyon keskeny csoroszlya, és utána mesterséges visszatakarás és tömörítés.... a kis szög miatt nem fordul ki a föld, inkább csak félrehúzza, és megtartja amíg lerakja a magot...
Válasz .Feco. #2919. hozzászólásáraMikor a tárcsalap mögött van avetőelem nincs szügséd dőlés szögre ,akkor van jel. mikora vetőelem a tárcsalapra rásimulva müködik(vader JD gaspardo9.
Az alap dolog ,hogy tárcsavágásába fuson a vetőelem,avetőelm választása a meghatározó és van választék. Amit én fontosnak tartok,a tömöritő kerék a vetőegység mellet fusson ennek kell biztosítani a vető mélységet.valami cross slot tipusú
Válasz .Feco. #2920. hozzászólásáraEnnél a rendszernél nem tapad fel a csoroszlya 2 oldalára a föld?
Tume nova combi az egyszerű megoldás a műtrágya és a mag egyidejű kijuttatására.
Kár hogy nem gyártják összecsukható verziókban, kissé nagyobb sortávolsággal. Nem érzékeny így se a szármaradványra de ha növelnék a sortávolságát 18 centire akkor könnyebb volna húzni.
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraegyébként 7,5"-es sortávot akarok, kétsoros elrendezésben, hogy lehessen könnyedén dupla sortávra is vetni, pl. olajretket, mustárt, repcét, szóját, stb.
Gondolkodtam, hogy egy külön harmadik sorban adjam ki a műtrágyát, minden két sor közé, de az drasztikusan rontaná a szármaradvány-toleranciát...
Válasz Milking #2918. hozzászólásáraAz elképzelés nekem is tetszik, vetőkultivátorral meg is lehet csinálni, de tárcsával nem gondolom. Szintén 20"-os tárcsában gondolkodom, legfeljebb 7 fokos dőléssel, és abban egyszerűen nem fér el egymás mellett két külön sáv. egymás alá pedig az a gond, hogy nem lehet biztosítani hogy a két sáv tényégesen elkülönüljön, és a magok ne hulljanak le a mélyebb árokba.
Szintén szempont, hogy olyan legyen a kialakítása, hogy alacsony művelési mélységben is pontosan dolgozzon, így nem lehet fizikailag nagy a vetőelem, mert akkor kis mélységben durkálhat...
Válasz .Feco. #2917. hozzászólásáraA tárcsalap min 20" paralelogramma felfüggesztés,de ez még modusulhat mivel elég sok a meló vele ha jót akarok
Azt "mondják" 7-9" sortávig nem tapasztalnak termés csökenést e felett igen.
2 alternatíva van az első 7" távra teszem a vető kocsikat és sor alláa m.trágyát
a második a mi számomra szimpib 7" teszem itt is csak itt ikersoros vetőelemet teszek középen mag alá 2" megy a műtrágya.
Válasz Milking #2916. hozzászólásáraSzabad tudni hogy? En három hete ezen gondolkodok hogyan lehetne vetőmagot es műtárgyat is kitenni úgy, hogy ne kelljen meg egy vetősor, mert akkor mar túl komplikaltta meg bonyolulttá válik a gep, es nehezedik a szarmaradvany kezelés...
Amugy kezdem bevállalni hogy ugyanabba az árokba adagoljam, a vetőmagot es a műtárgyat is, karbamid es an34 kivételével működhet.
Válasz .Feco. #2914. hozzászólásáraIgen, mert bármenyire hihetetlen én aztt vallom a vetőgépeket sem lehet mindenhol meg felelően használni .
Lehet,hogy egy kis módosítás teszi eredményesebbé az eszközt.
1 apróság ,de egy dombos területen teljesen más követelményt támaszt a vetőgépfelé mint ha csak sík területen dolgozik,de nagyon sok mindent tudok fel sorolni ami arra késztetett ,hogy le gyártsam. Adotságok meg vannak ,igy csak ídő kell .
Minden kép "1" tárcsása rendszerú de kombinálom "Double Shot Opener".
