Válasz #2281. hozzászólásra
Nem azért hogy kötözködjek, de megint nem igaz az amit írsz, pont hogy a tszcskben nem az volt a jellemző hogy 8-tól 4-ig tart a munkaidő, volt akinek igen, de általánosságban nem. A mezőgazdaság akkor is mezőgazdaság volt, nem egy hivatal, persze nem azt mondom hogy mindenki az év 365 napján reggel 6-tól este 8-ig dolgozott, mert ez sem igaz, de az sem igaz hogy 8-tól 4-ig.
A lengyel témához nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem, de nem érdemes hasonlítani a magyar adottságokat más országokhoz, ilyen alapon hasonlíthatnánk Brazíliához is, ahol évente kétszer lehet aratni, vagy egy olyan afrikai országhoz is, ahol a traktort csak hírből ismerik, akkor szántsunk mi is ökörrel, mert máshol az marha jól működik?
Válasz #2289. hozzászólásra
Üdv.! Van igazság abban amit írsz! Az én gondolatom még annyi ehhez, hogy anno a tszcs-s időkben itt a szomszédomban a 4ezer hekis anno tszcs-ből valóban úgy elég sokan jól éltek vezérkar és dolgozók jó része is aki leleményes volt, munka is ment panasz sem volt semmire. Az akkori elnök mindig azt hangoztatta hogy ez a tszcs mindenkinek a "sajátja". Ez az idő már lényegében rég elmúlt, mert anno a 4ezer hektáron a kolhoszban 250 ember dolgozott, most 3900hektár van nekik, és 70 emberrel /irodistákkal együtt/ termelnek. Ez már nem közös tszcs, ez már zrt. és ez nem mindenkinek a sajátja hanem a a három fő részvényes nagy vezéré, innen már vinnni csak ők tudnak!
Válasz #2285. hozzászólásra
Ez egy baromság! A háztáji és úgy általában a tagság nem a lopásból élt, a vezetők se. Nem azt mondom hogy egy csavart se hozott el senki, de nem volt jelentős, semmivel se volt több lopás, mint az iparban, nem ezen alapult az élet, csak az utókor szeret befeketíteni mindent, mert derogál elismerni azt hogy abban a világban is volt valami jó. Az hogy 90 után, (mikor megnyíltak a lehetőségek hogy ki-ki egyéni gazdaságot építsen, gazdagodjon) hol mit loptak szét az már más tészta, azt nem lehet ide venni.
Válasz #2284. hozzászólásra
Az kimaradt, hogy abból lettek az ezeröcsik!!! akkor lopott mindenki most meg fizeti az egész ország az akkori JÓ világot, ezt sírják sírjátok vissza!! De csak lopni mindig nem lehet, valamikor építeni is KELL!!!!
Megerősítettél a gondolataimban, tudod miért sírod te is vissza azt a korszakot, ja csak azt nem írtad le hogy mindenki lopta a TSZCS, és abból híztak a disznók meg a kacsák meg a libák, harhák!!!!
ezt a törvényt jakab pista és barátai volt komcsi tsz elnökök ma már családi nagybirtokkokal rendelkezök irták a kunságban! jakab pista a gyurcsány kormány idelyén bukkant föl a gazdák körében a nagy gazdatüntetéskor! joll megmonta a magáét szépen levezényelte az egészet aztán máris szimpi lett mindenkinek többek közt nekem is!!! most meg szépen tejesitette a küldetését! az utoso hetekben a végszavazás elött áttirták a történelmet!
A vita onnan indult, hogy miért is működik a lengyel kisgazdaságokon alapuló rendszer és itt miért is nem!
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy rosszul fizetett volna a háztáji, inkább arra világítanák rá, hogy most miért is nem megy! És ennek a gyökereit bizony ott kell keresgélni a 80-as években, mert az tény, hogy utópia az "egy porta egy koca" elmélet, de a jelenlegi helyzet a ló másik oldala, hogy lassan disznó se nagyon van a falvakban, nemhogy marha! Sok tejet hordtam anno a csarnokba, mert legifjabbként én voltam rá kijelölve, de azt láttam, hogy mikor az az általam emlegetett és mélyen tisztelt korosztály kikopott, akkor a család nemigen folytatta a hagyományt! Akit abban szocializáltak, hogy a munkaidő 8-4-ig tart, annak már igencsak terhes volt az istállóban megizzadni! De mindig is voltak, vannak és lesznek kivételek, de a trendvonal egyértelmű!
Barátom,hány éves is vagyol,,biztos nem éltél a szociban,én se sokat,80tól 91-ig dolgoztam ,a háztájin volt a lényeg,csibéztünk ,pulykáztunk,hibridkukoricát vállaltunk,este fusisztam a zsigulikat,23 éves koromban bekültöztönk az uj csházunkba,nem a fizetésünk volt sok,volt értelme hajtani, a háztáji nagyon jól fizetett egy év egy ezeröcsi ujjonnannem volt az olyan rossz ahogy egyesek beállítják,( megjegyzem tőlünk nem vettek el semmit csak kaptunk)
Nagyon nagy problémának látom a közvéleményre erőszakolt agymosást. Alapvető ontológiai igazságokról nincs tudomása különösen a városi embernek, de lassan már a vidékinek se.
Éppen ideje lenne bevinni a kilúgozott köztudatba, hogy a "versenyképesség" egyáltalán nem azonos az "életképességgel". Hátborzongató belegondolni: „életképes fegyvergyár”! Pedig az igazán „versenyképes”... Az élelmiszer elsősorban létfeltétel, és csak ezután áru. Vegyszer, műtrágya, ásványi olaj, sőt: béke - hiányában is meg kell termelni. Erre legjobb hatásfokkal, minden körülmények között csakis családi parasztgazdaságok egész országot lefedő hálózata képes – természetes személyekből álló parasztcsaládokkal. A természet rendjébe illeszkedő falu nem napjaink falunak csúfolt lakó-, nyaraló- vagy szegénytelepe, nem is „jogi személy” agráripari üzeme, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves egysége.
