Válasz Netparaszt #5111. hozzászólásáraPár napja megkeresett egy jó barátom,aki szintén gazdálkodik,hogy mi a baj,hogy még mindig nem szántottam,hisz már február van. Kukorica tarlóim vannak,ami aratás után tárcsát,majd grúbert kapott,illetve facélia tarló,ami tárcsát,és lazítót. A facélia szépen combközépig megnőtt,mira a fagyok jöttek.
Elkezdtem beszélni a takarónövényekről,a mulcshagyásról,hogy idén növénykeveréket szeretnék vetni aratás után....ő csak a fejét rázta.Mi lesz a kukorica bogarakkal,ha nem lesz leszántva a szár,megesznek a pockok,az üszög port felveri az eső a kukorica levelére....Meg amúgy is,szántani kell,még ha sárba dagonyázunk,de akkor is. Megfogom bánni,hogy nem szántok.Igy köszöntünk el egymástól.
Én hiszek abban amit itt a fórumon tudok kihámozni a pozitiv hozzászólásokból.Mindenesetre,ha északnyugaton lenne előadás oda szívesen mennék...
Válasz Netparaszt #5116. hozzászólásáraMiért jobb olyan több ezer tagú keveréket kijuttatni aminek a 99%-át valószínűleg nem ismerjük, mint egy 1-8 tagú keveréket, aminek minden törzse szelektív táptalajon növesztett, majd felszaporított kultúra és biztosan ismerjük a funkcióját, talajéletben betöltött szerepét és tudjuk, hogy hasznos?
Honnan tudod, hogy amit felszaporítasz, az mind hasznos, vagy hogy nem szaporítasz fel patogén törzseket, legrosszabb esetben akár humán patogéneket?
Mit értesz "hibernált baktérium" alatt?
(gazdálkodom, nem baci -kereskedő vagyok, még mielőtt felmerülne a gyanú...)
Válasz Netparaszt #5098. hozzászólásáraEsetleg nem tudsz valami egyszerű értéket arra, hogy mondjuk egy jó teafőzőnek x idő alatt mennyire kell emelnie az oxigénszintet.
Vagy esetleg a teafőző oxigén szükséglete x liter vízhez percenként/óránként.
Azt tudom, hogy sok mindenen múlik az oxigén igény, hőmérséklet, tápanyag menyisége, minősége stb... De valami irányszám jó lenne.
Válasz alair #5115. hozzászólására Több ezer fajtából és jónéhány fajból összetevődő életközösség élő mikroorganizmusokból a bolti termékben lévő 1-8 fajta hibernált baktérium, néha egy-egy gomba ellenében. Pont ugyanannyival több szolgáltatást fognak végezni a területen.
Mivel élő, oxigénkedvelő mikrobákról van szó, nem palackozhatók.
Cserébe a legnagyobb hatású biológiai segítség a területnek.
Válasz Radocz #5085. hozzászólására A komposzt a leghatékonyabb, az ALKO csak arra szolgál, hogy olyan helyre is eljusson az oldat, ahova a komposzt nem és ha nincs elég komposzt, még mindig jobb oldattal permetezni, mint bolti baktériumtrágyával.
Válasz Radocz #5083. hozzászólására Olyan nincs, hogy el kell jutni.
Olyan van, hogy valaki eljuthat, ha jól csinálja és az időjárás is kegyes.
Pápán voltam traktort nézni, mondja az eladó, hogy azért adja el a vasait, mert az olaszok bérmunkában vetik direktben neki a kukoricát, ott már napi szinten fut a technológia évek óta.
Válasz Berente Antal #5077. hozzászólására Ha csak a TR miatt fújnád és ilyen a sűrűsége, én nem erőltetném a totált.
A sekély tárcsával úgyis meghúzod vetéssel, az elég lesz ennek.
Válasz .Feco. #5110. hozzászólására Ahogy beszélgettem a tszelnökkel, kérdeztem a forgatás nélküliről. Régen elkezdték, jól futott, jó terméseik voltak, majd ott állnak a vasak a sarokban, ha még el nem adták.
Csak azért álltak vissza a szántásra, mert az öreg főagronómus erősködött, de pedig szántani azt kell.
Ilyen a dinamizmusa a változásoknak egy kontraszelektált rendszerben.
Főleg, ha látják a kiindulást és 4 év múlva az eredményt. (Vagy a nem eredményt).
"
Erre ne alapozz. És igaza van Szanbergnek, amíg fel kell vállalni könnyen ígér bárki, mikor menni kell meg jön a vetítés, hogy húzzanak néhány napot az időn, amíg a sajátjuk fontosabb, csak neked pont azon múlik a siker.
Sokszor leírtuk már, de inkább leírom mégy egyszer. Sok nagy cég ellenérdekelt ezen technológiák terjedésében. Mindegy hogy gépforgalmazókról, inputanyag forgalmazókról, növszercégekről, vagy egyszerűen olyan termelőkről van szó, ahol a tulajdonos személye elválik a konkrét dolgozóktól, ez általában igaz. Számtalan kutatást, kísérleti parcellát, technológiai próbát láttam már, ahol végül csúnyűn megbukott ez a dolog, rendszerint azért, mert valki addig dolgozott, amíg sikerült bedugni a pajszert a küllők közé... Ez szinte mindig látszott hogy nem a rendszerrel van a baj, hanem valami emberi "mulasztás" történt.