Válasz .Feco. #2914. hozzászólására Remélem mester
Válasz Milking #2913. hozzászólásáraEzek szerint többen is dolgozunk ezen a projekten?
Válasz 4964 #2912. hozzászólásáraAlapból meg vagyok,de módosítotam rajta 1-2 dolgot .
a csoroszját le cseréltem mivel széles "árkot" húzott, direktbe meg hamar fel dobbta a vető kocsit.
A fogazott tárcsát én készítettem hozzá + magnyomó kereket.
Masszív nehéz gép, de hagyományos művelt földbeis tudok vele vetni,egy kis átállítással.
Külömben, most folyamatba van egy teljesen saját készítésű gép.
Válasz Milking #2909. hozzászólásáraMennyire vagy megelégedve a giganttal?
Úgy néz ki mint a dél amerikában elterjedt gépek.
Seed hawk vetőkocsis gépet használ valaki szerintetek az országban?
Válasz Milking #2908. hozzászólására Monokultúrás, azonos családba tartozó növények egymásra vetése megnöveli a tápanyagkonkurrenciát, fertőzések és kártevők felszaporodását, nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Ha kifagy a zab, talán lehet még belőle valami értékelhető, de az egészsége miatt aggódom.
Válasz Pici #2907. hozzászólására Szépen gombásodik a szalma, de a csutkának már nem szabadna ennyire egyben lennie. Az árvakelésnél szépen morzsásodik, de alatta még blokkosan törik a talaj, ebben az életnek még többet kell fejlődnie.
Válasz Drisa #2905. hozzászólásáragilisztán kívül nem találtam más élőlényt
vetés Gaspardó Gigant
Válasz Netparaszt #2906. hozzászólásáraZab árva kelésbe lett vetve tritikálé,vetés után akartam totálozni közbe szólt az eső .
igy hagyom legroszabb esetbe le kaszáljuk .
Kérnék véleményt ezekröl a képekröl, kiváncsi vagyok hogy le lehet e szűrni valamit róluk,
2 éve nem volt szántva és elég kemény, a laposabb részeket lazitottam meg benne hogy ne álljon rajta a viz és ezeket a képeket löttem. Buza volt most benne le lett zuzva meg egy sor tárcsa, elötte meg kukorica az is zuzva volt meg egy sor tárcsába lett szorva a buza .
Válasz Milking #2904. hozzászólására Segíts már egy kicsit, ez most a vetett növény vagy az, amibe vetettél? Nem tűnik túl egészségesnek, mit tervezel vele?
Válasz Milking #2904. hozzászólásáraAz utolsó képen kettő hosszú fekete valami élőlény? Hasznos? Milyen vetőgéppel lett vetve?
NO-TILL
esők előtt sikerült elvetni,de totálozni már nem volt lehetőség
Válasz VMisi #2875. hozzászólásáraMisi, ez nem árvakelés, hanem aratható búzának néz ki. Adnék majd tavasszal nitrosolt, nem most tárcsát
Ha nem akarod aratni, akkor most beleszórnék alexandriai herét, vagy kora tavasszal okszerű talajművelés után belevetnék valami nitrogénkötő növényt vagy keveréket.
Szerintem, de nem ismerem a földed.
Alapvetően a pihentetés fogalma a durva félreértés. Feketére művelt talajok, esetleg felgyomosodva kizöldülten nem pihennek, hanem haldoklanak.
Akkor pihennek, ha megtámogatjuk őket élettel, sokoldalú növénykeverékkel és mikrobiológiai oltóanyagokkal, mint a komposzt.
Ha valamilyen jogcímen nem lehet jövedelmet szedni a földről, akkor legalább legyen egy jó keverék belevetve.
Az jó befektetés lesz.
Az ugaroltatás nem.
Válasz Netparaszt #2901. hozzászólásáraNetparaszt! #2875hsz vélemény?
Válasz emcett #2897. hozzászólására A szervezés abból áll, hogy a helyi művházban, iskolában, étteremben vagy bárhol, ahol le tud ülni annyi ember, akire számítasz foglalsz helyet, megegyezünk az időpontban, én pedig meghirdetem. A jelentkezőket intézem, aztán megyek.