Az "életképes birtokméret" nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom. Életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből kiszorult, a társadalmat alkotó más családok élelmiszerét képes megtermelni. Az összes többi ideiglenes, tehát káros és fölösleges...
Sokan talán el sem tudják képzelni, de az én gyerekkoromban - 50 éve - az 1500 lakosú, 2100 hektáros határú falumban nem volt élelmiszerbolt...
Nem is ettünk mást, csak bio-t!
Válasz #2272. hozzászólásra
Nem a munkaszellem nincs meg ma, ahogy a Zimmer Feriben mondta valamelyik szereplő "a zab hajtja a lovat, nem az ostor"
Az általad említett 70-es 80-as években volt miért csinálni, akkor ha leadtál mondjuk egy bikát, komoly pénzt kaptál érte, most is hizlalhatsz és leadhatod, mondjuk még meg is veszik, de arányában nem kapsz érte annyit mint akkor, a dolog meg ugyanannyi vele. De mondhatnám a disznót is. Én inkább úgy fogalmaznék hogy megutáltatták az emberrel.
RANGSOR!!!!!!!!!!! ezek szo szerint leszarják az emberi baráti távolabbi rokoni kapcsolatokat. sogor koma jobarát hát mit gondolnak ki az anyuk picsája szavazot rájuk éveken kersztül feleségestül gyerekestül nagyszülöstül anyosostul aposostul keresztapástul sogor komástul! meg lesz ennek a köszönetje!
Te jól látod. Ha mostani vidékiekben megvolna az a munkaszellem mint ano a 60-as 70-es 80-as évekbeli vidéki lakosságban, akkor most másképpen nézne ki a vidék.
Tehát itt minden a kötelező kolhozosítással lett elcseszve.
Válasz #2269. hozzászólásra
Az igaz hogy az első réteg inkább tehenet tartott, majdnem minden háznál volt tehén, csorda kijárt, stb. és ahogy ők megöregedtek úgy tűntek el a tehenek a faluból, ezekből az emberekből már 1-2 él még talán. De csinálta a következő generáció is, akik már a tsz-ben nőttek fel, csak ők inkább disznót tartottak, uborkáztak (bár az uborka nem volt jellemző az egész országra). A 80-as években épült új családi házakhoz majdnem mindenki épített disznóólat is, és új házat általában a fiatalok építettek.
Hát én ezt azért másként látom!
Azok, akik önálló gazdálkodásból kényszerültek bele a közösbe magukban hordták a munka szeretetét, és a 80-as évek virágzó háztáji gazdálkodásának is elsősorban ők voltak a motorjai, nem pedig a rákövetkező generáció, akik már a tsz-ekben kezdték meg az aktív életüket. Addig ment a háztáji gazdálkodás, amíg az első réteg bírta fizikailag, bőven a nyugdíjazásuk után is, mert benne volt a vérükben. Csak ez a réteg lassan kihalt! A következő generációnak már más volt a hozzáállása, no és persze nem elhanyagolhatóak a külső okok sem, de az már sokat mond, hogy lassan csirkét se nagyon látni a falvakban, pedig kis túlzással élve ha ezt kiengeded az udvarra, akkor gyakorlatilag megkeresi magának a betevőt.
Válasz #2265. hozzászólásra
A magyar "falusi népet" nem a közös gazdálkodás során szoktatták le a munkáról, hanem az elmúlt 10-15 évben.
A magyar falusi emberek igen sokat dolgoztak, már aki nem volt lusta és egyről a kettőre akart jutni, (tsz tag és nem tsz tag egyaránt) soroljam a háztáji tevékenységeket, a teljesség igénye nélkül: uborka, málna, disznótartás (anya vagy hízók), tehéntartás, bikahízlalás, stb, és ezeket a főállás mellett csinálta. Amíg megérte csinálni, volt hova leadni, normális pénzért megvették a terményt, mindegy hogy a kecskét vagy nyulat, addig csinált a paraszt, de most csak azért csináld ezeket hogy ne unatkozzál, minimális haszonért.
Érdekes, ha egy hektárt művelek földműves vagyok, de ha van Pl. 1 -2% tulajdoni részem egy több ezer hektárt művelő Zrt-ben, akkor nem.
A Zrt tulajdonosai és az ott dolgozók akkor mik. Mondjuk senkinek sincs 25% tulajdoni része?
Van 60 hektárom aminek a közepében van 3 ha nfa föld na most azt odaadják valakinek akinek van 2 kecskéje, én meg kerülgethetem, ennek sok értelme van...
Megint ész nélkül csinálnak mindent...
Azért van egykét apró különbség a lengyel és a magyar mezőgazdaság közt:
1. Sosem terelték be a parasztságot a "közösbe", lényegében folytatták a családi hagyományokat és a falusi népet nem szoktatták le a munkáról.
2. Kevés információm van a lengyel feldolgozóipar privatizációjáról, de talán nem tévedek túl nagyot azzal, ha kijelentem, hogy a mienknél sokkal szerencsésebben zajlott le. Ott legalább még van, mert itt az élelmiszeripart gyakorlatilag leradírozták a térképről.
