Válasz .Richard. #65299. hozzászólásáraÉs a többinek miért nincs árnyéka? Érdekes, hogy a fehér kondenzációs csík szétesett tegnap kb 10-15 perc alatt ez még 30 perc elteltével is látható volt.
Nem vagyok semmilyen hívő, de érdekes számomra.
Válasz Ohaza63 #65305. hozzászólására"Az azonban biztos, hogy 2020 óta drasztikusan romlott számunkra az időjárás és ez nem lehet véletlen, mert ilyet a természet 500 év alatt nem produkál magától!!!"
Dehogynem tud,hisz mi is a természet részei vagyunk. és nem kell itt összeesküvés elmélet,teszünk érte eéeget anélkül is.
Különben meg lehet az idegenek homoksügereket vetettek be az ügy érdekében,hogy kiszárítsák a bolygót.Így jó lesz fűszer termelésre.
Vasárnaptól kezdve a hideg levegő gyors ütemben halad dél felé Kelet-Európán keresztül. Lengyelországban, Fehéroroszországban, Nyugat-Ukrajnában és Észak-Szlovákiában már hétfő reggelre fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A Balti-tenger térségében kialakuló mély ciklon ráadásul jelentős havazást is hoz. Az északnyugat-oroszországi sávban akár 30-50 centiméter friss hó is hullhat, de Észtországban és Dél-Finnországban is kiterjedt csapadékra kell számítani.
A hét közepére az omega-blokk tovább erősödik, így a hideghullám a Balkán-félszigetet is eléri. Kelet-Európa nagy részén a hőmérséklet 10-12 fokkal elmarad az ilyenkor szokásos értékektől. Ezzel szemben Nyugat-Európában a blokkoló anticiklon hatására az átlagosnál melegebb idő uralkodik. Csütörtökön és pénteken Kelet-Németországtól Csehországon és Szlovákián át egészen Lengyelországig és Ausztriáig fagypont körül alakul a hajnali hőmérséklet. A szélvédett völgyekben kialakuló késő tavaszi fagy komoly mezőgazdasági károkat is okozhat.
Május 1-jére a lehűlés súlypontja a Balkánra és a Fekete-tenger térségére helyeződik át. A hőmérséklet 10-15 fokkal is elmaradhat a sokéves átlagtól, ami május elején rendkívül ritka jelenség. Péntek és szombat hajnalban a hőmérséklet tartósan, több fokkal is fagypont alá zuhanhat.
Kisebb porviharok jönnek vasárnap, főleg délelőtt
Ez a balkáni országok szőlészeteiben és gyümölcsöseiben jelentős, akár katasztrofális károkkal fenyeget.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az április eleji 20-25 fokos meleg hatására a növényzet idő előtt fejlődésnek indult. A hideghullám így a fagyra leginkább érzékeny virágzási fázisban éri a kultúrákat.
A következő hétvégére a helyzet Törökországban is drámaivá válik. A fagyos sarkvidéki levegő és a jóval melegebb kelet-mediterrán légtömegek találkozása intenzív ciklonképződést idézhet elő, amelyet erős szél, kiterjedt csapadék és havazás kísérhet. A Közép-anatóliai-fennsíkon, így Ankara térségében is havazás várható. Bizonyos területeken akár a 30 centimétert is meghaladhatja a május első napjaiban lehulló friss hó vastagsága. A hőmérséklet 14-18 fokkal zuhanhat a sokéves átlag alá. A derült, szélcsendes éjszakákon a hajnali minimumok akár -5 Celsius-fok alá is süllyedhetnek. A közép-törökországi és balkáni gyümölcs-, illetve diótermelők számára ez a drasztikus hidegbetörés
Sziasztok!
Én viszonylag új vagyok itt, de csak nézzetek fel az égre, kövessétek egy "állítólagos csak kondenzcsík" útját, hogyan válik pár óra alatt "fátyol-por felhővé"...
És ez szinte mindig egy front előtt csinálják, nehogy essen bármiféle csapadék is...majd lesz itt betakarításkor jégeső, orkán, tornádó miegymás...
Ha tényleg befolyásolnák az időjárást, (amit nem tudunk) akkor szerintem addig lenne itt aszály amíg a magyarok többsége feladja és külföldi kézbe kerül a földek többsége.
Válasz Ohaza63 #65305. hozzászólásáraHa eddig a ds azt akarta hogy kiszáradjunk, hátha mostmár nem akarja, tudod, váltás lett
Egyébként ha végre abbahagynàk a balhét ukrajnàban, szerintem javulna a helyzet, mert nem csak hazànk fölött koncentrálódna a föld egyik legnagyobb légifolyosója.
Szerinted, ha ez igaz lenne, bármely európai, vagy amcsi tudós, újságíró ezt lemerné írni.
Nem, mert 10 percen belül Guantanamóra kapna egy végleges beutalót, vagy kiesne a 10 emeletről, vagy véletlenül pollónium mérgezést kapna.
Az a francia újságíró, aki a Macron neje ellen (hogy fiúnak született) akart bizonyítékok megmutatni egy parlamenti meghallgatáson, vajon miért halt meg a meghallgatás előtt egy nappal???
