Válasz djohn #2132. hozzászólásáraÉn úgy tervezem, hogy a kukoricatarlót átzúzom a mulcserrel, az sz.rnak aprítja a szármaradványt (most látom a komposztban mennyivel gyorsabban bomlik a roncsolt anyag, mint a darabos ), grubberrel meghúzom, és tárcsás vetőgéppel lesz vetve.
Válasz djohn #2132. hozzászólásáraÉn úgy tervezem, hogy a kukoricatarlót átzúzom a mulcserrel, az sz.rnak aprítja a szármaradványt (most látom a komposztban mennyivel gyorsabban bomlik a roncsolt anyag, mint a darabos ), grubberrel meghúzom, és tárcsás vetőgéppel lesz vetve.
Válasz djohn #2132. hozzászólásáraGyanítom ez a megoldás belehúzná a talajba a vetőelemet. Csak az a kérdés a szármaradványos talajon. Nem-e turkál be ?
Ha a szélső direktvető csoroszlyát kérné rá végig az ember szerintetek tudna egy gruberezett tartóba vetni? 500 kg a 3 méteres, elég könnyű... Mélységet bírná tartani szerintetek?
Válasz 4964 #2124. hozzászólásáraP-t es K-t lehetne vele kitenni, de az utóbbi időben szinte nem is használok.. Mióta emelkedik a szervesanyag-tartalom folyamatosan javulnak a tápanyag-ellátottsági értékek, jo termeshez sem kell p-k kiegészítés...
Válasz Mokári Ádám #2125. hozzászólásáraEzt nevezik nyúzópróbának
Ilyenkor hogy élvezheti a cég vezérgépbeszerzője, meg a traktorosok a dolgot......
Rohadjon meg, hol a legpusztulatabb főd ami szabad?
A kenyérváriba!
No oda kivisszük "kipróbáni" , ha azt túléli...... meggondoljuk a vételt.....
Szegény francia omlósra """fejlesztett""" jdb .....
Válasz 4964 #2120. hozzászólásáraGabona utan nagyon hosszú az idő kapás elé, hogy ne csinálj semmit... Idén egyébként zoldrtragyavetes es köze megy a strip-till, aztan mar csak vetés tavasszal...
Kalászos elé rendszerint Kultivator megy, az a tapasztalat hogy szereti a búza a 18-25 cm mely művelest maga alatt
Válasz .Feco. #2119. hozzászólásáraMikor gabona után kapásnövény van vetve akkor a talaj csak strip till-t kap vagy tarlóhántást is előtte?
Ha kapásról gabonára történik a váltás akkor topdownal műveltek vagy rövidtárcsával?
Válasz kis Zombi #2116. hozzászólásáraMűködik GPS nélkül is, szemmel tökéletesen látszik. Viszont a beruházási költségek nagyon kicsi részét teszi ki a GPS, így úgyis megveszi mindenki...
Válasz Dinnyés Laci #2115. hozzászólásáraHa elkoltessz tizenmilliokat eszközökre eléggé meg kell, hogy fontold, vásárlás utan mar nem kell azon filózni, hogy jo-e vagy sem. Viszont a technológiát önmagával hasonlitgatni folyamatosan kell, hogy a hibáit folyamatosan javitgasd...
Válasz .Feco. #2114. hozzászólásáraA strip-till csak GPS vezérelt automata kormányzással megvalósítható ha jól gondolom, az meg kis területen gazdálkodóknál horribilis összeg.
Egyébként a srip-till -t egyből el lehet kezdeni egy forgatásos művelés után, vagy ott is van átállási időszak ?
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáramondjuk pont ezt hívjék úgy hogy strip-till! Amerikában ezért is terjed, mert egyesíti a direktvetés és a mélyművelés előnyeit, és kiküszöböli a hátrányait!
A 75 cm-ből 12 cm széles svban végzel mély átroppantást, hogy a keréktaposások, tömörödött rétegek üzembiztosan eltűnjenek, míg a maradék területen télen takarónövények, nyáron mulcs van! A sorközben dolgoznak a gombák és a baktériumok, javul a talj, akkumulálódik a szervesanyag és a humusz, míg a sor alatt mesterségesen lazított talaj van, amiben mozoghat a gyökér, a víz és a tápanyagok is szabadon!