Óvatos légy, nehogy valamilyen állását féltő dolgozó vagy kisfőnök miatt Te bukj nagyot a végén!
Jelenleg 3-4társaság van településenként sokhelyen, sosem lesz csak 1, mert akkor azok akkora hektárosak lennének, hogy nem lehetne átlátni, meg egyébként is mindegyik külön banda sosem fognak egyezni...
vadkárt meg hiába kapsz illetve hiába leszel jogosult rá ha a donzsér majd nem megy a tárcsával vetőgéppel akármivel, akkor kapa plussz kézi szemenkénti vetőtechnológia marad rád...
Válasz Richard. #5106. hozzászólásáraIgen, most kevés hó volt, eléggé hektikus az időjárás.Akkor ha ez a technológia bejön, akkor ezt fogod alkalmazni?
Válasz Pici #5103. hozzászólására
de miért ne próbálhatná meg?
Ha szárazságban nem működik a talajmegújítás akkor mi értelme van? Erre én ezt mondom...
csapadékos időben mindegy mit csinálsz könnyen jönnek a termések
Válasz emcett #5087. hozzászólásárakombájn vágta a szárat is,talajegyenetlenség miatt volt ,ahol 25centis szár maradt. Foltokba nem vághatom,ezért függőleges tengelyűvel lezuztam az egészet,kb 3centi magas maradt. igy meg már jó lett. sajna márciusra megköt az agyag,hogy simító,meg kombinátor kellett a szántásra,simítóval a porhanyós felső réteg agyagot ráhuzom a szántásra,sokhelyen 15centi por fedi a hantokat,erre meg talán a 40mili eső is kevés,vetés után,hijába a tömirítés,száraz a föld.sok eső meg elviszi a földet így. Kevés meg nem ázik be. Talán ezzel a verzióval egyenletesen nedves marad a föld,amin a kombinátor elboldogul,meg taalán a kelés sem ritkul vizhiány miatt. Régen még a hó beáztatta időben,utánna szét fagyott,demost nem igazán van ilyen.
Ha kipróbálod, akkor magadtól is látni fogod a különbséget.
"Hát ők direktbe még sosem vetettek,"
Ez nem jelenti azt hogy nem is fognak.
Főleg, ha látják a kiindulást és 4 év múlva az eredményt. (Vagy a nem eredményt).
Ez csak egyes hitetlenek véleménye lesz.
Egyébként, meg hiszem ha látom. Vagyunk ezzel így egy páran.
Javaslom olvass sokat és beszélj keveset!
Ja és ha teheted ülj végig nagyon figyelmesen egy Netparaszt okítást.
Tavasszal ha úgy alakul értesítelek, hogy mikor és hol lesz a TEA főzőm próba üzeme.
Ja és természetesen ez is fizetős lesz, mert nekem is pénzbe fog kerülni. Valamint a létszám is kiscsoportos lesz, hogy közelről láthassa mindenki.
És elképzelhető, hogy egy szerre több 1 m3 -es edényben fogjuk készíteni többféle komposztból több ideig mozgatva a vizet.
Mert ugye beszélnek itt "össze-vissza" emberek és ha nem próbálom akkor nem fogom látni.
"az Ő 3500hektárjukat fogják csinálni..."
Akkor az én 8 ha-os táblácskám már meg se konnyan nekik.
A közelben levő családi gazdaság nem vállalta be a művelést. Addig mentünk, míg találtunk "valakit".
A vadkár meg holnaptól egy kicsit nagyon másképp fog lenni.
Legalábbis dolgoznak rajta a fiúk.
Egyelőre azt kell elérni, hogy egy település határában max egy vadásztársaság legyen. Ezt itt mi (Újvároson)meg tudjuk valósítani.? (legalábbis dolgozunk rajta erősen).
De az egy másik topikba való.
Azt mondtam nézze meg majd nyáron is, necsak a mostani szúrásból vonja le a konklúziót. Ugyanazon területen a legjobb pálya esetén is mindig más lesz a végkifejlet.
Válasz szanberg #5097. hozzászólásáraAz a baj hogy hiába volt gyári pálcád ha most kiderült hogy nem is birtad jol használni .... ilyet irni hogy nyáron a szárasságban is probálja meg leszurni ilyet nem irna az aki elejétöl kezdve követi a topicot
Válasz Mf-es? #5084. hozzászólására Szerintem ne granuláld, azt garantáltan nem bírja ki a paránylények többsége.
Gondolj csak bele, hogy egy szántás is mekkora kárt okoz az életközösségben, mit csinál akkor egy granuláló.
Válasz kis Zombi #5088. hozzászólásáraÉrtem, és köszi! Arról nincs véletlenül képed, hogy aratás után, szárzúzás előtt hogy nézett ki a terület? Illetve még arra lennék kíváncsi, hogy milyen szárzúzó volt, és milyen mélységben grúberezted?
Válasz szanberg #5097. hozzászólására Ha pontosan tudod, hogy kell használni, akkor miért adsz most már sokadszorra félrevezető tanácsokat másoknak? Ez nem volt eddig jellemző erre a fórumra.
Válasz MrPoke #5094. hozzászólására Én nem próbáltam ilyen komparátort, szerintem csak tiszta vízzel működik. A normális DO méter az műkődik zagyban is.
Miért nem bizniszelsz kollégával, ajinek van a környéken, hogy mérjetek a tesztek során?
