Fórum
Cikkajánló
Nitrátérzékeny területek: jelentős változás!
Könnyebbé válhat a gazdák élete – legalábbis e tekintetben.
Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.
Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.
1283 hozzászólás
Válasz #583. hozzászólásra
Válasz #580. hozzászólásra Egyébként külföldön 12 hetes az alaptanfolyam, amivel el lehet sajátítani a termokomposztálást, komposzt tea készítést és a vizsgálati módszereket, amivel házilag ellenőrizni lehet a talaj és a kész termékek biológiai összetételét.
Talán össze lehet ezt húzni négy hetesre a totál alapokra, akkor viszont nagyon sok biológiai háttérinformáció kimarad, ami igazán érthetővé tenné, mit és miért is csinál az ember.
Ez egy nagyon érdekes termelési rendszer és a legtöbb eszköz és gép már mindenkinél megvan, hogy alkalmazni is tudja.
Az egész folyamat végcélja, hogy a talajélet maga tárja fel a tápanyagokat a növények számára, jelentős külső input nélkül, ezzel együtt a legtöbb fertőzés is jelentéktelenné váljon, a gyomosodás jelentős visszaszorulása mellett. A hozam nem fog nőni, mint ahogy az összes kegyszergyártó reklámozza a baktérium és egyéb trágyáit, mert hova nőjön már, de erős közepes mindig várható, egyre csökkenő input mellett.
Ez így együtt elég kerek jövőkép szerintem.
Válasz #579. hozzászólásra A szabolcsi homokra van működő tapasztalat, a szikest még nem próbáltam, de láttam már pH 11-es, mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba.
Válasz #577. hozzászólásra Istvánok, erről a témáról két órás előadásokat szoktam tartani, amivel csak karcolgatom a lényeget és még nem tartunk a személyre szabott megoldásoknál, mert mindenkinek mások a lehetőségei a komposztálásnál.
Ezt lehetetlen leírni használhatóan és értelmesen egy fórum keretében.
Mellékelek egy könyvet a témáról, ez az alapja a termokomposztálásnak, de ezen kívül külön téma a komposzttea készítése. A kijuttatás egyszerű, a száraz komposzt műtrágyaszóróval, nedves trágyaszóróval, a tea pedig BactofilJettel a FieldJet szórófejjel, bár én többre értékelem a TeeJet 5880 BoomJet szórófejet, amivel 15 métert lehet teríteni egy fejről és nem rombolja a mikroorganizmusokat.
Én azt mondom, ez a tudás a leghasznosabb, mert aki megtanulja előbb-utóbb függetleníteni tudja magát a műtrágyagyártóktól és növényvédősöktől.
Cornell University On Farm Composting Manual
Válasz #579. hozzászólásra
Nyilván Netparaszt majd eldönti, hogy mit akar megosztani velünk és mit nem, az ő dolga.
Én nem azért kérdeztem, hogy utána pénzért osszam az észt másoknak, mint "szaktanácsadás". Ennyi erővel az összes fórumot fizetőssé tehetnénk, ahol valaki megosztja másokkal a tudását.
Válasz #577. hozzászólásra
Ez egy szintig ingyenes tudás egy szint felett már lehet akár pénzes is.
mivel van egy másik oldal is, ahol kevesebb hozzászólás miatt könnyebb kihámozni a lényeget, én is kérhetem, hogy ha lehetne bővebben, mert tudnám használni az ismeretségi körömben.
Talán úgy is, hogy jutalékos rendszerben.
Engem inkább a Hortobágyi szikes talaj javíthatósága érdekelne, de a Szabolcsi homok is szóba jöhet.
Ott van szaktanácsadó ismerősöm. Talán lesz olyan termelő, aki kipróbálná, és ha be jön, akkor alkalmazná és már "csak" az anyagi oldalát kell lepapírozni.
Válasz #570. hozzászólásra
"Nem lehet, hogy kifogtál egy télállóbb olajretek fajtát?"
Azért nem lehet, mert vagy öt éve nekem is volt olajretek, és most jött fel a borsóban.
