Szóval csütörtökön leszek az Agromashexpo FVM standján 15 órától. Lesz kis notill és forgatás nélküli tapasztalati bemutató a tavalyi évről és fel lehet tenni indiszkrét kérdéseket.
Jöhetnek komoly parasztok és "futtottak mégek" is, nem válogatok.
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraHa nedves év van, a fehérhere szépen működne a sorközben. Egy olyan aszályosban viszont, mint a tavalyi nem volna érdemes költeni rá.
A tölcséres kérdéssel még foglalkozom, hogy felmerült-e bárkinél ez a probléma, de jogos a gondolat
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraA zöldtrágya vetőddel tudnád szórni a sorközbe, csak 8 soronként nem lenne lenne haladós, meg sok lenne a taposási kár.
Fényképen már láttam sorkozművelőre szerelt vetőgépet
Válasz Netparaszt #4417. hozzászólásáraGyomirtás után,méteres kukoricába kiszórni a hereféléket?Következő tavaszig meghagyni?Mit csinálna a mag,ami a kukorica tölcsérbe esik??Vagy mit szólna a kukorica neki?
Válasz fida91 #4416. hozzászólására Ez a herekérdés a gyengém. Erre a bíborherére vonatkozik minden együttvetett tapasztalatom.
Láttam fehérhere sortakarással kukoricát, alexandriaival gabonát, de én csak ezzel próbáltam és ez működött. 2-3 kg/Ha volt kiszórva hektáronként.
A legnagyobb hasznát a virágzásán és a nitrogénkötésen kívül abban látom, hogy szecskázóval aratással az első eső után zöldbe borul a tarló, így megspórolja az ember a vetőmagot és vetést.
Azt utána lehet legeltetni, kaszálni a kapások vetése előtt.
Válasz Praetor #4413. hozzászólásáraBocs, ezt a vörös-bíbort állandóan keverem. Én erről beszélek: Bíborhere (Trifolium incarnatum), ez működött.
A többi here életciklusa szerintem nem passzol a gabonához, mert nyáron is viszi a vizet, ez meg elvirágzik és leszárad a kalászolás elején.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraHa búzát vetnél herekeverékkel együtt (fehér, bíbor, vörös), akkor a keveréket milyen normával szórnád, és milyen arányt állítanál be a 3 hereféle között?
A búzát kell-e növelt, vagy dupla gabona sortávra vetni?
Azt korábban említetted, hogy a búza minimum normán menjen. Ez nálunk ~230-280kg.
Együttvetés esetén a szeptember első dekádja megfelelő idő?
Bocs a sok kérdésért.
Válasz PéZé #4410. hozzászólásáraSarokköszörűvel faragd meg a szívkapát, hogy csak 6 cm széles legyen végig, mint a közepén. Hegyét rakasd fel keményfémmel, mert faragva jobban kopik.
Válasz Netparaszt #4399. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy az olajretek, mustár pohánka facélia keverék az általad leírt variációk közül melyikbe tartozik? Sajnos a pohánka már kifagyott novemberben belőle és nagymértékben a mustár dominál, amiből egy kicsit sokat sikerült vetni.A grúberos témában azt osszátok meg velem, hogy a mélyebb művelésnél érdemes a duplaszív kapát használni vagy annál is keskenyebbet?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólására A minimális talajzavarás a cél, ezért olyat érdemes választani abból is, ami nem úgy dolgozik, mint egy rosszabb eke.
Lúdtalpkapával csak sekélyen dolgozni, mélyen csak vékony kapákkal.
Egy rövidtárcsa-grubber kombinációval szépen fel lehet javítani a talajokat.
A szántásnál mindenképp jobb lesz
Válasz némedi #4403. hozzászólására A nitrát N feleslegesen sok a talajban. Ha szeretnéd, hogy az a nitrátmennyiség megmaradjon, érdemes az ilyen területekre olyan növényt vetni, ami fel is szívja és nagyobb biomasszával hasznosítja azt a nitrátmennyiséget, mint a tyúkhúr.
A keresztesvirágúak, a nagy gyökeret hozó retek és répafélék jók ilyen célra.
A növényeket meg vagy bedolgozod sekélyen vagy feleteted, így megvan a haszon.
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNálam is minden tyúkhur lett csak nem mertem kérdezni mert már annyit kérdeztem, hogy szerintem a falra másznak tőlem.