Válasz Mf-es #2111. hozzászólásáraEzt nem tudom, az eke helyett nyilván jobb választás, majd ő megmonda. De szerintem ha már cover crop, akkor én már gruberezni sem akarok. Az a bajom a gruberrel, hogy az 0cm-től a művelés aljáig keveri a talajt. Én úgy képzelem el a távoli jövőt, hogy in line ripper mélyebb munkára, sekélyre meg max. rövidtárcsa 5-6 cm-en, ha valamiért kell, pl. komposztot vagy alko-t bedolgozni, de ezen kívül semmilyen más munkagépet nem tudok elképzelni egy ilyen rendszerben hosszú távon, sőt legszivesebben ezeket is inkább injektálnám a talajba.
Válasz Netparaszt #2109. hozzászólásáraPont ez lenne a cél, ahogy a #2103-as hsz-ben le is írom. De az előbb gruberezésről beszéltünk, ami pont tönketeszi a talajtakarást. A te rendszeredben nyilván nem rondítunk bele a felszínbe komolyabban.
Válasz Vadmalac #2107. hozzászólására Ezért volna szükség zöld vagy szármaradvány takarásra ne száradjon az a talaj olyan gyorsan.
Magyarország számos területén a téli csapadék talajban tartása létfontosságú volna, ezt a több humusz tárolja, aminek kialakulását a téli takarónövény és a mulcs tudja biztosítani.
Válasz Mf-es #2106. hozzászólásáraA grubernél azt én is látom, hogy picit nedvesebb állapotnál (mikor tárcsázni még nem is lehetne) lehet jobb munkát végezni, de még nem vitt rá a lélek, hogy olyan korán rámenjek. Nem is nagyon szoktam tavaszra hagyni földet, csak max. kényszerből. De akármennyire is jól sikerül, az első tavaszi szél a művelés aljáig kiszikkasztja. Ha van egy jó eső, akkor jó lehet, de ha olyan van mint idén, hajjaj!
Válasz Vadmalac #2103. hozzászólásáraVan ilyen kenyérre kenhető talajom nekem is.Azt úgy csináltam,1 sor grúber,milyest rá tudtam menni,de henger nélkül,hogy szikkadjon.Utána vetés előtti nap még egy sor,ékgyűrűs hengerrel.Lett rajta 30 mázsa/ha.napraforgó.
A csökkenő gyomnyomás érdekes módon az idei no-tillnél azonnal jelentkezett, a gyomirtást a 24. órában csináltam meg, mert alig volt benne valami, habár a fedés nem volt 100%-os csak néhol, és vártam hogy majdcsak lesz. Az acat pl. 90%-ban nem jött elő tavasszal. Ami előjött, azt a vetés utáni totál gyomirtás elvitte, és azután nem jött vissza még ott sem.
"
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
"
Na erre a gondolatra utaltam én is a kiinduló hozzászólásomban, köszönöm a megerősítést!
Válasz Mf-es #2101. hozzászólásáraA komolyabb tavaszi beavatkozáshoz (pl. gruber) szerintem megfelelő talaj is kell, ez alatt azt értem, hogy laza, max. középkötött, vagy pont olyan nedvességi és tömörödöttségi állapot, ami sok évben nincs is tavasszal nálunk egyáltalán. Idén az egyik tábla olyan lett, hogy a fölső 6 cm már cserepesre száradt április közepére, de úgy, hogy a csavarhúzót alig bírtam átnyomni a tetején, alatta meg szó szerint kenyérre lehetett kenni. Ezt a talajt grúberezni agyhalál lett volna. Az idei év tapasztalataiból kiindulva ahol most viszonylag jó a no-tilles napra, ott marad a no-till kísérlet, és rapiddal megpróbálom belevetni a búzát. Tetszik ahogy kinéz a talaj, akarok csinálni egy eszközt, ami az amcsi in-line ripprekhez hasonló munkát végezne keverés nélkül, és az menne gabona után, aztán takarónövény, tavasszal meg bele a napraforgó. Ez lenne az alap ötlet, de vannak még problémás elemek, nem tökéletesen megoldott a napra vetés, mert nincs megfelelő direktvető gép a közelben. Van egy JD ami jó lenne, de az nem tud műtrágyát szórni. Gabonasortávra meg max. rapiddal tudok vetni, azt is kipróbáljuk idén, hogy mennyire lesz jó takarónövény vetésére szalmás területen. A többi földön meg marad a gruber, vagy ha túl kemény, akkor a lazítás, de szigorúan augusztus-szeptember elejéig minden földet meg kell csinálni, októberre soha többet nem hagyok semmit. Vagy akkor köv. évben no-till, aztán lesz ahogy lesz. A mancsolást befejeztem.