A TSZ időben a Napra mifelénk gyomnövény volt. Manapság kultúr növény lett.
Az olajretek is lehet hogy azzá válik, de mi nem termeltünk azóta.
Válasz #576. hozzászólásra
Szerintem ez másokat is érdekel (engem biztos). Nem fogd vissza magad, ha kérhetem.
Válasz #573. hozzászólásra Hívjál fel, ezt már sok volna leírni.
Válasz #567. hozzászólásra
Válasz #567. hozzászólásra
Köszönöm a linkeket!
Válasz #564. hozzászólásra
Ez bolondság. Mi termeltünk is olajretk vetőmagot sokévig, nem mondom, hogy egy két táblán nem volt árvakelés két év múlva is de semmi gondot nem okozott ez.
Expresszes napraforgóban fél dózissal is kimegy, kukoricában kalászosokban pedig minden irtható. Szójában is jött elő de a pulsar is lenyomta szóval nem értem milyen spéci gyomírtásokkal sem bírnak a retekkel.
Cukorrépát nem ismerem ott lehet nem viszi a vegyszer de egyébként mindenhol jól kiüthető.
Feco akkor neked ősszel kellett volna leküldened roundup-al szerintem amikor még élt szépen, sajnos most a tél nem vitte el a gyomokat és kultúrgyomokat sem, tavaly szépen kifagyott minden.
Válasz #568. hozzászólásra
Ami még fontos lehet,hogy nem virágcserép méretekben gondolkodom.
Válasz #568. hozzászólásra
Szia!A készülő komposzt alatt mit értesz?illetve ezt mivel szórnád ki?
Válasz #566. hozzászólásra
Ez segíthet:
https://szie.hu//file/tti/archivum/Foldesi_Petra_tezis.pdf
Meg érdemes megnézni a hivatkozásokat is, ott lehet találni szakirodalmat.
Válasz #562. hozzászólásra Az enyhe tél valóban meglepő eredményeket produkált, de ez azért nem jellemző helyzet, legalábbis remélhetőleg nem lesz az a klímaváltozással. Nem lehet, hogy kifogtál egy télállóbb olajretek fajtát?
Válasz #564. hozzászólásra Furcsa ez a gyomosodás. Az országhatártól nyugatra szinte az összes termőföldön zöldtárgya áll télen, amin épp nem főnövény van, s manikűrözöttek a földek, gyomok nélkül, mindegy, hogy bió vagy hagyományos gazdálkodóé a föld. Nem lehet, hogy a technológiai fegyelemmel van inkább a gond, mintsem a zöldtrágyával?
Válasz #565. hozzászólásra A kötött agyag elsőként a tiszta kálciumot kéri talajgombák által stabilizált formában. A talajba szórt mész teljes mennyisége azonban az első esővel elúszik, hacsak nincs aktív gombaélet, ami megköti 100%-ban kálcium-oxalát fomájában a hifákon. Ezt már tetszés szerint fel tudják venni a növények is, illetve csak ettól fog megindulni a talaj szerkezetessé válása. Ezt legegyszerűbben komposzt formájában lehet a talajba juttatni, s a hektáronkénti 2-3 tonna mészpor helyett elég 20-30 kg a készülő komposztba, ami biológiailag stabilizált formában van kijuttatva.
Aggregate Stability
Válasz #566. hozzászólásra Ilyesmi fedőnövényes rendszerekről rengeteg külföldi példa van, de egy sem magyarul. Például Gabe Brown története: Diversity is King
Válasz #559. hozzászólásra
Erről a módszerről hol lehet szakirodalmat találni? Netes, vagy nyomtatott forma is érdekel, ha van.
