Nekem az van ami a kft gépén éppen fel van szerelve.
Mi anno lóval húzattunk és az volt.
A kukoricát vetés után a 7. 8. ik napon könnyű berenával bekapáltuk. Majd lóval háromszor húzattuk. (mert minden húzatás 5 mm-sőt jelent. Én így tanultam.
Gyerek voltam és vezetni kellett a lovat, mert az akkor éppen nem fordult vissza a sor végén,meg olyan nagy volt a tengeri, hogyha átment volna a másik sorba akkor csinál egy csomó kárt.
Ezt 50 évvel ezelőtt kezdtem.
A talajszelvény vizsgálatot 3 hónapja a gazdabot helyett az ásót 6 hónapja használom. Sajnos korábban kellett volan kezdenem, de ez van.
Megyek leszűröm a csalánt, hogy lombtrágyaként kijuttassam a kukoricára.
Mivel esik az eső behúzódok az eresz alá.
Válasz Radocz #7698. hozzászólásáraElég későn kezdte,én 10 éve. Ahhoz mit szól hogy az idén ahol lúdtalkapás kombinátor ment,sokkal jobban meg őrizte a nedvességet a talajban,mind a lándzsás ?
Válasz Radocz #7698. hozzászólásáraElég későn kezdte,én 10 éve. Ahhoz mit szól hogy az idén ahol lúdtalkapás kombinátor ment,sokkal jobban meg őrizte a nedvességet a talajban,mind a lándzsás ?
Válasz bandigh #7693. hozzászólására úgy állítottuk be hogy az útólsó kapa után szépen vissza fordult a föld s érte a kuki tövét is meg középen is maradt 2-3 puha föld az amiről te írtál a burgonya bakhát húzó amely akár 30 cm földet tol fel ott nincs porhanyós föld a sor közén
Válasz mtz1221 #7697. hozzászólásáraMilyen sorközmüvelőd van ?? Hagyományosnál sokan csinálnak felénk olyat hogy tesznek az oldalazó kapák mellé lapkákat,és kis 7-10 centis dombot oda túr egymenetben a tövekre.
Válasz Sk Laci #7694. hozzászólásáraA forgókat nem kell!megcsinàlni és kész. Vagy össze venni a támasztó rudatt ott. Nedvességről meg anyit hogy aszályos meleg évben ha beleásol,akkor a simába meg a feltúrt dombjába akkor mindkettőnél 10-15 centinél kezdődik a nedvesség .
Válasz bandigh #7693. hozzászólásáraKét fajta kapatípus létezik erre a technológiára, mi azt használjuk ami hagy maga után porhanyós réteget, és még a bakhát méretét is lehet szadájozni.
Válasz Sk Laci #7692. hozzászólásáraAkkor szokták csinálni mikor még éppen bele tud menni a gép, utána záródnak a sorok, gyom nem lesz. Viszont a sorközből kidobja a porhanyósat, tehát amikor szárad majd a föld, ott hamar szét fog repedni rendesen. Meg az aratáskor fognak szídni rendesen mert a végén pepattog a kombájn
Válasz apuci #7688. hozzászólásáraSzerintem így rengeteg a nedvességveszteség. Esős évben nem olyan gond, de szárazban....
Mások dolog a beázot gyomirtó "filmréteg" megszünik, és a sorközben így nincsen ami a gyomokat visszafogja. Ha a klaszikus sorközmüvelésnél kb4-5 cm mélységig igaz, hogy megsértjük a filmréteget, de a felső réteget kevergetjük, ahová beázok a gyomirtó. Nem hiába írják a talajon keresztül ható gyomirtókra a szükséges 15 mm 14 napon belüli esőmennyiséget a sikeres hatás elérésére.
Lehet jövőre kipróbálok egy darabot. Kézzel feltöltöt 2-3 sort 10 m hosszan, majd figyelem a hatást.
Válasz mtz1221 #7689. hozzászólására tudod én itt szoktam meg nem igazán szeretném változtatni de nem is zárkózom el tőle mert a gyerekeim már mind máshol képzeli el az életét
Válasz Sk Laci #7686. hozzászólására Mert hagyomány őrzök mert valamikor feltöltöttük a tövét a kukoricának mielőtt kifejlődött a támasztó gyökér gyomirtózás előtt...még így működöt
Válasz Mihály #7658. hozzászólásáraCseréljünk lakhelyet,hektárért hektárt adsz.Itt megvehetsz bagóért mindent,nem kell majd sírnod.Én személy szerint 20 euróból jó időzítéssel (ha sikerül ) Nikogan és banvel keverékkel,megoldom 100 %-san a kuki gyomirtást.
