Én a Mikó Feri véleményét osztom a zöldtrágyázással kapcsolatban.
Biztos jó csak nem nálunk.
Ahol volt 9 tonna búza és le lett szecskázva a szalma ott a nehéztárcsa+ henger kombináció is majd csak a harmadik menet után hagy fekete földet maga után. Ha meg egyenetlenül kel akkor meg a gyomok magot fognak hozni közötte az őszig.
A szárító hatásáról meg ne is beszéljünk.
Volt egy kísérletem 3 éve.
Elfeleztem egy táblát ami búzaföld volt előtte.
Az egyik fele a szokásos tarló műveleteket kapta, a másik fele a tarlóhántás és ápolás után mustárral be lett vetve.
Szép nagy állományt hozott a mustár az őszig.
Az összes többi művelet azonos volt a későbbiekben.
Érdekes hogy a zöldtrágya után gyengébb volt a kukorica, kezdetben is meg később is. Magágykészítéskor észrevehető volt hogy szárazabb a föld a zt után. A gyomirtása is nehézkesebb volt.
Nem akarok senkit lebeszélni róla de én inkább rajta hagyom a szalmát aztán nitróval bedolgozom. Sokan 500 forintért odaadják a szalmát bálánként csak hogy ne kelljen vesződni vele.
Ismerősöm úgy számolja, ha kap a szalmáért hektáonként 18 000 Ftot, akkor rendtábilois a lehordás.
Ha nincs ennyi haszon, akkor maradjon a helyén. Az idén az enyémen is fog maradni.
Nitrogént mikor és mennyit adjak a szalmához? Most sok termett.
Sziasztok!
Ahogy olvasgatom a bejegyzéseket azt veszem ki sokan nem értik a zöldtrágyázást. A zöldtrágya vetéssel nem keletkezik plussz tápanyag ami miatt nem kellene adnod műtrágyát. A zöldtrágyanövények megkötik a szabad tápanyagokat ami miatt nem mosódik ki vagy kötődik le felvehetetlen formára. A zöldtrágyanövény megfelelő aprítása és leszántása után a tápanyagok lebomlanak és újra felvehető formába kerülnek. Vannak pillangós zöldtrágyanövények amik gyökerein lévő rizóbium fajok N-t kötnek meg emiatt itt keletkezik plussz tápanyag. A zöldtrágyázás jelentősége hogy fedik a talajt, elnyomják a gyomokat, erős gyökérzetükkel lazítják a talajt és egyes növények gyökérsavjaikkal talajfertőtlenítést végeznek. (fonálféreg írtás). A szalma tarlóra szecskázása mindenképen fontos, mert nem kapsz annyi műtrágyát a a szalma árából mint amennyi tápanyagot leviszel a szalmával. Csak akkor érdemes levinni ha trágyát adnak érte. A bedolgozott tarlómaradvány a visszaveri a napsugarakat és megköti a nedvességet így nem szárad annyi a talaj.
Én azt szeretném kérdezni hogy ha én most aratás és tarlóhántás után vetek mustárt, akkor az ősszel beszántás után el tudom vetni azt a területet.
Ha h..get kérdeztem bocsánat de most csinálnám először.
Gyerekkoromban salakot és istállótrágyát hordtunk bele
2. A bűzaszalma lebontásához, mikor és mennyi N adjak?
3. A második ciklus végén vagyok AKG- ban.
A napokban hallattam, hogy a mustár ad legnagyobb tomeget.
Eddig leginkább repcét vetettünk.
most lett egy terilet, ami kelése a gyomok miatt nem lesz jó.
A sok gyom el fogja nyomni a repce kelést.
Ha a gyom adja a zöld tömeget az jó a talajnak?
Egyébként már ezen a táblán teljesítve lett a ZTN vetése.
Szerintetek ha zöldtrágyázni akarok kalászos után a szalmát betárcsázhatom? Vagy mindenképp szedjem le a területről? Nagyon keveset adnak érte felénk...
szeretnem ha valaki pontosan elmondana azt hogy meger buza utan vetni repcet mint mutragya es keso osszel melyen beleszanatani vagy nem eri meg es azon az osszegen venni mutragyat? koszonom a valaszt elore is
A zöldtrágyát el kell vetni, a vetőmagot meg igazolni kell valahogy(venni, vagy saját termelés). Ezeket muharral nehezen tudod teljesíteni. (ha mégis tudnád, akk csak elfertőznéd a területed)
Az árvakelés nem számít zöldtrágyának, írja a jogszabály.