Az azonban biztos, hogy 2020 óta drasztikusan romlott számunkra az időjárás és ez nem lehet véletlen, mert ilyet a természet 500 év alatt nem produkál magától!!!
Válasz Ohaza63 #65303. hozzászólásáraNekünk sincs víz a földjeinken régóta,itt még a TSZ is öntözve tudott termelni kertészeti árut.
Mi már a 90-es évek elején is öntöztünk,amikor a jobb földeken gazdálkodók röhögtek rajtunk,szóval nem kell bemutatni mi a valóság.
Nem mindenki kertészkedik, van akinek nincs víz a földjein!
Az azért érdekes, hogy a drónok és rakéták jót tettek az Iráni aszálynak és éghajlatnak!
Lett eső és csökkent a hőmérséklet is!!
Talán szólni kellene Putyinnak, ha bombázza Ukrajnát , akkor a rakétái és drónjai jönnek erre felé, majd menjenek vissza Ukrajnába.
Talán nálunk is lenne eső, mert így lehúzzuk a rolót hamarosan.
Idén Én sem akartam vetni semmit, de lehülyéztek a komáim, mert ugye a remény hal meg utoljára - szerintük, de most már ők is azt mondják, hogy kár volt a drága vetőmagért.
Az egyik gazda ismerős kb. százötven hektárt hagyott parlagon és semmit nem vetett, sajnos neki lesz IGAZA!
Azért ez érdekes írás! Talán még sem alusisakos, aki azt gondolja, hogy...... HAARP.
Irán szétdurrantotta az amcsi radarokat a környéken és újból esik az eső, ráadásul 5 C fokkal csökkent a hőmérséklet.
Talán itt is ezt kellene csinálni!!
Különben beledöglünk!!!!
Szakács Árpád tollából!
"Vajon Magyarországon nem lenne több csapadék, ha Irán kiiktatná a területünkön lévő amerikai érdekeltségű radarokat és lokátorokat?
Az időjárás-módosítás háborús célú felhasználása, bár gyakran összeesküvés-elméletek tárgya, de történelmileg dokumentált katonai törekvés volt, amelynek számos fázisa megvalósult az elmúlt évtizedekben. Gondoljunk csak az úgynevezett Popeye hadműveletre, amikor a vietnámi háború alatt az amerikai hadsereg meghosszabbította a monszunidőszakot. Ennek során ezüst-jodidos felhőbeültetéssel fokozták a csapadékot, hogy sártengerré változtassák a Ho Si Minh-ösvényt, elvágva az ellenséges utánpótlást.Vagyis esőt “csináltak”.
A hidegháború alatt a szárazság előidézése – mint az ellenséges mezőgazdaság vagy vízkészletek tönkretételének eszköze – elméleti és gyakorlati szinten is megjelent. Bár a csapadék elnyomása technikailag bonyolultabb, mint a fokozása, a katonai tervezők körében felmerült a “csapadéklopás” elve. Ennek lényege, hogy egy terület felett mesterségesen “kicsapják” a nedvességet, így a szélirányban fekvő ellenséges területre már csak száraz levegő jut, aszályt okozva a mezőgazdaságban.
Ekkor már gazdag tapasztalatok álltak rendelkezésre a “szárazság csinálásában”.
1946-ban New York államban a Cirrus Projekt keretében hajtották végre az első sikeres felhőbeültetési kísérletet az Adirondack-hegység felett. A kutatások során itt figyelték meg először: ha túl sok részecskét juttatnak a felhőbe, a vízcseppek nem tudnak elég nagyra nőni a leeséshez, így a felhő “besülhet”, és elmarad az eső.
Az 1960-as években Missouriban végzett Whitetop-kísérlet célja az esőfokozás volt, de az utólagos elemzések azt mutatták, hogy a beavatkozás egyes területeken jelentősen csökkentette a csapadékot a várt növelés helyett. Ez a projekt a tudományos viták egyik legfőbb példája arra, hogyan sülhet el fordítva az időjárás-módosítás, azaz eső helyett hogyan lehet szárazság.
Nem sokkal később az ilyen típusú beavatkozások kockázatai (például a kiszámíthatatlan ökológiai károk) miatt az ENSZ létrehozta az ENMOD-egyezményt (Environmental Modification Convention). Az 1977-ben aláírt megállapodás kifejezetten tiltja a környezetmódosító technikák (köztük az időjárás befolyásolásának) katonai vagy ellenséges célú felhasználását, amennyiben az széles körű, tartós vagy súlyos károkat okoz. Az egyezmény értelmezése szerint a mesterségesen előidézett aszály, árvíz vagy a környezeti egyensúly felborítása háborús bűncselekménynek minősülhet.
Természetesen a tiltás betarthatatlan. Utah, Nevada, Colorado és Kalifornia USA-tagállamokban, évtizedek óta folynak az időjárás módosító programok. Bár a cél az esőcsinálás, a kritikusok és szomszédos államok gyakran vádolják ezeket a projekteket azzal, hogy “ellopják” az esőt, azaz a “felhők kifacsarásával” máshol okoznak szárazságot.