Válasz Sk Laci #7686. hozzászólásáraÉn csináltam egy pár évig. Látványos megoldás de szerintem több kárt csinál mint hasznot. Ezért átalakítottam a kultivátort rugóskapásra, az ha elég gyors vagy pont elég földet dob a tövére ahhoz hogy a műtrágyát meg az apró gazokat eltakarja, és még a sorköz is jó porhanyós marad.
Néztem a youtubon a videókat, ahol a kukoricát "bakhátképző" kultivátorral töltöttek fel akár a burgonyát.
Csinálja ezt valaki közülünk is?
Tudom, hogy stabilabban áll így a kukorica, viszont nézetem szerint nagy a nedvességveszteség.
Másik dolog az aratás. Ilyen bakhátakon hogyan mozog a kombájn, főleg a forgókban? Szállitójármüveknek se leányálom bemászni a kombájn után, ha tosszú a parcella.
Válasz Apáé #7675. hozzászólásáraLépéselőny, inkább bűnszövetkezet! Lenyúlták a tsz vagyont, persze ehhez az MSZP adta a politikai támogatást és a törvényeket. Legalább 1000 millárd forint nem került, mai áron a jogos tulajdonosokhoz.
Válasz Bárány #7682. hozzászólására Valószínű csak az a baj hogy még mindig ők viszik a pálmát mert olyanok mint a budi ajtó arra nyílik amerre a szél fúja s ezekkel meg a családjaikkal normális ember nem közösködik élni muszáj velük de nem társulunk itt senkivel vannak fiatal vállalkozók ha elfogadható áron árul valamit akkor veszünk ha nem akkor megyünk míg nem találunk
Válasz Bárány #7677. hozzászólására ez is ismerős volt már itt sok minden az elmúlt 30 évben s ki járt rosszul aki betársult (véletlen neki volt össze állva 10 kamion műtrágyából az a 20-22 mázsa s a vetőmagzsák csak az övé szakadt ki stb csak aprajából- a milliós lelépéseket ne is említsem)
Válasz vén cigány #7674. hozzászólására mert a kormány a zsebükben van .. sajnos mert ha nem akkor tudnának olyan rendeletet alkotni, hogy ha a meg hirdetett áron alul értékesít az nyilvános mindenki számára elérhető legyen vagy az üzlet kötők a termelők megbízásából alkudozhassanak s a jutalék nem lehet több 1-2 %-nál ennyi kellene s már 30 ezer lenne a plafon a vetőmagnál bár valószínű hogy kimagasló eredményt tudó kukorica meg csak néhány nagy termelőnél landolna mint így is szinte
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraJól látod a dolgokat!
Gondolj bele például a vetőmag, ami neked nettó 50 000, azt egy pár ezer hektáros gazdaság megkapja 30 ezerért. Ez így van az összes input anyaggal. Eladásnál meg megkapják a felárat van tárolási lehetőségük stb...
Válasz Mihály #7667. hozzászólásáraMindent is lehet szarul csinálni. Az én kukoricám már akkor is tiszta lila volt, mikor még fel se tettem a permetezőt, úgyhogy nem biztos hogy a gxomirtótól lilul a kukorica.
Válasz Apáé #7668. hozzászólásáraOlyan gyomirtóhoz a kukoricában biztosan nem tennék semmit se pluszba insekticiden kívül amelyik viszi az egyszikét és a kétszikü gyomokat.
Oszlopok körül forogtam a permetezővel, ezért bizonyos átfedések miatt túladagolás lett. Ott a kukorica csak 1/3-a a másik részekhez képest.
Gyomirtó 1 és kétsziküirtó volt egyben.
Válasz Mihály #7667. hozzászólásáraMillió féle gyomirtó szer van,de ha egysem vállik be még mindig ott a kapa!
Pedig nem nagy was ist das ez!
Kell egy vegyszer az egysziküekre,majd egy másik a kétsziküekre vagy van olyan is ami 2 az 1-ben.
Kell hozzá minimum 10/kg karbamid ami fokozza a hatását,tapadását,de ez mellé még kell tapadásgátló is egy kevés.