Minden szántóföldön termeszthető növény lehet zöldtrágya, nyílván szakmailag nagyrésze nem valami jó ilyen célra de legalább nincs megkötve annyira az ember keze.
Tarlóápolás után kellene vetni másodvetésben, mert akkor a hántott tarlón kikelt árvakelést már kiütöd és nemlesz akkora ellenfele a zöldtrágyának. Ennek ellenére én mindig a tarlóhántásra szórtam rá rögtön és mentem rá mégegy sor rövidtárcsával, mert sok idő eltelik amíg kijön az árvakelés és az sem jó ha későn kerl talajba mert nemlesz ideje rendes tömeget hoznia.
Lenne egy kérdésem: -meg vannak adva azok a növények melyek lehetnek zöldtrágyként vetni másodnövénynek-takarónövénynek, vagy el lessz fogadva azok a növények is amik aratás utánni veszteségként kelnek ki a tarlón? Mondjuk búza, árpa, repce, borsó. Mert ha mondjuk pillangós növényt /bíborherét/ vetne valaki mindjárt tarlóhántás után, akkor a veszteségből visszamaradt magokból csírázó növény mindig agresszívebben fog fejlődni mint a vetett növény. Most hogy el ne nyomja a másodvetést akkor vegyszerezni kellene. Ha már pluszba permetezünk, az már nem igen környezetkímélő megoldás plusz kiadásokkal. Ha valaki termelne magának növénymagokat másodvetésre, akkor ezek után is el kellene vezetni a fajtavédelmi díjat mint mondjuk a visszavetett búza után? Mi van akkor amikor szárazságban nem kel ki, és megint a fővetésben gyommagként jönne ki a plusz investíció? Nem akarok belekotyogni a Magyarországi törvényekbe, de ez valahogyan nincsen végiggondolva.
De mindegy is, addig majd csak írnak róla valami konkrétabbat. Egyenlőre még csak a zöldtrágya vetőgépeket nyomatják az oldalon, de semmi konkrét infó nincs megosztva.
- valószínűleg az egész területre vonatkozik, de a pontos szabályozást még nem láttam leírva. Most olvastam az egyik újságban, én úgy tudom, hogy 2015-ben 5%, utána már 7% a zöldítés, amit csinálnod kell 30 ha felett.
1 ha pillangós = 0,7 ha zöldített terület
1 ha zöldtrágya = 0,3 ha zöldített terület
de gondolom az ugaroltatás is benne lesz, szorzót nem tudok.
Válasz #504. hozzászólásra
Nekem van a Pöettinger Syncro 3003 grúberhoz, nem használom, még a gyár által becsomagolt állapotban van. De ugyan ilyen géppel láttam másoknál cepcét vetni, gyönyörü volt a kelés. Ha jól emlékszem 11 adagoló egység van 3 méteren. Annak ellenére hogy zöldtrágyázásra van legyártva nagy tartálya van mint valami klaszikus gabonavetőgépnek.
Aki nem tartsa be a kötelező zöldtrágyázást, az lényegében nem kapja meg a +70 eurot és ennyi? Azt vajon csak a zöldtrágyázott területre vagy az egész területre kiterjed?
Valakinek van tapasztalata talajművelő eszközökre szerelhető apró mag szóró (zöldtrágya vető) eszközről?
Érdemes lenne használni?
Mennyibe kerülnek és milyen gyártmányt lenne érdemes venni?
Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben.
Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki!
Mi volt az előveteményed? Én csak azt nézném meg, van-e tömör réteged a talajban. Ha nincs, én sem szántanám, az első komolyabb fagyok megérkeztével egy csodás "paplanod" lesz, ami, mint ahogy Netparaszt is írja megvédi a talajod élővilágát, és ezt a következő vetemény meg fogja hálálni neked! Kérdés az, hogy milyen technikával rendelkezel, tudsz-e tavasszal úgy művelni, hogy ne tegyél tönkre semmit, de tudjál vetni is?