És hát közismert, hogy az elmúlt évtizedekben - főleg az USA és Izrael -, sportot űztek az ENSZ-egyezmények be nem tartásából. Ez a két ország nemcsak a népirtásban világelső, hanem az ellenségnek kiszemelt országokkal, népekkel szemben a legkegyetlenebb kínzásokkal élnek. Ebben pedig nem újdonság a nemzetgazdaságok meggyengítésén keresztüli nyomásgyakorlás. Az élelmiszer stratégiai jelentőségű, így a mezőgazdaságokban előidézett szárazságok “csinálása”, majd éhínség generálása ugyanolyan háborús cél, mint több tízezer kisgyerek legyilkolása.
Az iráni vezetés az elmúlt másfél évtizedben többször is megvádolta a Nyugatot – elsősorban az Egyesült Államokat és Izraelt –, hogy technológiai eszközökkel szándékosan akadályozzák az esőfelhők eljutását az országba, ezzel súlyosbítva az Iránt sújtó vízhiányt.
2011 és 2012 között Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnök többször kijelentette, hogy ellenséges országok “speciális berendezésekkel” kényszerítik a felhőket arra, hogy Európában adják ki csapadékukat, így azok már kiszáradva érnek Irán fölé. Állítása szerint ez egyfajta “puha háború”, amelynek célja az ország mezőgazdaságának tönkretétele.
2018-ban Gholam Reza Jalali tábornok, a polgári védelem vezetője “felhő- és hólopással” vádolta meg Izraelt. Bizonyítékként arra hivatkozott, hogy míg a környező országok (például Afganisztán vagy a mediterrán térség) hegyeit hó borítja 2200 méter felett, addig az iráni csúcsok szárazak maradtak.
Az elmúlt években újabb és újabb elméletek láttak napvilágot, miszerint az Irán körül telepített amerikai radarrendszerek (például Katarban vagy az Egyesült Arab Emírségekben) valójában időjárás-befolyásoló eszközök, amelyek megzavarják a felhők természetes áramlását.
A kérdésben igazi fordulatot az hozott, hogy Irán megsemmisítette az amerikai radarokat és lokátorokat az Öböl-menti országokban, és az időjárási viszonyok a régióban egyik napról a másikra megváltoztak.
Irakban és Iránban hetente heves esőzések voltak, a hőmérséklet 5°C-kal csökkent, és véget ért az iráni aszály.
Pakisztánban márciusban és áprilisban az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék volt.
Azerbajdzsánban szinte folyamatosan esett, Baku egyes környékein még akár egy méternyi eső is hullott.
Az amerikai katonai bázisokat ért találatok után tapasztalt hirtelen esőzések “bizonyítják”, hogy a korábbi szárazságot mesterségesen tartották fenn. Nézzék csak ezeket a felvételeket az iráni esőzésekről és havazásról:
A World Resources Institute nemzetközi szervezet szerint a szárazságot a rossz vízhasználat okozta, Irán ugyanis szakmai szempontból nem megfelelően kezelte az aszályt.
Az a magyarázat hasonlít a viccbeli magyar plébános macskájának esetére, akire ráfogták az egyháztanács tagjai, hogy megette a pap 3 kiló marhahúsát. A bizonyítási eljárás során a macskát mérlegre tették, és pont 3 kilogrammot mutatott a súlya. - Na végre! - kiáltott fel az egyik egyháztanácsos - A hús már megvan, de hol a macska?
Tehát ha rossz volt a régi vízstratégia, akkor most egy új van, de akkor mi lett a régivel? Ha eddig rossz volt Irán vízstratégiája, akkor vajon mitől javult meg a helyzet az elmúlt két hónapban, amióta az USA és Izrael szétbombázta a régiót? És olyan földtől elrugaszkodott gondolat lenne, ha pont azt tekintenénk bizonyítéknak, amit tagadnak? És most, amikor látjuk, hogy a világ két leggonoszabb és legintelligensebb országa nem bír el Iránnal, vajon feltételezhető-e, hogy a perzsa észjárás pont a saját vízgazdálkodására nem találta a megoldást?
És mindenki tegye a szívére a kezét: ugye az teljesen valószerűtlen, hogy Irán és Izrael csak azért nem vetette be az iráni mezőgazdaságot szárazsággal sújtó éghajlat módosítási stratégiáját, mert az ENSZ azt éppen háborús bűncselekménynek minősítette?
Talán még ennél is érdekesebb kérdés: mi köze ezeknek a radar- és lokátorállomásoknak a globális szárazságok előidézéséhez? Vajon ezek csak ártalmatlan lokátorok és radarok?
És vajon Magyarországon nem lenne-e több csapadék, ha Irán kiiktatná a területünkön található amerikai érdekeltségű radarokat és lokátorokat? Nem lehet, hogy valamiben megint hazudnak nekünk?"
Válasz MPéter90 #65288. hozzászólásáraAz csak árnyèk. Amúgy most,9et látok az ègen,a Radaron meg pont kb. Ameddig ellátok egy gèp sincs. Mind messzebb van,meg nem is olyan irányba tart mint látom. Na? Szóval a Radaron talán fele ha rajta van.
Válasz Gatti #65296. hozzászólásáraUtálom az összeesküvés elméleteket de most már ez kezd fura lenni. Valami tuti történt, csináltak. Mindenhova mutat valamennyi mérhető csapadékot, kivéve ide.