Van egy 5ha-os területem, ahol kora őszi káposztafélék után csak múcsoztam, talajmunka nem volt. Az enyhe november és decembernek köszönhetően a területen elburjánzott a tyúkhúr és a paprika paréj. Mára a paprika paréj kifagyott, de a tyúkhúr 30 cm vastagon takarja a területet.
Van-e ennek a takarásnak jelentősége? Mire utal, hogy pont ez a két gyomnövény szelektálódott ki ilyen nagy koncentrációban?
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEzen szempontok alapján akkor a grubber felejtős?, mert némelyik kevesebb mulcsot hagy, mint egy rossz eke:), másrészt mindent mindennel összekavar és a rétegrendnek is ad.
Válasz Sötét Paraszt #4398. hozzászólásáravan takart táblám tavaszra, de a keverékben egyenlőre tulnyomó többségben elfagyó növények vannak túlsúlyban, kíváncsi vagyok, hogy a kifagyú növnyek elpusztulása utn, de még a tavaszi főnövény vetése előtt mennyire fejlődnek az évelő és áttelelő komponensek...
Az idén is szerettem volna ilyet, de az időjárás elég zord volt nyáron, nem mertem július augusztusban herét telepíteni...
Válasz cimbike. #4396. hozzászólására Nem a gazdálkodásodban, csak a takarónövényes ismereteidben kételkedem a leírtak alapján.
Lehet olyan takarónövény keveréket vetni ősszel, amiből nem marad semmi talajtakarás márciusra, ráadásul a mély lukakokon keresztül még jobban kiszárad, mint a feketére művelt, télen összeállt föld.
Van olyan keverék is, amit ha élve hagysz, művelhetetlenségig képes kiszárítani a talajt a vetésig.
Lehet olyat is vetni, ami egészen vetésig vastagon takarja a talajt, mégis könnyen eldolgozható vetés előtt, ez a homokon aranyat ér.
Nekem úgy tűnik, ezekkel a különbségekkel nincs tapasztalatod, s ebből indul ki az az egész gondolat.
Válasz .Feco. #4397. hozzászólására Majd esetleg jövőre, ha lesz egy két takart táblám( nem búzáva hehe) jobban látom mi is a helyzet.
Most megkérdjük mégegysze, olyant nem fogsz csinálni idén, mint amit beágyaztá a mútkor videjót (persze nem júniusba vetve)?
Válasz Sötét Paraszt #4395. hozzászólásáranézz meg egy búzatáblát árcius végén, április elején. Nem nedvesebb semmivel sem, mint a pucér felszin, csak nyírkos. a takart talaj csak extrém csapadékos évben lesz sáros, vizes dagonyás, olyankor, amikor a szántott talajon is csak csónakázni lehet.
Ugyanakkor a búza földjét tavasszal bármikor megkaparod, földnedves, párás, míg egy szántást a szél és a direkt napsütés porossá szárít...
A kulcsszó pufferhatás. Ha kap egy esőt sokkal hamarabb mehetsz rá, mint a szántásra, ugyanakkor kiszáradni is lassabb ütemben szárad.
A talajhőmérséklet egy érdekes kérdés. Volt néhány éve, amikor április 3-án még hó borított mindent, 15-én meg már vetették a kukoricát. Ezt nagy biztonsággal nem lehet takart talajon. De ez egyszeri dolog volt, erre nem lehet, és nem is szabad készülni. A mai éghajlati viszonyok között a mi földrajzi magasságunkban inkább az igaz, hogy a talaj a vetési hőmérsékletet sokkal hamarabb eléri, minthogy volna értelme vetni. Ezért van az, hoyg aki csak hőmérsékletet méreget, van hogy március végén már veti a forgót, extrém esetben a kukoricát. (néhny éve a DOW hidegtűrő kukoricáit vetették kisérletként március közepén is, 6 fokos talajba). Aztán kiderül hogy mit hoz az április. Ha április végére 20-25 fokok vannak akkor az nyert aki megkockáztatta a nagyon korai vetést, mert a többieknek úgy kiszárad a talaj, hogy kelési problémáik lesznek (itt akár 16-18 C-os talajhő is kialakulhat, ami már határeset káros...) ha viszont bejön egy áprilisi hideg esős idő, akkor a korai fecskék bexopták, és az járt jobban aki nem kapkodott. Talajtakarás esetén ez a hatás pufferolódik: egy nagyon forró száraz április esetén marad nedves talajod későbbre is, ha viszont van egy hirtelen lehűlés az nem közvetlenül éri a talajfelszint, és mérsékli a streszt. Szerintem.