én árpacsírával zöldtrágyáztam
de most kicsit kétségbe estem..szóval
árpa aratás során a szalmát szétfújtuk / 65q/ha lett a termés / szóval volt annak szalmája is :-)
nem csináltam a tarlóval semmit, megvártam míg jól kigazosodik és totállal lefújtam
a gyomírtás jól sikerült, majd megjöttek nyár végén az esők és az árpacsíra szépen kihajtott
de úgy mintha el lett volna vetve
most leszántottam, de alig győzte az eke forgatni a kb 20-30 cm magas árpacsírát és a szalmát
szóval azon estem kétségbe, hogy ez a rengeteg szerves anyag nekem képes elbomlani tavaszra ????
a pentozán hatástól annyira nem tartok, mivel az árpára tavasszal 2 részletben összesen 5q/ha pétisót kinyomtam, és abban bizom hogy abból azért van még valami, mert sokmi csapadék nem volt a nyáron
Kb 5éve csinálom ezt, eddig mindig megnőtt 15-20 cm nagyra, az eke meg szépen beforgatja.
Télen gondolom lebomlik, jövöre ami lesz benne jobban indul..
Válasz #488. hozzászólásra Az AKG féle eljárásban be kell dolgozni a zöldtrágyát. Ezzel megbolygatod a talajt, télen ki van téve eróziónak és deflációnak, természetesen a fagy is szétporlasztja majd a rögöket is. Eközben azonban elpusztul egy jó adag humusz és rengeteg mikroorganizmus.
Ha a felszínen hagyod lefagyni a zöldtrágyát, a lefagyott növényi részek vizet visszatartva takarni fogják a talajod, bomlás közben leszivárogva tápanyagot szolgáltatva a mikroorganizmusoknak, amelyek aktívabbak maradnak a bolygatás nélkül. A gyökerek pedig lazultan tartják a talajt, amiben tavasszal gyorsan indul meg az élet.
A mező furán fog kinézni a kukoricáig az álló sárga szármaradványokkal, de utána látni fogod a különbséget.
1-1.5m mustárt,hogy tudnék legkönnyebben bedolgozni a talajba.Kukorica lenne utána.Tárcsázzam vagy zúzzam utána szántsam,vagy hagyjam lefagyni?Hogy érvényesülne a legjobban?Köszi
1283 hozzászólás
Én a Mikó Feri véleményét osztom a zöldtrágyázással kapcsolatban.
Biztos jó csak nem nálunk.
Ahol volt 9 tonna búza és le lett szecskázva a szalma ott a nehéztárcsa+ henger kombináció is majd csak a harmadik menet után hagy fekete földet maga után. Ha meg egyenetlenül kel akkor meg a gyomok magot fognak hozni közötte az őszig.
A szárító hatásáról meg ne is beszéljünk.
Volt egy kísérletem 3 éve.
Elfeleztem egy táblát ami búzaföld volt előtte.
Az egyik fele a szokásos tarló műveleteket kapta, a másik fele a tarlóhántás és ápolás után mustárral be lett vetve.
Szép nagy állományt hozott a mustár az őszig.
Az összes többi művelet azonos volt a későbbiekben.
Érdekes hogy a zöldtrágya után gyengébb volt a kukorica, kezdetben is meg később is. Magágykészítéskor észrevehető volt hogy szárazabb a föld a zt után. A gyomirtása is nehézkesebb volt.
Nem akarok senkit lebeszélni róla de én inkább rajta hagyom a szalmát aztán nitróval bedolgozom. Sokan 500 forintért odaadják a szalmát bálánként csak hogy ne kelljen vesződni vele.
Válasz #531. hozzászólásra
A phylazonit jó cucc? Megéri az árát?
Minden növény után használod?
Hogy juttatod ki?
Válasz #531. hozzászólásra
Milyen arányba volt az egyezség ha lehet tudni??
Válasz #530. hozzászólásra
Álltalában 10 l phylazonitot kap grúberezéskor vagy 50kg AN-t. De idén is sikerült a szalmát trágyára cserélnem.
Válasz #529. hozzászólásra
Ismerősöm úgy számolja, ha kap a szalmáért hektáonként 18 000 Ftot, akkor rendtábilois a lehordás.
Ha nincs ennyi haszon, akkor maradjon a helyén. Az idén az enyémen is fog maradni.