Válasz Kisvuk #2899. hozzászólására A mi időjárási mintáinkkal szerintem nagyjából szeptember 1 plusz-minusz két hét volna optimális a TR-nek. Ehhez viszonyítva október első hetéig még kitolható a vetése társnövényként is, reménykedve egy hosszú őszben. Ebbe az időszakba beleférnek a gabonák.
Válasz Netparaszt #2895. hozzászólásáraMeddig lenne optimális a Tr-t a búza mellé társítani?Próbaképpen tettem a búza és az árpa mellé is egy héttel ezelőtt.Lesz még abból valami vagy időjárás függvénye az egész??
Válasz emcett #2897. hozzászólásáraÉn kisebb pont szerveztem ilyet.
Azóta telefonos segítséggel állunk egymás rendelkezésére.
Felméred az érdeklődést.
Eldöntöd, hogy hol mikor szeretnéd, és vagy elmegyünk vagy nem.
Mi akik már egy egész napon túl vagyunk szintén alig tudunk valamit, tehát fel lehet úg yépíteni az előadást, hogy mi is befizessünk egy másik nap ismereteire.
Az a lényeg, hogy két órát arra kell tervezni, hogy a kérdéseinket megvitassuk egymás közt.
Ha lesz elég érdeklődő Balmazújvároson a volt helyen megbeszélhetem a tulajjal, hogy mehetünk-e ismét?
Viszont a pénz beszedést nem vállalom.
Sok sikert és kitartást.
Esetleg a nyírségi helyszín is szóba jöhetne, mert ott sokkal több látnivaló van.
De ezt Tibiékkel kell egyeztetni.
Ott, ahol volt a kétnapos oktatás.
Válasz Netparaszt #2896. hozzászólásáraMivel én kis pont vagyok, nem tudom, hogy lehetne megszervezni, és hogy milyen feltételei vannak, de ha lesz valahol előadás, remélem értesülünk róla.
Válasz emcett #2885. hozzászólására1. Borsodba is szívesen elmegyek, ha megszervezed. Nekem szervezésre nincs időm, de örömmel segítek a tanulásban.
2. Önfenntartó rendszer alakult ki a notill kukoricával a lucernában. Monokultúrának tűnik, de pl. a kártevőelnyomásban is kiváló lett. A lucerbát csak lezúzták a sorközben, bőséges tápanyagot és Nt biztosítva a talajéletnek.
A talaj nyilván nem fejlődik olyan dinamikusan, mint a nagyobb változatossággal, de bebizonyították, hogy a notill már minimális változatossággal is ökologikus lehet.
Válasz otis #2888. hozzászólására Még idén vetnél búzát? Én már nem tennék mellé olajretket, mert a fiatal növény átvészelheti a telet és problémát okozhat.
TR-hez is késő van, egy próbát még megérhet, de a megfelelő társnövény hatás eléréséhez korábbra kell hozni a búza vetését.
Válasz Vadmalac #2890. hozzászólására Nyugi, jó lesz az is. A mezőgazdaság az időjárás kaszinójában játszik, nem minden tét robbant bankot.
Válasz Dzotya #2891. hozzászólására Tudom, hogy nehéz elhinni egy messziről jött ember szavát és bízni benne.
Akik itt írnak a forgatás nélküli vagy direktvetéses, pozitív tapasztalatokról, mindegy, hogy kis gazdák, vagy nagy üzemmel rendelkezők, sikeresen alkalmazzák a szántás teljes elhagyását.
Nem tudom, voltál-e előadásomon, ahol megértheted az összefüggéseket, amitől eredményesen tudod a technológiád módosítani.
A szántással gyakorlatilag a talaj minden apró pozitív változását lerombolod, amit a takarónövények, s rajtuk keresztül a talaj táplálékháló fejlődése hoznak.
Jól kezdted el a talajod építést, az eszközeid is megvannak hozzá, most már csak hinned kell abban, hogy a gazdatársak sikere a tied is lehet.