Válasz #562. hozzászólásra
Eddig volt egy lazító 45cm,utána tárcsa,henger,majd lesz egy tárcsa,vetés 15kg/ha mustár,szántás,kukorica.A szántás csak azért mert a kötött agyag kéri a szántást.
nálunk minden nagygazda kipróbálta a zöldtrágyát csak egyszer és többet soha, kiszárították és elfertőzték maggal egy életre a talajt.évekig kínlódtak utána az extrém gyomirtási módokkal s a behurcolt kártevőkkel gombabetegségekkel.furcsa volt a látvány ahogy az olajretek elveszi a gazdától a napraforgót majd kitárcsázás utánaz újra vetést is ennek 6 éve de azóta is minden évben totálozni kell nem opcióként.
Válasz #562. hozzászólásra
Homokos területen gabona után kukorica elé mit javasolnál?Zöldtrágya és talajmunka?Esetleg lazítás,zöldtrágya,tárcsa tavasszal vetés?Vélemény
Válasz #561. hozzászólásra
Nem. Bocs, hogy csak most tudok válaszolni, sok dolgom volt. A lényeg: a zöldtrágya nem szabad, hogy termést kössön, mert akkor a korábbi jótékony folyamatok mind megfordulnak!
Mi lesz az utóvetemény? Mert idén nagyon megxopatott az olajretek, mert nemhogy télen nem fagyott ki, de a roundup-ot is túlélte (még félig nyugalmi fázisban volt, mikor szórtuk), sőt a két ellenkező irányban végzett kombinátor után is úgy felállt, mint a jancsi a pornófilmre! A cukorrépában egész szezonban kultúrgyom volt, háromszori betanal után is megújult, és csak most, mikor magot hozott akkor pusztult ki... Idei nagy tapasztalat, hogy egyszíkű elé kétszíkű, kétszíkű elé csak egyszíkű zöldtrágyát teszek a jövőben!
Azért jobb amúgy a talaj tetején hagyni, mert akkor más folyamatok bontják, mintha bedolgoznád. Nekem amúgy a mulcsolás miatt gyorsan bontanak a talajok, a 8-10 tonnás kukoricaszár is eltűnik a felszínről ilyenkorra bármilyen bedolgozás, műtrágya, vagy baktérium nélkül. A leforgatod komoly nitrogén- és vízigénye van a bontási folyamatoknak, ráadásul forgatod a talajt. Kb. annyi szervesanyagot el is veszítel, mint amennyit beviszel. (Persze ha nem viszel, be semmit, viszont más miatt meg amúgy is forgatsz, akkor mindenképpen rosszabb helyzetben vagy...)
Válasz #560. hozzászólásra
Szia!Mitől lesz veszteséges ha aláforgatom?Nem jobb ha a zöldtömeg alákerül nem pedig a talaj tetején marad?
Válasz #556. hozzászólásra Jól hangzik a technikád, próbálj meg egyszer sokféle keveréket vetni, nagyobb jótékony lökést ad a talajnak.
Augusztus végi vetéssel nem fog elvénülni a szára sem a mustárnak, de elég zöldtömeget ad, hogy ne kelljen leforgatni, mert az veszteséges.
Válasz #554. hozzászólásra Termésre környékbeli mindent megadó vegyipari átlag minusz 10-15% volt, de a két termesztési rendszert teljességében hasonlítsd összes az inputokkal. A szomszédom hatszor megy a földre vetés előtt, én egyszer.
Én magam miatt bióban dolgozom, műtrágyát, növényvédőt nem használok, szerves trágyát sem, mert nincs, csak komposztkészítmények és különféle növénytársítások. Talajmunka van még, mert teljesen direktbe még nem megy, elején jártam a biológiai lazításnak, ezért egy kultivátor volt még vetés előtt, de semmi más.
Idén viszont átköltöztem máshova, így most elölről kezdem a talajépítést, ha sikerül területet szereznem, de itt most vérre megy a földvásárlás.
Ha valaki elkezdené a talajéletre épülő teszteket, keressen meg nyugodtan, már több helyen próbálkoznak a sivatagok életrekeltésével a módszeremmel (pontosabban amerikai a módszer, én csak alkalmazom itthon)
Szója elég jól hoz errefelé, de én nem eszem, olyat meg nem temelek. Most csupaszzab volt, ősszel többféle extenzív búzafajta lesz az ÖMKI-nek tesztelésre, talán néhány féle hüvelyes még bele fog férni jövőre.