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólásáraÉn kB 8-10 év probalgatom a forgatasnelkuliseget, a minimum muvelest, illetve a direktvetest a saját talajaimon, azok sajataossagaval, illetve a saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Ebben te ketelkedsz? Te mennyi ideje próbálkozol? Ne arra vagyok kíváncsi ahol mas f*szaval vered csalant, hanem a saját tapasztalataidra. Vagy legalábbis ahol minden egyes művelet ott voltál.
Tudod én is nézem a youtubeon az amerikai videókat, de azok egye teruleteken nem működnek. Nekem is vannak jóindulatú talajaim, ahol bármit elkovetsz nem tudsz hibazni. Az igazi réti talaj nem ilyen. Meg fogom emelni a kapalom, ha a k k belvizjarta talajokon is mukodik az elmelet! Kiserletezni persze lehet és kell is! De kijelentgetni nagyon nagy dolgokat, az elég nagy merészség!
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólására C mester egy szóval nem mondta, hogy úgy van, csak aztata gondolja.
A talajtakaró mulcs vagy növíny véd a kiszáradástó meg a főmelegedístő is, akkó nincsen valahó valami ellentmondás a vetésidőve ?
Csak Fecó mester hegyi vetéses videója miatt kérdjük.?
Válasz cimbike. #4392. hozzászólására Nemár, hányszor kell még elmondani?
Az még nem baj, hogy valamiről nem tudsz, valamit nem ismersz. Az már nagyobb baj, hogy általad nem ismert dolgokról tényként beszélsz.
A legnagyobb meg talán az, hogy meg sem hallgatod azt, aki már jöval több olyat látott, amit te nem, ráadásul gyakorlati tapasztalat mellett tudományos kutatások pontos méréseivel igazolja, hogy nem valós a gondolatod.
A tényekkel ne vitatkozzunk már, ha lehetőséged van meg is tanulni azokat.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraEn is ugy gondolom, hogy takarassal kitolodhaz a vetesido. Egyszeruen nem tud kiszaradni a talajfelszin. Vannak evek, hogy még igy is nehezen, hogy takaratlan.
Válasz papa maci #4387. hozzászólására Az én szempontom a lazító kiválasztásánál, hogy az eszköz éppen átdolgozza a talajszelvényt, amiben húzom. Se többet ne dolgozzon, se kevesebbet, a munkaintenzitása pont megfelelő legyen a legkisebb mértékű zavaráshoz.
Ahogy nézem, közepes kötöttségű talajokig a szárnyak nélküli lazító is szép munkát végez, minimális lóerőigénnyel a szárnyasokhoz képest.
Bizonyos talajoknál nem előnyös a szárnyas, emelő hatású eszköz sem.
Én először kölcsönkérnék vagy bérelnék a környéken olyan lazítót, amilyet szeretnék, húznék néhány sort, aztán megásnám a munkáját.
Akkor dolgozik jól, ha az eszköz művelési mélységében folyamatos az átdolgozott szelvény, kialakult a roppantott pórustér, de minél kevésbé vannak összekeverve a talajszintek.
Ilyet létre lehet hozni egy olyan vékony késes lazítóval is, megfelelő kapaosztással, amely a szárnyas lazító felét kéri erőben.
Válasz Marti Miklós #4368. hozzászólására Volt ahol kevesebb, volt ahol több szalma, de alapvetően nagy sortisztítás nem volt. A rizsföldek szerintem nagyon cudar minőségűek szoktak lenni a hosszas anaerob állapot és agyonművelés miatt, ráadásul kötöttebbek is.
Ha ilyenen el lehet jutni a direktvetésig, akkor nagyjából bárhol.
Válasz papa maci #4383. hozzászólásáraEzek jók lennének(rögölési szempontból)? 1db-ot az Mtz-80-as húzna, 2-t egy 105 lovas forterra...
Majd havert rádumálmom egy 3 beállásos vázra...
Válasz Netparaszt #4377. hozzászólásáraNem, de most összelegóztam: Vetés ápr 23. , 96mm aug.16-ig. Utána esett, de már halottnak a csók)8.11-edikei képek...ha sikerül feltölteni...