Ui: Az ekéket meg eladom, hogy nehogy kísértésbe essek!
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólásáraAkkor néhány szőlőmet hivatalosan is átminősíthetem sivatagnak...Kikerestem a mintavételi jegyzőkönyvben . VIGYÁZAT elrettentő szöveg következik!!! Humusztartalom 0.51% !! Nálatok mi a terv a talajjavításra a baracknál. Illetve te csinálod-e a bodzánál?? Üdv
Válasz Vadmalac #2100. hozzászólásáraÉn az ekét grúberre,vagy lazítóra cseréltem.Mikor melyik alkalmasabb.Semmi mást nem változtattam idáig.Az idén,szinte 100%ban tavasszal 1 sor grúber,másnap tárcsás vetőgéppel vetve.Semmi hátrány nem volt,sőt,ahol több éve nem volt szántva,őszi szántás minőségű volt a grúber munkája.
A zöldítés miatt,a zöldtrágya vetés lesz beiktatva.Ha kikel,tavaszig rajta lesz,Tavasszal szintén grúber,és vetés.
Terv,kukorica után,valami rövid nappalos vetőmag keverék vetése.
A félreértések elkerülése végett egyáltalán nem a netparaszt féle gazdálkodás ellen vagyok. Pont ellenkezőleg. Erőteljesen ebbe az irányba akarok elmozdulni. Szimplán kíváncsi lettem volna, hogy mi van a szántásban, ami miatt szeretik a növények, még ha a talajra káros is. Igen tudom hogy Fecóéknál jól működik a kultivátoros művelés, de az ő rendszerüket egészében nem ismerem, nem tudom hogy pontosan mit-mikor-hogyan csinálnak. Amit látok, az a helybeliek próbálkozása, ami még messze van a jótól. Akinek legjobban működik a kultivátorozás, az annyira megműveli vele a talajt, mintha egy elmunkált szántás lenne, szó sincs talajtakarásról, mulcsvetésről. Majd reagálok még a hozzászólásokra, de most elég kevés időm van.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraEnnek a rendszernek a forgatás nélküli mulcsos művelés csak 1 eleme a 4 -ből, önmagában nem sokat ér, nem vezet ugrásszerű javuláshoz.
1. Forgatás nélküli művelés, minél hamarabb átállni a direktvetésre, hogy a lehető legkevesebbet legyen túrva a talaj.
2. Állandó növényi fedettség. Megakadályozza az eróziót, deflációt, csepperóziót, a takart talajfelszín miatt csökken az evaporáció, és a növények gyökerei fenntartják, növelik, a lazult talajállapotot.
3. Komposzt, és komposztoldat használata. Ezzel gyakorlatilag visszatelepítjük a területről már kiirtott mikroorganizmusokat, de önmagában ez sem ér sok mindent, ha pl. leszántjuk, akkor adtunk a sz.rnak egy pofot.
4. Állatokkal való koncentrált legeltetés. Ez a legnehezebben megvalósítható elem.
Ha 1. és 2. részt betartod, akkor kedvező életfeltételeket teremtesz a mikroorganizmusoknak, ekkor már van értelme a komposzttal visszatelepíteni az élőlényeket.
1 + 1 ebben a rendszerben nem 2, hanem 4. Egyes elemek külön, külön sokkal kevesebb eredményt hoznak, mint együtt.
"hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene."
Ha forgatásos művelésről egyből direktvetésre váltanál, az gazdasági öngyilkosság lenne. A kultivátor egy átmeneti művelő eszköz, amit addig használsz, amíg nem megfelelő a talajod állapota a direktvetéshez.
Válasz kis Zombi #2093. hozzászólására Igen, magyar ember és alko nélkül csinálta, de alko nagy segítség a folyamatok hatékonyabbá tételében. Még néhány napig kint vagyok.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására "Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? "
Tettek ők, lecsökkentették a humusztartalom százalékait a táblázatokban. Egy csernozjom talaj most már 4% felett kiváló minőségű, ez van a tankönyvekben is.
100 éve egy csernozjom még 10% felett volt, valahol 15% felett, hála az ukránok antik vizsgálatainak.
Az elmúlt 50 évben tűnt el a humusztartalom felének javarésze.
Két emberöltő alatt le lett darálva a tízezer évek alatt kialakult humusz több mint fele.
Ezek tények, mérések alapján.
1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást.