Direktvetőgép nagyon jó (is lehetne), a dűlőútba bele lehet húzni a magot vele, de Josey nagyon elrontotta a gyártását, alulméretezett magasságállítóval, lehetetlen megoldásokkal, leszakadó kerekekkel, szétcsúszó csövekkel, nagyon kicseszett velem és utána eltűnt. Csinálhattam meg magamnak gariban.
így gyártassatok vele bármit is.
Készítek magamnak egy kisebb, dupla magtartályost, azt már jobban tudom használni az itteni kis parcellákon, nagy földet nem tudok venni már, bemutatóra az is elég lesz.
Válasz #556. hozzászólásra
Szanberg. Köszi!Én most vetek először mustárt.Ősszel tervezem alászántani,de gyengéb talajon tavaszig meghagyom.
Válasz #555. hozzászólásra
Nem. Adok napraforgót helyette az is jó zöldtrágyának, csak ami van belőle kevés lett volna
Válasz #545. hozzászólásra
Wilde!
Az én tapasztalatom, hogy amikor kalászos után másodvetésben zöldtrágyzol akkor kétféle rendszer van.
Vagy vetsz mustárt és még ősszel talajba dolgozod mielőtt megvénül a szára, vagy vetsz olajretket és hagyod szétfagyni tavaszra.
Nyílván mindkettőt lehet másképpen is csinálni, csak a mustár ha megvénűl akkor olyan lesz a szára mint a madzag, nehéz lesz bánni vele, tavaszra is megmaradhat elég erősen, amíg a retek egyszerűen elporlik szó szerint tavaszra, aztán a talajban kifagyott retek testek akar egy cukorrépa akkorák lesznek és 30centi mély lukak maradnak a helyén amit egy vékony művelősorral behúzol és kész a szíros talajod.
Én csináltam ezt többször is és nagyon teccett, búza tarlót hántottam, majd meghúztam Fralazzal amikor megzöldült kcisit beszórtuk a retek magot és egy sor rövidtárcsával véknyan bedolgoztam, így az árvakelés meg egykét kelő gyom kiművelődött a tarlóápolással a retek meg szépen kelt utána.
Idén mustárom volt azzal zöldtrágyáztam ezt befogom dolgozni de jövőre ha végre egyenesbe állok már akkor fogom folytatni ezt a tavaszig meghagyós olajretkes technológiát, csak nemfogok lazítani mindig hanem a hán tott tarlót zöldüléskor egy grubberrel leápolom vagy 15-20centi mélyen és kész ennyi lesz az alapmávelés ebből kel majd a retekmag és kész. 10literből meg a szórásköltségből lehet jó talajt csinálni.
Viszont a kemény aszályban nemfog működni, kelesztő eső kell az aprómagnak meg utána is valami hogy éljen a történet. Idén első osztályú lenne ez a technika csak nincsen időm retekmagot szerezni mustár volt kéznél így most egyszerűség kedveért ezzel dolgozom.
Válasz #554. hozzászólásra
nem maradt a mustármagomból vagy 200 kg??? Mert kéne!!!!
Válasz #547. hozzászólásra
és hogyan alakulnak a terméseid amióta így direkt vetel és nem műveled a talajt???
Vetőgép hogyan teccik? Hozta az elvárásaidat?
Milyen vetésforgót fogsz beállítani ami szerinted jól üzemel majd?
Szójában nem gondolkodsz? Igaz ahhoz nemkell partner növény szerintem de főleg ha gümős kultúrákat raksz ki akkor a rhizóbiumok jól élnek ott nálad, nagyon jó szójád lenne szerintem aztán meg a kukorica egy tonnával alapból többet is teremne, leszecskázza a kombájn, meg eleve leborotválni kell aratáskor, tavaszra a föld tetejéről is elbomlik a szár húzhatnád direktbe bele a tengerit ja és igenjó talajt hagy maga után a szója.