Este felé kell permetezni szélcsendes száraz idöben,lehetöleg 25c alatt!
Válasz Bigyófelügyelő #7657. hozzászólásáraAzért ne általánosítsunk! Tagadhatatlan, hogy vannak pecsételő helyek, de szerencsés lenne, ha ez szépen lassan kikopna a gyakorlatból. A növényvédelemhez azért nem árt némi előképzettség, gyombiológiai, növ.szer kémiai ismeretek stb. Nem árt ha a gazda is és a növényvédős is tisztában van a tábla előéletével, annak jellemző gyomnövényeivel, a térségre jellemző időjárással (ami mostanában valóban nem egyszerű, de gondolok itt pl a fagyok gyakoriságára stb.). Ha csak a neten vagy innét-onnét összeolvasott technológiák alapján próbálsz meg gyomirtani, könnyen belefuthatsz egy jó nagy buktába. Pont az általad is említett időjárási szélsőségek miatt jó ha van egy hozzáértő, aki iránymutatást ad. Például a legtöbb gyomirtót ha megnézed a gyomok 2-4 leveles fejlettségét jelöli meg kétszikűek esetén. És egy ilyen száraz tavaszon mondjuk a parlagfű lehet, hogy alig látszik ki a földből, de már 6-8 leveles, és ha nem sikerül a gyomirtás akkor megy a siránkozás, hogy szar a vegyszer, pedig csak oda kellett volna figyelni a gyomok fenológiájára. Sajnos ismerek én is olyan gazdát, aki hosszú évek óta ugyanazt a gyomirtót használja kukoricában, és egyre kevesebb sikerrel. Pedig ha váltogatná a szereket, elkerülhetné a rezisztens gyomok megjelenését, ami sajnos már jelen van Magyarországon is, és ez mindannyiunk problémája lesz.
Számtalan okot lehetne felsorolni, hogy miért kell a növényvédős. És nehogy már az a hektáronkénti 1000-3000 Ft határozza meg az adott évet sikerét vagy kudarcát. Ettől lényegesen nagyobb értéket tud neked megmenteni egy lelkiismeretes szakember, aki nem csak a munkahely mellett pecsétel neked.
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraNekem mondjuk közel van , de én megveszem egybe az éves növényvédö szert az össz kultúrára és egybe elhozzom. Nem kell egyesével szaladgálni.
Válasz kukaccsosz #7654. hozzászólására Csak azt tudom amit írt 15 ezerből kihozta a gyomirtást s nálunk a kedvelt Laudis közel 30 ezer/hektár költséget jelent ez van ...
9007 hozzászólás
Válasz zsoltrs #7706. hozzászólásáraTalán rászórtad a növényre a műtrágyát?
Hali.
Szerintetek ezt mi okozza? Egy táblában vagy 6 sor ilyen. Laudis biztos n.
És 6 sorból mindig az 5.
Kultiztam pár napja, 200kg mast tettem rá. Duplán nem kapaltam, de gondolom 400 kilótól se kellene h baja legyen.
Válasz apuci #7696. hozzászólására
Válasz mtz1221 #7703. hozzászólásáraEzt másik topikban kellene megbeszélnünk.
Nekem az van ami a kft gépén éppen fel van szerelve.
Mi anno lóval húzattunk és az volt.
A kukoricát vetés után a 7. 8. ik napon könnyű berenával bekapáltuk. Majd lóval háromszor húzattuk. (mert minden húzatás 5 mm-sőt jelent. Én így tanultam.
Gyerek voltam és vezetni kellett a lovat, mert az akkor éppen nem fordult vissza a sor végén,meg olyan nagy volt a tengeri, hogyha átment volna a másik sorba akkor csinál egy csomó kárt.
Ezt 50 évvel ezelőtt kezdtem.
A talajszelvény vizsgálatot 3 hónapja a gazdabot helyett az ásót 6 hónapja használom. Sajnos korábban kellett volan kezdenem, de ez van.
Megyek leszűröm a csalánt, hogy lombtrágyaként kijuttassam a kukoricára.
Mivel esik az eső behúzódok az eresz alá.
Válasz Radocz #7698. hozzászólásáraElég későn kezdte,én 10 éve. Ahhoz mit szól hogy az idén ahol lúdtalkapás kombinátor ment,sokkal jobban meg őrizte a nedvességet a talajban,mind a lándzsás ?