Utána már nem sokat kell méregetni, csak míg beállítod a szinteket és receptet.
Válasz Pici #5095. hozzászólásáraMost írjam le azt is, hogy már akkor régen volt GYÁRI! is meg még hamarabb saját gyártmányú pálcám is amikor még meg sem volt a topic...
Amúgy nemkell visszaolvasnom mert végig az elejétől olvasom és figyelemmel kísérem a témát, persze sokmindenre nem emlékszem nyílván.
de nyugi, nem ti találtátok fel a spanyol viaszt, amíg nemvolt ez a téma addig is tudtuk használni a pálcát hehe
Válasz Netparaszt #5092. hozzászólásáraÚriemberek mind a 2 és lusták visszaolvasni de ő azért már akkor ezen gondolkodott mikor mi még azt se tudtuk mi az a fedőnövény
A probléma, hogy színskála alapján kell meghatározni az értéket, és az tiszta vízre vonatkozik. Kérdés tartalmaz-e valami vegyületet, ami komposz teát kitisztítja. De ha senki nem próbálta, lehet rám vár a feladat.
Válasz szanberg #5090. hozzászólására Pálcát művelési nedvességnél szúrkálunk, nem beázott földön, nem aszályban tikkadt betonba...nem értem, miért kell mindent százszor elmondani neked, ha ennyire érdekel a téma?
Válasz kis Zombi #5088. hozzászólásáraMondjuk ebbe semmi talajmegújító nincsen, mindenki így csinálja, annyi, hogy akinek nincsen grubbere az tárcsázik és ott kevesebb az ilyen hosszú egyben maradt szár.
Adtál neki műtrágyát ősszel? Ha nem akkor siess mert ha beindul az élet olyan pentozán hatásod lesz, hogy már rá is nyomja bélyegét az esztendődre, hátrányból fog indulni a búzád
Hát ők direktbe még sosem vetettek, azért ahhoz nagyon kell tapasztalat, azt pont jókor kell elvégezni, de nyugi, akkor úgyis az Ő 3500hektárjukat fogját csinálni...
Mit akarsz termelni rajta?
Vadkárt meg majd meglátod, az ottani gazdák szerintem sosem kaptak még életükben, ha pedig erősködsz majd akkor a mézüzem jól nemfogja gondozni a területeidet, mivel övéké a vadásztársaság... Illetve ott van a határa, azt nemtudom a földed melyikbe esik, ebbe vagy a szomszédba!?!?
A penetrométert meg nyáron csont száraz talajon is próbáld meg, most minden talajon lebírod szúrni
Válasz Richard. #5079. hozzászólására"kuku tarlóra vagyok kiváncsi,mit eredményez,azt elősször most nem szántottam. Egyébként jól eltünt a szár. Vetőgépet nem fogja zavarni. ha ez így bevállik,akkor ez lesz a folyamat."
Szia!
Ennél a kukoricánál mi volt a folyamat, hogy szépen eltűnt a szár?
Aki komolyan gondolja az ötödik év végére el kell jutni a direkt vetésig.
Ezt nekem .Feco. bevállalta.
A balajti területet meg (Edelény szélén van egy Méz üzem, akik,) szintén bevállalják a területem "gondozását"
Ermike!
Te tudod, hogy hol a területem. Vigyél magaddal egy penetrométert és nem fogsz hinni a szemednek.
Előtte nézd meg a saját területed, majd itt a szomszédokét.
Az enyémet a vadak művelték. Viszont kárt nem csináltak benne.
Talán az idei vadkár több lesz, de arra meg fizetni fog a vadásztársaság, ha sikerrel járunk a törvényhozásnál.
Válasz Berente Antal #5076. hozzászólásáratárcsa gazdaságosabb nem? Akkor úgy is elvágja,vége lesz szerintem. Ami Nekem gruber után fönt maradt zölden,olyan mint a képen .vége van. Igaz,fagy néha volt -9 nem túl hideg,de elszáradt.
Válasz Berente Antal #5075. hozzászólásáravalahogy én is így gondolom! Kössz,hogy megosztottad az eseményeket! ez alapján kisérletezek. Vadak miatt őszi búza helyére őszi ment,Nyáron tarlón gruber,henger,ősszel kombinátor.tárcsa jobb lett volna. gyomosodik,de majd kifújjuk. ami különbséget látok,jelenleg Kicsi sűrű,erőteljesen bokrosodó sötétzöld állapotban van,ez a 3dik éve nem szántott,rengeteg szalma maradt rajt,vetéskor semmi tápanyagot nem kapott. Talán valami erdménye van a forgatás kihagyásnak,mert ilyen kinézetű még nem volt. Másik területen Mustár,olajretek,facélia,napra keveréket gruberrel kivégeztem,nem tárcsás a vetőgép,muszály volt. Ez vár tavaszig . Szárazság ellenére megnőtt a zöldség,gyomoknak ott nyoma nix. búzában Ez a gyomosodás is csak az elbsztt vetésforgó miatt van,különben zöldség megy bele majd aratás után,aztán majd tavaszi. kuku tarlóra vagyok kiváncsi,mit eredményez,azt elősször most nem szántottam. Egyébként jól eltünt a szár. Vetőgépet nem fogja zavarni. ha ez így bevállik,akkor ez lesz a folyamat. Vetőgép,marad a csúszócsoroszjás. Utóbbi években voltak szárazságok,de mégis működik. Van egy kicsi terület. 2014Augusztusában tarlón gruberrel süllyedeztem rajt,legközelebb 2015áprilisában lehetett rámenni a belviz miatt. Mély pontja a többi területnek,idefut a víz. Javíthatatlan.. Térdigérő csekmet,széltippan,meg minden féle fű. Mégegyszer gruber. Belevettettem tárcsással a kukut. Vastagon zöldelt a fű. Hlynek néztek,mi lesz ez.gyomirtó kifúj,kuku kikelt. 1000Négyzeten 9 mázsa lett. 3Mázsa /HA műtrágyával. Ez mégegyszer lehetségese? Én a mennyiséget csodálom,az ottlakók meg szántás nélkül nem élnek,ők elakadtak a fűböl növő kukoricánál. Hát,érdekes dolgok ezek.