3. Olyan gondolkodással, amit nálunk a felvásárlók és a feldolgozóipar képviselőinek a zöme az elmúlt időszakban tanúsított, nehéz bármivel is versenyezni. Az első és egyetlen szempont a rövidtávú maximális haszonszerzés, ha kell az ÁFA rendszer és a csődjogi szabályozás kijátszása által!
off:
Tulajdonképpen nem is adnak el 8ezres JohnDeere-t Lengyelországban, még 7ezrest is alig-alig. De jól elvannak.
on
én azzal "vigasztalom" magam, amivel 2006-ban, amikor újrázott az MSZP:
lehet, hogy most jópár évre elmeszeltük magunkat, de legalább a komcsik ebbe bele fognak dögleni. És bejött.
Most arra gondolok, hogy lehet, hogy jól mexoptuk ezt az új földtörvényt (meg az NFA-t, meg a trafikot, meg a hasonlókat), de legalább ez a "maffia" is elmeszelte magát, remélhetőleg végleg.
Meg az a mellékes "apróság" se kerülje el a figyelmedet, hogy a kifüggesztéskor bármikor lecsaphatnak a bérelni kívánt földedre, ugyanis nem te leszel az első helyen erre mérget vehetsz
Valaki lentebb írta,hogy:
"2. A magyar vidéki lakosság nagy része nem alkalmas a magyar föld megvédelmezésére. "
Na majd a törvény tesz róla hogy ne is tudják megvédeni a sajátjukat,lásd örökösödés meg egyéb nyalánkságok...
Az amerikaiakkal nem szabad összehasonlítani a hazai viszonyokat semmi szín alatt,de ha így marad a törvény és nem lesz forradalom emiatt,akkor a vidék lehuzhatja a vécén magát,meg a mezőgazdaság munkaerő felvevő képessége is vidéken egyenlő lesz a nullával.
Válasz #2259. hozzászólásra
Ez jó kérdés, engem is érdekelne.
Annyival kiegészíteném hogy ahhoz mi kell ha valaki most bele akar vágni a gazdálkodásba, mondjuk bérelt földön, mert sajátja nincs, és tegyük fel talál olyat aki bérbeadná neki a földjét. Elég mondjuk egy őstermelőit kiváltani és megkötni a bérleti szerződést, ja meg regisztrálni a kamarához?
Válasz #2257. hozzászólásra
Pontosan így van, egyetértek! Sajnos a törvényhozók ezt nem látják át, különben nem így cselekednének. Ha a törvény erejével tényleg szétverik a megmaradt "tsz-eket" akkor is kb. hasonló fog történni: akik eddig is gazdálkodtak azok fognak több földön több profitot előállítani maguknak, de embert nem fog felvenni egy sem.
... másrészt gondolatébresztőnek:
Ezt írja Raskó György a Népszavában:
"Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetet illetően a legkedvezőbb kondíciókat (tejkvóta, bázis termésátlag, vidékfejlesztési támogatások) Magyarország szerezte meg, míg elődeim nagyon ügyetlenek voltak a tárgyalások során - mondta rezignáltan egy évvel később egy prágai agrárgazdasági konferencián a lengyel mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára. Igaza volt. A földalapú támogatás alapösszegét a magyar gazdáknak 4,67 tonnás, a lengyelekét 3,0t/ha "történelmi" bázison állapították meg. A lengyelek az előző évi tényleges termelésükkel azonos tejkvótát kaptak, míg mi kegyes statisztikai csalásunknak köszönhetően 15 százalékkal magasabbat szereztünk annál, ami jogosan megilletett volna bennünket."
Ezt meg a HaszonAgrárMagazin írta 2013.márciusában:
"A varsói Agrárminisztérium úgy döntött, csak 2016-tól vásárolhatnak a külföldiek korlátlanul földterületet. A földvétel most is lehetséges, de ahhoz egy belügyminisztériumi engedélyre van szükség, amelyet nagyon nehezen adnak meg. A céljuk, hogy az említett dátumig a hazai gazdáknak annyi földet adjanak el, amennyi csak lehetséges. A lengyel mezőgazdaság rengeteg kicsi (2,5 millió) gazdaságból áll, az átlag birtokméret nyolc hektár. Többnyire gyenge minőségű földeken folyik a munka és egyre többen inkább mellékállásban gazdálkodnak."
Ezt pedig a www.trademagazin.hu :
„A lengyel élelmiszerek Magyarországon is egyre inkább jelen vannak. Az élelmiszer-készítmények – Németország utáni – második legnagyobb magyar piaci beszállítói vagyunk (értékük 384,2 millió euró 2011 első 9 hónapja után), ezen belül szintén a második beszállítója a feldolgozott élelmiszereknek (222 millió euró), valamint az élő állatoknak és hústermékeknek (128 millió).”
Hogy is van ez? Parasztcsaládok tulajdonában lévő, gyenge minőségű, apró parcellákon, félállásban, a saját országuk önellátásán túl verik meg a nagybirtokos magyar mezőgazdaságot? Mennyiségben, minőségben, élelmiszerbiztonságban, exportban, lakosság megtartó erőben – azaz mindenben?
Nem a mezőgazdasági üzem jogi formája fontos, hanem a jövedelem eloszlási viszonyai. Ha a falu földjeinek jövedelme nagyobbrészt helyben marad a lehető legtöbb családra szétterítve, akkor bármilyen forma jó. Ha viszont meghonosodik az az amerikai módi, hogy a hatalmas, egybeszántott táblákon csak az aktuális gépi munka elvégzésének néhány napos idejére jelenik meg a kamion-trélerre felpakolt géplánc, majd aratás után a távoli földtulajdonos vagy -bérlő számláján a termény ellenértéke, akkor a falu halálra van ítélve. A Borsodi Mezőségben már van erről tapasztalat...
Válasz #2241. hozzászólásra
Most akkor lesz birtokmaximum vagy nem? Mert a 6.pontodban azt írod: "Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit..."
A monarciás időkig visszamenni és azt hasonlítani a mai állapotokhoz szerintem nem célszerű, nincs értelme az összehasonlításnak. Egyébként szerintem akkoriban se csak 100holdja (580ha) volt az igazán nagy földbirtokosoknak, pl. Esterházy-ak.