Válasz Praetor #2087. hozzászólására Ez egy elég etalon gép, nagyon vegyes keverékeket is szépen vet, s extrém vastag mulcsot is jól vág.
Talán még emlékeztek az előadásomból a szárzúzózott 4 méteres szudániba vetésre. A közel 20 centis laza zöld mulcs alá is 750-el ment a vetőmag.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólására Igen, a kultivátor önmagában nem megoldás.
Mindegyik eszköz csak arra szolgál, hogy a talajban az adott növény gyökérzete számára megfelelő pórusteret biztosítson a tenyészidőszakban, hatása időjárástól függően fél-egy év.
A biológiai úton kialakuló pórustér azonban mélyebb és tartósabb, ennek elérése viszont csak a minél kevesebb földtúrással valósítható meg évek alatt.
Amikor azonban kialakul, csodákat láthat a termelő, az egyúttal kialakuló természetes termékenység jó hozamot biztosít, vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
Akik ráléptek erre az útra, már tapasztalják a pozitív hatásokat a csökkenő költségek mellett.
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
A teljes technológia ismerete nélkül azonban csak találgatni lehet, tudományos eredmények pedig nem állnak a teória mögött.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólására Amit ezzel a történettel mondani szerettem volna, hogy nem tudok ismeretlen körülmények között összehasonlítani technológiákat. Én nem azt látom, amit te.
Számtalan tartamkísérletben, azonos körülmények között, hosszú távon nem volt jelentős különbség a hozamok között a konvenciális, magas vegyipari inputú technológiákkal a szántás, grubber és a direktvetés között. A talajművelés formája csak egy a tényezők közül, a szántást is lehet jól csinálni, de többnyire rossz időben végzett, elmunkálás nélküli talajrombolést látni.
Amikor azonban az inputok csökkentése a cél a hozamok megtartása mellett, a minél kevesebb talajmunka képes csak a mulcshagyás és takarónövények alkalmazásával biztosítani a cél elérését.
A szántással soha sehol nem láttam ilyen eredményeket elérni, az ellenkezőjét annál inkább.
Ezért szívesen veszem, ha tudsz mutatni olyan talajvizsgálatokat, amelyben legalább kétszeresére emelkedett a szerves anyag tartalom szántás és csökkenő tápanyagkijuttatás mellett és örömmel megosztom a sikeres technológiát.
A forgatás nélküli és direktvetéssel tudok ilyen példákat mutatni, de szántással az egész világon nem futottam össze effélével.
Elszántott hektárok ezrei viszont évente esnek ki a termelésből világszerte, ezért egyre erősebb a talajkímélő és talajregeneráló technológiák iránti igény az érintett területeken.
15573 hozzászólás
Válasz djohn #2132. hozzászólásáraÉn úgy tervezem, hogy a kukoricatarlót átzúzom a mulcserrel, az sz.rnak aprítja a szármaradványt (most látom a komposztban mennyivel gyorsabban bomlik a roncsolt anyag, mint a darabos ), grubberrel meghúzom, és tárcsás vetőgéppel lesz vetve.
Válasz djohn #2132. hozzászólásáraÉn úgy tervezem, hogy a kukoricatarlót átzúzom a mulcserrel, az sz.rnak aprítja a szármaradványt (most látom a komposztban mennyivel gyorsabban bomlik a roncsolt anyag, mint a darabos ), grubberrel meghúzom, és tárcsás vetőgéppel lesz vetve.
Válasz djohn #2132. hozzászólására Néhány méteren belül begyúrná a szárat, ilyennel nem lehet direktvetni.
Válasz djohn #2132. hozzászólásáraGyanítom ez a megoldás belehúzná a talajba a vetőelemet. Csak az a kérdés a szármaradványos talajon. Nem-e turkál be ?
Vélemény erről? Kongskilde Ecoline http://www.mascus.hu/mezogazdasagi-gepek/hasznalt-sorvetogepek/siewnik-zbozowy-do-zboza-stopkowy-talerzowy-3-0-m-kongskil/lrfr8qdq.html
Ha a szélső direktvető csoroszlyát kérné rá végig az ember szerintetek tudna egy gruberezett tartóba vetni? 500 kg a 3 méteres, elég könnyű... Mélységet bírná tartani szerintetek?
Válasz .Feco. #2130. hozzászólásáraÉs akkor a artijó mikor hogyan miként van bevetve?
Válasz *** HM *** #2129. hozzászólásáraGaspardo...