Válasz Erdőjaro #65291. hozzászólásáraPedig könnyen lehet, erős hideg leszakadás lesz. Mivel nagyon rég volt csapadék és mindig fúj a szél, alacsony a páratartalom, ami sivatagi klímát idéz elő. Ezért éjszaka nagyon lehül majd a levegő. Durva azért így majdnem májusban.
Válasz SzikiSzokeveny #65290. hozzászólásáraHamarosan nem is nagyon lesz, fogyóban a kerozin tartalék. Globális kerozin hiány van a hornuzi szoros miatt. A Lufthansa 25.000 járatot törölt már most a többi is 4 hétre elegendő van csak.
Utánna mindenki 70-80 % törli alig lesz az égen gép, ez főleg az ellátási láncban okozna nagyobb bajt.
Válasz SzikiSzokeveny #65290. hozzászólásáraSzia!
Ebben a Magyar, pont kivétel, nézzél meg egy aszály térképet, pl. azt amit nemrég beraktak ide.
Ferihegy leszállító körén van a legnagyobb aszály. De pl. a múltkori pár napos esőből is itt hullott a legkevesebb, holott a modellek ide hozták az özönvizet. 10 percenként a fejünk felett húznak el a gépek, pár száz méteres magvasságban, nekem ne mondja senki, hogy ez nem befolyásolja a csapadék mennyiségét. Az idén eddig 81 mm.
Üdv.: Csuti
itt tényleg valami nagyon nem van jol! Ha az előrejelzés bejön,jövőhét közepén a holnapinál is erősebb hidegfront hozhat méghidegebbet. A fagyok itt már tényleg elkeserítőek minden reggel. Reméljük az előrejelzés pontatlan,mert ha pontos....
Válasz Gatti #65289. hozzászólásáraMostanában napokig nem volt nagy repülőgèp forgalom, mégsem esett. A világ legnagyobb repterei környékén javaszrészt sok a csapadék.
Válasz MPéter90 #65288. hozzászólásáraAzt nem tudom, de itt is hatalmas a repülőgép forgalom. Nem hiszem hogy túl egészséges lenne, amíg nem volt ukrán háború nem jött ennyi felénk.
Válasz Gatti #65282. hozzászólásáraSzia, règ ota követem a hozzàszolàsaitokat Romàniàboʻl. Azt szerettem volna megkerdezni, hogy szerinted a GFS az ICON vagy az EMCF a megbizhatobb csapadek szempontjàból. Mi is azzal küzdünk..
Köszönöm a vàlaszod.
Nyugat európába nagyon sok eső hullott, míg kelet európába kevés. Valamint a törököknél is jóval több hullott mint felénk.
A lengyeleknél pedig nálunk is kevesebb csapadék volt.
Válasz TeljesenMindegy #65277. hozzászólásáraKukorica nélkül nem élet az élet.ma még vetettem egy kis naprát is meglátjuk melyik birja jobban.Bár itt nálunk most még a kelés is bizonytalan.
Válasz TeljesenMindegy #65277. hozzászólásáraA kukorica és a napraforgó, és gyakorlatilag az összes tavaszi növény vetése egy halálugrás annak, aki nem tud öntözni. A jövő slágernövénye szerintem a zöldugar.
ezt csak úgy itt hagyom. Jól látszik hogy június és júliusra nem számolnak nagy viharokkal, sőt az anomália erősen minuszban van magyarország felett.
Nyilván ez még csak becslés de nem jó ómen.
Válasz SzikiSzokeveny #65272. hozzászólásáraElhiszem. Itt is kb 8centit tolólapozni kellett a föld tetejéből a vetőgéppel, hogy találjunk egy kis nedvességet a magnak. Némelyik sorköz olyan mint a krumplitöltögetés.
66271 hozzászólás
Válasz MPéter90 #65320. hozzászólásáraEszi az olajat.
Válasz .Richard. #65299. hozzászólásáraÉs a többinek miért nincs árnyéka? Érdekes, hogy a fehér kondenzációs csík szétesett tegnap kb 10-15 perc alatt ez még 30 perc elteltével is látható volt.
Nem vagyok semmilyen hívő, de érdekes számomra.
Válasz Ohaza63 #65305. hozzászólására"Az azonban biztos, hogy 2020 óta drasztikusan romlott számunkra az időjárás és ez nem lehet véletlen, mert ilyet a természet 500 év alatt nem produkál magától!!!"
és nem kell itt összeesküvés elmélet,teszünk érte eéeget anélkül is.
Dehogynem tud,hisz mi is a természet részei vagyunk.
Különben meg lehet az idegenek homoksügereket vetettek be az ügy érdekében,hogy kiszárítsák a bolygót.Így jó lesz fűszer termelésre.
Válasz szmarton131 #65308. hozzászólásáraMert talán összefüggésben van páratartalommal és a szél sebességgel a repülési magasságban.
https://www.facebook.com/gaspar.karoli
Válasz .Richard. #65312. hozzászólásáraNem elég sokan az biztos...
Válasz Gatti #65309. hozzászólásáraMi a baja van az időjárásnak Magyarországgal?
A természet most sorra kapja a pofonokat. Erős szél, aszály, fagyok...
Ez az év eddig hatalmas szívás és még mi jöhet....
Csütörtök és Pénteken hajnalban nagy területen lehetnek fagyok.