Válasz #2238. hozzászólásra
Előbb-utóbb mindenkinek lejár a földbérleti szerződése.
Szerintem a földtörvény legfontosabb és egyben legszemetebb része a birtokmaximum, és az hogy egyes tűzközelben lévő emberekre (a tervezet mintagazdaságokra) nem fog vonatkozni.
Akárhogy is lesz de az nincsen jól hogy erőszakkal (a törvény erejével) változtatják meg a viszonyokat, azért mert az egy szűk csoportnak és egy politikai pártnak jó lesz. Mindenkit hagyni kéne normálisan gazdálkodni, boldogulni, nagyüzemet is, kicsit és és közepest is. Az milyen munka már hogy van egy gazdaság, normálisan földet művel, rendesen fizeti a tulajdonosoknak a bérleti díjat, embereket foglalkoztat, adót fizet, állatot tart, ne adj Isten beruházott, korszerűsítette a telepét, ezáltal vállalta hogy x évig ennyi és ennyi állatot tart, most meg egy törvénnyel elkaszálják a földjeit? Ja, és az is milyen hogy földtulajdonosként nem adhatom annak a földemet művelésre akinek én akarom, mert a törvény nem teszi lehetővé?
Nemtudom, de az én környékemen majd minden faluban megmaradt valamilyen szinten a tsz (különböző méretekben, hol zrt, hol kft, hol szövetkezeti formában, valahol pár ember tulajdonában van, van ahol sok tulajdonos van, van ahol csak egy, olyan is van ami külföldi kézben van) és mellette persze vannak magángazdák is a pár hektárostól egészen nagyokig (3-4-500 ha). Én ilyen ellenségeskedést nem érzékelek mint amit pár kommentelő itt elereszt. Alapjában véve mindenki szépen elvan és gazdálkodik, persze mindenki próbál több földre szert tenni, rábeszélni valakit hogy vegye ki, neki adja oda, adja el, de általában összességében békében megvannak. Kivihetik a tsz szárítóra, magtárba a gabonát, szolgáltatnak ha kell, vagy szalmát vesznek-cserélnek trágyára ha úgy adódik.
Te tényleg azt hitted, hogy majd a választási programot megvalósítják? Hol voltál az elmúlt 23 évben? Nem tűnt fel még neked, hogy a választási program tömény nép hülyítés? Egy szóval se mondtam, hogy örülni kell. Bőven elég, ha objektív maradsz.
Ha bemész ilyen igazolást kérni a NÉBIH-hez fél órás vad telefonálgatás után szerencsésebb esetben már akár meg is kaphatod ezt a papírt. Rosszabb esetben letagadják még a létezését is. Arról meg már nem is beszélve, hogy a földhivatal milyen rugalmasan tudja kezelni az ilyen papírokat!
Akkor csak annyi lenne, hogy veszek valamilyen fűevő állatot mittudom én pl egy kecskét, berakom otthon a sufniba, bejelentem és kész?
Elég valószínűtlennek hangzik, főleg az életszerűtlen uijós állatjóléti baromságok ismeretében.
Válasz #2243. hozzászólásra
Taníts bennünket!
Hogy hogyan nézzük le a saját fajtánkat.
Hogy hogyan értelmezzük a választási program szerencsés esetben meg nem valósulását.
Hogy miért örüljünk mégis amikor egy egészen más programot fogadnak el, hivatkozva a 2/3- mandátumra.
Állattartó telepnek minősül a nyilvántartási számmal rendelkező legalább 1 éve állattartásra használt ingatlan. Ezenfelül igazolni kell az állatlétszámot is. Ebből következően, ha minden évben tartasz egy darab növendék marhát, és ezt bejelented az ENAR felé, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint megkapod az igazolást, és te is állattartó telepet fogsz működtetni.
Kábé ennyi kell az állattartó telepi igazoláshoz jelenleg.
Figyelj most düh nélkül a Földpályázatok kiirása nagyon jó,CSAK nem az nyert akinek kellene,a Trafiktörvény nagyon jó,de itt megint csak a haverok jutottak jó piachoz,,a külömböző munkahelyteremtő vidékfejlesztési plyázatok nagyon jók (egyeseknek),én azt mondom azok pofátlanok voltak,ezek gátlástalanok
3695 hozzászólás
Válasz #2292. hozzászólásra
Köszi!!
Válasz #2291. hozzászólásra
Na majd este írok hogy itt hogy ment a lopatika!!!
Válasz #2281. hozzászólásra
Nem azért hogy kötözködjek, de megint nem igaz az amit írsz, pont hogy a tszcskben nem az volt a jellemző hogy 8-tól 4-ig tart a munkaidő, volt akinek igen, de általánosságban nem. A mezőgazdaság akkor is mezőgazdaság volt, nem egy hivatal, persze nem azt mondom hogy mindenki az év 365 napján reggel 6-tól este 8-ig dolgozott, mert ez sem igaz, de az sem igaz hogy 8-tól 4-ig.
A lengyel témához nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem, de nem érdemes hasonlítani a magyar adottságokat más országokhoz, ilyen alapon hasonlíthatnánk Brazíliához is, ahol évente kétszer lehet aratni, vagy egy olyan afrikai országhoz is, ahol a traktort csak hírből ismerik, akkor szántsunk mi is ökörrel, mert máshol az marha jól működik?