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólására Aki EM-Biót árul, más galádságra is képes
Fogalmam sincs az ödszetételéről, de az információik alapján fermentáló mikrobák vonalát követi, mint az EM.
Ez nem tűnik jó iránynak, az EMről írtam a talajdoktoron.
Változatosságot növelni érdekes lehet, de ezzel sok hektár kezelésére én nem költenék.
16454 hozzászólás
Válasz Netparaszt #4422. hozzászólásáraValami fejes lesz?Mondjuk gyuricza,mint vitapartner?Meddig tart?
Szóval csütörtökön leszek az Agromashexpo FVM standján 15 órától. Lesz kis notill és forgatás nélküli tapasztalati bemutató a tavalyi évről és fel lehet tenni indiszkrét kérdéseket.
Jöhetnek komoly parasztok és "futtottak mégek" is, nem válogatok.
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraHa nedves év van, a fehérhere szépen működne a sorközben. Egy olyan aszályosban viszont, mint a tavalyi nem volna érdemes költeni rá.
A tölcséres kérdéssel még foglalkozom, hogy felmerült-e bárkinél ez a probléma, de jogos a gondolat
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraA zöldtrágya vetőddel tudnád szórni a sorközbe, csak 8 soronként nem lenne lenne haladós, meg sok lenne a taposási kár.
Fényképen már láttam sorkozművelőre szerelt vetőgépet
Válasz Netparaszt #4417. hozzászólásáraGyomirtás után,méteres kukoricába kiszórni a hereféléket?Következő tavaszig meghagyni?Mit csinálna a mag,ami a kukorica tölcsérbe esik??Vagy mit szólna a kukorica neki?
Válasz fida91 #4416. hozzászólására Ez a herekérdés a gyengém. Erre a bíborherére vonatkozik minden együttvetett tapasztalatom.
Láttam fehérhere sortakarással kukoricát, alexandriaival gabonát, de én csak ezzel próbáltam és ez működött. 2-3 kg/Ha volt kiszórva hektáronként.
A legnagyobb hasznát a virágzásán és a nitrogénkötésen kívül abban látom, hogy szecskázóval aratással az első eső után zöldbe borul a tarló, így megspórolja az ember a vetőmagot és vetést.
Azt utána lehet legeltetni, kaszálni a kapások vetése előtt.
Válasz Netparaszt #4414. hozzászólásáraKöszönöm. A bíborherét milyen vetőmag mennyiséggel tennéd a búza mellé?
Mikor lenne az ideális vetési idő?
Válasz Praetor #4413. hozzászólásáraBocs, ezt a vörös-bíbort állandóan keverem. Én erről beszélek: Bíborhere (Trifolium incarnatum), ez működött.
A többi here életciklusa szerintem nem passzol a gabonához, mert nyáron is viszi a vizet, ez meg elvirágzik és leszárad a kalászolás elején.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraHa búzát vetnél herekeverékkel együtt (fehér, bíbor, vörös), akkor a keveréket milyen normával szórnád, és milyen arányt állítanál be a 3 hereféle között?
A búzát kell-e növelt, vagy dupla gabona sortávra vetni?
Azt korábban említetted, hogy a búza minimum normán menjen. Ez nálunk ~230-280kg.
Együttvetés esetén a szeptember első dekádja megfelelő idő?
Bocs a sok kérdésért.
Most(is) lesz a DoQ-n 14:30 kor az a porviharos adás..... ha valakit esetleg.....
Válasz PéZé #4410. hozzászólásáraSarokköszörűvel faragd meg a szívkapát, hogy csak 6 cm széles legyen végig, mint a közepén. Hegyét rakasd fel keményfémmel, mert faragva jobban kopik.
Válasz Netparaszt #4399. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy az olajretek, mustár pohánka facélia keverék az általad leírt variációk közül melyikbe tartozik? Sajnos a pohánka már kifagyott novemberben belőle és nagymértékben a mustár dominál, amiből egy kicsit sokat sikerült vetni.A grúberos témában azt osszátok meg velem, hogy a mélyebb művelésnél érdemes a duplaszív kapát használni vagy annál is keskenyebbet?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólására A minimális talajzavarás a cél, ezért olyat érdemes választani abból is, ami nem úgy dolgozik, mint egy rosszabb eke.