Meg a strip-till
Válasz .Feco. #2128. hozzászólásáraJóvan oké ezt kiveséztétek mára.....
Most jöhet végre az hogy
MILYEN LAZÍTÓTOK VAN A PORTÁN???????????????????????
Válasz 4964 #2124. hozzászólásáraP-t es K-t lehetne vele kitenni, de az utóbbi időben szinte nem is használok.. Mióta emelkedik a szervesanyag-tartalom folyamatosan javulnak a tápanyag-ellátottsági értékek, jo termeshez sem kell p-k kiegészítés...
Válasz *** HM *** #2126. hozzászólására
Válasz Mokári Ádám #2125. hozzászólásáraEzt nevezik nyúzópróbának
Ilyenkor hogy élvezheti a cég vezérgépbeszerzője, meg a traktorosok a dolgot......
Rohadjon meg, hol a legpusztulatabb főd ami szabad?
A kenyérváriba!
No oda kivisszük "kipróbáni" , ha azt túléli...... meggondoljuk a vételt.....
Szegény francia omlósra """fejlesztett""" jdb .....
Ez mennyire talajmegújító?
Válasz .Feco. #2122. hozzászólásáraA műtrágyázás milyen adagokkal történik a strip till esetén?
Válasz .Feco. #2122. hozzászólásáraTD kapának mennyi a kioldóereje 800?
Ki szokott oldani, mikor hol?
Válasz 4964 #2120. hozzászólásáraGabona utan nagyon hosszú az idő kapás elé, hogy ne csinálj semmit... Idén egyébként zoldrtragyavetes es köze megy a strip-till, aztan mar csak vetés tavasszal...
Kalászos elé rendszerint Kultivator megy, az a tapasztalat hogy szereti a búza a 18-25 cm mely művelest maga alatt
Válasz .Feco. #2114. hozzászólásáraMilyen lazítótok volt van lesz?
Válasz .Feco. #2119. hozzászólásáraMikor gabona után kapásnövény van vetve akkor a talaj csak strip till-t kap vagy tarlóhántást is előtte?
Ha kapásról gabonára történik a váltás akkor topdownal műveltek vagy rövidtárcsával?
Válasz kis Zombi #2116. hozzászólásáraAz átállási időszak szerintem alapvetően hülyeség. Sokkal tobb idő amíg a gazda feje átáll mint a szántóföld...
Válasz kis Zombi #2116. hozzászólásáraMűködik GPS nélkül is, szemmel tökéletesen látszik. Viszont a beruházási költségek nagyon kicsi részét teszi ki a GPS, így úgyis megveszi mindenki...
Válasz Dinnyés Laci #2115. hozzászólásáraHa elkoltessz tizenmilliokat eszközökre eléggé meg kell, hogy fontold, vásárlás utan mar nem kell azon filózni, hogy jo-e vagy sem. Viszont a technológiát önmagával hasonlitgatni folyamatosan kell, hogy a hibáit folyamatosan javitgasd...
Válasz .Feco. #2114. hozzászólásáraA strip-till csak GPS vezérelt automata kormányzással megvalósítható ha jól gondolom, az meg kis területen gazdálkodóknál horribilis összeg.
Egyébként a srip-till -t egyből el lehet kezdeni egy forgatásos művelés után, vagy ott is van átállási időszak ?
Válasz .Feco. #2114. hozzászólására Feco kontrolt szoktatok csinálni?
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáramondjuk pont ezt hívjék úgy hogy strip-till! Amerikában ezért is terjed, mert egyesíti a direktvetés és a mélyművelés előnyeit, és kiküszöböli a hátrányait!
A 75 cm-ből 12 cm széles svban végzel mély átroppantást, hogy a keréktaposások, tömörödött rétegek üzembiztosan eltűnjenek, míg a maradék területen télen takarónövények, nyáron mulcs van! A sorközben dolgoznak a gombák és a baktériumok, javul a talj, akkumulálódik a szervesanyag és a humusz, míg a sor alatt mesterségesen lazított talaj van, amiben mozoghat a gyökér, a víz és a tápanyagok is szabadon!
Válasz Vadmalac #2112. hozzászólásáraVéleményem,nem kell átesni a ló túloldalára.