Plusz műtrágyát sem kell adni alá mert főleg egy életdús földön köszöni szépen igenjól megvan
Válasz #550. hozzászólásra 25-30 kg/Ha a zöldítő keverék, százalékos arányban részesülnek belőle az összetevők, mert a 7 alapmagon kívül kerül bele egyéb mag is, ami épp kéznél van (somkóró, borsó, lóbab, szudáni fű, köles, stb.) Lényeg a változatosság és hogy ne okozzon gondot maghozással és átteleléssel.
A főnövény minimum normán megy ki.
Válasz #549. hozzászólásra Saját tervezésű direktvetőgéppel dolgozom, de herét elég a földre vetni és sekélyen fogasolni vagy hengerelni.
Hozott anyagból vetőgéppel vetném a búzát és ha van lehetőség feltennék egy zöldtrágya vetőegységet is, majd hengerezném a vetést.
De volt hogy minden mag csak ki lett szórva, majd sekélyen betárcsázva.
Kísérletezem folyamatosan, míg ki nem alakul a legjobb gépkombináció, hogy egy menetben menjen ki minden.
Válasz #548. hozzászólásra
ég szép!
"Remélem értitek, és lesz aki ki fogja próbálni.!"
M
Válasz #547. hozzászólásra
Ha-ként mennyivel van vetve a társnövény/zöldtrágya keverék?
Válasz #547. hozzászólásra
Nem semmi!
Vetni hogyan veted el a búzát a heremagokkal?
Válasz #547. hozzászólásra
Ennyi ésszel és külföldi tapasztalattal könnyű:!
Remélem értitek, és lesz aki ki fogja próbálni.!
Válasz #544. hozzászólásra Vegyük főnövénynek a búzát.
Két féle megoldást használok, a társnövényt és zöldtrágya keveréket.
Főnövény mellé hármas herekeverék megy vetéskor (fehér, bíbor és vöröshere). Fontos, hogy a magok be legyenek oltva Rhizobiummal, ha nem volt már néhány éve a területen here, nem fog szimbióta nitrogénkötőket találni. Illetve szokásos műtrágyaadagnál nem fog nitrogént kötni a here sem, mert felveszi a talajból a vízoldhatót. A Primagos heremagok úgy néz ki szépen kolonizáltak, szép nagy gümők vannak a here gyökerén.
Ekkor a herefélék együtt nőnek a főnövénnyel, sűrű talajtakarással elnyomják a legtöbb gyomot, majd a búza aratása előtt már jóval magot hoznak. Aratásnál pedig a pelyvával együtt szét van szórva a heremag, automatikusan újravetődik. Hektáronként 30-50 kg nitrogént megköthet, de ami a legfontosabb, a sűrű gyökérzetétől felerősödik a talajban a humuszosodás és a mikrobiológiai élet még több nitrogént köt meg és tárja fel az egyébként vízoldhatatlan elemeket a talajból.
A némiképp vadabb verzió pedig az, mikor a búzát együtt vetem számos télen lefagyó növénnyel és a herefélékkel.
Ez akár nyáron is mehet, mert a gyorsabban növő zöldtrágya növények elnyomják a főnövényt, viszont a bennük megkötött nagy mennyiségű szerves anyag a búza tavaszi indulásakor kezd el bomlani, bőséges tápanyagot adva a főnövénynek. A téli keverékben a heréken kívül legalább a fő négyes van: facélia, hajdina, olajretek és mustár. Mindegyiknek más a gyökérszerkezete, jótékony hatású a talajéletre és ősztől szervesen megköti a télen egyébként elmosódó tápanyagokat.
Nekem bejön ez a rendszer a vacak talajomon is, látható a változás, ahogy a meszes, kötött, sárga agyagból a képen látható morzsásodó barna föld keletkezett két év alatt.
Ez a folyamat eleje, a cél az, hogy a kukoricának is elég tápanyag álljon rendelkezésére a földben, ami nem lehetetlen, mert mások már megcsinálták.
Válasz #541. hozzászólásra Igen, én nem az AKG miatt zöldtrágyázom. A környékemen nem volt állati trágya, műtrágyát és egyéb vegyszereket pedig nem használok.