Válasz Radocz #7698. hozzászólásáraElég későn kezdte,én 10 éve. Ahhoz mit szól hogy az idén ahol lúdtalkapás kombinátor ment,sokkal jobban meg őrizte a nedvességet a talajban,mind a lándzsás ?
Válasz Mihály #7700. hozzászólására 2-3 cm puha földet akartam írni
Válasz bandigh #7693. hozzászólására úgy állítottuk be hogy az útólsó kapa után szépen vissza fordult a föld s érte a kuki tövét is meg középen is maradt 2-3 puha föld az amiről te írtál a burgonya bakhát húzó amely akár 30 cm földet tol fel ott nincs porhanyós föld a sor közén
Válasz mtz1221 #7697. hozzászólásáraMilyen sorközmüvelőd van ?? Hagyományosnál sokan csinálnak felénk olyat hogy tesznek az oldalazó kapák mellé lapkákat,és kis 7-10 centis dombot oda túr egymenetben a tövekre.
Válasz mtz1221 #7697. hozzászólására"ha beleásol,"
Te mióta ásol?
Én 6 hónapja.
Válasz Sk Laci #7694. hozzászólásáraA forgókat nem kell!megcsinàlni és kész. Vagy össze venni a támasztó rudatt ott. Nedvességről meg anyit hogy aszályos meleg évben ha beleásol,akkor a simába meg a feltúrt dombjába akkor mindkettőnél 10-15 centinél kezdődik a nedvesség .
Válasz bandigh #7693. hozzászólásáraKét fajta kapatípus létezik erre a technológiára, mi azt használjuk ami hagy maga után porhanyós réteget, és még a bakhát méretét is lehet szadájozni.
Válasz bandigh #7693. hozzászólásáraBiztosan talajfüggő, de Én is azért hagytam abba mert pár hét alatt iszonyat repedések lettek a sorközökben.
Válasz bandigh #7693. hozzászólásáraErre a betakarítási "kellemetlenségre" gondoltam. Ami jobban zavar, az a nedvességvesztés.
Válasz Sk Laci #7692. hozzászólásáraAkkor szokták csinálni mikor még éppen bele tud menni a gép, utána záródnak a sorok, gyom nem lesz. Viszont a sorközből kidobja a porhanyósat, tehát amikor szárad majd a föld, ott hamar szét fog repedni rendesen. Meg az aratáskor fognak szídni rendesen mert a végén pepattog a kombájn
Válasz apuci #7688. hozzászólásáraSzerintem így rengeteg a nedvességveszteség. Esős évben nem olyan gond, de szárazban....
Mások dolog a beázot gyomirtó "filmréteg" megszünik, és a sorközben így nincsen ami a gyomokat visszafogja. Ha a klaszikus sorközmüvelésnél kb4-5 cm mélységig igaz, hogy megsértjük a filmréteget, de a felső réteget kevergetjük, ahová beázok a gyomirtó. Nem hiába írják a talajon keresztül ható gyomirtókra a szükséges 15 mm 14 napon belüli esőmennyiséget a sikeres hatás elérésére.
Lehet jövőre kipróbálok egy darabot. Kézzel feltöltöt 2-3 sort 10 m hosszan, majd figyelem a hatást.
Válasz mtz1221 #7689. hozzászólására tudod én itt szoktam meg nem igazán szeretném változtatni de nem is zárkózom el tőle mert a gyerekeim már mind máshol képzeli el az életét
Válasz Sk Laci #7686. hozzászólására Mert hagyomány őrzök mert valamikor feltöltöttük a tövét a kukoricának mielőtt kifejlődött a támasztó gyökér gyomirtózás előtt...még így működöt
Válasz Mihály #7658. hozzászólásáraCseréljünk lakhelyet,hektárért hektárt adsz.Itt megvehetsz bagóért mindent,nem kell majd sírnod.Én személy szerint 20 euróból jó időzítéssel (ha sikerül
)
Nikogan és banvel keverékkel,megoldom 100 %-san a kuki gyomirtást.
Válasz Sk Laci #7686. hozzászólásáraMifelénk sokan csináljuk így,nincs azzal semmi gond!