Válasz Mf-es #2111. hozzászólásáraEzt nem tudom, az eke helyett nyilván jobb választás, majd ő megmonda. De szerintem ha már cover crop, akkor én már gruberezni sem akarok. Az a bajom a gruberrel, hogy az 0cm-től a művelés aljáig keveri a talajt. Én úgy képzelem el a távoli jövőt, hogy in line ripper mélyebb munkára, sekélyre meg max. rövidtárcsa 5-6 cm-en, ha valamiért kell, pl. komposztot vagy alko-t bedolgozni, de ezen kívül semmilyen más munkagépet nem tudok elképzelni egy ilyen rendszerben hosszú távon, sőt legszivesebben ezeket is inkább injektálnám a talajba.
Válasz Vadmalac #2110. hozzászólásáraSzerintem netparaszt nincs a grúber ellen.
Válasz Netparaszt #2109. hozzászólásáraPont ez lenne a cél, ahogy a #2103-as hsz-ben le is írom. De az előbb gruberezésről beszéltünk, ami pont tönketeszi a talajtakarást. A te rendszeredben nyilván nem rondítunk bele a felszínbe komolyabban.
Válasz Vadmalac #2107. hozzászólására Ezért volna szükség zöld vagy szármaradvány takarásra ne száradjon az a talaj olyan gyorsan.
Magyarország számos területén a téli csapadék talajban tartása létfontosságú volna, ezt a több humusz tárolja, aminek kialakulását a téli takarónövény és a mulcs tudja biztosítani.
Nem nedves a talaj lazításhoz? Nem keni a földet?
Válasz Mf-es #2106. hozzászólásáraA grubernél azt én is látom, hogy picit nedvesebb állapotnál (mikor tárcsázni még nem is lehetne) lehet jobb munkát végezni, de még nem vitt rá a lélek, hogy olyan korán rámenjek. Nem is nagyon szoktam tavaszra hagyni földet, csak max. kényszerből. De akármennyire is jól sikerül, az első tavaszi szél a művelés aljáig kiszikkasztja. Ha van egy jó eső, akkor jó lehet, de ha olyan van mint idén, hajjaj!
Válasz Vadmalac #2103. hozzászólásáraVan ilyen kenyérre kenhető talajom nekem is.Azt úgy csináltam,1 sor grúber,milyest rá tudtam menni,de henger nélkül,hogy szikkadjon.Utána vetés előtti nap még egy sor,ékgyűrűs hengerrel.Lett rajta 30 mázsa/ha.napraforgó.
Válasz Netparaszt #2089. hozzászólására"
...vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
"
A csökkenő gyomnyomás érdekes módon az idei no-tillnél azonnal jelentkezett, a gyomirtást a 24. órában csináltam meg, mert alig volt benne valami, habár a fedés nem volt 100%-os csak néhol, és vártam hogy majdcsak lesz. Az acat pl. 90%-ban nem jött elő tavasszal. Ami előjött, azt a vetés utáni totál gyomirtás elvitte, és azután nem jött vissza még ott sem.
"
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
"
Na erre a gondolatra utaltam én is a kiinduló hozzászólásomban, köszönöm a megerősítést!
Válasz Netparaszt #2088. hozzászólásáraIgen, ezzel 100%-ban egyetértek.
Válasz Mf-es #2101. hozzászólásáraA komolyabb tavaszi beavatkozáshoz (pl. gruber) szerintem megfelelő talaj is kell, ez alatt azt értem, hogy laza, max. középkötött, vagy pont olyan nedvességi és tömörödöttségi állapot, ami sok évben nincs is tavasszal nálunk egyáltalán. Idén az egyik tábla olyan lett, hogy a fölső 6 cm már cserepesre száradt április közepére, de úgy, hogy a csavarhúzót alig bírtam átnyomni a tetején, alatta meg szó szerint kenyérre lehetett kenni. Ezt a talajt grúberezni agyhalál lett volna. Az idei év tapasztalataiból kiindulva ahol most viszonylag jó a no-tilles napra, ott marad a no-till kísérlet, és rapiddal megpróbálom belevetni a búzát. Tetszik ahogy kinéz a talaj, akarok csinálni egy eszközt, ami az amcsi in-line ripprekhez hasonló munkát végezne keverés nélkül, és az menne gabona után, aztán takarónövény, tavasszal meg bele a napraforgó. Ez lenne az alap ötlet, de vannak még problémás elemek, nem tökéletesen megoldott a napra vetés, mert nincs megfelelő direktvető gép a közelben. Van egy JD ami jó lenne, de az nem tud műtrágyát szórni. Gabonasortávra meg max. rapiddal tudok vetni, azt is kipróbáljuk idén, hogy mennyire lesz jó takarónövény vetésére szalmás területen. A többi földön meg marad a gruber, vagy ha túl kemény, akkor a lazítás, de szigorúan augusztus-szeptember elejéig minden földet meg kell csinálni, októberre soha többet nem hagyok semmit. Vagy akkor köv. évben no-till, aztán lesz ahogy lesz. A mancsolást befejeztem.