Mert a minimál művelésnek csak egy akadálya van, az emberi agy.
Válasz Dzotya #2891. hozzászólásáraEz egy 32 ha-os tábla, és tavasszal kukorica van tervezve. Én semmilyen talajművelést nem tervezek. A szántást alapból nem értem, és ellenzem is, a miértekről lentebb sokat lehet olvasni. Az, hogy tavasszal mi lenne helyes beavatkozás, azt szerintem majd az akkori állapot fogja eldönteni. Nekem idén tavasszal, pontosabban április közepén még 1,5m-es lábon elszáradt mustár volt egy másik területen, ami ennek a talajnak pont az ellenkezője, vagyis mélyfekvésű réti talaj, szik foltokkal bőségesen tarkítva (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen foltok az elmúlt 6 évben mióta nem volt szántva szemmel láthatóan húzódnak visszább, pedig meszet még csak gondolatban sem kapott) és ott elégnek bizonyult egy sor rt, és mehetett a vetőgép. Ha nem lenne annyira kieső részen, csinálnék róla képeket, de aratáskor legkésőbb beszámolok az eredményekről, a behozott minták alapján optimistán várom a betakarítást. Szóval az, hogy tavasszal mi lesz a helyes beavatkozás, azt majd tavasszal kell átgondolni. Én a helyedben ezt már csak gyönyörködni járnék ki, semmit nem csinálnék vele. Tavaly még én is aggódtam, hogy mit is kellene csinálni a mustárral, Netparaszt nyugtatott, hogy hagyjam csak békén, és lám, nem bántam meg. Erre biztatlak téged is, saját példámból kiindulva, ezekkel a növényekkel nem lehet ráfaragni!
Válasz otis #2887. hozzászólásáraMekkora területen van, és mit vetsz bele tavasszal.Az enyém ilyen,én kukoricát szeretnék,de még nem döntöttem hogy szántsam,vagy tavasszal kapjon valami talaj művelést vetés előtt,amúgy most jó lazult a talaj.
Válasz Berente Antal #2884. hozzászólásáraValójában igen, de ez még mindig elég kevés. Bezzeg a július végén tarlóhántott repce bő 2 hete térd fölé ért.
Válasz Vadmalac #2881. hozzászólásáraEgyébként itt van egy összehasonlítás, hogy egy hónappal ezelőtt hogyan nézett ki:
Válasz Dzotya #2886. hozzászólásáraEbbe sajnos még nem, akkor még nem érkezett meg. Ahová tettem, az még nagyon kicsi, de bízom egy hosszú enyhe őszben! Plusz búzavetéskor is szeretnék mellé tenni egy kis olajretek társaságában.
Válasz Kisvuk #2883. hozzászólásáraKöszönöm!
Volt egy Lajtamagos alapkeverékem, 60% hajdina, 20% facélia és 20% bíborhere, ehhez Netparaszt javaslatára még tettem 3-3 kg mustárt és olajretket. Mindezt 25kg/ha normával, vetőgéppel vetettem el.
Válasz otis #2882. hozzászólásáraTR-t vetettél bele?
Netparaszt!
Lenne egy - két kérdésem!
1. Mikor és hol lesz legközelebb előadás a technológiáról, Borsodban vagy a közeli megyékben lesz-e?
2. Olvasom előre a fórumot hátulról, és április környékén írtál egy lucernába vetett kb. 10 éve monokultúrás kukoricáról. Ott mi a technológia gépügyileg? Nem monokultúrában más kapásokkal (pl.: napra, olajtök) is lehetne ilyet csinálni? Mivel itt elvileg nem érvényesül a fedőnövény keverékek előnye, hogy minden növénynek más a funkciója, szerepe, nem túlságosan egysíkú így? Mármint hogy a lucerna elvileg csak N-t köt meg, más elemre nincs hatása?
Válasz Vadmalac #2881. hozzászólásáraNálam szeptember 9-én elvetett állomány az utolsó 2-3 hétben hetente megduplázta a nagyságát. Sztem nálad is kb így lehet....