Lúdtalpkapával csak sekélyen dolgozni, mélyen csak vékony kapákkal.
Egy rövidtárcsa-grubber kombinációval szépen fel lehet javítani a talajokat.
A szántásnál mindenképp jobb lesz
Válasz nyilasmisi1 #4404. hozzászólására Szerintem a kérdésekkel semmi gond nincs, azért van a fórum.
Válasz némedi #4403. hozzászólására A nitrát N feleslegesen sok a talajban. Ha szeretnéd, hogy az a nitrátmennyiség megmaradjon, érdemes az ilyen területekre olyan növényt vetni, ami fel is szívja és nagyobb biomasszával hasznosítja azt a nitrátmennyiséget, mint a tyúkhúr.
A keresztesvirágúak, a nagy gyökeret hozó retek és répafélék jók ilyen célra.
A növényeket meg vagy bedolgozod sekélyen vagy feleteted, így megvan a haszon.
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraSok a N a területen. A tyúkhúr elég jó takarónövény, jól takar, kevés vizet fogyaszt .
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNitrogénbőséget jelzi a tyukhúr
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNálam is minden tyúkhur lett csak nem mertem kérdezni mert már annyit kérdeztem, hogy szerintem a falra másznak tőlem.
Van egy 5ha-os területem, ahol kora őszi káposztafélék után csak múcsoztam, talajmunka nem volt. Az enyhe november és decembernek köszönhetően a területen elburjánzott a tyúkhúr és a paprika paréj. Mára a paprika paréj kifagyott, de a tyúkhúr 30 cm vastagon takarja a területet.
Van-e ennek a takarásnak jelentősége? Mire utal, hogy pont ez a két gyomnövény szelektálódott ki ilyen nagy koncentrációban?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólásáraSzerintem a gruber itt a sekély műveléshez kellene... Mert nem (teljesen)feketére művel, mint a tárcsa, hanem kever...
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEzen szempontok alapján akkor a grubber felejtős?, mert némelyik kevesebb mulcsot hagy, mint egy rossz eke:), másrészt mindent mindennel összekavar és a rétegrendnek is ad.
Válasz Sötét Paraszt #4398. hozzászólásáravan takart táblám tavaszra, de a keverékben egyenlőre tulnyomó többségben elfagyó növények vannak túlsúlyban, kíváncsi vagyok, hogy a kifagyú növnyek elpusztulása utn, de még a tavaszi főnövény vetése előtt mennyire fejlődnek az évelő és áttelelő komponensek...
Az idén is szerettem volna ilyet, de az időjárás elég zord volt nyáron, nem mertem július augusztusban herét telepíteni...
Válasz cimbike. #4396. hozzászólására Nem a gazdálkodásodban, csak a takarónövényes ismereteidben kételkedem a leírtak alapján.
Lehet olyan takarónövény keveréket vetni ősszel, amiből nem marad semmi talajtakarás márciusra, ráadásul a mély lukakokon keresztül még jobban kiszárad, mint a feketére művelt, télen összeállt föld.
Van olyan keverék is, amit ha élve hagysz, művelhetetlenségig képes kiszárítani a talajt a vetésig.
Lehet olyat is vetni, ami egészen vetésig vastagon takarja a talajt, mégis könnyen eldolgozható vetés előtt, ez a homokon aranyat ér.
Nekem úgy tűnik, ezekkel a különbségekkel nincs tapasztalatod, s ebből indul ki az az egész gondolat.
Válasz .Feco. #4397. hozzászólására Majd esetleg jövőre, ha lesz egy két takart táblám( nem búzáva hehe) jobban látom mi is a helyzet.
Most megkérdjük mégegysze, olyant nem fogsz csinálni idén, mint amit beágyaztá a mútkor videjót (persze nem júniusba vetve)?
Válasz Sötét Paraszt #4395. hozzászólásáranézz meg egy búzatáblát árcius végén, április elején. Nem nedvesebb semmivel sem, mint a pucér felszin, csak nyírkos. a takart talaj csak extrém csapadékos évben lesz sáros, vizes dagonyás, olyankor, amikor a szántott talajon is csak csónakázni lehet.
Ugyanakkor a búza földjét tavasszal bármikor megkaparod, földnedves, párás, míg egy szántást a szél és a direkt napsütés porossá szárít...