Válasz #2289. hozzászólásra
Üdv.! Van igazság abban amit írsz! Az én gondolatom még annyi ehhez, hogy anno a tszcs-s időkben itt a szomszédomban a 4ezer hekis anno tszcs-ből valóban úgy elég sokan jól éltek vezérkar és dolgozók jó része is aki leleményes volt, munka is ment panasz sem volt semmire. Az akkori elnök mindig azt hangoztatta hogy ez a tszcs mindenkinek a "sajátja". Ez az idő már lényegében rég elmúlt, mert anno a 4ezer hektáron a kolhoszban 250 ember dolgozott, most 3900hektár van nekik, és 70 emberrel /irodistákkal együtt/ termelnek. Ez már nem közös tszcs, ez már zrt. és ez nem mindenkinek a sajátja hanem a a három fő részvényes nagy vezéré, innen már vinnni csak ők tudnak!
Válasz #2285. hozzászólásra
Ez egy baromság! A háztáji és úgy általában a tagság nem a lopásból élt, a vezetők se. Nem azt mondom hogy egy csavart se hozott el senki, de nem volt jelentős, semmivel se volt több lopás, mint az iparban, nem ezen alapult az élet, csak az utókor szeret befeketíteni mindent, mert derogál elismerni azt hogy abban a világban is volt valami jó. Az hogy 90 után, (mikor megnyíltak a lehetőségek hogy ki-ki egyéni gazdaságot építsen, gazdagodjon) hol mit loptak szét az már más tészta, azt nem lehet ide venni.
Üdv jakab pista a gazdák érdekeit képviseli ha jól tudom ezt nem párt semlegesen kéne csinálnia de ő be nyal a fidesznek csontig.
Válasz #2288. hozzászólásra
Te ezt írod, én meg mást láttam, téma lezárva részemről!!
Válasz #2287. hozzászólásra
Nálunk csak az anti-lop,de fogalmad sincs a tsz-ekről,persze volt lopás de azt nem a csóringer munkás csinálta hanem a vezérkar ,esetleg az elnök
Válasz #2286. hozzászólásra
Azt írsz amit akarsz, akkor is lopott onnan mindenki!!!!
Válasz #2284. hozzászólásra
Apukám itt a munkábol éltünk ,nem a lopásból mint Dabason
Válasz #2284. hozzászólásra
Az kimaradt, hogy abból lettek az ezeröcsik!!! akkor lopott mindenki most meg fizeti az egész ország az akkori JÓ világot, ezt sírják sírjátok vissza!! De csak lopni mindig nem lehet, valamikor építeni is KELL!!!!
Válasz #2278. hozzászólásra
Megerősítettél a gondolataimban, tudod miért sírod te is vissza azt a korszakot, ja csak azt nem írtad le hogy mindenki lopta a TSZCS, és abból híztak a disznók meg a kacsák meg a libák, harhák!!!!
Válasz #2282. hozzászólásra
helyesbítek....a Medgyessi kormány idején..de amúgy tökmindegy....igazad van!
ezt a törvényt jakab pista és barátai volt komcsi tsz elnökök ma már családi nagybirtokkokal rendelkezök irták a kunságban! jakab pista a gyurcsány kormány idelyén bukkant föl a gazdák körében a nagy gazdatüntetéskor! joll megmonta a magáét szépen levezényelte az egészet aztán máris szimpi lett mindenkinek többek közt nekem is!!! most meg szépen tejesitette a küldetését! az utoso hetekben a végszavazás elött áttirták a történelmet!
Válasz #2278. hozzászólásra
A vita onnan indult, hogy miért is működik a lengyel kisgazdaságokon alapuló rendszer és itt miért is nem!
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy rosszul fizetett volna a háztáji, inkább arra világítanák rá, hogy most miért is nem megy! És ennek a gyökereit bizony ott kell keresgélni a 80-as években, mert az tény, hogy utópia az "egy porta egy koca" elmélet, de a jelenlegi helyzet a ló másik oldala, hogy lassan disznó se nagyon van a falvakban, nemhogy marha! Sok tejet hordtam anno a csarnokba, mert legifjabbként én voltam rá kijelölve, de azt láttam, hogy mikor az az általam emlegetett és mélyen tisztelt korosztály kikopott, akkor a család nemigen folytatta a hagyományt! Akit abban szocializáltak, hogy a munkaidő 8-4-ig tart, annak már igencsak terhes volt az istállóban megizzadni! De mindig is voltak, vannak és lesznek kivételek, de a trendvonal egyértelmű!
Válasz #2277. hozzászólásra
Kit söpör le ?
Inkább majd nyal a jobbiknak , ha labdába akar rúgni...
Válasz #2270. hozzászólásra
van, aki elégedett vele? Úgy értem átlag paraszt, nem több ezer hekis nagyüzem
Válasz #2269. hozzászólásra
nem volt az olyan rossz ahogy egyesek beállítják,( megjegyzem tőlünk nem vettek el semmit csak kaptunk)
Barátom,hány éves is vagyol,,biztos nem éltél a szociban,én se sokat,80tól 91-ig dolgoztam ,a háztájin volt a lényeg,csibéztünk ,pulykáztunk,hibridkukoricát vállaltunk,este fusisztam a zsigulikat,23 éves koromban bekültöztönk az uj csházunkba,nem a fizetésünk volt sok,volt értelme hajtani, a háztáji nagyon jól fizetett egy év egy ezeröcsi ujjonnan
Válasz #2274. hozzászólásra
Majd Ángyán megnyeri a választást.Lesöpri a jobbikot is.Tisztességes emberek szövetsége.
Nagyon nagy problémának látom a közvéleményre erőszakolt agymosást. Alapvető ontológiai igazságokról nincs tudomása különösen a városi embernek, de lassan már a vidékinek se.