Nitrogént mikor és mennyit adjak a szalmához? Most sok termett.
Sziasztok!
Ahogy olvasgatom a bejegyzéseket azt veszem ki sokan nem értik a zöldtrágyázást. A zöldtrágya vetéssel nem keletkezik plussz tápanyag ami miatt nem kellene adnod műtrágyát. A zöldtrágyanövények megkötik a szabad tápanyagokat ami miatt nem mosódik ki vagy kötődik le felvehetetlen formára. A zöldtrágyanövény megfelelő aprítása és leszántása után a tápanyagok lebomlanak és újra felvehető formába kerülnek. Vannak pillangós zöldtrágyanövények amik gyökerein lévő rizóbium fajok N-t kötnek meg emiatt itt keletkezik plussz tápanyag. A zöldtrágyázás jelentősége hogy fedik a talajt, elnyomják a gyomokat, erős gyökérzetükkel lazítják a talajt és egyes növények gyökérsavjaikkal talajfertőtlenítést végeznek. (fonálféreg írtás). A szalma tarlóra szecskázása mindenképen fontos, mert nem kapsz annyi műtrágyát a a szalma árából mint amennyi tápanyagot leviszel a szalmával. Csak akkor érdemes levinni ha trágyát adnak érte. A bedolgozott tarlómaradvány a visszaveri a napsugarakat és megköti a nedvességet így nem szárad annyi a talaj.
Üdv mindenkinek!
Én azt szeretném kérdezni hogy ha én most aratás és tarlóhántás után vetek mustárt, akkor az ősszel beszántás után el tudom vetni azt a területet.
Ha h..get kérdeztem bocsánat de most csinálnám először.
Válasz #525. hozzászólásra
Három kérdésemből, kettő már adott is.
1 digózásről illetve helyettesíthető valahogy?
Gyerekkoromban salakot és istállótrágyát hordtunk bele
2. A bűzaszalma lebontásához, mikor és mennyi N adjak?
3. A második ciklus végén vagyok AKG- ban.
A napokban hallattam, hogy a mustár ad legnagyobb tomeget.
Eddig leginkább repcét vetettünk.
most lett egy terilet, ami kelése a gyomok miatt nem lesz jó.
A sok gyom el fogja nyomni a repce kelést.
Ha a gyom adja a zöld tömeget az jó a talajnak?
Egyébként már ezen a táblán teljesítve lett a ZTN vetése.
Válasz #525. hozzászólásra
Tarcsazd be! Szerintem a szervesanyag nehezen pótolható! A nagy toszammal vetett zoldtragya úgyis kikel.
Szerintetek ha zöldtrágyázni akarok kalászos után a szalmát betárcsázhatom? Vagy mindenképp szedjem le a területről? Nagyon keveset adnak érte felénk...
Válasz #522. hozzászólásra
Ha van sok eső illetve lesz jövőre akkor megéri ha aszály lesz akkor megszívod! (Vizet von el a zöldtrágya)
Válasz #522. hozzászólásra
Rovidtavon talán nem eri meg.
szeretnem ha valaki pontosan elmondana azt hogy meger buza utan vetni repcet mint mutragya es keso osszel melyen beleszanatani vagy nem eri meg es azon az osszegen venni mutragyat? koszonom a valaszt elore is
Válasz #520. hozzászólásra
Szerintem a válasza nem !!
De lehet mustárt,repcét,facéliát és borsót is ezt onnan gondolom hogy mi is ezeket szoktuk!!!
Akkor igen vagy nem sajna nem értem a válaszod?
Válasz #518. hozzászólásra
A zöldtrágyát el kell vetni, a vetőmagot meg igazolni kell valahogy(venni, vagy saját termelés). Ezeket muharral nehezen tudod teljesíteni. (ha mégis tudnád, akk csak elfertőznéd a területed)
Szeretném kérdezni hogy a muhart mint zöldtágyát elfogadja az Mvh Akg:ban?
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Válasz #515. hozzászólásra
Az árvakelés nem számít zöldtrágyának, írja a jogszabály.
Minden szántóföldön termeszthető növény lehet zöldtrágya, nyílván szakmailag nagyrésze nem valami jó ilyen célra de legalább nincs megkötve annyira az ember keze.