2 méteres hőmérséklet
magasba beáramló hideg
Válasz szmarton131 #65308. hozzászólásáraÜdv a klubban. Kb. 20 ève ez van. Valaki hazudik,erre már sokan rájöttek.
Vasárnaptól kezdve a hideg levegő gyors ütemben halad dél felé Kelet-Európán keresztül. Lengyelországban, Fehéroroszországban, Nyugat-Ukrajnában és Észak-Szlovákiában már hétfő reggelre fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A Balti-tenger térségében kialakuló mély ciklon ráadásul jelentős havazást is hoz. Az északnyugat-oroszországi sávban akár 30-50 centiméter friss hó is hullhat, de Észtországban és Dél-Finnországban is kiterjedt csapadékra kell számítani.
A hét közepére az omega-blokk tovább erősödik, így a hideghullám a Balkán-félszigetet is eléri. Kelet-Európa nagy részén a hőmérséklet 10-12 fokkal elmarad az ilyenkor szokásos értékektől. Ezzel szemben Nyugat-Európában a blokkoló anticiklon hatására az átlagosnál melegebb idő uralkodik. Csütörtökön és pénteken Kelet-Németországtól Csehországon és Szlovákián át egészen Lengyelországig és Ausztriáig fagypont körül alakul a hajnali hőmérséklet. A szélvédett völgyekben kialakuló késő tavaszi fagy komoly mezőgazdasági károkat is okozhat.
Május 1-jére a lehűlés súlypontja a Balkánra és a Fekete-tenger térségére helyeződik át. A hőmérséklet 10-15 fokkal is elmaradhat a sokéves átlagtól, ami május elején rendkívül ritka jelenség. Péntek és szombat hajnalban a hőmérséklet tartósan, több fokkal is fagypont alá zuhanhat.
Kisebb porviharok jönnek vasárnap, főleg délelőtt
Ez a balkáni országok szőlészeteiben és gyümölcsöseiben jelentős, akár katasztrofális károkkal fenyeget.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az április eleji 20-25 fokos meleg hatására a növényzet idő előtt fejlődésnek indult. A hideghullám így a fagyra leginkább érzékeny virágzási fázisban éri a kultúrákat.
A következő hétvégére a helyzet Törökországban is drámaivá válik. A fagyos sarkvidéki levegő és a jóval melegebb kelet-mediterrán légtömegek találkozása intenzív ciklonképződést idézhet elő, amelyet erős szél, kiterjedt csapadék és havazás kísérhet. A Közép-anatóliai-fennsíkon, így Ankara térségében is havazás várható. Bizonyos területeken akár a 30 centimétert is meghaladhatja a május első napjaiban lehulló friss hó vastagsága. A hőmérséklet 14-18 fokkal zuhanhat a sokéves átlag alá. A derült, szélcsendes éjszakákon a hajnali minimumok akár -5 Celsius-fok alá is süllyedhetnek. A közép-törökországi és balkáni gyümölcs-, illetve diótermelők számára ez a drasztikus hidegbetörés
AKÁR TELJES TERMÉSKIESÉST IS OKOZHAT!!
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260426/ritka-sarkvideki-hideghullam-tor-be-kelet-es-delkelet-europaba-832900
És ez nem csak nálunk van...úgy néz ki a balkánon és a törököknél is vége mindennek idénre (is)
gfs és ecm, május 11-12 ig.
Sziasztok!
Én viszonylag új vagyok itt, de csak nézzetek fel az égre, kövessétek egy "állítólagos csak kondenzcsík" útját, hogyan válik pár óra alatt "fátyol-por felhővé"...
És ez szinte mindig egy front előtt csinálják, nehogy essen bármiféle csapadék is...majd lesz itt betakarításkor jégeső, orkán, tornádó miegymás...
Válasz Watson #65306. hozzászólásáraValamint a hatalmas robbantgatások se tesznek jót szerintem, már pedig ukrajnát szórják erősen.
Ha tényleg befolyásolnák az időjárást, (amit nem tudunk) akkor szerintem addig lenne itt aszály amíg a magyarok többsége feladja és külföldi kézbe kerül a földek többsége.
Válasz Ohaza63 #65305. hozzászólásáraHa eddig a ds azt akarta hogy kiszáradjunk, hátha mostmár nem akarja, tudod, váltás lett
Egyébként ha végre abbahagynàk a balhét ukrajnàban, szerintem javulna a helyzet, mert nem csak hazànk fölött koncentrálódna a föld egyik legnagyobb légifolyosója.
Válasz Törppapa #65304. hozzászólásáraÜdv!
Szerinted, ha ez igaz lenne, bármely európai, vagy amcsi tudós, újságíró ezt lemerné írni.
Nem, mert 10 percen belül Guantanamóra kapna egy végleges beutalót, vagy kiesne a 10 emeletről, vagy véletlenül pollónium mérgezést kapna.
Az a francia újságíró, aki a Macron neje ellen (hogy fiúnak született) akart bizonyítékok megmutatni egy parlamenti meghallgatáson, vajon miért halt meg a meghallgatás előtt egy nappal???
Az azonban biztos, hogy 2020 óta drasztikusan romlott számunkra az időjárás és ez nem lehet véletlen, mert ilyet a természet 500 év alatt nem produkál magától!!!