Válasz Berente Antal #5077. hozzászólásáraTavaly én is azt hittem, hogy az olajretek túlélte a telet, de március közepére nyoma sem volt az ilyen friss zöld hajtású töveknek. Az is igaz, hogy még kapott utána némi fagyot a terület.
Válasz Richard. #5074. hozzászólására4. éve nem szántott tábláimon nem tapasztaltam a gyomosodás erősödést. 2015-ben búza után lazítás, (szalma fenn maradt), majd szept elején tak. növ. keverék vetés. Tavasszal valószínű kellhet egy tárcsa (a mai szemle alapján) kuk. vetés előtt.
Egyébként összefoglalva: forgatásmentességgel kezdtem 4 éve, nincs direktvetőgépem, sőt eddig a kalászost csúszócsoroszjással vetettem (ősszel már tárcsás lesz, de nem direkt-forráshiány miatt) Az eredmények nem romlottak, sőt. Most beiktattam a tak. növényt, kb néhány évig no-till nélkül, de számomra ez a végcél. Közben párhuzamosan kisérleti parcellákon no-till. Ha ennek eredményei tetszetősek, akkor a teljes terület átcsap notillbe (feltéve, ha addig lesz egy gabona direktvető az udvaron).
Válasz Pici #5068. hozzászólásáraA téma címéhez igazodva,az eddig leirtak alapján volt egy felépítési irányzat. Szántás elhagyása,egyéb talajlazító gépekkel,aztán ugyanúgy vetve minden. Gyomosodás erősödik,+takarónövény használat. Ezt sekéjen mondjuk gruberral,ha birja,talaj felület határán belekinlódni,mondjuk ősszel,mert nix direktvető tavaszra.tehát,muszály kaparászni a földet. Lényeg, irva volt,hogy humuszosítás. Szanberg kolléga egyből ,eke elad,Direktvető megvesz. Régebben irva vagyon,hogy direktvtővel csak az próbálkozzon,akinek kellő mértékben felkészült a talaja a dologra. Ezt Radócz úr,Netparaszt is említette,sokszor a talajbaktériumokat,meg mindenféle talajélet javító biológiát,amit a természet idővel szolgáltat,ami a humuszosításnak köszönhető. Akkor,ha Szanberg úr választad az illető kérdésére,miért egyböl direktvetővel kezdetné?? Nem kötözködés,csak sorrend felcserélődés van vélemények közt. Ami újabb keveredést okoz. Egy elméletre lenne szükség,talaj,meg éppen aktuális időjárási viszonyok nélkül. Miként érdemes humuszosítani?
Válasz fida91 #5053. hozzászólására A hasznosnak ítélt takarónövényes könyvekben sok jó példa is van, ki lehet egészíteni természetesen meg adaptálni, hogy csak olyan dolgok legyenek benne, amit itthon is el lehet érni.
Nagyjából már egy komplett, új könyvnél járunk
Válasz Pici #5068. hozzászólásáragombak kellenek a lebontashoz, szanberg ugylatom nem optimista, de ha jol lezuzom a naprat hamar elpusztitjak a maradvanyokat, akko wgybol mehet bele buza,
15528 hozzászólás
Válasz Netparaszt #5111. hozzászólásáraPár napja megkeresett egy jó barátom,aki szintén gazdálkodik,hogy mi a baj,hogy még mindig nem szántottam,hisz már február van. Kukorica tarlóim vannak,ami aratás után tárcsát,majd grúbert kapott,illetve facélia tarló,ami tárcsát,és lazítót. A facélia szépen combközépig megnőtt,mira a fagyok jöttek.
Elkezdtem beszélni a takarónövényekről,a mulcshagyásról,hogy idén növénykeveréket szeretnék vetni aratás után....ő csak a fejét rázta.Mi lesz a kukorica bogarakkal,ha nem lesz leszántva a szár,megesznek a pockok,az üszög port felveri az eső a kukorica levelére....Meg amúgy is,szántani kell,még ha sárba dagonyázunk,de akkor is. Megfogom bánni,hogy nem szántok.Igy köszöntünk el egymástól.
Én hiszek abban amit itt a fórumon tudok kihámozni a pozitiv hozzászólásokból.Mindenesetre,ha északnyugaton lenne előadás oda szívesen mennék...
Válasz Netparaszt #5116. hozzászólásáraMiért jobb olyan több ezer tagú keveréket kijuttatni aminek a 99%-át valószínűleg nem ismerjük, mint egy 1-8 tagú keveréket, aminek minden törzse szelektív táptalajon növesztett, majd felszaporított kultúra és biztosan ismerjük a funkcióját, talajéletben betöltött szerepét és tudjuk, hogy hasznos?