Éppen ideje lenne bevinni a kilúgozott köztudatba, hogy a "versenyképesség" egyáltalán nem azonos az "életképességgel". Hátborzongató belegondolni: „életképes fegyvergyár”! Pedig az igazán „versenyképes”... Az élelmiszer elsősorban létfeltétel, és csak ezután áru. Vegyszer, műtrágya, ásványi olaj, sőt: béke - hiányában is meg kell termelni. Erre legjobb hatásfokkal, minden körülmények között csakis családi parasztgazdaságok egész országot lefedő hálózata képes – természetes személyekből álló parasztcsaládokkal. A természet rendjébe illeszkedő falu nem napjaink falunak csúfolt lakó-, nyaraló- vagy szegénytelepe, nem is „jogi személy” agráripari üzeme, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves egysége.
Az "életképes birtokméret" nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom. Életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből kiszorult, a társadalmat alkotó más családok élelmiszerét képes megtermelni. Az összes többi ideiglenes, tehát káros és fölösleges...
Sokan talán el sem tudják képzelni, de az én gyerekkoromban - 50 éve - az 1500 lakosú, 2100 hektáros határú falumban nem volt élelmiszerbolt...
Nem is ettünk mást, csak bio-t!
Válasz #2272. hozzászólásra
Nem a munkaszellem nincs meg ma, ahogy a Zimmer Feriben mondta valamelyik szereplő "a zab hajtja a lovat, nem az ostor"
Az általad említett 70-es 80-as években volt miért csinálni, akkor ha leadtál mondjuk egy bikát, komoly pénzt kaptál érte, most is hizlalhatsz és leadhatod, mondjuk még meg is veszik, de arányában nem kapsz érte annyit mint akkor, a dolog meg ugyanannyi vele. De mondhatnám a disznót is. Én inkább úgy fogalmaznék hogy megutáltatták az emberrel.
RANGSOR!!!!!!!!!!! ezek szo szerint leszarják az emberi baráti távolabbi rokoni kapcsolatokat. sogor koma jobarát hát mit gondolnak ki az anyuk picsája szavazot rájuk éveken kersztül feleségestül gyerekestül nagyszülöstül anyosostul aposostul keresztapástul sogor komástul! meg lesz ennek a köszönetje!
Válasz #2271. hozzászólásra
A megfogalmazásom nem mindenhol sikerült tökéletesre, bocs
Válasz #2269. hozzászólásra
Te jól látod. Ha mostani vidékiekben megvolna az a munkaszellem mint ano a 60-as 70-es 80-as évekbeli vidéki lakosságban, akkor most másképpen nézne ki a vidék.
Tehát itt minden a kötelező kolhozosítással lett elcseszve.
Válasz #2269. hozzászólásra
Az igaz hogy az első réteg inkább tehenet tartott, majdnem minden háznál volt tehén, csorda kijárt, stb. és ahogy ők megöregedtek úgy tűntek el a tehenek a faluból, ezekből az emberekből már 1-2 él még talán. De csinálta a következő generáció is, akik már a tsz-ben nőttek fel, csak ők inkább disznót tartottak, uborkáztak (bár az uborka nem volt jellemző az egész országra). A 80-as években épült új családi házakhoz majdnem mindenki épített disznóólat is, és új házat általában a fiatalok építettek.
tudja valaki kb hányan lehetnek az elégedetlenek na és hányan vannak akik még nem szenbesültek vele hogy ismét lová tették!?
Válasz #2268. hozzászólásra
Hát én ezt azért másként látom!
Azok, akik önálló gazdálkodásból kényszerültek bele a közösbe magukban hordták a munka szeretetét, és a 80-as évek virágzó háztáji gazdálkodásának is elsősorban ők voltak a motorjai, nem pedig a rákövetkező generáció, akik már a tsz-ekben kezdték meg az aktív életüket. Addig ment a háztáji gazdálkodás, amíg az első réteg bírta fizikailag, bőven a nyugdíjazásuk után is, mert benne volt a vérükben. Csak ez a réteg lassan kihalt! A következő generációnak már más volt a hozzáállása, no és persze nem elhanyagolhatóak a külső okok sem, de az már sokat mond, hogy lassan csirkét se nagyon látni a falvakban, pedig kis túlzással élve ha ezt kiengeded az udvarra, akkor gyakorlatilag megkeresi magának a betevőt.
Válasz #2265. hozzászólásra
A magyar "falusi népet" nem a közös gazdálkodás során szoktatták le a munkáról, hanem az elmúlt 10-15 évben.
A magyar falusi emberek igen sokat dolgoztak, már aki nem volt lusta és egyről a kettőre akart jutni, (tsz tag és nem tsz tag egyaránt) soroljam a háztáji tevékenységeket, a teljesség igénye nélkül: uborka, málna, disznótartás (anya vagy hízók), tehéntartás, bikahízlalás, stb, és ezeket a főállás mellett csinálta. Amíg megérte csinálni, volt hova leadni, normális pénzért megvették a terményt, mindegy hogy a kecskét vagy nyulat, addig csinált a paraszt, de most csak azért csináld ezeket hogy ne unatkozzál, minimális haszonért.
Érdekes, ha egy hektárt művelek földműves vagyok, de ha van Pl. 1 -2% tulajdoni részem egy több ezer hektárt művelő Zrt-ben, akkor nem.
A Zrt tulajdonosai és az ott dolgozók akkor mik. Mondjuk senkinek sincs 25% tulajdoni része?
Van 60 hektárom aminek a közepében van 3 ha nfa föld na most azt odaadják valakinek akinek van 2 kecskéje, én meg kerülgethetem, ennek sok értelme van...
Megint ész nélkül csinálnak mindent...
Válasz #2258. hozzászólásra
Azért van egykét apró különbség a lengyel és a magyar mezőgazdaság közt:
1. Sosem terelték be a parasztságot a "közösbe", lényegében folytatták a családi hagyományokat és a falusi népet nem szoktatták le a munkáról.