Válasz Ohaza63 #65303. hozzászólásáraNekünk sincs víz a földjeinken régóta,itt még a TSZ is öntözve tudott termelni kertészeti árut.
Mi már a 90-es évek elején is öntöztünk,amikor a jobb földeken gazdálkodók röhögtek rajtunk,szóval nem kell bemutatni mi a valóság.
Szakács Árpádra hivatkozva tényeket mondani eléggé fura.
Válasz Törppapa #65301. hozzászólására
Üdv!
Nagyon VICCCCCES!
Nem mindenki kertészkedik, van akinek nincs víz a földjein!
Az azért érdekes, hogy a drónok és rakéták jót tettek az Iráni aszálynak és éghajlatnak!
Lett eső és csökkent a hőmérséklet is!!
Talán szólni kellene Putyinnak, ha bombázza Ukrajnát , akkor a rakétái és drónjai jönnek erre felé, majd menjenek vissza Ukrajnába.
Talán nálunk is lenne eső, mert így lehúzzuk a rolót hamarosan.
Idén Én sem akartam vetni semmit, de lehülyéztek a komáim, mert ugye a remény hal meg utoljára - szerintük, de most már ők is azt mondják, hogy kár volt a drága vetőmagért.
Az egyik gazda ismerős kb. százötven hektárt hagyott parlagon és semmit nem vetett, sajnos neki lesz IGAZA!
Válasz Ohaza63 #65300. hozzászólásáraÉs ezt pont ezen a minden szempontból teljesen jelentéktelenen kb 100 ezer km2-es területen gyakororolják.
Válasz Ohaza63 #65300. hozzászólásáraLátom új szakmából is megszerezted a diplomát.
Üdv Emberek!
Azért ez érdekes írás! Talán még sem alusisakos, aki azt gondolja, hogy...... HAARP.
Irán szétdurrantotta az amcsi radarokat a környéken és újból esik az eső, ráadásul 5 C fokkal csökkent a hőmérséklet.
Talán itt is ezt kellene csinálni!!
Különben beledöglünk!!!!
Szakács Árpád tollából!
"Vajon Magyarországon nem lenne több csapadék, ha Irán kiiktatná a területünkön lévő amerikai érdekeltségű radarokat és lokátorokat?
Az időjárás-módosítás háborús célú felhasználása, bár gyakran összeesküvés-elméletek tárgya, de történelmileg dokumentált katonai törekvés volt, amelynek számos fázisa megvalósult az elmúlt évtizedekben. Gondoljunk csak az úgynevezett Popeye hadműveletre, amikor a vietnámi háború alatt az amerikai hadsereg meghosszabbította a monszunidőszakot. Ennek során ezüst-jodidos felhőbeültetéssel fokozták a csapadékot, hogy sártengerré változtassák a Ho Si Minh-ösvényt, elvágva az ellenséges utánpótlást.Vagyis esőt “csináltak”.
A hidegháború alatt a szárazság előidézése – mint az ellenséges mezőgazdaság vagy vízkészletek tönkretételének eszköze – elméleti és gyakorlati szinten is megjelent. Bár a csapadék elnyomása technikailag bonyolultabb, mint a fokozása, a katonai tervezők körében felmerült a “csapadéklopás” elve. Ennek lényege, hogy egy terület felett mesterségesen “kicsapják” a nedvességet, így a szélirányban fekvő ellenséges területre már csak száraz levegő jut, aszályt okozva a mezőgazdaságban.
Ekkor már gazdag tapasztalatok álltak rendelkezésre a “szárazság csinálásában”.
1946-ban New York államban a Cirrus Projekt keretében hajtották végre az első sikeres felhőbeültetési kísérletet az Adirondack-hegység felett. A kutatások során itt figyelték meg először: ha túl sok részecskét juttatnak a felhőbe, a vízcseppek nem tudnak elég nagyra nőni a leeséshez, így a felhő “besülhet”, és elmarad az eső.
Az 1960-as években Missouriban végzett Whitetop-kísérlet célja az esőfokozás volt, de az utólagos elemzések azt mutatták, hogy a beavatkozás egyes területeken jelentősen csökkentette a csapadékot a várt növelés helyett. Ez a projekt a tudományos viták egyik legfőbb példája arra, hogyan sülhet el fordítva az időjárás-módosítás, azaz eső helyett hogyan lehet szárazság.
Nem sokkal később az ilyen típusú beavatkozások kockázatai (például a kiszámíthatatlan ökológiai károk) miatt az ENSZ létrehozta az ENMOD-egyezményt (Environmental Modification Convention). Az 1977-ben aláírt megállapodás kifejezetten tiltja a környezetmódosító technikák (köztük az időjárás befolyásolásának) katonai vagy ellenséges célú felhasználását, amennyiben az széles körű, tartós vagy súlyos károkat okoz. Az egyezmény értelmezése szerint a mesterségesen előidézett aszály, árvíz vagy a környezeti egyensúly felborítása háborús bűncselekménynek minősülhet.