Honnan tudod, hogy amit felszaporítasz, az mind hasznos, vagy hogy nem szaporítasz fel patogén törzseket, legrosszabb esetben akár humán patogéneket?
Mit értesz "hibernált baktérium" alatt?
(gazdálkodom, nem baci -kereskedő vagyok, még mielőtt felmerülne a gyanú...)
Válasz Netparaszt #5098. hozzászólásáraEsetleg nem tudsz valami egyszerű értéket arra, hogy mondjuk egy jó teafőzőnek x idő alatt mennyire kell emelnie az oxigénszintet.
Vagy esetleg a teafőző oxigén szükséglete x liter vízhez percenként/óránként.
Azt tudom, hogy sok mindenen múlik az oxigén igény, hőmérséklet, tápanyag menyisége, minősége stb... De valami irányszám jó lenne.
Válasz alair #5115. hozzászólására Több ezer fajtából és jónéhány fajból összetevődő életközösség élő mikroorganizmusokból a bolti termékben lévő 1-8 fajta hibernált baktérium, néha egy-egy gomba ellenében. Pont ugyanannyival több szolgáltatást fognak végezni a területen.
Mivel élő, oxigénkedvelő mikrobákról van szó, nem palackozhatók.
Cserébe a legnagyobb hatású biológiai segítség a területnek.
Válasz Netparaszt #5114. hozzászólására"még mindig jobb oldattal permetezni, mint bolti baktériumtrágyával."
Miért?
Válasz Radocz #5085. hozzászólására A komposzt a leghatékonyabb, az ALKO csak arra szolgál, hogy olyan helyre is eljusson az oldat, ahova a komposzt nem és ha nincs elég komposzt, még mindig jobb oldattal permetezni, mint bolti baktériumtrágyával.
Válasz Radocz #5083. hozzászólására Olyan nincs, hogy el kell jutni.
Olyan van, hogy valaki eljuthat, ha jól csinálja és az időjárás is kegyes.
Pápán voltam traktort nézni, mondja az eladó, hogy azért adja el a vasait, mert az olaszok bérmunkában vetik direktben neki a kukoricát, ott már napi szinten fut a technológia évek óta.
Válasz Berente Antal #5077. hozzászólására Ha csak a TR miatt fújnád és ilyen a sűrűsége, én nem erőltetném a totált.
A sekély tárcsával úgyis meghúzod vetéssel, az elég lesz ennek.
Válasz .Feco. #5110. hozzászólására Ahogy beszélgettem a tszelnökkel, kérdeztem a forgatás nélküliről. Régen elkezdték, jól futott, jó terméseik voltak, majd ott állnak a vasak a sarokban, ha még el nem adták.
Csak azért álltak vissza a szántásra, mert az öreg főagronómus erősködött, de pedig szántani azt kell.
Ilyen a dinamizmusa a változásoknak egy kontraszelektált rendszerben.
Válasz Radocz #5105. hozzászólására""Hát ők direktbe még sosem vetettek,"
Ez nem jelenti azt hogy nem is fognak.
Főleg, ha látják a kiindulást és 4 év múlva az eredményt. (Vagy a nem eredményt).
"
Erre ne alapozz. És igaza van Szanbergnek, amíg fel kell vállalni könnyen ígér bárki, mikor menni kell meg jön a vetítés, hogy húzzanak néhány napot az időn, amíg a sajátjuk fontosabb, csak neked pont azon múlik a siker.
Sokszor leírtuk már, de inkább leírom mégy egyszer. Sok nagy cég ellenérdekelt ezen technológiák terjedésében. Mindegy hogy gépforgalmazókról, inputanyag forgalmazókról, növszercégekről, vagy egyszerűen olyan termelőkről van szó, ahol a tulajdonos személye elválik a konkrét dolgozóktól, ez általában igaz. Számtalan kutatást, kísérleti parcellát, technológiai próbát láttam már, ahol végül csúnyűn megbukott ez a dolog, rendszerint azért, mert valki addig dolgozott, amíg sikerült bedugni a pajszert a küllők közé... Ez szinte mindig látszott hogy nem a rendszerrel van a baj, hanem valami emberi "mulasztás" történt.
Óvatos légy, nehogy valamilyen állását féltő dolgozó vagy kisfőnök miatt Te bukj nagyot a végén!
Válasz Radocz #5105. hozzászólásárafigyelj én csak tippeket írtam, hogy legyen fogalmad azokról akikre támaszkodsz majd.
Melyik családi gazdaság nem vállalta?
Jelenleg 3-4társaság van településenként sokhelyen, sosem lesz csak 1, mert akkor azok akkora hektárosak lennének, hogy nem lehetne átlátni, meg egyébként is mindegyik külön banda sosem fognak egyezni...
vadkárt meg hiába kapsz illetve hiába leszel jogosult rá ha a donzsér majd nem megy a tárcsával vetőgéppel akármivel, akkor kapa plussz kézi szemenkénti vetőtechnológia marad rád...
Válasz Richard. #5106. hozzászólásáraIgen, most kevés hó volt, eléggé hektikus az időjárás.Akkor ha ez a technológia bejön, akkor ezt fogod alkalmazni?
Válasz Pici #5103. hozzászólására
de miért ne próbálhatná meg?