2. Kevés információm van a lengyel feldolgozóipar privatizációjáról, de talán nem tévedek túl nagyot azzal, ha kijelentem, hogy a mienknél sokkal szerencsésebben zajlott le. Ott legalább még van, mert itt az élelmiszeripart gyakorlatilag leradírozták a térképről.
3. Olyan gondolkodással, amit nálunk a felvásárlók és a feldolgozóipar képviselőinek a zöme az elmúlt időszakban tanúsított, nehéz bármivel is versenyezni. Az első és egyetlen szempont a rövidtávú maximális haszonszerzés, ha kell az ÁFA rendszer és a csődjogi szabályozás kijátszása által!
Válasz #2258. hozzászólásra
off:
Tulajdonképpen nem is adnak el 8ezres JohnDeere-t Lengyelországban, még 7ezrest is alig-alig. De jól elvannak.
on
én azzal "vigasztalom" magam, amivel 2006-ban, amikor újrázott az MSZP:
lehet, hogy most jópár évre elmeszeltük magunkat, de legalább a komcsik ebbe bele fognak dögleni. És bejött.
Most arra gondolok, hogy lehet, hogy jól mexoptuk ezt az új földtörvényt (meg az NFA-t, meg a trafikot, meg a hasonlókat), de legalább ez a "maffia" is elmeszelte magát, remélhetőleg végleg.
Válasz #2261. hozzászólásra
Meg az a mellékes "apróság" se kerülje el a figyelmedet, hogy a kifüggesztéskor bármikor lecsaphatnak a bérelni kívánt földedre, ugyanis nem te leszel az első helyen erre mérget vehetsz
Válasz #2257. hozzászólásra
Valaki lentebb írta,hogy:
"2. A magyar vidéki lakosság nagy része nem alkalmas a magyar föld megvédelmezésére. "
Na majd a törvény tesz róla hogy ne is tudják megvédeni a sajátjukat,lásd örökösödés meg egyéb nyalánkságok...
Az amerikaiakkal nem szabad összehasonlítani a hazai viszonyokat semmi szín alatt,de ha így marad a törvény és nem lesz forradalom emiatt,akkor a vidék lehuzhatja a vécén magát,meg a mezőgazdaság munkaerő felvevő képessége is vidéken egyenlő lesz a nullával.
Válasz #2259. hozzászólásra
Ez jó kérdés, engem is érdekelne.
Annyival kiegészíteném hogy ahhoz mi kell ha valaki most bele akar vágni a gazdálkodásba, mondjuk bérelt földön, mert sajátja nincs, és tegyük fel talál olyat aki bérbeadná neki a földjét. Elég mondjuk egy őstermelőit kiváltani és megkötni a bérleti szerződést, ja meg regisztrálni a kamarához?
Válasz #2257. hozzászólásra
Pontosan így van, egyetértek! Sajnos a törvényhozók ezt nem látják át, különben nem így cselekednének. Ha a törvény erejével tényleg szétverik a megmaradt "tsz-eket" akkor is kb. hasonló fog történni: akik eddig is gazdálkodtak azok fognak több földön több profitot előállítani maguknak, de embert nem fog felvenni egy sem.
Most akkor kell a földvásárláshoz (kb. 5Ha) valami mezőgazdasági képzettség? Az aranykalászos jó hozzá?
... másrészt gondolatébresztőnek:
Ezt írja Raskó György a Népszavában:
"Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetet illetően a legkedvezőbb kondíciókat (tejkvóta, bázis termésátlag, vidékfejlesztési támogatások) Magyarország szerezte meg, míg elődeim nagyon ügyetlenek voltak a tárgyalások során - mondta rezignáltan egy évvel később egy prágai agrárgazdasági konferencián a lengyel mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára. Igaza volt. A földalapú támogatás alapösszegét a magyar gazdáknak 4,67 tonnás, a lengyelekét 3,0t/ha "történelmi" bázison állapították meg. A lengyelek az előző évi tényleges termelésükkel azonos tejkvótát kaptak, míg mi kegyes statisztikai csalásunknak köszönhetően 15 százalékkal magasabbat szereztünk annál, ami jogosan megilletett volna bennünket."
Ezt meg a HaszonAgrárMagazin írta 2013.márciusában:
"A varsói Agrárminisztérium úgy döntött, csak 2016-tól vásárolhatnak a külföldiek korlátlanul földterületet. A földvétel most is lehetséges, de ahhoz egy belügyminisztériumi engedélyre van szükség, amelyet nagyon nehezen adnak meg. A céljuk, hogy az említett dátumig a hazai gazdáknak annyi földet adjanak el, amennyi csak lehetséges. A lengyel mezőgazdaság rengeteg kicsi (2,5 millió) gazdaságból áll, az átlag birtokméret nyolc hektár. Többnyire gyenge minőségű földeken folyik a munka és egyre többen inkább mellékállásban gazdálkodnak."
Ezt pedig a www.trademagazin.hu :
„A lengyel élelmiszerek Magyarországon is egyre inkább jelen vannak. Az élelmiszer-készítmények – Németország utáni – második legnagyobb magyar piaci beszállítói vagyunk (értékük 384,2 millió euró 2011 első 9 hónapja után), ezen belül szintén a második beszállítója a feldolgozott élelmiszereknek (222 millió euró), valamint az élő állatoknak és hústermékeknek (128 millió).”
Hogy is van ez? Parasztcsaládok tulajdonában lévő, gyenge minőségű, apró parcellákon, félállásban, a saját országuk önellátásán túl verik meg a nagybirtokos magyar mezőgazdaságot? Mennyiségben, minőségben, élelmiszerbiztonságban, exportban, lakosság megtartó erőben – azaz mindenben?