Tarlóápolás után kellene vetni másodvetésben, mert akkor a hántott tarlón kikelt árvakelést már kiütöd és nemlesz akkora ellenfele a zöldtrágyának. Ennek ellenére én mindig a tarlóhántásra szórtam rá rögtön és mentem rá mégegy sor rövidtárcsával, mert sok idő eltelik amíg kijön az árvakelés és az sem jó ha későn kerl talajba mert nemlesz ideje rendes tömeget hoznia.
Lenne egy kérdésem: -meg vannak adva azok a növények melyek lehetnek zöldtrágyként vetni másodnövénynek-takarónövénynek, vagy el lessz fogadva azok a növények is amik aratás utánni veszteségként kelnek ki a tarlón? Mondjuk búza, árpa, repce, borsó. Mert ha mondjuk pillangós növényt /bíborherét/ vetne valaki mindjárt tarlóhántás után, akkor a veszteségből visszamaradt magokból csírázó növény mindig agresszívebben fog fejlődni mint a vetett növény. Most hogy el ne nyomja a másodvetést akkor vegyszerezni kellene. Ha már pluszba permetezünk, az már nem igen környezetkímélő megoldás plusz kiadásokkal. Ha valaki termelne magának növénymagokat másodvetésre, akkor ezek után is el kellene vezetni a fajtavédelmi díjat mint mondjuk a visszavetett búza után? Mi van akkor amikor szárazságban nem kel ki, és megint a fővetésben gyommagként jönne ki a plusz investíció? Nem akarok belekotyogni a Magyarországi törvényekbe, de ez valahogyan nincsen végiggondolva.
Válasz #513. hozzászólásra
én a HaszonAgrár-ból vettem,mostani számban írják
Válasz #512. hozzászólásra
Nem inkább 1Ha zöldtrágya =1ha zöldített terület?
100 hektár felett meg 16%, később 24% kell.
De mindegy is, addig majd csak írnak róla valami konkrétabbat. Egyenlőre még csak a zöldtrágya vetőgépeket nyomatják az oldalon, de semmi konkrét infó nincs megosztva.
Válasz #508. hozzászólásra
- valószínűleg az egész területre vonatkozik, de a pontos szabályozást még nem láttam leírva. Most olvastam az egyik újságban, én úgy tudom, hogy 2015-ben 5%, utána már 7% a zöldítés, amit csinálnod kell 30 ha felett.
1 ha pillangós = 0,7 ha zöldített terület
1 ha zöldtrágya = 0,3 ha zöldített terület
de gondolom az ugaroltatás is benne lesz, szorzót nem tudok.
Válasz #504. hozzászólásra
Nekem van a Pöettinger Syncro 3003 grúberhoz, nem használom, még a gyár által becsomagolt állapotban van. De ugyan ilyen géppel láttam másoknál cepcét vetni, gyönyörü volt a kelés. Ha jól emlékszem 11 adagoló egység van 3 méteren. Annak ellenére hogy zöldtrágyázásra van legyártva nagy tartálya van mint valami klaszikus gabonavetőgépnek.
Válasz #509. hozzászólásra
Úgy tudom, hogy 2015-től lesz aktuális.
Most akkor hogyan is működik ez a kötelező zöldtrágyázás tud már róla valaki valamit?
Aki nem tartsa be a kötelező zöldtrágyázást, az lényegében nem kapja meg a +70 eurot és ennyi? Azt vajon csak a zöldtrágyázott területre vagy az egész területre kiterjed?
Válasz #504. hozzászólásra
A főoldal hirdeti, hogy ....
http://www.agroinform.com/aktualis/Kotelezo-zoldtragyazas-Akkor-vegezze-koltsegtakarekosan/20140617-25862/
Válasz #504. hozzászólásra
én Biodrillt használok, és mostanság még a repcét is azzal vetem, jó szerszám, pontosan beállítható. A többi szerkezetet nem ismerem.
Valakinek van tapasztalata talajművelő eszközökre szerelhető apró mag szóró (zöldtrágya vető) eszközről?
Érdemes lenne használni?
Mennyibe kerülnek és milyen gyártmányt lenne érdemes venni?
Válasz #499. hozzászólásra
min.10kg
Válasz #501. hozzászólásra
Lehet akkor több kell!