Természetesen a tiltás betarthatatlan. Utah, Nevada, Colorado és Kalifornia USA-tagállamokban, évtizedek óta folynak az időjárás módosító programok. Bár a cél az esőcsinálás, a kritikusok és szomszédos államok gyakran vádolják ezeket a projekteket azzal, hogy “ellopják” az esőt, azaz a “felhők kifacsarásával” máshol okoznak szárazságot.
És hát közismert, hogy az elmúlt évtizedekben - főleg az USA és Izrael -, sportot űztek az ENSZ-egyezmények be nem tartásából. Ez a két ország nemcsak a népirtásban világelső, hanem az ellenségnek kiszemelt országokkal, népekkel szemben a legkegyetlenebb kínzásokkal élnek. Ebben pedig nem újdonság a nemzetgazdaságok meggyengítésén keresztüli nyomásgyakorlás. Az élelmiszer stratégiai jelentőségű, így a mezőgazdaságokban előidézett szárazságok “csinálása”, majd éhínség generálása ugyanolyan háborús cél, mint több tízezer kisgyerek legyilkolása.
Az iráni vezetés az elmúlt másfél évtizedben többször is megvádolta a Nyugatot – elsősorban az Egyesült Államokat és Izraelt –, hogy technológiai eszközökkel szándékosan akadályozzák az esőfelhők eljutását az országba, ezzel súlyosbítva az Iránt sújtó vízhiányt.
2011 és 2012 között Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnök többször kijelentette, hogy ellenséges országok “speciális berendezésekkel” kényszerítik a felhőket arra, hogy Európában adják ki csapadékukat, így azok már kiszáradva érnek Irán fölé. Állítása szerint ez egyfajta “puha háború”, amelynek célja az ország mezőgazdaságának tönkretétele.
2018-ban Gholam Reza Jalali tábornok, a polgári védelem vezetője “felhő- és hólopással” vádolta meg Izraelt. Bizonyítékként arra hivatkozott, hogy míg a környező országok (például Afganisztán vagy a mediterrán térség) hegyeit hó borítja 2200 méter felett, addig az iráni csúcsok szárazak maradtak.
Az elmúlt években újabb és újabb elméletek láttak napvilágot, miszerint az Irán körül telepített amerikai radarrendszerek (például Katarban vagy az Egyesült Arab Emírségekben) valójában időjárás-befolyásoló eszközök, amelyek megzavarják a felhők természetes áramlását.
A kérdésben igazi fordulatot az hozott, hogy Irán megsemmisítette az amerikai radarokat és lokátorokat az Öböl-menti országokban, és az időjárási viszonyok a régióban egyik napról a másikra megváltoztak.
Irakban és Iránban hetente heves esőzések voltak, a hőmérséklet 5°C-kal csökkent, és véget ért az iráni aszály.
Pakisztánban márciusban és áprilisban az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadék volt.
Azerbajdzsánban szinte folyamatosan esett, Baku egyes környékein még akár egy méternyi eső is hullott.
Az amerikai katonai bázisokat ért találatok után tapasztalt hirtelen esőzések “bizonyítják”, hogy a korábbi szárazságot mesterségesen tartották fenn. Nézzék csak ezeket a felvételeket az iráni esőzésekről és havazásról:
A World Resources Institute nemzetközi szervezet szerint a szárazságot a rossz vízhasználat okozta, Irán ugyanis szakmai szempontból nem megfelelően kezelte az aszályt.
Az a magyarázat hasonlít a viccbeli magyar plébános macskájának esetére, akire ráfogták az egyháztanács tagjai, hogy megette a pap 3 kiló marhahúsát. A bizonyítási eljárás során a macskát mérlegre tették, és pont 3 kilogrammot mutatott a súlya. - Na végre! - kiáltott fel az egyik egyháztanácsos - A hús már megvan, de hol a macska?
Tehát ha rossz volt a régi vízstratégia, akkor most egy új van, de akkor mi lett a régivel? Ha eddig rossz volt Irán vízstratégiája, akkor vajon mitől javult meg a helyzet az elmúlt két hónapban, amióta az USA és Izrael szétbombázta a régiót? És olyan földtől elrugaszkodott gondolat lenne, ha pont azt tekintenénk bizonyítéknak, amit tagadnak? És most, amikor látjuk, hogy a világ két leggonoszabb és legintelligensebb országa nem bír el Iránnal, vajon feltételezhető-e, hogy a perzsa észjárás pont a saját vízgazdálkodására nem találta a megoldást?
És mindenki tegye a szívére a kezét: ugye az teljesen valószerűtlen, hogy Irán és Izrael csak azért nem vetette be az iráni mezőgazdaságot szárazsággal sújtó éghajlat módosítási stratégiáját, mert az ENSZ azt éppen háborús bűncselekménynek minősítette?
Talán még ennél is érdekesebb kérdés: mi köze ezeknek a radar- és lokátorállomásoknak a globális szárazságok előidézéséhez? Vajon ezek csak ártalmatlan lokátorok és radarok?
És vajon Magyarországon nem lenne-e több csapadék, ha Irán kiiktatná a területünkön található amerikai érdekeltségű radarokat és lokátorokat? Nem lehet, hogy valamiben megint hazudnak nekünk?"
Válasz MPéter90 #65288. hozzászólásáraAz csak árnyèk. Amúgy most,9et látok az ègen,a Radaron meg pont kb. Ameddig ellátok egy gèp sincs. Mind messzebb van,meg nem is olyan irányba tart mint látom. Na? Szóval a Radaron talán fele ha rajta van.