Ui: Az ekéket meg eladom, hogy nehogy kísértésbe essek!
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólásáraAkkor néhány szőlőmet hivatalosan is átminősíthetem sivatagnak...Kikerestem a mintavételi jegyzőkönyvben . VIGYÁZAT elrettentő szöveg következik!!! Humusztartalom 0.51% !!
Nálatok mi a terv a talajjavításra a baracknál. Illetve te csinálod-e a bodzánál?? Üdv
Válasz Vadmalac #2100. hozzászólásáraÉn az ekét grúberre,vagy lazítóra cseréltem.Mikor melyik alkalmasabb.Semmi mást nem változtattam idáig.Az idén,szinte 100%ban tavasszal 1 sor grúber,másnap tárcsás vetőgéppel vetve.Semmi hátrány nem volt,sőt,ahol több éve nem volt szántva,őszi szántás minőségű volt a grúber munkája.
A zöldítés miatt,a zöldtrágya vetés lesz beiktatva.Ha kikel,tavaszig rajta lesz,Tavasszal szintén grúber,és vetés.
Terv,kukorica után,valami rövid nappalos vetőmag keverék vetése.
A félreértések elkerülése végett egyáltalán nem a netparaszt féle gazdálkodás ellen vagyok. Pont ellenkezőleg. Erőteljesen ebbe az irányba akarok elmozdulni. Szimplán kíváncsi lettem volna, hogy mi van a szántásban, ami miatt szeretik a növények, még ha a talajra káros is. Igen tudom hogy Fecóéknál jól működik a kultivátoros művelés, de az ő rendszerüket egészében nem ismerem, nem tudom hogy pontosan mit-mikor-hogyan csinálnak. Amit látok, az a helybeliek próbálkozása, ami még messze van a jótól. Akinek legjobban működik a kultivátorozás, az annyira megműveli vele a talajt, mintha egy elmunkált szántás lenne, szó sincs talajtakarásról, mulcsvetésről. Majd reagálok még a hozzászólásokra, de most elég kevés időm van.
Válasz Netparaszt #2095. hozzászólásáraJut eszembe, a homokfúvásokról készített fényképeket, (amit nálunk készítettél) berakhatnád ide, ha megtalálod őket.
Válasz Netparaszt #2095. hozzászólásáraJut eszembe, a homokfúvásokról készített fényképeket, (amit nálunk készítettél) berakhatnád ide, ha megtalálod őket.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólásáraEnnek a rendszernek a forgatás nélküli mulcsos művelés csak 1 eleme a 4 -ből, önmagában nem sokat ér, nem vezet ugrásszerű javuláshoz.
1. Forgatás nélküli művelés, minél hamarabb átállni a direktvetésre, hogy a lehető legkevesebbet legyen túrva a talaj.
2. Állandó növényi fedettség. Megakadályozza az eróziót, deflációt, csepperóziót, a takart talajfelszín miatt csökken az evaporáció, és a növények gyökerei fenntartják, növelik, a lazult talajállapotot.
3. Komposzt, és komposztoldat használata. Ezzel gyakorlatilag visszatelepítjük a területről már kiirtott mikroorganizmusokat, de önmagában ez sem ér sok mindent, ha pl. leszántjuk, akkor adtunk a sz.rnak egy pofot.
4. Állatokkal való koncentrált legeltetés. Ez a legnehezebben megvalósítható elem.
Ha 1. és 2. részt betartod, akkor kedvező életfeltételeket teremtesz a mikroorganizmusoknak, ekkor már van értelme a komposzttal visszatelepíteni az élőlényeket.
1 + 1 ebben a rendszerben nem 2, hanem 4. Egyes elemek külön, külön sokkal kevesebb eredményt hoznak, mint együtt.
"hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene."
Ha forgatásos művelésről egyből direktvetésre váltanál, az gazdasági öngyilkosság lenne. A kultivátor egy átmeneti művelő eszköz, amit addig használsz, amíg nem megfelelő a talajod állapota a direktvetéshez.