A teljes csökkentett művelésszámú rendszerem komposztra és növénykombinációkra épül.
A gabona herefélékkel van vetve (fehér, bíbor, vörös), illetve volt, hogy 15 növényes keverékkel (lefagyó növények) együtt került a talajba még a nyár végén a búza.
Nagyon szép gyom és fertőzésmentes állományom volt akkor is.
Feco írtad,hogy zöldtrágyázol 15 éve.Azt szeretném kérdezni vetsz e búza után mustárt?ha igen alászántod e,vagy tavaszig meghagyod?Tapasztalat?
Válasz #536. hozzászólásra
Jól értem? A búza alá bíbor volt vetve, és a fő növény a búza volt?
A bíbor termelte esetleg a búzának a nitrogént?
Válasz #539. hozzászólásra
Döglött földek???MÁrmint a tied??Mert az enyémek nem azok!Arányos állattartás???mi ez a baromság???Van tapasztalatod zöldtrágyázással kapcsolatban??
Válasz #541. hozzászólásra
Ő nem az AKG miatt zöldtrágyázik
Válasz #540. hozzászólásra
Ha lehetne még egyszer és kicsit lassabban, mert a kerekek nem igazán veszik a fordulatot.
mi volt az elővetemény?
Mert a jelenlegi AKG csak más növényt fogad el. Az hogy miért nem kell tudnom. Csak.
Válasz #538. hozzászólásra Ez kombájnnal lett vetve :-) Ami heremagot kiszórt a szecskázott szalmával a kombájn, az lett a fedőnövény. A sűrűségére jellemző, hogy szinte minden centin volt csíranövény, miközben a társnövényes biobúza hozama a környékbeli vegyi földek átlagától csak 10%-al maradt el.
zöldtrágya ugyan már teljes idő és pénzpocsékolás a döglött kiélt földeknek csak ártanak vele.takarékos minimálművelés arányos állattartással szerintem ez a jövő.normál vetésforgó alkalmazása lehetőleg kerülve a legnagyobb bajkeverő napraforgót.
Válasz #536. hozzászólásra
Jól néz ki nagyon 
A direktvetőddel lett vetve??
Válasz #528. hozzászólásra Nem hoz elég zöldtömeget a mustár a vetésig, nem érdemes vele foglalkozni. Ha rajtahagynád télen és kombinált keveréket szórnál (legalább mustár-hajdina-facélia-olajretek), akkor már érdemes volna vetni.
Válasz #534. hozzászólásra Hagyományos művelési megoldásokkal nem lesz jó a zöldtrágya eredménye ha a talaj biológiailag nem aktív. A teljes beforgatás is több szerves anyag veszteséget okoz, mint hasznot.
Nálam fél év alatt eltűnik a szecskázott szalma a területen, mire lefagy a beforgatásra nem kerülő zöldtrágya, már csak nyomokban van szalma a földön.
Cserében nagyon kevés őszi-téli-kora tavaszi gyomom van.
A képen látható föld búza aratás után 8 hónappal, korábban erősen gyomos volt. Látszik a búza árvakelés, de a bíborhere társnövényen kombájn által elszórt magja azonnal csírázott, semmilyen gyom nem kapott esélyt a sűrű fedettség miatt. A terület elég száraz mikroklímájú, s a biológiát használom a nedvesség tartalékolására a talajban, mivel a szecskázott és élő talajtakaró és a növekvő humuszmennyiség jelentős vizet képes visszatartani, másfél hónappal legalább tovább tart a nedvesség a talajomban a környékhez képest.
Érdemes a talajbiológiát erősíteni, segít a vízháztartásban, gyomok csökkentésében és a fertőzések elnyomásában.
Válasz #534. hozzászólásra
én nem szórok nitrogént a tarlóra, nincs rá idő, mert aratásban ha van 1 szabad ember, az rögtön tarlót hánt. A főnövény vetése előtt szórok nitrót, h legyen neki kakaó.