Ha szárazságban nem működik a talajmegújítás akkor mi értelme van? Erre én ezt mondom...
csapadékos időben mindegy mit csinálsz könnyen jönnek a termések
Válasz emcett #5087. hozzászólásárakombájn vágta a szárat is,talajegyenetlenség miatt volt ,ahol 25centis szár maradt. Foltokba nem vághatom,ezért függőleges tengelyűvel lezuztam az egészet,kb 3centi magas maradt. igy meg már jó lett. sajna márciusra megköt az agyag,hogy simító,meg kombinátor kellett a szántásra,simítóval a porhanyós felső réteg agyagot ráhuzom a szántásra,sokhelyen 15centi por fedi a hantokat,erre meg talán a 40mili eső is kevés,vetés után,hijába a tömirítés,száraz a föld.sok eső meg elviszi a földet így. Kevés meg nem ázik be. Talán ezzel a verzióval egyenletesen nedves marad a föld,amin a kombinátor elboldogul,meg taalán a kelés sem ritkul vizhiány miatt. Régen még a hó beáztatta időben,utánna szét fagyott,demost nem igazán van ilyen.
Válasz szanberg #5090 hozzászólásáraVálasz szanberg #5090. hozzászólására" most minden talajon lebírod szúrni"
A szomszédéba miért nem megy le?
Ha kipróbálod, akkor magadtól is látni fogod a különbséget.
"Hát ők direktbe még sosem vetettek,"
Ez nem jelenti azt hogy nem is fognak.
Főleg, ha látják a kiindulást és 4 év múlva az eredményt. (Vagy a nem eredményt).
Ez csak egyes hitetlenek véleménye lesz.
Egyébként, meg hiszem ha látom. Vagyunk ezzel így egy páran.
Javaslom olvass sokat és beszélj keveset!
Ja és ha teheted ülj végig nagyon figyelmesen egy Netparaszt okítást.
Tavasszal ha úgy alakul értesítelek, hogy mikor és hol lesz a TEA főzőm próba üzeme.
Ja és természetesen ez is fizetős lesz, mert nekem is pénzbe fog kerülni. Valamint a létszám is kiscsoportos lesz, hogy közelről láthassa mindenki.
És elképzelhető, hogy egy szerre több 1 m3 -es edényben fogjuk készíteni többféle komposztból több ideig mozgatva a vizet.
Mert ugye beszélnek itt "össze-vissza" emberek és ha nem próbálom akkor nem fogom látni.
"az Ő 3500hektárjukat fogják csinálni..."
Akkor az én 8 ha-os táblácskám már meg se konnyan nekik.
A közelben levő családi gazdaság nem vállalta be a művelést. Addig mentünk, míg találtunk "valakit".
A vadkár meg holnaptól egy kicsit nagyon másképp fog lenni.
Legalábbis dolgoznak rajta a fiúk.
Egyelőre azt kell elérni, hogy egy település határában max egy vadásztársaság legyen. Ezt itt mi (Újvároson)meg tudjuk valósítani.? (legalábbis dolgozunk rajta erősen).
De az egy másik topikba való.
Válasz Netparaszt #5099. hozzászólásáraMiért félrevezető?
Azt mondtam nézze meg majd nyáron is, necsak a mostani szúrásból vonja le a konklúziót. Ugyanazon területen a legjobb pálya esetén is mindig más lesz a végkifejlet.
Válasz szanberg #5097. hozzászólásáraAz a baj hogy hiába volt gyári pálcád ha most kiderült hogy nem is birtad jol használni .... ilyet irni hogy nyáron a szárasságban is probálja meg leszurni ilyet nem irna az aki elejétöl kezdve követi a topicot
Válasz Mf-es? #5084. hozzászólására Szerintem ne granuláld, azt garantáltan nem bírja ki a paránylények többsége.
Gondolj csak bele, hogy egy szántás is mekkora kárt okoz az életközösségben, mit csinál akkor egy granuláló.
Válasz kis Zombi #5088. hozzászólásáraÉrtem, és köszi! Arról nincs véletlenül képed, hogy aratás után, szárzúzás előtt hogy nézett ki a terület? Illetve még arra lennék kíváncsi, hogy milyen szárzúzó volt, és milyen mélységben grúberezted?
Válasz Netparaszt #5098. hozzászólásáraHa lenne olyan akinek van, én sem keresgélnék, alternatív megoldást.
Válasz szanberg #5097. hozzászólására Ha pontosan tudod, hogy kell használni, akkor miért adsz most már sokadszorra félrevezető tanácsokat másoknak? Ez nem volt eddig jellemző erre a fórumra.
Válasz MrPoke #5094. hozzászólására Én nem próbáltam ilyen komparátort, szerintem csak tiszta vízzel működik. A normális DO méter az műkődik zagyban is.
Miért nem bizniszelsz kollégával, ajinek van a környéken, hogy mérjetek a tesztek során?
Utána már nem sokat kell méregetni, csak míg beállítod a szinteket és receptet.
Válasz Pici #5095. hozzászólásáraMost írjam le azt is, hogy már akkor régen volt GYÁRI! is meg még hamarabb saját gyártmányú pálcám is amikor még meg sem volt a topic...
Amúgy nemkell visszaolvasnom mert végig az elejétől olvasom és figyelemmel kísérem a témát, persze sokmindenre nem emlékszem nyílván.
de nyugi, nem ti találtátok fel a spanyol viaszt, amíg nemvolt ez a téma addig is tudtuk használni a pálcát hehe
Válasz Netparaszt #5092. hozzászólásáraNa ne mond már!!!