Válasz #500. hozzászólásra
Gabona után megy augusztus környékére gondoltam.
Válasz #499. hozzászólásra
Fő vetésbe 5-7kg-ot vetünk
Sziasztok.
Mustárt akarok vetni zöldtrágyának, az lenne a kérdésem mennyit vessek egy hektárba, hogy legyen értelme?
Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki!
Zold bocsika
A napraforgo Jo mint sold tragya v nem eri meg a napraforgot?
Válasz #493. hozzászólásra
Búza volt benne,utána rögtön tárcsával tarlóhántva,aug.elején mustárral bevetve.Mulcsvetőgépen kívül van minden.
Válasz #492. hozzászólásra
Akkor az kettö az egyben volt ...
Válasz #484. hozzászólásra
Mi volt az előveteményed? Én csak azt nézném meg, van-e tömör réteged a talajban. Ha nincs, én sem szántanám, az első komolyabb fagyok megérkeztével egy csodás "paplanod" lesz, ami, mint ahogy Netparaszt is írja megvédi a talajod élővilágát, és ezt a következő vetemény meg fogja hálálni neked! Kérdés az, hogy milyen technikával rendelkezel, tudsz-e tavasszal úgy művelni, hogy ne tegyél tönkre semmit, de tudjál vetni is?
én árpacsírával zöldtrágyáztam
de most kicsit kétségbe estem..szóval
árpa aratás során a szalmát szétfújtuk / 65q/ha lett a termés / szóval volt annak szalmája is :-)
nem csináltam a tarlóval semmit, megvártam míg jól kigazosodik és totállal lefújtam
a gyomírtás jól sikerült, majd megjöttek nyár végén az esők és az árpacsíra szépen kihajtott
de úgy mintha el lett volna vetve
most leszántottam, de alig győzte az eke forgatni a kb 20-30 cm magas árpacsírát és a szalmát
szóval azon estem kétségbe, hogy ez a rengeteg szerves anyag nekem képes elbomlani tavaszra ????
a pentozán hatástól annyira nem tartok, mivel az árpára tavasszal 2 részletben összesen 5q/ha pétisót kinyomtam, és abban bizom hogy abból azért van még valami, mert sokmi csapadék nem volt a nyáron
Kb 5éve csinálom ezt, eddig mindig megnőtt 15-20 cm nagyra, az eke meg szépen beforgatja.
Télen gondolom lebomlik, jövöre ami lesz benne jobban indul..
Krumpli után a betonkemény földet felkapálógépeztem, beszortam repcével, majd ujra kapálógép 1héten lett eső... most 20-30 cm magas...
Válasz #488. hozzászólásra Az AKG féle eljárásban be kell dolgozni a zöldtrágyát. Ezzel megbolygatod a talajt, télen ki van téve eróziónak és deflációnak, természetesen a fagy is szétporlasztja majd a rögöket is. Eközben azonban elpusztul egy jó adag humusz és rengeteg mikroorganizmus.
Ha a felszínen hagyod lefagyni a zöldtrágyát, a lefagyott növényi részek vizet visszatartva takarni fogják a talajod, bomlás közben leszivárogva tápanyagot szolgáltatva a mikroorganizmusoknak, amelyek aktívabbak maradnak a bolygatás nélkül. A gyökerek pedig lazultan tartják a talajt, amiben tavasszal gyorsan indul meg az élet.
A mező furán fog kinézni a kukoricáig az álló sárga szármaradványokkal, de utána látni fogod a különbséget.
Azt hittem ha zölden beleszántom több tápanyagot juttatok a földbe.
Válasz #486. hozzászólásra Rövidtárcsa vagy kultivátor és mehet bele a kukorica.
Válasz #485. hozzászólásra
Akkor mikor készítsek a kukorica alá talajt?
Válasz #484. hozzászólásra Mindenképp hagyd lefagyni, márciusra semmi nem marad belőle, csak a gyökerek által szépen lazított talaj.
1-1.5m mustárt,hogy tudnék legkönnyebben bedolgozni a talajba.Kukorica lenne utána.Tárcsázzam vagy zúzzam utána szántsam,vagy hagyjam lefagyni?Hogy érvényesülne a legjobban?Köszi