A kulcsszó pufferhatás. Ha kap egy esőt sokkal hamarabb mehetsz rá, mint a szántásra, ugyanakkor kiszáradni is lassabb ütemben szárad.
A talajhőmérséklet egy érdekes kérdés. Volt néhány éve, amikor április 3-án még hó borított mindent, 15-én meg már vetették a kukoricát. Ezt nagy biztonsággal nem lehet takart talajon. De ez egyszeri dolog volt, erre nem lehet, és nem is szabad készülni. A mai éghajlati viszonyok között a mi földrajzi magasságunkban inkább az igaz, hogy a talaj a vetési hőmérsékletet sokkal hamarabb eléri, minthogy volna értelme vetni. Ezért van az, hoyg aki csak hőmérsékletet méreget, van hogy március végén már veti a forgót, extrém esetben a kukoricát. (néhny éve a DOW hidegtűrő kukoricáit vetették kisérletként március közepén is, 6 fokos talajba). Aztán kiderül hogy mit hoz az április. Ha április végére 20-25 fokok vannak akkor az nyert aki megkockáztatta a nagyon korai vetést, mert a többieknek úgy kiszárad a talaj, hogy kelési problémáik lesznek (itt akár 16-18 C-os talajhő is kialakulhat, ami már határeset káros...) ha viszont bejön egy áprilisi hideg esős idő, akkor a korai fecskék bexopták, és az járt jobban aki nem kapkodott. Talajtakarás esetén ez a hatás pufferolódik: egy nagyon forró száraz április esetén marad nedves talajod későbbre is, ha viszont van egy hirtelen lehűlés az nem közvetlenül éri a talajfelszint, és mérsékli a streszt. Szerintem.
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólásáraÉn kB 8-10 év probalgatom a forgatasnelkuliseget, a minimum muvelest, illetve a direktvetest a saját talajaimon, azok sajataossagaval, illetve a saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Ebben te ketelkedsz? Te mennyi ideje próbálkozol? Ne arra vagyok kíváncsi ahol mas f*szaval vered csalant, hanem a saját tapasztalataidra. Vagy legalábbis ahol minden egyes művelet ott voltál.
Tudod én is nézem a youtubeon az amerikai videókat, de azok egye teruleteken nem működnek. Nekem is vannak jóindulatú talajaim, ahol bármit elkovetsz nem tudsz hibazni. Az igazi réti talaj nem ilyen. Meg fogom emelni a kapalom, ha a k k belvizjarta talajokon is mukodik az elmelet! Kiserletezni persze lehet és kell is! De kijelentgetni nagyon nagy dolgokat, az elég nagy merészség!
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólására C mester egy szóval nem mondta, hogy úgy van, csak aztata gondolja.
A talajtakaró mulcs vagy növíny véd a kiszáradástó meg a főmelegedístő is, akkó nincsen valahó valami ellentmondás a vetésidőve ?
Csak Fecó mester hegyi vetéses videója miatt kérdjük.?
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEz igaz, én a helyi tapasztalatok alapján írtam a szárnyas verziót.
Válasz cimbike. #4392. hozzászólására Nemár, hányszor kell még elmondani?
Az még nem baj, hogy valamiről nem tudsz, valamit nem ismersz. Az már nagyobb baj, hogy általad nem ismert dolgokról tényként beszélsz.
A legnagyobb meg talán az, hogy meg sem hallgatod azt, aki már jöval több olyat látott, amit te nem, ráadásul gyakorlati tapasztalat mellett tudományos kutatások pontos méréseivel igazolja, hogy nem valós a gondolatod.
A tényekkel ne vitatkozzunk már, ha lehetőséged van meg is tanulni azokat.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraEn is ugy gondolom, hogy takarassal kitolodhaz a vetesido. Egyszeruen nem tud kiszaradni a talajfelszin. Vannak evek, hogy még igy is nehezen, hogy takaratlan.
Válasz papa maci #4387. hozzászólására Az én szempontom a lazító kiválasztásánál, hogy az eszköz éppen átdolgozza a talajszelvényt, amiben húzom. Se többet ne dolgozzon, se kevesebbet, a munkaintenzitása pont megfelelő legyen a legkisebb mértékű zavaráshoz.
Ahogy nézem, közepes kötöttségű talajokig a szárnyak nélküli lazító is szép munkát végez, minimális lóerőigénnyel a szárnyasokhoz képest.