Pont ezért írtam Radócznak, hogy majd próbálja meg olyankor is amikor nincsen nedvesség, mert nem ugyanaz a két végeredmény...
Válasz Netparaszt #5092. hozzászólásáraÚriemberek mind a 2 és lusták visszaolvasni de ő azért már akkor ezen gondolkodott mikor mi még azt se tudtuk mi az a fedőnövény
Válasz ata0 #5089. hozzászólására3-5eFt 50 mérésre elég. Utántöltő, 2eFt
A probléma, hogy színskála alapján kell meghatározni az értéket, és az tiszta vízre vonatkozik. Kérdés tartalmaz-e valami vegyületet, ami komposz teát kitisztítja. De ha senki nem próbálta, lehet rám vár a feladat.
Válasz szanberg #5090. hozzászólására Pálcát művelési nedvességnél szúrkálunk, nem beázott földön, nem aszályban tikkadt betonba...nem értem, miért kell mindent százszor elmondani neked, ha ennyire érdekel a téma?
Válasz kis Zombi #5088. hozzászólásáraMondjuk ebbe semmi talajmegújító nincsen, mindenki így csinálja, annyi, hogy akinek nincsen grubbere az tárcsázik és ott kevesebb az ilyen hosszú egyben maradt szár.
Adtál neki műtrágyát ősszel? Ha nem akkor siess mert ha beindul az élet olyan pentozán hatásod lesz, hogy már rá is nyomja bélyegét az esztendődre, hátrányból fog indulni a búzád
Válasz Radocz #5083. hozzászólásáraMéz üzem? A nagy cég ahol méhészkednek is?
Hát ők direktbe még sosem vetettek, azért ahhoz nagyon kell tapasztalat, azt pont jókor kell elvégezni, de nyugi, akkor úgyis az Ő 3500hektárjukat fogját csinálni...
Mit akarsz termelni rajta?
Vadkárt meg majd meglátod, az ottani gazdák szerintem sosem kaptak még életükben, ha pedig erősködsz majd akkor a mézüzem jól nemfogja gondozni a területeidet, mivel övéké a vadásztársaság... Illetve ott van a határa, azt nemtudom a földed melyikbe esik, ebbe vagy a szomszédba!?!?
A penetrométert meg nyáron csont száraz talajon is próbáld meg, most minden talajon lebírod szúrni
Válasz MrPoke #5082. hozzászólásáraMennyibe kerül egy ilyen teszt?
Válasz emcett #5087. hozzászólásáraKépek Január 2.-án készültek.
1. Szárzúzó, grubber, vetőgép
2. Itt több volt a szármaradvány. Szárzúzó, grubber, ásóborona, vetőgép.
Válasz Richard. #5079. hozzászólására"kuku tarlóra vagyok kiváncsi,mit eredményez,azt elősször most nem szántottam. Egyébként jól eltünt a szár. Vetőgépet nem fogja zavarni. ha ez így bevállik,akkor ez lesz a folyamat."
Szia!
Ennél a kukoricánál mi volt a folyamat, hogy szépen eltűnt a szár?
Válasz Radocz #5085. hozzászólásáraPont azért granulálnám,hogy a hatékonyságot növelném vele.
Válasz Mf-es? #5084. hozzászólásáraKi kell próbálni!
Aki nem akarja szaporítani a vízben, az kiszórhatja magát a komposztot is.
Ha számolunk, akkor ez kevésbé hatékony mint a folyadékban történő felszaporítás és 2 bár alatti kijuttatás.
Komposztban lévő jószágok,mennyit bírnak ki?
Lehetne granulálni,és műtrágyaszóróval kiszórni?
Tapasztalat leginkább az IBC tartályról van.
"miért egyböl direktvetővel kezdetné??"
Aki komolyan gondolja az ötödik év végére el kell jutni a direkt vetésig.
Ezt nekem .Feco. bevállalta.
A balajti területet meg (Edelény szélén van egy Méz üzem, akik,) szintén bevállalják a területem "gondozását"
Ermike!
Te tudod, hogy hol a területem. Vigyél magaddal egy penetrométert és nem fogsz hinni a szemednek.
Előtte nézd meg a saját területed, majd itt a szomszédokét.
Az enyémet a vadak művelték. Viszont kárt nem csináltak benne.
Talán az idei vadkár több lesz, de arra meg fizetni fog a vadásztársaság, ha sikerrel járunk a törvényhozásnál.
JBL Oxygen Test O₂
Van tapasztalata valakinek erről (vagy hasonló) gyors tesztekről?
Komposzt főző tesztjére szerintem bőven jó ez a pontosság.
Válasz Richard. #5079. hozzászólására
Válasz Berente Antal #5076. hozzászólásáratárcsa gazdaságosabb nem? Akkor úgy is elvágja,vége lesz szerintem. Ami Nekem gruber után fönt maradt zölden,olyan mint a képen .vége van. Igaz,fagy néha volt -9 nem túl hideg,de elszáradt.