Válasz Sk Laci #7686. hozzászólásáraÉn csináltam egy pár évig. Látványos megoldás de szerintem több kárt csinál mint hasznot. Ezért átalakítottam a kultivátort rugóskapásra, az ha elég gyors vagy pont elég földet dob a tövére ahhoz hogy a műtrágyát meg az apró gazokat eltakarja, és még a sorköz is jó porhanyós marad.
Néztem a youtubon a videókat, ahol a kukoricát "bakhátképző" kultivátorral töltöttek fel akár a burgonyát.
Csinálja ezt valaki közülünk is?
Tudom, hogy stabilabban áll így a kukorica, viszont nézetem szerint nagy a nedvességveszteség.
Másik dolog az aratás. Ilyen bakhátakon hogyan mozog a kombájn, főleg a forgókban? Szállitójármüveknek se leányálom bemászni a kombájn után, ha tosszú a parcella.
Válasz Apáé #7675. hozzászólásáraLépéselőny, inkább bűnszövetkezet! Lenyúlták a tsz vagyont, persze ehhez az MSZP adta a politikai támogatást és a törvényeket.
Legalább 1000 millárd forint nem került, mai áron a jogos tulajdonosokhoz.
Válasz Mihály #7678. hozzászólásáraNa, már Csernobil is ottvan, nagyon jó, legalább van fejlődés.
Válasz Bárány #7682. hozzászólására Valószínű csak az a baj hogy még mindig ők viszik a pálmát mert olyanok mint a budi ajtó arra nyílik amerre a szél fúja s ezekkel meg a családjaikkal normális ember nem közösködik élni muszáj velük de nem társulunk itt senkivel vannak fiatal vállalkozók ha elfogadható áron árul valamit akkor veszünk ha nem akkor megyünk míg nem találunk
Válasz Mihály #7679. hozzászólásáraEz már az emberi oldal. Lehetőleg meg kell válogatni a partnereket. Az idők során nekem is szépen kirostálódott.
Moderálási elveink miatt törölve: 2020-06-11 11:53:59
Moderálási elveink miatt törölve: 2020-06-11 11:53:35
Válasz Bárány #7677. hozzászólására ez is ismerős volt már itt sok minden az elmúlt 30 évben s ki járt rosszul aki betársult (véletlen neki volt össze állva 10 kamion műtrágyából az a 20-22 mázsa s a vetőmagzsák csak az övé szakadt ki stb csak aprajából- a milliós lelépéseket ne is említsem)
Válasz Rabó001 #7673. hozzászólására Hát ez Kelet -Magyarország de hát mit tehetek én erről ezt a jó csernobilis levegőt szeretem...
Válasz vén cigány #7674. hozzászólásáraHa összeálltok páran, vagy betársulsz egy nagyobbhoz, neked is 30.000 lesz.
Válasz vén cigány #7674. hozzászólására mert a kormány a zsebükben van .. sajnos mert ha nem akkor tudnának olyan rendeletet alkotni, hogy ha a meg hirdetett áron alul értékesít az nyilvános mindenki számára elérhető legyen vagy az üzlet kötők a termelők megbízásából alkudozhassanak s a jutalék nem lehet több 1-2 %-nál ennyi kellene s már 30 ezer lenne a plafon a vetőmagnál bár valószínű hogy kimagasló eredményt tudó kukorica meg csak néhány nagy termelőnél landolna mint így is szinte
Válasz vén cigány #7674. hozzászólásáraBizony,mindig lépéselönyben vannak. Van akiknek nem is olyan nehéz az élet!
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraJól látod a dolgokat!
Gondolj bele például a vetőmag, ami neked nettó 50 000, azt egy pár ezer hektáros gazdaság megkapja 30 ezerért. Ez így van az összes input anyaggal. Eladásnál meg megkapják a felárat van tárolási lehetőségük stb...
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraHát, szar helyen élhetsz, már kezdelek is sajnálni, ott minden rossz.
Válasz colizoli #7671. hozzászólásáraTavaly volt egy tábla ismerösnek tiszta lila volt az egész és rekord termést adott!!
Válasz Mihály #7667. hozzászólásáraMindent is lehet szarul csinálni. Az én kukoricám már akkor is tiszta lila volt, mikor még fel se tettem a permetezőt, úgyhogy nem biztos hogy a gxomirtótól lilul a kukorica.
Válasz Apáé #7668. hozzászólásáraOlyan gyomirtóhoz a kukoricában biztosan nem tennék semmit se pluszba insekticiden kívül amelyik viszi az egyszikét és a kétszikü gyomokat.