Válasz kis Zombi #2094. hozzászólására Innen szép nyerni
Válasz kis Zombi #2093. hozzászólására Igen, magyar ember és alko nélkül csinálta, de alko nagy segítség a folyamatok hatékonyabbá tételében. Még néhány napig kint vagyok.
Válasz Netparaszt #2091. hozzászólására"1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást."
Az SGS most küldte a talajvizsgálat eredményét, 0,84 % a humusztartalma a barackos talajának.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólásáraEz a gazdálkodó Magyarországon él ? Ohne ALKO érte el ezt az eredményt ?
De mivel nem tudtalak tegnap felhívni, gyanítom, hogy külföldön vagy.
Válasz Praetor #2087. hozzászólásáraAz mondjuk pont teccene, csak meg had engedjen egy kicsit az árából...
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására "Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? "
Tettek ők, lecsökkentették a humusztartalom százalékait a táblázatokban. Egy csernozjom talaj most már 4% felett kiváló minőségű, ez van a tankönyvekben is.
100 éve egy csernozjom még 10% felett volt, valahol 15% felett, hála az ukránok antik vizsgálatainak.
Az elmúlt 50 évben tűnt el a humusztartalom felének javarésze.
Két emberöltő alatt le lett darálva a tízezer évek alatt kialakult humusz több mint fele.
Ezek tények, mérések alapján.
1.5 % a határérték, ezalatt már visszafordíthatatlannak ítélik az elsivatagosodást.
Válasz Praetor #2087. hozzászólására Ez egy elég etalon gép, nagyon vegyes keverékeket is szépen vet, s extrém vastag mulcsot is jól vág.
Talán még emlékeztek az előadásomból a szárzúzózott 4 méteres szudániba vetésre. A közel 20 centis laza zöld mulcs alá is 750-el ment a vetőmag.
Válasz Vadmalac #2084. hozzászólására Igen, a kultivátor önmagában nem megoldás.
Mindegyik eszköz csak arra szolgál, hogy a talajban az adott növény gyökérzete számára megfelelő pórusteret biztosítson a tenyészidőszakban, hatása időjárástól függően fél-egy év.
A biológiai úton kialakuló pórustér azonban mélyebb és tartósabb, ennek elérése viszont csak a minél kevesebb földtúrással valósítható meg évek alatt.
Amikor azonban kialakul, csodákat láthat a termelő, az egyúttal kialakuló természetes termékenység jó hozamot biztosít, vízháztartás javul, fertőzések és gyomnyomás csökkennek.
Akik ráléptek erre az útra, már tapasztalják a pozitív hatásokat a csökkenő költségek mellett.
A szántásos jó hozamokat a mikrobiális holokausztnak tudhatom be talán, ha jó a talaj, több tonna mikroba pusztul el és indul bomlásnak, amely jelentős mennyiségű tápanyagot szabadít fel, aminek egy része bekerül a tápanyagkörforgásba.
A teljes technológia ismerete nélkül azonban csak találgatni lehet, tudományos eredmények pedig nem állnak a teória mögött.
Válasz Netparaszt #2086. hozzászólására Amit ezzel a történettel mondani szerettem volna, hogy nem tudok ismeretlen körülmények között összehasonlítani technológiákat. Én nem azt látom, amit te.
Számtalan tartamkísérletben, azonos körülmények között, hosszú távon nem volt jelentős különbség a hozamok között a konvenciális, magas vegyipari inputú technológiákkal a szántás, grubber és a direktvetés között. A talajművelés formája csak egy a tényezők közül, a szántást is lehet jól csinálni, de többnyire rossz időben végzett, elmunkálás nélküli talajrombolést látni.
Amikor azonban az inputok csökkentése a cél a hozamok megtartása mellett, a minél kevesebb talajmunka képes csak a mulcshagyás és takarónövények alkalmazásával biztosítani a cél elérését.
A szántással soha sehol nem láttam ilyen eredményeket elérni, az ellenkezőjét annál inkább.
Ezért szívesen veszem, ha tudsz mutatni olyan talajvizsgálatokat, amelyben legalább kétszeresére emelkedett a szerves anyag tartalom szántás és csökkenő tápanyagkijuttatás mellett és örömmel megosztom a sikeres technológiát.
A forgatás nélküli és direktvetéssel tudok ilyen példákat mutatni, de szántással az egész világon nem futottam össze effélével.
Elszántott hektárok ezrei viszont évente esnek ki a termelésből világszerte, ezért egyre erősebb a talajkímélő és talajregeneráló technológiák iránti igény az érintett területeken.