Válasz Gatti #65296. hozzászólásáraUtálom az összeesküvés elméleteket de most már ez kezd fura lenni. Valami tuti történt, csináltak. Mindenhova mutat valamennyi mérhető csapadékot, kivéve ide.
Válasz csuti0 #65292. hozzászólásáraEső helyett akkor kaptál kerozint!
Válasz Gatti #65293. hozzászólásáraHa véletlen akkor lesz eső, az etetni fogja a sok konteóst rendesen.
Válasz Erdőjaro #65291. hozzászólásáraPedig könnyen lehet, erős hideg leszakadás lesz. Mivel nagyon rég volt csapadék és mindig fúj a szél, alacsony a páratartalom, ami sivatagi klímát idéz elő. Ezért éjszaka nagyon lehül majd a levegő. Durva azért így majdnem májusban.
Válasz SzikiSzokeveny #65290. hozzászólásáraHamarosan nem is nagyon lesz, fogyóban a kerozin tartalék. Globális kerozin hiány van a hornuzi szoros miatt. A Lufthansa 25.000 járatot törölt már most a többi is 4 hétre elegendő van csak.
Utánna mindenki 70-80 % törli alig lesz az égen gép, ez főleg az ellátási láncban okozna nagyobb bajt.
Válasz SzikiSzokeveny #65290. hozzászólásáraSzia!
Ebben a Magyar, pont kivétel, nézzél meg egy aszály térképet, pl. azt amit nemrég beraktak ide.
Ferihegy leszállító körén van a legnagyobb aszály. De pl. a múltkori pár napos esőből is itt hullott a legkevesebb, holott a modellek ide hozták az özönvizet. 10 percenként a fejünk felett húznak el a gépek, pár száz méteres magvasságban, nekem ne mondja senki, hogy ez nem befolyásolja a csapadék mennyiségét. Az idén eddig 81 mm.
Üdv.: Csuti
Válasz Gatti #65289. hozzászólásáraMostanában napokig nem volt nagy repülőgèp forgalom, mégsem esett. A világ legnagyobb repterei környékén javaszrészt sok a csapadék.
Válasz MPéter90 #65288. hozzászólásáraAzt nem tudom, de itt is hatalmas a repülőgép forgalom. Nem hiszem hogy túl egészséges lenne, amíg nem volt ukrán háború nem jött ennyi felénk.
Válasz Gatti #65286. hozzászólására
És mitől fekete a kondenzcsík?
Válasz Gatti #65286. hozzászólásáraIgen nem vagy messze ez Mezőtúron lőttem .
Válasz pate #65285. hozzászólásáraitt is ilyen az ég.
Válasz pate #65284. hozzászólására
Gondolom ennek nincs köze hozzá hogy nem esik az eső.
Válasz Gatti #65282. hozzászólásáraSzia, règ ota követem a hozzàszolàsaitokat Romàniàboʻl. Azt szerettem volna megkerdezni, hogy szerinted a GFS az ICON vagy az EMCF a megbizhatobb csapadek szempontjàból. Mi is azzal küzdünk..
Köszönöm a vàlaszod.
Nyugat európába nagyon sok eső hullott, míg kelet európába kevés. Valamint a törököknél is jóval több hullott mint felénk.
A lengyeleknél pedig nálunk is kevesebb csapadék volt.
Válasz TeljesenMindegy #65277. hozzászólásáraKukorica nélkül nem élet az élet.ma még vetettem egy kis naprát is meglátjuk melyik birja jobban.Bár itt nálunk most még a kelés is bizonytalan.
Válasz Tetrao #65279. hozzászólásáraPontosabban a kiégett ugar
Válasz TeljesenMindegy #65277. hozzászólásáraA kukorica és a napraforgó, és gyakorlatilag az összes tavaszi növény vetése egy halálugrás annak, aki nem tud öntözni. A jövő slágernövénye szerintem a zöldugar.
ezt csak úgy itt hagyom. Jól látszik hogy június és júliusra nem számolnak nagy viharokkal, sőt az anomália erősen minuszban van magyarország felett.
Nyilván ez még csak becslés de nem jó ómen.
Válasz Igazi Földönfutó #65276. hozzászólásáraEgy rendes gazdát semmi sem tántoríthat el a kukorica vetésétől. Még egy jó nagy, a holdról is látható méretű bukta sem.
Válasz SzikiSzokeveny #65272. hozzászólásáraTegnap vetettem a kukoricát “ majd lesz valami” felkiáltással.
Válasz erni #65270. hozzászólásáraBár úgy lenne és esne is, de sajnos most a friss gfs is kivett mindent.
Válasz erni #65268. hozzászólásáraEzt kérnénk ha lehet választani
Válasz SzikiSzokeveny #65272. hozzászólásáraElhiszem. Itt is kb 8centit tolólapozni kellett a föld tetejéből a vetőgéppel, hogy találjunk egy kis nedvességet a magnak. Némelyik sorköz olyan mint a krumplitöltögetés.
Válasz erni #65270. hozzászólásáraFelénk van, aki a vetést is abbahagyta. Majd ha mond komolyabb esőt, folytatják.