Nem a mezőgazdasági üzem jogi formája fontos, hanem a jövedelem eloszlási viszonyai. Ha a falu földjeinek jövedelme nagyobbrészt helyben marad a lehető legtöbb családra szétterítve, akkor bármilyen forma jó. Ha viszont meghonosodik az az amerikai módi, hogy a hatalmas, egybeszántott táblákon csak az aktuális gépi munka elvégzésének néhány napos idejére jelenik meg a kamion-trélerre felpakolt géplánc, majd aratás után a távoli földtulajdonos vagy -bérlő számláján a termény ellenértéke, akkor a falu halálra van ítélve. A Borsodi Mezőségben már van erről tapasztalat...
Válasz #2241. hozzászólásra
Most akkor lesz birtokmaximum vagy nem? Mert a 6.pontodban azt írod: "Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit..."
A monarciás időkig visszamenni és azt hasonlítani a mai állapotokhoz szerintem nem célszerű, nincs értelme az összehasonlításnak. Egyébként szerintem akkoriban se csak 100holdja (580ha) volt az igazán nagy földbirtokosoknak, pl. Esterházy-ak.
Válasz #2238. hozzászólásra
Előbb-utóbb mindenkinek lejár a földbérleti szerződése.
Szerintem a földtörvény legfontosabb és egyben legszemetebb része a birtokmaximum, és az hogy egyes tűzközelben lévő emberekre (a tervezet mintagazdaságokra) nem fog vonatkozni.
Akárhogy is lesz de az nincsen jól hogy erőszakkal (a törvény erejével) változtatják meg a viszonyokat, azért mert az egy szűk csoportnak és egy politikai pártnak jó lesz. Mindenkit hagyni kéne normálisan gazdálkodni, boldogulni, nagyüzemet is, kicsit és és közepest is. Az milyen munka már hogy van egy gazdaság, normálisan földet művel, rendesen fizeti a tulajdonosoknak a bérleti díjat, embereket foglalkoztat, adót fizet, állatot tart, ne adj Isten beruházott, korszerűsítette a telepét, ezáltal vállalta hogy x évig ennyi és ennyi állatot tart, most meg egy törvénnyel elkaszálják a földjeit? Ja, és az is milyen hogy földtulajdonosként nem adhatom annak a földemet művelésre akinek én akarom, mert a törvény nem teszi lehetővé?
Nemtudom, de az én környékemen majd minden faluban megmaradt valamilyen szinten a tsz (különböző méretekben, hol zrt, hol kft, hol szövetkezeti formában, valahol pár ember tulajdonában van, van ahol sok tulajdonos van, van ahol csak egy, olyan is van ami külföldi kézben van) és mellette persze vannak magángazdák is a pár hektárostól egészen nagyokig (3-4-500 ha). Én ilyen ellenségeskedést nem érzékelek mint amit pár kommentelő itt elereszt. Alapjában véve mindenki szépen elvan és gazdálkodik, persze mindenki próbál több földre szert tenni, rábeszélni valakit hogy vegye ki, neki adja oda, adja el, de általában összességében békében megvannak. Kivihetik a tsz szárítóra, magtárba a gabonát, szolgáltatnak ha kell, vagy szalmát vesznek-cserélnek trágyára ha úgy adódik.
Válasz #2253. hozzászólásra
Leánykori nevén MGSZH.
Válasz #2251. hozzászólásra
Milyen hivatal ez a: NÉBIH?
Válasz #2248. hozzászólásra
Te tényleg azt hitted, hogy majd a választási programot megvalósítják? Hol voltál az elmúlt 23 évben? Nem tűnt fel még neked, hogy a választási program tömény nép hülyítés? Egy szóval se mondtam, hogy örülni kell. Bőven elég, ha objektív maradsz.
Válasz #2249. hozzászólásra
Nem ennél lényegesen durvább a helyzet!
Ha bemész ilyen igazolást kérni a NÉBIH-hez fél órás vad telefonálgatás után szerencsésebb esetben már akár meg is kaphatod ezt a papírt. Rosszabb esetben letagadják még a létezését is. Arról meg már nem is beszélve, hogy a földhivatal milyen rugalmasan tudja kezelni az ilyen papírokat!
Válasz #2246. hozzászólásra Jól mondod ez így van szóról-szóra ez nincs körbe írva ez a való világ.
Válasz #2247. hozzászólásra
Akkor csak annyi lenne, hogy veszek valamilyen fűevő állatot mittudom én pl egy kecskét, berakom otthon a sufniba, bejelentem és kész?
Elég valószínűtlennek hangzik, főleg az életszerűtlen uijós állatjóléti baromságok ismeretében.
Válasz #2243. hozzászólásra
Taníts bennünket!
Hogy hogyan nézzük le a saját fajtánkat.
Hogy hogyan értelmezzük a választási program szerencsés esetben meg nem valósulását.
Hogy miért örüljünk mégis amikor egy egészen más programot fogadnak el, hivatkozva a 2/3- mandátumra.
Válasz #2245. hozzászólásra
Állattartó telepnek minősül a nyilvántartási számmal rendelkező legalább 1 éve állattartásra használt ingatlan. Ezenfelül igazolni kell az állatlétszámot is. Ebből következően, ha minden évben tartasz egy darab növendék marhát, és ezt bejelented az ENAR felé, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint megkapod az igazolást, és te is állattartó telepet fogsz működtetni.
Kábé ennyi kell az állattartó telepi igazoláshoz jelenleg.
Válasz #2244. hozzászólásra
Figyelj most düh nélkül a Földpályázatok kiirása nagyon jó,CSAK nem az nyert akinek kellene,a Trafiktörvény nagyon jó,de itt megint csak a haverok jutottak jó piachoz,,a külömböző munkahelyteremtő vidékfejlesztési plyázatok nagyon jók (egyeseknek),én azt mondom azok pofátlanok voltak,ezek gátlástalanok