Válasz Berente Antal #5075. hozzászólására
valahogy én is így gondolom! Kössz,hogy megosztottad az eseményeket! ez alapján kisérletezek. Vadak miatt őszi búza helyére őszi ment,Nyáron tarlón gruber,henger,ősszel kombinátor.tárcsa jobb lett volna. gyomosodik,de majd kifújjuk. ami különbséget látok,jelenleg Kicsi sűrű,erőteljesen bokrosodó sötétzöld állapotban van,ez a 3dik éve nem szántott,rengeteg szalma maradt rajt,vetéskor semmi tápanyagot nem kapott. Talán valami erdménye van a forgatás kihagyásnak,mert ilyen kinézetű még nem volt. Másik területen Mustár,olajretek,facélia,napra keveréket gruberrel kivégeztem,nem tárcsás a vetőgép,muszály volt. Ez vár tavaszig . Szárazság ellenére megnőtt a zöldség,gyomoknak ott nyoma nix.
búzában Ez a gyomosodás is csak az elbsztt vetésforgó miatt van,különben zöldség megy bele majd aratás után,aztán majd tavaszi. kuku tarlóra vagyok kiváncsi,mit eredményez,azt elősször most nem szántottam. Egyébként jól eltünt a szár. Vetőgépet nem fogja zavarni. ha ez így bevállik,akkor ez lesz a folyamat. Vetőgép,marad a csúszócsoroszjás. Utóbbi években voltak szárazságok,de mégis működik. Van egy kicsi terület. 2014Augusztusában tarlón gruberrel süllyedeztem rajt,legközelebb 2015áprilisában lehetett rámenni a belviz miatt. Mély pontja a többi területnek,idefut a víz. Javíthatatlan.. Térdigérő csekmet,széltippan,meg minden féle fű. Mégegyszer gruber. Belevettettem tárcsással a kukut. Vastagon zöldelt a fű. Hlynek néztek,mi lesz ez.gyomirtó kifúj,kuku kikelt. 1000Négyzeten 9 mázsa lett. 3Mázsa /HA műtrágyával. Ez mégegyszer lehetségese? Én a mennyiséget csodálom,az ottlakók meg szántás nélkül nem élnek,ők elakadtak a fűböl növő kukoricánál. Hát,érdekes dolgok ezek.
Válasz Berente Antal #5077. hozzászólásáraTavaly én is azt hittem, hogy az olajretek túlélte a telet, de március közepére nyoma sem volt az ilyen friss zöld hajtású töveknek. Az is igaz, hogy még kapott utána némi fagyot a terület.
Válasz Berente Antal #5076. hozzászólásáraÚgy tűnik a Tr túlélte a telet, ha rá lehet menni, kap egy totálist.
Mai képek
Válasz Richard. #5074. hozzászólására4. éve nem szántott tábláimon nem tapasztaltam a gyomosodás erősödést. 2015-ben búza után lazítás, (szalma fenn maradt), majd szept elején tak. növ. keverék vetés. Tavasszal valószínű kellhet egy tárcsa (a mai szemle alapján) kuk. vetés előtt.
Egyébként összefoglalva: forgatásmentességgel kezdtem 4 éve, nincs direktvetőgépem, sőt eddig a kalászost csúszócsoroszjással vetettem (ősszel már tárcsás lesz, de nem direkt-forráshiány miatt) Az eredmények nem romlottak, sőt. Most beiktattam a tak. növényt, kb néhány évig no-till nélkül, de számomra ez a végcél. Közben párhuzamosan kisérleti parcellákon no-till. Ha ennek eredményei tetszetősek, akkor a teljes terület átcsap notillbe (feltéve, ha addig lesz egy gabona direktvető az udvaron).
Válasz Pici #5068. hozzászólásáraA téma címéhez igazodva,az eddig leirtak alapján volt egy felépítési irányzat. Szántás elhagyása,egyéb talajlazító gépekkel,aztán ugyanúgy vetve minden. Gyomosodás erősödik,+takarónövény használat. Ezt sekéjen mondjuk gruberral,ha birja,talaj felület határán belekinlódni,mondjuk ősszel,mert nix direktvető tavaszra.tehát,muszály kaparászni a földet. Lényeg, irva volt,hogy humuszosítás. Szanberg kolléga egyből ,eke elad,Direktvető megvesz. Régebben irva vagyon,hogy direktvtővel csak az próbálkozzon,akinek kellő mértékben felkészült a talaja a dologra. Ezt Radócz úr,Netparaszt is említette,sokszor a talajbaktériumokat,meg mindenféle talajélet javító biológiát,amit a természet idővel szolgáltat,ami a humuszosításnak köszönhető. Akkor,ha Szanberg úr választad az illető kérdésére,miért egyböl direktvetővel kezdetné?? Nem kötözködés,csak sorrend felcserélődés van vélemények közt. Ami újabb keveredést okoz. Egy elméletre lenne szükség,talaj,meg éppen aktuális időjárási viszonyok nélkül. Miként érdemes humuszosítani?
Válasz Netparaszt #5072. hozzászólásáraegy megrendelve,
Válasz fida91 #5053. hozzászólására A hasznosnak ítélt takarónövényes könyvekben sok jó példa is van, ki lehet egészíteni természetesen meg adaptálni, hogy csak olyan dolgok legyenek benne, amit itthon is el lehet érni.
Nagyjából már egy komplett, új könyvnél járunk
Válasz ermike #5067. hozzászólásáraNetparaszt is brókerféle volt régebben.......
Válasz Pici #5068. hozzászólásáragombak kellenek a lebontashoz, szanberg ugylatom nem optimista, de ha jol lezuzom a naprat hamar elpusztitjak a maradvanyokat, akko wgybol mehet bele buza,