Oszlopok körül forogtam a permetezővel, ezért bizonyos átfedések miatt túladagolás lett. Ott a kukorica csak 1/3-a a másik részekhez képest.
Gyomirtó 1 és kétsziküirtó volt egyben.
Válasz Apáé #7668. hozzászólásárajavitás*
Nem tapadásgátló,mert pont ellenkezö a cél,szóval Tapadásfokozó és nedvesítőszer!
Válasz Mihály #7667. hozzászólásáraMillió féle gyomirtó szer van,de ha egysem vállik be még mindig ott a kapa!
Pedig nem nagy was ist das ez!
Kell egy vegyszer az egysziküekre,majd egy másik a kétsziküekre vagy van olyan is ami 2 az 1-ben.
Kell hozzá minimum 10/kg karbamid ami fokozza a hatását,tapadását,de ez mellé még kell tapadásgátló is egy kevés.
Este felé kell permetezni szélcsendes száraz idöben,lehetöleg 25c alatt!
Válasz colizoli #7664. hozzászólására hát én ezt nem mondanám láttam már szép lila kukit gyomosan utána s az ellenkezőjét is ....
Válasz otis #7663. hozzászólására
Válasz Mihály #7662. hozzászólásáraÍgy nagyon nehezen érthető, amit írsz.
Válasz Mihály #7658. hozzászólásáraAz Adengo is olcsobb és azzal nem igen lőssz mellé.
Válasz Bigyófelügyelő #7657. hozzászólásáraAzért ne általánosítsunk! Tagadhatatlan, hogy vannak pecsételő helyek, de szerencsés lenne, ha ez szépen lassan kikopna a gyakorlatból. A növényvédelemhez azért nem árt némi előképzettség, gyombiológiai, növ.szer kémiai ismeretek stb. Nem árt ha a gazda is és a növényvédős is tisztában van a tábla előéletével, annak jellemző gyomnövényeivel, a térségre jellemző időjárással (ami mostanában valóban nem egyszerű, de gondolok itt pl a fagyok gyakoriságára stb.). Ha csak a neten vagy innét-onnét összeolvasott technológiák alapján próbálsz meg gyomirtani, könnyen belefuthatsz egy jó nagy buktába. Pont az általad is említett időjárási szélsőségek miatt jó ha van egy hozzáértő, aki iránymutatást ad. Például a legtöbb gyomirtót ha megnézed a gyomok 2-4 leveles fejlettségét jelöli meg kétszikűek esetén. És egy ilyen száraz tavaszon mondjuk a parlagfű lehet, hogy alig látszik ki a földből, de már 6-8 leveles, és ha nem sikerül a gyomirtás akkor megy a siránkozás, hogy szar a vegyszer, pedig csak oda kellett volna figyelni a gyomok fenológiájára. Sajnos ismerek én is olyan gazdát, aki hosszú évek óta ugyanazt a gyomirtót használja kukoricában, és egyre kevesebb sikerrel. Pedig ha váltogatná a szereket, elkerülhetné a rezisztens gyomok megjelenését, ami sajnos már jelen van Magyarországon is, és ez mindannyiunk problémája lesz.
Számtalan okot lehetne felsorolni, hogy miért kell a növényvédős. És nehogy már az a hektáronkénti 1000-3000 Ft határozza meg az adott évet sikerét vagy kudarcát. Ettől lényegesen nagyobb értéket tud neked megmenteni egy lelkiismeretes szakember, aki nem csak a munkahely mellett pecsétel neked.
Válasz Bárány #7660. hozzászólására Ne már vegyél levegőt .... ha hiányzik a vessző vágjál s ha a pont na az a pont .
Válasz Bárány #7660. hozzászólásárapont, vesszö nem az erőssége.
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraBaszus, ez egy mondat volt! El is tudnád mondani egy levegővel?
Válasz Mihály #7653. hozzászólásáraNekem mondjuk közel van , de én megveszem egybe az éves növényvédö szert az össz kultúrára és egybe elhozzom. Nem kell egyesével szaladgálni.
Válasz kukaccsosz #7654. hozzászólására Csak azt tudom amit írt 15 ezerből kihozta a gyomirtást s nálunk a kedvelt Laudis közel 30 ezer/hektár költséget jelent ez van ...