Bizonyos talajoknál nem előnyös a szárnyas, emelő hatású eszköz sem.
Én először kölcsönkérnék vagy bérelnék a környéken olyan lazítót, amilyet szeretnék, húznék néhány sort, aztán megásnám a munkáját.
Akkor dolgozik jól, ha az eszköz művelési mélységében folyamatos az átdolgozott szelvény, kialakult a roppantott pórustér, de minél kevésbé vannak összekeverve a talajszintek.
Ilyet létre lehet hozni egy olyan vékony késes lazítóval is, megfelelő kapaosztással, amely a szárnyas lazító felét kéri erőben.
Válasz papa maci #4387. hozzászólásáraNekem a "morcos" szimpi... Emileden van kép a hegyéről is...
Válasz csoppika #4388. hozzászólására
Válasz papa maci #4387. hozzászólásáraNekem a "morcos" szimpi... Emileden van kép a hegyéről is...
Válasz csoppika #4385. hozzászólásáraMindenféle képen (szárnyas) verziót. Az intenzívebb.
Válasz Marti Miklós #4368. hozzászólására Volt ahol kevesebb, volt ahol több szalma, de alapvetően nagy sortisztítás nem volt. A rizsföldek szerintem nagyon cudar minőségűek szoktak lenni a hosszas anaerob állapot és agyonművelés miatt, ráadásul kötöttebbek is.
Ha ilyenen el lehet jutni a direktvetésig, akkor nagyjából bárhol.
Válasz papa maci #4383. hozzászólásáraEzek jók lennének(rögölési szempontból)? 1db-ot az Mtz-80-as húzna, 2-t egy 105 lovas forterra...
Majd havert rádumálmom egy 3 beállásos vázra...
Válasz papa maci #4382. hozzászólásáraÖreg vagyok, rossz a szemem...de szeritem nem cserélhetők...
Válasz csoppika #4372. hozzászólásáraElég morcos.....
Válasz csoppika #4371. hozzászólásáraJó !!! Bár a szárnyaknak akkor van értelme, mikor emelnek is. Ezen nem látom a kopó betétek cserélhetők-e.
Válasz Netparaszt #4375. hozzászólásáraValamit kellene szórni,a zöldtrágya vetővel,kapások elé.Valami ötlet?Ami megéri a pénzt.
Válasz csoppika #4379. hozzászólására
Válasz csoppika #4378. hozzászólásáraMajd éjjel 2-kor...Ez az oldal kezd olyan gyors lenni, mint egy véres torkú Barkas 2 tonna téglával...
Válasz Netparaszt #4377. hozzászólásáraNem, de most összelegóztam: Vetés ápr 23. , 96mm aug.16-ig. Utána esett, de már halottnak a csók)8.11-edikei képek...ha sikerül feltölteni...
Válasz csoppika #4370. hozzászólására Akkor legalább az időképről nem tudsz egy éves átlagot 2-3 évre visszamenőleg?
Válasz kis Zombi #4373. hozzászólására Talajfertőtlenítő és mikrobák együtt szórva...érdekes biológiai szemlélet állhat a gyakorlat mögött.
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólására Aki EM-Biót árul, más galádságra is képes
Fogalmam sincs az ödszetételéről, de az információik alapján fermentáló mikrobák vonalát követi, mint az EM.
Ez nem tűnik jó iránynak, az EMről írtam a talajdoktoron.
Változatosságot növelni érdekes lehet, de ezzel sok hektár kezelésére én nem költenék.
Válasz kis Zombi #4373. hozzászólásáraHa a bacik nem is szeretik...a forgalmazó biztosan, mert így mindig van piac...
Válasz Mf-es? #4369. hozzászólásáraMajd Netparaszt levizitálja, de nekem már a leírása sem szinpatikus.
- Egymás működését segítő aerob és ANAEROB szervezetek
-erjedéssel bomlik az anyag, nem rothad
A tejsavas, és a vajsavas erjedés is anaerob folyamat
-Referencia Házi Csaba :
Vetéskor szórták startertrágyával, és talajfertőtlenítővel egy menetbe, és 10 % többlet termés.
Élő mikroorganizmus biztosan szereti a nagy koncentrációjú műtrágyát, és talajfertőtlenítőt
http://keszenlet.hu/uploads/files/termekek/452/1411561330Fj_microbio.pdf
Válasz csoppika #4371. hozzászólására